Akkoriban még három nyomásra vót felosztva a szántófőd. Termett itt búzát, rozsot, zabot, kölest, lent, kendert, kukoricát, káposztát, kendert meg dohánt. Minden tenyérnyi hely, sziget, domb bevót vetve. A Matyi-sziget még buzát is termett. Többnyire tengerit meg krompét vetettünk. Aki tudta ladikon hazavitte, aki nem az halmozta, oszt amikor megfagyott a víz, hazahúzta szánon. Féltucat malom vót a faluba. Több nádvágó hely is vót, a Beketó, a Csónakkert, a Gellértláp meg a Borostános. Mink a hátunkon cipeltük ki a nádat. Ha sok vót a víz, akkor halásztunk. Legjobb halászó tó a Kolbárd tó vót, meg a Nagytó, ott vót öregapám fődje is. Azt meséltlk hogy a régi szép időkbe mázsa szám fogták a halat. A Rókákút laposa meg a Nagylésza ér is jó hely vót. Mivel nem vót tengeri, hallal etettük a disznót. Még télen is gyalmolták. Használták varsát, vészt, vétert, húzóhálót, tapogatót, szigonyt és a horgot. Sok halászkunyhó vót, akkoriba a Berseny-, Dombóc-, Kolbárd-, Üllő- és Váralatti szigeteken, a Kuszton dombon. Rengeteg csik meg potyka vót a Kecskerttóba meg a Beke tóba, a Székelyi Csíkgátréten. Vótak akik rákásztak a Berseny- és a Nagyfába. Vót aki nadályt gyűjtött, teknősbékát. Mellette folyt a salétrom seprés, kaparás is, termeléssel, főzéssel. A mező szénatermő rétjein az újra növő sarjú is le lett kaszálva. Májusban kiöntött a Tisza oszt juniusba visszavonult. Mindenki legeltett, vót lú, marha, bivaly, ökör, juh, kecske, disznó, liba. A szigetekre József nap előtt hajtották fel a jószágot és június közepéig ott is maradt. Ösmerték a vízi utakat, úszókat sírkútakat, Rókalaposon, Kerekrét szélén és Mácsiszeg előtt pedig káváskút vót. Az ökörcsorda a lápokon legelt, ahun jó széna vót. De a lápkút veszélyes vót a jószágra a laposféreg miatt, a fodorságba meg felfuvódott a jószág a ferő miatt. Kevés helyen vót fa, ilyen vót a Füzfásszeg, Cseréssziget, Körtvélyfásreke, Nyírfás, a nyírségi részen Csonkanyár sziget, Erdőföld, Feketerakottyás, Paperdeje, Szilfáskert, Tölgyes, Vadmeggyes. Lent és kendert termesztettek, amit a Paptóra vitték áztatni. Dohánytermesztéssel is foglalkoztak például Szabó Dánielék a Vártanyárul. Sokan foglalkoztak káposztával, de vót itt lencse, paszuly, krompé, sáfrány. Vót itt sasmasár, gém, vízibika (búvár), csória, csüllög, vadlúd, vadkacsa, szárcsa, bíbic, gödény, daru.Inséges időben még a varjú tojást is kiloptuk a fészekbül. A sok vizimadár tojását mindég dzsmáltuk. Vót még ugyi aranysakál, róka, nyúl, vidra, menetke, göringy, hörcsög, gözü, pocok, meg sok vadméh. Ahogy a víz visszahuzódott, a zsombékos területeket kiirtották. A fenteshelyeket trágyázni kezdték. Rozs, búza, árpa, zab került a helyire. A kiszárat mederbe káposzta került, az első világháborúban a káposztagyárat is azért állították itt fel, mert Demecser és vidéke (Kék, Dégény,Pátroha) a legjobb káposzta vidék. Háború után kevesebb lett a káposzta kivitel. A krumpli, mely szintén a tófeneket szereti, 800—1000 vagonra emelkedett. A cukor- és takarmányrépa ugyancsak a tófeneket kedveli, több száz hold területen terem. Napraforgót az öregek közlése szerint az 50-es évek közepén kezdtek termelni, kötött földben zsírosabb, nagyobb terem, mint a turfában. A homokos részeken, a vasúton túloldalán szőlőt telepítettek, ott van a tememtő is, meg a jégkunyhó is. Mamán mindent temrsztenek káposztát, répát, krumplit, retket, napraforgót, mákot, dohányt, dinnyét. A másik homokdomb neve az Akasztóhegy. A község déli végén a régi Megyefolyása nyugati oldalán 12 holdszántóföld. Sárga homokos földje gabonát, krompét termett, a nyugati ódala még búzát is. Ma szántó. Alvég. A község déli része. Asztalossziget. régen legelő vót a Petesziget, Kusztonsziget, Mestersziget és a Görbeuszvány között. Ennek, barna homokos földje dohányt, tengerit, az alja répát, káposztát, krompét terem. Az Ásványsziget is kaszáló vót, tüle északi oldalán terült el a Kisásványsziget, 200 — 300 négyszögöl kaszáló, olyan alacsony terület, hogy tavasszal vízbe vót. Ótán vót még a Bacsósziget, a Vársziget nyugati oldalán kaszáló. A Paptavából folyó ér választotta el a Kisbacsószigetet a Nagybacsósz igeitől. Barna agyagos földje szántó vót. Akkor itt vót még a Badarász sziget, a falutul északkeletre 100 ölnyire keleti oldalán a M átyiszeg vót. Mellete vót a Balázsitanya. A Várba, vezető út keleti oldalán a Belsőcsatorna déli partja közelében, sokan laktak itt kinn. Ótán a Balogláp. A Nagytó északkeleti szélén a Kisbersenysziget a la tt 5—6 boglyás kaszáló. Olyan jó szénát term ett, hogy vetekedett a szigeti kaszálóéval. 1862 —63-ban kiégett. Ma búzát, gabonát, tengerit terem . B ábasziget. A Beketószigettől nyugatra, Cserésszigettől keletre, egy holdnyi kis kaszáló volt, 3 — 4 fűzfa állott rajta. Ma szántó. Bábaylaposa, lásd Bábolylaposa. Bábolylaposa. A község alatt keletre a gégényi határszélen 200 hold rétség, avas lágyság; a szélét, ahol lehetett, kaszálgatták és legeltették is. K isebb része Gégény határába esik. A gulyabeli marha sokszor belesüllyedt a posványba, honnan a félre v ert harangszóra odaszaladt lakosság csak egy részét tu d ta kim enteni. E rét nyugati oldalán sarkallott be a homokhegyek közé a Bábolytó, amely 50 holdnyi tisztavizű volt, 5 — 6 tan y át húztak benne. Télen-nyáron gyalmolták. K árász, potyka, csuka, cigányhalat fogtak benne. Valamikor tó volt az egész Báboly, de később benőtt káká val, náddal. Kolokán is sok volt e tóban. Ma legelő. Az 1828-i térképen Bábaylaposa. B ábolytó, lásd Bábolylaposa. B eketó. A falu északi része fölött a Peteszigettől keletre, 100—120 holdnyi halászó tó. Tisztása csak akkora volt, hogy 3 — 4 tanyát húzhattak benne, a többi náddal és gyékénnyel n ő tt be. Nagybeketónak hívták. Déli vége, a Kisbeketó, 4 holdnyi nagyságú. Süllő, potyka, harcsa tarózkodott benne, m it a gyalm on kívül varsával, véterrel fogtak. Télen főleg csíkozták, annyi csík volt benne, hogy 30 csíkász állandóan csíkászott. Ma szántó. R épát, káposztát terem , de van gyepes része is. B eketóláp. A Beketó és Beketósziget közt 30 — 40 hold területű láp. Némi részét kaszálták, nagyobb részben nádvágó volt. Ma szántó. B eketószeg. Az 1828-i térképen Nagy- és Kisbeketószeg. Beketószigetnek mondták. L ásd ott. B eketósziget. A Beketó északnyugati részén 8—10 hold kaszáló volt. Csak a legpartját mintegy 300 — 400 négyszögöl területet szántottak krumplinak, a többi részét kaszálták. Északi fele a Kisbeketó sziget, déli fele a Nagybeketó sziget, ér választotta el egym ástól. Hosszan nyúló V alakra keskenyedő északi végén 30 — 40 darab nagy nyárfa állott ritkásan, m elyeket tagosításkor (1862) ki kellett vágni, ügy mondják,
hogy forgácsából sűrű nyárfaerdő lett. Ma szántó. Belsősziget, kaszáló, Kolbárd nevű helyen 3 szekér jó szénát terem. Berkesziér oldaldűlő. Egykor a Bábolytótól délre lenyúlt a Ramocsaházi határig a székelyi és berkeszi ér közt. 140 hold szántó és kaszáló volt. A m ély részén 3 holdon nádas, am it Mohostó nak hívnak. Ma szántó. Bersenysziget. A dombrádi és gégényi határszélen, a Balogláptól keletre 50 hold hosszan elnyúló kaszáló. Nagybersenyszigetnek mondták, nádassal volt körülvéve.
A leghíresebb széna itt term ett. Négy darabban levő gorondját, 1,5 holdat, szántották. Halászkunyhó állott rajta. Délnyugati részén volt a Kisbersenysziget. Egy boglya szénát term ett. A Bersenysziget ma szántó. Bersény tanya. A Bersenytó egyik nagy szigetén 43 lakossal. Bersenytó. A K állay cslt. 1335-ben említi Bersyn alakban Demecser határában. А Вersenyszigettől délre és a Nagycseréttői nyugatra 250 hold halászó tó. Emlékezése szerint 150 hold tisztása volt, melyben 26 ta n y á t húztak. A tanyák nevei közül már csak a következőkre emlékeznek: északon volt a Szönye-, és Gyeke-, keleten a Sárga-
cseret-, délen a Mélyszeg-, délnyugatra a Szőlőssziget és nyugatra a Rakottyástanyákra. Kárász, csuka, keszeg, harcsa halakat fogtak benne. A széleken csíkászták és rákászták is. M a nagyrésze kaszáló, kisebb része a szélek felé szántó. Nádas is van benne. Csatorna vezet rajta keresztül. Békászug. A Beketó tói keletre a gégényi határszélen a Nagyhétye alatt 200 négyszögöl kaszáló volt, m a szántó. Békés. A községtől északkeletre a gégényi határszélen 25 — 30 hold homokos 52 kaszáló és szántó. Egy ér választotta ketté. Egyik része Kisbékés, m ásik nagyobb része Nagybékés, melyből 2 hold kaszáló volt. Ma szántó. Békésioldal. Egykor északkeleti része annak a fordulónak, amelybe esett. Ma is szántó. Bikássziget. A község északnyugati részén a Hosszúsziget a latt 1 holdnyi kis legelő. Ma szántó. Bírák hétye, lásd Hétye. Bírófogás. Az 1828-i térkép a gégényi határszélen levő Fűzfásszegtől nyugatra a Mátyiszeg fölött mutatja. Azt mán a legöregebbek sem ismerik. Bodótanya. A Kékkastól keletre, 38 lakossal. Bokud. A Zichy okm ánytár I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó a falu határában. Ma nem ismerik. Borjúsziget, lásd Oroszgeci sziget. Borostánosláp. A Vársziget délnyugati oldalán 3 — 4 hold nagyságú láp vót. Kisebb részét kaszálták, nagyobb része nádvágó volt. Ma szántó és kaszáló.
Borostánossziget. A Borostánosláp északnyugati sarkán, azzal összefüggő 1,5 hold kaszáló sziget, 5 — 6 szál nagy vastag nyárfa állott rajta. Ma szántó. Borsova. A határ déli részén a Székelyi út nyugati oldalán a Dinnyésdülőben 200 hold erdő. Tölgy, szil, vadkörte és mogyorófa volt benne. Bronz korszaki urnatemetőjéből 44 darab edény került a Jósa Múzeumba, azonkívül bronztű és karperec, rézkorszaki balta, őrlőkő; honfoglalás korabeli sírból pedig 2 kard, 1 fokos. Az erdőt kiirtották, 1845-ben a gazdákét, 1860 után a többit is. Elek László kastélya körül van még 5 — 6 hold erdő, 2 hold gyümölcsöskert, a többi szántó. Keleti részében van a Papkátyú. Borsovatanya. A Székelyi út m ellett a Köves úttól nyugatra, 164 lakossal. Boszorkányhegy. A község déli részén az Akasztóhegy től keletre, a Székelyi út mentén 5 — 6 hold területű, 3 m magas homokhegy. Szántották. Ma is szántó, 1 hold belőle kaszáló. Bötykös Pál Hétye, lásd Hétye. Buzgósziget. Békéstől északra a gégényi határszél m entén, 3 — 4 hold keskeny, lapos kaszálósziget 3 darabban. A partosa 1 — 1 vékányi. Ma szántó. Büdösrét. A székelyi határszélen, Borsova alatt 2 hold m ély mocsaras rét. Ha fordulóba esett, jószágjárta, sertés fürdött benne, am ikor felkavart mocsaras vize igen büdös volt. Ma is mocsár. Cigánytelep. A Székelyi út mellett keletről, 63 lakossal. Eredeti neve Elizabet telep volt. Csalános hegy, lásd Csináloshegy.
Cseréshegy. A község délkeleti oldalán 30 — 40 hold szántó homok. Ma 3 hold belőle ref. temető, 1 hold r.k. temető, 10 — 15 hold szőlő, am it 1908-és 1910-ben telepítettek, 10 hold legelő. Cseréssziget. A Nagy kunyhóktól keletre, Beketószegtől nyugatra. Nagy- és K is -cseréssziget. Nádas ér választotta el egymástól a két szigetet, m elynek nyugati része a Nagy cseréssziget, 10 hold szántó, keleti része a Kiscseréssziget 5 hold kaszáló volt. Ma mind a kettő szántó. Csíkgát. A székelyi határ szélen a Borsóvá tói délre 5 — 6 hold rétség. Gyékényt termett és jószág járta minden harmadik évben. Ma dűlő van róla elnevezve, mely 30 hold nagyságú szántó, kivéve a Csílcgát rétet. Csillagcsárda. A Ramocsaházi-, Berkeszi-, Székely útiik találkozásánál állott balról, partos helyen állás- és kocsiszín; az út jobbról esett. A postakocsik, delizsáncok, utasok megállóhelye volt. 30 hold föld tartozott hozzá, az 1828-i térképen Korcsmaföld névvel. A ház gerincén rézcsillag cégér állott a déli végén. 1880-as években, a regále megszűntekor, gróf Vay Olivér vette meg és elbonttatta. Dohoscsárdának, csúfolták, a tagosítási iratokban is így szerepel, mely nevét onnan kapta, hogy a csárdás a betyároknak mindig dohos bort adott. Ma gr. Vay Elemér tulajdona ez a földterület. A Csillagcsárda az 1828-i térképen Kutyakaparási csárda néven szerepel. Csináloshegy. (Csalánoshegy ). A határ nyugati részén a Bogdányi-járás dél nyugati végében 50 hold szélhordásos, homokbuckás, völgyes terület. Nagy, mély gödröket hordott ki belőle a szél. Tíz kiemelkedés is van rajta, melyeket dinnye alá szántottak. Az 1860-as években 5 — 6 holdat szőlővel telepítettek be. Csináloshegyi- szőlőnek hívják. A többi része ma legelő. Csináloshegyiszőlő, lásd Csináloshegy. Csinálosrét. A Nyírbogdányi út keleti, s a Csinálos hegy nyugati oldala melletti 3 hold mocsár és községi kenderáztató volt. Ma is mocsár. Csinálthegy. A tagosítási iratokban fordul elő. Ma nem ismerik. Csónakoskert. A község északi részén a Középcseret fölött 5 — 6 hold hosszúkás alakú, északra nyúló, lapos kaszáló sziget. Elől és közepén árkolva, p artja fűzfával
benőve. Körülötte rét volt. Ma szántó. Az 1828-i térképen Csónakosrét néven szerepel. Csónakoskertlá pja. A Csónakoskert keleti oldalán, 10— 12 hold nádtermő láp. Innen háton hurcolták a szegények a nádat. Ma szántó. Csónakosrét, lásd Csónakoskert. Csonkanyár. A községtől északra, a Szabókert fölött, a Köleshely keleti oldalán két hold nagyságú görbe sziget. Legelő volt, ma szántó. Darvas. A Beketó fölött egymástól északra eső három kis sziget a rétsőgben: a K is-, Nagy- és Görbedarvas, am iket kaszáltak. Csak kaszáláskor fordult itt meg ember, az ért szerettek ott tanyázni a darvak, melyekről neveztetnek. A Kisdarvas 0,5, a Nagydarvas 1,5, a Görbedarvas 1 hold területű volt, ez utóbbin 15 — 20 szál nyárfa is állott. Ma szántó m ind a három sziget. Demecserivár, lásd Vársziget. Dinnyéshegy. A h atár délnyugati sarkában a Büdösrét m ellett 25 — 30 hold területű dinnyetermő hely. Homokos talaja később gabonát, krum plit term ett. Ma 25 hold szőlő, am it 1890-es években telepítettek; kevés szántó is van benne. Dióhegy. K özvetlen a község keleti részén az Elekkert m ellett, 20 hold szántó föld. Egy kis partos része, kb. 1 hold, sűrű, kemény, barna homok, búzát terem. Ma szántó. Disznókút. A határ délkeleti részén, a Berkeszioldalon levő Külsőmezőben egy kátyú . Ma csatorna m egy a közepén. D ohoscsárda, lásd Csillagcsárda. Dombóc. A Nagytó déli részén a Remeteszigettől keletre feküdt K is- és Nagy- dombóc. A két szigetet ré t választotta el egym ástól. Alul volt a Kisdombóc, mely 500 négyszögöl területű, fölötte, közel a Nagytó hoz, a Nagydombóc, m ely 1,5 hold területű. E z utóbbin halászkunyhó állott. Ma szántó, 30 és 50 holdat értenek alatta. Dombócér, lásd Dombóctó. Dombó cértanya, lásd Nagytó. Dombóctó. A Zichy okmánytár I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Dumbuch halastó.
A Nagytó délkeleti elágazása, ahol régen tanyát húztak. Az 1828-i térképen külön tónak van feltüntetve s a Nagytó tói nádas rét választja el. Nagydombóctó a neve. Emlékezés szerint egy tanyában 50 m ázsa halat fogtak ebben a tóban. A halászok Dombócérnek hívták. Ma szántó, répát, káposztát terem . Dom okoshegy. A község nyugati oldalán, a Jakabrét és Tomsöeleje közt 20 hold legjobb búzatermő hely, m elynek em elkedettsége van. Ma is szántó. Ekbertiaszigetje,szántó sziget. Ma nem ismerik. Elek D ezsőné tanyája , lásd Feketeföld. Előhegy, lásd Előhegy dűlő. Előhegydűlő. A község délnyugati végétől lenyúlik a Csináloshegyig, keleti oldalán a Kékkas m ellett, m integy 100 hold magas homokföld. A község m elletti Előhegy, melytől a dűlő neveztetett, 2 hold, s a legmagasabb része. A dűlő keleti végén 50 hold aljasabb terület. A dűlő keleti oldalán az Előhegy a latt van a Kolokánoshegy, a Pecsenyéssziget fölött a Pecsenyéshegy. Ma a község m elletti Előhegy lakóhely, a többi terület szántó. Előtó. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Eleuthou Demecser határában halastó. Ma nem ism erik. Énekesoldal. A községtől keletre a gégényi h atár és az országút m ellett 20 — 22 hold szántó és kaszáló. Ma déli részén az északkeleti vasút m egy keresztül és két részre osztja; délről 2 hold, északról 20 hold terül el. Mind a két részt szántják. Éroldal. A m egyei levéltári iratokban fordul elő Demecser határában, m a nem ismerik. Erdőföld. A határ déli részén 165 hold tölgy, szil, vadalma, vadkörte fákból álló erdő volt és a Borsovaerdőhöz tartozott. 1845 tá já n a gazdákét, 1860 u tán a többit is kiirtották . Ma szántó. Eszeláp. A kéki határszélen levő Hosszúsziget fölött 1 holdnyi kis kaszáló láp volt, m a szántó. Falu szigetje. A község északkeleti szélén б — 6 holdnyi szántó. A község tulajdona volt. Fekete agyagos földje búzát term ett. Ma is szántó. Fejesrét. A Szabókert alatt 10 hold terület. Fejes vésze. Egykor 6 — 7 hold szabad legelő, a községtől északra a rétségben, a Csónakoskerttől nyugatra, a Nagyrévszigettől keletre. Egy kis ér nyúlt közé északra hajolva. Itt a legmagasabb és ez a nyugati ága volt a Nagy fejesvésze, 4 — 5 hold, a keleti pedig a Kisfejesvésze, 2 hold területtel. Ma kötött földje búzát, gabonát terem . Fejesvésze úszója. Egykor a községtől kiinduló 1 km hosszú vízi út, mely a Fejesvészéhez vezetett. Ma szántó. Feketeföld. A határ délnyugati sarkában levő Dinnyéshegytől északra, fekete agyagos talajú, 150 hold nagyságú, búza- tengeriföld. Ma Elek Dezsőné tanyája van ott. Feketeláp . A Feketeföld közelében lehetett a h atár délnyugati sarkában. Ma
nem ismerik. Feketerakottyás. A Kettőskátyú tói északnyugatra esik. Tölgyfabokros alatt lapos föld.
Feketerét. A Szabókert alatt 10 hold vizes, nádas terület. Fekete tanya . A Borzsovátói északnyugatra 89 lakossal. Felleg vártanya. A Bersenytől délre, a községhez 6 km-re, 17 lakossal. Felvég. A község északi része, a ref. templom tájékán a páskom. Fizesér, lásd Füzesér. Forgianagus. (mérges) fortyanagos A Zichy okm t. I. 412. 1. szerint 1333-ban Halastó Füzesér. Székely község alól jövő és а В ábolylaposába, szakadó, lassan folyó ér. Olyan csekély mélységű volt, hogy szekérrel jártak rajta keresztül. Közepe zsombékos kaszáló volt. Piócát fogtak benne. Fizesérnek és Vizesérnek mondták. Ma szántó. Füzeséroldal. A Füzesér m indkét oldalán a Veresföld m ellett kelet felől 16 hold szántó. Ma is szántó. Füzestó . A Zichy okm t. I. k. 12. 1. szerint 1333-ban Fywzes halastó a falu határában. Ma nem ismerik. F űzfásszeg. A gégényi határszélen az Osváthláp fölött, Bírófogástól keletre 600 négyszögöl kaszálósziget. Három darabból állott, az egyes darabokat erek választották el egymástól. Fűzfásszigetnek m ondták. Ma szántó. Fűzfássziget, lásd Fűzfásszeg. Gellértláp. A Bersenytó nyugati oldalán 8—10 hold nagyságú, felerészben kaszáló-láp, a szóién körül nád, gyékény, egy-két rakottyabokorral. Lápkút volt benne, a munkások abból ittak, be is födték gályákkal, hogy vize fel ne melegedjen. Ma szántó. Gellértsziget. A Bersenytó nyugati oldalán keskenyen nyúlt a Beketószigettől
felfele a tó szóién végig. Kaszáló volt. Ma szántó. Gergelycseláp. A Oergelycsesziget és a Nagykunyhók sziget közt 1 hold kaszáló láp. Tilalmas volt. Ma szántó. Gergelycsesziget. A Paptava délkeleti oldalán 5 hold nagyrészben kaszáló, melyből 2 — 300 négyszögölet szántottak. Ma szántó az egész. Géreshegy. A tagosítási iratokban fordul elő. Ma nem ismerik. G örbedarvas, lásd Darvas. G örbesziget, lásd Oörbeuszovány. Görbeúszó. Egykor a Nagyrévszigettől a Nagy- vagy Hosszúrekéig érő, jószág járás által keletkezett vízi út. Ma szántó. Görbeuszovány. A Kusztonyszigettől a Kiskunyhók szigetig vezető, 1 m széles, 100 öl hosszú, a lápból mesterségesen vágott vízi út. Csónakkal jártak rajta. Olyan keskeny volt, hogy két jószág alig m ehetett rajta egymás m ellett, csak ha össze volt kötve. Hosszúuszoványn&k is m ondták. Az 1828-i térképen Görbesziget néven szerepel. Ma szántó.
Gyekecinkéje. Az 1828-i térképen a Bersenytó északi részén Bersenysziget néven szerepel, m int nádas, zsombékos sziget. Ma nem ismerik. Gyeketanya, lásd Bersenytó. Gyungusnaralia. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Demecser határában. Ma nem ismerik. Gywrud. A Zichy okm t. I . k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó a Demecser birtokon. Ma nem ismerik. Gyűrűssziget. A kéki határszélen a Nagykolbárdsziget fölött és a Nagy- és Kis- kolbárdtó között kétboglyás kaszálósziget volt. Ma szántó. Hajnalkert. A község északkeleti részénél a kertek alatt két-három hold kaszáló sziget. Tilalmas volt. Tulajdonosáról H ajnal Pál kertnek mondták, aki régi család sarja Demecserben. Ma szántó. Hajnal Pál kert, lásd Hajnalkert. Határhegy . A bogdányi, székelyi és demecseri határ találkozásánál 3 hold területű homok. Ma is szántó és kaszáló. Hát. A Veres- és Vadmeggy esdűlők közt 30 hold dombos szántóföld. Fekete agyagos földje búzát, tengerit term ett. Ma is szántó.
Helységkaszálója. Bent a községben a községházától délre, a megyeér keleti olda lán 6 — 8 hold területű kaszáló volt. Az öregek emlékezése szerint szántották. Ma is az.Hétye. H árom szigetből állott. A határ északkeleti részén a Bersenytó alatt volt a Bírákhétyéje, 6 hold magas kaszálósziget. Virághéty éj ének is m ondták. Ettől dél keletre a Nagyhétye egy hold kaszáló, gyékényes-ér választotta el a Bírák hétyéjetől. A Nagyhétyétől északra fekszik a Kishétye, 4 — 500 négyszögöles hosszú, keskeny kaszálósziget. Használójáról Bütykös Pál Hétyének is m ondták. Ma mind a három sziget szántó.
Hétyeláp. A gégényi határszélen a Hétye szigetektől keletre, 4 — 5 hold kaszáló láp. Ma szántó.
Hidalja. A Zichy okm t. I. köt. 412. 1. szerint 1333-ban Hidália halastó. Ma ismeretlen. Hídmegelt. A község északi végén, m elytől víz választotta el, 5 holdnyi legelő, később szántó és kaszáló. 1830-as években 5 telekhez osztották be kerteknek. Hídvize- kertjének is mondták. Ma lakóhelyek. Almási kanális. Hídvizekertje. A Hídvizeúszójátói északra. A község fölött a kertek végénél kezdődött, 50 hold nagyságú, dohányterm ő terület volt. Ma lakóhely. Hídvizeúszójá. Egykor tisztavizű ér, 20 — 25 öl hosszúságban a községtől északra, a Hídvizekertjéig. A jószág járta. N yáron kiszáradt. Ma köves út.
Hmokszeg. A kéki határszél m entén a Kiskunyhóktól nyugatra, a Mérgesszigettől délre, 2 hold kaszáló volt. Az 1828-i térképen Homoksziget néven szerepel. Emlékezet szerint fél holdat szántottak belőle. Ma szántó az egész. Homokszegláp. Egykor 12 hold nagyságú láp, a K iskunyhók és Homokszeg között. Nem használták. Ma szántó. Homokszeg tanya. A Homokszeg délnyugati sarkában. A Belfőcsatorna északi oldalán. Homokszeg tava. A Zichy okm t. I. köt. 412. 1. szerint 1333-ban Humuk-zug, halastó. 50 hold gyékényes, kollokános tó, emlékezés szerint 3 hold tisztása volt. Déli sarka a Homokszegláp déli oldalán a Kecskertó. Ma káposztát, répát, krumplit terem . Az öregek emlékezése szerint 1850-es években még láp volt. Homok sziget, lásd Homokszeg. Hosszúhegy, lásd Hosszúhegy dűlő. H osszúhegydűlő. Az Előhegydűlőtől nyugatra a dűlő útig, 125— 130 hold szántó föld. Közepén keskenyen nyúlik a Hosszúhegy, mely 5 — 6 hold nagyságú. A falu felőli északi része a Kemecsei út fölött a Hosszúhegyeleje. Déli része tagosítás előtt Nagytanya néven szerepelt. (Lásd ott.) Ma szántó.
H osszúhegyeleje, lásd Hosszúhegy dűlő. H osszúreke, lásd Веке. Hosszúsziget. A kéki határszélen a Bikásszigettől északra, az Eszeláp alatt 30 hold legelő volt. Ma szántó. Hosszú uszovány , lásd Görbeuszovány. Idatanya . A községhez legközelebb eső északi tanya, a Vári úttól keletre, 126 lakossal.
Irtovány . A Hosszúhegytől északra, m elytől a Lányaycsatorna és az országút választja el, lenyúlik a kéki határig. H ajdan 5 — 60 hold erdő volt, m ajd szántó lett. Volt benne kaszáló is. Ma szántó és Irtoványdülőnek hívják. Irtovány dűlő , lásd Irtovány. Ispán rét. A kéki határ Espánrétje mellett a demecseri Irtovány dűlőtől északra 30 — 40 hold zsombékos rétség. Kis részét kaszálták. Ma szántó.
Iván tókája , lásd Yuanthokaya. 56 Jakab rét. A Rozstálló déli részében a Hosszúhegy elejétől keletre, a Kemecsei út fölött, 10—15 hold halastó. Emlékezés szerint m ár annyira felverte a gyékény, sás, hogy tisztásában kis gyalommal csak két kis tan y át húzhattak benne. Tisztását Jakabtavának m ondták. R oppant sok kárász volt benne. Mivel kaszáló közt feküdt, tilalm as volt. Ma szántó és kaszáló. Jakab ta va , lásd Jakabrét. Járóláp . A Nagytó északnyugati részén 3 hold nádvágó láp volt, am it a déli szél felvitt a dombrádi határig, az északi pedig visszahozta onnan a Vársziget mellé és végezetre ott is szűnt meg. 1880-as években kiégett, elveszett. Helyén ma répa, káposzta terem. Egy m ásik Járóláp a Bersenytób&n volt, a Bersenysziget déli oldalán m utatja az 1828-i térkép, melyet szintén észak—dél irányba vitt ide-oda az uralkodó szél. Járóút. A községtől északra, a Nagybeketóig és a Csónakosrétlápjáig tartott. Letaposott ösvény volt nádason és lápon keresztül. Jó kútnál. "Úgy járnak rá, mint a jó kútra" mondták régen. A község déli részén volt a mai posta szomszédságában, jóvizű, kávás kút, melyből kötélen m erítették a vizet. Mellette két szekér szénatermő kaszáló feküdt. Jósarét, lásd Rózsás. Juharalja . A székelyi határszélen két dűlő végében 20 — 25 hold homokos szántó föld. N evét a Székely határában levő Juha nevű erdőtől kapta, m elynek északi végébe esik. Ma is szántó, 15 hold belőle a r.k. plébánosé, a többi egyes gazdáké. Kapuvastanya, lásd Nagytó. Karácsonyhegy. A Székelyi út napfeljötti részén, a Kerekrét mocsár délkeleti sarkában 3 — 4 hold partos, agyagos kem ény föld. Búzát, gabonát term ett, ha trágyázták. Ma is szántó. Karászi ú t, lásd Moshostó. Kasztonsziget. E néven az 1828-as térképen van feltüntetve, lásd Kusztony- sziget. Káposztásk ert. A megyei levéltár egyik irata szerint a helységen kívül fekszik, keletről a szigetekre járó út, nyugatról Esterházy taksásai káposztakertje határolja. Kecskemétisziget. A Hajnalkert fölött és Csónakoskertlápja alatt 1200 négyszögöl kaszáló sziget volt. Ma szántó. Kecskertsziget. Egykor három hold lapos kaszáló a kéki határszélen, a Kecskert- tótói délnyugatra. Ma szántó. Kecskerttó. A Zichy Okmt. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Kuchkur halastó. Átnyúlik a kéki határba. A Homokszegtava m ellett délkeletre s a Rekelápja fölött 45 — 50 hold nagyságú tó, de tisztása csak 2 — 5 hold, vize benőtt sással, gyékénnyel,
kivált apadáskor. Véterrel, varsával és tapogatóval halásztak benne. I tt volt a legnagyobb csíkászat, a legtöbb csík-kas. Ma káposztaterm ő hely. Kecskéskátyú , lásd Kecskéstó. Kecskéstó. A h atár délkeleti részében Nagylapostól délkeletre, 300 négyszögöl nagyságú halászó tó. Káka termett benne. Kecskéskátyúnak m ondták. Makaszáló, ritkán szántják. Kenderföldek. A vasúti állomás és a község között 25 holdnyi homokos föld. Keleti részén kendert term eltek. Nem volt fordulóba osztva. Ma lakóhelyek. Kenderszer. Egészen a székelyi határszélen esett, délre 96 hold vizenyős vad föld. Emlékezetre kaszálóul használták, gorondjait szántották. 1862 után Veres- és Vadmeggy esdülő nevet vette fel. Ma szántó. Kerek rét. A Veresföld északi szélében, a Karácsonyhegy délkeleti sarkában 4 hold, inkább hosszabb, m int kerek alakú mocsaras, zsombékos terület. Északi vége a Baktai útra m ent. Gulyabeli jószág já rt ide, a szélén levő káváskútra inni. Ma mocsár. Keselyős, lásd Keselyűs. Keselyű, lásd Keselyűs. Keselyűs. A Nagytó és Bersenytó között a Dombóctótói északra két sziget, melye ket kis ér választott el egymástól. Az értől északra 0,5 holdnyi a Kiskeselyűs, délre az 1 hold pedig a N agy kesely üs. Halászkunyhó állott rajta. Keselyős-nek mondták. Az 1828-i térképen Keselyű néven szerepel. Télen sok keselyű tartózkodott e szigeteken, a közelében levő halászó tavakban hagyott apró halakra jöttek. Ma szántó. Kettőskátyú . A Feketerakottyástál délkeletre a Berkeszioldalhan két hold nagyságú, két egymással összeköttetésben levő zsombékos mélyedés, amit magaslat választott el. Északnyugati része 600 négyszögöl területű kákás. Úszó m ent rajta keresztül, keleti része 400 négyszögöl, szintén kákás volt és olyan mély, hogy nyárban fürdött a ló benne. Ma partos részét kaszálják, a többi vizes. Kewlges. A Zichy okm t. I. k. 412.1. szerint 1333-ban halastó Demecser birtokon. Ma nem ismerik. Kewgestokaya. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Demecser birtokon. Ma nem ismerik. K ékkas. Egykor 200 hold rétség Akasztóhegytől délre, gyékényt termett jobban, nem zsombékos, hanem nádas fűtelék. Tavasszal víz járta. Ahol a keskeny Megyefolyása keresztülm ent rajta, o tt halászták szigonnyal, tapogatóval. Északi fele a Vizeskékkas 120 hold víz, melyből csak igen száraz nyarakban fogyott ki a víz. Ma kaszáló és legelő. A Vizes Kékkas keleti sarkában van az Oroszgeci szigetje, melynek vége a rétség keleti felébe a Kékkaskaszálóba nyúlik át. Ma Kékkassziget néven ismerik. A Kékkaskaszáló nyugati oldalán a Pecsenyéshegy keleti végében van a Pecsenyés- sziget, 3 — 400 négyszögöl dombos hely. Mocsár választotta el a Pecsenyésh egytől. A Kékkas m a kaszáló és legelő. Kékkaskaszáló , lásd Kékkas. Kék kassziget, lásd Kékkas. Kisásvány sziget, lásd Ásványsziget.
K isliacsósziget, lásd Bacsósziget.
K isb ek etó , lásd Beketó.
K isbersenysziget, lásd Bersenysziget.
K isbékés, lásd Békés.
K iscseréssziget, lásd Cseréssziget.
K isd arv as, lásd Darvas.
K isdom bóc, lásd Dombóc.
K iserdő. Egykor 54 kát. hold tölgyerdő a Dinnyéshegy dűlőben északról. Ma
búzaterm ő föld.
K isér, lásd Malomér.
K isfejesvésze, lásd Fejesvésze.
K ishétye, lásd Hétye.
K iskeselyűs, lásd Keselyűs.
K isk o lb árd tó , lásd Kolbárdtó.
K isk u n y h ó k , lásd Kunyhók.
K ispetesziget, lásd Petesziget.
K isrek e, lásd Reke.
K isrózsás, lásd Rózsás.
K isszőlős, lásd Szőlős.
K istan y a. A község keleti részén a gégényi oldalban, 60 lakossal.
K ocsm aföld, lásd Csillagcsárda.
K ocsm a a K u ty a k a p a rá s á n á l, lásd Csillagcsárda.
K ocsm a u tá n v aló láp . A kéki határszélen Rekeláp alatt látható az 1828-i
térképen. Ma nem ismerik.
K olbárdsziget. Egykor 15 hold kaszáló sziget a Nagytó nyugati részén, a K is-
kolbárdtótól délre, a kéki h atár közelében, hova be is nyúlik. Im itt-am ott nagy nyárfák
voltak rajta és halászókunyhó is. Az 1828-i térképen Nagykolbárd a neve. 1,5 hold
szántó volt benne. K étfelé ágazott, egy ér keleti és nyugati részre osztotta, csak a
közepén ért össze. Ma szántó.
K o lb árd tan y a, lásd Kolbárttanya.
K o lb árd tó . A Zichy okm t. 1. 412.1. szerint 1333-ban Kolobar halastó. Leginkább
Kolbártnak m ondták. Egykor 100 hold terjedelm ű halászó tó a h atár északnyugati
sarkában, K ék és D om brád határszélei találkozásánál. Összefüggésben állott a N agy
tóval. A Cyűrűsszigettől keletre volt, a Nagykolbárttó, nyugatra a Kiskolbárdtó, melyből
10—15 hold átnyúlt K ék határába. Emlékezés szerint náddal volt benőve, ugyannyira,
hogy tisztása 30 hold lehetett és csak 8 tan y át húztak benne. A legjobb halászatú tó
volt ez, 50 m ázsa h alat fogtak benne egy húzásra, csuka, tat, dóvér, potyka halakból.
N yáron kisgyalomm al csónakból halászták. A Kiskolbárttó csíkászó tó volt. Ma az
egész terület répát, káposztát terem.
Kolbárt tanya . Demecser legészakibb tanyája, a tórtól északnyugatra,
A Kolbártdombon, 69 lakossal.
K olokányos. A Pecaenyéshegytől északnyugatra 50 négyszögöl kis mélyedés,
sással és kolokánnyal benőve. Tagosítás (1862) után betöltötték. Ma szántják.
K olokányoshegy. A Vizeskékkas északnyugati, az Előhegy délkeleti oldala közt
1,5 hold gömbölyű szántó terület, az alján dél felé sok kolokány term ett. Ma is szántó.
K o sáro k . A község keleti oldalán a Cseréshegy és a Bábolylaposa közt 40 kis-
hold szélhordásos homokhegy. A legjobb gabonaterm ő hely a határban. A hom ok
fúvásban őskori cserépdarabokat és obszidián szilánkokat nagy szám ban találhatni.
Ma nagy része szőlő, m elyet 1907 — 1910 között telepítettek be, kisebb része erdő
1935 óta.
K ö k én y es, lásd Nagyrévsziget.
K öleshegydom bja, lásd Köleshely.
K öleshely. A Szabókert északi részén, a Csonkanyár és Körtvefásreke közt 25
hold legelő, mely 1863-ig örökös legelő volt. A közepén levő dom b két kishold. Az
ökörcsorda itt tanyázott nappal és éjszaka is itt hált. Az 1828-i térképen Köleshegy-
dombja. Ma szántó.
K öleshelyláp. A Köleshelyúszó k ét oldalán 10—10 hold jószágjárta magas láp.
Ma szántó és kaszáló.
K öleshelyúszó. Egykor nagy széles úszó a Szabókerttől a KÖleshelyaljáig ta rto tt.
Láp választotta el a Szabókerltől. Ma szekérút.
K ö rtv efásrek e, lásd Reke.
K ö rtély fású szó ja. A Nagy- vagy Hosszúrekétői a Kisrekéig tartó széles mély ér.
Ma szántó.
K özépcseret. A község fölött a Székely útfél nyugati oldalán a Hajnálkerttől
nyugatra 10 hold nádas terület. Salétromfőzéshez innen hordták a nádat tüzelni.
Ma szántó.
K u n y h ó k . A Mesterszigettől északra, a Cseréssziget és a Homoksziget között
7 — 8 hold kaszáló sziget. Felső része a Nagykunyhók 5—6 hold kaszáló, a legdombjait,
mely 2 — 3 holdat te tt és három darabban volt, szántották. H alászókunyhó állott
rajta. E gy kis nádas ér választotta el tőle a Kiskunyhók kaszálószigetet, am ely 1,5
hold területű. A Hosszúuszovány eddig ért. Ma mind a két sziget szántó.
K u n y h ó k láp . A Gergely cse és N agy кипу hóksziget közt 3 — 4 hold kaszáló láp,
déli részén függött össze a Nagyláppal. Ma szántó.
K uszto n y szig et. Az Asztalosszigett&l nyugatra 2 hold legelő. Halászkunyhó
állott rajta. Ma szántó.
K u szto n y szig etú szó ja. A Köleshelytől a Kusztonysziget dom bjáig tartó víziút.
Tiszta vizét rekesztették, itt volt a lészalerakó. Ma szekérút.
K u ty a k ap a rásic sá rd a. Lásd Csillagcsárda.
K ülsőm ező. A h atár délkeleti része a berkeszi oldalon, a gégónyi határszéltől
le a Karászi útig, 500 — 600 hold terület. Volt benne szántó is. Ma szántó, kevés kaszá
lóval.
L apuvas, lásd Lapuvastava.
L apuvastanya, lásd Nagytó.
L ap u v astav a. A Zichy okmt. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Lapuhus halastó
Demecser birtokon. Egy zugolya a Nagytónak a Tölgyes és Berseny közt a dom brádi
határig; halásztanya volt, hol gyalommal tan y át vetettek. Tulajdonképpen a dom brádi
határban fekszik, de átnyúlik 1 — 2 holdnyi csücske Demecserbe. Kapuvasnak is
m ondják helytelenül.
L ászló tan y a. A község nyugati részén, a vári útnak is a nyugati részén, 20
lakossal.
L eán y v ár, lásd Vársziget.
L eich ttan y a. A Belfőcsatorna északi oldalán 15 lakossal.
L en áztató . A Székelyi út m ellett keletről és nyugatról, tagosítás (1862) előtt
földhordóhely volt, am it aztán kenderáztatásra használtak. Az 1828-i térképen
Vályogvető néven szerepelt. Ma a keleti része legelő, a sertések fürdőhelye, nyugati
része r.k. plébános kaszálója.
L ibapázsit. Egykor 3 — 4 hold legelő libák, borjúk részére a községházától
északra, a Megyefolyásától nyugatra. Tagosítás (1862) után földhordó hely. Ma szántó.
M alom ér. A községháza udvarán fu to tt észak felé, m ajd a kéki határra kanyaro
dott át. Régen itt az udvaron állott az egy kőre járó vízimalom. M ondták Malomér-
árkának is. A községháza északi végében levő utcától közvetlenül északra vált szét.
59
N yugati ágát K ísérne k, keleti ágát N agyim é к hívták. A két ér a Sorkerttől északra
folyt össze.
M alo m érárk a, lásd Malomér.
M alo m érik aszáló . A Sorkert délkeleti végében a Melczerkerten kívül a Kisér
m ellett nyugat felől esik.
M alom zug. A Hajnalkert délkeleti részén a Megyeifolyás m ellett 10 hold kaszáló.
Ma szántó.
M átyiszeg. Az Osváthláptól nyugatra 60 — 80 hold területű víz volt. Később
felerészben szántó, felerészben kaszáló lett. Minden harm adik évben búzát term ett.
Ma is szántó. É szaki része a Bírófogás-, déli része a Mátyiszegeleje, 4 hold kaszáló.
M átyiszegdűlő. A Mátyiszegtől délre, 10 hold búzaterm ő terület. Északi részén
nagy káváskút volt jószágitatásra. Ma szántó.
M átyiszegeleje, lásd Mátyiszeg.
M egyefolyása. A Kékkas kaszálónál jö tt a határba, s annak közepén haladva
északra az Akasztóhegy mellett, m ajd a Helységkaszálóján a község m ellett fel egész a
Malomzugig m ent. A mai községháza előtt vízim alm ot h ajto tt. Lásd Malomér.
M elczcrkert. A falu keleti részén a kertek végénél 4 — 5 hold kaszáló. Egy hold
szántó is volt benne. Ma szántó, a mélyedésekben 5 — 6 szekér sásas, gyékényes széna
terem . A nép Merczelkertnek mondja.
M erczelkert, lásd Melczerkert.
M erse. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Mersee halastó. E zt a
ta v a t Vilmos egri prépost előtt Visegrádon 1361-ben M agyar Pál neje Margit átadja
a demecseri Szent G yörgy tiszteletére épült egyháznak. Ügy látszik, hogy a Paptava
ez,, a Vársziget nyugati oldala és a kéki h atár közt, annyival inkább, m ert a Paptava
nyugati oldalán levő Mersesziget m a is ismeretes. Ma kaszáló.
M ersesziget. A Paptava nyugati oldalán 1 hold hosszan elnyúló keskeny, goron-
dos kaszáló. Ma szántó.
Mestersziget. A Kusztonysziget fölött 0,5 hold kaszáló. Ma szántó.
Mélyszeg. A Bersenytó déli részén halásztanya, ahol a gyalomhálóval tan y át
vetettek. 1868 novem berében 10 szekér halat fogtak itt egy húzásra.
Mérges. A kéki határ közelében, a N agy kunyhóktól nyugatra egy boglyás lapos
kaszáló sziget. Ma szántó.
Mérgesd. A Zichy okmt. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Mergusd halastó. Ma nem
ismerik.
M érgesláp. A Mérges- és Homoksziget között 600 négyszögöl zsombékos láp.
Ma szántó.
M ohostó. A h atár délkeleti részén a K arászi út m ellett 20 — 25 hold halászó tó.
Emlékezés szerint csak 1 hold tisztása volt, a többi gyékényes, zsombékos rét, m it a
jószág járt m inden harm adik évben. Sok m oha volt e tóban, m elyben kis gyalommal,
varsával fogták a csukát, kárászt, cigányhalat. Ma mocsár, kevés nád terem benne.
N ag y ásv án y szig et, lásd Ásványsziget.
N agybacsósziget, lásd Bacsósziget.
N agybeketó, lásd Beketó.
Nagy bérsén у sziget, lásd Bersenysziget.
N agybékés, lásd Békés.
N agycserét. Az Ásványárok északi oldalán 7 hold partos, m agas kaszálósziget,
cseretes náddal körülvéve. A Nagycserét közepén 500—600 négyszögöl lápkaszáló
volt, am it Jósa Istv án Szabolcs vm. híres physikusa bírt 1831 előtt. Ma szántó.
N agycseréssziget, lásd Cseréssziget
N agydarvas, lásd Darvas.
N agydom bóc, lásd Dombóc.
N agyér, lásd Malomér.
N agyfejesvésze, lásd Fejesvésze.
N agyhétye, lásd Hétye.
N agykert. R égen 2 hold gyümölcsös a községházától északra. Később lucernás.
Ma szántó.
N agykeselyűs, lásd Keselyűs.
N agykolbárdsziget, lásd Kolbárdsziget.
N ag y k o lb árd tó , lásd Kolbárdtó.
N agy k u n y h ó k , lásd Kunyhók.
60
N agylapos. A h atár déli részén a Külsőmezőn a Kecskéstó tói nyugatra nagy-
területű kaszáló. Ezen folyt a Füzesér. N yugati oldalán volt Jósa P éter földje. Ma
szántó, de kaszáló is van benne.
N agylaposhát. A Füzesér oldal alatt 15 hold kaszáló volt. Ma szántó.
N agyláp. A Kusztonysziget és Kiskunyhók sziget közti 15 — 20 hold kis részben
kaszáló láp. A Hosszúuszovány két oldalán, elhúzódva nyugatra a kéki határig. Reke-
lápn&k is m ondták. Ma kaszáló, ha lehet, szántják és 60 holdat értenek alatta.
N agylésza. Egykor széles, mély ér, mely a Nagytót kötötte össze a Bersenytó-
val. K itűnő halászóhely. Rekesztették lészávai a közepén, hol legmélyebb; vétereket,
vészeket raktak le szájával a folyásnak, mivel a hal víznek megy. Sok volt a rekesz,
egyikből a másikba já rt a hal. Többször m egtörtént, hogy csak v étert raktak le lésza
nélkül és tele m ent reggelre. Ma kaszáló.
N agypecsenyéssziget, lásd Pecsenyéssziget.
N agyperesziget, lásd Petesziget.
N agypeteásása. Az 1828-i térkép a Nagybeketó északnyugati ágán tünteti fel.
Ma szántó.
N ag y rak o tty ás, lásd Rakottyás.
N agyreke, lásd Reke.
N agyrekeláp, lásd Rekeláp.
N agyrét alatt az egész Rétséget értették.
N agyrévkert, lásd Nagyrévsziget.
N agyrévsziget. A falutól északra Kisfejesvészi és Sárosrévsziget közt 20 hold
magas, az árvízből is kiemelkedő legelő. Nagyrévkertnek is m ondták a délkeleti szélén
levő kerti földet, mivel körül volt árkolva. Es Kökényesnek is nevezték, m ert az árok
p art kökénnyel volt beültetve. Elek Pálé volt, aki az 1850-es évek végén hozatott elő
ször répát és term esztett, tőle terjedt a répatermelés. Azóta szántják. Ma is szántó.
N agyréúszó. Egykor a Nagyrévkert délnyugati részétől a Nagyrévszigetbe vezető
víziét, a jószág já rt rajta. Ma szántó.
N agyrózsás, lásd Rózsás.
N agysárrévi szigetek legelője, lásd Sárosrévsziget.
N agyszőlős, lásd Szőlős.
N agytanya. A Hosszúhegy dűlőtől nyugatra a kéki határig 150 hold homokos
szántó. Emlékezés szerint nem volt tanya. Ma szántó.
N agytó. A Zichy okmt. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Nogthow halastó. Egykor
250 — 300 hold halászó tó a Várszigettől északkeletre. 200 hold tiszta síkvíz volt,
télen-nyáron gyalm olták, nyáron varsával és véterrel is halászták. 35 nagy ta n y át
húztak benne. A tanyák nevei közül m ár csak a Dombócértanyára, a Lapuvastanyára
(helytelenül K apuvas-tanyának is m ondják), a Tököstanyára, a Vaskaputanyára
és a Váraljatanyára emlékeznek. A Kapuvastanydban egy húzásra 100 szánka halat,
tiszta potykát fogtak. H alban igen gazdag tó volt, 5 — 6 kilós dévérkeszeget,
22 kilós potykát is fogtak gyakran. A potykának térdig érő gödre volt a Nagytó fene
kén, ahol cgyrakáson tanyáztak. Járóláp volt a Nagytón, am it ki is láncoltak. R ákász
tak is e tóban. Északi folyom ánya a Tölgyestó. Ma szántó és kaszáló.
N ádasér. A Nagytóh&l m ent délnek és a Nagycserés szigetet választotta el a
Kiscserés szigettől. Ma szántó.
N ád ask áty ú . Pesty H elynévtára emliti, m int nádas rétet. Ma nem ismerik.
N yírfásláp. Egykor 8—10 hold legelő a Nyomásszigetek szélében a Szabókert sziget és Mátyiszeg sziget közt. Ma szántó.
N yom ásszigetek. A községtől északnyugatra, ennek közelében, a Tisza árterén,
a következő szigeteket értették alatta: Nagyrév, Sárosrév, Hosszúsziget, Zsombékos-
sziget, Hosszúreke, Körtefásreke, Kusztonsziget, Asztalossziget, Köleshely, Csonkanyár,
Szabókert, Fejesvészi, és Hídmegett. 1863-ig örökös legelő volt. Ma szántó.
O roszgecisziget. A Kékkas és Vizeskékkas keleti részében Rófajtól nyugatra
1 hold dombos sziget. Minden harm adik évben gyenge borjúk já rtak ki oda, azért
Borjúszigetnek is m ondták. 1879 óta szántó.
O sváthlápja. A Mátyiszeg és a gégényi határ közt felnyúlt a Füzfásszegig.
30 hold nagyságú kaszáló láp volt. Ma szántó.
P aperdeje. A Székelybe vezető ú t keleti oldalán 10 hold erdő a reform átus
papok birtokában, a Lónyaycsatornátói délre. Emlékezés szerint m ár szántó volt.
Ma is az.
61
P ap k áty ú . A Székelybe vezető ú t m ellett keletről eső 2 — 3 hold kákával benőtt
m ély mocsár. M inden harm adik esztendőben, ha legelőbe kerül, a jószág leette. Ma is
mocsár, sertés járja.
P apláp. Az 1828-i térképen és P esty H elységnévtárában is lápkaszáló. Ma nem
ismerik.
P ap tav a. A Vársziget nyugati oldalán 15 — 20 hold halászó tó. 10 hold tisztása
volt, melyben 4 ta n y á t húztak. Szélein nád, kolokány nőtt. Az 1361-i okirat szerint
Mersetó néven ism erték. Ma kaszáló.
P ecsenyéshegy. A Kékkas nyugati oldalán 32 hold szélhordásos, sovány szántó
föld. B ronztárgyakat találtak itt. Ma is szántó.
P ecsenyéssziget. A Kékkaskaszáló nyugati részében m ocsárral körülvett 400
négyszögöl keskeny szántó. A lját kaszálták. Ma is szántó a m ocsár közt. Az 1828-i
térképen N agy pecsenyéssziget.
P en g ő k o csm a. Egykor a községházától keletre eső dom bon híres verekedőhely.
M a lakóhely.
P eteásása, lásd N agy peteásása.
Peteér. Term észetes ér volt, két oldala sással benőve. A Peteszigetet választotta
el a Csonkanyártól. Ma szántó.
P etesziget. A Csonkanyársziget fölött, m elytől a Peteér választotta el, 10—12
hold nagyságú kaszáló sziget. Vizes időben kétfelé szakadt, egyiket Nagypetesziget,
m ásikat Kispetesziget névvel nevezték. Tilalm as volt. Ma szántó.
P orkoláb. A Lenáztató tói délre 5 — 6 hold búzaterm ő sík terület, a Székelyi út
felé eső kis része em elkedett. Északi szélén m egy a Lónyaycsatorna. Ma szántó.
P rép o sttav a. A Zichy okm t. I. 412. 1. szerint 1333-ban Preposttaua halastó
Demecser birtokon. Ma nem ismerik.
P u sz ta k e rt a tagosítási iratokban fordul elő. Ma nem ismerik.
P u sztatelek a tagosítási iratokban fordul elő. Ma nem ismerik.
R afaj. A N em zeti Múzeum Széchényi K önyvtárában levő kataszteri felmérési
irato k közt szerepel 1853-ban. Ma nem ism erik.
R ak o tty ás. A Gellértláp északi részén, hosszan, keskenyen nyúlik el. Zichy,
okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó volt. Emlékezetre 5 hold nádfiókos, sásas,
szénát termő kaszáló a Bersenytóban, a Ülőszája előtt. H ajdan ritk án rakottyabokrok-
kal volt benőve. Ma szántó. Pesty H elységnévtárában Nagy-Rakottyás.
R a k o tty á sta n y a , lásd Bersenytó.
R av aszly u k . A Bábolylapos déli részén 10 hold szántó, k ét kis part. A Lónyay
csatorna ketté vágta. Északi része vizenyős. A Lónyaycsatornátói délre eső Bodótag-
b an van a domb, ahol rókák tanyáztak. K eleti részén van a Tölgybokorlaposa. A Ravasz
lyu k m a szántó és kaszáló.
R eke. A Oörbeszigettől délnyugatra elnyúló 3 sziget egym ás alatt. Legfelül
v a n a Körtvefásreke 1,5 hold, alatta a Nagy- vagy Hosszúreke 3 hold, legalul a Kisreke
1 hold nagyságú terület. Mind a három legelő volt, ér választotta el egymástól. Ma
szántó.
R ekelápja. A Reke szigettől északnyugatra egész a kéki határig elterülő 50 hold
jószágjárta nagy láp. Ma szántó. Lásd még Nagyláp.
R eketó. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Reketha halastó. Ma nem
ism erik.
R ekeúszó. A Nagyréttől északra a Reke szigetig tartó széles, m ély víziút, tavasz-
szal megúszta a jószág. Ma szántó.
R em etesziget. A Vársziget közelében a téli keleti irányban 400 négyszögöl kis
kaszálósziget körülvéve réttel, úgy hogy nem látszott, annyira el volt rejtve. E zért
h ív tá k Remeteszigetnek.. Ma szántó.
R égitem ető.
A m ai r. k. tem plom nál m agas dombon 6 hold terület. Ma a
tem plom áll rajta és a plébánia szőleje, kertje.
R évsziget, lásd Nagyrévsziget.
R év tó k ája. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Rewthokaya halastó
Demecser birtokon. Ma nem ismerik.
R ófaj. Porkolábtól délre, Kékkastól keletre 70 — 75 hold szántó terület. Déli
része középen m agasabb, a többi sima búzaterm ő. Ma szántó.
R ó k ak ú tlap o sa. A Hosszúhegy és Előhegy közt 25 — 30 hold vizenyős kaszáló.
D éli lapos részét szántották. K áváskút volt rajta, melynek vizét m arhaitatásra hasz
62
nálták, m ikor ugarba fordult e terület. E lapos, vizes része 1916-ban kiszáradt, am ikor
150 m ázsa halnál többet kihordtak belőle. Ma szántó, de vizes rész is van benne.
R ó k aly u k lap o sa. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik.
R ózsahegydűlő, lásd Rózsás.
R ózsás. А Тот,sótól délre esik, 52 m agyarhold terület. A Tomsóeleje m ellett a
Nagyrózsás, alatta a Kisrózsás, egy kis h ajlat választotta el egymástól. Kaszáló volt
nagyobb része. Ebben a dűlőben terült el Jósa Istv án vármegyei physikus 6 telek
utáni birtoka, a Jósarét. N yugati partos dom bját a Rózsáshegyet szántották. Tagosítás
(1862) u tán Rózsahegydűlő lett ez a határrész. Ma szántó.
R ózsáshegy. A Nemzeti Múzeum Széchényi K önyvtárában levő kataszteri
felmérési kéziratok em lítik 1853-ban. Lásd még Rózsás.
R ozstalló. A község nyugati oldala közelében 30 hold terület. Közepe (2/3 rész),
széle (1/3 rész) kaszáló volt. Ma szántó.
S áfrányosér. A megyei levéltár irataiban fordul elő. Ma nem ismerik.
Sáfrányoshegy. A megyei levéltár egyik irata említi. Ma nem ismerik.
S áfrányoslaposa. A megyei levéltár irataiban szerepel. Ma nem ismerik.
S árgacseret. A Bersenytó legészakibb sarkában és a Bersenysziget délkeleti részén
2 hold kiemelkedett, gömbölyű, kerek alakú, nádterm ő hely. Vékonyszálú, apró nádat
term ett. Ma szántó.
S árg acserettan y a, lásd Bersenytó.
S árosrét. A h atár északnyugati részén, K ék községgel határos, 20 — 25 hold
nagyságú rét volt. Ma szántó.
S árosrévsziget. A Nagyrévszigettől nyugatra, 15 — 20 hold legelő, m elytől rét
választotta el. A tagosítási iratokban Nagy-Sárrévi-szigetek legelője néven fordul elő.
Ma szántó. Valószínűleg azonos a Sárosszigettel.
Sárosrévúszó. A Nagyrévszigettől a Sárosrévszigetlg tartó víziút, a jószág já rt
rajta. Ma szántó.
Sárossziget. 10 hold szántóterület. Lásd Sárosrévsziget.
Sorkert. A beltelkek északi részén fekszik, a várhoz vezető úttól keletre. I tt
egy darab földet az ettől délre húzódó telkek birtokosai közt parcelláztak. Előbb
Sorkertnek nevezték, a név később átm ent m agára az utcára is.
Sövénysziget. A gégényi határszélen a Bersenytó délkeleti sarkánál 2 — 3 hold
kaszáló. Legmagasabb partja szántó.
Sövénytó. A Sövénysziget felett 2 — 3, sőt 10—12 hold halászóvíz volt, átnyúlt
K ék határába is. Nagysága a víz magasságától függött.
S zabókért. A Fejesvészitől északra 10 hold legelő. 1882 előtt sziget volt és a
földesuraság tulajdona. Ma az Idatanya előtti domb nyugat felől és szántóterület.
S zabókertűszója. A Fejesvészitől a Szabókertig érő víziút. Ma szántó.
S zabólápja. A Paptava északnyugati végétől a kéki határig és a Vereshídtava
közt terjedő 10 hold kaszáló-láp. Nyírfák állottak rajta. Ma szántó.
Szegényekzugja. Pesty H elységnévtárában m int rossz gabonaterm ő föld említ-
tetik. Ma nem ismerik.
Székelyiút. A község közepéből indul ki, dél irányban halad s a község déli
részén hagyja el a h atért és Székely község közepéig megy. Ma köves út.
S zénássziget. A Nagybeketó sziget és Kisdarvas sziget közt 5 — 6 hold lapos
kaszáló. Ma szántó.
S zilfáskútlaposa. A Nagylaposháttól nyugatra 2 hold vizes terület. Nem volt
állandó víz, ritkán kaszálták. Ma szántó.
Szolnoki ú t. A község délnyugati oldalától kiinduló Bogdányi útból ágazott ki
délnyugati irányban, Szolnokpuszta határába.
S zolnokpuszta, lásd Nyirbogdány községnél.
Szőlőhegy. A község keleti oldalán 30 — 35 hold homokos szántó. Volt benne
lapos, gyepes rész is. A rra m ár nem emlékeznek a mai öregek, hogy szőlő lett volna
benne. Ma déli része lakóhelyekül oszttatott ki a földreform alkalm ával.
Szőlős. Nagy- és Kisszőlős. A Bersenytó délnyugati részén a Mélyszeg m ellett
nyugatra kaszálósziget. Előbbi 6 hold, utóbbi 2 hold. A legdom bját szántották is.
Halászok tanyáztak rajta. Ma szántó.
S zőlősszigettanya, lásd Bersenytó.
Szőnye. A Bersenytó északi részében, a gégényi h atár m entén halásztanya
volt, hol gyalommal tan y át vetettek. I tt a Szőnyeparton találta 1896-ban Szabó József halász a turfa égéskor összeolvadt páncélt, m ely a Szabolcs vármegyei Jósa Múzeum
ban látható m indm áig.
T assi ú t. A község keleti végétől Berkesz, m ajd Tassra vezető ú t régen is, m a is.
T em ető m elletti k aszáló. A megyei levéltár egyik irata említi. Ma nem ismerik.
Tom só. A Domokoshegytől északnyugatra a kéki határig 50 hold területű, fele
részben szántó, felerészben kaszáló. A fölötte levő Hosszúszigettől a Bikásrét válasz
to tta el. Déli része a Nagyrózsás m ellett a Tomsóeleje. 2 hold gyékényes, fodorsásos
nádas fenék. Ma búzaterm ő hely, mely átnyúlik K ék határába is.
T om sóeleje, lásd Tomsó.
T ökössziget. A Sövénytótól északra és a Kisásványtól délre 500 — 600 négyszögöl
területű kaszáló. É r választotta el a Kisásványtól. 1880-ban szántották fel repcének.
Ma szántó.
T ö k ö stan y a, lásd Nagytó.
T ölgybokorlaposa. A Ravaszlyuk keleti részén a Bábolylaposa déli sarkánál
20 — 25 hold cserjés kaszáló, vadasfüvet, szénát term ett. Ma vizenyős kaszáló, néha
szántják.
T ölgyessziget. A Nagytó északi végén 50 — 60 hold m agasabb kaszáló, a dom brádi
határtól a Járat választotta el. Em lékezet szerint 5 — 6 szál jó erős vastag tölgyfa
állott rajta. Tavasszal jószágtilalmas volt. Ma szántó.
T ölgyestó. A Nagytó északi folyománya, 10 tan y át húztak benne, a Tölgyes
sziget m ellett nyugatra, kelet felől esik a Lapuvastava.
T ü n d érv ár, lásd Vársziget.
Ű jtem ető . A község délkeleti sarkánál, a vasúti töltésen túl 6 hold terület volt,
újabban még 4 holdat vettek hozzá.
Ű lőszája. A Nagytó bejárója az Ülőszigetbe a Bersenytó kezdeténél. Az Ülősziget-
től a В ersenyszigetig keresztül volt lészázva a vízzel egyirányban, halfogó véter lerakva.
Ü lősziget. A Nagytó és Bersenytó között a Nagylészátói délre 300 négyszögöl
kaszáló sziget. H alászkunyhó állott rajta, ahol a nagy és kis halászok tanyáztak. Ma
szántó.
V adm eggyes. A Veresföldtől délre, a székelyi határig, 30 — 32 hold erdő volt.
Később kaszáló és hasznavehetetlen gyékényes rét, kevés vizenyős szántóval. Ma
szántó.
V askapu. A Várszigettől délre m integy 50 — 60 ölnyi távolságra 4 öl széles, 20 öl
hosszú, ásott ér vezetett a rétség közt a N agy кипу hókig. A Vaskapu a Nagytó alsó
végénél volt a szigetek közt. A Nagytóban egy halásztanyát róla neveztek el. Em lé
kezet szerint kaszálták. Ma szántó.
V askaputanya, lásd Nagytó.
V ályog vető, lásd Lenáztató.
V áralatt, lásd Vársziget.
V áraljatanya, lásd Nagytó.
V árhegy, lásd Vársziget.
V ársziget. A Nagytó délnyugati szegleténél a falutól 5,5 km-re. Egykor földvár
a rétségben. Ezer lépés hosszú, 100 lépés széles term észetes homokmagaslaton. Deme-
cseri várnak is hívják. A vár kerülék alakú, 5 — 6 m m agasra em elkedik ki a sziget leg
m agasabb pontjából. Tetejének középtáját kincskeresők hom orúra vájták. Fennsík
ján ak hossza délről északnak 40 nagylépés, s 26 lépés széles. N yugati oldala egészen
m eredek, a keleti kissé lejtős. Északi és déli végét sáncárok szegélyezi. Az ezekből ki
került földtömeg egy része kifelé hányatott. Az északi, félkörben futóárok kevésbé
elmosódott, m int a déli. A keleti oldalon egy 2 magas és 1,5 m széles párkány vonul
végig. A vár fennsíkján sok téglatöredéket találni, bizonyságául, hogy itt hajdan
épület emelkedett, csakhogy ez a m agaslat sokkal régibb időből származik, m int
m ikor m ár téglákat használtak, m ert nem csak számos őskori durva cserépedény töre
dékeket, de határozottan bronzkorszakra valló edénydarabokat is találtak, továbbá
rézcsákányt és hatalm as taréjú sarkantyút. A Vár körül is hasonló tárgyak talál
hatók. (Szabolcs vm. M onographiája 397. 1.) A Vár közelében a Szőnye parton tőzeg
égéskor összeolvadt páncélinget, továbbá а X III. század végéről kétélű kardot,
2 harci fejszét őriz a Jósa Múzeum. A nép Tündérvárnak, Leányvárnak nevezi, m on
d á t fűz hozzá.
Mai öregek m ondják, hogy itt a Várszigeten volt a legtöbb szántás
vagyis
4 hold, melyből 2 kaszáló volt. H alászkunyhó állott rajta. A Vársziget laposabb részét
64
úgy m ondták, hogy Váralatt. A V ár olyan magas volt, hogy onnan 25 tornyot lehetett
megolvasni K isvárdától Nagyhalászig. Ma szántó. A részletes térképen hibásan
Várhegy.
V ártan y a. A Bersenytanyátói délnyugatra, a Várdombtól délre, 96 lakossal.
V ásároshegy. A tagosítási iratok em lítik. Ma nem ismerik.
Vejszemkalácsér. A Vaskaputól délre 50 — 60 ölre a Vársziget déli oldalához
vezetett egy 20 öles hosszú, mély ér. Rossz, posványos víziút volt, melybe a jószág is
beleveszett, nehezen lehetett rajta bemenni a várba. Télen szánkaútnak használták.
Ma szántó, egy része beleesik a szigetekre vezető útba.
V eresföld. A Vadmeggyes és Karácsonyhegy közt 150 hold szántó, mely utóbbi
ból kevés van benne. Északnyugati részén esik a Kerekrét (lásd ott). Sárgásbarna-
piros k ötött agyagtalaja búzát term ett. Ma is szántó.
V ereshídláp. A Vársziget és Vereshídsziget közt 25 — 30 hold területű láp. Fele
kaszáló volt.
V ereshídsziget. A Kolbárttótói délre a kéki határ m entén 10 hold kaszálószigeti
Dom bján kevés szántóterület volt. Ma az egész szántó.
V ereshídtava. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Vereshíd halászó tó.
A Vereshídsziget és Szabólápja közt a kéki h atár m entén, egykor 4 — 5 hold tó, de
tisztása csak 2 — 3 hold, ahol egy tan y át húztak. N yáron halászták csak. Gyalommal
kétszer-háromszor m eghúzták, azonkívül varsával és tapogatóval fogtak benne halat.
K erülete nádas volt. Ma szántó.
V eresláp. Az 1828-i térképen a határ északkeleti sarkában egészen a dom brádi
határszélen látható. Pesty Frigyes H elynévtárában kaszálónak és nádasnak m ondja.
Ma nem ismerik.
V erestanya. A Székelyiút keleti oldalán a Borzsovátói északra, 41 lakossal.
V irághétye, lásd Hétye.
V izesér, lásd Füzesér.
V izeskékkas, lásd Kékkas.
Z ath u n a. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Demecser b irto
kon. Ma nem ismerik.
Z öldtó, lásd Zultha.
Z u lth a. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Demecser birtokon.
A nyelvészek Zöldtónak olvassák. A helybeliek nem ismerik.
Z som békossziget. A Nagyrévsziget délnyugati részén a Nyomásszigetekkel 2 hold
hosszú, keskeny legelő. Tagosítás (1862) óta m utatkozott ki. R itkás zsombék közt jó
gyep volt. Ma szántó.
Z su rk o sm ellett. A h atár északnyugati részén a Nagytó ban m utatja az 1820-i
térkép a Gyűrűssziget és a Tölgyessziget közt. Ma nem ismerik.
Yuanthokaya. Ivántókájának olvassák. Zichy okm t. I . k. 412. 1. szerint 1333-ban
halastó Demecser birtokon, de m a D om brád határában van.
Gyungusnaralia. A Zichy okm t. I . k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Demecser
birtokon. Ma nem ismerik. Középen salétrom m erő eszközök, fölötte kétfejű sas koronával. K örirata:
Hát akkoriba betyárvilág vót. A rétközi betyárok a XIX. századi Szabolcs vármegyei mocsárvilág, a Rétköz törvényen kívüli szegénylegényei voltak. A mocsarak, nádasok és ártéri erdők szövevényes világa tökéletes búvóhelyet nyújtott számukra a pandúrok elől. A legismertebb, ezen a vidéken is portyázó betyár a hírhedt nyírségi útonálló, Geszten Jóska volt.A helyi betyárok nem csupán raboltak, de a szegények védelmezőiként is éltek a népi emlékezetben. A mocsaras terep miatt a Rétközben a betyárok gyakran ladikkal (csónakkal) közlekedtek a nehezen megközelíthető tanyák és falvak közöttGeszten Jóska: A nyírségi és rétközi erdők rettegett alakja az 1840-es években öt vármegyét tartott rettegésben. Alakját számtalan helyi monda és betyárdal őrzi.
Van kenyerem szalonnám,
Szemre való a babám,
Bográcsos húsom eszem,
Jó borral öblögetem.
Vótak itt betyárok meg betyár lyányok (Kun Mári) szegénylegények, bujdosók, katona szökevények, jók is rosszak is. a nyíri homokföldekrül, apusztábul, a szatmári Erdőhátrul, a Rétközbül. A lábuk alatt fütyül a szél, mert lovon jártak, meg mer felakasztották üket. Azt mesélik a régiek, amikor mindenfelől szorították már üket a zsandárok, gyakran bujkált erre Rózsa Sándor, Dobos Gábor, Kis Víg Miska, Víg Mátyás, Sós Pista, Angyal Bandi, Fábián Pista, Geszten Jóska, Patkó Bandi, Sobri Jóska, Ződ Marci, meg a többi kevésbé ismert pusztázók, betyárok, kinnálló szegénylegények híre-neve a népi tudatban tovább él, s nem fújja el, mint egykor lábuk nyomát, az őszi szél. Elnyomott igazságukat a nép nem semmiért pártolta. A felzaklatott nép vére volt a betyár. S ha rabolt, csak urat rabolt, nem vérre szomjazott. Bár szigorúan megtiltották a pásztoroknak, nyájőrzőknek, hogy ezeket befogadják, mégis helyet, menedéket találtak itt legtöbbször, s a tanyai emberek is segítségükre voltak, mint ahogy a korcsmárosok kovácsok, gulyások, pásztorok is.
A Kutyakaparási csárda
Pandurokral körül zárva.
Azért van az körül zárva,
A betyár iszik a csárdába.
Iszik a jó betyár a csapon,
Sír a csárdás kisangyalom,
Ne sírj drága kisangyalom,
Nem ütik a betyárt agyon!
Nem sírok olyan nagyon,
Mer, kihallik az ablakon!
Édesanyám, olyan csalfa,
Az ablak alatt kihallgatja!
Zúg az erdő, fúj az őszi szél,
Fájó szívből, csepereg a vér.
Meghalok mostmán, érzem,
Istenem ments meg engem.
Kicsi betyár az erdőbe,
Elbujdosik a sűrűségbe.
De ő azon gondolkozik.
Hová menjen éccakára.
Hová menjen el éccakára,
A barna kislyány lakására.
Bekopogtat betyár módra,
Dunyhába tér nyugovóra.
Nincsen idehaza gazda,
Kerülj betyár az ajtóra.
Az ágyad meg van vetve,
Gyere betyár feküdj bele.
Nem fekszek az ágyadba,
Mert elalszok, virradóra.
Ne féljél nem alszol el,
Felkőtelek, amikor kell.
De éjfél után három óra,
Indulj betyár az útadra,
Irigyeid mind alusznak,
Még at ebek se ugatnak
„Betyár vagyok én betyárnak születtem,
A zöld erdőben én bokrok között nőttem.
A sűrű zöld erdőbe és bokor az én hazám,
Sej, haj, a faluban legszebb lány a babám.
Hírös alföldi betyárok vótak, itt mindenki ösmerte; Bogár Miskát, Szörnyű Jóskát, Jóni Bélát, Liki Pétert, Fazekas Mihályt, Bardi Lászlót, Víró Kálmánt, Bukobinszki Józsit, Enyedi Jóskát, Elek Józsefet, Fintor Mihályt, Fodor Nándort, Gaga Albertet, Hajnal Imrét, Kaszás Józsit, vagy Kádár Pétert, Geszten Jóska, Avar Jani, Józsa Gyurkát, Fábián Pistát, Nyéki Pistát. Szegedtül Kisvárdáig bejárták az alföldet.
Inkább leszek betyár a pusztába, mégsem leszek 20 évig a császár katonája, mondták a szegénylegények.
„Betyár vagyok, még az apám se vót más,
A vállamon ostor fityeg, karikás.
Rézsarkantyúm lovam víknyában vágom,
így múlik el gyenge ífijúságom."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése