Publikációk & előadások & referenciák 1996-2013 között

Publikációs jegyzék:

1. Keleten a helyzet változatlan / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 4. p.

2. Adj uram... / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 8. p.

3. Igényes alkotások a gyémánt Galériában / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 10. p.

4. Kinek kellett? / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 22. p.

5. Piros-kék reményünk / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 25. p.

6. Az eperfa / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  október 04. II. évf. 1. sz. 12. p.

7. A téli út végén / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 22. p.

8.  A televízió / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 17. p.

9. Portré / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 22. p.

10. Kritika / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 22. p.

11. Az internethasználati képzések a könyvtárban / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó 2002 szeptember VII.évf. 3.(27)sz. 12. p.

12. Az e-könyv mint a virtuális könyvtárak alapja / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó – 2007. dec.XII.évf.4.(48)sz 6. p.

13. Számítástechnikai tanfolyam időseknek / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó 2009 március XIV.év.1.(53)sz. 8.p.

14. A könyvtári weblapkészítés lehetőségei és buktatói / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó 2009.június XIV.év.2.(54)sz.4-5p

15. Az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások népszerűsítése / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó 2009 szeptember XIV.év. 3.(55)sz.6. p.

16. A könyvtárak szerepe a fogyatékos emberek életében / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó 2009 december XIV.év. 56.sz.

17 Digitális írástudással az egyenlőesélyért / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó 2009 XIV.évf. 4.(56)sz. 5-6. p.

18. Beszélő számítógép / Szabó László István – In : Korszerű Könyvtár 2010 április Esélyteremtés G 1.2.

19. E-könyvek (elektronikus könyvek)a modern könyvtárakban / Szabó László István – In : Korszerű Könyvtár 2010 augusztus Elektronizált könyvtár D 1.8.

20. Felolvasó szoftverek érzékszervi hiányosságban szenvedő emberek számára / Szabó László István - In: Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kishíradó (2010 decemberi szám.) XV.évf. 1/3. (57/58.) sz. 12-14. p.

21.Melyik internetböngészőt válasszam? / Szabó László István - In: Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kishíradó (2010 decemberi szám.) XV.évf. 59-60sz. 6. p.

22. Személyes adatok védelme az interneten / Szabó László István - In Könyvtári Levelező Lap 2011 februári szám, 18 p.

23. Szenvedélybetegségek jelei a könyvtárakban /Szabó László István - In : Korszerű Könyvtár 2011 májusi száma

24. Esélyegyenlőséget biztosító eszközök a könyvtárakban / Szabó László István - In : Könyv Könyvtár Könyvtáros 2011 májusi száma XX. évf. 5. sz. 43. p.

25. A könyvtár mint játékterem / Szabó László István - In : Könyvtári levelező/lap, 2011. (23. évf.) 11. sz. 3-5. p.

26. "Timeo hominem unius libri". Gondolatok könyvről, olvasásról, könyvtárról. / Szabó László István - In : Könyv Könyvtár Könyvtáros 2012 januári száma XXI. évf. 5. sz. 21-25. p.

27. Milyen a XXI. század könyvtárosa /Szabó László István - In : Könyvtári levelező/lap,2012. (21. évf.) 10. sz. 3-5. old.

 28. Milyen szerepet tölt be az olvasás az ember személyiségének fejlesztésében? /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2013 március-áprilisi száma XXI. évf. 5. sz. 37. p.

Szakmai előadások:

1. Határon túli magyar könyvtárosok továbképzése Az internet szerepe a könyvtári tájékoztatásban. Elhangzott: 2001. október 4.-én az MZSK.-ban NKÖM program keretében

2.2009 január 26. SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS Elektronikus  adatszolgáltatás és honlapszerkesztés Elhangzott: 2009 január 26.-án Szakmai továbképzé az MZSK. Konferenciatermében

3. A weblapkészítés lehetőségei a vidéki könyvtárakban Elhangzott: 2009 április 10.-én az MZSK.-ban NIIF Program keretében

4. Hasznos információk az interneten Elhangzott: 2009.szeptember 07. 9-től - 10-ig az MZSK.-ban MENET 2008 Program keretében NFÜ, E-Magyarország

5. Álláskeresés az interneten Elhangzott: 2009.szeptember 07. 10-től - 11-ig az MZSK.-ban MENET 2008 Program keretében NFÜ, E-Magyarország

6. Intézzen mindent otthonról Elhangzott: 2009.szeptember 07. 12-től - 13-ig az MZSK.-ban MENET 2008 Program keretében NFÜ, E-Magyarország

7. A játékszenvedély jelei a könyvtárakban: Elhangzott: 2011.március 25. 10-től 12-ig az MZSK-ban InternetFiesta 2011 Program keretében NKA, E-Magyarország

8. A szenvedélybetegség jelei a családban Elhangzott:2013. március 20. 8-tól 10-ig a Váci Mihály Művelődési Ház  Levelek Ady Endre ut 1. Internet Fiesta 2013 Program keretében  NKA, IKSZ.

9.  Az internetben rejlő lehetőségek: ügyfélkapu, szórakozás, kultúra, információ Elhangzott: 2013. március 24. 10-től 12-ig MZSMVK Oktatóterem Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Internet Fiesta 2013 Program keretében  NKA, IKSZ.

10. Álláskeresés az interneten , kísérőlevél, motivációs levél, önéletrajz, megjelenés, stílus. Elhangzott: 2013. március 26. 10-től 12-ig. MZSMVK oktatóterem Nyíregyháza Szabadság tér 2. Internet Fiesta 2013 Program keretében  NKA, IKSZ.

11. A szenvedélybetegség jelei a családban Elhangzott:2013. március 27. 8-tól 10-ig a   Budai Nagy Antal Gimnázium  Nagykálló Vasváry Pál ut 1. Internet Fiesta 2013 Program keretében  NKA, IKSZ.

12.A szenvedélybetegség jelei a családban Elhangzott:2013. március 29. 11-tól 12-ig a Faluház  Nyírvasvári Kossuth ut 1. Internet Fiesta 2013 Program keretében  NKA, IKSZ.

Szakmai referenciák:

-számítástechnika tanár, műszaki informatikus Nyf.

-felnőttképzési szakértő Munkaügyi Minisztérium

-informatikai szakértő Emberi Erőforrás Minisztérium

-vizsgabiztos Kereskedelmi és Iparkamara Nyíregyháza

-vizsgaelnök Munkaügyi Minisztérium

-irodai alkalmazások szakértője Munkaügyi Minisztérium

-könyvtári szakértő Emberi Erőforrás Minisztérium
-EU. Pályázati Referens EU. Oktatási referens Veszprém Europeople  Felnőttképzési Központ.

A könyv nem segít azon, aki nem ismeri a betűket…

A helyesírás az általános műveltség része, ismerete a tanterv által megkívánt mértékben kötelező, a minimális kompetencia nélkül nem bocsátható senki érettségi vizsgára. Azzal hogy a helyesírási szabályzatot a diákok kezébe adják, csak tovább rontják az amúgy szellemi mélységben vergődő ifjúságot. Természetes dolog, hogy a helyesírás bizonyos pontjainak szilárdan a tanulók fejében kell lenniük. Mindenekelőtt a készséget hangsúlyoznám, mert a magyar helyesírás értelemtükröző. A helyesírási szabályzat, illetve szótár használata az írásbeli érettségi vizsgán, az érettségi megcsúfolása, a régi társadalmi értékek sárba tiprása. Az érettségizőktől természetesen elvárható, hogy ismerjék a magyar helyesírás alapjait, legfontosabb szabályait, és alkalmazni is tudják azokat. Ha a készségfejlesztés minden iskolában következetes lenne, megtanulnának írni és olvasni a diákok, ez később esélyt adna nekik a kulturális fejlődésre. A helyesírás presztízse fontos a nemzettudat számára. A helyesírási alapkészség nélkül csupán idiótákat képeznek az utókor számára. A tanulás hozzájárul ahhoz, hogy ne csak az iskolai körülmények között, hanem a mindennapi életben is fontossá és természetessé váljék az igényes nyelvi kifejezés, amelynek egyik része a helyesírási szabályok pontos ismerete. Nem akarok ünneprontó lenni, de aki nem tud helyesen írni, olvasni, mit keres az érettségin, és hogy lesz képes majd a főiskolán szakdolgozatot készíteni. Majd pénzért elkészíti valaki helyette. Az új értelmiség egy műveletlen söpredék lesz, ami a társadalmi morált tovább fogja rombolni. Ne csodálkozzunk, akkor, ha hazánk vezetői nem tudnak helyesen írni, fogalmazni, gondolkodni. A könyv nem segít azon, aki nem ismeri a betűket, nem képes igényes munkát kiadni a kezéből, mert parlagian fogalmaz, vagy nem tud helyesen írni. Az tanulja meg jól és alaposan a magyar helyesírást, aki sűrűn forgatja a helyesírási tanácsadó szótárt, de nem az érettségin, hanem az azt megelőző 12 évben. Ez idő alatt illő lett volna elsajátítani a magyar nyelv helyes használatát; meg nem engedhető előnyöket adhat a műveletlen söpredéknek, ha az érettségin használhatják a helyesírási szabályzatot. Nagyobb hangsúlyt kell kapnia a nyelv művelésének, több energiát kell tanároknak, diákoknak befektetniük nyelvünk megőrzésére, ápolására, mert; „nyelvében él a nemzet”. anyanyelvünkön helyesen írni kötelesség, ezt kívánja az önbecsülésünk. Amikor a magyar ember az anyanyelvén megfogalmazott szöveget ad ki kezéből, bizonyítványt is kiállít magáról: miként áll ő nyelvhűség, tudatosság, alaposság dolgában. És mivel az emberek levélírás, ügyes-bajos papírmunkák intézése vagy éppen kérvények megfogalmazása közben nem szótárak után kapkodnak, hanem gondolataikat összeszedve, érzéseiket formába öntve írnak, minimális feltétel, hogy a szabatos kifejtés mellett a magyar helyesírás törvényerejű szabályainak megfeleljenek. Tekinthetjük ezt a kérdést a használat nézőpontja után az oktatás felől is. Egy átlagos képességű diák tizenkét évnyi tanulás után jut el az érettségi vizsgáig. Tizenkét tanéven át tanulja a magyar helyesírást, és természetesen nemcsak magyar órákon. Vagyis minden iskolai írásbeli munkával szemben támasztott alapvető követelmény, hogy az helyes magyarsággal fogalmazódjék meg, ebben lehet segítségünkre az olvasás. A stílus maga az ember. A kötelező olvasmányok révén fejleszthetjük helyesírási képességünket, szókincsünket, megismerve a nyelvtani szabályokat. Ilyenformán tehát tizenkét évnyi folyamatos tanulás és következetes számonkérés után nem túlzó követelmény, hogy az érettségiző diák ne szoruljon a helyesírási szótár „mankójára”. Ehhez nyilván megfelelő szókincsre van szükség, amit a már említett rendszeres olvasás alakíthat ki, és persze az igényes olvasmányok. Az érettségizőnek biztosnak kell lennie a magyar helyesírás kérdéseiben, noha a tanulás soha nem ér véget. A folyton változó, alakuló nyelv, a három-négy évtizedenként megreformált helyesírás igényli az ismeretek megújítását. Nem elég magyarnak születni, tanulni kell a magyar nyelvet, mert a pallérozott stílus meghatározza az egyén értékét. A magyar lakosság helyesírási színvonala elkeserítő, pedig a helyesírás az alapműveltség része, amit az ember „otthonról” hoz, egy állandó tréning eredménye. Ha az értelmiségi beállítottságúak számára valamilyen mértékben alapmagatartássá válik a helyesírási gondosság, elértük amit akartunk. Az érettségin úgy adjon képet magáról a vizsgázó, hogy „tisztán” a megtanult ismeretekre támaszkodjon, ez már morális kérdés.

Egy négyéves gyerek beleesik a jeges folyóba.

Egy négyéves gyerek beleesik a jeges folyóba. Megpróbálja kimenteni? Persze. És ha 30 évvel később kiderül, hogy a világtörténelem egyik legkegyetlenebb gonosztevője volt, mit gondol majd? Helyesen cselekedett? A kérdések számunkra teoretikusak, de élt egy pap, akinek ezekkel meg kellett birkóznia...

Az eset 1894-ben Passauban történt, ahol az akkor négyéves kisfiú az Inn folyó partján a többi gyerekkel játszva beleesett a jeges vízbe. Egyik társa, Johann Kuehberger utánaugrott és kimentette a fuldokló gyereket.
A történet már eddig is többé-kevésbé ismert volt, de valódi bizonyítékot nem találtak rá (a hitleri propaganda például vehemensen tagadta) – egészen mostanáig. Most azonban előkerült a Donauzeitung egyik korabeli száma, amely leírja az esetet.
A Hitler-család ekkor a németországi Passauban, az osztrák határ mellett élt a Kapuzinerstrassén. Az 1894 januári lapban talált cikk leírja, hogyan esett bele a vízbe egy négyéves kisfiú és hogyan mentette ki „elszánt bajtársa” (a Donauzeitung akkoriban erősen baloldali volt).
"Az áramlás nagyon erős volt"
Az esetről korábban egy könyv is beszámolt már, annak szerzője, Anna Elisabeth Rosmus így írt róla: „Az Inn folyó partjai idilli környezetet biztosítottak a játszani vágyó gyerekeknek. 1894-ben, miközben egy csapat gyerekkel fogócskázott, Adolf beleesett a vízbe. Az áramlás nagyon erős volt, a víz pedig jéghideg, amint egyenesen a hegyekből beérkezett a városba. A fiatal Adolf szerencséjére főbérlőjük fia időben ki tudta húzni a vízből és megmentette az életét”.
A helyiek tudták

Hitler később többször mesélt gyerekkorának passaui epizódjairól, de ezt sohasem említette.

„Passauban mindenki ismerte a történetet. Más, róla mesélt sztorik szerint soha nem tanult meg úszni és szemüveges volt” - írta róla Anna Elisabeth Rosmus. Tisztelt Johann Kuehberger! hálás köszönet az emberiség nevében...

Egy grúz és egy osztrák festő találkozása Bécsben

1913 januárjában egy Sztálin nevű grúz Bécsben járt egy Trockij nevű bécsi lakosnál és véletlenül rálépett a lábára a villamoson egy Adolf Hitler nevű festőnek, aki a Meldemannstrassei férfiszállásról szorongását ment éppen kezeltetni egy dr. Sigmund Freud nevű  zsidó Berg gassén található rendelőjébe. Az esetnek tanúja volt egy Wiener Neustadti lakos Josip Broz Tito, a horvát születésű vasmunkás, aki gyűlölettel nézte a macskaköves utcán amint Ferenc József, valamint Ferenc Ferdinánd kedélyesen kocsikáznak nyitott autmobilon. Az esetnek beláthatatlan következményei lettek, 80 millió ember halt meg emiatt.

Felhő megoldások a könyvtárakban (Cloud computing)

A felhő alapú számítástechnika, egy olyan kommunikációs hálózatot jelent, ami egy költségtakarékos és mégis hatékony szolgáltatások összessége. Fontos az alacsony szintű innfrastruktúra és a hozzá kapcsolódó magas szintű platform szimbiózisa. Több féle felhő alapú szolgáltatást különböztethetünk meg, a közös bennük az, hogy a szolgáltatásokat nem egy dedikált hardvereszközön üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva, a szolgáltatás üzemeltetési részleteit a felhasználótól elrejtve. Ezeket a szolgáltatásokat a felhasználók hálózaton keresztül érhetik el, publikus felhő esetében az interneten keresztül, privát felhő esetében a helyi hálózaton vagy intraneten. Típusa szerint lehet szoftver alapú szolgáltatás, ahol a szoftverek jelentik a szolgáltatást. Ezeket az alkalmazásokat általában http protokolon keresztül, egy böngészővel lehet használni, de lehet infrastruktúra szolgáltatás is ami virtuális hardvert szolgáltat, és lehet még platform szolgáltatás, az alkalmazás üzemeltetéséhez szükséges környezetet biztosítva terheléselosztással és feladatátvétellel, management felülettel és az ehhez szükséges tárhely szolgáltatással. Privát felhőt is hozhatunk létre saját vagy bérelt erőforrásokon. Számtalan példát találunk ezekre: VMware vSphere, oVirt, CloudStack, OpenNebula vagy akár hibrid felhőt is készíthetünk, ami privát és publikus felhők hasznos tulajdonságait ötvözi, illetve ezek kombinációja. Nem is gondolnánk, amikor az interneten archiváló szolgáltatást használunk, vagy  on-line szövegszerkesztőt, vagy levelezőt, naptárt vagy távoli szervereken blogot vagy közösségi oldalakat használunk, amiket nem mi tárolunk, akkor egy felhőben járunk. Léteznek számítási felhők, amik segítik a különböző eszközök szinkronizálását, adatátvitelét.  A felhő megoldások előnye a jelentős költségtakarékosság, mivel nem kell költenünk drága hardvereszközökre, rengeteg energiát takaríthatunk meg, mert a működési költségek nem ránk hárulnak. Az emberi erőforrásokat is jelentősen csökkenthetjük általa, mert nem kel megfizetni olyan informatikai személyzetet aki működteti üzemelteti a rendszert. A közkönyvtáraknak, iskoláknak nem kell vásárolni drága licenceket, frissítéseket, amik járulékos költségei is jelentősek. Az adatok különböző helyekre kerülhetnek fizikai értelemben, ami tűz esetén is biztonságot jelent. A forgalom méretezhető és skálázható. A kisebb oktatási intézményeknek a hosztolt nyilvános felhő alkalmazása a legcélszerűbb, míg a nagyobb közkönyvtáraknak már a privát felhő a leghatékonyabb. Komoly beruházás nélkül is a szolgáltatások világszínvonalon  állnak rendelkezésre. A számítási felhő  lehet privát, infrastrukturális,  vagy platform-alapú és szoftver-alapú. Az közkönyvtárak számára a legmegfelelőbb szolgáltatási típust kell megtalálni és kiválasztani, majd meghatározni, hogy az informatikai környezet melyik részét telepítik a felhőbe.  Előnyös elsősorban azokat az alkalmazásokat telepíteni át, amelyek egyébként is külső alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. Mivel nincs szükség dedikált szerverre milliókat takaríthat meg az intézmény. Az allokált erőforrás mérete változtatható és rugalmas. Privát felhő esetén a szolgáltatást nyújtó erőforrások kizárólag a részünkre vannak dedikálva, nem kell osztoznunk azok teljesítményén másokkal. A publikus felhő esetében, mint mondjuk a „google” egy dinamikusan váltózó felhasználói terhelést elégit ki. A számítási felhő esetében a szolgáltatás jellege is adott természetesen, tehát, hogy pontosan mit is veszünk igénybe, de ebben az esetben kiemelten hangsúlyos a szolgáltatás sebessége. Vagyis számítási kapacitást vásárolunk. Ilyenkor a szolgáltató garantál egy rövid válasz időt, egy adott számítás elvégzésére vállal határidőt. Ezeknek a betartása érdekében a szolgáltató akár dinamikusan meg is többszörözheti az erőforrások számát, gyakorlatilag, ha szükséges, akár több száz vagy több ezer új szervert is üzembe állít, amik csak nekünk számolnak.  A koncentráltan, nagy sűrűséggel előállított informatikai szolgáltatások esetében több a lehetőség az erős fizikai és a tudományos igényességgel megtervezett logikai adatvédelmi eljárások bevezetésére, a titkosításra és a vírusvédelemre. Oktatási intézményeknek, közművelődési intézményeknek ideális lehetőség.  A feleslegessé vált meglévő  Erőforrások felszabadításával lehetővé teszik, hogy az erőforrásokat más, üzletileg fontos célokra lehessen átcsoportosítani, mint például backup tárolásra, nem beszélve a jelentős mennyiségű emberi erőforrásról, amit ezzel takarítanak az intézmény számára. A szerverköltség mellett a lincencdíjak és az energiaköltség is számottevő, nem beszélve a szakképzett informatikai munkaerő béréről és az informatikusok folyamatos képzési költségéről, vagy az alkalmazások frissítésével járó költségekről. A fenntartók szűkös forrásai a számítástechnikai eszközök gyors amortizációja nem befolyásolja az intézmények biztonságos működését.