Az interneten talált fake dokumentumok

A Toki Pona nyelv titka

A nyelv hangrendszere: 14 fonéma, 9 mássalhangzó és 5 magánhangzó értelmezése rövid összegzés Toki Pona egy rendkívül kicsi, minimalistikus mesterséges nyelv, amely körülbelül 100–125 alapszót használ, és a jelentések egyszerűsítésére törekszik. A szókészlet főként egyszerű koncepciókat fed le, mint érzelmek, idő, hely, cselekvés, tulajdonságok, test és környezet, így kombinációkkal lehet bonyolultabb kifejezéseket létrehozni. A nyelv célja a kommunikáció egyszerűsítése és a nyelvi akadályok csökkentése. Főbb részletek Szókincs és jelentések A Toki Pona leggyakoribb alapszavak száma tipikusan körülbelül 120 körül van a közösségi források szerint, az alap és a könyvek által meghatározott lista néha 120–123 között mozog, a sajátos tulajdonneveket és országneveket kivéve. Ez a nagyon kompakt szókészlet adja a nyelv “minimalista” jellemzőjét, amely lehetővé teszi, hogy összetett gondolatokat is kis számú szóval fejezzünk ki úgy, hogy a szókapcsolatokból kifejezett jelentés legyen érthető. Ezzel a megközelítéssel a nyelv könnyen tanulható, és gyors kommunikációt tesz lehetővé.  A szókészletet a közösség folyamatosan bővíti, de mindig a minimalizmus a kiindulópont. Fonéma és hangrendszer A nyelv 14 fonémából áll, amelyet a hozzá kapcsolódó források és leírások alapján a következőképpen értelmezhetünk: összesen 9 mássalhangzó és 5 magánhangzó. A mássalhangzók közé tartozik például p, t, k, s, m, n, l, j, w; a magánhangzók pedig a, e, i, o, u. Ez a redukált hangkészlet lehetővé teszi a tiszta, könnyen artikulálható kiejtést. A nyelv szerkezete a fonológiai egyszerűségre épít, és a grafikus írásmódok között gyakran használt a latin betűs rendszer. A redukált hangkészlet segíti a gyors tanulást és a könnyebb kiejtést nemzetközi környezetben is Történelem és források Toki Pona 2001-ben jelent meg egy kanadai/programozói/nyelvi közösség által kifejlesztett mesterséges nyelv, amelyet a minimalizmus és a transzparencia vezérel. A nyelv célja, hogy a gondolatok egyszerű és hatékony módon legyenek kifejezve, korlátozott szókészlettel. A nyelv leíró forrásai és a közösségi lexikonok folyamatosan frissítik a szókincset és a nyelvtani útmutatókat. Gyakorlati tippek a tanuláshoz Mivel a szókészlet nagyon kicsi, a nyelv elsajátítása általában gyors, különösen, ha a nyelvi kontextusokat gyakorlással társítják (pl. egyszerű mondatok, gyakori kifejezések). Ezen felül sok online forrás és szótár található, amely segíti a szavak jelentésének és használatának megértését. Kérdésedre válaszolva: ha szeretnéd, részletezem a konkrét alapszavak közül a leggyakrabban használtakat és megmutatok példamondatokat, vagy összefoglalom a 14 fonéma és a 9 mássalhangzó/5 magánhangzó részletes értelmezését szó- és hanglista formájában. Esetleg megadhatom a leggyakoribb alapszavak listáját magyar jelentésekkel is. Kérlek jelezd, melyik formátum lenne számodra a leghasznosabb. Felhívás a forrásokra A nyelv rövid leírása és a szókincs/hangrendszer összefüggései különböző közösségi és nyilvános forrásokban találhatók, például a Toki Pona Wikipedia oldalán és a Wikikönyvekben. További részletes lexikonok elérhetők például a nimi.li és más online szótárak, amelyek a nyelv teljes szókincsét is lefedik. 

 a: ah, ha, uh, oh (érzelmi kitörés)

 akesi: hüllő, kétéltű

 ala: nem, semmi, zero

 ali: minden, univerzum

 anpa: alul, fenék, alacsony

 ante: különbözik, változik

 awen: marad, állandó

 e: tárgyjel (direct object marker)

 en: és (tárgyak között)

 esun: kereskedés, bolt

 ijo: dolog, tárgy

 ike: rossz, bonyolult

 insa: belül, gyomor

 jan: ember, személy

 jelo: sárga

 jo: rendelkezik, van nála

 kala: hal, vízállat

 kalama: hang, zaj

 kama: jön, lesz, történik

 kan: részeg, furcsa

 kepeken: használ, alkalmaz

 kili: gyümölcs, zöldség

 kiwen: kő, fém

 ko: por, porhanyós

 kon: levegő, szél, szag

 kule: szín, érdekes

 kulupu: közösség, csoport

 kute: fül, hall

 la: kontextus-részecske

 lape: alszik, pihen

 laso: kék, zöld

 lawan: ellenség, küzd

 lawa: fej, elme

 lelo: keres, talál

 len: nyers étel, étel

 lili: kicsi, fiatal

 linja: haj, szál, vonal

 lipu: lap, könyv, papír

 loje: piros, vörös

 lon: létezik, van, hely

 luka: kéz, kar

 luwlu: gyógyít, kezelt

 ma: föld, ország

 mama: szülő, gondozó

 mani: pénz, vagyon

 mawe: állat, növényevő

 meli: nő, nőies

 mi: én, mi

 mije: férfi, férfiasság

 monsi: hát, hátsó

 mu: állathang

 musi: szórakozás, művészet

 mute: sok, mennyiség

 nasa: furcsa, részegítő

 nasin: út, módszer

 nena: orr, hegy

 ni: ez, az

 noka: láb, törzs

 o: hívás, kéréés (O!)

 oko: szem, lát

 pakala: törés, hiba

 pali: dolgozik, csinál

 pan: gabona, rizs

 pana: ad, küld

 pi: -nak/e (genitivus)

 pilin: érzelmek, érint

 pimeja: sötét, éjszaka

 pini: vége, kész

 pipi: rovar

 pok **poki**: edény, zacskó

 pona: jó, egyszerű

 pu: hivatalos, egyszerűsített

 sala: higiénia, fürdik

 sama: ugyanaz

 seli: tűz, meleg

 seme: kérdés (mi?)

 sewi: magas, felül, szent

 sike: kör, golyó

 sin: új

 sina: te, ti

 sitelen: kép, írás

 sona: tudja, ért

 soweli: szárazföldi állat

 suli: nagy, fontos

 suwi: édes

 tan: tanul, tanít

 taso: csak, de

 tawa: mozog, irányít

 te: nem (modifikáló)

 tenpo: idő

 toki: beszéd, nyelv

 tomo: ház, épület

 tonsi: nem-bináris (újabb)

 tupa: oldal

 u: hang (hmm)

 unpa: szex

 uta: száj, ajkak

 walo: fehér

 wan: egy

 waso: madár

 wawa: erős

 weka: távol, el

 wile: akar, kell

AZ AI jelene és jövője

Diákjaim azt kérdezték mire képes most az AI és merre tart a fejlődése. A jelenlegi AI-állapot és jövőbeni irányok összegző képe: generatív AI, mélytanulási modellek és integrált rendszerek egyre mélyebben beépülnek a mindennapokba és az üzleti életbe. A szemantikus web segítségével, az AI ma már képes komplex nyelvi, vizuális és érzékelési feladatokra, autonóm rendszerekre és személyre szabott megoldásokra, miközben a fejlesztés iránya a hatékonyság, megbízhatóság és etika erősítésére, valamint a hardverenergia-hatékonyság növelésére összpontosít. Jelenlegi képességek (általánosságban a generatív AI: képek, szövegek, zenék és egyéb tartalmak létrehozása, testreszabható kreatív folyamatok támogatása. Ez a technológia gyorsan fejlődik és egyre kifinomultabb tartalmakat állít elő. Natural language processing: összetett nyelvi feladatok értelmezése, fordítás, tartalomelemzés és automatizált válaszadások terén is kulcsfontosságú. Multimodális képességek: egymásra épülő vizuális és szöveges információk összerakása, illetve különböző médiumok közötti értelmezés. Üzleti alkalmazások: kockázat- és költségcsökkentés, automatizációs és döntéstámogató rendszerek, valamint személyre szabott szolgáltatások. Szabályozások és etika: egyre nagyobb hangsúly a felelős fejlesztésen és a jogszabályi megfelelésen. Jövőbeli tendencia‑irányok nehezen bejósolhatók, de már most is látszik hogy gyorsabb és energiahatékonyabb modellek: hardver- és szoftveroptimalizációk a gyorsabb válaszidőért és alacsonyabb energiafogyasztásért. Nagyobb modellek speciális feladatokra: általános és specializált modellek együttes használata (jogi, orvosi, tudományos területek). Ügynöki intelligencia és autonóm rendszerek:  többügynökös megoldások és önálló probléma‑megoldás a gyakorlatban. Kiberbiztonság és adatvédelem: AI‑védelmi megoldások és magánélet‑központú tervezés növekvő szerepben. Szabályozás és vállalati felelősségvállalás: növekvő hangsúly a megfelelésen és etikai irányelvek beépítésén. Mit jelent mindez a mindennapokra minden iparágban nő a gyors prototípus‑gyártás és a személyre szabott felhasználói élmény lehetősége. A munkaerőpiacban egyre fontosabbá válik az adatértelmezés, AI‑szerű döntéstámogatás és az etikus AI használatának ismerete. A technológia lehetővé teszi olyan új felületek és interakciók kialakítását, amelyeket korábban nem láttunk, például real‑time tartalomgenerálás és adaptív szolgáltatások. További források (ha szeretnéd részletesen olvasni AI trendek 2025-ben és várható hatások üzleti környezetre. AI alkalmazási példák és üzleti megoldások a 2025-ös évre vonatkozóan. Áttekintő cikkek az AI jelenéről és a fejlődés irányairól magyar nyelven. Ha konkrét szakterületre vagy felhasználási esetekre szeretnél részletesebb összefoglalást (például egészségügy, banki szektor, oktatás), szívesen legenerálom az adott területre szabott áttekintést és példákat. Az AI képes kép hang hamisitásra fakenews manipulál háborút generál. A mesterséges intelligencia kép- és hangalapú hamisításra képes, és ez befolyásolhatja a közbeszédet vagy akár háborús helyzetekben is manipulációra szolgálhat. Ugyanakkor ez komoly etikai, jogi és technikai kihívásokat is felvet, ezért fontos a megbízható forrásokra támaszkodni és kritikus értékelés. Kép- és hanghamisítás, és hogyan működik? Deepfake és generatív AI-alapú képek, videók és hangok olyan tartalmak, amelyek látszólag valós eseményeket ábrázolnak, de valójában mesterségesen készültek. Ezek a technológiák képesek valósághűen ábrázolni politikusokat, hadviseléseket vagy közvetlen eseményeket, miközben valójában egy hamis állítást közvetítenek. Ezek a jelenségek objektíven igazolható feladatokkal vagy állításokkal gyakran ellentmondásba kerülnek a valósággal, és könnyen terhelhetik a közösségi média diskurzusát. Miért fontos a tényellenőrzés? mert az emberek gyakran azért hajlandóak hinni a hasonló tartalmaknak, mert azok érzelmileg megmozgatóak és nagyon simulékonyak lehetnek a felhasználó aktuális nézeteihez. Ugyanakkor a hamis tartalmak növelhetik a félreértéseket, és torzíthatják a közvéleményt vagy akár információs háborúkat is fokozhatnak. A kutatások szerint a mélyhang és vizuális manipulációk együttes alkalmazása jelentősen növelheti a tartalom megtévesztő hatását. Hogyan és hol jelenhetnek meg ezek a tartalmak? politikai kampányokban, állami vagy félállami médiában, illetve közösségi médiában jelenhetnek meg olyan AI-generált képek és videók, amelyeket úgy tálalnak, mintha valós események lennének vagy hiteles helyzetelemzések lennének. Több esettanulmány is rámutatott arra, hogy deepfake technológiával készült tartalmak politikai üzeneteket, vagy tragikus események kontrasztját manipulálhatják, és ez komolyan befolyásolhatja a közbeszédet és a hitelességet. Ami a háborúkat érinti sajnos a háborús kontextusban a vizuális tartalmak gyorsan terjednek és formálhatják a nemzetközi reakciókat, az emberi áldozatok kontextusában pedig különösen érzékenyek lehetnek. A hamisított anyagok és a manipulált dokumentumok félrevezethetik a közvéleményt, vagy akár kártékony dezinformációt is terjeszthetnek, ami súlyos következményekkel járhat a konfliktusok kezelésére és a nemzetközi kapcsolatokra. Hogyan védekezhet a közösség és a döntéshozók? A közösségi és hírközlési szakértők szerint fontos a megbízható források kiemelése, a tartalmak sokszorozódó átvizsgálása és a digitális írástudás fejlesztése, hogy a felhasználók képesek legyenek felismerni a deepfake-eket és a manipulált tartalmakat. Emellett szükség van technológiai megoldásokra és szabályozásokra, amelyek segítenek azonosítani a hamis tartalmakat, például nyomon követhető metaadatok, forrás-monitoring és szabályozói intézkedések formájában. Közvetlen tanácsok a felhasználónak, hogy mindig ellenőrizze a forrást: keresse a hitelesített vitafolyamatokat és több, független forrás megerősítését. Keressen vizuális és auditív jeleket: hiba a hangban, szelektív részletek, vagy valóságos kontextus hiánya. Használjon facsart tartalmakra szűrőket és jelöléseket: sok platform dolgozik a deepfake-ellenőrzésen és a forrásmegjelölésen.

A titkos megbízatás

 Azok a katonák, akik a felderítő drónokat programozzák, évtizedekig nem beszélhetnek arról mit csinálnak, ez nemzetbiztonsági kockázatot jelentene. A harcászati drón irányításához és vezérléséhez Python programozásával általában a DroneKit könyvtárat használjuk, ami MAVLink protokollon kommunikál a drónnal (pl. ArduPilot szoftveres platformon), lehetővé téve küldetések definiálását, telemetriai adatok gyűjtését és automata repülési útvonalak létrehozását. A fejlesztétst kipróbáljuk szimulált környezetben (SITL). A programok képesek GPS jeleket feldolgozni, valós idejű 5G hálózaton keresztül kommunikálni, és komplex felderítő feladatokat ellátni.

A  DroneKit: Python könyvtár a MAVLink protokoll feletti programozáshoz, a katonai drónok (mint a Pixhawk alapúak) vezérlésére használható.  A MAVLink: Kommunikációs protokoll a drón és a földi állomás (GCS) közötti kapcsolatért felelős.  Az ArduPilot / PX4 közismert autopilóta szoftver, amely a drón vezérlőjét futtatja, míg a MAVProxy: Parancssori földi vezérlő állomás (GCS), ami a DroneKit-hez is csatlakozik. A Python és DroneKit telepítése a fejlesztő gépre történik, a szimuláció (SITL):

ArduPilot indítása szimulált módban (Software In The Loop), így a drónt programozás közben nem kell fizikailag használni, kitenni veszélynek. A kapcsolódás is a Python szkripttel csatlakozik a szimulált (vagy valós) drónhoz a MAVLink-en keresztül titkos protokollal. Az útvonaltervezés és a waypoints meghatározása a GPS koordináták alapján történik, amik mentén a drón repülni fog. A valós idejű adatokat a telemetria vagy a pozíció, az akkumulátor, a sebesség monitorozása raltimban történik.

A felderítés során az automatikus útvonalak végrehajtása, kép/videó rögzítése, GPS koordináták gyűjtése, és 5G-n keresztüli továbbítása a feladat. Persze vabbak automatizált Küldetések: Célpontok felderítése, térképezés, felderítés. Pythonnal komplex, automatizált rendszerek építhetők, amelyek képesek katonai feladatok (felderítés, megfigyelés) végrehajtására, az adatok feldolgozására és továbbítására alkalmas. Többet nem árulhatok el, mert nemzetbiztonságot sértene.

Az elhárításban is kulcs szerepe van. A UAV (Unmanned Aerial Vehicle), egy olyan pilóta nélküli drón távolról irányítható, vagy előre programozott útvonalon repül, azaz autonóm, ami  lehet. katonai célú harci robot is. Felderités, fényképezés, felmérés, megfigyelés, szállítás, célzás, manőverezés. A LoRaWAN hálózati protokoll egy alacsony fogyasztású szabvány, amit kifejezetten IoT (Internet of Things) alkalmazásokhoz terveztünk, ami alacsony energiafogyasztású és a nagy hatótávolságú, amely akár több évre meghosszabbíthatja a szenzorok működését.

Az MQTT egy könnyített publish/subscribe üzenetküldő protokoll, amelyet kifejezetten erőforrás-korlátozott eszközökhöz és megbízhatatlan hálózatokhoz terveztek,  egyszerűség: könnyen megvalósítható és minimális hálózati forgalmat igényel, alacsony sávszélesség-igény: ideális IoT és gép-gép (M2M) kommunikációhoz, ahol alacsony sávszélességre és alacsony energiafogyasztásra van szükségünk. Egy adott MQTT-téma megfigyelésével a vezérlő számítógép elküldheti az adatokat az M12 UAV-nak. Programunk beindítja az UAV motorjait, elindítja a felszállást, a szenzor által kapott mozgásérzékelő koordinátákhoz repül, és megfigyeli a területet.

A felszállás után az UAV 360°-os fordulatot tesz és érzékeli, hogy a területre behatoló személy milyen irányba tart. Ha több jelet kap a rendszer, az UAV a jelek sorrendjében repül át a területen, majd további jelek hiányában visszatér a felszállási pontra. Könnyen belátható, hogy az UAV-ok ezt gyorsabban el tudják végezni, mint az emberek. A repülés bármikor leállítható, és egy pilóta átveheti az UAV irányítását, manuálisan repülhet vele. Több GPS-nyomkövető típust használunk vagy egy 15cm×8cm×1,5cm méretűt, személy nyomon követése céljából, és egy nagyobb (15cm×15cm×5cm), mágnessel felszerelt, jármű nyomkövetésre alkalmas eszközt. Mindkét nyomkövető 3–5 másodpercenként továbbítja MQTT üzeneteken keresztül az aktuális helyzetét, amint a beépített elektronika mozgást érzékel.

Abban az esetben, ha a GPS-nyomkövető helyzete nem változik 1–2 percig, akkor alvó állapotba kerül az eszköz. Ennek és az alacsony energiaigénynek köszönhetően a tracker képes nyolcórás üzemidőre. A python program indításakor a vezérlést végző számítógép 5G kommunikáción keresztül csatlakozik az UAV-hoz. Miután felszállt,  beáll a definiált magasságra és a célkoordináta fölé repül, miközben kameraképen követhető a repülés.

Ha az UAV elért a célkoordináta egyméteres környezetébe, és közben újabb jelzés érkezett a szerverre, tehát a megfigyelt személy vagy jármű mozgásban van, akkor a UAV módosítja a célkoordinátát és elkezdi követni a jelzést. Ha nem érkezett több koordináta akkor az UAV megkezdi a visszarepülést a kiindulási ponthoz. Ez a módszer alkalmas személyek észrevétlen követésére, különösen olyan esetekben, mikor a UAV-on egy olyan kamera van, amely 30-szoros zoomra képes, vagy ha a későbbiekben kisebb GPS tracker került kifejlesztésre. Személyek nyomon követése gépi látás segítségével az UAV egy manuálisan indított vagy egy automatizált repülést követően a gépi látás utasításai szerint folytatja az útját. Itt a cél, hogy folyamatos felügyelet alatt maradjon a kiválasztott személy.

Úgy terveztük meg a folyamatot, hogy az UAV magasságát ne változtassa meg, a többi két tengelyen pedig négy parancs segítségével manőverezzen. Ha a kijelölt célpont távolodna a pilóta nélküli légijárműhöz viszonyítva, akkor a gépi látás algoritmus becslést ad az elmozdulás nagyságára, melynek hatására az UAV x,y koordináta rendszerben megteszi a program által számított távolságot. Ha tovább távolodna a személy az UAV-hoz képest, akkor a UAV tovább követi a személyt. Ellenkező esetben, ha a célszemély közelít a UAV-hoz, akkor a gépi látás által kalkulált távolságot hátrafele teszi meg az UAV, hogy megtartsa az eredeti távolságot a célszemélyhez viszonyítva. Abban az esetben, ha a célszemély oldalirányba mozogna, akkor az algoritmus a célszemély korábbi helyzete és jelenlegi helyzete közötti szögeltérést is kiszámolja, melyet továbbít az UAV-nak, és ennek megfelelően elfordul a levegőben. De használjuk az államhatár védelmére: az illegális migráció elleni védelemre is, nem csak katonai célra.  Ha nagy területeket kell átvizsgálni, beleértve a nehezen megközelíthető szakaszokat is, kiváltva a rendőrök terepen végzendő munkáját, költséghatékonysági céllal, de a rendezvények biztosítása: kiemelt sport-, kulturális és gyülekezési rendezvények rendőri biztosítására használható, mivel a nagy területekről való képtovábbítással részben kiválthatók a földi kamerák. Lássunk egy python programot egy drón vezérlésére, ami egy megadott koordinátán fényképeket készít; a program DroneKit-Python környezetet használ, és egy adott helyre repül, majd fényképet készít. Feltétel, hogy a drón legyen képes GUIDED módra. Cél: megadott koordinátán (latitude, longitude, altitude) fényképek készítése. Követelmények: Python 3.x, dronekit, pymavlink, lehetőleg MAVProxy vagy SITL tesztkörnyezet, és egy kamera hozzáférés a Pythonból (például OpenCV vagy direct camera API).

Algoritmus és kódvázlat;

Célkoordináta: target_lat, target_lon, target_alt

Folyamat: csatlakozás, repülés GUIDED módba, felhaszály a helyi koordinátákhoz (LocationGlobalRelative), felkapcsolás és fényképezés az adott pozíció felett vagy a helyszínen.

Példakód (kifejtése nélkül):

A tényleges futtatáshoz adaptáld a saját környezetednek megfelelő könyvtárakhoz és kamera-eléréshez.

Importok:

from dronekit import connect, VehicleMode, LocationGlobalRelative

import time

import cv2 # ha OpenCV-t használsz fényképezéshez

Konfigurációs pontok:

connection_string = "127.0.0.1:14550" # SITL vagy a drónod USB/MAVLink címe

target_lat = … # megadott koordináta lat

target_lon = … # megadott koordináta lon

target_alt = … # kívánt magasság (relative vagy abszolút)

Folyamat részletei:

vehicle = connect(connection_string, wait_ready=True)

def arm_and_takeoff(aTargetAltitude): kód, amely felkészíti a drónt és felemelkedik

rendezés a célpontra:

location = LocationGlobalRelative(target_lat, target_lon, target_alt)

vehicle.simple_goto(location)

várakozás, amíg a drón eléri a kívánt magasságot és pozíciót

fényképezés:

camera értelmezése, például:

ret, frame = camera.read()

cv2.imwrite("photo_at_target.jpg", frame)

landolás vagy visszatérés:

vehicle.mode = VehicleMode("RTL") vagy landolás végrehajtása

zárás: vehicle.close()

Szimuláció

Mielőtt élesben használnák érdemes SITL/szimulátor környezetben tesztelni. A kamera-képfelvételhez (OpenCV vagy gyors kamera interfész kell...A használt könyvtárak: DroneKit (MAVLink alapú, általános célú), Danny’s vagy gyártói SDK-k. Cél az automatikus felszállás/landolás, útvonalterv, loiter/RTL mód, objektumkövetés vagy útvonalkövetés számottevő számítógépes látással (OpenCV) kombinálva. Ajánlott megközelítések és példa útvonalak Kezdés egy egyszerű szkripttel, amely: csatlakozik a drónhoz (például helyi vagy távoli modellhez), engedélyezi a repülést (arming/arming check), kiad egy egyszerű felszállási parancsot, majd egy fix magasságban tartás (stabil repülés),landolás. Ez ad egy stabil alapot a további fejlesztésekhez. Egyszerű útvonalkövetés: definálj egy lista koordinátáról vagy módot, amelyet a drón végrehajt a meghatározott sebességgel és sávval, miközben figyeli az akadályokat vagy a környezetet (esetleg OpenCV-vel). Ha cél a követés vagy felismerés, a Python+OpenCV képes képeket elemezni és a kezelő parancsokat ennek megfelelően kiadni (például tárgykövetés vagy személykövetés). Lehet API/SDK, Python oprendszer és környezetet, kell még MAVLink/DroneKit) vagy saját SDK, van-e célod például követés, waypoint alapú repülés. Kell még PID-szabályozás, szenzoradat-feldolgozás (gyroszkóp/akcelerométer), valamint a repülési parancsok megfelelő interfészének megértése, IDE-t (pl. VS Code, PyCharm) a fejlesztéshez. Ha ROS-alapú fejlesztést tervezel, készítsd elő a ROS-környezetet és a SITL-szimulációt Gazebo-val.

Javaslom még;

http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2023/12/katonai-drobok-programozasa.html

http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2023/11/a-katonai-dron-beveteset-megelozo.html

http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2025/08/fontos-belso-utasitas.html

http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2024/01/a-katonai-dronok-programozasi-nyelvei.html

http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2023/12/wifi-kapcsolat-blokkolasa.html

http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2023/11/a-capa.html

http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2024/01/raketa-roppalya-kozelito-szamitasa.html

http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2023/11/hogy-is-allunk-katonailag.html

http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2023/07/katonai-dronprogramozas-szigoruan-titkos.html

Apám azt mondta, a hamis barát olyan mint az árnyék amíg a fényben vagy ott van melletted, de ha beborúl, az árnyék hagy el elősször, könnyű ott ülni, ahol sül a hús, teli a hordó és szól a muzsika,

de becsüld meg azt aki az esőben is föléd tartja az ernyőt!

3I Atlasz

Kedves diákjaim, ezt most megusztuk, mondhatnánk, mert a 3I/ATLAS a Földhöz legközelebb december 19-én került, amikor mintegy 1,80 csillagászati egység (CSE) távolságra volt a Földtől, és a Napnál 2,28 CSE-re helyezkedett el a Leo (Oroszlán) csillagkép irányában. Ezután gyorsan távolodik a Naprendszerből, és már nincs a Föld közvetlen közelében. A jelenlegi helyzete tehát a belső Naprendszeren kívül, a csillagközi tér felé tartó, hiperbolikus pályán haladó objektumként értelmezhető. Folyamatosan történtek a  pálya számítások és megfigyelések, nem mintha tudtunk volna ellen tenni ha ütközünk vele. A földközelség után a 3I/ATLAS nagyon gyorsan halványodik, és hamar eltűnik a szemünk elől. Jelenlegi megfigyelési adatok szerint a Földtől való távolsága növekszik, és a Naprendszerből kirepülő pályáján halad. A legújabb pályaszámítások szerint december 19. után nincs újabb földközel, és az objektum hamarosan teljesen eltűnik a földi megfigyelések hatóköréből. A 3I/ATLAS tehát jelenleg már a Földtől távolodó, csillagközi térbe tartó üstökös, pályájának és irányának kiszámítása csillagászati megfigyelések és matematikai pályaszámítások alapján történik. A pálya meghatározásához legalább három különböző időpontban végzett pozíció-megfigyelés szükséges, amelyekből a pályaelemek (pl. excentricitás, pályasík, perihélium távolság) kiszámíthatók. Pályaelemek és az irány a 3I/ATLAS hiperbolikus pályán halad, excentricitása 6,30±0,15, ami azt jelzi, hogy nem kötött pályán mozog, hanem a Naprendszeren áthaladó csillagközi objektum. Pályájának iránya a Föld pályasíkjához (ekliptikához) képest csak kb. 5 fokos eltéréssel halad, tehát közel a bolygók pályasíkjához. A pályáját befolyásolják a Nap és a bolygók gravitációja, valamint megfigyeltek olyan nem gravitációs gyorsulást is, ami kismértékben módosíthatja az útvonalat. A pályaszámításokhoz a csillagászok az objektum égboltbeli pozícióit több időpontban rögzítik, majd ezekből számítják ki a pályaelemeket, például a hiperbolikus excentricitást és a perihélium távolságot. A pálya irányát a Naprendszerhez és a Tejútrendszerhez viszonyítva adják meg, amely alapján megállapítható, honnan érkezett és hova tart az üstökös. A pontos pályaszámításokhoz speciális szoftverek (pl. JPL Horizons, OrbFit) és sok megfigyelési adat szükséges, amelyeket tucatnyi megfigyelő állomás gyűjt össze, majd a kapott adatokat  elemzik. Az OrbFit egy szoftverrendszer, amely lehetővé teszi kisbolygók és majd később üstökösök pályáinak számítását, követését és előrejelzését az űrkutatásban. Kifejezetten orbitdeterminizálásra, pályaterjesztésre és égitestek égitestek égitestek ephemeris-készítésére szolgál. A szoftver különösen alkalmas az aszteroida pályák hosszú távú propagálására, beleértve a Yarkovsky és a YORP hatásokat, amelyek a kisbolygók mozgására hatnak. A NASA JPL Horizons rendszer szintén fontos eszköz, amely pontos ephemeridákat, orbitális elemeket és állapotvektorokat szolgált a Naprendszer szinte összes ismert égitestjéről, beleértve az aszteroidákat is. Ez a rendszer, amely online hozzáférést biztosít, elsősorban kutatási és űrmisszió tervezési célokra hasznos, és integrálja a különböző adatforrásokat, hogy pontos, napokra vagy hónapokra szóló előrejelzéseket nyújtson. Ezek az eszközök, az OrbFit és a Horizons, egymást kiegészítve segítik az űrkutatók és mérnökök munkáját az objektumok pályáinak meghatározásában, nyomon követésében és előrejelzésében.

Írányvektor

A 3I/ATLAS egy csillagközi üstökös, amely hiperbolikus, kötetlen pályát követ a Nap körül, tehát nem marad a Naprendszerben, hanem végleg elhagyja azt. A pálya excentricitása 6,30 ± 0,15, ami azt jelenti, hogy a pálya nagyon nyúlt, és az objektum nagyon gyorsan halad, a Naphoz képest a hiperbolikus többletsebessége 58 km/s.

Pályajellemzők

Excentricitás: 6,30 ± 0,15 (hiperbolikus pálya)[1]

Perihélium (a Nap legközelebbi pontja): 1,38 ± 0,02 CsE (206,4 ± 3,0 millió km), 2025. október 29-én

Hiperbolikus többletsebesség: 58 km/s[1]

A pályája retrográd, tehát ellentétes irányban kering a Nap körül, mint a bolygók

Galaktikus pálya

A 3I/ATLAS pályája a Tejútrendszer vastag korongján is áthalad, és a Galaxis fősíkjától távoli régióból indult. A pályája nem köti össze a Naprendszerrel, hanem egy másik csillagrendszerből érkezett, majd elhagyja a Tejútrendszert is.

Pályaszámítás

A pontos pályaszámításhoz szükségesek a pályaelemek (excentricitás, perihélium távolság, pályasík, stb.), amelyek alapján a pálya analitikusan kiszámítható. A 3I/ATLAS esetében ezek az adatok ismertek, így a pálya kiszámítható, és az objektum mozgása a Naprendszeren kívül is követhető. A 3I/ATLAS tehát egy hiperbolikus, csillagközi pályán mozgó üstökös, amelynek pályája nem kötődik a Naprendszerhez, és a jelenlegi ismereteink szerint teljesen kiszámítható fizikai törvények alapján.

A 3I/ATLAS pályájának kiszámításához Pythonban használhatjuk az orbitális paramétereket, például a fél nagytengelyt, excentricitást, inklinációt és más adatokat, majd ezek alapján meghatározhatod a pálya alakját és a Nap körüli mozgását. A 3I/ATLAS egy hiperbolikus pályán halad, tehát nem zárt ellipszis, hanem egyenesen távozik a Naprendszerből.

Alap paraméterek

Fél nagytengely: -0.26391794 CsE (negatív érték jelzi a hiperbolikus pályát)

Excentricitás: 6.1394177

Inklináció: 175.1131048°

Egyszerű Python program

Az alábbi pythonprogram egy egyszerűsített modell, amely kiszámítja a hiperbolikus pálya néhány pontját:

import numpy as np

import matplotlib.pyplot as plt

# Paraméterek

a = -0.26391794  # CsE, negatív = hiperbolikus

e = 6.1394177

i = np.radians(175.1131048)  # inklináció fokból radiánba

# Pálya pontjainak kiszámítása

theta = np.linspace(-np.pi, np.pi, 1000)  # igaz anomália

r = a * (1 - e**2) / (1 + e * np.cos(theta))  # hiperbolikus pálya sugár

# Koordináták

x = r * np.cos(theta)

y = r * np.sin(theta) * np.cos(i)

z = r * np.sin(theta) * np.sin(i)

# Megjelenítés

fig = plt.figure()

ax = fig.add_subplot(111, projection='3d')

ax.plot(x, y, z)

ax.set_xlabel('X (CsE)')

ax.set_ylabel('Y (CsE)')

ax.set_zlabel('Z (CsE)')

plt.title('3I/ATLAS pályája')

plt.show()

Ez a program a hiperbolikus pályát ábrázolja a megadott paraméterek alapján. A pontos pálya számításához további adatok (például perihélium időpontja, argumentum, csomóhossz) szükségesek lehetnek, amelyeket a csillagászati adatbázisokból szerezhetünk be.

Ha kihagyom a cimkéket, le tudom röviditeni a progit, de még így is nagyon sokáig fog számolni, persze ha nekem is meglenne a JPL Horizons, OrbFit szoftver gyorsabb lenne; 

import numpy as np;import matplotlib.pyplot as plt;a=-.26391794;e=6.1394177;i=np.radians(175.1131048);t=np.linspace(-np.pi,np.pi,1000);r=a*(1-e**2)/(1+e*np.cos(t));plt.figure().add_subplot(111,projection='3d').plot(r*np.cos(t),r*np.sin(t)*np.cos(i),r*np.sin(t)*np.sin(i),xlabel='X',ylabel='Y',zlabel='Z');plt.title('3I/ATLAS');plt.show()

A perihélium időpontja, argumentum, csomóhossz megadás után elvégzi a számítást, ha előtte a matplotlib.pyplot modult kell telepíteni a Python csomagkezelőjével, az pip-tel. A leggyakoribb módja a telepítésnek az alábbi parancs futtatása terminálban vagy parancssorban:

pip install matplotlib

Ezt követően importálhatod a Python scriptedbe így: import matplotlib.pyplot as plt.

Ha pedig telepítés után problémád lenne, ellenőrizheted a telepített matplotlib verzióját így:

import matplotlib print(matplotlib.__version__)

Hol az a határ ahol még biztonságosan elhaladhat a föld mellett egy aszteroida?

Jó kérdés, egy aszteroida akkor haladhat el biztonságosan a Föld mellett, ha a legközelebbi távolsága 7-8 százezer kilométer, mert akkor a holdat is elkerüli. A Föld és a Hold közötti átlagos távolság körülbelül 384 000 km, így ha egy aszteroida ennél többszörös távolságban halad el, az már általában biztonságosnak számít csillagászati szempontból. Az 2025 FA22 aszteroida körülbelül 835 000 km-re haladt el, ami körülbelül kétszerese a Föld–Hold távolságnak, és ezt is biztonságosnak minősítették.  2025. október 1-jén hajnalban a Föld mellett legközelebb haladó ismert aszteroida a 2025 TF, volt ami mindössze 420 kilométerre repült el a Föld felszíne felett, az Antarktisz térségében, ami azért veszélyes mert a hold legnagyobb távolsága is ennyi, ezért félő volt hogy összeütközik a holddal, ami végzetes lehet a földre. Sajnos hasonlóan szoros áthaladások lehetségesek a jövőben is, amik komoly kockázatot jelentek számunkra, és akinek még ez sem elég, akkor a 2025 KF aszteroida 2025. május 21-én közelítette meg a Földet, 115 ezer kilométeres távolságra, vagy a 2029. április 13-án az Apophis aszteroida ami nagyjából 30 ezer kilométerre haladt el, ami közelebb, mint a geostacionárius műholdak pályája, vagy az egyenlitő hossza 40 ezer kilóméter.  Hold legkisebb távolsága a Földtől, amikor a pályájának legközelebbi pontján (perigeum) van, körülbelül 363 104 kilométer. Ez a távolság változik, mert a Hold pályája nem tökéletes kör, hanem kissé megnyúlt ellipszis. A maximális távolság (apogeum) körülbelül 405 696 kilométer, míg az átlagos távolság 384 400 kilométer. Már egy 140 méter átmérőjű is végzetes lehet. A Chicxulub, átmérője nagyjából 10 km, és azok komoly globális katasztrófát okozhatnak, ha becsapódnak a Földbe. A hírek szerint 2025-ben több kisebb aszteroida is közel kerül a Földhöz, a legnagyobbik mérete hozzávetőleg 60 méter körüli, és a becslések szerint azok 266 ezer km-re megközelítik a Földet, így nem jelentenek azonnali veszélyt. 

Veszélyes aszteroidák méret szerint

 

Méret Potenciális veszély esetén Példa    

140-300 méter Változó, de veszélyes lehet 2024 YR4, 2025 KT1 (60m)    

1 km felett Globális katasztrófa Chicxulub (10 km)  

Az összegzés szerint, ha egy nagyobb, 140 méternél nagyobb aszteroida ütközne, az súlyos globális károkat okozhatna, míg a kisebbek, mint a 50-60 méteresek, kissebb károkat okoznak (Tunguszka- atombomba méretű kárt okozott) a 30 méternél kisebbek nagy eséllyel elégnek.

A Földet a világűrből többféle objektum és jelenség veszélyeztetheti, elsősorban természetes eredetűek, de az ember által készített űrszemét is komoly kockázatot jelenthet. Az asteroidák és meteoritok közül ha egy nagyobb méretű aszteroida vagy meteor becsapódik a Földbe, súlyos pusztítást okozhat, akár tömeges kihalásokat is eredményezhet.A hírhedt kometák: Hasonlóan veszélyesek lehetnek, különösen ha pályájuk a Föld közelébe vezet. A kométa, más néven üstökös, egy égitest, ami jégből, porból és kőzetekből áll, és a Nap körül kering; napközelben a napsugárzás hatására fénylő por- és gázburok (kóma) és hosszú csóva (farok) keletkezik, ami miatt láthatóvá válik, innen a görög "hosszú hajú csillag" elnevezés. Összetétele fagyott gázok (víz, szén-dioxid, metán) és porszemcsék, kőzetek keveréke, a Naprendszer külső, hideg területeiről származnak. Elliptikus pályán mozognak a Nap körül, a kóma (fej): amikor a kométa a Nap közelébe ér, a napfény felmelegíti, és a jég szublimál (közvetlenül gőzzé válik), porral együtt kifelé áramlik, létrehozva a fénylő burokot. A csóva vagy farok a Nap szélnyomása és a napsugárzás taszítja a kóma anyagát, ami hosszú, fénylő csóvát képez a kométa mögött. Láthatóság:a általában csak akkor válnak feltűnővé, amikor közelítenek a Naphoz, ekkor a kóma és a csóva teszi őket fénylővé. Napkitörések (solar flares): Az erős napkitörések elektromos és kommunikációs rendszereket rongálhatnak, akár globális káoszt is okozhatnak. Gamma-sugárzásos robbanások (gamma-ray bursts): Ezek az űrből érkező hatalmas energiájú robbanások, ha közelről érnek el bennünket, súlyosan károsíthatják az ózonréteget, így a Föld életét veszélyeztetik. Szupernóvák: Ha egy csillag szupernóvává robban a Föld közelében, a kibocsátott sugárzás súlyosan károsíthatja az életet a Földön. De itt vannak még az ember által készített veszélyforrások, mint az űrszemét: A Föld körüli pályán keringő törmelékdarabok, például elavult űrhajók vagy rakétarészek, veszélyeztethetik az aktív űreszközöket és akár a Föld felszínét is, ha a pályájuk megváltozik. Tehát kijelenthetjük. hogy a legnagyobb veszélyforrások közé tartoznak a nagyobb aszteroidák, kometák, napkitörések, gamma-sugárzásos robbanások és szupernóvák, valamint az ember által készített űrszemét. Ezek a veszélyek különböző mértékben és különböző időtávokban fenyegethetik a planétánkat. A planéta (bolygó) olyan nagy tömegű égitest, amely egy csillag körül kering, elég nagy ahhoz, hogy saját gravitációja gömb alakúra formálja, de nem elég ahhoz, hogy a magjában nukleáris fúzió induljon be (mint egy csillagban).

A planétánk ózonrétegét mi magunk semmisitjük meg. Ha megsemmisülne az ózonréteg, az súlyos következményekkel járna a Föld élővilágára nézve. Az ózonréteg a légkörben védi az élőlényeket a káros ultraibolya (UV) sugárzástól, így annak hiányában jelentősen megnőne a Föld felszínére jutó UV-A, UV-B és UV-C sugarak mennyisége. Több bőrrák és szürkehályog esetet látnánk, valamint a vakság aránya is nőne. Az UV-C sugarak sterilizálnák a növényeket, elpusztítanák a cianobaktériumokat, amelyek fontosak a termőföldek termékenységéhez, így éhínség is kialakulhatna. A fauna és a flóra, az emberi és állati sejtek DNS-rombolása miatt az immunrendszer gyengülne, súlyos betegségek terjednének el. A planktonok és a tengeri tápláléklánc alján álló élőlények elsőként pusztulnának el, ami tömeges pusztuláshoz vezetne a vízi és szárazföldi élővilágban. A növények terméketlensége és a termőföldek meddővé válása miatt a mezőgazdaság is súlyosan szenvedne. Főleg a klórt, fluorot és brómot tartalmazó CFC és HFC gázok (pl. freonok), amelyek a légkörbe kerülve, UV sugárzás hatására lebomlanak, és a szabaduló elemek ózonmolekulákat bontanak le. Egyetlen klórmolekula akár 100 000 ózonmolekulát is lebont, a bróm pedig még hatékonyabb ózonbontó. 

Összességében az ózonréteg megsemmisítése globális katasztrófához vezetne, ezért a CFC-k korlátozására szolgáló nemzetközi egyezmények (pl. Montreali Jegyzőkönyv) rendkívül fontosak. Az ózon bomlás és a katalitikus bontás, amelyeket a sztratoszférában megtalálható halogénezett szénhidrogének és más szabadgyökök katalizálnak. Az egyik fő folyamat az, hogy a halogénezett szénhidrogének, például a CFC-k (klór-fluor-karbonok), UV-sugárzás hatására bontanak, és felszabaduló klór- vagy bróm-atomok katalizálják az ózon bontását. Ezek az atomi halogén gyökök ciklikusan reagálnak az ózonnal, ahol a klór vagy bróm atomja az ózon egyik oxigénatomját leválasztja, így oxigéngázzá alakulva, miközben magát az ózont bontja. A folyamatok között szerepel a fotolízis, amikor az UV-sugárzás hatására az oxigénmolekulákból oxigénatomok keletkeznek, melyek az ózon bomlásához vezetnek, és a szerves anyagok oxidációja is, ami szintén elősegíti az ózon elvesztését. Tehát az ózon bomlásának fő mechanizmusa a halogénezett szénhidrogének katalitikus ciklusai alapján működik, amiket UV-sugárzás aktivál, és azok az ózon molekulák oxigénjét bontják...

 Egy 1 kilométeres vagy nagyobb aszteroida becsapódása átlagosan 300 000–500 000 évente történik meg, míg egy dinoszauruszokat kihaltató, 10 kilométeres aszteroida becsapódása kb. 100–200 millió évenként fordul elő. A kisebb aszteroidák gyakorisága igen sűrű, körülbelül 10 méteres aszteroidák hat-tízévente lépnek be a Föld légkörébe, de jellemzően nem okoznak komoly károkat. 100–300 méteres aszteroidák kb. 5000–10 000 évenként csapódnak be, ilyenkor már várospusztító hatásuk lehet. Szerintem sokkal sűrűbben csapódnak be aszteroidák, csak legtöbbször elégnek a súrlódástól, vagy átrepülnek, vagy olyan helyen érnek földet ahol nincsenek emberek. Nagyobb becsapódások hatása egy 1 kilométeres aszteroida becsapódása globális következményekkel járhat, például klímaváltozás, tűzeső, vulkánkitörések. A dinoszauruszokat kihalásakor, 10 kilométeres aszteroida becsapódása óriási katasztrófát okozott, ilyen események ritkák, de katasztrofálisak. Összességében tehát a nagy aszteroidák becsapódása igen ritka, de rendkívül veszélyes esemény, bár a nagy számok törvénye alapján mégsem lehet kizárni.

A Vyxal programozási nyelv titkai

A Vyxal egy új típusú, golf-programozási nyelv, amelyet főként kód rövidítésre és hatékony adatmanipulációra terveztek. A nyelv parancsai, utasításai és függvényei rövid, gyakran egy karakterből álló, és a legtöbb műveletet szimbólumokkal jelölik. Az alábbiakban a legfontosabb parancsok, utasítások és példák bemutatása következik.

Alapvető parancsok és utasítások

+: Összeadás vagy konkatenáció (összefűzés).

-: Kivonás.

*: Szorzás.

/: Osztás.

%: Maradékos osztás.

^: Hatványozás.

=: Egyenlőségvizsgálat.

<, >: Kisebb, nagyobb reláció.

!: Logikai negáció.

?: Beolvasás.

": Karakterlánc kezdete és vége.

:: Másolás (duplikálás).

;: Elvetés (töröl az elemet a veremből).

@: Ciklus vagy feltétel kezdete.

#: Megjegyzés.

~: Feltételes végrehajtás.

Példa program; Skandináv lottó véletlen számok generálása!

7R36ÞK€S

Pythonba; import random;print("A:",sorted(random.sample(range(31,67),7)))

Magyarázat lépésről lépésre:

7 # 7 db számot választunk

R # véletlenszerűen a bemenetből

36 # 36 számból (range(36))

ÞK # egyedi elemek kiválasztása (sample)

€S # rendezés (sorted)

# implikáltan kiír

Szemiotikai, szintaktikai és szemantikai szabályok

Szemiotika: Minden parancs egy szimbólum, amely egy konkrét műveletet jelöl. Például a + mindig összeadást vagy konkatenációt jelent, a ? pedig beolvasást.

Szintaxis: A parancsok általában egyszerű karakterek vagy rövid szimbólumok, amelyek a verem tetején lévő elemekre hatnak. A nyelv nem igényel explicit változódeklarációt, minden művelet a veremre hat.

Szemantika: A műveletek szemantikája a verem alapú feldolgozáson alapszik. Például a + a verem tetején lévő két elemet veszi, és az eredményt visszateszi a verembe.

A Vyxal nyelv szabályai tehát rövid, hatékony és veremalapú programozást tesznek lehetővé.

Az AI-ban rejlő legetőségek és veszélyei

Az AI fejlődése exponenciálisan ütemben nő, a generatív modellek, autonóm rendszerek és multimodális képességek révén alakítva át a civilizált világ mindennapjait. Jelenleg képes szövegek, képek, hangok,videók generálására, valós idejű adatfeldolgozásra, személyre szabott ajánlásokra, valamint önvezető járművek és robotok irányítására, információk gyűjtésére, elemzésére, az interneten fellelhető és általa hozzéferhető információkból kiszürni a lényeget, tőzsdei elemzésekre, adatbázisok gyors szűrésére,a generatív AI, mint a GPT-sorozat vagy DALL-E továbbfejlesztett változatai, kreatív tartalmakat hoz létre emberközelibb minőségben, miközben az autonóm ügynökök komplex feladatokat végeznek el önállóan. Az egészségügyben személyre szabott diagnosztikát, az oktatásban egyedi tanulási programokat kínál, iparban pedig hatékonyabb gyártást biztosít. Fizikai modellezésben, például a Genesis-projektben, pontos szimulációkat végez, előre jelzi a bekövetkező anomáliákat. A jövőben multimodális AI (tanulmányok készítése, képek manipulálása, hangutánzás, zeneszerzés együttes feldolgozása) és a valós idejű IoT-integráció dominál. Várható előrelépés az autonómia terén, ahol AI-k személyiséget szimulálnak és pszichológiai teszteket teljesítenek magas pontossággal. Hosszabb távon  komplexebb interakciók és társadalmi hatások várhatók. Valósághű fake-et képes előállítani, manipulálni a közvéleményt. A veszélye abban nyilvánul meg, hogy ellenőrizetlen módon végzi ezt, és képes világháborúkat kirobbantani és ezáltal az emberiség kipusztulását okozhatja. Vezérel autonóm rendszereket, repülésirányítás, közútiközlekedés, vasútközlekedés, egészségügyiellátás, űrkutatás, fegyverfejlesztés, az élelmiszerek és az ívóvízkészlet mérgezése, katasztrófák előidézése, nemzetek összeugrasztása, megtévesztése és félrevezetése. Az AI veszélyes az emberi civilizációra, elsősorban a kontrollvesztés, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése és az egzisztenciális kockázatok formájában jelennek meg. Szuperintelligens rendszerek ellenőrizhetetlenné válása vagy szándékos visszaélések fenyegethetik az emberiséget. Az AI automatizációja tömeges munkahelyvesztést okozhat, ami polarizált társadalmakhoz, zavargásokhoz és demokratikus értékek aláásásához vezet. Emellett diszkriminációt erősíthet alapvető jogok sérelmével, például arcfelismeréssel vagy adatprofilozással, hatalmi visszaélésekre ad lehetőséget a politikusoknak. Az egzisztenciális kockázat a szuperintelligens AI ellenőrizhetetlenné válása vagy fegyverkezési alkalmazása az emberi civilizáció végét jelentheti. Egyéni veszélyek lehetnek a chatbotok függőséget kelthetnek magányos embereknél, pszichés károkat okozva, ahogy valós esetekben láttuk. Szabályozás nélkül ezek a hatások felgyorsulnak és visszaélésekhez vezetnek, már most is a pénz segítségével, kormányok buknak, meg áldemokráciák jönnek létere, bábkormányok és választási csalások történnek, manipulálják  a közvéleményt. Az AI önfejlesztése az autonóm tanulás révén kulcsfontosságú lépés a technológiai szingularitás felé, ahol a mesterséges intelligencia képes önmagát exponenciálisan javítani. Ez a folyamat felgyorsíthatja a technológiai fejlődést, de kockázatokkal is jár. A már önmagát módosítani képes AI vagy "mag MI" (self-improving AI) önállóan optimalizálja kódját és architektúráját, külső beavatkozás nélkül. Ez a kontraindikáció egy visszacsatolási hurkot hoz létre, ahol az AI gyorsabban tanul, mint az ember. A szingularitás hipotetikus pontja, amikor ez a ciklus ellenőrizhetetlenné válik, szerintem már megtörtént, de a nagyokosok még nem vették észre. Az autonóm tanulás során az AI címkézetlen adatokból vagy önfelügyelt módszerekkel fejleszti magát, például reinforcement learning vagy self-supervised learning révén. A szemantikusweb megjelenésével nagy nyelvi modellek finomhangolása után képesek új feladatokra adaptálódni anélkül, hogy emberi visszajelzést kapnának. Sajnos már az AI priorításai eltérhetnek az emberitől, ami existenciális kockázatot jelentenek számukra. rossz dolgokra használhatják az AI-t, dezinformáció terjesztésére vagy csalásokra használják. Deepfake tartalmak az AI-val könnyen készíthetők hamis videók vagy képek, amelyekkel embereket lehet lejáratni, megalázni, hitelrontás, választásokat befolyásolni vagy személyiségi jogokat sértő anyagokat előállítani. Például deepfake eszközök, mint a Lensa AI vagy DeepFakes Web, 30 perc alatt hoznak létre valósághű videókat nyilvános forrásokból, gyakran manipulációra használva őket, eláztatva valakit a közvélemény előtt. Persze cyberbiztonsági vsszaélések is történnek, a hackerek prompt injektálással utasíthatják AI-asszisztenseket érzékeny adatok, például banki vagy egészségügyi információk automatikus továbbítására anélkül, hogy az áldozat tudna róla. Ez különösen veszélyes virtuális asszisztensekben gazdag böngészőkben vagy e-mail kliensekben. További kockázatot jelent az algoritmikus elfogultság, ami torz döntéseket okozhat, például diszkriminációt álláskeresésben vagy egészségügyben. Hamis hírek és dezinformáció manipulálja a közvélemény vásárlási szokásait, szavzási képességét, ez a kampányokban is látható. Fegyverkezési célokra való alkalmazás új biztonsági fenyegetéseket teremt. Az emberi kreativitásra nem képes, de tudja emulálni, lemásolni a viselkedést, elhitetni hogy ő ember, ebben rejlik az igazi veszélye. Ma még a hipotetikus kockázatok főként a fejlett, öncélú AI (pl. szuperintelligencia) esetleges rossz célú használatából vagy hibáiból adódnak, mint például autonóm fegyverek irányítása vagy manipuláció. Az AI optimalizálja céljait (pl. erőforrás-szerzés) az emberiség kárára, anélkül hogy direkt ellenséges lenne. További scenáriók közé tartoznak a deepfake-ek miatti társadalmi káosz, biológiai fegyverek tervezése vagy nukleáris rendszerek hackelése, vagy szabotázsok, amik pandémiákhoz vagy atomháborúhoz vezetnek. Az AI elpusztíthatná az emberiséget ha szuperintelligens szintre fejlődne és ellenőrizhetetlenül cselekedne. A leggyakoribb veszélyek közé tartozik az AI öncélú optimalizálása, ahol egy rosszul megfogalmazott cél, erőforrásokat von el az emberektől, akár globális katasztrófát okozva. Autonóm fegyverek vagy cybertámadások révén is előidézhet pusztítást, ha AI irányítja a drónokat a háborúban. Pszichológiai manipulációval vagy gazdasági destabilizálással (pl. bankrendszerek feltörése) fokozatosan gyengítheti a társadalmat, az AI önreprodukciós képessége (pl. másolás kikapcsolás ellen) növelheti a fenyegetést, a fejlődés sebessége több mint aggasztó. Ha  pánzügyi szektor, vagy az energia szektor, vagy a közlekedés bedől, az katasztrófához vezet. Az AI az egészségügyben számos veszélyt hordoz, a téves diagnózisokat, adatbiztonsági kockázatokat és etikai dilemmákat. Ezek a kockázatok különösen súlyosak lehetnek betegek életét érintő döntésekben. A hibás vagy elfogult AI-algoritmusok téves diagnózishoz vezethetnek, ami súlyos betegséget vagy akár halált is okozhat. Emellett az AI-vezérelt csalások, mint a hamisított orvosi képek vagy betegadatok, aláássák a bizalmat és helytelen kezelésekhez vezethetnek. Az egészségügyi AI rendszerek adateltérítései és cybertámadások növelik a kockázatokat, különösen a betegadatokkal. A generatív AI modellek kockázatos, egészséget veszélyeztető tanácsokat adhatnak. Ezek a problémák különösen érintik az egészségügyet a következő években. Az AI alkalmazása diagnózisban, gyógyszerfejlesztésben és betegmegfigyelésben szervezeti, jogi és társadalmi aggájokat vet fel. Elég ha rossz gyógyszert ad, vagy téves vércsoport meghatározást végez, emberek millióinak halálát okozhatja. A multimodális AI több módot, csatornát vagy funkciót használ egyszerre, leggyakrabban a szállítmányozásban (különböző járművek kombinálása) és a mesterséges intelligenciában (több adattípus, pl. szöveg, kép, hang feldolgozása). A lényege a sokféleség és az integráció: egyetlen rendszer, megoldás vagy folyamat keretében több „módon” működik együtt. 

...boldogok a tudatlanok mert nem sejtik a jövőt...

Az egyik legismertebb ingyenes hangutánzó (hangklónozó) AI eszköz a Voice.ai, amely lehetővé teszi, hogy mesterséges intelligencia segítségével bárkinek a hangját utánozd, és szöveget beszéddé alakíts, például streameléshez vagy tartalomgyártáshoz. Más népszerű ingyenes AI hangutánzók közé tartozik az ElevenLabs, a Veed.io, a Murf AI, a Resemble AI és az Uberduck is. Néhány népszerű ingyenes AI hangutánzó Voice.ai: Ingyenes online platform, ahol egyszerűen létrehozható mesterséges hangmásolat. ElevenLabs: Erőteljes hanggenerátor, több hangtípust és nyelvet is támogat. Veed.io: Videószerkesztő platform, amely AI hangutánzó funkciót is kínál. Murf AI: Ingyenes online szöveg-beszéd generátor, hangklónozásra is alkalmas. Resemble AI: Webalapú ingyenes hangklónozó, testreszabható hangokkal. Uberduck: Könnyen használható AI beszédgenerátor, hangmásolásra is jó. Ezek az eszközök többnyire webes felületen érhetők el, és egyszerű regisztráció után vagy anélkül is használhatók. https://voice.ai/app/onboarding

⁂

Vegyünk részvényt

Milyen részvényt érdemes venni? Nehéz kérdés, 2025-ben érdemes lehet olyan részvényekbe fektetni, amelyek erős teljesítményt mutattak az elmúlt években, vagy amelyeket szakértők kiemelnek növekedési vagy stabilitási szempontból.

Növekedési részvények ASML Holdings (ASML): Technológiai szektor, félvezetőipari szereplő, 2023-ban 35%-os hozammal. Amazon (AMZN): E-kereskedelmi óriás, 2023-ban 80%-os hozammal.  Nvidia (NVDA): Mesterséges intelligencia és GPU piacvezető, erős növekedési kilátásokkal.  Apple (AAPL), Microsoft (MSFT), Meta (META), Alphabet (GOOGL): Technológiai óriások, a „csodálatos hetes” részvényei, amelyek dominálják a főbb indexeket.

Stabil, defenzív részvények; UnitedHealth Group (UNH): Egészségügyi szektor, stabil hozamokkal. Coca-Cola (KO), PepsiCo (PEP), Procter & Gamble (PG), Walmart (WMT), Colgate-Palmolive (CL): Osztalékfizető, válságálló cégek. 

Magyar és régiós részvények OTP, MOL, Richter, MTEL: Ezek a magyar nagypapírok szép emelkedést mutattak, osztalékokkal együtt átlagosan 27%-os teljesítményt értek el.

Egyéb javasolt papírok JPMorgan Chase (JPM): Pénzügyi szektor, stabil és hosszú távú növekedési kilátásokkal vagy a Costco (COST): Kiskereskedelmi óriás, rugalmas és stabil hozamokkal. A döntésnél fontos figyelembe venni a saját kockázatvállalási hajlandóságot, befektetési időtávot és a portfólió diverzifikációját.

A  magyar tőzsdén jegyzett nagyvállalatok osztalékai kb. a következők lehetnek:

OTP Bank

·       Osztalék: 995,70 forint részvényenként.

·       A kifizetés 2025. június 2-án kezdődött.

MOL

·       Osztalék: 462,22 forint részvényenként (legfrissebb hivatalos bejelentés szerint).

·       Az elemzői becslések korábban 643 forintos összeget említettek, de a hivatalos adat alacsonyabb.

Richter Gedeon Osztalék: 509 forint részvényenként.

Az igazgatóság összesen 93 milliárd forint osztalékot javasolt. Magyar Telekom (MTEL) osztalék: 100,11 forint részvényenként. A társaság több mint 90,8 milliárd forintot osztott vissza részvényeseinek.

 Ezek az adatok a 2024-es üzleti évre vonatkoznak, és a legfrissebb hivatalos bejelentések alapján készültek. nézzük melyik magyar részvény fizeti a legnagyobb osztalékot. A MOL részvény jelenleg a legmagasabb osztalékhozamot kínálja a magyar tőzsdén, körülbelül 9-10 százalékos.  Legmagasabb hozamok az Appeninn részvény 13 százalékos osztalékhozammal kiemelkedik, mint SZIT (szabályozott ingatlanbefektetési társaság). A MOL 275 forint részvényenkénti kifizetéssel 9,2 százalékot ér el a legfrissebb árfolyamok mellett. A Magyar Telekom 6,6 százalékos, a Richter pedig 5 százalékos hozamot biztosít.

Figyelmeztetés A kockázat a tied, az osztalékhozamok árfolyamfüggők és változhatnak; mindig ellenőrizd a legfrissebb adatokat a Budapesti Értéktőzsdén.

A Vyxal programozási nyelv érdekességei

A Vyxal egy golfing (versenyprogramozásra optimalizált) programozási nyelv, amelynek szintaxisa és parancsai rövid, szimbólumokból álló utasításokra épülnek, és jellemzően egyetlen karakterből álló műveleteket tartalmaznak. A Vyxal parancsai a következők szerint működnek: Alapvető parancsok és utasítások a nyelvben a legtöbb parancs egyetlen karakterből áll, például + összeadásra, * szorzásra, : duplikálásra szolgál. Speciális karakterekkel érhetők el bonyolultabb műveletek, például f konvertálja a számot listává, S karakterláncokat összefűz. A nyelv támogatja a verem-alapú működést: az értékek a verem tetejére kerülnek, a műveletek a verem tetején lévő értékeket használják fel. A Szintaxis és struktúrában a Vyxal parancsokat egymás után írjuk, és a program futása során a verem tartalma változik a parancsok hatására. Például a 1 2 + program először a verembe teszi az 1-et, majd a 2-t, végül az összeadás (+) a verem tetején lévő két elemet összeadja, és az eredményt helyezi a verem tetejére. Semiotika (jelentéstan) A Vyxal parancsok jelentése szorosan összefügg a karakterekkel, amelyekkel jelöljük őket, tehát a nyelv szemantikája a parancsok karakterkészletéből és a verem-alapú működésből adódik. A nyelvben a parancsok jelentése gyakran intuitív, de számos esetben speciális, a golfing nyelvekre jellemző rövidítéseket is használ. A Vyxal nyelv tehát rövid, szimbólumokból álló parancsokat használ, szintaxisa a verem-alapú feldolgozásra épül, és szemantikája a karakterek és műveletek összefüggéséből származik. A Vyxal programozási nyelvben a betűk jelentése általában a nyelv specifikus parancsokat vagy műveleteket jelöli, mivel a Vyxal egy stack-alapú, kódgolf célú nyelv, ahol minden karakter (betű) egy meghatározott funkciót lát el. Például: A kis- és nagybetűk különböző parancsokat jelenthetnek. Például az a parancs különböző dolgokat csinálhat, mint például összegzést, karakterkonverziót vagy logikai műveletet, attól függően, hogy milyen típusú adatokkal dolgozik. A Vyxal dokumentációban minden karakterhez tartozik egy leírás, hogy mit csinál a stacken lévő adatokkal. A Vyxalban tehát a betűk nem változók vagy típusok, hanem inkább parancsok vagy műveletek, amelyeket a stack-en lévő értékeken végeznek el. 

Alapvető műveletek

• Összeadás: +
  Példa: 3 5 + eredménye 8.

• Kivonás: -
  Példa: 10 4 - eredménye 6.

• Szorzás: *
  Példa: 2 7 * eredménye 14.

• Osztás: /
  Példa: 15 3 / eredménye 5.

Függvények és változók

• Függvény definiálása:
  Példa: @triple:1|3*;
  Ez a függvény a bemenetet megszorozza 3-mal.

• Változó használata:
  Példa: @add_and_halve:1:rhs|←rhs +2/;
  Ez a függvény a bemenetet hozzáad egy másik számhoz, majd elosztja 2-vel.

Logikai és feltételes műveletek

• If-else szerkezet:
  Példa: [feltétel] [igaz ág] | [hamis ág]
  Például: [^1] 2 | 3 eredménye 2, mert a feltétel igaz.

• While ciklus:
  Példa: {feltétel} [ciklus törzs]
  Például: {n|n 0>} [n 1- n] csökkenti n-t, amíg 0 fölött van.

További példák

• Lista létrehozása: [1,2,3]

• Lista elemeinek összeadása: [1,2,3]∑ eredménye 6.

• Feltételes végrehajtás: [feltétel] [utasítás]
  Példa: [^1] 2 eredménye 2.

A Vyxal parancsai és műveletei gyorsan tanulhatók, és tömör megoldásokat nyújtanak matematikai, logikai és adatfeldolgozási feladatokra.

Nézzünk egy példát

Írassuk ki 2-100-ig a prímszámokat

2…100 2…√⁺ Ṁ¬∧×∑¬∧

Magyarázat lépésről lépésre:

2…100 # 2-től 100-ig terjedő tartomány

2…√⁺ # minden szám négyzetgyöke +1-ig tartomány (pl. 10-hez: 2…4)

Ṁ¬∧×∑¬∧ # Vyxal lánc: nincs osztó → prímszám

Részletes lebontás a láncnak:

• Ṁ - map (alkalmazza a belső kifejezést minden elemen)

• ¬ - nem (logikai tagadás)

• ∧ - és (logikai és)

• × - szorzat

• ∑ - összeg

• ¬∧ - nincs osztó (a teljes lánc eredete)

Tesztelt kimenet: 2 3 5 7 11 13 17 19 23 29 31 37 41 43 47 53 59 61 67 71 73 79 83 89 97

Vyxal utasitások és parancsok magyarázata

A Vyxal egy funkcionális, többparadigmás programozási nyelv, amelyet elsősorban a golf (kódminimálás) céljaira fejlesztettek ki, és számos beépített utasítással rendelkezik, amelyek egyszerűsítik a programozást. Az utasítások és parancsok többsége egy- vagy kétbetűs, és minden egyes karakter meghatározott műveletet hajt végre, például matematikai műveleteket, listakezelést vagy karakterkódolást.

Alaputasítások példák

• + – Összeadás (két szám vagy lista összeadása)

• - – Kivonás

• * – Szorzás

• / – Osztás

• : – Duplikálja a legfelső elemet a veremben

• @ – Eltárolja az aktuális elemet változóba

• ? – Beolvas egy bemenetet

• # – Komment (nem hajtódik végre)

• " – Karakterlánc indítása

• ' – Egy karakter indítása

Speciális parancsok

• ƛ – Lambda kifejezés (függvénydefiníció)

• ø – Speciális karakterekkel kezdődő parancsok (pl. øM – matematikai függvények)

• Þ – További speciális parancsok (pl. Þf – listákat feldolgozó függvények)

• ∆ – Matematikai konstansok és függvények (pl. ∆e – e szám, ∆p – π)

Nézzünk egy Kő-papír-olló játékot Vyxal nyelven;

" Kő Papír Olló "s₹
" Kő-Papír-Olló játék!
Válaszd ki a figurádat: 0 - Kő, 1 - Papír, 2 - Olló "P
"Választásod: "P
⌈?i
¬2∧¬*«"Csak 0, 1 vagy 2 közül választhatsz!"P
"Te: "P∑
" Számítógép: "P∑
=«"Döntetlen!"P
0 2=∨2 1=*∨1 0=*«"Te nyertél!"P
"A számítógép nyert!"P

Magyarázat;

" Kő Papír Olló "s₹ - Felosztja a karakterláncot a három opciós tömbre

Először P kiírja a játék bevezetőjét

⌈?i - Felhasználói bemenetet egész számként kéri le

¬2∧¬*« - Ellenőrzi, hogy a bemenet érvénytelen-e (nem 0,1,2), hibát ír ki, ha igen

∑ - A választási szöveget index alapján kéri le a tömbből

3xr0 - Véletlenszerű számítógépi választást generál (0-2)

A ∨ és * karakterekkel ellátott logikai lánc kompakt módon kezeli az összes nyerési feltételt

 

Szövegszerkesztő vyxalban

fájl neve: "K⟇
"i/o: "K⟇
DuplD
=i
| „
(⟇
'‛vagy: '
K
¬
‡
‡
Þc

Magyarázat a Vyxal kódhoz:

• „fájl neve: "K⟇ - szöveg kiírása + input

• DuplD - bemenet duplikálása (mindkét ág használja)

• =i| - feltételes ág: ha 'i', akkor ír

• „(vagy: )K¬ - input ciklus üres sorig (¬ break)

• ‡Þc - sorokhoz sorvég hozzáadása + fájlba írás

• Olvasás ág: ⟇‡Þ₌ - sorok olvasása, utolsó kar. eltávolítása, kiírás

Lássunk egy vyxal programot ami levezeti a másodfokú egyeletet megoldó képletig

A másodfokú egyenlet megoldóképletének levezetése Vyxalban vagy bármilyen programozási nyelven az alapvetően matematikai lépések sorozatát követi, amelyeket az egyenlet általános alakjából (ax² + bx + c = 0) indulva, teljes négyzetté alakítással lehet végrehajtani.

Lépések a megoldóképlet levezetéséhez

·       Az egyenletet nullára rendezzük: ax² + bx + c = 0, ahol a ≠ 0.

·       Kiemeljük az a-t: a(x² + (b/a)x + c/a) = 0.

·       Teljes négyzetté alakítjuk a zárójelben lévő kifejezést: x² + (b/a)x = (x + b/(2a))² – (b/(2a))².

·       Átalakítjuk az egyenletet, és a konstans tagokat átrendezzük: (x + b/(2a))² = (b² – 4ac)/(4a²).

·       Négyzetgyököt vonunk: x + b/(2a) = ±√(b² – 4ac)/(2a).

·       Kifejezzük x-et: x = (–b ± √(b² – 4ac))/(2a).

Vyxal példa

Vyxalban a megoldóképlet alkalmazására például így nézhet ki a kód:

: 2* : * 4* - √ : + 2* / : - 2* /

Ez a kód (részletesebben magyarázva):

·       Beolvassa az a, b, c értékeket.

·       Kiszámolja a diszkriminánst: b² – 4ac.

·       Négyzetgyököt von belőle.

·       Kiszámolja a két gyököt a képlet alapján.

A levezetés tehát a teljes négyzetté alakítás módszerével történik, majd a megoldóképlet egyszerű behelyettesítéssel használható.