A pilóta nélküli repülőgép (angolul Unmanned Aerial Vehicle, UAV, am. „személyzet nélküli légi jármű”, vagy Remotely Piloted Aircraft, RPA, am. „távolról irányított (légi) jármű”, vagy drón (az angol drone szó jelentése here (méh) vagy igeként (méh)zümmögés), amely kezdetekben elsősorban katonai feladatokra alkalmazott olyan repülőeszköz, mely valamilyen ön- vagy távirányítással (leggyakrabban a kettő kombinációjával) rendelkezik, emiatt fedélzetén nincsen szükség pilótára. Amennyiben katonai célokra használják, a harci robotok egyik fajtája. Ellentétben a robotrepülőgéppel, mely – lévén saját maga a fegyver – használatakor megsemmisül, a pilóta nélküli repülőgép, léghajó vagy helikopter többször is felhasználható A hadviselésben a pilóta nélküli repülőgépeket olyan feladatokra alkalmazzák, amelyek:
Túl veszélyesek ahhoz, hogy emberek életét kockáztassák teljesítésük érdekében.
Túl sokáig tartanak (esetleg több napig), így csak több pilóta lenne képes teljesíteni. A pilóta nélküli repülőgépeket a közeljövőben alkalmassá teszik légi utántöltésre is, így egy-egy bevetés hossza szinte korlátlanul növelhető. Olyan kevés eszközt igényelnek, hogy a pilóta és a kezelőszemélyzet önmagában többszöröse lenne a hasznos tehernek. Ilyen feladatok lehetnek például:
távérzékelés,
légi felmérés,
ortofotó-készítés,
felderítés,
megfigyelés,
tüzérségi tűz helyesbítése,
célmegjelölés irányított fegyvereknek,
rádiótechnikai átjátszás, rádióelektronikai zavarás, zavarórepülés (ebben az esetben például vadászrepülőgépek jelenlétét próbálja elhitetni az ellenséggel), célrepülőgép éleslövészeteknél, léteznek pilóta nélküli kísérleti repülőgépek, ilyen például az X–43 kiemelt fontosságú célok támadására, robotrepülőgépként, ekkor a pilóta nélküli repülőgépet teljes egészében robbanóanyaggal rakják meg (az irányított rakétafegyverek elterjedése és a pilóta nélküli repülőgépek elégtelen mennyisége miatt napjainkban így nem használják őket), legújabban földi célok elleni csapásmérésre is használják őket, hagyományos vadászbombázó repülőgépek helyett. A pilóta nélküli repülőgépek mérete jelen[mikor?] pillanatban a néhány kilogrammostól (ilyen például a Magyar Honvédség által Afganisztánban alkalmazni tervezett SOFAR) a tíz tonnásig (RQ–4 Global Hawk) terjed, a közeli jövőben[mikor?] várható néhány grammos, sőt, rovarméretű eszközök rendszeresítése is. Meghajtórendszerük sokféle lehet, a legkisebb ilyen eszközök akkumulátoros villanymotorral vagy robbanómotorral (ez utóbbi a leggyakoribb meghajtórendszer, néhány száz kilogrammos felszállótömegig ezt használják), a nagyobbak légcsavaros gázturbinával vagy sugárhajtóművel rendelkeznek. Kisebb átalakítással fegyverek hordozására is alkalmasak, nevük ekkor pilóta nélküli harci repülőgép (Unmanned Aerial Combat Vehicle, UCAV). AGM–114 Hellfire páncéltörő rakétákkal felszerelt Predatorokat már többször vetettek be éles körülmények között. A legismertebb katonai pilóta nélküli repülőgépek az MQ–1 Predator, az RQ–4 Global Hawk és a MQ–9 Reaper. Az Amerikai Egyesült Államokon kívül az ilyen repülőeszközök fejlesztésében és alkalmazásában Izrael is úttörő szerepet játszott. 2008 augusztusában az USAF Irakba telepített 174. vadászezrede lett az első, kizárólag pilóta nélküli harci repülőgépekkel (MQ–9) felszerelt ezrede, miután állományukból kivonták az utolsó F–16-ost is. 2013-ban az USA 10 ezer pilóta nélküli repülőgéppel rendelkezett, és a számuk és a légierőben betöltött súlyuk egyre növekszik. 2011-től Kína, 2012-től Oroszország is gyárt és rendelkezik ilyen eszközökkel, de feltételezhető, hogy már Iránnak is van. 2013 februárjában az amerikai kongresszus engedélyezte a pilóta nélküli repülőgépek belföldi felhasználását 2015-től. Júniusban a FBI igazgatója elismerte, hogy az Egyesült Államok területén is bevetnek drónokatA drónokat irányító katonák célpontjuktól gyakran több ezer kilométerre, békés amerikai városokban laknak és ottani munkahelyükön a videójátékokhoz hasonló konzolokon keresztül távirányítják a gépeket. Gyakran tartják a kiszemelt áldozatot a támadás előtt 24 órás megfigyelés alatt. Mindez jelentős pszichológiai terhelést okoz számukra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése