Demecser a Rétköz határán

 

Én még emlékszem a hatalmas vízre, ami  elárasztotta a Rétközi mezőket, amit 70 éve még Rétségnek hívtak. Több mint 30 települést érint ez a mélyen fekvő terület, amin elsősorban a Tisza mentén elterülő nagyobb kiterjedésű vízjárta mocsaras, lápos, füves területet értettek. Ahol az ember lakta részek, települések a rétek, mocsarak környezetéből, a „rétségből” kiemelkedő magaslatokon, dombokon helyezkedtek el, inne az elnevezés. A folyószabályozási és belvíz-mentesítési munkálatok, a tszek által erőltetett meliorációk és a Tisza gátrendszerének kiépítése és a folyószabályozás együttesen járult hozzá ahhoz, hogy ez a mesebeli vizivilág örökre eltünt. Mivel gyakran ellopták a meliorációhoz használt szivattyukat, amik átemelték a belvizet a kanálisba, (szerintem azok keze volt benne, akik telepítették) így újra és újra hatamába kerítette a víz a mezőt, így még én is láthattam milyen is volt annak idején nagyapáink korában. 

A Rétköz északon a Bodrogköztől a Tisza választja el, keleten és északkeleten az északkeleti Nyírség magas futóhomok formáival, délen és nyugaton a Közép-Nyírség löszös és futóhomokos területeivel határos. A Nyírségtől Tuzsér- Kisvárda- Ajak-Demecser vonalában haladó Nyíregyháza- Záhony vasútvonal, illetve a megsüllyedt peremterülten futó Lónyayfőcsatorna mentén lehet elválasztani. A 30 településből  mamár  városi rangot kapott. A tengerszint feletti magasság néhol a 103 métert is eléri. A legmagasabb pontja Szabolcsveresmartnál a 127,8 m Messzelátó- hegy, tájképileg a Rétköz legszebb része.  A 80 %-a mentesített ártéri síkság (holtmedrekkel, öntésképződményekkel, tőzeges síkláppal), 20 %-ban a nyugati-, a déli- és a keleti peremterületei löszös síkság (löszös homokhátakkal), illetve futóhomokos hordalékkúp-síkság (kötött homokterületekkel)

A  Főleg a folyók és a szél teritette el a hordalékkúpokat és formálta ilyenné a környezetet. Az északról, északkeletről érkező vízfolyások a Tisza, Ős-Tapoly, Ondava, Laborc, Ung formálták a táj képét. Ennek hatására a Bereg-szatmári síkság, a Bodrogköz és a Rétköz területe erőteljesen süllyedni kezdett. A Tisza magába gyűjtötte az Északkeleti- Kárpátokból lefutó folyók vizét, így a szerkezeti mozgások a Rétköz felszínét mintegy 20-25 m-rel szállították lejjebb. A süllyedés mértéke egyes részeken nagyobb volt, mint a szomszédos Bodrogközben, emiatt a mélyebbre került részei elvizenyősödtek, elmocsarasodtak, így megindult rajtuk a lápképződés. A Tisza hordaléka és a szél erőziója is alakította a felszínt. Az agyag-, iszap-, homoküledék a folyó mentén felhalmozódott, s ennek következtében folyóhátak képződtek.  A Tisza medre válzozó volt, gyakran feltöltötte medrét, s emiatt szeszélyesen változtatta futási irányát. Gát nélkül elfoglalta ugyan az új medrét, de árvizeivel évről-évre hatalmas víztömeget juttatott a Rétköz területére, nagy mennyiségű iszapot, agyagot és homokot rakott le.  A vízgyűjtő medencévé alakult Rétköznek csaknem 70 %-a elmocsarasodott, elláposodott.

A láposodáshoz az is hozzájárult, hogy a folyó mellett fokozatosan épülő folyóhátak között rossz lefolyású területek alakultak ki, mivel a homokhátak megakadályozták az áradások után a vizek visszaáramlását a mederbe. A Tisza ismétlődő áradásai, a rossz lefolyási viszonyok csak növelték és állandósították a vízzel borított területeket. Az elöntések alól csak a homokszigetek mentesültek, amelyeken az ember ősidők óta megtelepedett. A Tisza öntése vette birodalmába a katlanszerű tájat. Gazdag flóra és fauna és egy bogyolult ökoszosztéma jött létre. Óriási láp, sással, náddal, kákával, gyékénnyel, benőtt lassan mozgó tenger. Kubikgödrög és vályogvető gödrök alakultak ki a tanyák és a faluk közelében. A rétségben csak az idevaló pákász nép ismerte a járáskelést, más ember halálfia lett. A pákászat halász, vadász, növénygyűjtő életformája volt a lápok, mocsarak vidékén található falvak lakóinak. Mivel a lápvidék lakosainak a megélhetéshez szántóföldi művelésre alkalmas területük kevés volt, elterjedt foglalkozásnak számított a pákászat.

A lápvidék környékén élő embereket, akik kimondottan a rétből, mocsárvidékből éltek, tehát földet nem műveltek, hanem abból éltek, amit a lápvidék készen adott, begyűjtötték a természet adta kincseket, madártojást, halat, növényeket. A pákászat a lápvidékek lecsapolásáig komplex halász, vadász, növénygyűjtő életformája volt a lápok, mocsarak vidékén élő falvak lakóinak. Mivel a lápvidék lakosainak a megélhetéshez szántóföldi művelésre alkalmas területük kevés volt, elterjedt foglalkozásnak számított a pákászat. Valószínűleg a pákász-életmód a földrajzi viszonyok hatására alakult ki. A sok mocsár, a nagy kiterjedésű nádas, vizes rét kényszerítette a parasztok szegényebb, föld nélküli rétegét, hogy ezt a földrajzi körülményekhez alkalmazkodó életmódjukat kialakítsák. Pákásznak nevezték azokat a lápvidék környékén élő embereket, akik kimondottan a rétből, mocsárvidékből éltek, tehát földet nem műveltek, hanem abból éltek, amit a lápvidék készen adott, begyűjtötték a természet adta kincseket.

A pákász élete a lápon keserves volt, a mocsarakban élt, kúp alakú kontyos nádkunyhóban, vagy nyerges tetejű földkunyhókban, s az év nagy részét a lápon töltötte. Halászott, vadászott és gyűjtögetett. A halat szigonnyal, varsával, hurokkal fogta meg. A vízimadarakat is különböző maga készítette hurkokkal ejtette el, s a nagyvadaknak, mint például a farkas, csapdát készített, vermet ásott, míg a repülő madarakat íjjal, hajítófával próbálta elejteni. A vízben lebegő sulyom termését botra erősített subadarabbal gyűjtötték össze. A pákász családja begyűjtötte a környezetében található ehető vízinövényeket, mint például a sulymot, a gyékény buzogányát; a pákát taplóként használták tűzgyújtáshoz, vagy párna- és dunnatölteléknek dolgozták fel. Összegyűjtötték a vadmadarak tojásait, a gyógynövényeket, a piócát (orvosi felhasználásra), vagyis mindent begyűjtöttek, amit a láp adott. A lápi ember a láp odvas fáiba telepedett méhcsaládoktól mézet is gyűjtött, de ha megbetegedett, gyógyszerét is a lápon gyűjtötte, mivel a lápvilágban ismeretlen volt a patika és a kórház is.

A gyógyszernek szánt gyógynövényeket általában a füvesember gyűjtötte be. A lápon szedett gyógyhatású növényeket gyökerestül szárította, majd porrá törte, és bőrzacskókban tárolta, s szükség esetén faggyúval, hájjal kenőccsé keverte. Ők gyűjtötték be a piócát is, ugyancsak gyógyászati célból. Ezt úgy gyűjtötte, hogy felgyűrt nadrágszárral belegázolt a vízbe, ahol az éhes állatkák ráragadtak a lábára, majd mikor a vízből kilépett, a lábaszárát sóval beszórta, s ettől az odatapadt piócák lefordultak. A piócákat marhahólyaggal lekötött üvegekben tárolta, úgy vitte eladni. A lápréteken gyűjtötték be a fehér mályvát (Orvosi ziliz), melyet sebgyógyításra, toroköblögetésre használtak. Ebből a gyűjtögető tevékenységből ered a pákász elnevezés is, vagyis a halász, vadász, madarász foglalkozások gyűjtőneve. A gyűjtögető, halászó, madarászó pákászok állandó lakhelyüktől, téli szállásuktól sokszor több tíz kilométerre is elbarangoltak, ha egy-egy helyen letelepedtek, ott általában 5-6 hétig laktak, "kiélték azt a helyet, ahova telepedtek, majd továbbvándoroltak".

A mocsárban, a falutól kicsit odébb, a földesúr, a hatóságok kevésbé háborgatták őket, de megkövetelték, hogy szolgáltatásaiknak eleget tegyenek. Télidőben gyakrabban bejártak a falvakba, városokba gyógynövényeket, árusítani. A pákász felesége a falvakat járta s lisztért gyógynövényeket, piócát, madártollat cserélt. Nem volt olyan betegség, amire ne tudott volna gyógyfüvet adni. A falusi emberek főleg: fekélyre, mételyre, golyvára, isiászra vásároltak tőle orvosi füvet. A láp jellegzetes hala volt a lápi póc és a lápi csík, mely utóbbi mára már teljesen kiveszett a lápból, ezt trombita alakú, vesszőből font csík-kassal, vagy varsával fogták, és eladásig másfél, két méter mély fedett vermekben tartották, s a környező falvakban vagy a vásárokon adták el. A pákász szerszámait maga csinálta.

A pákászok a lápon két-háromágú bottal járták az ingólápot, amely botnak nadályozó volt a neve. De nélkülözhetetlen szerszám volt a nádvágó kasza, lápmetsző ásó, vagy a csíktök kasornya, amelybe a csíkhalat gyűjtötték, s amely az egyetlen termesztett növényükből, a kabaktökből készült, ebből készítették evő- és ivóedényeiket is. A lápmetsző ásóval a lápos talajt ásták fel, ha ivóvízhez akartak jutni, vagy ha varsájukat akarták leállítani. Az ivóvizet (a lápi kútból) nádszálon szívták fel a mocsárból, oly módon, hogy a tőzegrétegen ledugtak egy nádszálat, olyan mélységig, míg tiszta vizet nem értek. A pákászok tüzet két fa összedörzsölésével gyújtottak. A pákászok az ingoványos talajon gyékényből font, hótalpakra emlékeztető "láptalpaló"-ban jártak, hogy bele ne süppedjenek a sárba, a vízen pedig nádtutajjal, bödönhajóval közlekedtek.

A láp lecsapolása után eltűnt az ezerszínű vízi világ, s ez magával vonta a pákászatnak, ennek az ősi foglalkozásnak a megszűnését is. 5-6 betyár mindig bujkált a törvény elől itt a Rétközben. Minden falunak megvolt a maga Káinja. A katonaszökevényeknek, meg a betyároknak itt volt biztos búvóhelyük. Száraz lábbal ritkán lehetett járni, még nagy szárazságban is. Csolnakon közlekedtek a csillogó vízű ereken és más víziutakon. Árvízkor a lakodalmas menet is csolnakokban húzódott egyik faluból a másikba, így vitték a keresztelendőket a templomba, sőt még a halottakat is nyugvóhelyére.” A rétközi ember a Tisza áradásakor 60-70 kilométerre is elcsónakázott, leggyakrabban Hegyaljáig, sőt le Szegedig szállíthatta az árulnivalóit. A mai ember el sem tudja képzelni, milyen élet volt itt.

Hihetetlennek látszik manapság, hogy ilyen mostoha környezetben éltek emberek. A rét és a legelő viszont jelentős területeket foglalt el, ezért az állattartás nagyobb szerepet játszott, mint a földművelés, s ezen kívül a halászat, vadászat is megélhetési forrást jelentett. A Tisza árvizei által elborított területeket az árvíz levonulása után hol szántóként, hol legeltetéssel, illetve kaszálóként hasznosították. Kaszálóként elsősorban a szigeteket, valamint a homokhátak lejtőit használták. Néha zöldségféléket, kukoricát termesztettek. A nagyobb területű kertekben gyümölcsfát: almát, szilvát, körtét, diót, sárgabarackot is ültettek. A Rétköz hajdan bővelkedett erdőkben. A XIX. században viszont, főképpen a szántó javára történő erőteljes erdőirtás következtében a földterületnek csupán 2,5-3,0 %-át borítja erdő.

A tölgy mellett a leggyakoribb a nyárfa, a szilfa, gyertyán és a fűzfa. Volt itt minden erdő mocsár, tó legelő szántó. A Koldbárdra a sár miatt csak kerékpárral vagy gyalog lehetett kimenni. Mivel kevés a szántóföld nem tudta gabonával ellátni a lakosokat, inkább jószágtartással foglalkoztak. Az alacsonyabb térszíneket fedő rosszabb szerkezetű, és vízháztartású talajok (öntés-, réti-, kotus láptalajok) főképpen a Tisza mentén és a homokhátak közötti, vízjárta mélyedésekben fordulnak elő. Volt ahol a mocsaras rész 3 méter mély volt, csak az itt élők mertek átmenni rajta, mert ők ismerték azokat a csapásokat vékony ösvényeket ahol még lehetett gyalogosan járni. Sok vakmerő ember veszett oda a mocsárba, vagy télen a beszakadó jégbe. A mezőn tomboló téli hóviharok is sok embert fagysztottak halálra. Éhen nem halt senki, de nagy volt a nyomor a szegénység.

Volt hogy fél évig se fütöttek be az udvaron a kemencébe mert nem volt mivel dagasztani. A fű benőtte a kemeceajtót. Ledaráltak mindent, tengerit, kölest, rozst, még a ledecia magot is. Megették a papsajtot, a porcsint, a labodát, a csicsókát. Kiszedték a kis varjút a galambot is ha lehetett, megették a csikot is ha nem volt más. Elég gusztustalan állat a réti csík, kicsi, félarasznyi hal, még a róka is kifogja lompos farkával a léken át, de az ember is eredményesen halászhatja, ha nádbugát dug a vízbe, ugyanis a csík tömegesen rátapad. Annak idején februárban, a farsang végén jött el a böjti csíkleves szezonja. A réti csíkkal együtt merültek feledésbe a belőle készült ételek is. Elmúltak vele a pákászok, rákászok, békászok, piócások, darvászok és a csíkászok. Összeszedték a nádasban fészkelő madarak tojásait.

A nádasban számos madárfaj él, és a tojásaikat is ott rakják le. Ilyenek például a szárcsa, a bakcsó, a barna rétihéja és az üstökösréce, amelyek fészket építenek a nádból és gallyakból, és általában 3-6 tojást raknak le, amelyeket gondoznak. A földeken többnyire kenyér- és takarmánygabonát, illetve ipari növényeket (lent, kendert, dohányt) termeltek. A szántóterület jelentős részét gabonafélék (rozs, búza, kétszeres, vótér(tönköly), árpa, zab, köles) foglalták el. Területünk főgabonája a homokhátakon termesztett rozs volt. Búzát keveset termesztettek, („még Halászban, a legnagyobb községben is annyi termett, hogy kovásznak legyen”).20 Kétszeres: fele búza, fele rozs. Azért kedvelték, mert vagy az egyik vagy a másik hozott nagyobb termést az időjárástól függően. Vótér tönkölybúza igénytelen, bőven termő búzafajta. Lisztjéből jó minőségű kenyeret sütöttek. „Kását is csináltak belőle, amit tejjel ettek”. A kukorica a rozs mellett a legfontosabb takarmánygabona, sőt az ínséges időkben a lakosság élelmét is adta mivel többféle –sült és főtt- ételt készíthettek belőle.

Termesztését elősegítette az is, hogy rövid tenyészidő igénye miatt, ha az árvíz levonulása után is vetették is őszre beérett. Köles a legtöbb rétközi községben jelentős területet foglalt el. Tavasszal, áradás után vetették. Minden falunak voltak sajátosságai, Demecser káposzta, nád, salétrom, Dombrád dohány,kukorica, Ibrány rozs, zab, árpa, Nagyhalász kender, len, repce, Ajak lencse, borsó, Pátroha dinnye, napraforgó, Kótaj cukorrépa,  árpa... stb. A termésének nagyobb része a lakosság élelmét képezte. Az árpa és a zab termesztésével mindenhol foglalkoztak. A takarmánygabona félék közül a legkisebb területet foglalták el. Az árpát nemcsak az állatok etetésére használták, rozssal keverve kenyeret is sütöttek belőle.

A hetven években kijártunk a határba kapálni, a hatlmas víz mellett kerékpárral mentünk 8 km-t a tengeriföldünkig. Még sötét volt amikor elindultunk és sötét volt mire haza értünk. Volt aki felborult a szántáson lábát törte és hetekkel később találták meg holttestét. A hatalmas víz egészen a Demecseri Páskomig ért, ami a falu határában volt már a Lónyai kanális partjánál. Ott is volt földünk de bármit vetettünk bele mindent elvitt a víz. Tönkre tették a Rétköz élővilágát, a biodiverzitás nem számított csak a minél nagyobb nyereség. Eltüntek a dohánypajták, a tanyák és a parasztemberek. 21 holdas kisnemesek voltunk és mára már csak egy erdőrész, egy kis darab föld a koldbárdon és a  szőlő maradt.(Szentmártony Szabó család)

Felhasznált illusztrációk és irodalom; Dr.Kormány Gyula; Szemelvények a Rétköz természeti társadalmi és gazdasági helyzetéről.(Tanulmány)

Szabolcs Vármegye közgyűlése 1688. február 13-án. Demecserben ült össze!

Ki gondolná hogy Szabolcs Vármegye közgyűlése 1688. február 13-án Demecserben ült össze, pedig igaz. A vármegye, még a magyarok bejövetelének idejében is, nagyrészt mocsaras, igen gyéren lakott terület volt; mert kezdetleges kultúra mellett az árvíztér csak ritka lakosságnak nyújthat elegendő lakóhelyet. Itt éltek a jazygok, akiket még a mocsaras területen a rómaiak sem és a germánok sem tudtak leigázni. Itt telepedtek le a lovas búrok, a hatalmas termetü bastarnák és később a gótokkal közeli rokon gepidák. A hunn uralom megdőltével, Ungvár vidékétől a Tiszáig terjedő területen, szlávok telepedtek le. A népvándorlás további hullámai ezen mocsaras területek védelme alatt álló őslakosságot nem tudták elseperni, s védelmükre hathatós eszközül szolgáltak a földsánczok. A Tisza partján és a Nyírség mocsarai közt elterülő földvárak, mint Demecser, Pazony és Pócs-Petri községek határában, szláv kéztől származnak, hasonlókép a szabolcsi földvár is, mely azonban későbbi keletű. Ebbe a mocsárba se a géták se a kelták se a germánoknem tudott bejönni, se lovon se gyalogosan. A földvár közelében talált páncling és a kard mutatja a próbálkozásokat. Az ókorban a földvárak (földtömlések, sáncok) várakat, településeket és erődítményeket jelöltek, amelyek a vaskorban, különösen a kelták idején épültek. Ezek a földből emelt, sáncokkal megerősített építmények védelmi célt szolgáltak, és kiemelkedtek a környezetükből. Bár a lakosság többsége falvakban élt, bizonyos korszakokban ezeket a jelentős erődítményeket is felépítették a települések védelmére vagy a lakosság menedékéül. A rómaiak később átvették vagy továbbfejlesztették ezeket a helyszíneket, amelyek sokszor stratégiai fontosságúak voltak, például útkereszteződések vagy folyók közelében...Cél: Védelmi célokat szolgáltak, ideértve a települések és a lakosság védelmét. A földből emelt sáncokból és tömlésekből álltak, gyakran emelkedtek ki a tájból, kiemelkedő, néha stratégiai pontokon, mint például útkereszteződések vagy folyók átkelőhelyei közelében, dombokon szigeteken, a rómaiak korában sokszor továbbfejlődtek, és a középkorban is fontos települések alapjául szolgáltak. 

Ott, hol a szlávok már ilyeneket találtak, siettek azokat a maguk részére felhasználni. Ezek a földvárak nemcsak a népvándorlás viharai, hanem az árvizek ellen is biztos védelmet nyújtottak. A IX. században e területen a soknejü Mén-Marót uralkodott. A későbbi kor igriczei s regősei emelték az egyszerű szláv törzsfőket bolgár vezérekké s kazár népek uraivá. A beköltözködő magyarok először Szalán birtokát foglalták el a Sajóig, majd a Zagyváig. A Bodrog-köz elfoglalása után Árpád Mén-Maróthoz küldött követeket, hogy engedje át neki a Szamos vízétől a nyíri részekig terjedő földrészt. Mén-Marót ellentállott, mire Árpád Szabolcs, Thass és Töhötöm vezéreket bízta meg e terület elfoglalásával. Szabolcs, Thaas és Töhötöm vezérek. Szabolcs 892. tájban a tiszaládi (ma Ladány) révnél úsztatott át Mén-Marót földjére. A Tiszán való átkelés után Szabolcs és Thass észak felé vonúltak, s a ritka népességű vidéket hatalmukba kerítették.

A Tisza és a Bodrog egyesülésénél, szemben a mostani Tokaj szőlőkoszorúzta dombvidékével, Szabolcs megpihent, s a meghódolt szlávokkal a további előnyomúlás hátvédéül szolgáló földvárat építtetett, azt Ekölcs oltalmára bízta, maga pedig a Tisza tekervényes partján tovább vonúlt a Szamos völgye felé. Az újonnan épült földvár, a hódító vezér nevéről Szabolcs várának neveztetett, s idők folyamán mind nagyobb fontosságra jutott. Míg Thass a Szamos-folyó völgyén vonúlt lefelé, addig Töhötöm nekivágott a Nyír erdejének s seregével egész a Hómosó érig jutott, mely a mai Szilágy vármegyében, a Berettyónak egy Tasnád felől jövő ága. A hódítók elől menekülő nép Mén-Maróthoz futott, aki ekkor már nem gondolt az ellentállásra; a szlávok pedig csakhamar beletalálták magokat új helyzetökbe, mert ők tulajdonképen csak urat cseréltek. Szalán a Kárpátok északkeleti rengetegeire támaszkodva, uralmát egy évtizedig fentartotta. Árpád 903-ban foglalta el Borsova várát, azt földig lerontatta, Szalán katonáit pedig lánczra verve, Ung várába vitette. 

E vár csakhamar ismét felépülvén, hatalmas védbástyájául szolgált a szabolcsi síkságnak az északról jövő támadások ellenében, - védelmi szerepéből kifolyólag csakhamar kiterjeszkedett a mai Szabolcs vármegye területére. A betelepülő magyarok a meghódolt szlávokat nem írtották ki, hanem szolgaságba vetették, őket főleg földmunkára és halászatra alkalmazván. A Tisza partján csakhamar virágzó halásztanyák keletkeztek. Thass pedig a meghódolt nép kérelmére, a Nyír és a Tisza közt elterülő területen, vásárhelyet alapított, mely vásárhely róla Tassvásárhelynek (ma Tass) neveztetett. A beköltözködő magyarok a meghódolt területet azonnal birtokukba vették. Kézai Simon szerint, Kund, a IV. törzsfő, a mai Szatmár vármegyének a Nyír körüli részeit foglalta el és valószínűleg a mai Szabolcs vármegyére is kiterjeszkedett. Az Acsád kún vezér törzsétől származott Itej és György a honfoglalás utáni időben Koós vagy Kelenföld nevű területet foglalták el.

Gyógyitó természet a házkörül

Gyomnövények

Gyógynövények

Hasznos növények

Aranyvesszőfű: Gyulladáscsökkentő hatású, segít csökkenteni az ízületi gyulladást és enyhíti a köszvény tüneteit. Vizelethajtó hatásánál fogva segít a méreganyagok kiürítésében, többek között a köszvény kialakulásában főszerepet játszó húgysav kihajtásában.

Feketeribizli levél: Rendkívül gazdag antioxidánsokban, melyek segíthetik a szervezet méregtelenítését és csökkenthetik a gyulladást.

Nyírfalevél: Vizelethajtó hatása révén hozzájárulhat a húgysav kiválasztásához, ami fontos a köszvény kezelésében.

Kislevelű hárs virág: Értékes gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, segíthet enyhíteni az ízületi fájdalmakat.

Gyermekláncfű levél: Méregtelenítő hatású, támogatja a máj működését, és csökkentheti a köszvény tüneteit.

Veronikafű: Javíthatja a vérkeringést és csökkentheti a gyulladást, így hozzájárulva a köszvény kezeléséhez.

Mezei zsurló hugyuti vese

Zsálya gyulladás antibiotikum

Hársfavirág köptető, vizelethajtó

Citromfű, nyugtató, pajzsmirigy, herpesz, puffadás, májtisztitó,

Menta emésztési zavarokban, puffadás esetén, valamint az epehólyag és az epevezeték gyulladásos betegségei

A csalán vértisztító, vizelethajtó, vérképző. A vese és hólyaghomok képződését megakadályozza, elhajtja a már meglévőt. Csökkenti a vércukorszintet is.

Máj és epebántalmakra, gyomor- és légzőszervek hurutos megbetegedéseire, fáradékonyság ellen is használják teáját. Reumatikus, ízületi fájdalmakra, érszűkületre, hajhullásra külsőleg használjuk. Levelét tavasztól őszig, gyökerét ősszel vagy tavasszal gyűjtjük.

Gyermekláncfű máj- és emésztési problémákra, vízhajtóként, valamint magas vérnyomás és cukorbetegség esetén használnak. Hatékony a szervezet méregtelenítésében, serkenti az epe- és máj működését, javítja az emésztést, és a levelei gazdagok vitaminokban és ásványi anyagokban. Külsőleg bőrproblémákra is alkalmazható, a gyökerének inulintartalma pedig vércukorszint-szabályozó hatású. 

A szeder levél gyógynövényként számos gyulladáscsökkentő, összehúzó és antibakteriális hatása miatt népszerű. Használják hasmenés, húgyúti fertőzések, szájüregi gyulladások, valamint a fehér folyás kezelésére. Külsőleg öblögetéshez is kiváló, belsőleg pedig izzasztó, vizelethajtó, valamint immunrendszer-erősítő hatású lehet. 

A bársonyvirág (büdöske) sokoldalú gyógynövény, mely fertőtlenítő, antibakteriális, gyulladáscsökkentő és emésztésjavító hatású. Számos betegség kezelésére használható külsőleg és belsőleg is, például bőrbetegségek, fülgyulladás vagy reumatikus panaszok esetén. Emellett gazdag karotinoidokban, így különösen a szem egészségére is jótékony hatással van, és a szürkületi vakság vagy farkasvakság enyhítésére is alkalmazható. 

Eukaliptusz (Ecalyptus globulus)

Az eukaliptusz olajból tipikusan olyan köptető készíthető, amely fellazítja a nyákot. Nemcsak köptetőként, de légzésterápiaként is alkalmazható, amennyiben az eukaliptusz gőzöket belélegezzük. Ezenkívül tea formájában is rendkívül hatásos, mivel képes felszívódni a szervezetben és a megfelelő helyen kifejteni hatását. 

Fokhagyma (Allium sativum)

A fokhagyma talán a legismertebb antivirális gyógynövény, ami sokaknál előkerül az influenza időszakban. Ez a gyógynövény az influenzán és a megfázáson kívül a hörghurutot is maradéktalanul gyógyítja. Rendkívül áldásos a légúti megbetegedések gyógyításában, olyan vegyületet is tartalmaz, mint az allicin, amely az egyik legjobb természetes fertőtlenítő. Ez az aromás vegyület több hasonló társával együtt a tüdőn keresztül távozik, többek között ez az oka annak, hogy kellemetlen, fokhagyma szagú a leheletünk miután fokhagymát ettünk. Ugyanakkor ez az oka annak is, hogy hatásos a légiúti betegségek ellen. 

Molyhos ökörfarkkóró (Verbascum thapsus)

A német E-Bizottság ezt a növényt kifejezetten ajánlja légúti betegségekre, ennek oka, hogy a növény köptető hatású és segít felköhögni a lerakódott nyákot. További jótékony hatása közé sorolható, hogy baktériumölő, nyugtatja a torkot és enyhíti a köhögő rohamokat. 

Nagy csalán (Urtica dioica)

A csalán néhány éve igen felkapott a hörghurut és az asztma enyhítésében. A csalánlevél és gyökerének leve mézzel és cukorral édesítve kiváló egészséges csemege a betegség során. A csalánból teát is készíthetünk, amely ugyanúgy kifejti áldásos hatását. 

Borostyán (Hedera helix)

A német E-Bizottság szintén ajánlja ezt a gyógynövényt a légúti panaszok megszüntetésére. 

Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)

A lándzsás útifűről biztosan mindenki hallott már, aki szerette volna légúti megbetegedéses tüneteit természetes módszerekkel kezelni. Ez a gyógynövény kiválóan funkcionál köhögőcsillapítóként és baktériumölőként. Legegyszerűbb felhasználási módja, ha tesz egy teáskanálnyi szárított gyógynövényt egy csésze forró vízbe majd hagyja ázni, amíg ki nem hűl. 

Madárkeserűfű (porcsinfű, polygonum aviculare)

A madárkeserűfű szintén légzőszervi megbetegedésekre, köhögésre, hörghurutra ajánlott, amit a német E-bizottság is megerősített. 

Orvosi szappanfű (Saponaira officinalis) 

Ennek a gyógynövénynek a gyökerében van orvosság, hiszen az orvosi szappanfű gyökere köptető hatású. A növény gazdag szaponinokban, amelyek fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásúak, valamint szinergikus kölcsönhatásban vannak más vegyületekkel. Alkalmazása egyszerű, főzzön valamilyen gyógynövény teát és tegye hozzá az orvosi szappanfű gyökerét, hagyja állni benne, majd fogyassza el. 

Orvosi ziliz (Althaea officinalis)

Még egy olyan gyógynövény, amely mellett a rangos E-Bizottság letette a voksát, ha hörghurutról van szó. Nem is véletlen, tekintve, hogy az orvosi ziliz gyökere fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású. Bár lehet, hogy kevesen tudják, de ezt a növényt évszázadok óta használják hörghurut, megfázás, köhögés és torokfájás gyógyítására. 

Pemetefű (Marrubium vulgare)

A pemetefűről alkotott vélemény megoszlik a népgyógyászatban. Míg a német E-Bizottság előnyben részesíti hörghurutra, addig az amerikai FDA szerint hatástalan a hörghurut kezelésére. Nem tudni az amerikaiak miért marasztalják el a gyógynövényt, de egy biztos a régiek évszázadokig alkalmazták légúti betegségekre. Ha szeretné kipróbálni készítsen pemetefű teát, ízesítse cukorral vagy mézzel és győzödjön meg saját maga a pemeteű jótékony hatásáról. 

Tarackbúza (Agropyron repens vagy Elymus repens)

Szintén hatásos légúti megbetegedésekre. 

Tavaszi kankalin (primula veris)

Még egy kiváló gyógynövény, amit az E-Bizottság ajánl. Fogadjuk meg tanácsukat és készítsünk teát egy teáskanálnyi szárított kankalin virágából vagy gyökeréből és alkalmazzuk köptetőként megfázásra, illetve hörghurutra. 

Paprika és C-vitamin tartalmú gyógynövények

A megfelelő C-vitamin bevétellel a szervezet könnyebben átvészelheti a légúti megbetegedéseket. Már akár napi 500 mg segíthet leküzdeni a vírusokat. Dr. James A. Duke a C-vitamin étrendkiegészítőket is nyugodt szívvel ajánlja, azonban ha szeretnénk a természet tárházából beszerezni, akkor fogyasszunk paprika féléket és citrusféléket. 

Teljes értékű gabona-, mogyorófélék, valamint más magnéziumtartalmú élelmiszerek

Amikor hörghurut keletkezik, annak hátterében vitamin-, és ásványi anyaghiány is állhat. Közülük is gyakori a magnéziumhiány. Éppen ezért fontos a magnézium pótlására odafigyelni, amit teljes értékű gabonából, dióból, mogyorófélékből könnyen beszerezhet a szervezet számára. A természetgyógyászok napi 300-600 mg magnézium bevitelét ajánlják megelőzésként, de valójában minél több ilyet fogyaszt annál jobb! 

A csipkebogyó egy gyógynövény, amely rendkívül gazdag C-vitaminban, így kiválóan alkalmas az immunrendszer erősítésére, különösen a megfázásos időszakban. Ezenkívül gyulladáscsökkentő, antioxidáns, érfalvédő és enyhén vízhajtó hatású.

Sebezhető pontok

Az emberi testen található számos sebezhető pont van lássuk mik ezek. Az emberi testet három részre osztjuk: Felső, Középső, Alsó szekció. Mindhárom szekcióban találhatók támadható nyomópontok. Az ezen célpontokra mért támadások a következő hatásokat okozzák:

A. Felső szekció: Ez a terület a fejet és a nyakat foglalja magába, ez a legveszélyesebb célterület. Fejtető: A koponya az elülső koponyacsontok csatlakozásánál gyenge. Egy erős ütés traumát okoz a koponyaüregben, eszméletlenséget és vérzést eredményezve. Egy erőteljes ütés halált is okozhat. Homlok: Erős ütések agyrázkódást válthatnak ki, egy erőteljesebb ütés agyvérzést és halált is kiválthat. Halánték: A koponyacsontok gyengék a halánték környékén, az artéria és az ideg is közel fekszik a bőrhöz. Egy erős ütés ezen a területen eszméletvesztést és agyrázkódást okoz. Ha az artéria megsérül, nagyon erős vérzés következik be, amely nyomást fejt ki az agyra, kómát és/vagy halált okozva. Szemek: Kis döfés a szemekbe kényelmetlen könnyezést és zavart látást okoz. Egy erősebb döfés átmeneti vakságot okoz vagy a szemek maradandóan sérülhetnek. Halálos sérülést okoz, ha az ujjak behatolnak a szemek mögé az agy irányába. Fülek: A fülekre mért enyhén ívelt tenyeres ütés berepesztheti a dobhártyát és bizonyos esetekben agyrázkódást okozhat. Orr: Bármilyen ütés könnyen eltörheti az orrban található vékony csontokat extrém fájdalmat és könnyezést kiváltva. Orr alatti terület: Ezen a területen található egy idegközpont közel a felszínhez, támadásával nagy fájdalom és könnyezés váltható ki. Állkapocs: Az állkapocsra mért ütés eltörheti vagy kimozdíthatja a helyéről. Ha az arc ideg becsípődik az arc egyik fele lebénul. Áll: Az állra mért ütés okozhat bénultságot, enyhe agyrázkódást vagy eszméletvesztést. Az állkapocs átadja az ütés erejét az agy hátsó részének, amely a szív és légzési működést szabályozza. Fültő és koponyaalap: Mérsékelt ütés erre a területre eszméletvesztést okozhat, az agy hátsó részének rázkódása miatt. Egy erősebb ütés agyrázkódást agyvérzést vagy halált is okozhat. Torok: Egy erőteljes ütés a torok elülső részére halált okozhat a légcső zúzódása miatt. Egy közepes ütés hányingert és hányást eredményezhet. A nyak oldala: Egy éles ütés a nyak oldalára eszméletvesztést okoz a nyaki ütőér, nyaki véna és a bolygóideg sokkja következtében. A maximális hatás érdekében az ütésnek lent és kissé a fül előtt kell célba érnie. Egy kevésbé erős ütés hatására önkéntelen izomgörcsök és erős fájdalom lép fel. A nyak oldala az egyik legjobb célpont, ha az ellenfelet le akarod gyengíteni vagy időlegesen meg akarod bénítani a harc befejezéséhez.Tarkó: Egy erőteljes ütés a tarkóra agyrázkódást, sokkot, sőt nyaktörést és halált is okozhat.

Középső szekció: Ez a terület a vállak és a csípő feletti területet foglalja magába. A legtöbb ütés az itt lévő életpontokra nem végzetes kimenetelű, azonban képes súlyos, hosszú ideig tartó komplikációt előidézni a traumától kezdve a belső szervek vagy a gerincvelő sérüléséig. A vállizom első része: A vállízület elején nagy idegkötegek haladnak végig. Egy erőteljes ütés extrém fájdalmat okoz és képes használhatatlanná tenni az egész kart, ha eltalálja az ideget. Kulcscsont: A kulcscsontra mért ütés, könnyen eltöri azt, erős fájdalom kíséri és az egész kar harcképtelenné válik azon az oldalon. A törött csont elmetszheti a karhoz tartozó ideget vagy a kulcscsont alatti artériát (arteria subclavia). Hónalj: A hónaljnál egy nagy ideg fekszik közel a felszínhez. Egy ide mért ütést fájdalmat és részleges bénultságot idézhet elő. Egy késszúrás a hónaljba végzetes következményekkel jár, a szívből jövő fő artéria átvágása miatt. Gerinc: A gerincoszlopra mért csapás átvághatja a gerincvelőt, bénulást vagy halált okozva. Mellbimbók: Ideg kötegek nagy hálózata található közel a bőrfelszínhez a mellbimbók környékén. Ez extrém fájdalmat és bevérzést okozhat. Szív: Egy hullámszerű ütés a szívre megszédítheti az ellenfelet, időt adva a technika tovább vitelére vagy befejezésére. Gyomorszáj: A napfonat egy centruma az idegeknek, amelyek a légzőrendszer kontrolljáért felelős. Erre a területre érkező ütés fájdalmas és időlegesen nehézzé teszi a légzést az ellenfél számára. Erőteljes ütés hatására az ellenfél elvesztheti az eszméletét, az idegeket ért sokkhatás következtében. Átható ütés esetén a belső szervek sérülnek. Rekeszizom: Egy ütés a bordák alsó részére hatást fejthet ki a rekeszizomra és az egyéb izmokra amik a légzés kontrollálásáért felel. Ez a levegő elvesztését okozza, extrém esetben az eszméletvesztés is előfordulhat az átmeneti légzési elégtelenség következtében. Lengőbordák: A lengőbordákra mért ütés könnyen eltöri azokat, mert a lengőbordák nem csatlakoznak a bordakosárhoz. A törött bordák a jobb oldalon, belsős érülést okozhatnak a májon. A lengőbordák törése mindkét oldalon néhány esetben átlyukaszthatja a tüdőt vagy a tüdő összeeséséhez vezethet. Vesék: A vesékre mért erőteljes ütés sokkot okozhat, esetleg a szerv sérüléséhez vezethet. A vesékre mért szúrás azonnali sokkot válthat ki és halált is okozhat erős belső vérzés következtében. Köldök alatti terület: egy erőteljes ütés a köldök és az ágyék közti területre sokkot, eszméletvesztést és belsővérzés eredményezhet. Bicepsz: A bicepszre mért ütés erős fájdalmat okoz és ideglenesen használhatatlanná teheti a kart. A bicepsz egy különösen jó célpont abban az esetben az ellenfél fegyvert tart a kezében. Alkar izmai: A radiális ideg, amelyik sok mozgást irányít a kézben, áthalad az alkarcsontok és a könyék alatt. A radiális idegre mért csapás használhatatlanná teszi a kart és a kézfejet egyaránt. Ideális esetben az ellenfél lefegyverezhető egy alkarra mért elég erős ütéssel. Kézhát: Ez egy érzékeny terület. Mivel az idegek áthaladnak a kézfej csontjai között, az ide mért ütés intenzív fájdalmat okoz. A kézfej csontjai könnyen eltörnek, egy ilyen ütés használhatatlanná tudja tenni a kezet.

Az alsó szekció: Ez a rész az ágyék alatti teljes testfelületet magában foglalja. A csapás ezen területre ritkán halálos, de képes lefékezni az ellenfelet. Ágyék: Egy közepes támadás képes megállítani az ellenfelet az intenzív fájdalom következtében. Egy erőteljes támadás sokkot és eszméletvesztést okozhat. Comb külső oldala: Egy nagy ideg fekszik közel a felszínhez a comb külső oldalán körülbelül négy ujjnyi távolságra a térdtől. Egy erőteljes támadás ezen a területen használhatatlanná teheti a lábat, az ellenfél elesését is kiválthatja. Ez a célpont jól támadható térdeléssel vagy sípcsontos rúgással. Comb belső oldala: Egy nagy idegpont fekszik a comb belsőoldalának közepén. Hasonlóan a külső oldalhoz egy támadással használhatatlanná tehető a láb és az ellenfél könnyen eleshet a támadás következtében. A térd és a sarok rúgás a legjobb fegyver erre a területre. Térd ín: Egy erős támadás erre a területre izomgörcsöt és gátolt mozgékonyságot okoz. Ha a térdszalag elszakad a láb használhatatlanná válik. Térd: Mivel a térd az egyik fő eleme az emberi test struktúrájának, ezen ízület károsodása különösen hátrányos helyzetbe hozza az ellenfelet. A térd könnyen kificamítható, amikor a normál mozgás tartományával ellentétes szöget zár be, különösen amikor az ellenfél testtömege rajta van. A térd kificamítható vagy túl feszíthető egy egész testtel mért rúgással vagy ütéssel. Vádli: Egy erőteljes támadás a vádli felső részére fájdalmas izomgörcsöt és gátolt mozgást eredményezhet. Sípcsont: Egy közepes támadás a sípcsontra nagy fájdalmat okoz, különösen, ha a támadáshoz kemény felületet használunk. Egy erőteljes támadás képes eltörni a csontot, mely a testsúly nagy részét tartja. Achilles-ín: Egy erőteljes támadás az Achilles-ínre a sarok hátsó részével boka rándulást vagy ficamot okozhat. Ha az ín elszakad, az ellenfél harcképtelenné válik. Az Achilles-ín remek célpont késsel. Boka: A boka támadása fájdalmat okoz, ha a támadás nagy erejű a boka kificamodhat vagy eltörhet. Lábfej: A lábfejben található kicsi csontok könnyen eltörnek. A támadás ezen a területen akadályozza az ellenfelet a mozgásban.

Top Secret Python prg.

Egy őrült zavaros gondolatai

Felébredtem, te mikor fogsz? Talán soha! Legyen ez egy ajándék a tudatlan emberiségnek. Az igazság olyan mint a tűz, melegít de megégethet, ha olyanokkal osztod meg akik még nem érettek rá. Azért nem mondhatom el, mert bolondnak bélyegeznek a tudatlanok, mert már ők többen vannak. Mégis leírom, hogy tudja meg mindenki, hogy álomvilágban élnek. Szánalmas korlátolt tudatunk rabjai vagyunk. Nincs olyan hogy csend, csak rengeteg zaj, amiből néhányat érzékelünk, és ezt anyagnak tekintjük. Ez is az emberi tudatlanság eredménye. Az objektum energia, frekvencia és rezgés, a megtestesült anyag formát ölt vagy átalakul, hullámok bonyolult keveréke, ami energiát hordoz. Az objektumok amik anyagi értelemben léteznek azok élnek, csak mi emberek nem vesszük észre. Az objektum mint forrás, rezgéseket kelt és sugároz emlékezik és hullámokat bocsát ki, amik jelek üzenetek a környezet számára. Az ember még vak, csak a felszint kapargatja. A halott testéből távozó energia maga a lélek. Ha minden információt kisugároz magából üres lesz, de majd más hullámok birtokba veszik és újra megtöltik energiával és információval és kezdődik minden előlről. Az energia az információ nem vész el, csak tárhelyet cserél. Az emberek által ismert halál, nem a vég, csak egy stáció, ami kibocsátotta magából az összes rezgést, vagyis a  tudatot. Minden rezgést, nem tudunk érzékelni, mert az érzékszerveink érzékenysége korlátozott. A nem érzékelt hullámok tartománya egy másik dimenzió, ami csak számukra nem létezik, mert nem érzékeljük. A rétegek között léteznek, ami tőlünk függetlenül létezik. A frekvenciák egymást befolyásolják és megváltoztatják. A tudat és a gondolat kifejezése a hullám. Az éter az űr a tárhely ahol minden megőrződik hullámok formájában és bolyong amíg nem egyesül olyan sűrűségben, hogy megint anyaggá válik emberi értelmezésben. Nincsenek számok, nincsenek nevek, szavak, nincs idő, nincsenek betűk, ezt csak az ember találta ki magának, és mégis létezik az információ mint energia. Tudom hogy paradoxonnak gondolod, pedig nem az, csak nem tudsz elvonatkoztatni az emberi tudattól, azoktól az ismeretektől amiket beléd plánktáltak évtizedek alatt. Minden objektum másképpen rezonál, egyedi felismerhető entitásként. Az entitások, ha veszik a másik jeleit, akkor egy a környezet számára láthatatlan kapcsolat jön létre. Mintha vakok között ülnék és a fényről mesélnék, senki sem hiszi el hogy létezik, mert nem érzékelik. A hullámok töltések rezgések összeállnak az  atomok alkotóelemeivé, majd atomokká és molekulákká tovább szerveződnek. Az objeltum a tudatunktól és érzkelésünktől függetlenül létező entitás, amelynek elemi részecskéje a hullám formájában terjedő energia. A tudat is energia szerveződés. Na ha eddig nem, mostantól biztosan őrültnek bélyegeznek, de csak azért mert ti vagyok többen, nagyobb a hangotok, nem biztos hogy igazatok van. Vagyis nem létezik más elemi részecske csak az energia, ami bonyolult komplex rendszerré szerveződik, amit mi emberek anyagnak nevezünk. Ha az alkotóelemekkel hőt vagyis energiát közlünk rezegni kezdenek, lásd a microhullámot. Az emberi test nem más mint egy bizonytalan hullámokból összerakott komplex rendszer, amit folyamatosan támadnak az energiák kívülről, mert egy instabil állapotot tart fenn rövid ideig. A halállal elemeire bomlik, és hullámok formájában épül be más szervezett rendszerekbe. Nem vész el semmi, és a semmiből nem keletkezik valami. Az elemi részekből szerveződnek a komplex rendszerek. Nem nevezném körforgásnak, inkább egy kaotikus káoszanak, ami fraktálként funkcionál. Rengeteg jel kering körülöttünk, de az érzékszerveink csak párat képesek felfogni, és azt is az agy a rendelkezésre álló információk birtokában torzitva ad vissza a tudatunknak. Ki mondja meg mi a látszólagos és mi a valós?

Magyarok a földön

Valyon hány millió magyar él a nagyvilágban? Nehéz lenne megválaszolni...

A becslések szerint a világban élő magyarok száma  15 millióra tehető. Ebben nincsenek benne azok akik félelemből nem merik vállalni magyarságukat, illetve azok akik nem is tudják hogy ők magyar ősöktől származnak. Jelentős mennyiség él Ausztráliában, az USA-ban, Izrealben, Kanadában, Angliában,  Ázsiában, Dél-Afrikában, a szomszédos országokban és szerte a világon. Sokan élnek német és angol nyelvterületü országokban. Hazánkban 9.7 millión élünk. A 1848-as szabadságharckor, a világháboruk idején, a zsidó üldöztetés idején és 1856-ban voltak nagyobb tömeges kivándorlások.

Híres magyar származású kivándorolt személyek közül néhány név;

Csak amerikába milliók élnek;

Telkes Mária, fizikus

Természettudósok, mérnökök, feltalálók

Zoltan Lajos Bay (Bay Zoltán, Gyula, 1900–1992) fizikus, a méter világszabványa

Georg von Békésy (Békésy György, Bp., 1899–1972) biofizikus, Nobel-díj: 1961

Raoul Bott (Bott Raoul, Bp., 1923–2005) matematikus, Wolf-díj: 2000 – magyar anya

Dennis Gabor (Gábor Dénes, Bp., 1900–1979) fizikus, holográfia; Nobel-díj: 1971

József Galamb (1881–1955) mérnök, a Ford T-modell tervezője

Peter Carl Goldmark (Goldmark Péter Károly, Bp., 1906–1977) fizikus – mikrobarázdás hanglemez, színes televízió

Nicholas Hoff (Hoff Miklós, Magyaróvár, 1906–1997) mérnök, fizikus

Imre Izsak (Izsák Imre, Zalaegerszeg, 1929–1965) fizikus, csillagász

Louis Jokay (Jókay-Ihász Lajos, Bp., 1924–1993) élelmiszeripari kutató, világűrben fogyasztható élelmiszerek megalkotója

Bela Julesz (Julesz Béla, Bp., 1928–2003) villamosmérnök, neurológus, látáskutató

Rudolf E. Kalman (Kálmán Rudolf, Bp., 1930–2016) villamosmérnök, matematikus

Theodore von Kármán (Kármán Tódor, Bp., 1881–1963) repülési mérnök

Kemény János, Bp., 1926–1992 matematikus, számítástechnikus – BASIC nyelv

Peter Lax (Bp., 1926–) matematikus, Wolf-díj: 1987

Abraham Nemeth (Németh Ábrahám, 1918–2013) matematikus, Nemeth Braille-jelölés – magyar szülők

John von Neumann (Neumann János, Bp., 1903–1957) matematikus, számítástechnikus

Lánczos Kornél, Székesfehérvár, 1893–1974 matematikus, a Boeing Co kutatómérnöke

George Andrew Olah (Oláh György, Bp., 1927–2017) kémikus, Nobel-díj: 1994

George Pólya (Pólya György, 1887–1985) matematikus

Tibor Radó (Radó Tibor, 1895–1965) matematikus

George P. Rédei (Rédei György Pál, Bécs, 1921–2008) genetikus, a növénygenetikai kutatások világszerte egyik legelismertebb szaktekintélye

Gabor A. Somorjai, (Somorjai Gábor Árpád, 1935–2025) kémikus

Victor Szebehely (Szebehely Győző, Bp., 1921–1997) csillagász, az Apolló űrhajók pályaterve

Albert Szent-Györgyi (Szent-Györgyi Albert, Bp., 1893–1986) – orvos, C-vitamin, Nobel-díj: 1937 – a díjat magyarországi munkájáért kapta

Leo Szilard (Szilárd Leó, Bp., 1898–1964) fizikus

Valentine Telegdi (Telegdi Bálint, Bp., 1922–2006) fizikus, Wolf-díj: 1991

Mária Telkes (Telkes Mária, 1900–1995) fizikus – az első napenergia-fűtésű ház: 1948

Edward Teller (Teller Ede, Bp., 1908–2003) fizikus, hidrogénbomba

Eugene Wigner (Wigner Jenő, Bp., 1902–1995) fizikus, Nobel-díj: 1963

Társadalomtudósok, orvosok, közgazdászok

Mihaly Csikszentmihalyi (Csikszentmihályi Mihály, 1934–2021) pszichológus

Milton Friedman (New York, 1912–2006) közgazdász, Nobel-Díj (1976) – magyar szülők

Daniel Carleton Gajdusek (1923–2008) orvos, a kuru betegség felfedezése, Nobel-díj (1976)

Laszlo Garai (Garai László, 1935–) pszichológus,

Joseph Goldberger (Goldberger József, 1874–1929) orvos, a pellagra gyógymódja

John Harsanyi (Harsányi János; 1920 – Berkeley, 2000) közgazdász, játékelmélet, Nobel-díj (1994)

Kiss László  (1910–2000) statisztikus, a mintavételi eljárások módszertani fejlesztője, az MTA tagja

John Lukacs (Lukács János, 1924–) történész

Bela Schick (1877–1967) gyermekorvos, diftéria-próba

Margaret Mahler (Schönberger Margit, 1897–1985) pszichológus

Thomas Sebeok (Sebők Tamás, 1920–2001) nyelvész, antropológus

Hans Selye (Selye János, 1907–1982) orvosprofesszor, a stressz elmélete

Thomas Szasz (Szász Tamás, 1920–2012) pszichiáter, író

Andor Szentivanyi (Szentiványi Andor, 1926–2005) orvos – az asztma Beta Adrenergic-elmélete

Geza Vermes (Vermes Géza, 1924–2013) történész

Híres írók;

Joe Eszterhas forgatókönyvíró (Elemi ösztön stb.)

George Faludy (Faludy György) költő

Susan Faludi író (apja magyar)

Ladislas Farago újságíró

Charles Fenyvesi író, újságíró

Claire Kenneth (Kende Klára) bestseller író

Mina Loy (London, 1882–1966) író, költő, képző- és iparművész (magyar apa)

John Pen (Székely János; John S. Toldy, Hans Székely) író, forgatókönyvíró, Oscar-díj: Best Original Story, 1940

Carl Rakosi költő

Joseph Pulitzer, (1847–1911) újságíró, kiadó, a Pulitzer-díj posztumusz alapítója

Wass Albert (1908–1998) író, költő 1951-ben költözött az Amerikai Egyesült Államokba

Színészek, rendezők, producerek

Drew Barrymore

Gábor Zsazsa

Zsigmond Vilmos

Vilma Bánky (1901–1991) némafilmcsillag

Drew Barrymore színésznő (magyar anya)

Eva Bartok (Szőke Éva, 1927–1998) színésznő

Laszlo Benedek (Benedek László, 1905-1992) filmrendező

Oscar Beregi (Beregi Oszkár) némafilmszínész

Ferike Boros (Boros Ferike) kedvelt amerikai filmkomikus

Nicholas Brodszky zeneszerző

Adrien Brody színész (magyar anya)

George Cukor filmrendező (My Fair Lady)

Tony Curtis (Bernard Schwartz) színész

Michael Curtiz (Kertész Mihály) Oscar-díjas filmrendező (Casablanca)

Marton Csokas másodgenerációs színész, producer (A Gyűrűk Ura)

Gabor Csupo (Csupó Gábor) ötszörös Emmy-díjas és kétszeres Cable Ace Award-díjas producer, animátor (A Simpson család)

Paul Czinner (Czinner Pál, 1890–1972) író, filmrendező, producer

Matthew Daddario színész

Sándorhelyi Béla Vilmos látványtervező, háromszoros Oscar-díjas és további hét jelölés

Dolly Sisters (Schwartz-, később Deli-nővérek)revüsztárok, az életükről készült film Oscar-díjat kapott

Lucy Doraine (Kovács Ilonka, 1898–1989) némafilmszínésznő az 1920-as évek Amerikájában

Steffi Duna (Berindey Erzsébet, 1910–1992) színésznő

Marta Eggerth (Eggerth Márta) énekesnő, színésznő

Sandor Eles (Éles Sándor, 1936–2004) színész

Engert Péter (Kecskemét, 1976. június 18. –) filmproducer, rendező, színész, forgatókönyvíró

Peter Falk színész (Columbo)

William Fox (Fried Vilmos) producer, a 20th Century Fox vállalatbirodalom alapítója

Franciska Gaal (Gaál Franciska, 1904–1973) kabaréművész, színésznő

Eva Gabor (Gábor Éva) Gábor Zsazsa testvére, a nagy sikerű Green Acress (1965–1971) 

Zsa Zsa Gabor (Gábor Zsazsa) Golden Globe-díjas színésznő

Mitzi Gaynor (1931–) színésznő, énekesnő, táncos (magyar apa)

Mariska Hargitay Golden Globe- és Emmy-díjas színésznő

Mickey Hargitay (Hargitay Miklós) színész

Goldie Hawn Oscar-díjas színésznő (magyar anya)

Georgina Hegedos (Hegedős Györgyi, 1937–) színésznő, koreográfus

Geza Herczeg (Herczegh Géza) Oscar-díjas forgatókönyvíró (Zola élete)

Harry Houdini (Weisz Erik) illuzionista, bűvész

Leslie Howard színész

Alexander Korda (Korda Sándor) filmproducer (A bagdadi tolvaj, A vörös Pimpernel)

Zoltán Korda filmrendező

Charles Korvin (Kárpáthy Korvin Géza) karakterszínész, Rákosi Szidi színiiskolájában tanult

Ernie Kovacs háromszoros Emmy-díjas színész, tévékomikus

László Kovács operatőr (Szelíd motorosok, Szabadítsátok ki Willyt!)

David Krumholtz színész (Gyilkos számok)

Andrew Laszlo (László András) operatőr

Ernest Laszlo (László Ernő) operatőr

Peter Lorre (Löwenstein László) színész

Béla Lugosi színész

Paul Lukacs (Lukács Pál) színész

Mae Madison (Medgyesi Mariska, 1914–2004) másodgenerációs színpadi és filmszínésznő

Andrew Marton (Marton Endre) filmrendező

dr. Marton Sándor színházi producer, 

Lona Massey (Hajmássy Ilona) filmszínésznő

Rudolph Maté (1898–1964) filmrendező, operatőr

Peter Medak (Medák Péter, 1937–) filmrendező, producer (Felső tízezer)

Edward James Olmos (1947–) színész, filmrendező

Gabriel Pascal (1894–1954) filmrendező, producer

Joe Pasternak az Universal Filmgyár vezető producere, számos Oscar-díj jelöléssel

Joe Penner (Pintér József, 1904–1941) rádió és filmkomikus

Robert Pirosh (1910–1989) Oscar-díjas forgatókönyvíró

Emeric Pressburger (Pressburger Imre) Oscar-díjas filmrendező

Charles H. Puffy (Huszár Pufi) burleszkkomikus

Lya De Putti (Putty Lia, 1899–1931) némafilmcsillag

Danielle Rose Russell színésznő

Jerry Seinfeld komikus, filmkomikus (apja Seinfeld Kálmán címfestő volt, aki New Yorkba vándorolt)

Steve Sekely (Székely István, 1899–1979) filmrendező

S. Z. Sakall (Gerő Jenő, „Szőke Szakáll”) színész

André De Toth (Tóth Endre) filmrendező

Alexander Trauner (Trauner Sándor, 1906–1933) Oscar-díjas látványtervező

Leslie Vadnay (Vadnay László, 1904–1967) filmszcenárium író, a Hacsek és Sajó kitalálója

Andy Vajna (Vajna András György) producer (Rambo, Evita)

Victor Varconi (Várkonyi Mihály) némafilmszínész

Rachel Weisz Oscar- és Golden Globe-díjas színésznő

Jules White (Weisz Gyula, 1900–1985) a Columbia Pictures producere, négyszeres Oscar-díj jelölés

Adolph Zukor producer, a Paramount Pictures alapítója

Vidor Károly (1900–1959) filmrendező

Vilmos Zsigmond operatőr (Harmadik típusú találkozások)

Híres zenészek;

Paul Simon

Széll György

Antalffy-Zsiross Dezső orgonaművész, zeneszerző, karmester

Antos Kálmán zeneszerző, egyházkarnagy, orgonista, zenepedagógus

Báthory Zoltán a Five Finger Death Punch gitárosa és alapító tagja

Bartók Béla (zeneszerző)

Carelli Gábor (Krausz Gábor) operaénekes

Doráti Antal karmester

Dohnányi Ernő zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus

Laszlo Gardony jazz zongoraművész, zeneszerző; professor, Berklee College of Music

Frid Géza (1904–1989) zeneszerző, zongorista (Hollandia)

Halász László karmester, operaházigazgató

Kertész István karmester

Kesha énekesnő

Rafael Kubelík karmester, zongorista (édesanyja Csáky-Széll Marianne).[2]

Sylvester Levay (Lévay Szilveszter, 1945–) zeneszerző

Joe Muranyi jazz-zenész, klarinétos, a Louis Armstrong All Stars zenekar tagja

Robert Nagy operaénekes

Eugene Ormándy (Blau-Ormándy Jenő) karmester

Tommy Ramone (Erdélyi Tamás) a Ramones együttes dobosa

Fritz Reiner (Reiner Frigyes) karmester

Sigmund Romberg (Romberg Zsigmond) zeneszerző, az amerikai musical atyja

Anne Roselle (Gyenge Anna) operaénekes

Rózsa Miklós filmes zeneszerző

Anton Seidl karmester

Paul Simon énekes/dalszövegíró (magyar szülők)

Gene Simmons a KISS együttes zenésze

Gabor Szabo jazzgitáros

Szakácsi Gábor a Sledgeback együttes zenésze

George Szell (Széll György) karmester, zeneszerző

Szirmai Albert zeneszerző, producer

Téglás Zoltán az Ignite enekese

Veres Mariska a Shocking Blue együttes énekese

Víg György dobos, zeneszerző, rendező, hangszerelő, karmester, big band vezetője, szerző, feltaláló

Eugene Zador zeneszerző

Képző- és iparművészek

Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) festő, designer

Marcel Breuer építész, iparművész

Robert Capa fotóriporter

Dénes Ágnes (1938–) képzőművész

Kárász Ilonka forma- és textiltervező, grafikus

György Kepes képzőművész

Tibor Kalman grafikus

André Kertész fotóművész

László Moholy-Nagy festő, fotóművész

Munkácsi Márton fotóművész

Sylvia Plachy fotóművész

Kóber Leó grafikus-, és festőművész

Emery Roth építész

Joe Szabo (Szabó J. György) grafikus, karikaturista

Szász Endre (Endre Szasz) festő, grafikus

Híre üzletemberek és politikusok;

Charles Simonyi

Alexander Brody – DYR, Ogilvy

Calvin Klein (született Calvin Richard Klein néven 1942. november 19-én, Bronxban) divattervező (magyar szülők)

Fábry Pál Világkereskedelmi Központ

Andrew Grove (Gróf András István) – Intel, 1998-ban a Time magazin az év üzletemberének választotta

Estée Lauder kozmetikus (magyar szülők)

George Pataki (1945–) republikánus párti politikus, New York állam kormányzója: 1995–2006 (magyar apa)

Joseph Pulitzer újságcézár

Charles Simonyi (ifj. Simonyi Károly, Bp., 1948– ) szoftverfejlesztő, a Word és az Excel atyja, az első magyar űrturista

George Soros (Soros György, Bp., 1930– ) – Soros Alapítvány

Steven Ferencz Udvar-Hazy (Udvarházy István) – ILFC

Sportolók

Larry Csonka amerikaifutball-játékos (Miami Dolphins), a VIII. Super Bowl MVP-je

Nicholas Ryan Fazekas az NBA-ben játszó kosárlabdázó

Peter Kornel Gogolak amerikaifutball-játékos, az NFL-ben ő honosította meg a mai napig használt rúgásmódszert

Louis Roy Groza amerikaifutball-játékos, a róla elnevezett díjat kapja az NCAA Division I 

Les Horvath amerikaifutball-játékos, a Heisman-trófea 1942-es győztese

Bernie Kosár amerikaifutball-játékos, több all-time rekordot ért el, Superbowl győztes quarterback

Joe Namath amerikaifutball-játékos (New York Jets), Super Bowl-győztes

Don Shula amerikaifutball-játékos és edző, ő az NFL  edző

Monika Seles (Szeles Mónika) teniszező

Joe Theismann amerikaifutball; Redskins rekord, kétszeres Pro Bowl tag, 1983-ban MVP címet kapott

Karch Kiraly strandröplabda-játékos, háromszoros olimpiai bajnok

Tábori László atléta, világcsúcstartó középtávfutó

Zigmund Pálffy (apja magyar) jégkorongozó, NHL sztár

Tim Howard (anyja magyar), labdarúgókapus

Ted Ligety alpesi síző

Rebecca Soni olimpiai bajnok úszónő

Martina Hingis teniszező, Kassán született, édesapja magyar

Louis Szathmáry magyar újságíró, író, pszichológus, konyhafőnök, gasztronómus, műgyűjtő

Kanadában;

Anhalt István zeneszerző

Anna Sandor (Sándor Anna) Emmy-díjas forgatókönyvíró

Béky-Halász Iván (1919–1997) költő, szerkesztő, bibliográfus

Remond Cristina Miss Canada szépségkirálynő (2001)

Faludy György költő

Kárpáti György (1934–2009) neurológus, molekuláris biológus, az MTA tagja

Magda Szabo képzőművész[3]

Maggie Szabo énekes és zeneszerző

Maté Gábor orvos

Alanis Morissette hétszeres Grammy-díjas énekes (magyar anya)

John Miska Miska János író, szerkesztő

Nori Peter (Péter Nóra, 1935–2009) festő, képzőművész

John Charles Polanyi (Polányi János, Berlin, 1929– ) kémikus, Nobel-díj: 1986

Karl Polanyi (Polányi Károly, Bp., 1886–1964) közgazdász

Anna Porter (Szigethy Anna) írónő

Sárosy Zoltán (1906–2017) sakkmester

Sipos Péter zeneszerző, producer

Tóth József hidrogeológus professzor

Tűz Tamás (Makkó Lajos) (1916-1992) költő, író, katolikus pap

Varnus Xavér orgonaművész

Mexikóban;

Louis C.K. (Székely Lajos, Washington, D.C., 1967. szeptember 12.) mexikói állampolgárként Amerikában élő Emmy-díjas komikus, író, rendező;[4] a Louie című sorozat író-rendező-főszereplője.[5] Nagyapja emigráns magyar, apja már kint született Mexikóban.

Európában;

George de Hevesy (Hevesy György, Bp., 1885–1966) kémikus, radioaktivitást jelző készülékek; Nobel-díj (1943)

(Németországban, Dániában és Svédországban élt)

André Kostolany (Kosztolányi András, Bp., 1906–1999) tőzsdeguru, üzletember

Solti György (Sir Georg Solti) karmester

Magyarország, Svájc, Németország, Nagy-Britannia, USA, Franciaország

Tibor Várady feltaláló, squash-játékos

Ausztria

Róbert Bárány

Rosette Anday (Anday Piroska) operaénekes

Róbert Bárány (Bécs, 1876 – Uppsala, 1936) orvos, Nobel-díj: 1914

Béla Barényi mérnök, a bogárhátú VW tervezője (magyar apa)

Agnes Esterhazy színművész

Carl Farkas (Farkas Károly) színész, színházigazgató, a Bécsi kabaré konferansza

Goldmark Károly zeneszerző

Emese Hunyady gyorskorcsolyázó, olimpiai bajnok

Ödön von Horváth író

Ida Jenbach forgatókönyvíró

Kálmán Imre operettszerző

Mauritz Kaposi (Kaposi Mór) bőrgyógyász (Kaposi-szarkóma)

Lehár Ferenc operettszerző

Ligeti György zeneszerző, Wolf-díj: 1996

Müller Adolf zeneszerző, karmester

Maria Nemeth (Németh Mária) operaénekes

Szőts István filmrendező

Richard Zsigmondy (Zsigmondy Richárd, Bécs, 1865–1925) kémikus, Nobel-díj: 1925 (magyar szülők)

Paul Zsolnay könyvkiadó-tulajdonos

Csehország (Csehszlovákia)

A volt Csehszlovákia;

Richard Réti sakkozó

Tomáš Ujfaluši labdarúgó

Egyesült Királyság

Skóciai Szent Margit (magyar anya)

Bálint Mihály orvos, pszichoanalitikus

Beke Tibor (1986–) neurológus

Thomas Balogh (Balogh Tamás; Budapest, 1906 – London, 1981) közgazdász, politikus, lord: 1970, az EK egészségügyi minisztere: 1974–1975

Buday György grafikusművész

Romola Garai (1982–) színművész (apja magyar)

Uri Geller illuzionista, parafenomén (magyar szülők)

Zita Gordon-Gielgud (Gordon Zita) színművész

John Halas rajzfilmrendező

Mark Knopfler és David Knopfler rockzenészek, a Dire Straits együttes alapító tagjai (magyar apa)

Arthur Koestler (Kösztler Artur, Bp. 1905–1983) író

Konta Johanna teniszező

Sir Alexander Korda (Korda Sándor, Pusztatúrpásztó, 1883–1956), az önálló Brit filmipar megteremtője

Vincent Korda díszlettervező

Nicholas Kurti (Kürti Miklós, Bp., 1908–1998) atomfizikus

Karl Mannheim szociológus, tudás-szociológia

George Mikes humorista

Willy Pogany grafikusművész

Michael Polanyi (Polányi Mihály, 1891–1976) polihisztor

Vera Rozsa (Rózsa Vera) énekesnő, pedagógus

Sir Georg Solti (Solti György, Bp., 1912–1997) karmester

Edmond Bordeaux Székely író, nyelvtudós, az esszénus egyház alapítója (később Mexikóban élt)

Stein Aurél (Sir Marc Aurel Stein) ázsiakutató

Rachel Weisz Oscar-díjas színésznő (apja magyar)

Finnország

Marje Katalin Kovács képregényrajzoló

Ville Valo énekes (HIM)

Franciaország

Nicolas Sarkozy, Franciaország elnöke

Pierre Szekely

Vincent Adler (Adler Vince) zongoraművész, zeneszerző

Akosh S. (Szelevényi Ákos) zenész

Arma Paul (Weisshaus Imre) zeneszerző, zongoraművész, zeneetnológus

Böröcz András (André Böröcz) a Menton-i zenefesztivál megalkotója, szervezô, több világváros díszpolgára

Brassaï fotóművész

Viviane Chocas író, újságíró

György Cziffra (Cziffra György) zongoraművész

François Fejtő (Fejtő Ferenc) történész, újságíró

Lorand Gaspar orvos és költő

Michel Gyarmati a Les Folies Bergère művészeti igazgatója

Simon Hantaï (Hantai Simon) festőművész

Lucien Hervé fotóművész

Alexandre Hollan festőművész

Jean Image (Hajdú Imre) animátor, „a francia Walt Disney”

Kozma József (Joseph Kosma) zeneszerző, filmzeneköltő, a francia sanzon megújítója

Josef Nadj táncos-koreográfus

Max Simon Nordau társadalomkritikus, zsidó vezető

Judit Reigl festőművész

Nicolas Sarkozy politikus (magyar apa)

Nicolas Schöffer (Schöffer Miklós, 1912–1992) szobrász

Pierre Szekely szobrász

Vercors (Jean Marcel Bruller, 1902–1991) író (A tenger csendje)

Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) festőművész

Ibolya Virag (Virág Ibolya) műfordító, könyvkiadó, irodalomtörténész, szervező

Lengyelország

Krzysztof Varga

Krzysztof Varga író (magyar apa)

Németország

Késmárky Marika (Edina Pop) a Dschinghis Khan énekesnőjeként

Barabás Sári operettprimadonna és énekesnő

Bárdy (Kreibich) Margit díszlet- és jelmeztervező

Bárkány Mária (1862–1928) színésznő

Geza von Bolvary (Bolváry Géza) filmrendező

Zsolt-Georg Böhm (Böhm Zsolt György) asztaliteniszező és író

Arzén von Cserépy (Cserépy Arzén) filmrendező

Albrecht Dürer (Dürer=Ajtós) festő, a modern kori grafika megalapítója (apja magyar)

Joschka Fischer német politikus, volt külügyminiszter

Fricsay Ferenc karmester

Hamari Júlia operaénekes

Karl Huszar (Huszár Pufi) filmkomikus

Joachim József hegedűművész, a berlini zeneakadémia alapító igazgatója

Kertész Imre író, irodalmi Nobel-díjas (2002)

Thomas Köves-Zulauf (Köves-Zulauf Tamás) történész[6]

Kevin Kurányi labdarúgó

Ildikó von Kürthy újságiró

Laki Krisztina operaénekes

Philipp Lenard (Lénárd Fülöp, Pozsony, 1862–1947) fizikus, Nobel-díj (1905)

Ica von Lenkeffy (Lenkeffy Ica) színművész

Franz Liszt (Liszt Ferenc) zeneszerző

Ilona Mattyasovszky némafilmcsillag

Sacy von Blondel (Megyery Sári) némafilmszínésznő

Mészáros Zoltán színész

Ernő Metzner filmrendező

Munkácsi Márton fotóművész

Käthe von Nagy (Nagy Kató, 1904–1973) színművész

Nikisch Artúr karmester

Papp Lajos zeneszerző

Edina Pop (Késmárky Marika), a Dschinghis Khan énekesnője

Marika Rökk (Rökk Marika) színművész

George Tabori író és színházi rendező

Olaszország

Brück Edit író

Cicciolina (Staller Ilona Anna) pornószínész, politikus

Giulio Gari (Gari Gyula, 1912–1994) operaénekes

János Viktor autótervező

Kozma Lajos (1938–2007) operaénekes

Giorgio Pressburger író

Amerigo Tot szobrászművész

Bonaniné Tamás-Tarr Melinda (Melinda B. Tamás-Tarr) tanár, főszerkesztő, újságíró, publicista, műfordító, író, költő, az Olasz Köztársaság Érdemrend Lovagja

Oroszország

Auer Lipót hegedűművész, zeneszerző

Jevgenyij Jenei (Jenei Jenő) díszlettervező

Spanyolország

Müller Miklós fotóművész

Svájc

Bacsinszky Tímea teniszező

Elwont (Adam Szijarto) zeneszerző

Gosztonyi Péter történész

Martina Hingis (Hingis Martina) teniszező

Agota Kristof író (francia nyelven)

Christina Viragh író

Svédország

Árvai Péter (1979) Svédországban született magyar üzletember, a Prezi felhőalapú prezentációs szoftver egyik megálmodója és létrehozója

Eva Klein (Klein Éva, 1925) sejtbiológus, immunológus, onkológus, az MTA tagja

Georg Klein (Klein György, 1925) sejtbiológus, immunológus, onkológus, az MTA tagja

Maros Miklós zeneszerző

Vánky Kálmán (1930) mikrobiológus, az MTA tagja

Erik Zsiga író

Ukrajna

Rácz László labdarúgó, szovjet válogatott

Izrael

Aharon Abadi (Abádi Ervin, 1918–1979) író, szerkesztő, grafikus

Avram Hersko (Herskó Ferenc, 1937) Nobel-díjas biokémikus

Theodor Herzl (Herzl Tivadar, 1860–1904) cionista vezető, a modern Izrael megalapítója

Efrájim Kishon (Kishont Ferenc, 1924–2005) író, humorista

Kőrösy Ferenc (1906–1997) vegyészmérnök, az MTA tagja

Tomi (Joszef) Lapid volt izraeli igazságügyminiszter, politikus

Pauncz Rezső (1920) kémikus, az MTA tagja

Rónai András színművész, Habima Színház, Valahol Európában – Ficsúr (http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz22/222.html)

Hana Szenes (Szenes Hanna) második világháborús partizán

Japán

Murofusi Kódzsi (Koji Murofushi) olimpiai bajnok kalapácsvető (anyja magyar: Móritz Szerafina)

Juhász Sandy magyar televíziós műsorvezető és közéleti személyiség Japánban

Dél-Amerika

Argentína

Ladislao José Biro (Bíró László) a golyóstoll feltalálója

Brazília

Alexander Lenard (1910–1972) orvos, művelődéstörténész, költő, író, műfordító, klasszika-filológus

Paulo Rónai (1907–1992) irodalomkritikus, író, műfordító, nyelvész, tanár

Kolumbia

Lenz Klára (1924–2013) textilművész

Uruguay

Debály Ferenc József zeneszerző, karnagy, Uruguay és Paraguay nemzeti himnuszának szerzője

Venezuela

Nicolás Fedor (Miku) labdarúgó

Catherine Fulop, színész és fotómodell

Gabriel Gazsó fényképész

Carolina Izsák szépségkirálynő

Ausztrália

Moshe Atzmon karmester

Joe Bugner (Bugner József) magyar származású profi boxoló (Anglia/Ausztrália)

Judy Cassab (Kaszab Judit) festőművésznő

Fehér Gitta smink- és maszkmester

Viki Forrest (Erdős Ágnes Éva), rock-énekes

Gallus Sándor régész

Maina Gielgud balettművész (magyar anya)

Andrew Korda (Korda András) orvos, professzor

Frank Lowy (Fülek, 1930–) üzletember, Ausztrália második leggazdagabb embere[7]

Márkus György filozófus

Kevin Nemeth író (A tenger hercegnői, Pizsamás banánok)

Paul A. Novak (Novák P. Árpád) üzletember

Jackie Orszaczky (Orszáczky Miklós) rockzenész

Rozinszky Gyula (Jack) taekwondo nagymester

Franz Schneider (Szabó Ferenc) zenész, a Glenn Miller Tribute Band másodtrombitása

Tommy Tycho (Tycho Tamás) karmester, zeneszerző