Mit szeretne elmondani róla?
Mostmár hogy eltelt 30 év, bátran beszélhet róla, de még mindíg fél. Név nélkül mesélje el mit tud az esetről.Apukám rakodó volt a tszben, részt vett 4 hétig a rakodásban és a szállításban. Áttétes rákban halt meg. Debrecenben elkülönítettek két kórtermet a Demecserieknek akkoriban. Nem voltak ott sokáig az emberek, cserélődtek.
Hány embert érintett ez a bőr ügy?
Én 50 emberről tudok. A nyomdafesték elbírja a hazugságokat, a hatalom elrejti a gyilkosokat. A csernobili katasztrófa után néhány nappal megjelentek a bőrszállítmányok a vasútállomáson az első vágányon. Két közérdekű bejelentés történt, de pont azok vizsgálták ki akik érintettek voltak benne.
Azt mondta az elnök elvtárs, hogy nagy pénzekről van szó, sokan vannak benne. Később elment valahova jegyzőnek. Arról a több ezer tonna bőrről van szó, amelyet a csernobili katasztrófa után hoztak Magyarországra.
Meddig nyúlnak a szálak?
A Compack Vállalaton keresztül történt a biznisz. Nagy üzletet látak benne az illetékes elvtársak. Hozták vagonszámra, vitték Fényeslitkére, Pátrohára, Demecserbe, Kemecsére, Orosra, Nyírbátorba és környékére, s talán vitték ezekről a helyekről külföldre is.
Tájékoztatták a tsz tagokat arról mit pakolnak?
A felsorolt falvak lakói semmit nem tudtak ezekről a bőrökről, a tsz vezetők voltak a hunyók.
Kik voltak benne?
A fejesek, mindenki benne volt, Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, Közegészségügyi Felügyelőség, KÖJÁL, Tanács, Tsz vezetők, Compack külker vállalt vezetői. Olyan szövevényes mint az olajszőkítés volt, csak ezt nem titkosították 50 évre, mert pár év alatt mindenki meghalt. Az 1990-ben történt gengszter váltáskor nyugdíjba ment dolgozóket se kártalanították, a nevetségesen alacsony nyúgdíj miatt, mert tudták az idő nekik dolgozik és előbb utóbb mindenki meghal, a halottakat nem kell kártlanitani. A rákos betegek családja sem kapott soha kártéritést. Az indok, a halálesetek nem hozhatók összefüggésbe a bőrszállítmányokkal. Nem tudták bizonyítani. Szakvélemények sora igazolta hogya bőt tiszta mint a hó. 1987. július 30-án M. Tibor állami közegészség- ügyi főfelügyelő azt írta levelében : nem emel kifogást a nyersen sózott juhbőr alapanyagú szerves trágya előállítása ellen, amennyiben a szerves trágya teljes mennyiségét a késztermék minőségétől függetlenül a nyersbőr külföldi tulajdonosa az ország területéről elszállítja. Ennek alapján 1987 decemberében építési engedélyt kért a Compack egy kísérleti bőrfeldolgozó üzem létesítésére Borzsova tanyán. A demecseri tanács először ezer méteres védőtávolságot írt elő, később — a megyei tanács hozzájárulásával — 500 méterre csökkentette ezt a távolságot. Kikötötte a határozatban: ha a feldolgozás során olyan mértékű lesz a bűz, hogy zavarja a lakosságot, akkor kötelesek megszüntetni a munkát. Előírták azt is, hogy bűzés légszennyezési méréseket kell végezni havonta, amelyet bé kell mutatni a KÖJÁL-nak és az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Hivatalnak.
Miért adott engedélyt a tanács erre a feldolgozó megépítésére?
A vb-titkár és a műszaki osztályvezető azt mondja: mert ez volt a falu érdeke. Hűha ez igen. Nem a feldolgozás, hanem hogy minél előbb tűnjön el a bőr a faluból, és erre a feldolgozás látszott a leggyorsabb, és tulajdonképpen az egyetlen esélynek. Ha ugyanis a bemutatott tervek szerint dolgozzák fel a bőrt, akkor egy éven belül eltűnt volna a faluból. Elkészült az üzem és 1989. április 11-én megtörtént a műszaki átadás. A szakhatóságok mind ott voltak, s megkezdődött a kísérleti feldolgozás. A feldolgozó gazdája július 28-án megkérte az üzembe helyezési, használatbavételi engedélyt. Mivel a próbaüzem alatt az előírások szerint dolgoztak, az üzembe helyezési eljáráson megjelent szakhatóságok áldásukat adták rá azzal a kikötéssel, hogy szigorúan tartják magukat továbbra is az előírásokhoz.
Mi történt ezután?
Szeptember 5-én a tanács határozatában leállította a bőr feldolgozását. Megállapította, hogy az üzem aprítás nélkül dolgozza fel a nyersbőrt és ez ellentétes az üzembe helyezési eljáráson tett szakhatósági kikötéssel. Igazolja ezt az is, hogy április 27-től augusztus 11-ig összesen négy prizma szerves trágya készült el, augusztus 11-től 28-ig pedig hat prizmát készítettek, s ez csak olyan áron volt lehetséges, hogy eltértek az engedélyezett technológiától. Ez okozta a bűzt, s ez eredményezte, hogy a lakosság közérdekű bejelentésekben tiltakozott a feldolgozás ellen. Mire a feldolgozás leállítását elrendelő határozathoz érünk, a tanácselnök elvtárs csak széttárta a kezét, s hármasban mondják: máig sem derült ki, milyen érdekek alapján került ide a bőr, kinek fűződik érdeke hozzá, miért éppen Demecserben építették fel a bőrfeldolgozót, amikor már 1987-ben született egy .szakhatósági vélemény, amely arról árulkodik, hogy az OKTH nem járult hozzá a bőrhulladékok komposztálásához. És még nagyobb baj, hogy nem látják az ügy megoldásának a végét. Pedig arról még nem is tudtak, mert hétpecsétes titok, hogy ez év május 26-án az Állami Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség engedélyezte: a hulladékot teljes mennyiségében Demecserben akarják komposztálni. Vagyis ide hordanák a megye más településein lévő nyersbőrt is, csak épp erről a demecserieket nem kérdezték meg. Az utóbbi időben többször hallottuk, hogy az ófaluiak felemelték szavukat az atomhulladék elhelyezése ellen, a pilisborosjenőiek nem járultak hozzá, hogy településükön vezessék át a magasfeszültségű távvezetéket, csak a Compack engedheti meg magának, hogy nem kérdez meg senkit: hajlandók-e a bűzt szagolni, arról nem beszélve, hogy hivatalosan senki nem győzte meg még ezeknek a településeknek a lakóit, hogy a bőrök nem sugárfertőzöttek. És semmibe veszik a helyi tanácsokat is, hiszen mi, ha nem hatáskörelvonás, hogy egy közegészségügyi felügyelőség áldását adja valamire, amiről a tanács mit- sem tud. Igaz a Compack sok mindent megtehet. Szabolcs- Szatmár hozzászokhatott, hogy ide csak olyan dolgokat hoz, ami ártalmas az egészségre. Mert ártalmas a só, amit Vásárosnaményban csomagolnak, s ártalmas lesz a bűzön túl a bőr is, amit előre jeleznek a környezetében kiszáradt fák. Szeptember 20-ig fellebbezhet a tanács határozata ellen a Compack. Ha nyer, folytatja a feldolgozást, itt-ott betartja a szabályokat, Demecsert pedig belengi majd a más településeken tárolt, de minden bizonnyal oda irányított bőr bűze is. Mi van, ha nem fellebbeznek? Akkor is csak annyi látszik előre a dologból, hogy a feldolgozás megáll.
Mi lesz akkor a bőr sorsa?
Ilyen tárolás mellett ugyanis tartani lehet attól, ha nem is sugárral fertőzött, de veszélyes hulladékká válik. Ezt az állapotot örökölte a demecseri tanács. Kényszerpályán volt amikor döntenie kellett, mert a bőr már ott volt, így jó döntés nem, csak rossz, vagy még rosszabb születhetett. Mások mulasztásai, rossz üzletei miatt a lakosság mégis rajta verheti el a port. A másodfokú hatóságnak ezért azt is látni kell, hogy ez már nemcsak állatbőrügy. Ez már emberek bőrére megy!
Meddig ment a feldolgozás?
Majd csak 1989. szeptember 5-én állították le a feldolgozást a Borzsova tanyán. A földbe került bőrből a talajba kerül, onnan a növénybe és onnan a Demecseriek asztalára. A sor végén megint mi vagyunk. A neveket csak mi ismerjük, a vasutasok, a traktorosok, a rakodómunkások, a feldolgozók, a szállító munkások, mindenki aki valamilyen kapcsolatba került vele. Szűcs, Papcsák, Zeta, Novák, Mikó, Szabó, Gulyás, Jenei, Tóth, Nagy, Szilvási, Balázsi, Farkas, Sipos, Ráti, Lukács, Bartha, Tuza stb. másoknak csak nevek, de nekünk szülők, barátok szomszédok kollégák...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése