A zsidóság az 1700 években vándorolt ide Csehországból. A Chevra Kadisa jelentése Zsidó Szent egylet, a chasid zsidóság egyik legősibb intézménye, amelynek gyökere a Talmud koráig nyúlik, Hatásköre és fő feladata eredetelikeg a halottak végtisztességgel való eltemetése a hagyományos szokások szerint, de a kegyelet rendszerint még nem meríti ki feladatát, mert legtöbbször a zsidó hotközségbe tartozó betegeket és szegényeket is támogattak, nagyobb hitközségekben általános kultúrtörekvéseket is támogattak. A zsidó vallástörvények írják elő és működését konkrétan a Sulchan Áruch (l. o.) szabályozta. Minden hitközség vallásos kötelessége, hogy alakulása után alakítsa meg mindjárt a Chevra Kadist is. Olyan szervezet ami tevékeny módon segíti embertársait: segít, jótékonykodik és a kötelékébe való felvétel ünnepélyes formák között megy végbe. A hagyományok és a sírok ápolása is a hitközség feladata. Saját metszőhely, húsbolt temető és rituális fűrdőjük volt. A zsinagóga a két templom közötti utcán volt. Főleg korcsmárosok, kereskedők házalók, kézművesek, mészárosok és pálinkafőzők, gabona kereskedők, orvosok voltak.
Gondnok: Günczler Hermann korcsmáros
Az egylet lélekszáma: 391 fő
Anyakönyvvezető rabbi: Leonorovits Géza Kemecsei rabbi
Lőwy Márton rabbi helyettes
Elemi iskola 52 gyerek, csillogó szemű tudásra éhes angyalkák tervezték és álmodták a jövőt piciny lelkükben a reménység sugarával fordulva a vilgá felé ahogy Nagy Ferenc mondta.
A demecseri hitközség tanitója hitk. alapszabály tervezetet, illetve utbaigazitást kér (benyújtás napja: 1907. Róth Ármin az elemi iskola tanítójának!
A haszid szó pontos fordítását illetően létezik némi vita a téma valódi szakértői között is. Előszeretettel fordítják úgy, hogy „jámbor”, de vannak, akik szerint pontosabb a hű vagy a lelkes kifejezés. Haszidnak azt tekintjük, aki teljes odaadással vállalja a meggyőződése által előírt életformát. Segítő szeretettel fordul nemcsak ismerősei, hanem minden ember felé.
A képen Mordeháj Márton
Demecseri segédrabbi
A REBBE megnevezés a szatmári haszidizmus mindenkori legfőbb rabbijának kijáró titulus.
Aképen a világhírű pátriarka a Demecseri Lőwy Ferenc,
aki tökéletesen beszélt haláláig magyarul. 95 évet élt.
Apja Mordeháj Márton Demecseri segédrabbi volt.
A hitközségnek jesivája is volt. A jesiva sok generáción keresztül szolgált mint a vallásos zsidóság központi intézménye. Ott döntöttek az évek során felmerült vallási kérdésekről és ott válaszoltak az ősi hagyományokban felmerült kétségekre, ott módosították a vallásból felmerült szabályzatokat az egyéniség és a közösség tekintetében. Az imaház berendezéseiből alig maradt valami. Az egykor közösségi térként, imaházként szolgáló épületek egy része a háború után a legkülönfélébb új funkciókat kapta. A hagyományos közösségekben a zsinagóga nem csupán az ima, a tanulás és a tanítás színhelye volt, hanem közösségi központként, gyülekezőhelyként is szolgált, ahol megtárgyalták a közösséget érintő ügyeket. A zsinagógában olvasták fel a hivatalos határozatokat, tudósok és diákok egész nap tanulmányozták ott a Tórát, és a más városból érkezők is mindig a helyi zsinagógát keresték fel elsőként. Ezekre a funkciókra utalnak a zsinagóga hagyományos elnevezései: talán a legáltalánosabb a „bét haknesszet” (gyülekezet háza); ennek hellenisztikus görög fordításából ered a mai zsinagóga kifejezés. A „bét tfila” az ima háza, a „bét hamidras” a tanulás háza, de a német–jiddis nyelvű közösségekben egyszerűen „sul”-nak, tanháznak nevezték. A zsinagógák a középkori rendelkezések szerint nem nyílhattak közvetlenül az utcafrontra, ezért általában a zsidó negyed házakkal körülvett telkein épültek, egy-egy „judenhof” (zsidó udvar) mélyén. A zsidó közösségek emancipációját megelőző időszakokban épült zsinagógákban és a hozzájuk kapcsolódó épületekben minden megvolt, ami a zsidó élethez kellett: rabbinikus bíróság, rituális fürdő, az átutazóknak szálláshely. A zsinagógában naponta háromszor tartanak közös imát: napszálltakor, hajnalban és délben. A közös imához szükséges minimális közösség (minjen, azaz tíz felnőtt zsidó férfi) fontosabb, mint a tér meghatározása. A zsidó liturgiában nincs kiemelt jelentősége a térnek, a szakralitás nem az épülethez, hanem a közösséghez kapcsolódik. A szertartás demokratikus, a hagyományok szerint a közösség az előimádkozót követi, és előimádkozó bárki lehet, aki ismeri a szertartásrendet. Nincsenek kiemelt, a szent munkára kijelölt személyek, a liturgia hangsúlyosan közösségi. A zsidó szertartások a Tóra egy-egy meghatározott szakaszának felolvasásából és a közös imádságból állnak. A két meghatározó elemnek megfelelően a hagyományos zsinagógák építészetileg is két centrummal bírnak. A tóraolvasás a központi, leghangsúlyosabb elem, amelyben a közösség minden tagja részt vesz, ezért ennek helyszíne az épület centrumában helyezkedik el: ez az úgynevezett bima vagy almemor. Mivel a zsidó közösségek a hagyományok szerint Jeruzsálem felé fordulva imádkoznak, ezért a másik pólus a keleti fal, itt alakítják ki azt a szekrényt vagy fülkét, amelyben a feltekercselt, összecsomagolt tóratekercseket helyezik el. A vallásuk tiltja a kézművességet. A feudális európai előírások miatt a zsidó közösség tagjai nem lehettek kézművesek, építőmesterek, így a zsidó közösség vizuális környezetének kialakításában gyakran nem zsidó mesterek közreműködése feltételezhető. A gyakori üldözések, a többségi társadaloménál jóval nagyobb mértékű migráció pedig nem kedvezett a materiális javak megőrzésének és továbbörökítésének. Ugyanakkor a zsinagógák – jóllehet gyakran uradalmi építőmesterek alkotásai – térkialakítása, a tárgyakon megjelenő díszítmények nem pusztán a helyi ízlésnek megfelelő díszítőelemek, hanem a zsidó szimbólumrendszert követnek.
A Demecseri zsidók 1770-ben jelentek meg a faluban, főleg gabonakereskedelemmel foglalkoztak, boltosok voltak vagy kézművesek vagy gyári munkások. 1930-ban 368-at számláltak. 1944. május 17-én valamennyiüket Nyíregyházán és Varjulaposon át deportálták.
Az 1950-es években a zsinagógát lebontották, ma már csak az izraelita elemi népiskola épülete emlékeztet a zsidó hitközségre. A házakat kirabolta a lakosság, szatócsbolt, szikvízüzem, bádogos üzem, szabóság és pékség maradt üresen a deportált zsidók után. A háború után Demecserbe 18 túlélő jött haza, de az itt élők elkergették őket saját házukból, így az 1960-as évek közepén már egy sem lakott itt közülük. A felnövekvő nemzedéknek tudnia kell, hogy 600 ezer magyar zsidó pusztult el a holokauszt idején. Az 1890-ben megépített izraelita elemi népiskola épülete szimbolizálja az oktatás fontosságát Demecserben. A zsidók már az 1770-es összeírásban szerepeltek. 1784–1785-ben 7, 1836-ban 47, 1848-ban 92, 1870-ben 127, 1880-ban 148, 1890-ben 206, 1900-ban 247, 1910-ben 274, 1920-ban 330, 1930-ban 368, 1941-ben 325 izraelita és 4 zsidónak minősített ember élt itt. A hitközség 1869-ben ortodoxnak nyilvánította magát, 1880-tól kezdve önálló lett. A hitközségnek volt Chevra Kadisája, talmud-tórája, hédere, segélyező egylete és mikvéje is. A hitközség metszőt, templomszolgát és két tanítót is foglalkoztatott. 1890-ben a zsidó népiskola saját épületet kapott. A zsinagóga építési éve nem ismert, annyit tudunk, hogy frigyszekrényében 10 régi tóratekercset tartottak. Az első világháború harcaiban 10 demecseri zsidó halt hősi halált. Az 1930-as években a fiatalok között népszerű volt a cionizmus, 6-an alijáztak. A zsidók sorsa 1938-ban az új törvények bevezetése nyomán rosszra fordult. A hatóságok az iparengedélyeket visszavonták, a zsidók napi megélhetését lehetetlenné tették, a földbirtokokat elvették. A keresztények a propaganda hatására egyre inkább elfordultak a zsidóktól. Akkoriban mutatták be a Jud Süss című német mozifilmet. Ahányszor a filmet adták, a moziból kitódulók annyiszor rendeztek a faluban valóságos pogromot. 1941-ben mintegy 80 fiatal férfit behívtak munkaszolgálatra. 1942-ben, egy péntek este a csendőrök betörtek a zsinagógába. Mindenkit igazoltattak, majd az egyik imádkozót letartóztatták. 1944-ben a közösség a kemecsei anyahitközség alá volt rendelve. 
Akkor 334 zsidót rögzítettek a fiókhitközségben. A közösség egy elemi iskolát működtetett. Közvetlenül pészah után a demecseri zsidóknak be kellett vonulniuk a zsinagógába. Mindenki csak egy kis bőröndöt vihetett be magával. Néhány nap múlva a magyar csendőrség szekerekre rakta a zsidókat, és átkísérte őket a nyíregyházi gettóba, de az már tele volt, ezért továbbvitték őket Varjúlaposra, ahol sem élelem, sem víz, sem csatornázás nem volt. A csendőrség ez utóbbi helyen eldugott értéktárgyak után kezdett kutatni, nem kímélve sem nőt, sem öreget. Néhány nappal savuot előtt a tanyát kiürítették, és mindenkit Auschwitzba szállítottak. A munkaszolgálatot 10 fiatal férfi, a haláltábort 3 férfi és néhány nő élte túl. A temetőt feldúlva találták. A zsinagóga romokban hevert, a frigyszekrény darabokra volt törve, a tóratekercseknek se híre, se hamva nem volt. A túlélők megpróbálták a hitközséget újjászervezni. Az 1949-es népszámlálás 18 izraelitáról adott hírt, egy másik felmérés szerint azonban a hitközségnek 13 tagja volt. A hitközség a következő évtizedben megszűnt. Lassan mindegyik zsidó elment, 1963-ban izraelita a faluban már nem élt.
Akkor 334 zsidót rögzítettek a fiókhitközségben. A közösség egy elemi iskolát működtetett. Közvetlenül pészah után a demecseri zsidóknak be kellett vonulniuk a zsinagógába. Mindenki csak egy kis bőröndöt vihetett be magával. Néhány nap múlva a magyar csendőrség szekerekre rakta a zsidókat, és átkísérte őket a nyíregyházi gettóba, de az már tele volt, ezért továbbvitték őket Varjúlaposra, ahol sem élelem, sem víz, sem csatornázás nem volt. A csendőrség ez utóbbi helyen eldugott értéktárgyak után kezdett kutatni, nem kímélve sem nőt, sem öreget. Néhány nappal savuot előtt a tanyát kiürítették, és mindenkit Auschwitzba szállítottak. A munkaszolgálatot 10 fiatal férfi, a haláltábort 3 férfi és néhány nő élte túl. A temetőt feldúlva találták. A zsinagóga romokban hevert, a frigyszekrény darabokra volt törve, a tóratekercseknek se híre, se hamva nem volt. A túlélők megpróbálták a hitközséget újjászervezni. Az 1949-es népszámlálás 18 izraelitáról adott hírt, egy másik felmérés szerint azonban a hitközségnek 13 tagja volt. A hitközség a következő évtizedben megszűnt. Lassan mindegyik zsidó elment, 1963-ban izraelita a faluban már nem élt.
Íme néhány név a teljesség igénye nélkül örök emlékezetül
Berger, Irma Birth date: 11 Jun 1908 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
Berger, Piroska Birth date: 28 Dec 1912 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
BRAUN, ERZSEBET Birth date: 30 Nov 1927 Birth place: DEMECSER
BRAUN, ILONA Birth date: 13 Nov 1919 Birth place: DEMECSER
BRAUN, IMRE Birth date: 1921 Birth place: DEMECSER
BRAUN, MIHALY Birth date: 1909 Birth place: DEMECSER
BRAUN, SANDOR Birth date: 1925 Birth place: DEMECSER
Briffer, Irma Birth date: 13 Jan 1909 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
Brown, Emery Birth date: 9 Feb 1921 Birth place: Demecser (Hungary), Hungary
FARKAS, HERMANN Birth date: 12 Nov 1909 Birth place: DEMECSER
FARKAS, JENŐ Birth date: 1911 Birth place: DEMECSER
FARKAS, RÓZSI Birth date: 17 Feb 1922 Birth place: DEMECSER
Feld, Devorah Birth date: 1 Feb 1925 Birth place: Demecser (Hungary), Hungary
Ferenc, Klara Birth date: 2 Feb 1922 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
FÜLÖP, ANDOR Birth date: 19 May 1905 Birth place: GESZTERED
Ganzfried, Henriette Birth date: 10 Aug 1918 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
GANZFRIED, HERMANN Birth date: 6 Dec 1911 Birth place: DEMECSER
Ganzfried, Rachel Birth date: 3 Aug 1916 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
GLUCK, JOZSEF Birth date: 9 Jan 1911 Birth place: DEMECSER
GLUCK, VERA Birth date: 1 Feb 1925 Birth place: DEMECSER
GLUCKER, FARKASNE Birth date: 1867 DEMECSER Maiden name: MARIA WEISZ
GLUCKLICH, JAKABNE Birth date: 1896 DEMECSER Maiden name: MALVIN LEICHT
GLÜCK, ETEL Birth date: 14 Feb 1897 OLASZLISZKA, UNG. Other name: ETEL KLEIN
GLÜCK, Miklos Birth date: 1928 Birth place: Tarcal Source: Buchenwald
Gruber, Rozsi Birth date: 14 Sep 1916 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
GRUNSTEIN, JOZSEF Birth date: 13 Nov 1905 Birth place: DEMECSER
GUBNER, Annus Birth date: 6 Oct 1924 Birth place: Demecser
GUBNER, FERENC Birth date: 10 Sep 1919 Birth place: DEMECSER
Gubner, Ilona Birth date: 18 Mar 1918 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
GUBNER, Jeno Birth date: 8 Jun 1922 Birth place: Demecser
Gubner, Rozsalia Birth date: 14 Sep 1916 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
Gubner, Sara Birth date: 6 Dec 1926 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
Gunther, Joseph Birth date: 5 Jun 1926 Birth place: Demecser (Hungary), Hungary
HONIG, FERENC Birth date: 7 Apr 1902 Birth place: DEMECSER
KALLOS, JOZSEFNE Birth date: 1905 DEMECSER Maiden name: FRANCISKA LEICHT
KANN, IGNAC Birth date: 1917 Birth place: DEMECSER
KLEIN, SANDOR Birth date: 11 May 1911 Birth place: DEMECSER
KOHN, JANOS Birth date: 31 Mar 1926 Birth place: DEMECSER
Kohn, Janos Birth date: 31 Mar 1926 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
Kohn, Karoly Birth date: 13 Nov 1923 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
KOHN, SANDOR Birth date: 1921 Birth place: DEMECSER
KRausz, Eta Birth date: 9 Mar 1927 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
LEICHT, HERMANN Birth date: 1888 Birth place: DEMECSER
LEICHT, ILONA Birth date: 1921 Birth place: DEMECSER
Leicht, Imre Birth date: 30 Oct 1924 Birth place: Demecser
LEICHT, JAKAB Birth date: 1889 Birth place: DEMECSER
LEICHT, JENŐ Birth date: 1914 Birth place: DEMECSER
LEICHT, MARTON Birth date: 1872 Birth place: DEMECSER
LEICHT, MARTONNE Birth date: 1875 DEMECSER Maiden name: LINA LEICHTMANN
LEICHTMAN, ADOLF Birth date: 8 Jun 1909 Birth place: DEMECSER Mauthausen
Leichtmann, Erzsebet Birth date: 1 May 1918 Birth place: Demecser
LEICHTMANN, HERMANN Birth date: 1895 Birth place: DEMECSER
LEICHTMANN, IBOLYA Birth date: 1933 Birth place: DEMECSER
LEICHTMANN, IGNAC Birth date: 1881 Birth place: DEMECSER
LEITNER, ILONA Birth date: 1923 Birth place: DEMECSER
LINDENFELD, IGNACNE Birth date: 1880 DEMECSER Maiden name: ILONA GROSS
MAYER, REZSŐNÉ Birth date: 1888 DEMECSER Maiden name: ILONA BERKOVITS
MULLER, ADOLF Birth date: 1912 Birth place: DEMECSER
Pila, Rahel Birth date: 13 Oct 1924 Birth place: Demecser (Hungary), Hungary
RACHEL GELDMON 1884 DEMECSER, HUNGARY AUSCHWITZ 1944
RONA, MOR Birth date: 1879 Birth place: DEMECSER
ROSENBLUTH, ANDRAS Birth date: 7 May 1911 Birth place: DEMECSER
ROSENBLUTH, JOZSEF Birth date: 1905 Birth place: DEMECSER
ROSENBLUTH, LASZLO Birth date: 28 Jun 1913 Birth place: DEMECSER
ROTH, ENDRE Birth date: 1915 Birth place: DEMECSER
ROTH, SANDOR Birth date: 11 Oct 1908 Birth place: DEMECSER Mauthausen
Schönbrun, Vera Birth date: 28 Jul 1926 Birth place: Demecser (Hungary), Hungary
SCHWARCZ, LASZLO Birth date: 1923 Birth place: DEMECSER
SCHWARCZ, SANDOR Birth date: 17 Mar 1912 Birth place: DEMECSER
SHAJA KAHN 1923 DEMECSER, HUNGARY AUSCHWITZ 1944
SOMOGYI, ARTURNE Birth date: 1890 DEMECSER Maiden name: MARGIT BERGER
TRATTNER, DAVID Birth date: 1910 Birth place: ZEMPLENAGARD
WACHTER, LASZLONE Birth date: 1918 DEMECSER Maiden name: IREN LEICHT
Weiss, Elta Birth date: 1914 Birth place: Demecser Source: Counted Remnant
Weiss, Jakab Birth date: 6 Apr 1920 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
Weiss, Sara Birth date: 1908 Birth place: Demecser Source: Counted Remnant
Weisz Teodor 1931 09 12-2020 11.25. Túlélő!
WEISZ, Etta Birth date: 22 Dec 1914 Bergen-Belsen moved to Sweden - 24 July 1945
WEISZ, FARKAS Birth date: 7 Dec 1911 Birth place: DEMECSER
WEISZ, GEZANE Birth date: 1908 DEMECSER Maiden name: SARI FISCHER
WEISZ, György Birth date: 13 Sep 1924 Demecser Mauthausen / Gusen Death Book
WEISZ, JENŐ Birth date: 28 Jun 1916 Birth place: DEMECSER
WEISZ, TIBOR Birth date: 15 Feb 1929 Birth place: DEMECSER Mauthausen
Demecserben két zsidó temető volt. A régi temető már 1858-ban is létezett – ez a dátum a temetőben talált legrégebbi sírkövön. Tovább ítélve mindkét temető sírköveinek dátumaiból, a régi temető feltehetően 1927 körül működött, az új temető létesítéséig. A temetőt bekerítették, és a holokauszt áldozatainak kenotaáfja is van. Demecser település Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén. Először az 1770-es népszámlálás során jegyezték fel, hogy zsidók éltek ott. A közösség 1869-ben ortodoxnak vallotta magát, majd 1880-tól önálló kehilla lett. A demecseri zsidóság főként kereskedelmi tevékenységet folytatott, többek között italárus, vaskereskedő, termékértékesítő tevékenységet folytattak. A zsidók szódagyárat is működtettek, részt vettek az önkormányzatban, orvosként dolgoztak, sőt néhány zsidó család földbirtokos is volt. 1880-ban a település 1435 lakosa közül 148 volt zsidó. Ez a szám a következő évtizedekben folyamatosan nőtt. 1910-ben 274, 1920-ban 330, 1930-ra pedig 386 zsidó lakott. Sok helyi zsidó harcolt az első világháborúban, közülük tízet megöltek a háború alatt. 1938-tól a demecseri zsidóság egyre erősödő ellenségeskedésnek volt kitéve. A hatóságok visszavonták iparengedélyeiket, ellehetetlenítve mindennapi megélhetésüket, és elkobozták földjeiket. 1941-ben mintegy 80 fiatalt hívtak be munkaszolgálatra. 1944-ben a demecseri zsidó hitközségnek 334 tagja volt, ebből 52-en adófizetők. A gondnok korábban kocsmáros volt. Lőwy Márton rabbihelyettes, Leonorovits Géza anyakönyvvezető rabbi volt. A közösségnek 5 alkalmazottja volt. A zsidó közösség emellett egy általános iskolát is működtetett egy tanárral és 52 tanulóval. A demecseri zsidókat később a nyíregyházi gettóba szállították. A gettó azonban már így is túlzsúfolt volt, így Varjúlaposra vitték őket, ahol nem volt sem élelem, sem víz, sem szennyvíz. Néhány nappal Shavuot előtt mindannyiukat Auschwitzba deportálták. 10 férfi élte túl a munkaszolgálatot, míg három férfi és néhány nő tért vissza a haláltáborból. A zsinagógát romokban találták, a temetőt pedig elpusztították. 1963-ra már nem élt zsidó Demecserben.
VálaszTörlés