Nukleáris bombák

A nukleáris fegyver olyan fegyver, amelynek az energiája atommag-átalakulásból származik. Két típusa kétféle magátalakulást használ fel: az atombomba esetén maghasadás, míg hidrogénbomba esetén magfúzió következtében az atommag kötési energiája szabadul fel. 

Termonukleáris robbanófej , más néven nukleáris robbanófej , termonukleáris ( fúziós ) bomba, amelyet egy rakéta belsejébe terveztek . Az 1950-es évek elejére mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió kifejlesztette a rakéták telepítéséhez elég kicsi és könnyű nukleáris robbanófejeket, az 1950-es évek végére pedig mindkét ország kifejlesztette interkontinentális ballisztikus rakétákat ( ICBM ), amelyek képesek termonukleáris robbanófejek szállítására az egész világon.

Egyetlen bomba hatóköre

Több dolgot is meg kell oldani ugyanis az óvóhelyen, ha valaki huzamosabb ideig a föld alatt akarna tartózkodni a családdal, hogy egy esetleges atomrobbantás, UFO-támadás, vagy meteorbecsapódás utóhatásait átvészelje. Az első és legfontosabb dolog a levegő és a szellőztetés. Ehhez speciális berendezések, szűrők kellenek, egy komplett rendszert kell kiépíteni - minél többen akarnak a bunkerben tartózkodni, annál nagyobb teljesítményű szellőzető kell, hiszen egy felnőtt ember nagyjából 10 köbméter levegőt használ el óránként az egészséges létezéshez - magyarázta.

Emellett a vízellátást (a vállalkozó szerint egy felnőttre nagyjából 20 literrel kell számolni, ha az illető tisztálkodni is akar), és a szennyvízelvezetést is meg kell oldania a kivitelezőnek, az áramellátásról nem is beszélve. Ételt is fel kell halmozni egy helyiségben, hiszen enni mindenképp kell, akkor is, ha beüt a krach.

A robbanás során jelentkező széles spektrumú elektromágneses sugárzás hősugárzás formájában fejti ki romboló hatását. A hősugárzás okozhat tüzet, égési sérüléseket, a keletkező ultraibolya sugárzás pedig ideiglenes vagy végleges vakságot. Hatótávolsága nagyobb bombáknál sokkal nagyobb, mint a légnyomásé, és jelentősen növekszik a bomba erejével. Így az egy megatonnán fölüli bombák nagyrészt gyújtóbombák.

A gammasugarak elektronokat taszítasnak le a levegő atomjairól elektromágneses impulzust hoznak létre, ezaz EMP . Az információs társadalmat átszövő infokommunikációs hálózatok folyamatos

rendelkezésre állása kiemelt fontosságú, mivel az azok által nyújtott

szolgáltatások hozzájárulnak a társadalom, az egyének, illetve a gazdaság

szereplőinek egymás közötti kapcsolatainak létrejöttéhez, fenntartásához,

valamint a védelmi szféra, az államigazgatás működéséhez. A kérdéses rendszerek

biztonságára azonban veszélyt jelenthetnek a különböző motivációkkal rendelkező

támadók, akik különböző típusú és fejlettségű elektromágneses fegyverekkel

hatékonyan képesek pusztítani a kérdéses hálózat elemeit. 

A 21. század hadviselésében a számítógépek legalább olyan fontos szerepet játszanak, mint a hús-vér katonák. Ha ez így van, akkor az emberek helyett az elektronikus rendszereket támadó csapásmérés is végzetes károkat okozhat - legyen szó akár katonai, akár polgári rendszerekről.Sokáig csak a nukleáris és termonukleáris robbanótöltetek úgymond mellékhatásaként számítottak a tudósok és a katonák az elektromágneses lökéshullámokra. Ha már nukleáris rakétákat és bombákat vetnének be a hadban álló felek, az valószínűleg az emberi civilizáció pusztulását is jelentené. Sokkal kevésbé drasztikus megoldás, ha a másodperc töredékéig tartó, de a fény sebességével terjedő elektromágneses lökéshullámot finomabb eszközökkel állítják elő.Meglepően hangzik, de az elektromágneses fegyverek elkészítéséhez olyan egyszerűen beszerezhető eszközök is felhasználhatók, mint az otthoni vagy nagyüzemi konyhai mikrohullámú sütők magnetronja, nagy tárolókapacitású akkumulátorok, vakuk vagy nagy teljesítményű, szabadon megvásárolható kondenzátorok. A szükséges tervrajzok és leírások is felkutathatók, és ne legyenek illúzióink: aki igazán kereste, már rég tudja, hol találja a szükséges információkat. Katonai szakértők szerint az elmúlt évtizedben az elektromágneses impulzusfegyverek új generációja fejlődhetett ki, akár a reguláris haderőknél, akár civil csoportok (esetleg bűnözök, csúcstechnikát is alkalmazó terrorszervezetek) kezében.

EMP eszközök

E-bomba

Az ilyen fegyverek három részből állnak: egy energiaforrásból, melyek a mikrohullámok

generálásához szükséges nagy mennyiségű statikus energiát tárolják, egy mikrohullámot

generáló eszközből, és egy antennából, mely a kívánt irányba sugározza a generált

mikrohullámokat. Az energiát tároló eszköz lehet Marx generátor vagy fluxus kompressziós

generátor. A fluxus kompressziós generátor több MJ energiájú elektromos energiát képes

előállítani rövid (10-100 μs) ideig. A viszonylag kisméretű eszköz több MW

impulzusteljesítményű energiaforrásnak számít. Működési elve azon alapul, hogy egy

induktív energiatárolóban tárolt elektromágneses energiát robbantással, a tekercs meneteinek

rövidre zárásával áramimpulzussá alakítja. Mivel az impulzusbombában alkalmazott fluxus

kompressziós generátort a robbanótöltet hozza működésbe, ennek következtében az eszköz

megsemmisül.

Az ilyen fegyverek talán legveszélyesebb tulajdonsága az, hogy viszonylag távolról is

alkalmazhatóak, a támadásra való felkészülés nehezen észlelhető, a támadásnak pedig külső

jele nincs. A sikertelen támadásnak nyoma nem marad, egy sikeres támadásnál pedig a

megtámadott kommunikációs rendszerek üzemeltetői és felhasználói csak a hatást, azaz

eszközeik tönkremenetelét érzékelik.

Felhasznált irodalom

 Dr. Kovács Tibor - A terroristák láthatatlan fegyverei (ZMNE Terrorizmus Konferencia

2006.)

 Csuka Antal, Előházi János - Irányított energiájú fegyverek és veszélyeik a

számítógépes rendszerekre (Hadmérnök, III. Évfolyam 3. szám. 2008. szeptember,

ISSN 1788-1919);

 Dr. Ványa László - Az elektronikai hadviselés eszközeinek, rendszereinek és

vezetésének korszerűsítése az új kihívások tükrében, különös tekintettel az elektronikai

ellentevékenységre (Doktori (PhD) értekezés, ZMNE, Budapest, 2001.)

Forrás

http://hadmernok.hu/2011_4_pappz2.pdf