A zsidóság az 1700 években vándorolt ide Csehországból. A Chevra Kadisa jelentése Zsidó Szent egylet, a chasid zsidóság egyik legősibb intézménye, amelynek gyökere a Talmud koráig nyúlik, Hatásköre és fő feladata eredetelikeg a halottak végtisztességgel való eltemetése a hagyományos szokások szerint, de a kegyelet rendszerint még nem meríti ki feladatát, mert legtöbbször a zsidó hotközségbe tartozó betegeket és szegényeket is támogattak, nagyobb hitközségekben általános kultúrtörekvéseket is támogattak. A zsidó vallástörvények írják elő és működését konkrétan a Sulchan Áruch (l. o.) szabályozta. Minden hitközség vallásos kötelessége, hogy alakulása után alakítsa meg mindjárt a Chevra Kadist is. Olyan szervezet ami tevékeny módon segíti embertársait: segít, jótékonykodik és a kötelékébe való felvétel ünnepélyes formák között megy végbe. A hagyományok és a sírok ápolása is a hitközség feladata. Saját metszőhely, húsbolt temető és rituális fűrdőjük volt. A zsinagóga a két templom közötti utcán volt. Főleg korcsmárosok, kereskedők házalók, kézművesek, mészárosok és pálinkafőzők, gabona kereskedők, orvosok voltak.
Gondnok: Günczler Hermann korcsmáros
Az egylet lélekszáma: 391 fő
Anyakönyvvezető rabbi: Leonorovits Géza Kemecsei rabbi
Lőwy Márton rabbi helyettes
Elemi iskola 52 gyerek, csillogó szemű tudásra éhes angyalkák tervezték és álmodták a jövőt piciny lelkükben a reménység sugarával fordulva a vilgá felé ahogy Nagy Ferenc mondta.
A demecseri hitközség tanitója hitk. alapszabály tervezetet, illetve utbaigazitást kér (benyújtás napja: 1907. Róth Ármin az elemi iskola tanítójának!
A haszid szó pontos fordítását illetően létezik némi vita a téma valódi szakértői között is. Előszeretettel fordítják úgy, hogy „jámbor”, de vannak, akik szerint pontosabb a hű vagy a lelkes kifejezés. Haszidnak azt tekintjük, aki teljes odaadással vállalja a meggyőződése által előírt életformát. Segítő szeretettel fordul nemcsak ismerősei, hanem minden ember felé.
A képen Mordeháj Márton
Demecseri segédrabbi
A REBBE megnevezés a szatmári haszidizmus mindenkori legfőbb rabbijának kijáró titulus.
Aképen a világhírű pátriarka a Demecseri Lőwy Ferenc,
aki tökéletesen beszélt haláláig magyarul. 95 évet élt.
Apja Mordeháj Márton Demecseri segédrabbi volt.
A hitközségnek jesivája is volt. A jesiva sok generáción keresztül szolgált mint a vallásos zsidóság központi intézménye. Ott döntöttek az évek során felmerült vallási kérdésekről és ott válaszoltak az ősi hagyományokban felmerült kétségekre, ott módosították a vallásból felmerült szabályzatokat az egyéniség és a közösség tekintetében. Az imaház berendezéseiből alig maradt valami. Az egykor közösségi térként, imaházként szolgáló épületek egy része a háború után a legkülönfélébb új funkciókat kapta. A hagyományos közösségekben a zsinagóga nem csupán az ima, a tanulás és a tanítás színhelye volt, hanem közösségi központként, gyülekezőhelyként is szolgált, ahol megtárgyalták a közösséget érintő ügyeket. A zsinagógában olvasták fel a hivatalos határozatokat, tudósok és diákok egész nap tanulmányozták ott a Tórát, és a más városból érkezők is mindig a helyi zsinagógát keresték fel elsőként. Ezekre a funkciókra utalnak a zsinagóga hagyományos elnevezései: talán a legáltalánosabb a „bét haknesszet” (gyülekezet háza); ennek hellenisztikus görög fordításából ered a mai zsinagóga kifejezés. A „bét tfila” az ima háza, a „bét hamidras” a tanulás háza, de a német–jiddis nyelvű közösségekben egyszerűen „sul”-nak, tanháznak nevezték. A zsinagógák a középkori rendelkezések szerint nem nyílhattak közvetlenül az utcafrontra, ezért általában a zsidó negyed házakkal körülvett telkein épültek, egy-egy „judenhof” (zsidó udvar) mélyén. A zsidó közösségek emancipációját megelőző időszakokban épült zsinagógákban és a hozzájuk kapcsolódó épületekben minden megvolt, ami a zsidó élethez kellett: rabbinikus bíróság, rituális fürdő, az átutazóknak szálláshely. A zsinagógában naponta háromszor tartanak közös imát: napszálltakor, hajnalban és délben. A közös imához szükséges minimális közösség (minjen, azaz tíz felnőtt zsidó férfi) fontosabb, mint a tér meghatározása. A zsidó liturgiában nincs kiemelt jelentősége a térnek, a szakralitás nem az épülethez, hanem a közösséghez kapcsolódik. A szertartás demokratikus, a hagyományok szerint a közösség az előimádkozót követi, és előimádkozó bárki lehet, aki ismeri a szertartásrendet. Nincsenek kiemelt, a szent munkára kijelölt személyek, a liturgia hangsúlyosan közösségi. A zsidó szertartások a Tóra egy-egy meghatározott szakaszának felolvasásából és a közös imádságból állnak. A két meghatározó elemnek megfelelően a hagyományos zsinagógák építészetileg is két centrummal bírnak. A tóraolvasás a központi, leghangsúlyosabb elem, amelyben a közösség minden tagja részt vesz, ezért ennek helyszíne az épület centrumában helyezkedik el: ez az úgynevezett bima vagy almemor. Mivel a zsidó közösségek a hagyományok szerint Jeruzsálem felé fordulva imádkoznak, ezért a másik pólus a keleti fal, itt alakítják ki azt a szekrényt vagy fülkét, amelyben a feltekercselt, összecsomagolt tóratekercseket helyezik el. A vallásuk tiltja a kézművességet. A feudális európai előírások miatt a zsidó közösség tagjai nem lehettek kézművesek, építőmesterek, így a zsidó közösség vizuális környezetének kialakításában gyakran nem zsidó mesterek közreműködése feltételezhető. A gyakori üldözések, a többségi társadaloménál jóval nagyobb mértékű migráció pedig nem kedvezett a materiális javak megőrzésének és továbbörökítésének. Ugyanakkor a zsinagógák – jóllehet gyakran uradalmi építőmesterek alkotásai – térkialakítása, a tárgyakon megjelenő díszítmények nem pusztán a helyi ízlésnek megfelelő díszítőelemek, hanem a zsidó szimbólumrendszert követnek.
A Demecseri zsidók 1770-ben jelentek meg a faluban, főleg gabonakereskedelemmel foglalkoztak, boltosok voltak vagy kézművesek vagy gyári munkások. 1930-ban 368-at számláltak. 1944. május 17-én valamennyiüket Nyíregyházán és Varjulaposon át deportálták.
Az 1950-es években a zsinagógát lebontották, ma már csak az izraelita elemi népiskola épülete emlékeztet a zsidó hitközségre. A házakat kirabolta a lakosság, szatócsbolt, szikvízüzem, bádogos üzem, szabóság és pékség maradt üresen a deportált zsidók után. A háború után Demecserbe 18 túlélő jött haza, de az itt élők elkergették őket saját házukból, így az 1960-as évek közepén már egy sem lakott itt közülük. A felnövekvő nemzedéknek tudnia kell, hogy 600 ezer magyar zsidó pusztult el a holokauszt idején. Az 1890-ben megépített izraelita elemi népiskola épülete szimbolizálja az oktatás fontosságát Demecserben. A zsidók már az 1770-es összeírásban szerepeltek. 1784–1785-ben 7, 1836-ban 47, 1848-ban 92, 1870-ben 127, 1880-ban 148, 1890-ben 206, 1900-ban 247, 1910-ben 274, 1920-ban 330, 1930-ban 368, 1941-ben 325 izraelita és 4 zsidónak minősített ember élt itt. A hitközség 1869-ben ortodoxnak nyilvánította magát, 1880-tól kezdve önálló lett. A hitközségnek volt Chevra Kadisája, talmud-tórája, hédere, segélyező egylete és mikvéje is. A hitközség metszőt, templomszolgát és két tanítót is foglalkoztatott. 1890-ben a zsidó népiskola saját épületet kapott. A zsinagóga építési éve nem ismert, annyit tudunk, hogy frigyszekrényében 10 régi tóratekercset tartottak. Az első világháború harcaiban 10 demecseri zsidó halt hősi halált. Az 1930-as években a fiatalok között népszerű volt a cionizmus, 6-an alijáztak. A zsidók sorsa 1938-ban az új törvények bevezetése nyomán rosszra fordult. A hatóságok az iparengedélyeket visszavonták, a zsidók napi megélhetését lehetetlenné tették, a földbirtokokat elvették. A keresztények a propaganda hatására egyre inkább elfordultak a zsidóktól. Akkoriban mutatták be a Jud Süss című német mozifilmet. Ahányszor a filmet adták, a moziból kitódulók annyiszor rendeztek a faluban valóságos pogromot. 1941-ben mintegy 80 fiatal férfit behívtak munkaszolgálatra. 1942-ben, egy péntek este a csendőrök betörtek a zsinagógába. Mindenkit igazoltattak, majd az egyik imádkozót letartóztatták. 1944-ben a közösség a kemecsei anyahitközség alá volt rendelve. 
Akkor 334 zsidót rögzítettek a fiókhitközségben. A közösség egy elemi iskolát működtetett. Közvetlenül pészah után a demecseri zsidóknak be kellett vonulniuk a zsinagógába. Mindenki csak egy kis bőröndöt vihetett be magával. Néhány nap múlva a magyar csendőrség szekerekre rakta a zsidókat, és átkísérte őket a nyíregyházi gettóba, de az már tele volt, ezért továbbvitték őket Varjúlaposra, ahol sem élelem, sem víz, sem csatornázás nem volt. A csendőrség ez utóbbi helyen eldugott értéktárgyak után kezdett kutatni, nem kímélve sem nőt, sem öreget. Néhány nappal savuot előtt a tanyát kiürítették, és mindenkit Auschwitzba szállítottak. A munkaszolgálatot 10 fiatal férfi, a haláltábort 3 férfi és néhány nő élte túl. A temetőt feldúlva találták. A zsinagóga romokban hevert, a frigyszekrény darabokra volt törve, a tóratekercseknek se híre, se hamva nem volt. A túlélők megpróbálták a hitközséget újjászervezni. Az 1949-es népszámlálás 18 izraelitáról adott hírt, egy másik felmérés szerint azonban a hitközségnek 13 tagja volt. A hitközség a következő évtizedben megszűnt. Lassan mindegyik zsidó elment, 1963-ban izraelita a faluban már nem élt.
Akkor 334 zsidót rögzítettek a fiókhitközségben. A közösség egy elemi iskolát működtetett. Közvetlenül pészah után a demecseri zsidóknak be kellett vonulniuk a zsinagógába. Mindenki csak egy kis bőröndöt vihetett be magával. Néhány nap múlva a magyar csendőrség szekerekre rakta a zsidókat, és átkísérte őket a nyíregyházi gettóba, de az már tele volt, ezért továbbvitték őket Varjúlaposra, ahol sem élelem, sem víz, sem csatornázás nem volt. A csendőrség ez utóbbi helyen eldugott értéktárgyak után kezdett kutatni, nem kímélve sem nőt, sem öreget. Néhány nappal savuot előtt a tanyát kiürítették, és mindenkit Auschwitzba szállítottak. A munkaszolgálatot 10 fiatal férfi, a haláltábort 3 férfi és néhány nő élte túl. A temetőt feldúlva találták. A zsinagóga romokban hevert, a frigyszekrény darabokra volt törve, a tóratekercseknek se híre, se hamva nem volt. A túlélők megpróbálták a hitközséget újjászervezni. Az 1949-es népszámlálás 18 izraelitáról adott hírt, egy másik felmérés szerint azonban a hitközségnek 13 tagja volt. A hitközség a következő évtizedben megszűnt. Lassan mindegyik zsidó elment, 1963-ban izraelita a faluban már nem élt.
Íme néhány név a teljesség igénye nélkül örök emlékezetül
Berger, Irma Birth date: 11 Jun 1908 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
Berger, Piroska Birth date: 28 Dec 1912 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
BRAUN, ERZSEBET Birth date: 30 Nov 1927 Birth place: DEMECSER
BRAUN, ILONA Birth date: 13 Nov 1919 Birth place: DEMECSER
BRAUN, IMRE Birth date: 1921 Birth place: DEMECSER
BRAUN, MIHALY Birth date: 1909 Birth place: DEMECSER
BRAUN, SANDOR Birth date: 1925 Birth place: DEMECSER
Briffer, Irma Birth date: 13 Jan 1909 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
Brown, Emery Birth date: 9 Feb 1921 Birth place: Demecser (Hungary), Hungary
FARKAS, HERMANN Birth date: 12 Nov 1909 Birth place: DEMECSER
FARKAS, JENŐ Birth date: 1911 Birth place: DEMECSER
FARKAS, RÓZSI Birth date: 17 Feb 1922 Birth place: DEMECSER
Feld, Devorah Birth date: 1 Feb 1925 Birth place: Demecser (Hungary), Hungary
Ferenc, Klara Birth date: 2 Feb 1922 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
FÜLÖP, ANDOR Birth date: 19 May 1905 Birth place: GESZTERED
Ganzfried, Henriette Birth date: 10 Aug 1918 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
GANZFRIED, HERMANN Birth date: 6 Dec 1911 Birth place: DEMECSER
Ganzfried, Rachel Birth date: 3 Aug 1916 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
GLUCK, JOZSEF Birth date: 9 Jan 1911 Birth place: DEMECSER
GLUCK, VERA Birth date: 1 Feb 1925 Birth place: DEMECSER
GLUCKER, FARKASNE Birth date: 1867 DEMECSER Maiden name: MARIA WEISZ
GLUCKLICH, JAKABNE Birth date: 1896 DEMECSER Maiden name: MALVIN LEICHT
GLÜCK, ETEL Birth date: 14 Feb 1897 OLASZLISZKA, UNG. Other name: ETEL KLEIN
GLÜCK, Miklos Birth date: 1928 Birth place: Tarcal Source: Buchenwald
Gruber, Rozsi Birth date: 14 Sep 1916 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
GRUNSTEIN, JOZSEF Birth date: 13 Nov 1905 Birth place: DEMECSER
GUBNER, Annus Birth date: 6 Oct 1924 Birth place: Demecser
GUBNER, FERENC Birth date: 10 Sep 1919 Birth place: DEMECSER
Gubner, Ilona Birth date: 18 Mar 1918 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
GUBNER, Jeno Birth date: 8 Jun 1922 Birth place: Demecser
Gubner, Rozsalia Birth date: 14 Sep 1916 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
Gubner, Sara Birth date: 6 Dec 1926 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
Gunther, Joseph Birth date: 5 Jun 1926 Birth place: Demecser (Hungary), Hungary
HONIG, FERENC Birth date: 7 Apr 1902 Birth place: DEMECSER
KALLOS, JOZSEFNE Birth date: 1905 DEMECSER Maiden name: FRANCISKA LEICHT
KANN, IGNAC Birth date: 1917 Birth place: DEMECSER
KLEIN, SANDOR Birth date: 11 May 1911 Birth place: DEMECSER
KOHN, JANOS Birth date: 31 Mar 1926 Birth place: DEMECSER
Kohn, Janos Birth date: 31 Mar 1926 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
Kohn, Karoly Birth date: 13 Nov 1923 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
KOHN, SANDOR Birth date: 1921 Birth place: DEMECSER
KRausz, Eta Birth date: 9 Mar 1927 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
LEICHT, HERMANN Birth date: 1888 Birth place: DEMECSER
LEICHT, ILONA Birth date: 1921 Birth place: DEMECSER
Leicht, Imre Birth date: 30 Oct 1924 Birth place: Demecser
LEICHT, JAKAB Birth date: 1889 Birth place: DEMECSER
LEICHT, JENŐ Birth date: 1914 Birth place: DEMECSER
LEICHT, MARTON Birth date: 1872 Birth place: DEMECSER
LEICHT, MARTONNE Birth date: 1875 DEMECSER Maiden name: LINA LEICHTMANN
LEICHTMAN, ADOLF Birth date: 8 Jun 1909 Birth place: DEMECSER Mauthausen
Leichtmann, Erzsebet Birth date: 1 May 1918 Birth place: Demecser
LEICHTMANN, HERMANN Birth date: 1895 Birth place: DEMECSER
LEICHTMANN, IBOLYA Birth date: 1933 Birth place: DEMECSER
LEICHTMANN, IGNAC Birth date: 1881 Birth place: DEMECSER
LEITNER, ILONA Birth date: 1923 Birth place: DEMECSER
LINDENFELD, IGNACNE Birth date: 1880 DEMECSER Maiden name: ILONA GROSS
MAYER, REZSŐNÉ Birth date: 1888 DEMECSER Maiden name: ILONA BERKOVITS
MULLER, ADOLF Birth date: 1912 Birth place: DEMECSER
Pila, Rahel Birth date: 13 Oct 1924 Birth place: Demecser (Hungary), Hungary
RACHEL GELDMON 1884 DEMECSER, HUNGARY AUSCHWITZ 1944
RONA, MOR Birth date: 1879 Birth place: DEMECSER
ROSENBLUTH, ANDRAS Birth date: 7 May 1911 Birth place: DEMECSER
ROSENBLUTH, JOZSEF Birth date: 1905 Birth place: DEMECSER
ROSENBLUTH, LASZLO Birth date: 28 Jun 1913 Birth place: DEMECSER
ROTH, ENDRE Birth date: 1915 Birth place: DEMECSER
ROTH, SANDOR Birth date: 11 Oct 1908 Birth place: DEMECSER Mauthausen
Schönbrun, Vera Birth date: 28 Jul 1926 Birth place: Demecser (Hungary), Hungary
SCHWARCZ, LASZLO Birth date: 1923 Birth place: DEMECSER
SCHWARCZ, SANDOR Birth date: 17 Mar 1912 Birth place: DEMECSER
SHAJA KAHN 1923 DEMECSER, HUNGARY AUSCHWITZ 1944
SOMOGYI, ARTURNE Birth date: 1890 DEMECSER Maiden name: MARGIT BERGER
TRATTNER, DAVID Birth date: 1910 Birth place: ZEMPLENAGARD
WACHTER, LASZLONE Birth date: 1918 DEMECSER Maiden name: IREN LEICHT
Weiss, Elta Birth date: 1914 Birth place: Demecser Source: Counted Remnant
Weiss, Jakab Birth date: 6 Apr 1920 Birth place: Demecser Bergen-Belsen
Weiss, Sara Birth date: 1908 Birth place: Demecser Source: Counted Remnant
Weisz Teodor 1931 09 12-2020 11.25. Túlélő!
WEISZ, Etta Birth date: 22 Dec 1914 Bergen-Belsen moved to Sweden - 24 July 1945
WEISZ, FARKAS Birth date: 7 Dec 1911 Birth place: DEMECSER
WEISZ, GEZANE Birth date: 1908 DEMECSER Maiden name: SARI FISCHER
WEISZ, György Birth date: 13 Sep 1924 Demecser Mauthausen / Gusen Death Book
WEISZ, JENŐ Birth date: 28 Jun 1916 Birth place: DEMECSER
WEISZ, TIBOR Birth date: 15 Feb 1929 Birth place: DEMECSER Mauthausen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése