Homo sum, humani nihil a me alienum puto... 40 éve történt, a bűnösök még köztünk járnak, van aki jegyző lett, van aki politikus, van aki menő vállalkozó. A csernobili atomerőmű-baleset 1986. április 26-án történt a Szovjetunió egyik tagállamában, Ukrajnában, a Pripjaty és Csernobil városok melletti Lenin-atomerőműben. A radioaktív szennyezés miatt elhullott állatok lenyúzott bőrét Demecserbe szállították és a tsz beszántotta. A vasutállomáson dolgoztam akkoriban. Ennek lettem az áldozata én is, de már nem tudnak velem tenni semmit, mert nem lakom ott. A radioaktív sugárzás, különösen a radioaktív jód (jód-131) belélegzése vagy lenyelése, bizonyítottan növeli a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázatát, mivel a pajzsmirigy a szervezet jódtartalékainak felhalmozására törekszik, és nem tesz különbséget a stabil és a radioaktív jód között. A sugárzás okozta pajzsmirigyrák legfőbb jellemzői: Típus: Leggyakrabban a pajzsmirigytumorok mintegy kétharmadát kitevő papilláris rák kialakulásában van szerepe az ionizáló sugárzásnak. Kockázati csoportok: A sugárzásnak kitett gyermekek és fiatalok a legveszélyeztetettebbek, mivel pajzsmirigyük intenzívebben működik, és sejtjeik gyorsabban osztódnak. Késleltetett hatás: A sugárterhelés után a rákos megbetegedések gyakran csak évekkel vagy évtizedekkel később jelentkeznek (például a csernobili katasztrófa utáni években drasztikusan megnőtt a pajzsmirigyrákos esetek száma, különösen a gyermekek körében). Mechanizmus: A radioaktív jód a pajzsmirigysejtek működésére és osztódására vissza nem fordítható gátló hatással van, ami sejtmutációkhoz és daganatképződéshez vezethet. Egyéb következmények: például a hypothyreosis (pajzsmirigy-alulműködés), valamint más nyálmirigyekben is kiválthat daganatot. Csernobil maradandó károkat okozott 1986. Április 26. - ez a dátum már örökre beleégett a történelembe, ugyanis ekkor történt az emberiség egyik legismertebb és legveszélyesebb atomkatasztrófája. A csernobili atomerőműben óriási robbanás történt, melynek hatására radioaktív anyagok kerültek a levegőbe (jódizotóp is többek között), melyek a légáramlással messzire kerültek, és pár nap alatt már a kontinens másik végén is mérhető volt a sugárzás. Ebből bár nem nagy mértékűt, de hazánk is kapott. A Csernobil című minisorozatban kitérnek az atomkatasztrófa okozta sugárzás rövid-és hosszútávú egészségügyi veszélyeire, így arra is, hogy bizony a pajzsmirigyet sem kímélte. Hogy pontosan milyen károsodásokat okozott? Pajzsmirigy és a radioaktív sugárzás Az atomkatasztrófa hatására megnőtt a daganatos megbetegedések és a pajzsmirigyzavarok száma- főleg a pajzsmirigy daganatoké. Ez utóbbi a radioaktív jódnak tudható be, mely nagy mértékben felhalmozódik a pajzsmirigyben. De a radioaktív jód szennyezett táplálékkal is bekerülhet a szervezetbe. Ezért is emelkedett meg anno a pajzsmirigyrákkal diagnosztizált gyermekek száma a térségben. Szerencsére Magyarországon nem járult hozzá a sugárszennyezés a rákos megbetegedésekhez, hazánk lakosainál nem mutattak ki több pajzsmirigyrákos esetet a katasztrófa után. Miért is okoz a radioaktív jódizotóp pajzsmirigyrákot? “A pajzsmirigynek a hormontermeléshez jódra van szüksége, és a légkörbe nagy mennyiségű radioaktív jódizotóp került a reaktor robbanása után. Éppen ezért szedettek a lakosokkal jódtablettát, hogy túltelítsék a pajzsmirigyet jóddal, hogy kiszorulhasson a káros 131-es jódizotóp”- magyarázza dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája. Tünetei közt szerepelhet a kitapintható göb, a nyelési nehézség, torokban lévő gombócérzés, ami fulladást okoz, de tünetmentes esetek is előfordulnak, sajnos nálam el kellet távolítani a pajzsmirigyet mert rákos volt. A pontos diagnózishoz a laborvizsgálaton kívül UH-os vizsgálatra, izotópos vizsgálatra és aspirációs citológiára van szükség. Amennyiben bebizonyosodik a pajzsmirigyrák, úgy a kezelés a szerv műtétjével és meglepő módon radioaktív jódizotóppal történik, valamint szükség esetén hormonterápiával, kemo/sugárterápiával. A falusi ember nem rohangál állandóan orvoshoz, így a néma halál alattomosan támadta meg az embereket. Szinte mindenkivel előfordult már megduzzadt a nyirokcsomója egy megfázásos vagy vírusos betegségtől. De mit jelentenek a különböző testrészeken? Szinte mindenkivel előfordult már megduzzadt a nyirokcsomója egy megfázásos vagy vírusos betegségtől. De mit jelentenek a különböző testrészeken? Barnás elszíneződés: A bőr pigmentációja megváltozott, foltos barnulás alakult ki. Kötőszöveti elváltozás az arcon. Rövid idő alatt 100 föllött volt a rákban meghalt emberek száma a faluban. nincs aki perelje a magyar államot, mert minden érintett halott. A radioaktív izotópok a bőrrel a földbe kerültek, aminek felezési ideje évezredekben mérhető. A legsúlyosabb sugárzó anyagok (mint a Jód-131) már lebomlottak, de a Cézium-137 és a Stroncium-90 felezési ideje kb. 30 év. Ez azt jelenti, hogy a katasztrófa óta eltelt közel 40 év alatt a környezetbe került mennyiségük fele-negyede bomlott el. Hosszú távú szennyezés: A területen található Plutónium-239 felezési ideje több mint 24 000 év, szép egészséges hosszú életet kivánok mindenkinek. Bár a természet visszafoglalta a területet, a radioaktív anyagok a talajban, az erdőkben és az állatokban is jelen vannak. Ergó a sugárzás nem szűnik meg a közeljövőben, de a közvetlen környezetben mért intenzitása folyamatosan, nagyon lassan csökken, mivel átkerül a talajban lévő vizekbe és a földben termesztett burgonyába, amit az ember elfogyaszt.... Az egyik cikk ami megjelenhetett és a másik. Csernobili sugárzó bőrt szállítottak Kunszentmártonba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése