SAMBA szerver

Telepítése;
sudo apt-get install samba

A Samba segítségével egy UNIX-gép beállítható fájl- és nyomtatókiszolgálóként DOS, Windows és OS/2 gépekhez is. A Samba mára egy teljes szolgáltatáskörrel bíró és meglehetősen összetett hálózati termékké fejlődött. A Samba beállítáható a YaST, a SWAT (webes felület) vagy a konfigurációs fájlja segítségével.

SMB protokoll

A Samba a NetBIOS szolgáltatásokra épülő SMB (server message block, kiszolgáló-üzenetblokk) nevű protokollt használja. Az IBM nyomására a Microsoft széles körben elérhetővé tette a protokollt, így más szoftvergyártók is kapcsolatot létesíthetnek egy Microsoft-tartománnyal. A Samba esetében az SMB protokoll a TCP/IP-protokollokra épül, tehát a TCP/IP-protokollcsaládot az összes kliensen telepíteni kell.
CIFS-protokoll
A CIFS (common Internet file system) a Samba által támogatott másik protokoll. A CIFS egy szabványos távoli fájlrendszer-elérési protokollt ad meg hálózati használathoz, amely lehetővé teszi a felhasználók csoportjának együttműködését és dokumentumok megosztását a hálózaton.
NetBIOS
A NetBIOS számítógépek közötti kommunikációra kialakított szoftvercsatoló (API). Része egy névszolgáltatás is. Ez lehetővé teszi, hogy a hálózatra csatlakoztatott gépek neveket foglaljanak le maguknak. A név lefoglalása után a gépek név alapján címezhetők. Nincs központi folyamat, amely ellenőrizné a neveket. A hálózat bármely gépe tetszőleges számú nevet foglalhat le, ha azok még nem használtak. A NetBIOS-csatoló többféle hálózati architektúrán is megvalósítható. Egy megvalósítás, amely viszonylag szorosan együttműködik a hálózati hardverrel, a NetBEUI, de sokszor és sokan ezt értik NetBIOS alatt. Létezik a Novell IPX protokolljára és TCP/IP-re épülő NetBIOS is (TCP/IP-n keresztüli NetBIOS).
A TCP/IP-n keresztül küldött NetBIOS-neveknek semmi közük sincs az /etc/hosts fájlban, illetve a DNS által használt nevekhez. A NetBIOS saját, teljesen független névkonvenciót használ. Az adminisztráció leegyszerűsítése érdekében célszerű azonban a DNS-gépnevekkel megegyező neveket használni. Éppen ezért a Samba által használt alapértelmezett beállítás is ez.
Samba-kiszolgáló
A Samba kiszolgáló SMB/CIFS szolgáltatásokat és NetBIOS over IP elnevezési szolgáltatást biztosít a kliensek számára. Linux rendszeren két démon áll rendelkezésre a Samba kiszolgálóhoz: az smbd az SMB/CIFS szolgáltatásokhoz, és az nmbd az elnevezési szolgáltatásokhoz.
Samba-kliens
A Samba-kliens a Samba-kiszolgáló Samba-szolgáltatásait SMB protokollon keresztül igénybe vevő rendszer. Az összes elterjedt operációs rendszer – például a Mac OS X, a Windows és az OS/2 is – támogatja az SMB protokollt. A TCP/IP protokollt az összes számítógépen telepíteni kell. A Samba a UNIX-változatok alá biztosít SMB-klienst. Linuxhoz egy külön kernelmodul is készült az SMB-hez, amely lehetővé teszi az SMB-erőforrások rendszerszintű integrációját. A Samba-klienshez nem kell démont futtatni.
Megosztások
Az SMB-kiszolgálók úgynevezett megosztásokon keresztül biztosítanak hardverterületet a kliensek számára. A megosztás a kiszolgáló egyik könyvtárát és ennek alkönyvtárait tartalmazza. Ezt a kiszolgáló név alapján ajánlja ki (exportálja) és e név alapján érhető el. A megosztásnév tetszőleges lehet – nem kell megegyeznie az exportált könyvtár nevével. A nyomtatókhoz is van név rendelve. A kliensek a nyomtatót szintén név alapján tudják elérni.
Samba indítása és leállításaSamba indítása és leállítása
A Samba-kiszolgáló a rendszerindítás során automatikusan leállítható és elindítható, később pedig manuálisan. Az indítási és leállítási irányelv a YaST Samba kiszolgáló konfgurációjának része (lásd: 36.3.1. szakasz - Samba-kiszolgáló beállítása YaST segítségével).
A Samba szolgáltatásai a YaST Rendszer+Rendszerszolgáltatások (Futási szint) menüpontja segítségével indíhatók el, illetve állíthatók le. A parancssorból a Samba futtatásához szükséges szolgáltatások az rcsmb stop && rcnmb stop paranccsal állíthatók le, illetve az rcnmb start && rcsmb start paranccsal indíthatók el.
Samba-kiszolgáló beállításaSamba-kiszolgáló beállítása
A Samba-kiszolgáló SUSE Linux Enterprise® rendszeren kétféleképp állítható be: a YaST segítségével és kézzel. A kézi beállítás részletesebb lehet, de a YaST GUI használata jóval kényelmesebb.
Samba-kiszolgáló beállítása YaST segítségévelSamba-kiszolgáló beállítása YaST segítségével
A Samba-kiszolgáló beállításához indítsa el a YaST programot és válassza ki a Hálózati szolgáltatások+Samba-kiszolgáló menüpontot. A modul első indítása alkalmával megjelenik a Samba-kiszolgáló telepítése párbeszédablak, amelyben néhány alapvető döntést meg kell hoznia a kiszolgáló adminisztrációjával kapcsolatban, majd a beállítás végén meg kell adni a Samba root felhasználói jelszavát. A többi indítás esetén a Samba-kiszolgáló beállítása jelenik meg.
A Samba-kiszolgáló telepítése párbeszédablak két részből áll:
Munkacsoport- és tartománynév
A Munkacsoport- vagy tartománynév legördölő menüből válasszon ki egy meglévő munkacsoportot/tartományt vagy adjon meg egy újat, és kattintson a Tovább gombra.
Samba-kiszolgáló típusa
A következő lépésben adja meg, hogy a kiszolgálónak kell-e PDC-ként (elsődleges tartományvezérlőként) viselkednie, majd kattintson a Tovább gombra.
Később a Samba-kiszolgáló telepítése menüben lévő összes beállítás módosítható a Samba-kiszolgáló beállítások párbeszédablak Azonosítás lapján.
Samba szakértői beállítása a YaST segítségévelSamba szakértői beállítása a YaST segítségével
A Samba-kiszolgáló modul első indításakor a Samba-kiszolgáló telepítése párbeszédablak után közvetlenül megjelenik a Samba-kiszolgáló beállítások párbeszédablak. Ennek segítségével adhatók meg a Samba-kiszolgáló beállításai.
A beállítás módosítása után az ablak bezárásához kattintson a Befejezés menüpontra.
A kiszolgáló indításaA kiszolgáló indítása
Az Indítás lapon állítsa be a Samba-kiszolgáló indítási lehetőségeit. Ha a szolgáltatást minden rendszerindításkor el kívánja indítani, akkor válassza a Rendszertöltés alatt lehetőséget. A manuális indítás aktiválásához válassza a Kézzel lehetőséget. A Samba-kiszolgáló indításával kapcsolatos további információ: 36.2. szakasz - Samba indítása és leállítása.
Ezen a lapon a tűzfal portjait is megnyithatja. Ehhez válassza ki a Tűzfalport megnyitása menüpontot. Ha több hálózati csatolóval rendelkezik, akkor a Samba-szolgáltatásokhoz tartozó kiválasztásához kattintson a Tűzfalbeállítások menüpontra, válassza ki a kívánt csatolót, majd kattintson az OK gombra.
MegosztásokMegosztások
A Megosztások lapon adja meg az aktiválandó Samba-megosztásokat. Léteznek előre meghatározott megosztások, mint például a saját könyvtárak és a nyomtatók. Az Állapot átkapcsolása menüpont segítségével válthat az Aktív és Inaktív állapot között. Kattintson a Hozzáadás lehetőségre új megosztások felvételéhez, illetve a Törlés lehetőségre a kiválasztott megosztás törléséhez.
AzonosításAzonosítás
Az Azonosítás lapon adható meg a tartomány, amelyhez a gép rendelve van (Alapbeállítások) és azt, hogy használjon-e alternatív gépnevet a hálózatban (NetBIOS gépnév). Szakértői globális beállítások megadásához vagy felhasználói hitelesítés beállításához kattintson a Szakértői beállítások menüpontra.
Webes adminisztráció a SWAT segítségévelWebes adminisztráció a SWAT segítségével
A SWAT (Samba Web Administration Tool) a Samba-kiszolgáló adminisztrációjára szolgáló alternatív eszköz. Ez egyszerű webes felületet biztosít a Samba-kiszolgáló beállításához. A SWAT használatához nyissa meg a http://localhost:901 címet a webböngészőben, és jelentkezzen be root felhasználóként. Ha nincs speciális Samba root fiókja, akkor használja a rendszer root fiókot.
  A SWAT aktiválása
A Samba-kiszolgáló telepítése után a SWAT még nincs aktiválva. Az aktiválásához nyissa ki a YaST Hálózati szolgáltatások+Hálózati szolgáltatások (xinetd) menüpontját, engedélyezze a hálózati szolgáltatások beállítását, válassza ki a táblázat swat pontját és kattintson az Állapot átkapcsolása (be vagy ki) menüpontra.
A kiszolgáló manuális beállításaA kiszolgáló manuális beállítása
Ha a Sambát kiszolgálóként kívánja használni, akkor telepítse a samba csomagot. A Samba fő konfigurációs fájlja az /etc/samba/smb.conf. Ez a fájl két fő logikai részre oszlik. A[global] rész a központi és általános beállításokat tartalmazza. A [share] rész pedig az egyedi fájl- és nyomtatómegosztásokat írja le. E megközelítés segítségével a megosztások jellemzői megadhatók megosztásonként eltérően, vagy a [global] részben egységesen. Ez javítja a konfigurációs fájl strukturális áttekinthetőségét.
A [global] részA [global] rész
A [global] rész alábbi paramétereit a saját hálózati beállításokhoz kell igazítani, hogy a gépek SMB-n keresztül hozzá tudjanak férni a Samba-kiszolgálóhoz Windows környezetben.
workgroup = TUX-NET
Ez a sor a Samba-kiszolgálót egy munkacsoporthoz rendeli. A TUX-NET helyére a hálózati környezet megfelelő munkacsoportját kell írni. A Samba-kiszolgáló a DNS-neve alatt jelenik meg, hacsak ez a név nem lett hozzárendelve a hálózat valamelyik másik gépéhez. Ha a DNS-név már foglalt, akkor a netbiosname=EZANEVEM sorhoz hasonló módon adja meg a kiszolgáló nevét. A paraméterrel kapcsolatos részletek a mansmb.conf paranccsal hívhatók elő.
os level = 2
Ez a paraméter azt szabályozza, hogy a Samba-kiszolgáló megpróbáljon-e LMB-vé (local master browser, helyi master böngésző) válni a munkacsoportban. Nagyon alacsony értéket válasszon ide, hogy megkímélje a meglévő Windows-hálózatot a rosszul beállított Samba-kiszolgáló okozta zavaroktól. E fontos témakörről további információ a csomagdokumentáció textdocsalkönyvtárában, a BROWSING.txt és BROWSING-Config.txt fájlokban olvasható.
Ha nincs más SMB-kiszolgáló jelen a hálózatban (például egy Windows NT vagy 2000 kiszolgáló) és azt kívánja, hogy a Samba-kiszolgáló tárolja a helyi környezetben jelen lévő összes rendszer listáját, akkor állítsa az os level értékét nagyobbra ( például 65-re). A Samba-kiszolgáló ezután LMB-ként kiválasztásra kerül a helyi hálózathoz.
A beállítás módosításakor gondosan mérlegelje a változásnak a meglévő windowsos hálózati környezetre gyakarolt hatását. Először próbálja ki a módosításokat egy elszigetelt hálózatban vagy a nap nem kritikus időszakában.
wins support és wins server
Ha a Samba-kiszolgálót aktív WINS-kiszolgálót működtető Windows-hálózatba kívánja integrálni, akkor használja a wins server beállítást és az értéke legyen a WINS-kiszolgáló IP-címe.
Ha a windowsos gépek külön alhálózatokhoz csatlakoznak, de tudniuk kell egymásról, akkor van szükség WINS-kiszolgálóra. A Samba-kiszolgáló is képes ellátni a WINS-kiszolgáló feladatait. Ehhez használja a wins support = Yes beállítást. Ügyeljen rá, hogy a hálózat csak egyetlen Samba-kiszolgálóján legyen engedélyezve ez a beállítás. A wins server és a wins support beállítás egyszerre nem használható az smb.conf fájlban.
MegosztásokMegosztások
Az alábbi példák bemutatják, hogyan tehető elérhetővé a CD-ROM meghajtó és a felhasználói saját könyvtárak (homes) az SMB-kliensek számára.
[cdrom]
A CD-ROM véletlen megosztását az alábbi sorok megjegyzésekké tételével (ebben az esetben pontosvesszők beírásával) lehet letiltani. A CD-ROM Sambán keresztüli megosztásához törölje az első oszlopban lévő pontosvesszőket.
36.1. példa - CD-ROM megosztása
;[cdrom]
;       comment = Linux CD-ROM
;       path = /media/cdrom
;       locking = No

[cdrom] és comment
A [cdrom] bejegyzés a megosztás neve, amelyet az SMB-kliensek látnak a hálózaton. A megosztás további leírásához azonban megadható egy további megjegyzés (comment).
path = /media/cdrom
A path exportálja a /media/cdrom könyvtárat.
Egy nagyon megszorító alapértelmezett konfiguráció miatt ez a megosztás csak a rendszeren jelen lévő felhasználók számára elérhető. Ha ezt a megosztást mindenki számára elérhetővé kell tenni, akkor a konfigurációhoz adja hozzá a guest ok = yes sort. Ez a beállítás olvasás jogosultságot biztosít mindenkinek a hálózaton. Ezt a paramétert körültekintően kell kezelni. Ez különösen érvényes, ha a paramétert a [global] részben használjuk.
[homes]
A [home] megosztásnak különös jelentősége van itt. Ha a felhasználó egy érvényes azonosítóval és jelszóval rendelkezik a Linux-fájlkiszolgálóhoz és a saját könyvtárához, akkor csatlakozni tud hozzá.
36.2. példa - homes megosztás
[homes]
comment = Home Directories
valid users = %S
browseable = No
read only = No
create mask = 0640
directory mask = 0750

[homes]
Ha nincs másik megosztás, amely az SMB-kiszolgálóhoz csatlakozó felhasználó megosztás nevét használná, akkor a megosztás a [homes] megosztási utasítások segítségével dinamikusan létrehozásra kerül. A megosztás eredményül kapott neve a felhasználónév.
valid users = %S
A %S helyére a megosztás konkrét neve kerül, amint a kapcsolat sikeresen létrejött. A [homes] megosztás esetén ez mindig a felhasználó neve. Ennek következményeképp a felhasználó megosztását csak a felhasználó érheti el.
browseable = No
Ez a beállítás láthatatlanná teszi a megosztást a hálózati környezetben.
read only = No
A Samba alapértelmezés szerint a read only = Yes paraméterrel letiltja az exportált megosztás írási hozzáférését. Egy megosztás írhatóvá tételéhez a read only = No értéket kell beállítani, amelynek hatása egyébként megegyezik a writable = Yes paraméterével.
create mask = 0640
A nem MS Windows NT-re épülő rendszerek nem foglalkoznak a UNIX-jogosultságokkal, így egy fájl létrehozásakor nem rendelnek hozzá jogosultságokat. A create mask paraméter ezért meghatározza az újonnan létrehozott fájlok hozzáférési jogosultságait. Ez természetesen csak az írható megosztásokra érvényes. A gyakorlatban ez a jogosultságérték azt jelentené, hogy a tulajdonos olvasási és írási, a tulajdonos elsődleges csoportjának tagjai pedig olvasási jogosultsággal rendelkeznek. A valid users = %S paraméter azonban letiltja a csoport olvasási hozzáférését, hiába rendelkezik a csoport olvasási jogosultsággal. Ahhoz, hogy a csoport rendelkezzen olvasási vagy írási hozzáféréssel, kapcsolja ki a valid users = %S sort.
Biztonsági szintekBiztonsági szintek
A biztonság növelése érdekében minden megosztási hozzáférés védhető jelszóval. Az SMB háromféle jogosultságellenőrzést tesz lehetővé:
Megosztási szintű biztonság (security = share)
A megosztáshoz szigorúan hozzátartozik egy jelszó. Csak a jelszót ismerő személyek férhetnek hozzá a megosztáshoz.
Felhasználói szintű biztonság (security = user)
A változat kapcsán először foglalkozunk a felhasználó fogalmával az SMB-n belül. Minden felhasználónak saját jelszóval kell bejelentkeznie a kiszolgálóhoz. Regisztráció után a kiszolgáló az egyes megosztásokhoz a felhasználói névtől függően biztosít hozzáférést.
Kiszolgálószintű biztonság (security = server):
A kliensek felé a Samba úgy működik, mintha felhasználói szintű módban futna. A valóságban azonban az összes jelszólekérdezést átadja egy másik felhasználói szintű kiszolgálónak, amely a hitelesítést végzi. Ehhez a beállításhoz még egy paramétert meg kell adni (password server).
A megosztási, felhasználói és kiszolgálószintű biztonság közötti különbség, hogy az utóbbi a teljes kiszolgálóra érvényes. A kiszolgáló egyedi megosztásai már nem védhetők külön megosztásonkénti vagy felhasználói szintű biztonsággal. Megteheti azonban, hogy a rendszer minden beállított IP-címéhez külön Samba-kiszolgálót futtat.
A tárggyal kapcsolatos további információt a Samba HOWTO-gyűjtemény tartalmaz. Ha egy rendszeren több kiszolgáló van, akkor az interfaces és bind interfaces only beállításra is figyeljen.
Kliensek beállításaKliensek beállítása
A kliensek a Samba-kiszolgálót csak TCP/IP-n keresztül érik el. A NetBEUI és a NetBIOS IPX-en keresztül nem használható Sambával.
Samba-kliens beállítása YaST segítségévelSamba-kliens beállítása YaST segítségével
Állítson be egy Samba-klienst a Samba-kiszolgálón található erőforrások (fájlok vagy nyomtatók) használatához. A Hálózati szolgáltatások+Windows-tartománytagság menüpontban adja meg a tartományt vagy munkacsoportot. A rendelkezésre álló csoportok és tartományok megjelenítéséhez (és az egér segítségével történő kiválasztásához) kattintson a Tallózás gombra. Ha aktiválja az SMB-információ használata Linux-hitelesítéshez menüpontot, akkor a felhasználói hitelesítés a Samba-kiszolgálón keresztül történik. Az összes beállítás megadása után a befejezéshez kattintson a Befejezésgombra.
Windows 9x és MEWindows 9x és ME
A Windows 9x és ME beépített TCP/IP-támogatással rendelkezik. Alapértelmezés szerint azonban ez nem kerül telepítésre. A TCP/IP hozzáadásához menjen a Vezérlőpult+Rendszer menüpontra, és válassza ki a Hozzáadás+Protokollok+Microsoft TCP/IP lehetőséget. A Windows-gép újraaindítása után a Samba-kiszolgáló kikereséséhez kattintson duplán a hálózati környezet asztalon levő ikonjára. A Samba-kiszolgáló nyomtatójának használatához telepítse a megfelelő Windows-verzióhoz tartozó szabványos vagy Apple-PostScript nyomtató-illesztőprogramot. Legjobb a Linux-nyomtatósorhoz csatolni, amely elfogadja a Postscriptet bemeneti formátumként
Samba mint bejelentkezési kiszolgálóSamba mint bejelentkezési kiszolgáló
A túlnyomórészt Windows-klienseket tartalmazó hálózatban gyakran igény, hogy a felhasználók csak érvényes azonosítóval és jelszóval regisztrálhassák magukat. Windows alapú hálózatban ezt a feladatot az elsődleges tartományvezérlő (primary domain controller, PDC) kezeli. A Windows NT kiszolgáló beállítható PDC-ként, de a feladat Samba-kiszolgáló segítségével is elvégezhető. Az smb.conf [global] részébe beírandó bejegyzéseket a 36.3. példa - Az smb.conf globális része mutatja be.
36.3. példa - Az smb.conf globális része
       [global]
       workgroup = TUX-NET
       domain logons = Yes
       domain master = Yes


Ha az ellenőrzési célra titkosított jelszavakat használnak – ez az alapértelmezett beállítás egy jól karbantartott MS Windows 9x rendszerben, MS Windows NT 4.0 alatt a 3. szervizcsomagtól kezdve és az újabb termékekben – a Samba-kiszolgálónak kezelnie kell tudnia ezt. A [global] encrypt passwords = yes bejegyzése kapcsolja ezt be (a Samba 3-as verziójában már ez az alapértelmezés). Ezenfelül a felhasználói azonosítókat és jelszavakat a Windowsnak megfelelő titkosított formátumban kell előkészíteni. Ez az smbpasswd -a name paranccsal hajtható végre. Hozza létre a számítógépek tartományazonosítóját (ezt a Windows NT tartomány igényli) az alábbi parancsokkal.
36.4. példa - Gépazonosító létrehozása
useradd hostname\$
smbpasswd -a -m hostname


A useradd parancshoz egy dollárjelet adva az smbpasswd jelszó ezt automatikusan beszúrja a -m paraméter használatakor. A megjegyzéssel ellátott konfigurációs példa(/usr/share/doc/packages/Samba/examples/smb.conf.SuSE) tartalmazza a feladatot automatizáló beállításokat is.
36.5. példa - A gépazonosító automatikus beállítása
add machine script = /usr/sbin/useradd -g nogroup -c "NT Machine Account" \
-s /bin/false %m\$
   


Annak biztosításához, hogy a Samba ezt a parancsfájlt biztosan helyesen hajtsa végre, válasszon ki egy Samba-felhasználót a szükséges adminisztrátori jelszavakkal. Ehhez válasszon ki egy felhasználót és adja hozzá az ntadmin csoporthoz. Ezután a Linux-csoporthoz tartozó összes felhasználóhoz Domain Admin (tartományadminisztrátor) állapot rendelhető a következő paranccsal:
     net groupmap add ntgroup="Domain Admins" unixgroup=ntadmin
 
http://sugo.ubuntu.hu/10.04/html/serverguide/hu/samba-fileserver.html

http://sugo.ubuntu.hu/10.10/html/serverguide/hu/

A Windows Server 2016 licencelése és tulajdonsága

A Windows Server  2016-os kiadása számos izgalmas újdonságot tartalmaz, a virtualizáció, a biztonság, vagy éppen a menedzselhetőség terén. 

A szerver legjobban hasznosítható funkciói:

• Nano szerver
• Windows Szerver tárolók és Hyper-V tárolók
• Docker támogatás
• Egymást követő frissítések a Hyper-V és tároló csoportok számára
• Virtuális memória hálózati adapterek hozzáadása és eltávolítása
• Telepített virtualizáció
• PowerShell Direct
• Biztonságos Linux bootolás
• Új Host Guardian szolgáltatás és védett VM-ek
• Közvetlen tárolóhely

Az új operációs rendszer egy új telepítési lehetőséggel gazdagodik, a “‘teljes” Windows Server 2016 és a korábban már megismert, régóta elterjedt Server Core változat mellett megjelenik a Nano Server, amely egy végletekig lecsupaszított operációs rendszer, felhasználói felület nélkül. Ez egy rendkívül hely- és energiatakarékos Windows Server kimondottan hyper-scale, felhős környezetek, illetve konténeres megoldások számára, de tökéletesen alkalmas például DNS szervernek, webszervernek vagy Scale-Out File Servernek is. 

Az új verzióhoz a Windows Server 2012-höz képest eltérő, új licencelési szabály tartozik: 

Az eddigi processzor alapú licenc helyébe a mag alapú (Core) licenc lép. Core-nak a fizikai processzor magot kell tekinteni, azaz a Hyper-Threading bekapcsolása nem duplázza meg a licenc igényt.

• A 2, 4, 6 vagy 8 magot tartalmazó processzorokat egyaránt 8 magosnak kell licencelni.
• A szerverben levő összes processzor (licencelési szempontból) összes magját licencelni kell.
• 1 szerver számára minimum 16 Core-t kell licencelni, ami 1 vagy 2 processzor licencelésére használható.
  (1 CPU legfeljebb 16 Core, vagy 2 CPU legfeljebb 8-8 Core)
• Ha egy szerver processzorai (licencelési szempontból) 16-nál több magot tartalmaznak, akkor a további magokhoz további Core licenceket kell vásárolni.
• A Core licenceket kettesével lehet vásárolni az Open licenc programban (OLP).
• A szerver eléréshez továbbra is szükséges CAL (Client Access License).
• Az alap 2016-os Open licenc (OLP) User vagy Device CAL-t nem tartalmaz.

Eltérőek a licenc csomagok az OEM Windows Server 2016 licenc esetében, ahol az új gépekhez nagyobb egységekben lehet vásárolni a licenceket. Az alap OEM licenccsomag 16 Core licencet tartalmaz. A Windows Server 2016 esetében a Standard és a Datacenter kiadás funkcionálisan is eltér egymástól, nem csak a futtatható virtuális gépek darabszáma különbözteti meg őket. Plusz funkció például a Datacenter kiadásban a Storage Spaces Direct, Storage Replica, Shielded VM, Host Guardian és az új Networking Stack. 

Az új Windows Server 2016 licenccel használható korábbi verzió, egy korábbi kiadás licencével azonban csak aktív SA esetén lehet az új verzióra váltani. 

aWindows Server Standard

Ha a szerver vas összes processzorának (licencelési szempontból) összes magját licenceljük, akkor az adott szerveren 2 db Windows szerver példányt futtathatunk. További 2 db Virtuális gépet kapunk akkor, ha a szerverben lévő összes magra ismételten megvesszük a Core licenceket. A példák illusztrálják a licencelési szabályt. 

Szükséges Windows Server Standard 2Core licencek száma	A szerveren futtatható virtuális gépek száma
Processzorok és magok száma	1,2	3,4	5,6
1 proc: 2/4/6/8/10/12/14/16 Core	8	16	24
1 proc: 18 Core	9	18	27
2 proc: 2/4/6/8 Core	8	16	24
2 proc: 10 Core	10	20	30
4 proc: 2/4/6/8 Core	16	32	48
4 proc: 10 Core	20	40	60

Microsoft Windows Server 2016 Essentials 64-bit 1-2 CPU HUN DVD Oem 1pk szerver szoftver 25 CAL-t TARTALMAZ és tovább nem bővíthető. File server funkciók ellátására ajánlott.

Windows Server Datacenter

A licencelt szerveren tetszőleges számú Windows szerver példány futtatható. A licenc igényt a példák illusztrálják. 

Processzorok és magok száma	Szükséges Windows Server Datacenter 2Core licencek száma (Korlátlan virtuális gép futtatás)
1 proc: 2/4/6/8/10/12/14/16 Core	8
1 proc: 18 Core	9
2 proc: 2/4/6/8 Core	8
2 proc: 10 Core	10
4 proc: 2/4/6/8 Core	16
4 proc: 10 Core	20

Telepítési lehetőségek

A Standard és a Datacenter kiadás is két telepítési lehetőséget kínál:
Server Core: Csökkenti a szükséges lemezterületet, a potenciális támadási felületet és különösen a karbantartási követelményeket. Ez az ajánlott lehetőség, ha nincs kifejezetten szüksége kiegészítő felhasználói felületi elemekre és grafikus felügyeleti eszközökre.
Kiszolgáló asztali kezelőfelülettel: Telepíti a szabványos felhasználói felületet és minden eszközt, többek között azokat az ügyfélélmény-funkciókat, amelyek a Windows Server 2012 R2-ben külön telepítést igényeltek. A kiszolgálói szerepkörök és funkciók a Kiszolgálókezelővel vagy más módokon települnek.
A Windows Server 1709-es verziójának telepítése esetén kizárólag a Server Core telepítési lehetőség áll rendelkezésre, míg a Windows Server 2016 esetén a Server Core és az asztali kezelőfelülettel rendelkező kiszolgáló egyaránt használható telepítési lehetőségként.

Lokális hálózati operációs rendszerek integrációja 14_A

Nézzük elősször a híd és a router közötti különbséget. Bár mindkét eszköz számítógép-hálózatokat kapcsol össze, más módon teszik azt. A hálózati híd az OSI modell második, tehát az Adatkapcsolati rétegében operál, míg a router az OSI modell 3. más szóval a hálózati rétegében tevékenykedik. Ez azt jelenti, hogy a híd a hardveres MAC-cím alapján irányítja a kereteket, a router pedig a szoftveresen hozzárendelt IP-címek alapján. Ennek egyik következménye, hogy a hidak nem tudnak különbséget tenni alhálózatok között, a routerek viszont igen.
Rendszerintegrációs tevékenységünk főbb területei:
Fizikai hálózatok tervezése, kivitelezése, támogatása: aktív és passzív hálózati elemek integrációja
Szerver és kliens oldali operációs rendszerek telepítése, támogatása, üzemeltetése (Windows, Linux (Novell és Suse disztribúció))
Szerver szoftverek telepítése, üzemeltetése
Kommunikációs megoldások
Mentési és helyreállítási menedzsment kialakítása
Felhasználói jogosultságok kialakítása (Windows Active Directory)
Levelezési kiszolgálók tervezése, telepítése, támogatása, üzemeltetése (Microsoft Exchange 2003, 2007, 2010)
Virtualizáció (VMware, Citrix, Microsoft Hyper-V)
Szoftver alkalmazások tesztelése, telepítése, oktatása
Rendszeraudit
Beruházás létjogosultságát alátámasztó pilot projektek
Rendszerfelügyeleti rendszerek kialakítása, üzemeltetése
IT biztonsági rendszerek tervezése és támogatása: tűzfalak, spamszűrők, malware védelem, virtuális hálózatok (VPN), határ- és tartalom biztonság, VoIP biztonság, mobil- és végpont biztonság, erős hitelesítési és azonosítás menedzsment, kockázatelemzés, etikus hackelés.
Digitális aláírás, PKI infrastruktúra tervezése, kivitelezése
Cloud computing
Számítógép-hálózatok tervezésekor dönthetünk úgy is, hogy az egyes szegmenseket hidakkal kapcsoljuk össze, s ezáltal egy nagy hálózatot hozunk létre, viszont a szegmenseket routerekkel is összeköthetjük, s így azok külön-külön alhálózatok lesznek. Ha egy gépet át kell helyezni egyik szegmensből a másikba, akkor a routeres megoldás esetén új IP-címet kell hozzárendelni, viszont a hidas megoldásnál nem kell semmit újrakonfigurálni.
Az OSI-modell két legalacsonyabb szintjének funkcióit már szabványosították, és a legtöbb LAN összhangban van a három IEEE-szabvány valamelyikével. Bár az adatkapcsolati szint feletti funkciók közös jellemzõit már kidolgozták, de a hálózati és az e fölötti rétegek esetében a szabványok még nem állnak azon a szinten, mint az adatkapcsolati és fizikai rétegek esetén.
LAN-eszközökkel megvalósított fizikai hálózat az állomásai számára általános adatcserére alkalmas kommunikációs szolgáltatást nyújt. Ahhoz azonban, hogy megkapjuk a lokális hálózat valamennyi elõnyét, az általános kommunikációs szolgáltatáson túl további funkciókat is meg kell valósítanunk. Ezek a funkciók a hálózat magasabb szintû rétegeihez tartoznak, és ezeket a hálózati operációs rendszerként ismert programrendszer szolgáltatja. A hálózati operációs rendszer egy szoftver, amely a hálózatba kapcsolt eszközökön fut, és feladata az eszközök közötti kommunikációs szolgáltatások biztosítása.
A hálózatba kapcsolás az információk közös kezelését biztosítja, azonban alapvetõ kérdés a nem közös információk védelme. Ezeket a hálózat részeként mûködõ, beépített védelmi rendszer valósítja meg.
A hálózati eszközök kapcsolatában két megoldási mód lehetséges:
 Ügyfél-kiszolgáló kapcsolat
Az elsõ esetben van egy kitüntetett, általában a hálózatba kapcsolt gépeknél nagyobb teljesítményû gép (a szerver) amelynek feladata a többi géprõl (kliensektõl) érkezõ kérések kiszolgálása. Ezt a kialakítást kliens-szerver, magyarul ügyfél-kiszolgáló modellnek nevezik. Valójában mind a szerver mind a kliens a gépeken futó programok formájában jelennek meg, amelyek a gépek közötti összeköttetést kihasználva végzik a munkájukat. Természetesen az ügyfél-kiszolgáló modellnek több, minõségileg más kialakítása lehetséges, attól függõen, hogy egy adott feladat mekkora és milyen részét hajtja végre a kliens- illetve a szerver program.
  Ügyfél-kiszolgáló modell változatai
Példaként gondoljunk egy szerveren elhelyezett adatbázisban történõ keresésre! A legegyszerûbb esetben a kliens gép egy “buta” (dumb) terminál, amely egy együttes adatbeviteli és megjelenítõ egység: a billentyûzetén begépelt adatokat átküldi pl. soros vonalon a szerver gépre, az ott futó program ez ily módon begépelt parancsok alapján a keresést végrehajtja, és a keresett rekordokat visszaküldve a soros vonalon a terminál azokat megjeleníti.
Egy lehetõség lehet az is, hogy a kikeresett adatokat a szerver csak “ömlesztve”, nyers formában küldi vissza a kliensnek, ahol a futó programmegfelelõ formában megjeleníti. Egy másik esetben a keresõ program a kliens gépen fut: a keresés végrehajtásához szükséges adatbázis rekordokat a vonalon a szerver elküldi a kliensnek, az leküldött részen végrehajtja a keresést, majd a továbbiakban leküldött részekkel folytatja.
Egy rendszerben természetesen egynél több szerver is elképzelhetõ.
 Egyenrangú kapcsolat
 Az eszközök összekapcsolhatók a demokrácia szabályai alapján: minden gép egyenrangú, és erõforrásainak egy részét bocsátja a hálózaton keresztül a többi gép számára. Ezek az ún. egyenrangú, vagy peer-to-peer hálózatok. Ilyen hálózatokban is elképzelhetõk, hogy az egyik gép csak szerverként mûködik. Ezt azért fontos megjegyezni, mert nem a gépek információ-szolgáltatásban nyújtott szerepe a döntõ, hanem az, hogy az egyenrangúság értelmében bármelyik lehet ügyfél és szolgáltató.
Lokális hálózati operációs rendszerek funkciói
Foglaljuk össze, hogy melyek a hálózati operációs rendszerek által kínált közismertebb funkciók:
Fájl-szerver A nagy kapacitású lemez a legfontosabb erõforrás, amelyet a hálózat megoszthat. A fájl-szerver általában egy számítógép, amely a hálózati kapcsolatán túlmenõen a nagy kapacitású merevlemezes meghajtót kezeli. A fájl-szerver teszi lehetõvé az állomások számára a tárolt fájlokhoz való hozzáférést. Ez a fájl-megosztás különbözõ módon valósítható meg. Megtehetõ könyvtárak alapján, amikor az állomás hozzáférhet egy adott könyvtárhoz és használhatja az ebben a könyvtárban található bármelyik fájlt. Fájl szintû megosztásnál az állomás csak a kijelölt fájlokhoz jogosult hozzáférni. Egyes hálózati operációs rendszerek rendelkeznek rekordlezáró szolgáltatással, és így a program "le tud zárni" egy megadott információt, megakadályozva, hogy bármely más program ehhez hozzáférjen. A jogosultságoknak külön a fájlokhoz és a felhasználókhoz történõ hozzárendelésével a hozzáféréseket finoman lehet szabályozni. Ilyen jogosultságok lehetnek a fájlok megnyitásának, módosíthatóságának, írhatóságának, létrehozásának, másolásának, törlésének engedélyezése.
Nyomtatószerver A lokális hálózat egyik elõnye, hogy képes megosztani a perifériákat, különösen az olyan drága készülékeket, mint a színes lézer nyomtató és a fényszedõ. A nyomtatószerver a hálózat valamennyi állomása számára lehetõvé teszi, hogy másik állomáshoz tartozó nyomtatót használjon. A nyomtatási anyag pontosan úgy rendelhetõ a nyomtatóhoz, mintha a nyomtató közvetlenül a felhasználó saját állomására lenne kötve, valamint rendelkezésre áll egy általános sorban állási szolgáltatás, amivel a nyomtatási anyag még akkor is a nyomtatóhoz rendelhetõ, amikor a nyomtató foglalt. Erre a megoldásra a nyomtató viszonylagos lassúsága miatt is szükség van.
Elektronikus levelezés Egyes hálózati operációs rendszerek lehetõséget nyújtanak elektronikus postai alkalmazásra: Ez a felhasználónak lehetõvé teszi, hogy üzeneteket és dokumentumokat könnyen összeállítson, küldjön, fogadjon és tároljon. Ezen a módon a lokális hálózat átlátszó adatátviteli szolgáltatásával a felhasználók könnyen tudnak egymással kommunikálni. A hálózatba való belépéskor az ilyen rendszer a felhasználónak képes jelezni, hogy levele érkezett-e (ez a hálózat használata közben természetes).
Hálózati névszolgáltatás A hálózat felhasználói és az alkalmazói programok a hálózati nevek alapján kérik a hálózati operációs rendszerrel kapcsolatos szolgáltatásokat. A hálózati neveket mind a hálózati felhasználók, mind a megosztott erõforrások megjelölésére használják. A hálózati névszolgáltatás a hálózati neveket hálózati címekre fordítja le, hogy a szolgáltatáskérés megvalósításához szükséges üzenetek helyesen legyenek címezhetõk. Ilyen módon a hálózat erõforrásaira szimbolikus nevekkel (alias) hivatkozhatunk.
Összekapcsolhatóság Az összekapcsolhatóság egy általános fogalom, ami a lokális hálózaton kívüli kommunikációra utal. A hálózati operációs rendszer az összekapcsolás különbözõ típusait valósíthatja meg. Például a lokális hálózathoz nem tartozó személyi számítógép számára lehetõvé teszi, hogy nagy távolságú távközlési berendezésen, pl. telefonvonalon keresztül hozzáférjen a lokális hálózathoz. Ez az ún. távoli hozzáférés (remote access).
A lokális hálózathoz tartozó állomás számára lehetõséget ad, hogy a hálózat egyik állomása által támogatott osztott kommunikációs szolgáltatás felhasználásával hozzáférjen a hálózathoz nem tartozó számítógéphez. Az osztott kommunikációs szolgáltatással rendelkezõ állomást néha kommunikációs szervernek nevezik. Az így elért számítógépet közvetlenül vagy távoli kommunikációs berendezésen keresztül kapcsolhatják a lokális hálózathoz.
Két vagy több lokális hálózat összekapcsolásakor a hálózatok lehetnek azonos vagy különbözõ típusúak. A hálózatok összekapcsolhatók közvetlenül vagy távolsági hálózaton keresztül.
Hálózatszervezés Bár az alacsonyabb rétegek szabványai, mint pl. az IEEE 802-es szabványok, bizonyos mértékig irányítják a hálózatszervezést, nem definiálják azonban azt részletesen, és nem foglalkoznak a magasabb rétegek komplex hálózatszervezésének követelményeivel. A hálózati operációs rendszer általában lehetõséget ad a hálózat elérésére, megbízhatóságára vonatkozó szervezési szolgáltatásokkal, de ezeknek a szolgáltatásoknak pontos természete hálózatról hálózatra változhat. Egyes esetekben a hálózatszervezés csak egyetlen lokális hálózattal foglalkozik. Máskor egy nagyobb szolgáltatás része lehet, amely egy csoport egymással összekötött hálózat és átviteli berendezés szervezésével foglalkozik.
Novell Netware felhasználói ismeretek
A hálózati operációs rendszerek illusztrálására, egy rövid összefoglalót adunk az egyik legnépszerûbb ilyen rendszer a Novell cég PC-ken futó Netware 3.12-es operációs rendszerérõl.
A PC-s hálózatokban mind a szerverek mind a munkaállomások (kliensek) eltérõ teljesítményû IBMPC kompatibilis számítógépek. A munkaállomások általában önmagukban is használhatók és rajtuk a DOS operációs rendszer fut.
A szerver operációs rendszere a nagyobb teljesítményt nyújtó, többfeladatúságot biztosító Netware Operációs Rendszer (NOS), a hálózathoz nagyteljesítményû hálózati kártyával csatlakozik.
A munkaállomás hálózati mûködését a gépbe helyezett és installált hálózati kártya valamint a DOS alatt futó két program (a hálózati kártyától függõ IPX.COM és a DOS-ba beépülõ NETX.EXE) biztosítja. A kapcsolati rendszert megvalósító programok rezidensként 40-60 kbájt helyet foglalnak el a munkaállomás memóriájában. Ezért ezen programok helyett ma már inkább a kártyafüggetlenséget biztosító ODI illesztést (IPX-et helyettesíti), illetve a NETX nagy rezidens helyfoglalása miatt a VLM (Virtually Loadable Modul) illesztést használják.
E programok lefuttatása után a szerverrel való kapcsolat már kiépült. Már létezik a fájlszervert jelentõ (általában F:) meghajtó, ahol a hálózatba történõ be- és kilépést segítõ LOGIN, LOGOUT és SLIST programok vannak és ezek már használhatók. A szerverek merevlemezegységei kötetekre (VOLUME) vannak osztva. A köteteken belül az alkönyvtárak ugyanúgy helyezkednek el mint a DOS rendszerben.
Ezért az útvonal megadása a DOS-ban megszokotthoz hasonló, de kiegészül a fájlszerver és a rajta lévõ kötetek nevével:
SZERVERNÉV/KÖTET: alkönyvtárak\...\ fájlnév.kit
A DOS szempontjából vizsgálva a dolgokat a kötetekben lévõ tetszõleges alkönyvtáraknak adhatunk logikai meghajtó nevet, és attól kezdve az alkönyvtár mint a kinevezett meghajtó gyökérkönyvtára címezhetõ (hasonlóan a DOS SUBST parancsához). Ez a hozzárendelés a MAP hálózati paranccsal tehetõ meg, azaz tetszõleges alkönyvtárhoz egy meghajtó-nevet rendelhetünk hozzá, és a továbbiakban a teljes útvonal megadása helyett csupán e meghajtó alatti útvonalat kell megadnunk.
Mivel számos felhasználó osztozik a rendszer erõforrásain ezért biztosítani kell a rendszer egyes részei eléréseinek a védelmét is. Ezen védelmek közül csupán egyik lehetõség az ún. jogok használata. A könyvtárak és az azokban lévõ fájlok elérését és kezelését jogokhoz kötik. Ezek a jogok egy 8 elemû kétállapotú [RWCEMFAS] jelölésû vektorral írhatók le. A jelölésben szereplõ rövidítések jelentése:
R(ead)
A felhasználó megnyithatja és olvashat a könyvtárban lévõ fájlokból.
W(rite)
A felhasználó megnyithat és írhat a könyvtárban lévõ fájlokba.
C(reate)
Joga van a könyvtárban fájlokat létrehozni. Lezárás után W jog kell újraírni!
E(rase)
Joga van a könyvtárat illetve a könyvtárban lévõ fájlokból törölni.
M(odify)
A felhasználónak joga van a könyvtár fájljainak attribútumát változtatni.
F(ile Scan)
A felhasználónak joga van keresni a könyvtár fájljai között.
A(ccess Control)
Joga van a kezelõi jogokat a könyvtár alkönyvtáraira átörökíteni.
S(upervisory)
Összes jog biztosított, és átadható a felhasználónak.
A használatot biztosító tényleges jogok a felhasználónak adott kezelõi jogok, és a könyvtár örökölt jogmaszkjának eredõjébõl (ÉS kapcsolatából) adódnak. A rendszergazda minden felhasználónak ad kezelõi jogokat és a felhasználók által elérhetõ könyvtárak jogait is meghatározza. Ezen könyvtárak alatt létrehozott új alkönyvtárak a felettük lévõ könyvtár jogait öröklik (örökölt jogmaszk).
Tényleges jogok = kezelõi jogok ÉS könyvtár örökölt jogmaszk
Effective rights = Trustee rights & inherited right mask
 A hálózatba történõ bejelentkezést és kijelentkezést végzõ programok:
 SLIST Listázza az elérhetõ szervereket.
LOGIN [szervernév/] [felhasználónév] Bejelentkezik a megadott szerverre a megadott felhasználói névvel.
LOGOUT [szervernév] Kijelentkezteti a felhasználót a megadott szerverrõl.
Természetesen ez a rendszer nagyon rövid összefoglalása, bemutatása, részletes ismeretek a [6,7,8] irodalmakban találhatók.
A Netware új, 4.x verzója számos újdonságot tartalmaz:
hálózat- és objektumorientált - a hálózatban a konkrét felépítést nevek használatával eltakaró elérhetõ erõforrásokat, objektumokat kezelünk, a hálózat fizikai felépítésnek ismeretét feltételezõ különálló szerverekre való hivatkozások megszûnnek,
a nemzetközi alkalmazások miatt 16 nyelvre lehet installálni - sajnos a magyar még nincs közte,
Méreténél fogva a mai követelményeknek megfelelõen CD-rõl installálható, a jogosultságot egy külön érvényesítõ hajlékonylemez hordozza,
adatok tárolása a merevlemezen a felhasználó által nem látható módon tömörítve történik,
ritkán használt adatokat automatikusa átmenti egy lassú de nagy kapacitású háttértárra pl. mágnesszalagra, és igényléskor tölti vissza a merevlemezre. Ez az adatvándorlás (migration),
A fájlokat hordozó lemezblokkok mérete 4 és 8 kbájt mellett 512 bájt lehet - (suballocation), amivel a fizikai blokkméretet az adatblokkok méretéhez lehet igazítani,
nincs külön rendszergazda, csak rendszerfelügyelõ, akinek a munkáját szintén lehet ellenõrizni, ez az
átvilágítás (security audit): minden hálózati adminisztratív tevékenység naplózódik, ezt csak lekérdezni lehet, törléséhez speciális jogosultság kell. Két hálózat összekötése WiFi rádiós kapcsolaton keresztül
A két hálózat összekötésének számos praktikus oka lehet. Lehet, hogy a távolabbi hálózathoz csatlakozó számítógépre jó lenne fájlokat másolni. Vagy fergeteges hálózati játék partira adódna lehetőség a szomszéddal, ha megfelelő sebességű hálózati kapcsolatot létesítenénk. Vagy éppenséggel a másik hálózatnak van internet elérése, melyet mi is használhátnánk saját hálózatunkból.
Alap helyzetnek jelen esetben tehát azt tekintjük, hogy mind a két oldalon adott egy kis hálózat néhány számítógéppel, melyeket rádiós kapcsolattal szeretnénk eggyé varázsolni. Ehhez rendelkezünk mind a két oldalon WiFi routerrel, vagy ennek beszerzését tervezzük. A két hálózat összekötésével egy nagyobb összefüggő hálózat jön létre, teljesen egyenrangú csatlakozási pontotkkal, azaz lényegtelen, hogy ki csatlakozik a hálózat egyik felén, és ki a másikon. Az összekötés után az egész egy nagyobb lokális hálózatot fog alkotni.
WDS mód
Ha mind a két oldali WiFi router támogatja a WDS módot, akkor ennek segítségével is megoldható a két hálózat egybe olvasztása.
A WDS mód előnye, hogy mind a két oldalon megmarad mind a két WiFi router összes csatlakozási képessége, azaz számítógépeinket továbbra is csatlakozhatjuk WiFi rádión keresztül is, és ethernet kábellel is, gyakorlatilag tetszőleges számban. Szaknyelven szólva a WiFi routerek egyszerre üzemelnek Access Point-ként infrastruktúra módban, és WDS partnerként is. A WDS mód beüzemelésének előfeltétele, hogy mindkét oldali WiFi router infrastruktúra hálózati beállításai azonosak legyenek, azaz a továbbiakban nem lehetséges a két oldali WiFi hálózatot eltérő hálózati azonosítóval (SSID), illetve eltérő kommunikációs csatornán üzemeltetni. A két WiFi router WDS konfigurációja után, természetesen a WiFi elérés továbbra is titkosítható a szokásos WPA vagy WPA2 módon, így akadályozva meg az illetéktelenek hálózati hozzáférését. De a továbbiakban az egész WiFi hálózat egy nagyobb területi lefedettségű WiFi hálózattá olvad össze, mely területen belül bárhol teljesen azonos WiFi beállításokkal csatlakozhatunk a hálózathoz, függetlenül attól, hogy az egyik oldali WiFi router szolgál-e ki bennünket, avagy a másik.
Nagy hátránya a WDS összeköttetésnek, hogy a fizikailag elérhető sávszélességnek csak a felét lehet realizálni, mint használható adatátviteli sebességet. Azaz például ha két WiFi routert a távolság és az alkalmazott antennák miatt csak 18 Mbit/s sebsségen sikerült összekötni, akkor 9 Mbit/s sebességet használhatnak a WiFi adapterrel csatlakozó kliens számítógépek.
A WDS kapcsolat nem csak két WiFi router között működhet. Igény esetén több hálózatot is összekapcsolhatunk segítségével. Sajnos azonban minden újabb WDS partner beiktatásával tovább felezzük az elérhető adatátviteli sávszélességet. Ezért ez nem túl sávszélesség barát megoldás. Cserében viszont bizonyos esetekben jól jöhet, hogy nem kell minden WDS partnerként működő WiFi routernek rádiós hatótávolságon belül lennie. Két távoli WiFi routerhez kapcsolódó számítógép akkor is tud egymással kommunikálni, ha amúgy egymás rádiós hatótávolságán kívül esnek. Ehhez természetesen út közben további WDS partnerként működö WiFi routerre van szükség, melyek lánc szerűen megoldják a két távoli berendezés összeköttetését.
A maximálisan támodatott WDS partnerek száma WiFi router típusonként változik. Van amelyik csak 4 WDS kapcsoaltot enged, de van amelyik akár 10 WiFi routert is megenged WDS-en összekapcsolódni (persze ez csak egy elméleti lehetőség, hiszen ez a sávszélesség feleződések miatt már kibírhatatlan lassúságot okoz).
Másik nagy hátránya a WDS-nek, hogy sajnos nem egy kiforrott szabványt képvisel. Gyakran találkozni olyannal, hogy X gyártó WiFi routere képtelen Y gyártó WiFi routerével működőképes WDS kapcsolatot létesíteni, noha papíron a WDS-t mind a két gyártó routere támogatja. Előfordul az is, hogy maga a WDS működik, de csak addig, amíg a WiFi hálózatot védendő a WPA titikosítást be nem kapcsoljuk. Éppen ezért erősen ajánlott, hogy a WDS-el összekapcsolandó WiFi routerek azonos gyártó azonos típusú termékei legyenek (azaz teljesen egyformák legyenek úgy hardver, mint szoftver tekintetében). Ha erre nincs lehetőség, akkor mindenképpen ragaszkodjunk egy próbához, mielőtt ténylegesen beruháznánk egy új WDS képességű WiFi routerre. Mivel a WDS kapcsolat után az eddig két külön hálózat egy nagyobb hálózatot fog alkotni, ezért különösen ügyelni kell arra, hogy az egyes hálózati szolgáltatásokat nyújtó funkciókat kapcsoljuk ki a második, harmadik, stb. számú WiFi routeren. (Pl routing funkciók, DHCP szerver, DNS szerver.)
 Clinet Bridge avagy WISP Bridge mód
A Client Bridge (kliens híd) mód használata esetén az egyik WiFi router mint szokványos Access Point működik (az ábrán AP1 jelöléssel). Ezen az oldalon semmilyen extra funkciót sem kell megvalósítania az routernek. A másik oldali WiFi routernek kell a Client Bridge módot támogatnia (az ábrán AP2), melynek segítségével úgy kapcsolódik a másik WiFi routerhez, akár egy kliens számítógép. Csak be kell állítani az elérni kívánt WiFi hálózat azonosítóját (SSID), illetve ha titkosítás is használatban van, akkor azt is megfeelően be kell állítani.
Az különbség annyi egy egyszerű kliens kapcsolathoz képest, hogy a Client Bridge módban működő WiFi router kábeles ethernet portjaira tetszőleges számú számítógépet csatlakoztathatunk. Gyakorlatilag - mint az az elnevezéséből is kitűnik - egy hidat hépez a két hálózat között, a csatlakoztatásához pedig a router WiFi adapeterét használja fel.
Mivel a Client Bridge módra állított router WiFi adapterét felhasználja, ezért ezen az oldalon WiFi rádiós kapcsolatot nem használhatunk számítógépeink csatlakoztatására. Ezen az oldalon a számítógépek csak ethernet kábel csatlakoztathatók. Ha mégiscsak feltétlen szükség van WiFi hálózatra ezen az oldalon is, akkor külön Wifi routert vagy Wifi Access Point-ot kell csatlakoztatni a Client Bridge módban működő routerhez. Természetesen ezt is ethernet kábellel. Ennek a WiFi hálózatnak a fő WiFi hálózattól eltérő hálózati azonosítót (SSID) kell adni, és ajánlatos eltérő csatornán üzemeltetni.
A Client Bridge mód előnye, hogy a teljes WiFi sávszélesség rendelkezésre áll a két hálózat közötti kommunikációra. Átjátszó állomásként viszont nem üzemeltethető úgy, mint a WDS megoldás. Ha kettőnél több hálózatot kell összekötni, akkor csak csillag topológia építhető. A csillag közepén az egyetlen Access Pont módban működő WiFi router, míg körben a Client Bridge módra állított WiFi routerek lehetnek. Itt is igaz, hogy a Client Bridge módra állított WiFi routernél az egyes hálózati szolgáltatásokat nyújtó funkciókat ki kell kapcsolni (pl. routing funkciók, DHCP szerver, DNS szerver.) Ezeket az Access Point módban működő fő WiFi router játja el. A fentebb leírt működési módot egyes WiFi router gyártók WISP Bridge módnak hívják.
 Clinet avagy WISP Client mód
Bár ez a leírás a hálózatok WiFi kapcsolattal történő összekötéséről szól, és a Client mód nem igazán erre való, a teljesség kedvéért mégis említést érdemel.
A Client (kliens) mód használata csak egyetlen berendezés csatlakoztatását teszi lehetővé, és azt is csak ethernet kábelen keresztül. Hálózat csatlakoztatásáról nem, csak hálózathoz való csatlakozásról beszélhetünk. A Client mód esetén az egyik WiFi router mint szokványos Access Point működik (az ábrán AP1 jelöléssel). A másik oldali WiFi routert kell a Client módot támogatnia (az ábrán AP2), melynek segítségével úgy kapcsolódik a másik WiFi routerhez, akár egy számítógép. Úgyan úgy be kell állítani az elérni kívánt WiFi hálózat azonosítóját (SSID), illetve az alkalmazott titkosítási (pl. WPA2) paramétereket is.
A Client módra állított WiFi routerhez csak egyetlen számítógépet csatlakoztathatunk, és azt is csak ethernet kábellel, még akkor is, ha amúgy a router több ethernet portal is rendelkezik. A Client módra állított WiFi router gyakorlatilag egy média konverter szerepet tölt be, a csatlakoztni kívánt számítógép kábeles ethernet portját alakítja WiFi csatlakozássá. Másképp fogalmazva ez a konfiguráció megeggyezik azzal, mintha a számítógépben eleve egy WiFi hálózati kártya lenne.
De mi az értelme ennek? Olyan esetekben jöhet jól egy WiFi router Client módú működtetése, ha nincs lehetőség (vagy nem éri meg) a csatlakoztatni kívánt berendezést WiFi adapterrel ellátni. Jó példa erre az XBox játékkonzol, melyhez ugyan gyártanak USB csatlakozású WiFi adaptert, de az ára legalább a kétszerese egy Client módban is működni képes WiFi routernek. Kábeles ethernet port viszont eleve van az Xbox-on, így egy Client módra konfigutált WiFi routerrel vagy Access Point-al könnyen és jóval olcsóbban WiFi képessé tehetjük kedvenc játék konzolunkat. A fentebb leírt működési módot egyes WiFi router gyártók WISP Client módnak hívják.
Az IEEE 802.22 néven szabványosított új rádiós hálózati megoldás nem a szokásos 2.4 illetve 5 GHz-es sávban működik, hanem a televíziós műsorsugárzás közötti kihasználatlan frekvencia tartományokon. A szabvány szerint főként nagyobb területek, városok, régiók hálózati megoldása lesz. Sebesség tekintetében nem kiemelkedően gyors. 6-7-8 MHz sávszélességű csatornákat használhat, egyszerre akár többet is, csatornánként 22 Mbps maximális sebességgel. Ezzel szemben hatótávolsága akár 30-100 kilométer is lehet.
WiFi névvel illetni erősen furcsa dolog, mivel semmilyen tekintetben sem hasonlít arra, amit manapság WiFi név alatt értünk. Emiatt több szervezet is kifogást emelt, ez eddig hiába. A WiFi név maradt.
IEEE 802.22 szabványnak megefelelő berendezésekről egyenlőre még semmi hír, de valószínűsíthető, hogy nem az otthoni felhasználók pénztárcájához lesz igazítva. Inkább internet szolgáltatók alkalmazzák majd nagyobb hatótávolságú, ami jótékony hatással lehet az olcsóbb internet előfizetések elérése terén, mivel nem szükséges kábelezés egy nagyobb lefedettségű gerinchálózat kiépítéséhez.
Az Exchange Server saját tulajdonú, MAPI nevű protokollt használ . Idővel azonban támogatást nyújtott a POP3 , az IMAP , az SMTP és az EAS számára .A Microsoft Exchange Server egy mail szerver és naptár . Ez kizárólag Windows Server operációs rendszereken fut .

SAMBA
APACHE

Törölt fájlok visszaállítása windows operációsrendszer esetén 14_A osztály

Ha a számítógép merevlemezéről töröltünk egy fontos állományt, és már a Lomtárból sem tudjuk visszaszerezni, akkor is van remény az adott fájl visszaállítására, igaz, az esélyünk nagyban függ attól, hogy a törlés óta mi mindent csináltunk a géppel, mivel a tárolókon csak addig maradnak meg láthatatlanul a törölt fájlok, ameddig egy újabbal felül nem írjuk őket. Márpedig munka közben folyamatosan dolgozunk fájlokkal, így minél többet dolgoztunk a gépen a fájlok törlése óta, annál kevésbé valószínű, hogy sikerrel járunk.
Ugyanígy egy USB memóriakulcsról törölt fájl is visszaszerezhető, ha közben nem másoltuk tele más anyagokkal a hordozható memóriát.
Mellesleg maga a visszaállítási művelet is veszélyezteti a még vissza nem állított fájlok épségét, így a visszaállítást érdemes egy másik partícióra vagy külön meghajtóra végezni.
A visszaállítás csak akkor lehet sikeres ha még nem írtuk felül a szectort.

Recuva
A méltán népszerű CCleaner elnevezésű Windows-takarító szoftver készítői a fájlok visszaállításában is segítenek nekünk. A Recuva a CCleanerhez hasonlóan ingyenes, és még magyarul is tud, így nyelvi problémák miatt nem kell lemondanunk róla.

topfilerecovery
Telepítésnél érdemes odafigyelni: ha nincs szükségünk a böngészőbe beépülő Yahoo! Toolbarra, kapcsoljuk ki ezt az opciót a telepítő programban.
A program alapértelmezésben varázslószerűen működik, vagyis lépésenként végigvezet minket a fájlok helyreállításának rögös útján. Ez a kezdők számára nagy előny, mert egyszerűbben kiválasztható, hogy éppen képeket, zenéket, videókat, dokumentumokat, vagy más állománytípusokat szeretnénk-e visszaszerezni, illetve az is, hogy honnan.
Ha a gyors keresés nem vezetne sikerre, bekapcsolhatjuk a „mélyvizsgálat" opciót is, ez esetben viszont a hatékonyabb keresésért cserébe jócskán megnő a kutatás időtartama.
A megtalált fájlokról - ha lehetséges - kapunk előnézetet, bővebb információt és belepillanthatunk a fejlécükbe is, már hogy ha ez segítséget jelent.
Van haladó mód is, amelyben jobban testre szabhatjuk a vizsgálatokat.
Mivel a visszaállítás sikerét tekintve fontos tényező, hogy ne nagyon történjen fájlmozgás a törlés után, kedvező, hogy a Recuvából van hordozható (portable) verzió is, amelyet telepítés nélkül használhatunk. Így ha merevlemezünkről állítanánk valamit vissza és a Recuva portable kéznél van egy USB kulcson, jóval nagyobb esélyünk van a sikerre, mintha csak akkor kezdenénk el letölteni a programot, majd telepíteni.


Pandora
A Pandora szintén az élvonalba tartozik ebben a témakörben. Sajnos ebből hordozható változatra csak pénzért cserébe tehetünk szert, de ha megelégszünk egy telepíthető verzióval, azt ingyen letölthetjük és használhatjuk. Telepítésnél itt az Ask Toolbar felrakásán érdemes elgondolkodnunk. A mi tanácsunk, hogy ezt érdemes megtiltani neki (vegyük ki a pipát a két opció elől a telepítőben).

topfilerecovery
Első indításkor itt is egy varázsló fogad minket, amely végigvezet a visszaállítás lépésein. Itt is van gyorsabb vagy hatékonyabb (Surface Scan) keresés.
Ha nem akarunk adott fájlokra szűrni, tallózhatjuk is a merevlemez tartalmát, miközben látjuk, melyik mappában vannak visszaállítható állományok, almappák. Ilyenkor sajnos nem látunk mindent, a tökéletesebb felderítéshez a Surface Scan keresést kell elindítanunk, amely több fájlt talál meg, igaz, ekkor meg az eredeti fájlnevekről kell lemondanunk (ilyenkor segít az előnézet).


Diskdigger
A Diskdigger kicsit más, mint az előző két program. Kifejezetten a multimédia fájlok és dokumentumok visszaállítására szakosodott, vagyis helyreállíthatunk vele törölt képeket, dokumentumokat, hangfájlokat és videókat. Ha tehát programokat, adatfájlokat töröltünk, azoknak a visszanyerésére nem ezt, hanem a többi alkalmazás valamelyikét érdemes bevetni.

topfilerecovery
Aki azonban hajlamos véletlenül likvidálni a fényképezőgép vagy videokamera memóriakártyájának tartalmát, esetleg gyakran tünteti el a képeit, zenéit a számítógépről, annak jól jöhet ez a program is.
Telepíteni nem kell, ami ugyebár nagy előny. Használhatjuk egy USB memóriakulcsról is. Kicsit ugyan lassan dolgozik, de a megtalált fájlokat már menet közben is átnézhetjük, így ha ráleltünk arra, amit kerestünk, nem is kell végigvárnunk a teljes folyamatot.


Win Data Recovery
A Win Data Recovery roppant ízléses felületet kapott a fejlesztőitől, viszont különösebb beállítási lehetőségeket nem tettek bele.

topfilerecovery
Két dolgot tehetünk, az egyik, hogy rákeresünk vele a törölt fájlokra, majd visszaállítjuk azokat (sajnos itt nincs „mélyebb keresés", így kevésbé hatékony, mint mondjuk a Pandora), a másik, hogy egy formázott vagy teljesen törölt merevlemezről állíthatjuk vele vissza az összes - még visszaállítható - tartalmat. A használata rendkívül kényelmes, de nem olyan hatékony, mint a „négyesfogat" első két tagjáé.

Online tv-k

https://onlinestream.hu/tv

Nyíregyházi rádió;

<iframe frameborder="0" scrolling="no" align="middle" height="152px" width="316px" src="https://onlinestream.hu/embed.cgi?id=5953&ch=1&volume=75&autoplay=1&channelselect=0&stationselect=0"></iframe>

Sunshine rádió;

<iframe frameborder="0" scrolling="no" align="middle" height="152px" width="316px" src="https://onlinestream.hu/embed.cgi?id=3007&ch=1&volume=75&autoplay=1&channelselect=0&stationselect=0"></iframe>

Retró rádió;

<iframe frameborder="0" scrolling="no" align="middle" height="152px" width="316px" src="https://onlinestream.hu/embed.cgi?id=6204&ch=1&volume=75&autoplay=1&channelselect=0&stationselect=0"></iframe>

Youtube video beágyazása

<iframe width="640" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/xjrWBGQ5r0M" frameborder="0" allow="autoplay; encrypted-media" allowfullscreen></iframe>

SQL Közép Érettségi

Példák SQL parancsok megadására

Készítsük el TANULÓK néven a SULI adatbázisban a következő táblát, és adjuk meg a megfelelő SQL parancsokat a következő feladatokban!

Név	Osztály	Életkor
Alma Dalma	10.A	14
Akar Dániel	10.A	15
Ajtós Helga	10.A	15
Ablakos Zsolt	10.A	15
Bakos Bálint	10.B	16
Bácskai Bence	10.B	17
Egyenes Ildikó	12.E	17
Elem Elemér	12.E	21
Egér Zsolt	12.E	18
Ecsedi Ilona	12.E	18
Erwin Ervin	12.E	18

46.  Listázzuk ki… (Select parancs, Where záradékkal)

g)   a 10.A osztály 15 éves tanulóit!

Megoldás:

SELECT *

FROM Tanulók

WHERE (Életkor=15) AND (Osztály LIKE "10.A");

47.  Listázzuk ki… (Select, Where, Order by)

c)   a 10. évfolyam tanulóit névsorba rendezve!

SELECT *

FROM Tanulók

WHERE (Osztály LIKE "10.?")

ORDER BY Életkor DESC;

48.  Válaszoljunk az alábbi kérdésekre! (Számított mező, Count, Avg)

d)   Hány tanuló jár a 10.A-ba?

Megoldás:

SELECT Count(Tanulók.Név) AS Tanulók_száma_a_10A_ban

FROM Tanulók

WHERE Osztály LIKE "10.A";

49. Válaszoljunk az alábbi kérdésekre! (Group by, Having)

e)   Adjuk meg az osztályok létszámát! Csak azok az osztályok jelenjenek meg, amelyekbe 10-nél kevesebb tanuló tartozik!

Megoldás:

SELECT Tanulók.Osztály, Count(Tanulók.Név) AS Osztálylétszám

FROM Tanulók

GROUP BY Tanulók.Osztály

HAVING Count(Tanulók.Név)<10;

50.  Allekérdezések:

a)   Listázzuk ki Bakos Bálint osztálytársait névsorba rendezve!

Megoldás:

SELECT Név

FROM Tanulók

WHERE Osztály= (SELECT Osztály

               FROM Tanulók

               WHERE Név LIKE "Bakos Bálint")

ORDER BY Név;

http://kerese.esy.es/sql/


http://dload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2017osz_kozep/k_infoism_17okt_ut.pdf

https://www.informatikatanarok.hu/erettsegi-feladatok/kozepszintu-informatika-erettsegi-feladatok-es-megoldasok

Videó
https://www.youtube.com/watch?v=HvnnfXEIEbc

Példák SQL parancsok megadására

Készítsük el TANULÓK néven a SULI adatbázisban a következő táblát, és adjuk meg a megfelelő SQL parancsokat a következő feladatokban!

Név	Osztály	Életkor
Alma Dalma	10.A	14
Akar Dániel	10.A	15
Ajtós Helga	10.A	15
Ablakos Zsolt	10.A	15
Bakos Bálint	10.B	16
Bácskai Bence	10.B	17
Egyenes Ildikó	12.E	17
Elem Elemér	12.E	21
Egér Zsolt	12.E	18
Ecsedi Ilona	12.E	18
Erwin Ervin	12.E	18

46.  Listázzuk ki… (Select parancs, Where záradékkal)

g)   a 10.A osztály 15 éves tanulóit!

Megoldás:

SELECT *

FROM Tanulók

WHERE (Életkor=15) AND (Osztály LIKE "10.A");

47.  Listázzuk ki… (Select, Where, Order by)

c)   a 10. évfolyam tanulóit névsorba rendezve!

SELECT *

FROM Tanulók

WHERE (Osztály LIKE "10.?")

ORDER BY Életkor DESC;

48.  Válaszoljunk az alábbi kérdésekre! (Számított mező, Count, Avg)

d)   Hány tanuló jár a 10.A-ba?

Megoldás:

SELECT Count(Tanulók.Név) AS Tanulók_száma_a_10A_ban

FROM Tanulók

WHERE Osztály LIKE "10.A";

49. Válaszoljunk az alábbi kérdésekre! (Group by, Having)

e)   Adjuk meg az osztályok létszámát! Csak azok az osztályok jelenjenek meg, amelyekbe 10-nél kevesebb tanuló tartozik!

Megoldás:

SELECT Tanulók.Osztály, Count(Tanulók.Név) AS Osztálylétszám

FROM Tanulók

GROUP BY Tanulók.Osztály

HAVING Count(Tanulók.Név)<10;

50.  Allekérdezések:

a)   Listázzuk ki Bakos Bálint osztálytársait névsorba rendezve!

Megoldás:

SELECT Név

FROM Tanulók

WHERE Osztály= (SELECT Osztály

               FROM Tanulók

               WHERE Név LIKE "Bakos Bálint")

ORDER BY Név;