Alapfogalmak
Zenei hangok,
hangsorok,
skálák
hangmagasság vagy dallam
a hang időtartama vagy ritmus
hangerősség vagy dinamika
hangszín vagy minőség
Zenei hangok
Felemelt hangok (jele: #): A “#” az alaphangot fél hanggal felemeli, jelölése: C#, D#, E# stb.
Neve az alaphanghoz biggyesztett “-isz” utótaggal történik, pl. cisz, disz, eisz.
Láthatjuk, hogy egyes félhangok ugyanazok, ha két különböző hangot leszállítunk, illetve felemelünk. Ha a zongora billentyűit magad elé képzeled, láthatod, hogy két törzshang között egy félhang van. 
Tehát az alsóbb egész hang felemelve és a felett lévő egész hang leszállítva ugyanaz a hang, pl. cisz = desz. Fontos tudnivaló, hogy ez E és F, illetve a H és C között nincs félhang, a zongora billentyűit megfigyelve látható, hogy ezeken a közökön a fekete billentyű is hiányzik. Ezért ezen hangok esetében a fel/leszállított hang a lejjebb vagy feljebb lévő egész hanggal lesz azonos: C = H# (hisz), E = Fb (fesz), F = E#(eisz)
A teljes 12 hangból álló zenei hangsor:
Felemelt hangok Leszállított hangok
neve jele (#) neve jele (b)
cisz C# cesz = H Cb = H
disz D# desz Db
eisz = F E# = F esz Eb
fisz F# fesz = E Fb = E
gisz G# gesz Gb
áisz A# ász Ab
hisz = C H# = C bé Hb
Dúr Moll hangok száma 7 7
Alaptörvény (Hangok típusa) egész-egész-fél-egész-egész-egész-fél egész-fél-egész-egész-fél-egész-egész. A-dúr:A – H – C# – D – E – F# – G# E-moll:E – F# – G – A – H – C – D
Hangköz
A két hang közötti hangtávolságot nevezzük hangköznek, vagyis a kezdő és záró hang közötti hangok számát, de ez nem egyenlő a megszólaló hangok számával. Ha leütjük a kezdő C-t és a C2-őt, akkor oktávot ütünk, de nem 8 hangot ütünk le, hanem csak kettőt. Hangtávolságok ;prím, oktáv, terc, kvint stb.
A ritmus, tempó vagy dinamika a hangok időtartama, egymáshoz képesti hossza és egymásutánja adja meg egy zene ritmusát. Vagyis azt, milyen sorrendben következnek egymás után a különböző hosszúságú hangok, függetlenül attól, hogy mik ezek a hangok.
1/1 = egész hang
½ = fél hang
¼ = negyed hang, vagy tá
⅛ = nyolcad hang, vagy ti
1/16 = tizenhatod
1/32 = harmincketted hang
1/64 = hatvannegyed hang
1 egész hang = 2 fél hang, 4 negyed hang stb.
Szünet
A kotta fontos része a szünet is, aminek hossza megegyezik a hangok hosszával (fél, negyed stb.), csupán a kottában való jelölése eltérő.
Tempó
A dal sebessége. Ugyanazt a dalt tudjuk gyorsabb és lassabb tempóban is játszani. Azonban a tempó a ritmust nem változtatja meg! Ha felgyorsítjuk egy dal tempóját, a hangok hossza önmagukban változik (negyedből nyolcad hang lesz), de egymáshoz képest nem változnak, ezért a dallam és ritmus ugyanolyan marad, ezért tudjuk így is felismerni a művet. A dinamika a hangok megszólaltatásának erősségét jelenti, ettől függ, milyen intenzitással szólal meg egy hangszer.
forte (jele: f): erősen
mezzoforte (mf) = közepes erővel, félerősen
piano (jele: p): halkan
pianissimo (pp) = nagyon halkan
A kotta a zene írásos rögzítése, amiben benne vannak a zenei hangok, ritmus, tempó, dinamika. Dallam- és ütőhangszerek zenéje egyaránt rögzíthető kottában.
A kotta elemei, jelölései
Kulcsok
Módosító jelek
Feloldó jelek
A mű dinamikáját jelző jelek
hangjegyek
szünetek
ütem
kulcsok
tétel
tétel zárása (egy vastag és egy vékony függőleges vonal)
A kottában a kulcsok jelölik a hangok magasságát.
Violinkulcs: magasabb hangok
Basszuskulcs: mélyebb hangok
A hangok módosításának jelölése a kottában:
Kettőskereszt (felemel): #
Bé (leszállít): b
Feloldó jel (megszünteti a módosítást): feloldójel
A kottában a # és a b szerepelhet közvetlenül a hangjegyek előtt, illetve a sor elején, a kulcs mellett. Előbbi esetben egy ütemen belül (amit függőleges vonallal jelölnek) minden hangra vonatkozik a módosítás. Utóbbi esetben az összes hangra vonatkozik az egész tételben. 
Tehát nem csak egy D-t kell disznek játszani, hanem minden D hangot, egészen a tétel zárásáig (ezt egy vékony és egy vastag függőleges vonallal jelölik). A hangok elhalkulását így jelöljük, hangosítását így.
A feloldójel arra szolgál, hogy megszüntesse a # vagy a b fel- vagy leszállítós jelentését. Szintén használható egyetlen hangra (tehát a kottában csak ezt a hangot nem kell fel- vagy leszállítva játszani) és az egész egységre is.
A kotta segítségével a dalokat megfelelő dallamban, ritmusban, tempóban, a fülnek kellemesen le fogod tudni játszani. Ha hosszú távon szeretnél zenélni (akár szórakozásból, akár profi szinten) a zeneelmélet ismerete elengedhetetlen. A kotta vagy a zene nemzetközinyelv mindenki beszéli aki ismeri. Vannak olyan kották, amik nem a szokványos formában íródtak, hanem adott hangszerre íródnak.
Ritmika a hangok időbeli tulajdonságait fejezhetjük ki. A hangok hossza a zenében általában egyszerű arányokkal megadható.
lento : lassan
adagio : lassan
andante : lépésben
andantino : lépegetve
moderato : mérsékelten
allegretto : kicsit vidáman
allegro : vidáman
vivace : élénken
presto : gyorsan
Ezek igazából nem tempót jelentenek, hanem az előadásban egy hangulati jellemzőt, és az határozza majd meg a tempót. Van metronómjelzés is, ami azt jelenti, hogy a jelzett hangérték a percnek hányad része, vagyis azt hányszor kell leütni 1 perc leforgása alatt. Ez már pontosan megadja a tempót. Nézzük tovább a ritmikai jelzéseket.
Összekötött hangok
Nézzünk további speciális hangértékeket:
Triola, kvintola, szeptola
Mint látható, a hangokat lehet harmadolni, ötödölni, hetedelni, stb.
További hangértékektől eltekintek most, mert azok már elég ritkán használatosak. Amit fontos tudni, hogy a hangérték nem a megszólalástól az elhallgatásig eltelt időt jelenti, hanem a megszólalástól a következő hang vagy jelölt szünet megszólalásáig eltelt időt. A szüneteket tulajdonképpen „néma hangoknak” lehet tekinteni. Nem kell, nem lehet leütni, de ki kell várni az idejét! Amit meg lehet tenni a hangokkal, azt a szünetekkel is. Tehát ugyanúgy lehet használni a fent leírt dolgokat. (pont a szünet után, stb.)
Az ütem: egy olyan egység, amelyben bizonyos értékű hangok (és/vagy szünetek) vannak. A kottában az ütemeket egy vékony függőleges vonallal választják el.
Az első hang az ütemben általában hangsúlyos, de vannak mellékhangsúlyok, és hangsúlytalan ütemrészek is. Ezeket pedig az ütemmutató határozza meg. Az egy törtszám, ami lehet a kotta legelején,
de a kottában bárhol kirakható. Továbbá megmutatja, mennyi lehet a hangok (és/vagy szünetek) értéke összesen egy ütemen belül. Sokszor azonban a szöveg vonulatából derül ki, hogy hol vannak a hangsúlyok. Fontos még tudni, hogy az átkötött (összekötött) hangokat nem hangsúlyozzuk, kivétel ez alól az, ha külön jelölve van. (a hangsúly jele a kottában: >)
A legalapvetőbb fogalom maga a zene. Először ezért tisztázzuk is, hogy miből van. Hangokból áll, de ezek önmagukban még nem alkotnak zenét. Kell valami rendszer, szabályosság, rendezettség, ismétlődések, egyfajta tudatosság ahhoz, hogy már zenérél beszélhessünk. Ezért nézzük meg, hogy egy másik alapfogalom, a hang, annak milyen tulajdonságai is vannak!
Magasság
Minden hang egyfajta rezgés. A hang magasságát a rezgések időbeli sűrűsége határozza meg. A mindennapi életben is tapasztalható, hogy gyorsabb rezgés magasabb, lassabb pedig mélyebb hangot produkál.
Hangerő
Ez a már említett fogalom a rezgések nagyságától, vagyis a kitérés mértékétől függ. Nyilvánvalóan minél nagyobb a kitérés, annál hangosabb a hang.
Minden tárgy tud rezegni. Azonban többféleképpen. Különböző iránnyal, szaporasággal, mértékkel. Minden természetes hang ezért összetettnek mondható, részhangokból áll, amik együttesen határozzák meg a hang színét.
Hely
Érdekes lehet az is, hogy a hang honnan szól. Ugyanis megfigyelhető, hogy változhat egy hangnak a tulajdonsága, ha máshonnan halljuk. És itt nem a távolságbeli hangerőkülönbségre gondolok. 
Figyeljük csak meg, ha hallgatunk egy zenét, máshogy halljuk a terem (szoba) sarkaihoz közel, meg középen is. Nagyobb (és/vagy üres) helyiségekben visszhang is kialakul, ami szintén változtat az eredeti hang összképén. Ezek után felmerül a kérdés, hogy ez így mind rendben van, de hogyan lesz ebből zene? Hangok ismétlésével. Ha egy hangot egy másik követ, az már egy motívum. Hasonlítsuk a hangokat bet-khöz. Ekkor egy motívum megfelel egy szónak. Azok frázisokat (mondatokat) alkotnak, a frázisok periódust (összetett mondat), a periódusok pedig tagot (bekezdés vagy versszak). 
Ezt a sort folytathatnám azzal, hogy a tag után következik a tétel, felvonás, stb. De ezek mind megléte nem feltétlen szükséges a zenéhez. Hiszen a régi munkadalok is csak frázisismétlődésekből álltak. A népballadák közül is vannak nagyon hosszúak, mégis a zenei anyaguk csak egytagú. De ezt a fogalomrendszert nem igen akarom erőltetni, mert leginkább csak a bécsi klasszicizmus stíluskorszakára volt jellemző. 
Másfajta zenére alkalmazni nem célszerű, de tudni kell ezeket is! Ugyanakkor ez a fogalmi tagolás kissé erőltetett is, hiszen mindannyian érezzük 1-1 dallamnak hol az eleje meg a vége, mindez ismeretek nélkül is. A hangmagasság a rezgések szaporaságától függ. Ezt fejezi ki egy fizikai mennyiség, a rezgésszám, más szóval frekvencia. Mértékegysége hertz (Hz). 1 mp alatt megtett teljes rezgések számát jelenti.
Frekvencia
Betűs kotta
dó(d) ré(r) mi(m) fá(f) szó(s) lá(l) ti(t)
Ez egy hétfokú hangsor. A ti hang után újra a dó következik, csak az már egy oktávval feljebb van a sor elején található dóhoz viszonyítva (jelölése d’, frekvenciája dupla annyi, mint a d-nak). Ezt relatív szolmizációnak is hívják, mert csak a hangok egymáshoz viszonyított magasságát mutatja meg (azt tudjuk, hogy egyik a másiknál hány frekvenciával több vagy kevesebb). Az, hogy melyik hang valójában milyen magas, nem tudjuk ezen jelölésből meghatározni. Ezért szűkség van egy másik jelölésre is, ami megadja a hang abszolút magasságát, vagyis valójában a frekvenciáját. Ezeket hívjuk ABC-s hangoknak, vagy törzshangoknak. Sorrendben a következők:
C D E F G A H c
Sor végén a kis c megkülönböztetés azt mutatja, hogy egy másik (a következő) oktávban van (későbbiekben az egyszerűség kedvéért ettől eltekintünk, és mindig nagy betűket használunk). De ezekről majd később esik szó. Ezt a sort más néven C dúr skálának is hívjuk. Sok dúr skála létezik, a szolmizációs hangok mindegyikre „ráilleszthetők”. Példánkban a C legyen a dó!
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. (fokszámok)
d r m f s l t d’
C D E F G A H c
Ma Magyarországon használatos vonalas kotta az ötvonalas. Több formán esett át a történelem során, de már néhány évszáda ez nem igen változott. Lényege, hogy függőlegesen a hang magasságát jelöljük rajta úgy, hogy vonalra vagy vonalközbe írunk egy hangjegyet. Egyéb állapot nincs (!). Ennek egyértelműen látszania is kell (!). Alakját a már korábban tárgyalt ritmus jelölések határozzák meg (ritmika). Tehát minden vonal és vonalköz megfelel a hétfokú hangsor egyes hangjainak. Ha kevésnek bizonyulna az öt vonal, pótvonalakkal pótolhatjuk a vonalrendszert. Azt, hogy az ötvonalas rendszerbe hova írjuk az abc-s hangokat, a kulcsok határozzák meg.
A második vonalról kezdjük el rajzolni a következőképpen:
Azért hívják G-kulcsnak, mert az (egyvonalas) G hang helyét jelöli a kottában, ami a második vonalon van (ahonnan kezdjük a kulcs írását). Az ábrán tehát a G hang látható.
C Dúr skála violinkulcsban
Értelemszerűen a sor végén levő C után újra D E stb. hangok jönnek, illetve a sor elején látható C hang előtt is H van, és így tovább. Ezek jelöléséhez, ha szükséges, pótvonal írható.
Nézzük meg, hogy a betűs kottánál leírt dal hogy néz ki vonalas kottában, abc-s hangnevekkel (C dúr skálában):
A negyedik vonalról kezdjük el írni, és 2 pontot teszünk a 4. vonal fölé és alá, mégpedig a következőképpen:
Basszuskulcs
Azért hívják F-kulcsnak, mert a (kis) F hang helyét jelöli a kottában, ami a negyedik vonalon van. Innen kezdjük írni, és a 2 pont is az F hangot jelöli. Az ábrán tehát az F hang látható. Az abc-s hangok sorrendjét ismerve, itt is ki tudjuk már számolni a többi hang helyét is.
C dúr skála basszuskulcsban
Ez szintén a C dúr skála. Csak annyi a különbség a violinkulcsnál leírttal szemben, hogy ez 1 oktávval lejjebb van. Tehát itt a legutolsó C hang magassága megegyezik a violinkulcsnál leírt első C hang magasságával.
kontra
nagy
kis
egyvonalas
kétvonalas
háromvonalas
négyvonalas
ötvonalas
A kis c hangAmelyik oktávban található az adott törzshang, a nevét is onnan kapja (pl egyvonalas G hang). Basszuskulcsban a 2. vonalközben található C hang a kis C (hivatalosan c), amely pontosan egy oktávval lejjebb található a violinkulcsban az első pótvonalra írandó egyvonalas C hangtól. Ezt összevetve elmondható, hogy az egyvonalas C hang basszuskulcsban a fenti első pótvonalon, violinkulcsban pedig az alsó első pótvonalon található. A fehér billentyűkön (törzshangok) kivül feketék is találhatóak egy zongorán. A módosító jelek, mint ahogy az a nevükből is következik a törzshangok, illetve szolmizációs hangok módosítására szolgálnak. 
A hangokat fel lehet emelni és le lehet szállítani fél hanggal. Ekkor egy módosított hangot kapunk, melynek elnevezése a hang + egy végződés. A módosításokat több lépcsőben is el lehet végezni, így léteznek többszörösen módosított hangok is. 3 féle módosító jel létezik: Kereszt: felemeli az adott hangot fél hanggal. A végződés minden esetben ISZ, keresztmelyet a hang neve után kell mondani. Pl. ha egy F hang előtt keresztet látunk a kottában, akkor a hang neve FISZ lesz. Ha 2 kereszt van az F hang előtt, akkor a hang neve FISZISZ (a dupla keresztet x-szel szokás jelölni). Tehát dupla felemelés esetén a végződés duplázódik, tripla esetén triplázódik, és így tovább, azonban már a dupla módosítás is ritka. Bé: leszállítja a hangokat fél hanggal. A végződés a magyar nyelvtan szabályainak megfelelően magánhangzó esetén SZ, mássalhangzó esetén ESZ. Egyetlen kivétel van, a H hang. Ha leszállítjuk fél hanggal, nem HESZ lesz a neve, hanem B (ejtsd: bé). Dupla leszállítás esetén értelemszerűen duplázódik a végződés a kereszthez hasonlóan az ábrán látható módon. Ha a H hang előtt kettő bé van, akkor a neve BEBÉ. bé. Feloldó jel: a korábban bével vagy kereszttel módosított hangot feloldja. A végződés törlődik. Értelemszerűen 1 feloldó jel csak egyszeresen oldja fel a hangot, ha már duplán van módosítva, annak teljes feloldásához két feloldó jel szükséges. feloldó jel 
A módosító jelek fontos szabálya Ha a módosító jel a sor elején van (ezt hívjuk előjegyzésnek), akkor az egész sorra, ha pedig egy ütemen belül helyezkedik el (ilyet látunk a fenti képeken), akkor csak azon az ütemen belül az utána következő hangokra vonatkozik.
Érdekesség: angol nyelvterületen használt kották esetén nincsen H hang, ott azt egy sima B-vel szokás jelölni, a leszállított B hang jelölése pedig B + a felső indexben egy ki bé módosító jel, ahogy az a fenti ábrán is látszik. A diatonikus skála egy olyan hétfokú hangsor, amelyben a fokok egymás után következnek, és egy oktávot (hangközök) foglal magába úgy, hogy minden egyes fok megszólal rajta. 
Minden egyes skálában meg van határozza, hogy a fokok milyen térközökkel folytatódnak, azaz fél, illetve egy egész hangnyi a távolságuk. A diatonikus skálákhoz tartoznak a Dúr skálák, a moll skálák közül a természetes és a dallamos (ezeket később tisztázzuk még), valamint a modális hangsorok. Ezek mindegyikére jellemző, hogy pontosan 5 egész és 2 fél hangnyi távolság van a fokok között, a 2 fél hang pedig a lehető legtávolabb van egymástól. Természetesen attól különböznek egymástól, hogy ezek hol találhatóak és milyen sorrendben következnek. Magyarországon és úgy általában a könnyűzenében ezeket a skálákat használják a zenészek, ezért a további leckékben is ezekről esik majd szó. Különös figyelmet fordítunk majd a Moll és Dúr skálákra.
További skálák:
Kromatikus skálák, hangsorok
Pentaton skálák, hangsorok
Példa diatonikus skálák használatára
C D E F G A H (C dúr)
G A H C D E FISZ (G dúr)
G A H C D E F (G mixolyd)
A H C D E F GISZ (Összhangzatos A moll)
dó re mi fá szó lá ti (szólmizációs hangsor)
Mivel 5 hangból áll, attól függően, hogy melyik hangról (fokról) indítjuk a sort, megkülönböztetünk 5 féle pentaton skálát:
dó pentaton (az I. fokról indítva)
ré pentaton (a II. fokról indítva)
mi pentaton (a III. fokról indítva)
szó pentaton (az V. fokról indítva)
lá pentaton (a VI. fokról indítva)
Ezek a skálák a régi népdalokban gyakran voltak használatosak. Ugyanakkor a profi zenészek körében is remek alap és lehetőség az improvizálásra. Kellő gyakorlással megtanulható minden hangnem összes pentaton skálája, így egy zenei játék közben bármikor rögtönözhető, mely igen színessé tud tenni egy művészi előadásmódot.
Példák pentaton skálákra
E G A C D (mi pentaton C dúrban)
G A H D E (dó pentaton G dúrban)
C D F G A (szó pentaton F dúrban)
Hogyan állapítható meg legkönnyebben egy hangsorról, hogy milyen pentaton?
Ez egy kiegészítő kitekintés, melynek megértéséhez a teljes skálatan és hangköztan ismerete szükséges.
A pentatonok jellegzetessége, hogy van 2 darab nagy szekund (N2) egymás mellett, melyek 3 hangot alkotnak. Keressük meg ezt a 3 hangból álló csoportot! A 3 hang közül az első hang adja meg azt a dúr skálát, melyben az egyik pentaton hangsorát láthatjuk. Ha megvan a dúr skála, akkor viszont már könnyedén meg tudjuk határozni, hogy az 5 pentaton skála közül melyik lesz az (mivel tudjuk, az adott dúr skálában hányadik hang a pentaton skála kezdő hangja).
Az egyszerűség kedvéért a példa csak a C dúr skálán keresztül mutatja be a megoldást, majd egy nehezebben:
pentaton hangsor szekund szekund Melyik dúr skála? Melyik pentaton hangsor?
C D E G A C – D D – E C dó
D E G A C C – D D – E C ré
E G A C D C – D D -E C mi
G A C D E C -D D – E C szó
A C D E G C – D D – E C lá
C Esz F Asz B Asz – B B – C Asz (4 bé) mi
Aisz Cisz Disz Eisz Gisz Cisz – Disz Disz – Eisz Cisz (7 kereszt) lá
Magyarázat az utolsó kettőhöz:
C Esz F Asz B: a szekundok a hármas csoportban: Asz B C, ennek első hangja Asz, tehát Asz dúr skálában vagyunk. Asz B C, 3., az pedig nem más, mint a mi pentaton (dó az első, ré a második, mi a harmadik).
Aisz Cisz Disz Eisz Gisz ugyanígy: Cisz Disz Eisz –> Cisz dúr skála –> lá pentaton.
https://wordwall.net/hu/resource/1074626/szolf%C3%A9zs/d%C3%BAr-%C3%A9s-moll-h%C3%A1rmashangzat
https://www.youtube.com/watch?v=aVvUD60Fi1g
A dúr skálák a hétfokú, vagy diatonikus skálák családjába tartozik. Képlete a következő:
egész – egész – fél – egész – egész – egész, röviden: 2 egész 1 fél 3 egész
Ezzel a képlettel kiszámolható egy adott hangról annak megfelelően, hogy fél hangnyit lépünk előre, vagy egy egészet (2 felet)
Ha ezt a sort kezdjük a C hangról, akkor megkapjuk a C dúr skálát:
C D E F G A H
Bármelyik hangról elkezdve így kiszámolhatjuk az adott dúr skála hangjait, az elnevezésükhöz azonban már kellenek a módosító jelek (kereszt, bé), ugyanis a képlet segítségével nem mindig törzshangra jutunk. Mivel a törzshangok és a fekete billentyűkből 12 féle van egy zongorán (1 oktávon belül, utána ismétlődik), így alapértelmezésben 12 féle dúr skálát különböztetünk meg. Ugyanakkor ennél jóval több létezik, elméletileg korlátlan a számuk (lejjebb lesz konkrét példa), mindamellett a hétköznapi zenei életben nem igen használunk 7 lépcsőfoknál többet. Azaz 7 keresztes, és 7 bé-s dúr skála használatos.
Mehetnénk sorba a hangokkal, és kiszámolhatnánk skálát, de akkor össze-vissza kapnánk meg a skálákat. Ahhoz, hogy sorban megvizsgáljuk a dúr skálákat, kezdve az 1 keresztől és bétől a 7-ig, illetve tovább, segítségül kell hívnunk a kvintkört, vagy más néven kvartkört.
Kvintkör
A kvintkör, mint ahogy nevéből is adódik a kvint hangközből jön létre (hangközök később). Hogy miért nevezzük kvartkörnek is, azt a 2. részben tárgyaljuk ki. De mivel még nem beszéltünk a hangközökről, így elmondom, hogy jön létre. Az adott dúr skála I. és V. foka közti távolságot hívjuk kvint hangköznek. A kvintkör lényege pedig, hogy 5 fokonként (kvint távolságokkal) haladunk felfelé, és megkapjuk a következő keresztes dúr skálát.
A C dúr skálának nincs előjegyzése, a hangok lejátszásához nem kell módosítani a hangokat, tehát ez a kiindulópontunk. Az 1 keresztes dúr skálát tehát úgy kapjuk meg, ha az I. fokról, azaz a C hangról felszámolunk az V. fokra.A C dúr skálát már ismerjük:
C D E F G A H
Melynek nincs előjegyzése, tehát csak törzshangokból áll. Nézzük meg, hogyan jön létre az 1 keresztes dúr skála.
Az 1. részben már szó volt róla, hogy az előző skála (jelen esetünkben a C dúr) V. fokára kell lépni. Ez pedig, ha felszámolunk, a G hang lesz. Már is megkaptuk, hogy melyik dúr skálának lesz 1 kereszt az előjegyzése. Kérdés még, hogy melyik lesz az 1 kereszttel módosított hang. Erre az a szabály, hogy a létrejött skála VII. fokát (vagy 7. hangját) kell felemelni fél hanggal. Nézzük is meg, melyik lesz ez:
G A H C D E F –> G A H C D E FISZ
A második hangsorban tehát a G dúr skála hangjai láthatóak. Ugyan erre az eredményre jutunk, ha a képlettel számolunk:
G (+egész) A (+egész) H (+fél) C (+egész) D (+egész) E (+egész) FISZ
Mivel keresztes skálákról beszélünk, ezért felemelt hang kell a 7. helyre. Az pedig a FISZ, és nem a GESZ lesz. Érdekessége, hogy ugyanarról a “leütött hangról” van szó, de az elnevezése más, és erre oda kell figyelni!
2. kereszt
A G dúr skála V. foka a D hang lesz, tehát a 2 kereszt előjegyzéssel rendelkező dúr skála, a D dúr skála. Itt is a hetedik hang lesz felemelve, így a hangjai a következők lesznek:
D E FISZ G A H CISZ3. kereszt
A H CISZ D E FISZ GISZ
4. kereszt
E FISZ GISZ A H CISZ DISZ
5. kereszt
H CISZ DISZ E FISZ GISZ AISZ
6. kereszt
FISZ GISZ AISZ H CISZ DISZ EISZ
7. kereszt
CISZ DISZ EISZ FISZ GISZ AISZ HISZ
És eljutottunk arra a pontra, ahol már mindegyik hang fel van emelve fél hanggal. Összegyűjtöttem táblázatba 7 keresztig a dúr skálákat:
Mi van akkor, ha tovább akarunk menni? 8, 9, 10, stb. keresztig? Természetesen megtehetjük, úgyanúgy alkalmazhatjuk a fenti szabályokat. Ezeknek a skáláknak gyakorlati haszna már nincsen, de elméletben akármeddig mehetnek.
8 kereszt
A Cisz dúr skála V. foka a Gisz hang, tehát 8 kereszt előjegyzése a Gisz dúr skálának van. A hetedig hangot szintén felemeljük, így a következő módon néz ki a skála:
GISZ AISZ HISZ CISZ DISZ EISZ FISZISZ
Láthatjuk, hogy itt már van egy duplán felemelt hangunk is. Így mehetünk tovább a 9, 10, 11, 12 keresztes skáláig, ami a HISZ dúr skála lesz. A sort a végtelenségig lehetne folytatni, csak nem érdemes, mert már nem használjuk.Megfigyelhető, hogy 7 keresztenként mindig kap a dúr skála egy plusz keresztet, azaz egy ISZ végződést, és ugyanez elmondható a hangjaira is. Ha összehasonlítjuk az 1#-es G dúr skálát a 8#-es Gisz dúr skálával, akkor ezt azonnal láthatjuk is. Ebből azt következik, hogy a hetes szabály alkalmazásával bármennyi kereszttel rendelkezik egy dúr skála, meg tudjuk állapítani, hogy melyik lesz az. Pl.:
Melyik lesz az a dúr skála, aminek 26# az előjegyzése, és melyek lesznek a hangjai?
Megoldás: osszuk el a 26-ot 7-tel. 26 : 7 = 3 és a maradék 5 lesz. Ez azt jelenti, hogy 3 szorosan (az eredmény miatt) lesz felemelve minden hang az 5 keresztes (a maradék miatt) skálához képest. Az 5 keresztes a H dúr skála, tehát a 26 keresztes skála a H### dúr, vagyisz a Hisziszisz dúr skála lesz. Hangjait szintén származtathatjuk a H dúrból:
H dúr: H C# D# E F# G# A#
H### dúr: H### C#### D#### E### F#### G#### A####
betükkel kiírva pedig:
Hisziszisz Ciszisziszisz Diszisziszisz Eisziszisz Fiszisziszisz Giszisziszisz Aiszisziszisz
Ezt a módszert visszafelé is alkalmazhatjuk:
Hány kereszt az előjegyzése a GISZISZISZ dúr skálának?
Megoldás: A G hang 3 szorosan van felemelve, a G dúr skálának 1 kereszt az előjegyzése. Tehát megszorozzuk a 7-et 3-al, és mivel a maradék 1 lesz, ezt még hozzáadjuk, így az eredmény 22. A választ tehát: a Gisziszisz dúr skála előjegyzése 22 kereszt.
A hetes szabály alkalmazásával látható, hogy bármilyen keresztes dúr skálát meg tudunk így kapni.A kotta olyan a zenében, mint az írás a nyelvben: a segítségével rögzíteni lehet a zenei gondolatokat, hogy bármikor ugyanolyan formában vissza lehessen idézni. Ha ismered a kottát, elénekelhetsz vagy hangszeren eljátszhatsz bármilyen zenét, illetve a saját dalaidat is rögzítheted. A kottaolvasás ugyan a hagyományos olvasáshoz hasonlóan elsőre nem egyszerű, de sok gyakorlással és némi kitartással egyre automatikusabbá válik.
https://hogyankell.hu/Kott%C3%A1t_olvasni
https://www.magyar-iskola.sk/2021/03/a-ritmusok-kottaolvasas-egyszeruen/
https://5letes.hu/tanulj-meg-kottat-olvasni-jatekosan-es-egyszeruen-hasznos-tippek-es-otletek/#google_vignette
https://www.muziker.hu/blog/hogyan-tanulj-meg-zongorazni-kezdoknek-szolo-utmutato?gad_source=1&gad_campaignid=14999913319&gbraid=0AAAAADi7d-79Uq1bDeDikFrs8lrJkBW82&gclid=EAIaIQobChMIqbumzbPnkgMVbaeDBx0r_AO9EAAYASAAEgJaofD_BwE
Kezdd lassan, oszd a darabot szakaszokra, és fokozatosan egyesítsd őket. Minden új ütem előrébb visz.
Mennyit gyakorolj naponta?
Kezdőknek napi 15–20 perc elegendő, ideális 5–6 nap hetente.
Ha sikerül, nyugodtan növeld 30–40 percre.
De ne feledd: jobb naponta 15 percet játszani, mint heti egyszer egy órát. A zene a rendszerességről és a szokásokról szól.
Gyakorlati tippek, amelyek segítenek kitartani
Ülj helyesen: lábak a földön, hát egyenes, csuklók enyhén a billentyűk felett.
Lassan játssz: ha nem tudsz lassan játszani, nem fogsz tudni gyorsan sem.
Oszd fel a gyakorlást: pl. 5 perc skálák, 5 perc akkordok, 10 perc darabok.
Használj metronómot: már az elejétől építed a ritmust – ez minden alapja.
Mit fogsz tudni egy hónap múlva?
4 hét rendszeres gyakorlás után ezt fogod tudni:
Alapakkordokat játszani (C, G, F)
Egyszerű dallamokat játszani a jobb kézzel
Kombinálni mindkét kezet egyszerű darabokban
Tájékozódni a billentyűzeten
Elkezdni az alap kottaolvasástFékezd a tempót a felére.
Gyakorold minden kézzel külön.
Oszd a darabot kisebb szakaszokra.
Tarts egy nap szünetet – az agyadnak is pihenésre van szüksége.
A zongorázás megtanulása nem rakétatudomány. Napi 15–20 perc gyakorlással és ezzel a konkrét tervvel egy hónap alatt már az első valódi darabokat is el tudod játszani. A kulcs a rendszeresség, nem a tökéletesség. Kezd ma – az első C-dúr rád vár.
https://hu.pinterest.com/erikadaniel3/zongora-kotta-kezd%C5%91knek/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése