Közművelődés, kultúra, oktatás, könyvtár, pedagógia, műszaki informatika, számítástechnika
2020. november 16., hétfő
A levél megírásakor figyelembe kell venni
2020. november 9., hétfő
Hivatalos levél formai és tartalmi követelményei
2020. november 8., vasárnap
A SETI program buktatói
Elsősorban a csillagászat, az asztrobiológia, az informatika és a filozófia határtudománya jár élen a fantazmagóriák kitalálásában. Önjelölt tudálékosok okoskodásai, aminek se füle se farka. Voltak és jelenleg is folynak kísérletek a Fermi-paradoxon feloldására, földön kívüli civilizációk létezésére utaló közvetlen vagy közvetett bizonyítékok keresésével, valamint olyan elméletek felállításával, amik kijelentik, hogy ilyen élet az emberek tudta nélkül is létezhet. Az ellenvélemények azt feltételezik, hogy nem létezik intelligens földön kívüli élet, vagy csak olyan ritkán fordul elő, hogy az emberek soha sem léphetnek kapcsolatba ezekkel az életformákkal. A Drake formula nem más mint egy rövid egyenlet, ami megadja egy adott csillagközi térrészben levő, egymással kommunikálni képes civilizációk számát, de az egyenlet elemei nem ismertek, így humbunk az egész.
Egy az Itokawa-nál kisebb méretű kődarab egy párméteres űrhajó álcázására alkalmas, 2020 február 28-án a Pan-STARRS 1. által felfedezett, a földet 35000kmre megközelítő "2014 DX110" planetoid valójában egy 15000m/s sebességgel röpködő űrhajó. Azzal nyugtatják a közembereket hogy 1 a 10 millióhoz a matematikai esély a becsapódásra, szépséghibája ennek az hogy 10 milliónál több kisbolygó van a naprendszerben, ami azt jelenti legalább egy becsapódhat.
2020. november 6., péntek
Vírusok szerepe a számítástechnikában
Mi a számítógépes vírus, és hogyan védekezhetünk ellenük?
Mi a vírus?
Olyan program, amelynek rendelkezik a következő három tulajdonsággal:
Szaporodás: a saját kód megsokszorozásának képessége
Rejtőzködés
Károkozás
Vírusjelenségek
Korábban elegendő memória egyszerre kevés lesz a programok futtatására.
A floppy és/vagy merevlemezeken a vártnál gyorsabban fogy el a szabad lemezterület.
Megmagyarázhatatlan programhibák jelentkeznek.
Egyes programok működése lelassul, vagy leáll.
Fájlok, könyvtárak tűnnek e1 vagy jönnek létre minden különösebb ok nélkül.
A vírusellenőrző szoftver vírust jelez, stb.
Egy számítógépes programot csak abban az esetben tekinthetünk vírusnak, ha mind a három kritériumot teljesíti. Amennyiben nem teljesíti az összes feltételt, vírus-rokon programnak nevezzük.
Vírustípusok
Fájlvírusok: csak úgy tudnak szaporodni, hogy egy program állomány belsejébe másolják be magukat.
Bootvírusok: a floppy vagy merevlemez boot-területeinek egyikébe írják be magukat. Akkor fertőződnek, ha fertőzött lemezről indul a gép.
Makróvírusok: sok manapság használatos program, mint pl a Word, Excel lehetővé teszik, hogy sablonjaik makrókat tartalmazzanak. A makróvírusok így ilyen dokumentumhoz hozzákapcsolódó öninduló makrók, amik reprodukálódnak, s más dokumentum-állományokhoz fűzik magukat. Fő terjedésük: e-mailek csatolt állományaival.
Mailvírusok: e-mailekkel terjednek, a levélkiszolgálókat és levelezőprogramokat használják ki terjedésükhöz. Ezek legtöbbször a levelek csatolt állományaival terjednek, de napjainkban már előfordulnak a levéltörzsben speciális karakterekként elrejtve, amik rákényszerítik a levelezőprogramot vagy a levelezőszervert egy speciális feladat végrehajtására.
Vírus-rokon programok
Trójai falovak: nem szaporodnak, de a gépbe bekerülve ott valamilyen rendellenességet okoznak, pl. PC-k és a hálózati forgalom lelassítása.
Kémvírusok: kárt nem okoznak, hanem információkat szolgáltatnak az adott gépről és a hálózatról Interneten keresztül.
Férgek: „csak” szaporodnak, s emiatt lecsökkentik a háttértár szabad területét, súlyos rendszerhibákat okoznak.
Honnan jönnek, kik írnak vírusokat?
Egyetemi kutatólaboratóriumok: cél pl. kutatás (víruslélektan)
Katonai kutatólaboratóriumok: cél pl. az ellenséges számítógép
Terrorista szervezetek program fejlesztői
Másolásvédelem melléktermékei
Munkakörülményeikkel elégedetlen programozók
Védekezés ellenük
Óvatossági rendszabályok betartása: pl. idegen floppylemezt nem teszek be a gépembe, csak ha meggyőződtem annak tisztaságáról; saját lemezemet idegen gépbe csak írásvédetten teszem be; ismeretlen személyektől származó e-mailek csatolt állományait lehetőleg nem nyitom meg.
Vírusirtó programok: pl. F-PROT, TBAV, SYSDOKI, SCAN, MSAV, OHK, stb.
Ezek utólag, lefuttatásukkor tisztítják meg a lemezt, a fájlokat a vírusoktól. Ma már nem nagyon használjuk ezeket.
Vírusfigyelő programok: pl. Norton Antivirus, PC Cillin, Mc Affee, CA, Virus Buster, Kaspersky, stb. Ezek a manapság használatos vírusvédelmi eszközeink. A gép működése közben állandó védelmet jelentenek, ha vírust észlelnek, azt nem engedik bejutni. Ha fennáll a lehetőség, hogy korábban került vírus a gépünkbe, segítségükkel víruskeresést is elindíthatunk, s ezzel az egész gépünk tartalmát leellenőrizhetjük.
A vírusirtók és a vírusfigyelők, ha vírust találnak, a lehetőségek szerint azt megölik, vagy törlik a vírusos állományt vagy a frissebb verziók elkészítéséig karanténba helyezik a vírusos állományt.
Fontos, hogy a vírusirtókat illetve vírusfigyelőket gépünkön folyamatosan frissítsük, hogy az újabb kórokozók ellen is hatásosak legyenek.
2020. november 5., csütörtök
PC összeszerelése kikészítettalkatrészekből10_2
2020. november 3., kedd
Hálózati kapcsolatok ellenőrzése
2020. november 2., hétfő
Számítógéphálózat építóelemei_11_2_2
A hálózatok hardverelemei olyan fizikai eszközök, amik a hálózatok kialakításában szükségesek. Ezek biztosítják, hogy az adat el tudjon jutni fizikailag az egyik helyről a másikra:
- Modem - nevét a két alapvető részegysége modulátor és a demodulátor kezdőbetűinek összevonásából kapta - a digitális információk analóg közegeken (pl. telefonos vagy kábelhálózat) keresztüli továbbítását vivőjelek modulálásával lehetővé tevő hardvereszköz.
- A hagyományos, analóg telefonos hálózaton történő átvitelre használt modemek legnagyobb sebessége 56 Kbps, a kábelhálózaton üzemelő kábelmodemek által már elérhető vált 600 Mbps-os átviteli sebesség.
- Router (útválasztó), olyan intelligens hálózati eszköz, amely a beérkező adatcsomagokat a továbbítását a célállomás felé a lehető legoptimálisabb úton végzi.
- Switch a különböző hálózati szegmensek között biztosítja a csomagolt adatok továbbítását.
- Hub - amely fizikailag összefogja a hálózati kapcsolatokat - elnevezés hálózati hardverelem közös kapcsolódási pontját jelenti. Elsősorban a helyi hálózatokban (LAN) használják számítógépek és más eszközök összekötésére.
- Repeater (jelismétlő) a fogadott analóg jeleket digitális adatsorrá alakítja vissza, majd az ez alapján újból előállított analóg adatsort küldi tovább a célállomásnak.
Kliens Pc-k és Szerverek
Adatátviteli közeg; UTP, BNC, Fénykábel
Celuláris rendszerek 11_2
Mobil kommunikációs rendszerek
A mobiltelefonok az USA-ban celluláris a német és angolszász területeken a handy telefonok működése a mikrohullámok segítségével - melyeket az ionoszféra nem képes visszaverni, így nem használhatók nagy távolságú távközlésre -valósul meg. Azt a területet, amelyet a rádiótelefon átfog területegységekre, cellákra osztják fel. A rádió bázisállomások révén - melyek kapcsolatot teremtenek a mobilkészülék és a kapcsolóközpont között -, továbbítanak a mobiltelefonokról indított, illetve fogadott hívásokat.
A CB a polgári rádiósáv (Citizen Band) adó/vevő berendezései, az 1980-as évek elején jelentek meg, amelyek még analóg működésűek, de már mobil rendszerek voltak. A rádiótelefonok körébe tartozó vezeték nélküli URH-sávú rádiókapcsolat létesítésére alkalmas kétirányú adóvevő készülékek megjelenése nagy jelentőségű volt, mert képes volt helyettesíteni a telefonos információcserét.
1982-ben a digitális beszédtovábbítás egységes rendszerének kidolgozására egy munkacsoport megalkotta a GSM-(Global System for Mobile Telecommunication) szabványt56. Magyarországon 1993-tól vezették be a már digitális hálózatot használó GSM-rendszereket. A roaming57 egyezmény értelmében a telefon használója akár idegen hálózatba lépve is - a hazai hálózatban megszokott módon használhatja készülékét. A GSM-rendszerek globális elterjedésével már mind az öt kontinensen találhatunk olyan országot, ahová GSM telefonunkat magunkkal vihetjük. Az ezredforduló környékén a korábbi kizárólag hangalapú alkalmazások mellett megjelentek a mobil adatkommunikációs rendszerek. A GPRS-(General Packet Radio Service) és az UMTS-szabványnak köszönhetően egyre nagyobb sebességű adatátvitelre adnak lehetőséget.
Az igen nagy frekvencián jelentkező rádióhullámokat nyalábokká fókuszálják, így használják fel a mobiltelefonok. A mobiltelefon-rendszer részei: 1. mobilkészülék 2. bázisállomás 3. kapcsolóközpont
A beszédalapú összeköttetésen kívül a GSM-rendszer alkalmas rövid szöveges üzenetek (SMS), multimédiás üzenetek (MMS) továbbítására, különböző sebességű adatátviteli szolgáltatások (HSCSD, GPRS, EDGE) nyújtására, illetve a mobiltelefonokra optimalizált internethonlapok tartalmának megjelenítésére (WAP-szolgáltatás). Révész Gábor 2003. MTA.
Forrás: http://www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/UMTS.htm Révész Gábor 2003. MTA
Története
http://kozeljovo.blogspot.com/2016/06/cellularis-halozatok.html
Technológia
https://www.magyar-elektronika.hu/10005-tartalom/2287-cellularis-technologia-minden-celra
Felépítése
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_27_mediumismeret_ii_scorm_03/37_mobil_kommunikci_cellulris_telefon_gsm.html
Vezeték nélküli átviteli módok: rádióhullám, infravörös- és lézeres átvitel.(11_2)
Vezeték nélküli átviteli közeg
Hálózat kiépítésekor gyakran adódik olyan helyzet, amikor vezetékes összeköttetés kialakítása lehetetlen. Utcákat kellene feltörni, ott árkokat ásni és ha mindez mondjuk egy forgalmas, sûrûn beépített terület? Ilyenkor a vezeték nélküli átviteli megoldások közül kell választani, amelyek fény(infravörös, lézer) vagy rádióhullám alapúak lehetnek.
Infravörös, lézer átvitel
A lézer és infravörös fényt alkalmazó ADÓ-VEVÕ párok könnyen telepíthetõk háztetõkre, a kommunikáció teljesen digitális, a nagyobb távolság áthidalását lehetõvé tévõ energiakoncentrálás miatt rendkívül jól irányított, amely szinte teljesen védetté teszi az illetéktelen lehallgatás, illetve külsõ zavarás ellen. Sajnos a láthatósági feltételek miatt az esõ, köd. légköri szennyezõdések zavarként jelentkeznek. A számítógépes rendszerekben az információátvitel ilyen módja fokozatosan terjed, IrDA néven már szabványos megoldása is létezik.
Rádióhullám
Nagyobb távolságok áthidalására gyakran használják a mikrohullámú átvitelt. A frekvenciatartomány 2-40 GHz között lehet. A kiemelkedõ antennatornyokon (a láthatóság itt is feltétel!) elhelyezkedõ parabola adó és vevõantennák egymásnak sugárnyalábokat küldenek és akár száz kilométert is átfoghatnak. A jelismétlést itt relézõ állomásokkal oldják meg, azaz a vett jelet egy más frekvencián a következõ relézõ állomásnak továbbítják. Problémaként jelentkeznek a viharok, villámlás, egyéb légköri jelenségek. A frekvenciasávok kiosztása átgondolást igényel, és hatósági feladat.
Szórt spektrumú sugárzás
Kisebb távolságokra (kb. I km távolságig), lokális hálózatoknál használt megoldás, Széles frekvenciasávot használ, amit egy normális vevõ fehér zajnak érzékel. (Azonos amplitúdó minden frekvencián.) A szórt spektrumú vevõ felismeri és fogja az adást. Antennaként megfelel egy darab vezeték.
Mûholdas átvitel
A mûholdakon lévõ transzponderek a felküldött mikrohullámú jeleket egy másik frekvencián felerõsítve visszasugározzák. Hogy a földön lévõ mûholdra sugárzó, illetve a mûhold adását vevõ antennákat ne kelljen mozgatni, geostacionárius pályára állított mûholdakat használnak. Az Egyenlítõ fölött kb. 36.000 km magasságban keringõ mûholdak sebessége megegyezik a Föld forgási sebességével, így a Földrõl állónak látszanak. A mai technológia mellett 90 geostacionárius mûhold helyezhetõ el ezen a pályán ( 4 fokonként ). A frekvenciatartományok a távközlési mûholdaknál: 3,7...4,4 GHz a lefelé, 5,925...6,425 GHz a felfelé irányuló nyaláb számára.
A mûhold tipikus sávszélessége 500 MHz (12 db 36 MHz-es transzponder, egy transzponderen 50 MB/s-os adatforgalom, vagy 800 db 64 kbit/s-os hangcsatorna.
Ha a transzponderek az adást polarizálják, több transzponder is használhatja ugyanazt a frekvenciát.
A frekvenciatartományok kiosztása a transzponderek között lehet statikus: azaz a frekvenciák fixen ki vannak osztva a transzponderek között, de ma inkább azt a módszert használják, hogy elõször az egyik transzponder majd utána a következõ kap egy-egy frekvenciaszeletet. (Osztott idejû multiplexálás).
A visszasugárzott hullámnyaláb mérete is befolyásolható: nagy kiterjedésû hullámnyalábot leginkább a TV-s mûsorszórás igényel, de ma már lehetséges kis kiterjedésû (néhány km átmérõjû) pontnyalábok (spot beam) használata is. Ez utóbbi távközlési rendszereknél elõnyös, a lehallgathatóságot csökkenti.
Tudnunk kell, hogy a mûholdas átvitel késleltetése a földi mikrohullámú illetve a vezetékes rendszerekhez képest jelentõs a nagy távolság miatt: 250-300 msec.
Mikor melyiket milyen távolságra érdemes használni
A szórt spektrumú sugárzás:–Kisebb távolságokra (1000 m)–Lokális hálózati megoldást és széles frekvenciasávot alkalmaz–A vevő felismeri a széles spektrumú adást–Antennaként használható egy vezetődarab is akár5)Műholdas adatátvitel:–Egyenlítő felett 36000 km magasan keringő műholdak–Műholdak keringési sebessége egyenlő a Föld forgási sebességével–A műholdon lévő transzpondereka felküldött mikrohullámú jeleket egy másik frekvencián felerősítve sugározzák vissza–Lesugárzás frekvencia-tartománya: 3,7 –4,4GHz–Felsugárzás frekvencia-tartománya: 5, 925 –6,425 GHz–Tipikus sávszélesség: 500 MHz–Hátrány: •Lehallgatható•A jel késése nagy (nagytávolság)Bluetooth:–rövidhatótávolságú, adatcseréhezhasznált, nyílt, vezetéknélküliszabvány–számítógépek, mobiltelefonok(telefonkihangosítók, és egyébkészülékek közöttautomatikusan létesíthetünk kishatótávolságúrádióskapcsolatot–1.2-es verzió 1Mbps-osadatátviteli sebesség a világszerte szabadon elérhető 2,4 gigahertzes frekvenciasávban–2.0-s Bluetoothpedig 3Mbps-osadatátviteli sebességet tesz lehetővé a világszerte szabadon elérhető 2,4 gigahertzes frekvenciasávban–Az adatcsatorna ebben a sávban másodpercenként 1600-szor változik véletlenszerűen („szórt spektrumú frekvenciaugrás”). Egy hálózatban egy időben 1 „mester” eszközhöz legfeljebb 7 másik eszköz csatlakozhat. Az egymáshoz csatlakozott eszközök ún. personal-areanetwork-öt(PAN), más szóval piconet-ethoznak létre, ami például az egy szobában lévő eszközök által alkotott hálózatot jelenti (vagy az autóban a mobiltelefon és a fejhallgató közötti kicsiny hálózatot).–A Bluetoothalacsony energiafogyasztása miatt különösen alkalmas hordozható eszközök számára. A Bluetoothnaknem jelentenek akadályt a falak. A készülékek osztályuktól függően az alábbi távolságon belül képesek kommunikálni.
https://gyires.inf.unideb.hu/GyBITT/30/ch02s03.html
http://uni-obuda.hu/users/racz.ervin/Adatatviteli_eszkozok.pdf
https://www.youtube.com/watch?v=krxvhk03Or4














