A honfoglaláskori Demecser titkai

Egyszer régen egy végeláthatatlan mocsárvilág volt itt. A gát nélküli hatalmas, kanyargó lomha Tisza öntötte el ezt a Rétközi területet, amerre csak ellát a szem, mindent víz borított, nem volt mező, az egész olyan volt mint a tenger. A honfoglaláskor őseink csak ott tudtak megtelepedni, ahol kisebb dombok emelkedtek ki ebből a végtelen vízből. Demecserhez és Kékhez tartozó honfoglaláskori településekről fogok most írni nektek. Az első Fancsal (fenyére) egy régi településnév és dűlőnév, amely egykor a mai Kék és Demecser közötti határrészen helyezkedett el. A területre és az elnevezésre vonatkozó legfontosabb történelmi és földrajzi adatok:Történeti említései: A középkori Szabolcs vármegye területén álló falu nevét írásos emlékek már a XI. század végétől említik, másik elnevezése Fonsol, majd később Fenerie. A honfoglaláskori történelmi forrásokban gyakran együtt szerepel a szomszédos Babot és Babotgödre településekkel. A korabeli leírások szerint a terület a mai Kék és Demecser között, a Baboti út és a gyűjtőcsatorna környékén volt. A Babotgödre nem önálló település, hanem egy történelmi dűlő a helytörténeti kutatások szerint a középkori Babot nevű település emlékét őrzi, kiegészülve a helyi talajmélyedést jelölő „gödör” szóval. A Babotláp egy hagyományos ingovány, történelmi földrajzi név (mikrotoponima), a faluhoz közeli erdős, egykori vizenyős

területeket jelöli, ami a Páskomig terjed. A demecseri határt jelző sövénysortól nyugatra, hajdani lápból alig kiemelkedő lapos dombhát keleti szegélyén egy hosszú sávban rézkori, császárkori és középkori maradványok utalnak létezésére. A Babot, Gyűjtőcsatorna partja a falu DK-i sarkában, a csatorna partján, az északi oldalon fekvő kis kerek dombon volt.  A  Fancsal(fenyére) a második tag a magyarfenyér 'vizes-füves földterület'. A település a Százdi apátság 1067 körüli, de 1267-ben átírt alapítólevelében merül fel. A két ízben említett prédiumról, illetve földről megtudjuk, hogy a  (A képen egy sírban talált lelet I. Salamon ezüstveret 1063.-ból) fenyérnek nevezett műveletlen részét, amely a Bubath nevet is viseli, Géza (Magnus) herceg adta (az Aba nb-i) Péter ispánnak, aki azt továbbadta a monostornak a Nagykereki erdővel együtt. Fancsal másik felét - ahol a szabadosok 12 háznépe élt - Péter ispán Magna nevű leánya férje, Hete kapta. Felmerül a lehetősége, hogy a kéki határ Demecser felé eső részén keressük. (Vö. Kiss 1961. 181.: Babot, Babotgödre, Babotláp, Baboti út.) 

Forrás; https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SZSZ_RGY_02_a_retkoz/?pg=123&layout=s

https://epdf.pub/a-kzepkori-szabolcs-varmegye-teleplesneveinek-nevrendszertani-vizsgalata.html

A képen  a Honfoglaláskori települések vélt helyei...
Az 1268-ban feltűnő falu földjét a borsovai vár jobbágyaival (bár az Szabolcs megyében fekszik) V. István ifjabb király Sándor Szörényi bánnak adományozta. 1315-ben az idevaló Jakobcha végrendeleti tanú. 1323-ban I. Károly király meghagyására (a Hont Páztmány nb-i Szalók fia) Mihály mestert (a Battyáni család ősét) beiktatták eme vásárolt birtokába. Sándor bán unokája Karászi László 1333-ban Demecserrel együtt 400 M-ért eladta Magyar Pál mesternek. Ekkor a Krisztus teste tiszteletére szentelt, fából épült egyházát is említik, egyúttal Henével határosnak mondják. A Demecser felé eső határrészen, a község K-i határában (Kiss 1961. 181.) több lapos, homokos földhát húzódik [lásd még Fancsal(fenyére)!]. Melis Katalin terepbejárása során 1962-ben az Állami Gazdaság tanyaépületétől északra egy lapos, alig kiemelkedő dombháton - melynek északi végén dűlőút vezetett a faluba - rézkori, császárkori és Árpád-kori leleteket találtak.

Öröklések; E. n.: [1067 k.]/267:pr. Fonsol Fenerie, quodvoc. Bubach [':pr. Fonsolfeneriequodvoc. Bubath] A település a százdi (Borsod m.) apátság 1067 körüli, de 1267-ben átírt alapítólevelében merül fel. A két ízben említett prédiumról, illetve földről megtudjuk, hogy a fenyérnek nevezett műveletlen részét, amely a Bubath nevet is viseli, Géza (Magnus) herceg adta (az Aba nb-i) Péter ispánnak, aki azt továbbadta a monostornak a Nagykereki erdővel együtt. Fancsal másik felét - ahol a szabadosok 12 háznépe élt - Péter ispán Magna nevű leánya férje, Hete kapta. Felmerül a lehetősége, hogy a kéki határ Demecser felé eső részén keressük. (Vö. Kiss 1961. 181.: Babot, Babotgödre, Babotláp, Baboti út.) Talán azonos a Babot nevű részen (1-2. lelőhely) talált lelőhelyek valamelyikével.