2024. november 29., péntek

Mink kulákok vótunk

Beszéljen magáról!

Még mindig fél. Nehezen kezdi el a meséjét. 

93 éves vagyok, de a nevemet ne írja le, mert féltem a családomat. Ugyanazok vannak hatalmon mán 80 éve. A háború alatt senki se járt oskolába mert féltették a gyerekeket. 1945-ben még egyházi iskolák vótak, a papok kihírdették, hogy a tizenhat évan aluli gyerekeket küldjék el az oskolába. Elmentünk, pár hónap alatt megtanultunk írni olvasni, oszt kaptunk bizonitványt, mintha hat évig jártunk vóna. Így mán mehettünk dógozni bárhova. Én 8 hónapot se jártam, mégis olyan bizonitvánt kaptam, mint aki 6 évig járt. Kevés egészséges ember vót, aki hazajött a frontrúl többnyire félkarral féllábbal betegen, vót aki hazajött oszt párhétre meghótt. Az asszonyok meg a leventék dógoztak. Az egyik fiú aki velem vót az oskolába, osztályvezető lett az ÁFÉSZ-nél. A Hangya szövetkezeteteket államosították, abbul lettek az ÁFÉSZ-ek, a sok tanulatlan pufajkás ott kapott vezető beosztást. Összeadni kivonni tudtak betették üket bótosnak. Vót oszt hiány dögivel, meg lopások sikkasztások csalások. Mivel mindenki benne vót, hát csendbe sunnyogtak mint a beszart pulya. Kutya világ vót, sokan orvvadásztak, persze, a komunyista csak pártmegrovást kapott érte, de mindenki más börtönt.

Hogy éltek ezek az emberek?

A pufajkások igéntelenek vótak, úgy éltek mint az állatok. A könnyen gyütt pinzt eltapsolták a presszóba. A névestéken kipakolták a szobát, oszt vót úgy hogy 100 részeg ember meg asszon táncolt az osztályvezető elvtárs házánál. Vadászvizsgát nem kellett tenniük se fegyvervizsgát, csak odaadták nekik mert káderek vótak. Igaz nem is tudták vóna megtanulni amit kell, mert mind elitták az eszüket. Vót hogy részegen elesett valamék, oszt lelütte az előtte menőt, mert a csűbe hagyta a lőszert, vót aki a hajtót lütte le olyan részeg vót. Persze a bíróságon mindég meguszták az elvtársak a büntetést. A hajtó vót rossz helyen bizonyítsa be valaki hogy nem , ha 5 kommunista állítja. A kolocsmát bezárták éjszakára oszt reggelig ott ittak mulattak az elvtárak. Talán azért született annyi selejt gyerekük, mert mindég részegek vagy másnapodak vótak.

Beszéljen a családjáról!

A mi családunk jómódú paraszt család vót. Sokat és keményen dógoztunk, de a családunk üldözött lett a saját hazájában, kuláknak bélyegeztek bennünket, mert többre haladtunk mint a többiek. Magángazdálkodók voltunk a napszámosokkal, bérmunkásokkal együtt dolgoztunk, irigyelték a jómódunkat, de a munkát azt persze nem. Osztályellenség lettünk  a hazánkban mert szorgalmasak voltunk. Az 50-es évektől a magángazdálkodás megszüntetésére, a parasztgazdaságok téeszesítésére törekvő rákosista rendszer is megkezdte a kulákellenes propagandát, ekkor terjedt el a kulák szó használata a korábbi nagygazda helyett zsírosparasztnak csúfoltak minket. Vallásos család voltunk, így még azér is bántottak minket, mert templomba jártunk. Az akkori rezsimnek kellet egy ellenségkép, aki ellen hergelhetik a nincstelen naplobó züllött pufajkásokat. Beszolgáltatásra kényszerítettek minket, a propaganda a földjeinket elvette, termelőszövetkezetekbe kényeszíretettek mindenkit. Nagyapám öngyilkos lett, miután mindent elkoboztak a családunktól. Sokakat kitelepitettek, így fődönfutók lettünk a saját hazánkban. Sokunkat vittek el munkatáborba, nagyrészük sose tért haza, a család nem is tudta hun vagyunk élünk vagy halunk.

A politikai hatalom


Mindent államosítottak, Akinek 25 hód feletti fődje vót, mán kulák vót, veszélyesek vótunk a rendszerre, aki ellenszegült internálták, vagy az ÁVH elvitte a Recski kűbányába, oszt ott halt meg, az vót a magyar gulág. így nemesek, szocdemek, svábok, jogászok, színészek, papok, orvosok, mérnökök tanárok, írók, értelmiségiek ezreit vitték a száznál is több kényszermunka táborba. A táborokba többezer ember vót, de mivel folymatosan írtották üket, pótolni kellet, erre vótak jók  a besugók, akik feljelentették  a szomszégyukat is. 1945 és 53 között a vót nemesség nagyrészét ezekben a tábotokban verték halálra vagy végezték ki.

A koszt, a megerőltető munka a kínzások és a balesetek, illetve a hideg és az őrség kegyetlenkedései együttesen eredményezték, hogy a táborokban ezrével haltak meg, az elhunytak többségét a váci rabtemetőben temették el.

Vót vagy 120 ilyen tábor, erre fele vót Ebes, Elep, Kónya, Borsós, Árkus, Recsk, Kistarcsa, Tiszalök.  A bírósági ítélet nélkül idehurcolt több tízezer fogvatartottat minimális létfeltételek között dolgoztatták folyamatosan a kőbányában. A rabokat sokszor állati kegyetlenséggel fenyítették, kínozták, éheztették. A táborban a társadalom minden rétegéből voltak foglyok, a régi nemek akik itt maradtak gyakran belehaltak a kínzásokba. Miután Michnay Gyulának sikerült eljutnia Bécsig, és a Szabad Európa Rádióban beolvasta 600 rabtársa nevét. A Nyugat ekkor értesült a táborról, a hozzátartozók pedig innen tudhatták meg, hogy szeretteik még élnek. Sztálin halála után, Nagy Imre szüntette meg az internálótáborokat, gondosan ügyelve arra, hogy ne maradjon nyom vagy bizonyíték se a létezésükről. Itt a napi 14-16 óra fizikai munka és az állandó éheztetés volt a napi rutin. A fogvatartók kidolgoztak külön Recskre jellemző kínzási módszereket is. Egyik alkalommal a villanyszerelő leejtette a fogót, és az ÁVÓ-s lelőtte, mert azt mondta őt akarta leütni. 3 év után hazamenettem, éltük tovább nyomorúságos életünket, de megfenyegedtek bennünket, hogy amennyiben rabságunk körülményeiről, helyéről, okairól akár bármit is elárultunk, visszavisznek bennünket még 6 évre. A családnak azt mondtuk tanulmányúton vótunk a szovjetunióba. Vagy hallgatsz a sírig, vagy te kerülsz abba a sírba! A beadási könyvre rápecsételt K betű mint skarlátbetű megbélyegzett egy életre. Fiaink se gimnáziumba, se egyetemre nem mehettek. Csak munkaszolgálatos katona lehettem, mert nem mertek fegyvert adni a kezünkbe.

Vót olyan zsidó rabtársam, aki túlélte a náci haláltábort, de itt halálraverték az őrök. Az vót kiírva nekik, nem elég őrizni gyülölni kell üket. Az írók közül  Faludy György és Stirling György túlélte, ők leírták hogy mi történt. Néhány nemes ember is túlélte; Dálnoky, Hertelendy, Böszörményi, Zichy, Pallavichiny, Sztáray, Görgey, Ambrózy, Földváry, Keresztessy, Thuránszky. Vót egy zsidó ember Grósz György aki igazi túlélő, megjárta Auschwitz-Birkenaut, Dachaut, Türkheimetet és Kistarcsát és Recsket is, 56-ban harcolt a koncsik ellen, majd Kanadába emigrált. Itt vótunk elevenen eltemetve, reménytelenül. Most meg azt mondják nem vót igaz ebbül semmi. 1500 ember az nekik semmi. 240 vasutast vittek el. Az ott halálra kínzottak mán nem beszélhetnek; Dobó Géza, Dobó Szilveszter, Király Antal, Vass Ferenc, Börcsök Antal, Dicső Antal, Gerle Imre, Gerle Lóránt, Jojárt István, Hasa József, Oltványi Vince, Papp József, Tanács Sándor és a többiek. 
Nem marad utánuk csak egy megsárgult kűdarab. Hogy hányan haltak meg itt, számold meg a váci tememtőben a sírokat oszt szorozd meg kettővel. De ott vót például Böszörményi Géza, Egry György újságíró, Dosztál Béla, Dudás József, Erdey Sándor, Faludy György, Földváry-Boér Elemér, Gábori György, Görgey Guidó, Györgyey Ferenc Aladár, Ivády Sándor, Kapócs Ferenc, Kárpáti Kamil, Kéri Kálmán, Lakatos Imre (filozófus), Michnay Gyula, Nagy Varga Dezső, Pártay Tivadar, Sztáray Zoltán, Tabódy István, Tóth Géza (meteorológus), vagy Zichy Péter, ha nekem nem hiszel kérdezd meg üket. Itt vót Vitéz Both Béla dandártábornok, az egykori szibériai, majd recski fogoly, A zsidó fogjik mondták inkább Dachau mint Recsk.

Mi a helyzet mostanság?

 

A túlélő kitelepítettek és meghúrcoltak ma is hallgatnak, félnek, hiszen az elkövetők leszármazottai itt élnek közöttünk. Most is bitorolják a hatalmat, oda állnak ahun a tarisznya fel van akasztva. Kétszínű köpönyegforgató társaság. Mindegy ki van hatlmon abba a pártba lépnek be, aki következik. A szomszédom, nagyapja még pufajkás komcsi vót, az apja mán MDF-s, majd MSZP-s, a fia meg most Fineszes. A pártitkárból tanácselnök, a tanácselnökből polgármester, majs országgyűlési képviselő lesz és végül EU képviselő, de ő is úgy hal meg majd mint a legszegényebbek, nem visz magával semmit, csak a bűneit.
Az ÁVH bűnösök köztünk élnek és kiemelt nyugdíjat kapnak. A rendszerváltás, vagy ahogy mifelénk mondják a gengszerváltás, inkább volt színjáték mint valódi változás. Ugyanazok a komcsik maradtak hatalmon csak más párt színekben; Horn, Szűrös, Pozsgai, Czinege, Losonczi, Bíró, Veres, Katona, és a soros porontyok, és Apró Antal elvtárs unokája (Gyurcsányné)után, most következik a második sor; Dr.Erőss Pál elvtárs unokája a Magyar Péter. Igaz a mondás, kommunista nem vész el csak átalakul. Megmarad alattomos, köpönyegforgató, gerinctelen, jellemhibás manipulátornak. Ezek sullogó pártiskolákon szerték a papirokat, mondvacsinált közgazdászok, politológusok lettek, pár hónap fejtágítás után.

Inkább beszéljen a gyerekkoráról!

Gyerekkoromban sokat dolgoztunk, a pajtába szénát adtunk a teheneknek meg a lovaknak, a nyári konyhában készült a fokhagymás piritós, amit mindég a tornácon ettünk meg, kis hokedlin, sámlira ülve. Tele volt az udvar állatokkal, mi szórtunk nekik a tengerit, pucoltuk a disznóólat, mi adtuk neki a csávát vagy moslékot, ami főtt krompé vagy korpa vót. Nyáron szedtük össze az árvaganét,  ami a legelőn a jószág álltal elhullajtott száraz gané, amivel télen tüzifa híján tüzeltünk. Most is érzem a kemencében sült finom meleg kenyér illatát amit káposztalevélen sütnek és leverik az égett héját utána. A család együtt ment a templomba vasárnap, estére kiültek a karosládára a tornácra, vagy a kapuba a lócára oszt várták a csordát. Régen ha valaki lebetegesett, viccesen azt mondták rá dögrovásra fog kerülni. A dögrovás az egy rovás pálca, amire az elhullott állatokat vésték.

Nem fáztak a széllel bélelt ruháikban?

Dógoztunk mi hóban szélben esőben. Ha hideg vót vagy fújt a szél azt se bántuk. Ha észekrul fujt a szél, azt mondták Kassai szél, ha keletrül, akkkor Kolozsvári, ami  ártalamas szél, barátságtalan szél, a bogdányi szél vót a neki-neki lóduló, de vót még a dudáló szél, dudóló szél, fütyülő szél, garabonciás szél, kínlódó szél, kölletlen szél, lehölő szél, nyavajgó szél, pipafüstöt félresodró szél, szélzsák, a viharos szél vót a vágtató szél, a felhőszakadással jövő vót a  zivataros szél. Jómóduak vótunk, bagófüles csimmánk vót, meleg dakuködmön, vagy mellény, priccses nadrág meg csimma. 

Bejöttek a muszkák

Eccer mentem ki a szőlőbe nagyapámhoz, pulya vótam még 11 éves, akkor jöttek be a muszkák, oszt a pince ajtóba hóttan tanáltam nagyapámat, szitvetrték a fejét puskatussal, mert nem akart adni bort a részeg orosz katonáknak. A szép lyányokat eldugták a muszkák elől, de valahogy elkapták az Etelkát, aki fáért vót kinn, oszt kéttucat katona megerőszakolta. Abbul se lett semmi. Bármit megtehettek büntetlenül. Egyik nap mikor a németek kivonultak, begyüttek az oroszok, pontosabban először csak egy orosz jött lúháton, de szépen beszélt magyarul. Ez vót az 5. lovashadtest, ahogy bejöttek, egy raketa azonnal telibetalálta a panacsnoki  Azt kérdezte apámtul, van-é német a faluba. Apám mondta hogy tegnap mint elmentek, na akkor ellovagolt oszt jöttek utána mind. Egy szerencsétlen német őrjárat meg még a temetőnél vót, oszt elkapták üket. Még ott helyben ki is végetzék. Egyszer csak ük is elvonultak Gégény fele. Megint bejöttek a németek oszt keresték az őrjáratott, amit Pistabátyámék szerencsére gyorsan elástak a temető bejáratánál félve a megtorlástól, a fegyvereket meg a padlásra rejtették. A németek eleinte barátságosak vótak, a visszavonuláskor már mentették az irhájukat. A mi falunkban az oroszok több embert öltek meg mint a németek, nem beszélve a malenkijroborrul. Én egy német tiszttül kaptam egy távcsövet, amit 80 éve őrzök.

Miért halt meg ennyi ember Demecserben?

Az Ukrajna területén található csernobili atomreaktor 1986. április 26-án, egy áramszünettel kapcsolatos tesztelés során robbant fel, miután a tesztet végző személyzet teljesen figyelmen kívül hagyta a biztonsági előírásokat. A világ máig egyik legnagyobb és legsúlyosabb atomkatasztrófájában megrongálódott az RBMK típusú reaktor, a reaktorcsarnok, illetve a turbinacsarnok, valamint a reaktor üzemanyag tartalmának egy része kijutott a természetbe. A katasztrófa utáni radioaktív kihullás által leginkább szennyezett, mintegy 2600 négyzetkilométeres terület a "zóna" nevet kapta. Ebben a régióban napjainkban is sugároznak a reaktorból távozó radioaktív anyagok, így a terület elhagyatott és katonai őrizet alatt van. A zóna területe főleg cézium, stroncium, plutónium és amerícium izotópjaival szennyezett. 24 ezer év múlva lesz újra tiszta a terület, mivel a plutónium felezési ideje ennyi.

Itt jön a képbe Demecser, a Compack Vállalat nagy üzletet látott a nyersbőrök vételében és eladásában. Hozták vagonszámra, vitték Fényeslitkére, Pátrohára, Demecserbe, Kemecsére, Orosra, Nyírbátorba és környékére, s talán vitték ezekről a helyekről külföldre is, ám amióta az atomerőmű felrobbant, senki nem hajlandó fogadni a bőröket. A felsorolt falvak lakói semmit nem tudtak ezekről a bőrökről, sőt még a tanácsok sem, mert az „üzleteket” a termelőszövetkezetek kötötték, a tanácsok csak akkor keveredtek bele, mint Pilátus a Credóba, amikor baj volt, a bőr a tsz-telepeken maradt, s nemcsak büdösítette a környéket, hanem egyre nagyobb félelmet is keltett az emberekben. Már mindenki tudott róla a megyében, hogy valahol valamilyen bőr van, de hogy milyen, mi lesz a sorsa, valóban fertőző-e, sugárzó-e ki minősítette nem fertőzőnek, azt a legilletékesebbeknek, a helyi tanácsoknak el sem árulták. 1987. július 30-án dr. Marton Tibor állami közegészség- ügyi főfelügyelő engedélyével 1987 decemberében építési engedélyt kért a Compack egy kísérleti bőrfeldolgozó üzem létesítésére Borzsova tanyán. A demecseri tanács először 1000 méteres védőtávolságot írt elő, később, a megyei tanács felülbírált és 500 méterre csökkentette. Kikötötte a határozatban: ha a feldolgozás során olyan mértékű lesz a bűz, hogy zavarja a lakosságot, akkor kötelesek megszüntetni a munkát. Előírták azt is, hogy bűzés légszennyezési méréseket kell végezni havonta, amelyet bé kell mutatni a KÖJÁL-nak és az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Hivatalnak. Szatlóczkiné Diszházi Katalin vb-titkár és Jakab Ferencné műszaki osztályvezető azt mondja: a falu érdeke hogy ez megépüljön. Elkészült az üzem és 1989. április 11-én megtörtént a műszaki átadás. A szakhatóságok mind ott voltak, s megkezdődött a kísérleti feldolgozás. A feldolgozó gazdája július 28-án megkérte az üzembe helyezési, használatbavételi engedélyt. Mivel a próbaüzem alatt az előírások szerint dolgoztak, az üzembe helyezési eljáráson megjelent szakhatóságok áldásukat adták rá azzal a kikötéssel, hogy szigorúan tartják magukat továbbra is az előírásokhoz. Szeptember 5-én a tanács határozatában leállította a bőr feldolgozását. Megállapította, hogy az üzem aprítás nélkül dolgozza fel a nyersbőrt és ez ellentétes az üzembe helyezési eljáráson tett szakhatósági kikötéssel. Igazolja ezt az is, hogy április 27-től augusztus 11-ig összesen négy prizma szerves trágya készült el, augusztus 11-től 28-ig pedig hat prizmát készítettek, s ez csak olyan áron volt lehetséges, hogy eltértek az engedélyezett technológiától. Ez okozta a bűzt, s ez eredményezte, hogy a lakosság közérdekű bejelentésekben tiltakozott a feldolgozás ellen. Mire a feldolgozás leállítását elrendelő határozathoz érünk, megérkezik Kántor Gábor tanácselnök is, s hármasban mondják: máig sem derült ki, milyen érdekek alapján került ide a bőr, kinek fűződik érdeke hozzá, miért éppen Demecserben építették fel a bőrfeldolgozót, amikor már 1987-ben született egy szakhatósági vélemény, amely arról árulkodik, hogy az OKTH (Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal) nem járult hozzá a bőrhulladékok komposztálásához. És még nagyobb baj, hogy nem látják az ügy megoldásának a végét. Pedig arról még nem is tudtak, mert hétpecsétes titok, hogy ez év május 26-án az Állami Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség engedélyezte: a hulladékot teljes mennyiségében Demecserben akarják komposztálni. Vagyis ide hordanák a megye más településein lévő nyersbőrt is, csak épp erről a demecserieket nem kérdezték meg. Csak a Compack engedheti meg magának, hogy nem kérdez meg senkit: hajlandók-e a bűzt szagolni, arról nem beszélve, hogy hivatalosan senki nem győzte meg még ezeknek a településeknek a lakóit, hogy a bőrök nem sugárfertőzöttek. És semmibe veszik a helyi tanácsokat is, hiszen mi, ha nem hatáskörelvonás, hogy egy közegészségügyi felügyelőség áldását adja valamire, amiről a tanács nem tud. Igaz a Compack sok mindent megtehet pénzzel. Szabolcs- Szatmár hozzászokhatott, hogy ide csak olyan dolgokat hoz, ami ártalmas az egészségre. Mert ártalmas a só, amit Vásárosnaményban csomagolnak, s ártalmas lesz a bűzön túl a bőr is, amit előre jeleznek a környezetében kiszáradt fák és a sok száz halott ember. A radioaktív állat bőr már az emberek bőrére megy! Kinek van ebből haszna? Aligha a kisembernek. A tsz vezetői, a tanácsházán néhány döntéshozó, a járványügyi hatósgnál aki engedélyezte, a KÖJÁL érintett vezetői és az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Hivatal illetékes elvtárai. Szép kis csapat.

A helyzet bonyolódik

A következő húzás, hogy a bűzös, fertőzött és sugárfertőzött komposztált börhulladékot elszállították  Borzsova- tanyáról, a Székely határában lévő Mózsi-telep környéki táblájára. Ramocsaiháza Polgármesteri Hivatal, Moldvay László jegyző is tudott róla. Sinkáné Orbán Katalin értesítette az újságírólat. Azt beszélik, maradt a bőrből Demecserben jócskán, még öt- vagy hatezer mázsából komposztot készíthetett a Compack Vállalat. A tsz-irodán Bába Antal mondja, hogy Demecserben a Borzsova-tanyán öt prizmában, mintegy 700 tonna bőr van. Az erdőtelepítés terve már korábban elkészült, mely szerint 5 év alatt összesen 300 hektár csak rozsot termő területbe ültetünk fát. Nekünk, akiknek a területe az alacsony állatlétszám miatt sok helyütt húsz éve sem kapott szerves trágyát, bizony kapóra jött a Compack ajánlata. hogy szállítsuk el a közeli Borzsováról, ingyen a miénk lehet a komposzt. Ráadásul fizetnek is a szállításért, amivel foglalkoztatani is tudjuk a járműveinket. Természetesen mielőtt ezt a szerződést aláírtuk, megkértük az Országos Sugárbiológiai Kutató Intézet. a megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat és a Környezetvédelmi Főfelügyelőség szakvéleményeit. Ez utóbbi hatóság országos főfelügyelőjének határozatában az alábbiak olvashatók: „A Sugárbiológiai Kutató Intézet szerint a bórkomposzt — sem a vele való tevékenység, sem pedig talajjavító anyagként történő felhasználása során — sugárzásbiológiai szempontból nem kifogásolható." A bőrkomposzt sugárszennyezettsége töredéke csupán a talajok felszínén, a csernobili baleset után mért szennyezettségnek. A bőrhulladékból előállított komposzt mezőgazdaságilag hasznosítható. Hatását tekintve, jelentős mennyiségű tápelemlartalmánál fogva. az istállótrágyával azonos értékű a növények számára. Szőke Sándor polgármester semmit sem tud. Felhasználása, a nátriumtartalma miatt homok - és erdőtalajokon a legcélszerűbb, ahol alacsony a humusztartalom. Nem javasolják olyan területeken, ahol nyersen fogyasztható növények. mint zöldség, zöldtakarmány. repce, szója, napraforgó termesztése folyik. 

A szállítás és feldolgozás során a bőrrel kapcsolatba került tsz tagok rákban meghaltak a következő évben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése