Szolfézs

A zene összeköt kultúrákat és embereket, a zene nyevén könnyebb kapcsolatokat kiépíteni. A szofézs vagy zeneelmélet segít megérteni, hogyan és mit kell játszani egy hangszeren. A zeneelmélet határozza meg a skálákat, a ritmust, tempót, dallamot, a zene írását (kotta), tartalmazza mindazokat az alapfogalmakat (akkordok, skálák), írásbeli jelöléseket (pl. kottában), amik nélkül hosszú távon nem lehet zenét tanulni és hangszeren játszani. A kottaolvasáshoz kell nekünk; a hangközök ismerete, az akkordok felépítése, és az alapfogalmak megismerése is, mert ez zene szabályrendszere. A zene hangulata lehet vidámabb vagy szomorkásabb. Általa megismerjük a zene harmóniáját szépségét és formai  törvényszerűségeit, szerkezeti felépítését, fejleszti a hallást és ritmusérzéket, lehetővé teszi a tiszta és pontos éneklést. 

Alapfogalmak

Zenei hangok, 

hangsorok, 

skálák

hangmagasság vagy dallam

a hang időtartama vagy  ritmus

hangerősség vagy  dinamika

hangszín vagy  minőség

Zenei hangok

Összesen 12 zenei hang létezik, ami 7 alaphangból (törzshang) és 5 félhangból (módosított hang) áll. Ez a zenei hangsor. Amint látjuk a zongorán a fehér billentyűk mind az alaphangok, a feketék pedig a félhangok, a zongora több oktávot tartalmaz, mert a 12 hang ismétlődik különböző hangmagasságokban. 88 billentyűje van, tehát igen mély és igen magas hangokat is megszólaltathatunk. Az alaphangok a 7 fokozatú zenei hangsor neve az énektanulásban szolmizáció, a hangszeres zenében ABC-s hangokkal neveztük el. Az alaphangsor a dúr hangsor. Hangszeres jelölés: C, D, E, F, G, A, H Szolmizáció: dó, ré, mi, fá szó, lá, ti... Stílustól és műfajtól függetlenül ez a 7 hang alkotja a dalokat. Míg az ABC-s hangok megadott helyen vannak, a szolmizációs hangok bárhol lehetnek.

Ugyanazt a dalt kezdhetjük C-vel, de akár A-val is és játszatjuk több oktávval alacsonyabban, vagy magasabban. Ha más hangokat játszunk, mint az eredeti hangsor, de a hangokat egymáshoz képest elcsúsztatjuk (tehát C-ből D lesz és így tovább) azt transzponálásnak hívjuk, tehát egy nehéz 5# vagy 5b-t átíthatunk C-dúrba is.

Az alaphangok módosításával (fel- vagy leszállításával) félhangokat kapunk, a zongorán ezek a fekete billentyűk. 

Felemelt hangok (jele: #): A “#” az alaphangot fél hanggal felemeli, jelölése:  C#, D#, E# stb. 

Neve az alaphanghoz biggyesztett “-isz” utótaggal történik, pl. cisz, disz, eisz.

Leszállított hangok (jele: b): A “b” az alaphangot fél hanggal leszállítja, jelölése: Cb, Db, Eb stb. Neve az alaphanghoz biggyesztett “-esz” utótaggal történik, pl. cesz, desz, esz. Kivétel a H, mert azt leszállítva “bé”-nek mondjuk.

 Láthatjuk, hogy egyes félhangok ugyanazok, ha két különböző hangot leszállítunk, illetve felemelünk. Ha a zongora billentyűit magad elé képzeled, láthatod, hogy két törzshang között egy félhang van.

Tehát az alsóbb egész hang felemelve és a felett lévő egész hang leszállítva ugyanaz a hang, pl. cisz = desz. Fontos tudnivaló, hogy ez E és F, illetve a H és C között nincs félhang, a zongora billentyűit megfigyelve látható, hogy ezeken a közökön a fekete billentyű is hiányzik. Ezért ezen hangok esetében a fel/leszállított hang a lejjebb vagy feljebb lévő egész hanggal lesz azonos: C = H# (hisz), E = Fb (fesz), F = E#(eisz)

A teljes 12 hangból álló zenei hangsor:

Felemelt hangok Leszállított hangok

neve jele (#) neve jele (b)

cisz C#     cesz = H Cb = H

disz D#     desz Db

eisz = F     E# = F     esz Eb

fisz F#     fesz = E Fb = E

gisz G#     gesz Gb

áisz A#     ász Ab

hisz = C     H# = C     bé Hb

A kromatikus skála mind a 12 zenei hangot tartalmazza, de nem minden hangszer kromatikus. Kétféle skála (= zenei hangsor) létezik: dúr és moll. A skálának a kezdő hangja ad nevet, pl. A-dúr, C-moll.

Dúr Moll hangok száma 7 7

Alaptörvény (Hangok típusa) egész-egész-fél-egész-egész-egész-fél egész-fél-egész-egész-fél-egész-egész. A-dúr:A – H – C# – D – E – F# – G# E-moll:E – F# – G – A – H – C – D 

Hangköz

A két hang közötti hangtávolságot nevezzük hangköznek, vagyis a kezdő és záró hang közötti hangok számát, de ez nem egyenlő a megszólaló hangok számával. Ha leütjük a kezdő C-t és a C2-őt, akkor oktávot ütünk, de nem 8 hangot ütünk le, hanem csak kettőt. Hangtávolságok ;prím, oktáv, terc, kvint stb.

A ritmus, tempó vagy dinamika a hangok időtartama, egymáshoz képesti hossza és egymásutánja adja meg egy zene ritmusát. Vagyis azt, milyen sorrendben következnek egymás után a különböző hosszúságú hangok, függetlenül attól, hogy mik ezek a hangok.

A hang hossza lehet:

1/1 = egész hang 

½ = fél hang

¼ = negyed hang, vagy tá

⅛ = nyolcad hang, vagy ti

1/16 = tizenhatod 

1/32 = harmincketted hang

1/64 = hatvannegyed hang

1 egész hang = 2 fél hang, 4 negyed hang stb.

Szünet

A kotta fontos része a szünet is, aminek hossza megegyezik a hangok hosszával (fél, negyed stb.), csupán a kottában való jelölése eltérő. 

Tempó

A dal sebessége. Ugyanazt a dalt tudjuk gyorsabb és lassabb tempóban is játszani. Azonban a tempó a ritmust nem változtatja meg! Ha felgyorsítjuk egy dal tempóját, a hangok hossza önmagukban változik (negyedből nyolcad hang lesz), de egymáshoz képest nem változnak, ezért a dallam és ritmus ugyanolyan marad, ezért tudjuk így is felismerni a művet. A dinamika a hangok megszólaltatásának erősségét jelenti, ettől függ, milyen intenzitással szólal meg egy hangszer. 

Dinamika A kottában a dinamikát az olasz nyelvből vett kifejezésekkel jelölik, például:

forte (jele: f): erősen

mezzoforte (mf) = közepes erővel, félerősen

piano (jele: p): halkan

pianissimo (pp) = nagyon halkan

A kotta a zene írásos rögzítése, amiben benne vannak a zenei hangok, ritmus, tempó, dinamika. Dallam- és ütőhangszerek zenéje egyaránt rögzíthető kottában.

A kotta elemei, jelölései

Kulcsok

Módosító jelek

Feloldó jelek

A mű dinamikáját jelző jelek

hangjegyek

szünetek

ütem

kulcsok

tétel

tétel zárása (egy vastag és egy vékony függőleges vonal)

A kottában a kulcsok jelölik a hangok magasságát. 

Kétféle kulcs létezik:

Violinkulcs: magasabb hangok

Basszuskulcs: mélyebb hangok

A hangok módosításának jelölése a kottában:

Kettőskereszt (felemel): #

Bé (leszállít): b

Feloldó jel (megszünteti a módosítást): feloldójel

A kottában a # és a b szerepelhet közvetlenül a hangjegyek előtt, illetve a sor elején, a kulcs mellett. Előbbi esetben egy ütemen belül (amit függőleges vonallal jelölnek) minden hangra vonatkozik a módosítás. Utóbbi esetben az összes hangra vonatkozik az egész tételben.

Tehát nem csak egy D-t kell disznek játszani, hanem minden D hangot, egészen a tétel zárásáig (ezt egy vékony és egy vastag függőleges vonallal jelölik). A hangok elhalkulását   így jelöljük, hangosítását   így.

A feloldójel arra szolgál, hogy megszüntesse a # vagy a b fel- vagy leszállítós jelentését. Szintén használható egyetlen hangra (tehát a kottában csak ezt a hangot nem kell fel- vagy leszállítva játszani) és az egész egységre is.

A kotta segítségével a dalokat megfelelő dallamban, ritmusban, tempóban, a fülnek kellemesen le fogod tudni játszani. Ha hosszú távon szeretnél zenélni (akár szórakozásból, akár profi szinten) a zeneelmélet ismerete elengedhetetlen. A kotta vagy a zene nemzetközinyelv mindenki beszéli aki ismeri. Vannak olyan kották, amik nem a szokványos formában íródtak, hanem adott hangszerre íródnak.

Ritmika a hangok időbeli tulajdonságait fejezhetjük ki. A hangok hossza a zenében általában egyszerű arányokkal megadható. 

Hangok értékei Ezt a sort is lehet tovább folytatni: harmincketted, hatvannegyed.. Az ábrán látható, hogy 1 egész 2 félből áll, 1 fél 2 negyedből, 1 egész 4 negyedből, és így tovább.. A hangok értékei azonban csak az egymáshoz való viszonyukat fejezik ki. Hogy pl. milyen hosszú 1 negyed hang, ahhoz már szükséges valamilyenfajta tempójelzés megadása is. Ilyen pl. a szöveges (általában olasz nyelven):

largo : szélesen

lento : lassan

adagio : lassan

andante : lépésben

andantino : lépegetve

moderato : mérsékelten

allegretto : kicsit vidáman

allegro : vidáman

vivace : élénken

presto : gyorsan

 

Ezek igazából nem tempót jelentenek, hanem az előadásban egy hangulati jellemzőt, és az határozza majd meg a tempót. Van metronómjelzés is, ami azt jelenti, hogy a jelzett hangérték a percnek hányad része, vagyis azt hányszor kell leütni 1 perc leforgása alatt. Ez már pontosan megadja a tempót. Nézzük tovább a ritmikai jelzéseket.

Összekötött hangok

Ha pl. 2 azonos magasságú hang össze van kötve, akkor az csak 1 hang. Értéke pedig az összekötött hangok összege, ha a hang után pont van, akkor az a hang felének az értékével megnöveli (50%-kal) a hangot. Ha 2 pont van utána, akkor további 25%-kal, vagyis az eredeti hang negyedével még pluszban megnöveli, és így tovább… Lehet akár 3 vagy 4 pont is: 

Nézzünk további speciális hangértékeket:

Triola, kvintola, szeptola

Mint látható, a hangokat lehet harmadolni, ötödölni, hetedelni, stb.

További hangértékektől eltekintek most, mert azok már elég ritkán használatosak. Amit fontos tudni, hogy a hangérték nem a megszólalástól az elhallgatásig eltelt időt jelenti, hanem a megszólalástól a következő hang vagy jelölt szünet megszólalásáig eltelt időt. A szüneteket tulajdonképpen „néma hangoknak” lehet tekinteni. Nem kell, nem lehet leütni, de ki kell várni az idejét! Amit meg lehet tenni a hangokkal, azt a szünetekkel is. Tehát ugyanúgy lehet használni a fent leírt dolgokat. (pont a szünet után, stb.)

Az ütem: egy olyan egység, amelyben bizonyos értékű hangok (és/vagy szünetek) vannak. A kottában az ütemeket egy vékony függőleges vonallal választják el.

Az első hang az ütemben általában hangsúlyos, de vannak mellékhangsúlyok, és hangsúlytalan ütemrészek is. Ezeket pedig az ütemmutató határozza meg. Az egy törtszám, ami lehet a kotta legelején,

de a kottában bárhol kirakható. Továbbá megmutatja, mennyi lehet a hangok (és/vagy szünetek) értéke összesen egy ütemen belül. Sokszor azonban a szöveg vonulatából derül ki, hogy hol vannak a hangsúlyok. Fontos még tudni, hogy az átkötött (összekötött) hangokat nem hangsúlyozzuk, kivétel ez alól az, ha külön jelölve van. (a hangsúly jele a kottában: >)

A legalapvetőbb fogalom maga a zene. Először ezért tisztázzuk is, hogy miből van. Hangokból áll, de ezek önmagukban még nem alkotnak zenét. Kell valami rendszer, szabályosság, rendezettség, ismétlődések, egyfajta tudatosság ahhoz, hogy már zenérél beszélhessünk. Ezért nézzük meg, hogy egy másik alapfogalom, a hang, annak milyen tulajdonságai is vannak!

Az idő a legfontosabb része a hangnak. Mikor szólal meg, és mikor hallgat el, vagyis meddig tart. E kezdet és véglet között „él” a hang, mely közben egyéb tulajdonságai is változhatnak (pl. hangerő, ld. lentebb!). A hangok ezen tulajdonsága, egymás utáni szabályossága, rendezettsége határozza meg a ritmust. (ld. később)

Magasság

Minden hang egyfajta rezgés. A hang magasságát a rezgések időbeli sűrűsége határozza meg. A mindennapi életben is tapasztalható, hogy gyorsabb rezgés magasabb, lassabb pedig mélyebb hangot produkál.

Hangerő

Ez a már említett fogalom a rezgések nagyságától, vagyis a kitérés mértékétől függ. Nyilvánvalóan minél nagyobb a kitérés, annál hangosabb a hang.

Hangszín

Minden tárgy tud rezegni. Azonban többféleképpen. Különböző iránnyal, szaporasággal, mértékkel. Minden természetes hang ezért összetettnek mondható, részhangokból áll, amik együttesen határozzák meg a hang színét.

Hely

Érdekes lehet az is, hogy a hang honnan szól. Ugyanis megfigyelhető, hogy változhat egy hangnak a tulajdonsága, ha máshonnan halljuk. És itt nem a távolságbeli hangerőkülönbségre gondolok.

Figyeljük csak meg, ha hallgatunk egy zenét, máshogy halljuk a terem (szoba) sarkaihoz közel, meg középen is. Nagyobb (és/vagy üres) helyiségekben visszhang is kialakul, ami szintén változtat az eredeti hang összképén. Ezek után felmerül a kérdés, hogy ez így mind rendben van, de hogyan lesz ebből zene? Hangok ismétlésével. Ha egy hangot egy másik követ, az már egy motívum. Hasonlítsuk a hangokat bet-khöz. Ekkor egy motívum megfelel egy szónak. Azok frázisokat (mondatokat) alkotnak, a frázisok periódust (összetett mondat), a periódusok pedig tagot (bekezdés vagy versszak).

Ezt a sort folytathatnám azzal, hogy a tag után következik a tétel, felvonás, stb. De ezek mind megléte nem feltétlen szükséges a zenéhez. Hiszen a régi munkadalok is csak frázisismétlődésekből álltak. A népballadák közül is vannak nagyon hosszúak, mégis a zenei anyaguk csak egytagú. De ezt a fogalomrendszert nem igen akarom erőltetni, mert leginkább csak a bécsi klasszicizmus stíluskorszakára volt jellemző.

Másfajta zenére alkalmazni nem célszerű, de tudni kell ezeket is! Ugyanakkor ez a fogalmi tagolás kissé erőltetett is, hiszen mindannyian érezzük 1-1 dallamnak hol az eleje meg a vége, mindez ismeretek nélkül is. A hangmagasság a rezgések szaporaságától függ. Ezt fejezi ki egy fizikai mennyiség, a rezgésszám, más szóval frekvencia. Mértékegysége hertz (Hz). 1 mp alatt megtett teljes rezgések számát jelenti.

Frekvencia

Az egyik lejegyzési mód, amit egyszerűsége miatt használnak. Ha valamit gyorsan le akarunk írni, akkor ezt érdemes alkalmazni. Lényege, hogy a ritmikai jel alá írjuk a hang nevét, vagy annak rövidítését. Egy példa:

 Betűs kotta

A ritmika alatt levő betűjelek a szolmizációs hangok rövidítései, melyek sorrendben a következők:

dó(d) ré(r) mi(m) fá(f) szó(s) lá(l) ti(t)

Ez egy hétfokú hangsor. A ti hang után újra a dó következik, csak az már egy oktávval feljebb van a sor elején található dóhoz viszonyítva (jelölése d’, frekvenciája dupla annyi, mint a d-nak). Ezt relatív szolmizációnak is hívják, mert csak a hangok egymáshoz viszonyított magasságát mutatja meg (azt tudjuk, hogy egyik a másiknál hány frekvenciával több vagy kevesebb). Az, hogy melyik hang valójában milyen magas, nem tudjuk ezen jelölésből meghatározni. Ezért szűkség van egy másik jelölésre is, ami megadja a hang abszolút magasságát, vagyis valójában a frekvenciáját. Ezeket hívjuk ABC-s hangoknak, vagy törzshangoknak. Sorrendben a következők:

C D E F G A H c

Sor végén a kis c megkülönböztetés azt mutatja, hogy egy másik (a következő) oktávban van (későbbiekben az egyszerűség kedvéért ettől eltekintünk, és mindig nagy betűket használunk). De ezekről majd később esik szó. Ezt a sort más néven C dúr skálának is hívjuk. Sok dúr skála létezik, a szolmizációs hangok mindegyikre „ráilleszthetők”. Példánkban a C legyen a dó!

  I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. (fokszámok)

  d r m f s l t d’  

  C D E F G A H c  

 

Olyan skálát célszerű választani, amelyikben kényelmesen el tudjuk énekelni a dalt (skálákról később). Miközben a szolmizációs hangok, függetlenül, hogy melyik skálában vagyunk, ugyanazok maradnak, csak nyilván mindegyik hang a saját fokán helyezkedik el. Érdekességként megjegyzem, hogy angol (amerikai) kottákban a H hangot B-vel szokták jelölni.

A vonalas kotta

Ma Magyarországon használatos vonalas kotta az ötvonalas. Több formán esett át a történelem során, de már néhány évszáda ez nem igen változott. Lényege, hogy függőlegesen a hang magasságát jelöljük rajta úgy, hogy vonalra vagy vonalközbe írunk egy hangjegyet. Egyéb állapot nincs (!). Ennek egyértelműen látszania is kell (!). Alakját a már korábban tárgyalt ritmus jelölések határozzák meg (ritmika). Tehát minden vonal és vonalköz megfelel a hétfokú hangsor egyes hangjainak. Ha kevésnek bizonyulna az öt vonal, pótvonalakkal pótolhatjuk a vonalrendszert. Azt, hogy az ötvonalas rendszerbe hova írjuk az abc-s hangokat, a kulcsok határozzák meg.

A második vonalról kezdjük el rajzolni a következőképpen:

Violinkulcs

Azért hívják G-kulcsnak, mert az (egyvonalas) G hang helyét jelöli a kottában, ami a második vonalon van (ahonnan kezdjük a kulcs írását). Az ábrán tehát a G hang látható.

Az abc-s hangok sorrendjét ismerve, innen már ki tudjuk számolni a többi hang helyét.

C Dúr skála violinkulcsban

Értelemszerűen a sor végén levő C után újra D E stb. hangok jönnek, illetve a sor elején látható C hang előtt is H van, és így tovább. Ezek jelöléséhez, ha szükséges, pótvonal írható.

Megfigyelhető, hogy a hangjegyek szárai fel és lefelé is vannak húzva. Erre a szabály az, hogyha a hang a harmadik vonal alatt van, akkor felfelé, ha a harmadik vonal felett van, akkor lefelé húzzuk a szárát. Harmadik vonalon pedig tetszőlegesen eldönthető. Kivétel az, ha egy kulcsban több szólamot akarunk lejegyezni. Ezt a formát minden kulcsban így kell alkalmazni!

Nézzük meg, hogy a betűs kottánál leírt dal hogy néz ki vonalas kottában, abc-s hangnevekkel (C dúr skálában):

Dallam írása violinkulcsban

A negyedik vonalról kezdjük el írni, és 2 pontot teszünk a 4. vonal fölé és alá, mégpedig a következőképpen:

Basszuskulcs

 

Azért hívják F-kulcsnak, mert a (kis) F hang helyét jelöli a kottában, ami a negyedik vonalon van. Innen kezdjük írni, és a 2 pont is az F hangot jelöli. Az ábrán tehát az F hang látható. Az abc-s hangok sorrendjét ismerve, itt is ki tudjuk már számolni a többi hang helyét is.

C dúr skála basszuskulcsban

 

Ez szintén a C dúr skála. Csak annyi a különbség a violinkulcsnál leírttal szemben, hogy ez 1 oktávval lejjebb van. Tehát itt a legutolsó C hang magassága megegyezik a violinkulcsnál leírt első C hang magasságával.

C D E F G A H C Ezt a sort C-dúr skálának is hívjuk. Nézzük meg, hogy egy hangszeren, nevezetesen egy zongorán (vagy billentyűs hangszeren) hol találhatóak ezek a hangok. Fekete és fehér billentyűk is, alapjában véve a fehérek a törzshangok. Az is látható, hogy a fekete billentyűk 2-es és 3-as csoportokban ismétlődnek. Ha keresünk egy 2-es csoportot, megtalálunk egy C hangot, ami a csoport előtti fehér billentyű lesz. Ebből kiindulva már meg tudjuk határozni az összes törzshang helyét egy billentyűs hangszeren. De vajon melyik C hang hol lesz, amit a kottában violinkulcs vagy basszuskulcs lejegyzésekor látunk? Az egyvonalas C hangA vonalas kotta (3. lecke) tárgyalásánál megismerhettük a vonalas rendszert, amiben a hangjegyek találhatóak. A képen látható első pótvonalon lévő C hang lesz az egyvonalas C (aminek a hivatalos jelölése C1). Innentől kezdődik az egyvonalas oktáv, valamint az egyvonalas C dúr skála. Általában egy billentyűs hangszeren az egyvonalas oktáv kb. mindig középtájt helyezkedik el. Tehát pl. egy 5 oktávos hangszer harmadik oktávja lesz az egyvonalas oktáv. Nézzük meg, milyen elnevezésű oktávok vannak a mély hangoktól a magasak felé haladva:

szubkontra

kontra

nagy

kis

egyvonalas

kétvonalas

háromvonalas

négyvonalas

ötvonalas

A kis c hangAmelyik oktávban található az adott törzshang, a nevét is onnan kapja (pl egyvonalas G hang). Basszuskulcsban a 2. vonalközben található C hang a kis C (hivatalosan c), amely pontosan egy oktávval lejjebb található a violinkulcsban az első pótvonalra írandó egyvonalas C hangtól. Ezt összevetve elmondható, hogy az egyvonalas C hang basszuskulcsban a fenti első pótvonalon, violinkulcsban pedig az alsó első pótvonalon található. A fehér billentyűkön (törzshangok) kivül feketék is találhatóak egy zongorán. A módosító jelek, mint ahogy az a nevükből is következik a törzshangok, illetve szolmizációs hangok módosítására szolgálnak.

A hangokat fel lehet emelni és le lehet szállítani fél hanggal. Ekkor egy módosított hangot kapunk, melynek elnevezése a hang + egy végződés. A módosításokat több lépcsőben is el lehet végezni, így léteznek többszörösen módosított hangok is. 3 féle módosító jel létezik: Kereszt: felemeli az adott hangot fél hanggal. A végződés minden esetben ISZ, keresztmelyet a hang neve után kell mondani. Pl. ha egy F hang előtt keresztet látunk a kottában, akkor a hang neve FISZ lesz. Ha 2 kereszt van az F hang előtt, akkor a hang neve FISZISZ (a dupla keresztet x-szel szokás jelölni). Tehát dupla felemelés esetén a végződés duplázódik, tripla esetén triplázódik, és így tovább, azonban már a dupla módosítás is ritka. Bé: leszállítja a hangokat fél hanggal. A végződés a magyar nyelvtan szabályainak megfelelően magánhangzó esetén SZ, mássalhangzó esetén ESZ. Egyetlen kivétel van, a H hang. Ha leszállítjuk fél hanggal, nem HESZ lesz a neve, hanem B (ejtsd: bé). Dupla leszállítás esetén értelemszerűen duplázódik a végződés a kereszthez hasonlóan az ábrán látható módon. Ha a H hang előtt kettő bé van, akkor a neve BEBÉ. bé. Feloldó jel: a korábban bével vagy kereszttel módosított hangot feloldja. A végződés törlődik. Értelemszerűen 1 feloldó jel csak egyszeresen oldja fel a hangot, ha már duplán van módosítva, annak teljes feloldásához két feloldó jel szükséges. feloldó jel 

A módosító jelek fontos szabálya Ha a módosító jel a sor elején van (ezt hívjuk előjegyzésnek), akkor az egész sorra, ha pedig egy ütemen belül helyezkedik el (ilyet látunk a fenti képeken), akkor csak azon az ütemen belül az utána következő hangokra vonatkozik.

Érdekesség: angol nyelvterületen használt kották esetén nincsen H hang, ott azt egy sima B-vel szokás jelölni, a leszállított B hang jelölése pedig B + a felső indexben egy ki bé módosító jel, ahogy az a fenti ábrán is látszik. A diatonikus skála egy olyan hétfokú hangsor, amelyben a fokok egymás után következnek, és egy oktávot (hangközök) foglal magába úgy, hogy minden egyes fok megszólal rajta.

Minden egyes skálában meg van határozza, hogy a fokok milyen térközökkel folytatódnak, azaz fél, illetve egy egész hangnyi a távolságuk. A diatonikus skálákhoz tartoznak a Dúr skálák, a moll skálák közül a természetes és a dallamos (ezeket később tisztázzuk még), valamint a modális hangsorok. Ezek mindegyikére jellemző, hogy pontosan 5 egész és 2 fél hangnyi távolság van a fokok között, a 2 fél hang pedig a lehető legtávolabb van egymástól. Természetesen attól különböznek egymástól, hogy ezek hol találhatóak és milyen sorrendben következnek. Magyarországon és úgy általában a könnyűzenében ezeket a skálákat használják a zenészek, ezért a további leckékben is ezekről esik majd szó. Különös figyelmet fordítunk majd a Moll és Dúr skálákra.

További skálák:

Kromatikus skálák, hangsorok

Pentaton skálák, hangsorok

Példa diatonikus skálák használatára

C D E F G A H (C dúr)

G A H C D E FISZ (G dúr)

G A H C D E F (G mixolyd)

A H C D E F GISZ (Összhangzatos A moll)

dó re mi fá szó lá ti (szólmizációs hangsor)

A pentaton skála egy olyan ötfokú hangsor, amelyik a diatonikus skálából lett származtatva úgy, hogy kimarad a rendszerből a ti és a fá, tehát az a 2 alkotó elem, amely a fél hangnyi távolságot jelentette. Ezért itt másfél hangnyi köz jön létre.

Mivel 5 hangból áll, attól függően, hogy melyik hangról (fokról) indítjuk a sort, megkülönböztetünk 5 féle pentaton skálát:

dó pentaton (az I. fokról indítva)

ré pentaton (a II. fokról indítva)

mi pentaton (a III. fokról indítva)

szó pentaton (az V. fokról indítva)

lá pentaton (a VI. fokról indítva)

Ezek a skálák a régi népdalokban gyakran voltak használatosak. Ugyanakkor a profi zenészek körében is remek alap és lehetőség az improvizálásra. Kellő gyakorlással megtanulható minden hangnem összes pentaton skálája, így egy zenei játék közben bármikor rögtönözhető, mely igen színessé tud tenni egy művészi előadásmódot.

Példák pentaton skálákra

E G A C D (mi pentaton C dúrban)

G A H D E (dó pentaton G dúrban)

C D F G A (szó pentaton F dúrban)

Hogyan állapítható meg legkönnyebben egy hangsorról, hogy milyen pentaton?

Ez egy kiegészítő kitekintés, melynek megértéséhez a teljes skálatan és hangköztan ismerete szükséges.

A pentatonok jellegzetessége, hogy van 2 darab nagy szekund (N2) egymás mellett, melyek 3 hangot alkotnak. Keressük meg ezt a 3 hangból álló csoportot! A 3 hang közül az első hang adja meg azt a dúr skálát, melyben az egyik pentaton hangsorát láthatjuk. Ha megvan a dúr skála, akkor viszont már könnyedén meg tudjuk határozni, hogy az 5 pentaton skála közül melyik lesz az (mivel tudjuk, az adott dúr skálában hányadik hang a pentaton skála kezdő hangja).

Az egyszerűség kedvéért a példa csak a C dúr skálán keresztül mutatja be a megoldást, majd egy nehezebben:

pentaton hangsor szekund szekund Melyik dúr skála? Melyik pentaton hangsor?

C D E G A C – D D – E C dó

D E G A C C – D D – E C ré

E G A C D C – D D -E C mi

G A C D E C -D D – E C szó

A C D E G C – D D – E C lá

C Esz F Asz B Asz – B B – C Asz (4 bé) mi

Aisz Cisz Disz Eisz Gisz Cisz – Disz Disz – Eisz Cisz (7 kereszt) lá

Magyarázat az utolsó kettőhöz:

C Esz F Asz B: a szekundok a hármas csoportban: Asz B C, ennek első hangja Asz, tehát Asz dúr skálában vagyunk. Asz B C, 3., az pedig nem más, mint a mi pentaton (dó az első, ré a második, mi a harmadik).

Aisz Cisz Disz Eisz Gisz ugyanígy: Cisz Disz Eisz –> Cisz dúr skála –> lá pentaton.

https://wordwall.net/hu/resource/1074626/szolf%C3%A9zs/d%C3%BAr-%C3%A9s-moll-h%C3%A1rmashangzat

https://www.youtube.com/watch?v=aVvUD60Fi1g

A dúr skálák a hétfokú, vagy diatonikus skálák családjába tartozik. Képlete a következő:

egész – egész – fél – egész – egész – egész, röviden: 2 egész 1 fél 3 egész

Ezzel a képlettel kiszámolható egy adott hangról annak megfelelően, hogy fél hangnyit lépünk előre, vagy egy egészet (2 felet)

Ha ezt a sort kezdjük a C hangról, akkor megkapjuk a C dúr skálát:

C D E F G A H

Bármelyik hangról elkezdve így kiszámolhatjuk az adott dúr skála hangjait, az elnevezésükhöz azonban már kellenek a módosító jelek (kereszt, bé), ugyanis a képlet segítségével nem mindig törzshangra jutunk. Mivel a törzshangok és a fekete billentyűkből 12 féle van egy zongorán (1 oktávon belül, utána ismétlődik), így alapértelmezésben 12 féle dúr skálát különböztetünk meg. Ugyanakkor ennél jóval több létezik, elméletileg korlátlan a számuk (lejjebb lesz konkrét példa), mindamellett a hétköznapi zenei életben nem igen használunk 7 lépcsőfoknál többet. Azaz 7 keresztes, és 7 bé-s dúr skála használatos.

Mehetnénk sorba a hangokkal, és kiszámolhatnánk skálát, de akkor össze-vissza kapnánk meg a skálákat. Ahhoz, hogy sorban megvizsgáljuk a dúr skálákat, kezdve az 1 keresztől és bétől a 7-ig, illetve tovább, segítségül kell hívnunk a kvintkört, vagy más néven kvartkört.

Kvintkör

A kvintkör, mint ahogy nevéből is adódik a kvint hangközből jön létre (hangközök később). Hogy miért nevezzük kvartkörnek is, azt a 2. részben tárgyaljuk ki. De mivel még nem beszéltünk a hangközökről, így elmondom, hogy jön létre. Az adott dúr skála I. és V. foka közti távolságot hívjuk kvint hangköznek. A kvintkör lényege pedig, hogy 5 fokonként (kvint távolságokkal) haladunk felfelé, és megkapjuk a következő keresztes dúr skálát.

A C dúr skálának nincs előjegyzése, a hangok lejátszásához nem kell módosítani a hangokat, tehát ez a kiindulópontunk. Az 1 keresztes dúr skálát tehát úgy kapjuk meg, ha az I. fokról, azaz a C hangról felszámolunk az V. fokra.A C dúr skálát már ismerjük:

C D E F G A H

Melynek nincs előjegyzése, tehát csak törzshangokból áll. Nézzük meg, hogyan jön létre az 1 keresztes dúr skála.

Az 1. részben már szó volt róla, hogy az előző skála (jelen esetünkben a C dúr) V. fokára kell lépni. Ez pedig, ha felszámolunk, a G hang lesz. Már is megkaptuk, hogy melyik dúr skálának lesz 1 kereszt az előjegyzése. Kérdés még, hogy melyik lesz az 1 kereszttel módosított hang. Erre az a szabály, hogy a létrejött skála VII. fokát (vagy 7. hangját) kell felemelni fél hanggal. Nézzük is meg, melyik lesz ez:

G A H C D E F –> G A H C D E FISZ

A második hangsorban tehát a G dúr skála hangjai láthatóak. Ugyan erre az eredményre jutunk, ha a képlettel számolunk:

G (+egész) A (+egész) H (+fél) C (+egész) D (+egész) E (+egész) FISZ

Mivel keresztes skálákról beszélünk, ezért felemelt hang kell a 7. helyre. Az pedig a FISZ, és nem a GESZ lesz. Érdekessége, hogy ugyanarról a “leütött hangról” van szó, de az elnevezése más, és erre oda kell figyelni!

2. kereszt

A G dúr skála V. foka a D hang lesz, tehát a 2 kereszt előjegyzéssel rendelkező dúr skála, a D dúr skála. Itt is a hetedik hang lesz felemelve, így a hangjai a következők lesznek:

D E FISZ G A H CISZ
3. kereszt
A H CISZ D E FISZ GISZ
4. kereszt
E FISZ GISZ A H CISZ DISZ
5. kereszt
H CISZ DISZ E FISZ GISZ AISZ
6. kereszt
FISZ GISZ AISZ H CISZ DISZ EISZ
7. kereszt
CISZ DISZ EISZ FISZ GISZ AISZ HISZ

És eljutottunk arra a pontra, ahol már mindegyik hang fel van emelve fél hanggal. Összegyűjtöttem táblázatba 7 keresztig a dúr skálákat:

Mi van akkor, ha tovább akarunk menni? 8, 9, 10, stb. keresztig? Természetesen megtehetjük, úgyanúgy alkalmazhatjuk a fenti szabályokat. Ezeknek a skáláknak gyakorlati haszna már nincsen, de elméletben akármeddig mehetnek.

8 kereszt

A Cisz dúr skála V. foka a Gisz hang, tehát 8 kereszt előjegyzése a Gisz dúr skálának van. A hetedig hangot szintén felemeljük, így a következő módon néz ki a skála:

GISZ AISZ HISZ CISZ DISZ EISZ FISZISZ

Láthatjuk, hogy itt már van egy duplán felemelt hangunk is. Így mehetünk tovább a 9, 10, 11, 12 keresztes skáláig, ami a HISZ dúr skála lesz. A sort a végtelenségig lehetne folytatni, csak nem érdemes, mert már nem használjuk.Megfigyelhető, hogy 7 keresztenként mindig kap a dúr skála egy plusz keresztet, azaz egy ISZ végződést, és ugyanez elmondható a hangjaira is. Ha összehasonlítjuk az 1#-es G dúr skálát a 8#-es Gisz dúr skálával, akkor ezt azonnal láthatjuk is. Ebből azt következik, hogy a hetes szabály alkalmazásával bármennyi kereszttel rendelkezik egy dúr skála, meg tudjuk állapítani, hogy melyik lesz az. Pl.:

Melyik lesz az a dúr skála, aminek 26# az előjegyzése, és melyek lesznek a hangjai?

Megoldás: osszuk el a 26-ot 7-tel. 26 : 7 = 3 és a maradék 5 lesz. Ez azt jelenti, hogy 3 szorosan (az eredmény miatt) lesz felemelve minden hang az 5 keresztes (a maradék miatt) skálához képest. Az 5 keresztes a H dúr skála, tehát a 26 keresztes skála a H### dúr, vagyisz a Hisziszisz dúr skála lesz. Hangjait szintén származtathatjuk a H dúrból:

H dúr: H C# D# E F# G# A#

H### dúr: H### C#### D#### E### F#### G#### A####

betükkel kiírva pedig:

Hisziszisz Ciszisziszisz Diszisziszisz Eisziszisz Fiszisziszisz Giszisziszisz Aiszisziszisz

Ezt a módszert visszafelé is alkalmazhatjuk:

Hány kereszt az előjegyzése a GISZISZISZ dúr skálának?

Megoldás: A G hang 3 szorosan van felemelve, a G dúr skálának 1 kereszt az előjegyzése. Tehát megszorozzuk a 7-et 3-al, és mivel a maradék 1 lesz, ezt még hozzáadjuk, így az eredmény 22. A választ tehát: a Gisziszisz dúr skála előjegyzése 22 kereszt.

A hetes szabály alkalmazásával látható, hogy bármilyen keresztes dúr skálát meg tudunk így kapni.A kotta olyan a zenében, mint az írás a nyelvben: a segítségével rögzíteni lehet a zenei gondolatokat, hogy bármikor ugyanolyan formában vissza lehessen idézni. Ha ismered a kottát, elénekelhetsz vagy hangszeren eljátszhatsz bármilyen zenét, illetve a saját dalaidat is rögzítheted. A kottaolvasás ugyan a hagyományos olvasáshoz hasonlóan elsőre nem egyszerű, de sok gyakorlással és némi kitartással egyre automatikusabbá válik.

https://hogyankell.hu/Kott%C3%A1t_olvasni

https://www.magyar-iskola.sk/2021/03/a-ritmusok-kottaolvasas-egyszeruen/

https://5letes.hu/tanulj-meg-kottat-olvasni-jatekosan-es-egyszeruen-hasznos-tippek-es-otletek/#google_vignette

https://www.muziker.hu/blog/hogyan-tanulj-meg-zongorazni-kezdoknek-szolo-utmutato?gad_source=1&gad_campaignid=14999913319&gbraid=0AAAAADi7d-79Uq1bDeDikFrs8lrJkBW82&gclid=EAIaIQobChMIqbumzbPnkgMVbaeDBx0r_AO9EAAYASAAEgJaofD_BwE

Kezdd lassan, oszd a darabot szakaszokra, és fokozatosan egyesítsd őket. Minden új ütem előrébb visz.

Mennyit gyakorolj naponta?

Kezdőknek napi 15–20 perc elegendő, ideális 5–6 nap hetente.

Ha sikerül, nyugodtan növeld 30–40 percre.

De ne feledd: jobb naponta 15 percet játszani, mint heti egyszer egy órát. A zene a rendszerességről és a szokásokról szól.

Gyakorlati tippek, amelyek segítenek kitartani

Ülj helyesen: lábak a földön, hát egyenes, csuklók enyhén a billentyűk felett.

Lassan játssz: ha nem tudsz lassan játszani, nem fogsz tudni gyorsan sem.

Oszd fel a gyakorlást: pl. 5 perc skálák, 5 perc akkordok, 10 perc darabok.

Használj metronómot: már az elejétől építed a ritmust – ez minden alapja.

Mit fogsz tudni egy hónap múlva?

4 hét rendszeres gyakorlás után ezt fogod tudni:

Alapakkordokat játszani (C, G, F)

Egyszerű dallamokat játszani a jobb kézzel

Kombinálni mindkét kezet egyszerű darabokban

Tájékozódni a billentyűzeten

Elkezdni az alap kottaolvasástFékezd a tempót a felére.

Gyakorold minden kézzel külön.

Oszd a darabot kisebb szakaszokra.

Tarts egy nap szünetet – az agyadnak is pihenésre van szüksége.

A zongorázás megtanulása nem rakétatudomány. Napi 15–20 perc gyakorlással és ezzel a konkrét tervvel egy hónap alatt már az első valódi darabokat is el tudod játszani. A kulcs a rendszeresség, nem a tökéletesség. Kezd ma – az első C-dúr rád vár.

https://hu.pinterest.com/erikadaniel3/zongora-kotta-kezd%C5%91knek/

Nem nevelni csak legelni

A gyereknevelés hiánya visszafordíthatatlan károkat okoz magatartászavarokat, viselkedési attitüdöket, érzelmi torzulsokat. A magatartási zavar egy viselkedési és érzelmi torzulás, ami főként kisgyermekeknél jellemző, de tinédzsereknél is előfordul. Az ilyen fiatal gyakran erőszakos, agresszíven és romboló szándékkal viszonyul társaihoz, valamint nem tud alkalmazkodni, szót fogadni. Gyakori a tinik körében, hogy a felszínre törnek a különféle magatartással kapcsolatos problémák a fejlődésük egyes szakaszai során (lázadó kamasz). Ez idő kérdése, és elmúlik, azonban ha hosszabb távon is problémás a gyerek, akkor az már könnyen lehet magatartás zavar. Nem árt odafigyelni, ha a gyerek szándékosan árt másoknak. Ráadásul úgy, hogy nem fogja fel, hogy rossz, amit tesz.A magatartási zavar tünetei A probléma függ a gyerek életkorától, valamint a zavar mértékétől (enyhe, közepes, erős). Négy kategóriára oszthatóak a tünetek: Agresszív viselkedés: Fenyegető szándék vagy tényleges bántalmazás, verekedés. Jellemző a mások megalázása, a gyengébbek kínzása. Gyakori a mindennapi eszközök fegyverként történő alkalmazása, illetve mások szexuális cselekményre való kényszerítése.  omboló magatartás: Mások tulajdonának kényszeres rongálása, gyújtogatás és vandalizmus.  Lopás: Rendszeres hazudozás, áruházi lopás, súlyosabb esetekben autófeltörés és betöréses lopás.  Szabályok felrúgása: Szembeszállás az általános közösségi normákkal, helytelen viselkedés. Csavargás, lógás az iskolából, csínytevések vagy szexuális aktivitás igen fiatal korban. Ezek a gyerekek képtelenek felfogni, hogy amit tesznek, azzal megbántják a körülöttük lévőket, fájdalmat és szenvedést okoznak áldozataiknak, úgy, hogy közben nem éreznek bűntudatot, nem tanúsítanak megbánást tetteik iránt. Magatartási zavart összetett és speciális tényezők állnak a háttérben: biológiai (genetikai), környezeti és társadalmi okok együttes kombinációja idézi elő a problémát.  Biológiai okok: Némely tanulmány szerint az agy bizonyos területeit érintő sérülések vagy más káros behatások, rendellenességek vezethetnek a betegség kialakulásához.  Genetikai háttér: Az ilyen betegséggel élő személyek családjában gyakoriak a mentális zavarral rendelkező emberek (hangulati ingadozás, szorongás, pánikbetegség, személyiség zavar, függőség). Ebből az következik, hogy a magatartási zavar kialakulásának kockázata örökletes lehet.  Környezeti faktorok: Széthullott családi élet, gyerekkori bántalmazás, trauma, függőség a családban (drog, alkohol), rossz szülői magatartás és neveltetés. Ezek mind előidézhetik, hozzájárulhatnak a betegséghez.  Társadalmi tényezők: Alacsony társadalmi megítélés, kiközösítés és elutasítás. Ezek könnyen szerepet játszhatnak a magatartási zavar létrejöttében. A probléma gyakoribb a fiúk esetében, mint a lányoknál. Leginkább a gyermekkor végén, a kamaszkor kezdetén jelenik meg. Hogyan diagnosztizálhatóak az anomáliák. A mentális eredetű betegségek diagnosztizálása a korai jelek és tünetek idejében való felismerésén alapul: az egyén megszokott viselkedésben valamilyen (általában indokolatlan) változás áll be. A szakorvos teljes tényfeltáró és komplex vizsgálatsort kezdeményez. Nincsenek konkrét laboratóriumi teszteken alapuló vizsgálatok a magatartási zavarra nézve, az orvos röntgen és vérvizsgálatot is végezhet annak érdekében, hogy kizárjon más, zavaró tényezőket (fizikai betegségek, gyógyszer mellékhatások, egyéb mentális problémák). A kötözködés egyfajta végső megoldás arra, hogy felhívja magára a figyelmet és segítséget kérjen, egyfajta jelzés, hogy a gyerek súlyos problémákkal küzd. A lehetséges okok amennyiben az orvos nem talál fizikai eredetű okot a tünetekre, akkor felkeresi a megfelelő specialistát (pszichiáter, elme szakorvos), aki képzett és gyakorlott a mentális eredetű problémák feltárásában és kezelésében. A szakorvos a gyerek viselkedése, hozzáállása, a saját megfigyelései és a szülők elmondása alapján állítja fel diagnózisát. Gyakori, hogy a szülői, tanári és más forrásból származó beszámolókra kénytelen alapozni az orvos, mert a vizsgálatra vitt gyerek nem együttműködő, nem tudja kifejezni, nem érti a saját problémáit. Hogyan kezelhető? Számításba kell venni a gyerek életkorát, a tünetek súlyosságát, a gyerek együttműködési hajlandóságát, türelmét. A kezelés rendszerint egy összetett folyamat.  Pszichoterápia: Kognitív terápia, ami a gyermek gondolkodásának megváltoztatására irányul. Problémamegoldó képesség fejlesztése, harag és indulatok kezelése. Családterápia, az elszakadt kapcsolatok újraélesztése és megerősítése, családon belüli kommunikáció és interakció fejlesztése. A szülők nevelési módszereinek megváltoztatása, jobb technikák elsajátítása.  Gyógyszeres kezelések: Valójában nincs konkrét gyógyszeres kezelés a magatartási zavarra, de az egyes, igen zavaró tünetek enyhítésére bizonyos stimuláló vagy nyugtató gyógyszereket alkalmazhatnak. Milyenek a kilátások? Amennyiben egy adott közösségben lévő gyerek elkezd szokatlan módon viselkedni, ami nem magyarázható egyértelműen valamilyen racionális ok-okozati összefüggéssel, akkor felmerülhet a gyanú a magatartási zavar eshetőségére. Fontos, hogy minél hamarabb ki kell vizsgáltatni egy specialistával a gyereket, hogy még idejében tenni lehessen a probléma ellen. Az ilyen problémával küzdő gyerekek számára komoly veszéllyel járhat a társadalomtól való fokozatos elszakadás: tanulmányi visszaesés, iskolából való kizárás, kiközösítés, szenvedélybetegség kialakulása, drog és alkohol problémák, bántalmazás (ön és mások irányában), illetve akár az öngyilkosság. Megelőzhető-e a magatartási zavar? Fontos az időben történő felismerés, valamint odafigyeléssel minimalizálható a negatív hatás. A hangsúly a megfelelő családi környezeten van, ha a gyerek megfelelő mértékben kap szeretetet és jó neveltetést, akkor nagymértékben csökkenthetőek, megakadályozhatóak a kellemetlen és frusztráló tünetek és az abnormális viselkedési formák.  Következményei SNI, ADHD, BTMN, stb. A végén már csak a pszichiáter segíthet. Tünetek; a figyelemhiány, hiperaktivitás, szervezetlenség, szétszórtság, feledékenység, izgágaság, bipoláris hangulatingadozás.Beilleszkedési zavar, kontroll hiány, szószátyárság, impulzivitás, letargia, figyelemzavar, szorongás, szövegértés hiánya, antiszociális viselkedés, motiválatlanság, intrika, letargia, figyelem és koncentráció képtelenség, szabályok törvények figyelmenkivűlhagyása, empátia és tolerancia képtelenség, ridegség, szadizmus, érzéketlenség, cinizmus, nárcizmus, diszgráfia, diskalkulia, diszlexia, depresszió, fáradság, kiégés, suiciditásra való hajlam. Szenvedélybetegségekbe menekülés.Dopamin spirál, játékfüggőség, internetfüggőség, mobilfüggőség, chat függőség, socialmedia függőség, kábítószer alkoholizmus, dohányzás, képernyőfüggőség, virtuális világ, cyberbarátok, AI  kapcsolatok. Szociális tanulásra képtelen. Önértékelési zavar, testkép zavar,izolálódás, bezárkózás, elmagányosodás, sikerten emberi kapcsolatok, siketelen párkapscsolatok. Externalizáló viselkedés. Nihilizmus, machiavellizmus, terrorizmusra való hajlam. A szülő felelőssége, mert szerintem 21 év alatt nem lenne szabad senkinek mobiltelefont adni, vagy internethozzáférést. Sajnos a scenárió mindíg kiszámítható. A szenvedély belép és félreállítja a hasznos dolgokat.

A rulett titkai

A rulett asztal két részre különíthető el, a rulett kerékre és a játékmezőre. A keréken 0-36-ig előre meghatározott sorrendben számok helyezkednek el. Minden alacsonyabb számot magasabb követ, minden piros számot pedig egy fekete. A játékmezőn ugyanezen számok aritmetikus elrendezésben foglalnak helyet. Fogadhatunk konkrét számokra 0-től 36-ig, vagy akár az első-, második-, illetve a harmadik „tucatra” (12 számra). Az első, második és harmadik  sorra, az első 18 számra valamint a második 18 számra is lehet egyaránt fogadni. Ezen kívül fogadhatunk feketére vagy pirosra, párosra vagy páratlanra is. A játékosok meghatározott időn belül (pl. 45 másodperc) kiválasztják a számukra megfelelő zsetonértéket, és elhelyezik tétjeiket (zsetonjaikat)  a játékmezőn. A rendelkezésre álló időt egy számláló mutatja. Az idő letelte után több tét nem helyezhető el. Ezután a rulett kerék forgási irányával ellentétes irányba elindul a rulett golyó, beleesik valamelyik szám rekeszbe, és ezzel kijelöli a nyerő számot. Ekkor a nem nyerő tétek bevonásra a nyereményeket kifizetésre kerülnek, majd  új játék következik.

A legtöbb kaszinó ilyen, vagy ehhez hasonló arányban fizet a rulett játékosoknak:

1. Egy szám - Straight Up 1:35

2. Két szám - Split 1:17

3. Három szám - Street 1:11

4. Négy szám - Corner 1:8

5. Hat szám - Six Line 1:5

6. Tizenkét szám - Dozen and Columns 1:2

7. Egyszerű sanszok - Even Chances 1:1

Piros - Red | Fekete - Black

Páros - Even | Páratlan - Odd

Kis számok (1-18) | Nagy számok (19-36)

Amerikai és Európai Rulettben is játszható tétek Előre el kell döntenünk a tét összegét és ezután meg kell tennünk tétjeinket a megfelelő mezőkbe. A téteket egy számra, vagy több számnak valamilyen (konkrét) kombinációjára lehet tenni. Miután a játékos megtette a tétjét a választott mezőkbe, a krupié vezetésével indul a játék. Amint a golyó megállt, az osztó kihirdeti az eredményt és kifizeti a nyereményeket. A kifizetések értéke változó, ez az adott fogadás (kombináció) függvénye. BELSŐ TÉTEK: STRAIGHT UP (Fogadás egyetlen számra más néven Egyenes tét) Bármelyik számra fogadhatunk továbbra is, itt akár mindkét (0 és 00) nullára is külön-külön! SPLIT BET (Fogadás két a mezőn szomszédos számra v. Megosztott tét) Két szomszédos számra fogadhatunk (ekkor a zseton a kívánt számok közötti elválasztó vonalra kerül). STREET BET (Fogadás együttesen három a mezőn szomszédos számra v. Utcai tét) Három szomszédos számra fogadhatunk, melyek egy sorban szerepelnek a táblán (ekkor a zseton a kívánt három számból álló sor szélére kerül). CORNER BET (Fogadás együttesen Négy a mezőn szomszédos számra v. Saroktét) Négy szomszédos számra fogadhatunk (ekkor a zseton a kívánt négy szám keretének metszéspontjára kerül). LINE BET (Fogadás Hat számra együttesen v. Sor tét) Fogadhatunk kétszer három számra együttesen is (dupla Street bet): két külön hármas sorban hat különböző számra fogadhatunk, ekkor a zseton a két számsor közötti elválasztó vonal és az asztal határvonalának a metszőpontjára kerül. KÜLSŐ TÉTEK: COLUMN BET (Oszlop tét) A számsorok aljánál három mező található, "2to1" jelzéssel. Fogadhatunk a mezőben lévő számokra, mely adott oszlop 12 száma, ha zsetonunkat ezen mezők egyikébe rakjuk. Ha a rulett az egyik, általunk fogadott számnál áll meg, nyereményünk 2:1-hez lesz (a nullák nem nyernek). DOZEN BET (Tucat tét) Fogadhatunk tizenkét számra, melyek sorrendben jönnek egymás után, a zsetont a következő mezőkbe helyezve: "1st 12", "2nd 12", or "3rd 12". Ha a rulett golyó a választott 12 szám közül az egyiken áll meg, nyereményünk 2:1-hez lesz kifizetve (a nullák nem nyernek). RED/BLACK, EVEN/ODD, TOP/BOTTOM BET (Piros/Fekete, Páros/Páratlan számok, Magas/Alacsony számok) A szélső mezőkben fogadhatunk - az asztal hosszú oldalánál -, ami a rulett számok felét tartalmazza (kivéve a nullákat). Minden mező egységesen 18 számot tartalmaz: itt fogadhatunk, hogy a pörgetett szám piros vagy fekete színű lesz (red/black), páros vagy páratlan (even/odd) ill.  alacsony vagy magas értékű lesz-e (Top/Bottom). Nyerés esetén a kifizetés 1:1-hez lesz. GAINS NUMBERS SCREEN (Nyerőszámok képernyője) A nyerőszámok képernyője mutatja az utolsó tizenhárom pörgetés eredményét (számait). Amerikai Rulett Szabályok Az Amerikai Rulett a dupla nullával - 0 és 00 - több fogadási lehetőséget nyújt, mint az Európai Rulett. Csak az Amerikai Rulettre jellemző belső tét: TOP LINE BET (Ötös fogadás v. Ötös tét) 5 konkrét számot fogadhatunk meg: 0, 00, 1, 2, 3. (ekkor a zseton a 0 és az 1-es szám közötti külső szegélyre kerül). Európai Rulett Szabályok Az Európai Rulettben egy nulla (0) van. (az Amerikai Ruletten két nulla van: 0 és 00). Csak az Európai Rulettre jellemző belső tét: FOUR BET (Négyes fogadás) Fogadhatunk a 0, 1, 2 és 3-as számra (ekkor a zseton a 0 és az 1-es számnál a bal oldali sor szélére kerül). A cookie-kat (és bizonyos személyes adatokat gyűjtünk) azért használunk, hogy jobb online élményt nyújtsunk Önnek. Webhelyünk látogatásával elfogadja feltételeinket. 

Zongorahangolás

Azt kérdezték, hogyan kell zongorát hangolni. NEm javaslom házilag. A zongorahangolás precíz szakmunkát igényel, amit általában profi hangolók végeznek speciális eszközökkel. Otthoni körülmények között csak alapvető finomhangolásra vállalkozz, de teljes hangoláshoz hívj szakembert, minden alkalommal kétszer. Mikor kell hangolni? A zongorát évente 1-2 alkalommal érdemes hangolni, különösen ha sokat használunk, vagy ha huzat, nedvességváltozás, mozgatás után hamisnak tűnik. Az új vagy ritkán használt hangszerek akár gyakrabban is szükségesek, hogy stabilizálódjon a hangképzés.

Szükséges eszközök 

•Hangolókulcs (tuning key): ezzel forgatod a fém csapokat, ezzel a húrok feszességét szabályozzák.

•Hangolóvillát vagy elektronikus hangolót (tuner) az A415 Hz referenciahanghoz.

•Filcék vagy gyűrűk a húrok csillapítására hangolás közben.

Lépések a hangoláshoz

1.Kezdd a közép-C (C4) vagy A4 hanggal, hangolj egy hárfára vagy tunerre.

2.Csavard meg a hangolókulcsot a csapban: jobbra feszesebb (magasabb hang), balra lazább (alacsonyabb).

3.Hallgasd a "lebegést" (interferencia) két szomszédos húr között – állítsd be, míg sima harmónia nem keletkezik.

4.Haladj az egész skálán: egyes, majd duplázott húroknál finomítsd egymáshoz képest.

5.Ellenőrizd oktávokat és akkordokat füllel, nem géppel egyedül, mert a zongora egyedi akusztikája miatt.

Figyelmeztetések

Ne mozgasd a zongorát gyakran, mert a hangléc elmozdulhat, és a húrok elhangolódnak. Kerüld a közvetlen napfényt, párás helyet; tartsd 45-50% páratartalom mellett. Ha bizonytalan vagy, bízd szakemberre, mert hibásan akár károsíthatod a hangszert.mint.

A pianínó hangolása precíz szakmunka, amit általában képzett szakember végez, mivel kifinomult hallást és speciális eszközöket igényel. 

Előkészületek

A hangszer ideális helyre kerüljön: stabil hőmérséklet (18-22°C), 40-60% páratartalom, közvetlen napfény és huzat nélkül. Vizsgáld meg a pianínót: ellenőrizd a húrok állapotát, kalapácsokat és mechanikát, cserélj elhasználódott alkatrészeket.

Szükséges eszközök

•Hangolókulcs (tuning lever) a húrok feszítéséhez.

•Hangszínszámoló vagy elektronikus hangoló (tuner) referenciahangokhoz (pl. A4=440 Hz).

•Mute-ok (néma dugók) a húrok elszigeteléséhez.

•Hallásedzés és tapasztalat a finomhangoláshoz.

Hangolási lépések

•Referenciahangok beállítás : Kezdd a pianínó középső oktávjaiban (pl. F3-A3), állítsd be az A4=440 Hz chuẩn hangot, majd hangold a közeli hangokat felülről lefelé közelítve.

•Húrok elszigetelése : Helyezz mute-okat a nem hangolt húrokra, hogy csak az adott hang szólaljon meg.

•Egyenkénti hangolás : A hangolókulccsal finoman feszítsd vagy lazítsd a húrt, hallgasd a tiszta felhangokat (oktávok, kvinták, kvartok), így üsd a billentyűt. Ismételd többször, mert a feszesség változik.

•Uniszónók és oktávok egyeztetése : Hangold a tripla húrokat (unizon) tökéletesen egymáshoz, majd terjeszd ki az oktávokat felfelé (magasabbak kicsit feszesebbek) és lefelé (alacsonyabbak laza nyújtással).

•Ellenőrzés és finomhangolás : Játssz akkordokat, skálákat, korrigálj fals hangokat; ismételd 2-3 alkalommal a teljes billentyűzeten. Utómunkák Állítsd be a kalapácsokat és tompítókat a tiszta hangzásért. Új hangszer esetén "nyújtott hangolás" kellhet többször, mert a húrok ülepednek. Évente 1-2 hangolás ajánlott.