Nincs időnk az élő embert meglátogatni, de a temetésére virrasztására van időnk. Nem hívjuk fel, nem gondoskodunk, nem törődünk az élőkkel, de kétségbeesik a halottak miatt, mintha a halál értékesebb lenne az életnél. A Rétközi emberek kiejtésére jellemző a gyakori „í-zés” (pl. kék - kík, pénz - píz, néz - níz, szép - szíp), illetve a kettőshangzók használata (pl. ló - lóú, kóla - kaula). Szintén jellegzetes felszólító módban a "-fele" irányjelző szócskával történő nyomatékosítás (pl. csináld megfele, menjél kifele stb.), de az igeragozásnak is megvannak a térségre jellemző sajátosságai (pl. tudol, mondol, fogol, megyen, jösztök). A környéken élők a "d", "t" és "n" hangokat sokszor "gy", "ty" és "ny"-nek ejtik (pl. térd - térgy), néha pedig kétszer is kiteszik a tárgy ragját (pl. osztat, őtet, eztet).Ezen a területen erőteljesen keveredik az északkeleti nyelvjárás a tiszaival, mivel a török korban elnéptelenedett területekre Békés megyéből telepítettek be tótokat, akik magukkal hozták a keveredő szlovák-alföldi nyelvi sajátosságaikat.
a brant üszkösödés, franc,
abajgat -piszkál
abárol - abál
acskó - zacskó
ájer - illat, levegő
befele
bicskás
bigyusz - holmi, cucc
blóder - sütő
bobájka, babájka - mákos guba
brant- átok, pl.: a brant egyen meg (a brant a seb
üszkösödését jelenti SZ-SZ-B megyében de nem ebben az értelemben szokták
használni a brant szót)
bugázás - a napraforgómag kiverése a növény tányérából
canga - bicikli
cekker hálós szatyor kenyérnek
cibere -mikor a lekvárfőzéskor már levet ereszt, elkezd főni
pld. a szilva
cicakaka - apró takonydarab (gyerekeknél)
cinke - dödölle
cula, cucc - kacat, holmi
curikkol - hátrafelé megy
család - gyerek
csida - kicsi, fiatal ló
csilánt - csalán
csirásgaluska - sztrapacska
cső(csű),
csurka - felkötött haj
dikó sezlony ágy
dikó, pecu, pulya, lipityóka, lingár, mag/magolni,
sikákózni, kolompér, köszméte, levonó, paszuly, gyengepaszuly
duszi - tört burgonya gombóccá formálva
duszi püré
dücskő - farönk
dücskő - nagy, testes farönk
egy fagylalt gombóc, hanem gömb
felfele
firhang - függöny
furi - aranyos
furik - talicska
futol - futsz
gerjed - gyullad
gerjeszt - gyújt
gerjesztő - begyújtáshoz használt vékonyra vágott fa, vagy
gallyak
gihercs - sovány, girhes ember
gógyi - ész
gorc domb
góré - kukoricakóró
góré - napraforgó levágott szára, régen még kerítést is
csináltak belőle
gönc - ruha, cókmók
görcs (csomó), kellesz (kell majd)
guba- gallér
güzül - keményen dolgozik
gyepel - legel
gyerekeszű - könnyelmű, meggondolatlan
hadovál - össze-vissza beszél, humbugol
hamis kutya - harapós kutya
happáré
hokedli - konyhai
szék
hurkás
iromba - cirmos
iromba = cirmos
jösztök - jöttök
kas - kukorica tároló
kasu - bamba
kenyér fara - kenyér vége
kifele
kirántott hús - rántott hús
kizárja a gázt - elzárja a gázt
kojtol - elfojtva ég, füstöl
kóku - mumus
Kóla (kaula),
kolomol - zajt csap
kolompér - krumpli
kótog - kalapál
köpéce ujjas prémetlen ködmen
köszméte - egres
köszméte - pöszméte
kupa - vizeskanna fedele
lábtó - létra
laska = tészta
laska: hosszúmetélt
lefele - előszeretettel használják az igekötőköz a
"fele" szót
lefő - leizzad
leöltözik - levetkőzik
lepcsánka - tócsni, lapcsánka
ler - tűzhely sütője
lér, ler - sütő
levonó - matrica
levonó - matrica
lingár csaló
lipityóka - libikóka
lóca - pad
löpéce bolt(bót),
lú - ló
mackó - melegítő
mackó - melegítő alsó
mackónadrág - melegítőnadrág
mag - szotyola, napraforgó mag
magol , szotyizik
málé - kukoricaliszt
Megyünk mamánál - megyünk nagyihoz
mensz - mész
mensz - mész
murkó - sárgarépa
murkó répa
nokedli - galuska
nyögő - sztrapacska
nyögő, nyögvenyelő - sztrapacska
nyögvenyelő - sztrapacska
ótó - autó
otthol - otthon
öhön, öhöm - slambuc
pacuha - rendetlenül felöltözött
pad - padlás
parázs hús - sovány hús
paszuly - bab
paszuly - bab
paszuly = bab
pecu - fáskamra
pecu - kamra
pitvar - előtér
pocok - patkány
popa kenyir
pőcsikél alszik
puci - csupasz
pucugaluska, pucagaluska - nudli
pulya - gyerek
pulya - gyerek
pulya = gyerek
púp - köldök
putina - liszt tároló
rétoja - létra
rizsa - rizs
rocska - ebbe fejték a teheneket, fejéshez használták
sikárkó - jeges csúszóka
sikárkózik - jégen csúszkál
sódar - füstölt sonka
spájz - kamra
Sparhelt-spórfurik - talicska
spór - sparhelt, tűzhely
spór - tűzhely
spúr - zsugori
sufni - fáskamra
susnyás - gazos aljnövényzet
süket - hamisan éneklő, nincs hallása
süsü - kapucni
mellyes
abajgat
abál
acsa szitakotő
acsarkodik
ácsingüzik
ád ad
adgyusztál püföl
affinitás rokonság
áfium csapda
ágál perel
ágos
ágyaz gabona kiterités
alaputréra fn ◊ húsfélékből hagymával készült étel
ámbitus tornác
anker vasmacska
durnol alszik
Szatócs kufár
szakállka - előke, partedli
szalonnás - ragacsos
széna vagy szalma? - igen vagy nem?
szikvíz - szódavíz
szolda - szóda
szomorodjon meg - érje valami rossz
szóval(szauval).
tallu - toll
tarhás - koldus, szegény
tejes csanak - tejes kannák
tejfel = tejföl
tengeri - kukorica
tengeri - kukorica
tik - tyúk
tikmony - tyúktojás
tinálatok - pld. ha valaki mondta, hogy megy hozzájuk, így
mondta
tolonc - fogoly
torka - kemence
tornác - folyosó
törtpaszuly - törtbab
túros - sebes
vedér = vödör
vider - vödör
zsajtár - szintén a fejésnél használták, a rocska másik neve
zsengés - keletlen, sületlen kenyér
zsinatol - lármáz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése