2014. november 19., szerda

Kék halál vagy amit akartok...


http://www.memtest86.com/downloads/memtest86-iso.zip

Mi is az a kékhalál?
Ezzel a jelenséggel akkor találkozunk amikor az operációs rendszerünk egy súlyos rendszerhibából már önerőből nem tud helyreállni.Ilyenkor egy kék képernyő fogad egy stop üzenettel illetve a hibát pontosan vagy megközelítőleg leíró hibakóddal.Ezt a képernyőt hívjuk a tipikus kékhalál képernyőnek.  A Windows operációs rendszerekre jellemző hiba.

klasszikus kékhalál

kiváltó okozatai:
Kiváltója valamilyen hardveres vagy szoftveres változás idézheti elő. Jobb esetben a számítógép újraindítása megoldás tud lenni a problémára. Ennek tünetét tudja okozni bizonyos vírusfajták is. Megfelelő védekezéssel elkerülhető.Ha az újraindítás nem hoz várható eredményt,nem maradt más lehetőség mint a hibakódok értelmezése,ami ha nem hardveres hibára utal talán kiút lehet gépünk meghibásodásából.A hibaüzenet sokszor néhány másodpercre jelenik meg mivel gépesünk egyből újraindítja magát.Az újraindulás azért következik be mivel alapbeállítás szerint a gép hiba esetén a további károsodás elkerülése végett egy védelmi mechanizmust indít el annak reményében hogy következőre már minden rendben van. Tehát a hibakód megszerzéséhez ki kell kapcsolni az automatikus újraindulást.Ilyenkor következik be a klasszikus kékhalál.
Kikapcsolása a rendszerhibáknál az automatikus újraindítás menün és vegyük ki a pipát,xp esetén.Ilyenkor áll be a híres kékhalál.Ezt most szándékosan idéztük elő.
Vistánál,az indítás és helyreállítás menüelem,automatikus újraindítás kikapcs! S láss csodát van egy szép képernyőnk.

képernyőkép értelmezése

Kékhalál javítása
Ha a hibakód hibás driverre utal keressük meg a hibásnak vélt filét a kód alapján.Ha valahol elakadnánk a Google segít.csak üssük be a kódot és láss csodát,máris okosabbak lettünk.
Ha mégsem boldogulsz látogasd meg a fórumomat és ott kérdezz. Ha a kékhalál kiváltó oka szoftveres ok lenne és a gépünk el tud indulni csökkentett módban,csináljunk egy rendszer visszaállítás egy korábbi időpontra.
Olyan időpontot válasszunk amikor még gépünk normálisan működött.Igaz a visszaállítás csak átvitt értelemben fogható fel mivel egy korábbi időpontról csak pillanatképet készít a gépünk.ami egy súlyos hiba esetén nem vezet eredményre.Egy próbát megér!Az esetek 70%-ában hatásos.
Hozzunk létre új lapozófájlt:
xp esetén:
csökkentett módban vagy ha váltakozó periódussal jön elő a bluescreen amíg megfelelően működik,akkor normál üzemmódban,rendszer-speciális fülecske-virtuális memóriarésznél ne legyen lapozó fájl ezt válasszuk.Minden partíciónál megismételjük és újraindít.
Vista esetén:
Rendszer-speciális-speciális fülecskén válasszuk a ne legyen lapozó fájl,restart. Aki nem biztos magában írja fel egy lapra hogy miken változtatott.
Ha szoftveres gáz van végső megoldásként mehet egy javítótelepítés is ha véletlenül kéznél lenne gépünk telepítő lemeze.
Windows 7 esetén csodát képes tenni,ennél a rendszernél van egy beépített önjavító mechanizmus amit lemez nélkül is el tudunk végezni.Sajnos csak Windows 7 esetén igaz.
Itt adódik mód a memória tesztelésére is, a hardver hiba egyik lehetséges mint jelölt kizárására.

 csökkentett módu indítás

Kékhalál kizárása memória tesztelésével
Kékhalál kizárása winchester tesztelésével
Nem zárható ki a kiváltó okozatai közül a winchester hibája sem.A gyártó cég weblapjáról sok olyan hasznos információt tudunk szerezni, illetve programot tudunk letölteni amivel ki tudjuk zárni hogy hol a hiba.

kékhalál hibakódok
A bekövetkezése esetén az csak egy dolog hogy tudjuk van hibakód, információkat közöl de nem árt ha azzal is tisztába vagyunk mit is jelent hogyan álljunk a probléma elé.
Elég bonyolultnak tűnhet,de el lehet hinni hogy egy kis elszántsággal mi is le tudjuk küzdeni ezt a kékhalál nevezetű szörnyecskét.Tehát nem kell egyből szervizbe rohanni hanem adjunk magunknak is egy esélyt(természetesen az is fontos hogy mennyire vagyunk otthon a témában,ha már a gép bekapcsolása is gondot okoz, inkább bízzuk szakemberre a megoldását,nekem volt olyan ismerősöm hogy minden műszaki érzék nélkül állt neki a dolognak és több kárt csinált mint hasznot.)így pénztárcánk tartalma sem csökken fölöslegesen.
Kékhalál hibakódok az esetek többségében olyan információkat tartalmaz számunkra ami támpont lehet.A lista nem teljes de igyekszem minél többet felsorolni.
Lássuk ezeket sorban:
Stop 0x0000000A or IRQL_NOT_LESS_OR_EQUAL Stop 0x0000000A or IRQL_NOT_LESS_OR_EQUAL

Ezzel a hibaüzenettel akkor találkozunk ha egy eszközillesztő telepítése során valamilyen hiba lép fel mivel a rendszer nem válaszol.A munkaelem végrehajtásakor az eszközillesztő kétszer hívja meg.
Hogyan szüntessük meg:
A felsorolt hibaüzenetekről kiderül hogy a kék halál melyik.sys illesztőnek köszönhető.
Ha nemrég telepített programra utal töröljük le vagy telepítsük újra,megoldásként szolgálhat ha elérhető újabb verzió frissítsünk arra.
Driver hiba esetén vegyük fel a kapcsolatot a gyártó céggel és használjuk az általuk javasolt programot.Mivel a hiba ezen okára csak így tudunk gyógyírt.
Ha a hiba nem oldódna meg válasszunk le egyenként minden külső eszközt.Ne hagyjuk ki a vírusirtókat sem mivel ő is tud gondot okozni.Ha vele volna a gond akkor csere vagy újratelepítés.

kizárás memória teszteléssel

Stop 0x0000001E or KMODE_EXCEPTION_NOT_HANDLED

Ezzel a hibaüzenettel Windows NT rendszerrel működő gépek esetén lehet találkozni.A kernel hibát észlelt és az NT futtatását ezért leállította.A hibakód a problémát okozó illesztőprogramra vagy funkcióra utal.Lehet érvénytelen cím vagy memória hozzáférési hiba.
kékhalál stop hibakódot a következő hexadecimális jegyek kísérik:
0×AAAAAAAA:Az éppen kezelt azonosítója a rendszernek
0×BBBBBBBB:Annak a címe ahol megtörtént a kivétel
0×CCCCCCCC:Első paramétere a kivételnek,kódban szereplő cím is lehet
0×DDDDDDDD:Ennek a jelentése mindig változik,ez a kivétel második paramétere
Az első paraméter a kékhalál hibájának típusára utal.
A második paraméter tudatja velünk hogy melyik kódmodulban következett be a kiváltó hiba jelensége.Nagy segítség lehet számunkra mivel konkrét utalást tesz az adott illesztőprogramra vagy problémás hardverünkre.
Az utolsó kódkészlet a hibától függően teljes eltérést mutathat.
Előfordulhat olyan eset is hogy a hibakódhoz nincsenek paraméterek,ilyenkor a 0×00000000 érték szerepel.

Bluscreen

Megszüntetése:
A stop hibaüzenetben azonosított illesztőprogram cseréjével amit a gyártó ajánl.Érdemes a gyártó weblapján tájékozódni.
Tiltsuk, vagy telepítsük újra a hibás illesztőprogramot valószínűleg a kékhalál közvetlen bekövetkezte előtt lehetett feltelepítve.
Ha új eszköz lett gépünkre telepítve,rádugva távolítsuk el hogy meg e szűnik a hiba,esetleg telepítsük újra a driverét.
Próbáljon az operációs rendszerrel kompatibilis illesztőket telepíteni VGA esetén.
Próbáljunk rendszer diagnosztikai teszteket elvégezni.Elsősorban a RAM állapotát ellenőrizzük.
Nézzünk szét a vírusirtók és a biztonsági mentést készítő szoftverek háza táján,tiltsuk le őket ideiglenesen.A diagnosztizálása után természetesen vissza lehet kapcsolni.
Stop 0x00000024 or NTFS_FILE_SYSTEM
Ez a hibakód az NTFS.sys fájl meghibásodását igazolhatja szép kis kékhalál kerekedhet belőle.Ez egy illesztőprogram fájl ami az NTFS fájlrendszer olvasásáért van kitalálva.Merevlemez hiba esetén is találkozhatunk ezzel a stop üzenettel.Illetve SCSI vagy IDE hibás illesztőknél is lehetséges.
Hogy szüntethető meg?
A stop hibaüzenet utáni paramétereket elnézegetve a következő dolgokra jöhetünk rá:
A sorszáma a forrásfájlnak illetve a neve
Kivételrekord címe
Környezeti rekord címe
A kivétel eredetileg történt címe
Az első paraméter a hibás fájlra utal.
Próbáljunk hardverdiagnosztikai tesztet futtatni a gépen,töredezettségmentesítés, biztonsági mentés,vírusirtó ideiglenes letiltásával ezeket is ki tudjuk zárni.
Futtassunk xp esetén chkdsk meghajtó/r parancsot a fájlok strukturális sérüléseinek megszüntetéséhez.
Stop 0x0000002E or DATA_BUS_ERROR
Kékhalál üzenetünk rendszer memória paritás hibára utal.Hibás RAM okozhatja,ha gépünkön nemrég történt memória csere vagy bővítés akkor nagyon valószínű a memória modul probléma,vagy kompatibilitási gond vagy hiba ezek jöhetnek szóba.
Nem elképzelhetetlen ok lehet egy esetleges vírus támadás következménye.
Megoldás:
Ha újonnan behelyezett a modul okoz bluescreen üzenetet, cseréljük ki.Különböző tesztprogramok futtatásával a hardver hiba kizárható.Esetleges hibás illesztők cseréje.A merevlemez fizikai sérülése is okozhat ilyen üzenetet,javítása értelemszerű:csere.
Vírustámadás esetén érdemes megfontolni frissülő jogtiszta vírusirtó beszerzését.

Megfelelő vírusirtó alkalmazása

Stop 0x00000050 or PAGE_FAULT_IN_NONPAGED_AREA
A rendszerhiba ezen verziója akkor csap le ránk ha a HaxDoor vírus valamelyik gonosz szándékú fajtája telepedik meg a gépünkön.A regisztrációs kulcsokban rejtett kódokat helyez el hogy törlése esetén gond nélkül vissza tudjon térni.Az Mszx.23.exe állományt hozza létre,igaz ha nem találjuk gépünkön nem jelenti hogy nincs ott mivel készítője a rejtőzködés céljából más nevet is adhat neki.Védekezésként használjunk jogtiszta vírusirtót.
Ha gépünket mégsem vírustámadás érte akkor a hiba oka érvénytelen memória cím vagy hibásan működő RAM vagy video RAM.
Megoldás:
Vírus esetén ha a vírusirtók sem tudnak megbirkózni az esettel nem maradt más mint az újratelepítés.Itt a kékhalál komoly időveszteséget okozhat, nem csak felismerni nehéz hanem eltávolítani is.
Ha gépünkbe nemrég került új hardver cseréljük ki vagy válasszuk le a hiba okának felderítéséhez.Próbáljunk minden újonnan telepített illesztőt is ellenőrizni ha indokolt cseréljük újabb verzióra amit a hardver gyártójának weblapjáról érhetünk el.
Tiltsunk le átmenetileg minden vírusirtó, biztonsági mentést készítő alkalmazást.

Merevlemez tesztelése

Stop 0x00000077 or KERNEL_STACK_INPAGE_ERROR

Egy lapozófájlból a memóriába kért adat nem olvasható.Akkor is ezzel a hibával találkozhatunk ha a rendszerbetöltő vírussal fertőződik.

hibás illesztők keresése


A kékhalál hibakód paramétereiből ki lehet deríteni mi történt.
Az első és a harmadik érték nulla akkor.
1. 0
2. A laptáblázat bejegyzés értéke a hiba előfordulásakor
3.0
4. Kernelverem aláírásának címe
Ha az első és a harmadik nem nulla:
1.Állapotkód
2. Bemenet,kimenet állapot kód
3. Lapozófájl szám
4. Eltolás a lapozófájlba



Megoldás:
Vírustámadás esetén távolítsuk el a betolakodót.Ha nem erről lenne szó,nézzük meg az eseménynapló bejegyzéseit.A bejegyzésből kiderülhet a kékhalál okozója.
A hardverelemek cserélgetésével kizárhatjuk ezt a hibát.
Ellenőrizzük a kábeleket.A szektor hibát sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Csatlakozók, illetve csatolók ellenőrzése, a kontakt hiba és szennyeződés kizárásához.
Végső esetben a gyorsítótár kikapcsolása.Ha semmi nem használ az alaplapunk mehet a szervizbe.
Stop 0x00000079 or MISMATCHED_HAL
Akkor találkozhatunk vele ha ACPI firmwaren változás következik be, amit a rendszer nem tolerál.
Az ACPI ki be kapcsolgatása szép galibát tud okozni.

értelmezzük a képernyő tartalmát
Stop 0x0000007a or KERNEL_DATA_INPAGE_ERROR
Kompatibilitási problémák okoznak ilyen hibakódot.A merevlemez vagy valamilyen hardver illesztő okozza.
A végződésű kód esetén lapozott források hiányára utal.
C végződés esetén hibás blokkokra a merevlemezen hívja fel a figyelmünket.
D végződésű hibakód esetén kontakt hibára vagy nem megfelelő lemez konfigurációra mutat.
16A végződés hibás blokkok, szektorok találhatóak a merevlemezen

185 végződésű kód esetén hibás merevlemezre vagy egyszerre két eszköz használja ugyanazt az erőforrást.

2014. november 17., hétfő

Publikációk & előadások & szakmai referenciák


Publikációs jegyzék:

1. Keleten a helyzet változatlan / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 4. p.

2. Adj uram... / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 8. p.

3. Igényes alkotások a gyémánt Galériában / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 10. p.

4. Kinek kellett? / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 22. p.

5. Piros-kék reményünk / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 25. p.

6. Az eperfa / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  október 04. II. évf. 1. sz. 12. p.

7. A téli út végén / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 22. p.

8.  A televízió / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 17. p.

9. Portré / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 22. p.

10. Kritika / Szabó László István - In : Irány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közéleti és Kulturális lap 1996  szeptember 20. I. évf. 1. sz. 22. p.

11. Az internethasználati képzések a könyvtárban / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó 2002 szeptember VII.évf. 3.(27)sz. 12. p.

12. Az e-könyv mint a virtuális könyvtárak alapja / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó – 2007. dec.XII.évf.4.(48)sz 6. p.

13. Számítástechnikai tanfolyam időseknek / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó 2009 március XIV.év.1.(53)sz. 8.p.

14. A könyvtári weblapkészítés lehetőségei és buktatói / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó 2009.június XIV.év.2.(54)sz.4-5p

15. Az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások népszerűsítése / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó 2009 szeptember XIV.év. 3.(55)sz.6. p.

16. A könyvtárak szerepe a sérült emberek életében / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó 2009 december XIV.év. 56.sz.
http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=61216

17 Digitális írástudással az egyenlőesélyért / Szabó László István. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó 2009 XIV.évf. 4.(56)sz. 5-6. p.
http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=61216

18. Beszélő számítógép / Szabó László István – In : Korszerű Könyvtár 2010 április Esélyteremtés G 1.2.

19. E-könyvek (elektronikus könyvek)a modern könyvtárakban / Szabó László István – In : Korszerű Könyvtár 2010 augusztus Elektronizált könyvtár D 1.8.

20. Felolvasó szoftverek érzékszervi hiányosságban szenvedő emberek számára / Szabó László István - In: Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kishíradó (2010 decemberi szám.) XV.évf. 1/3. (57/58.) sz. 12-14. p.
http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=61271

21.Melyik internetböngészőt válasszam? / Szabó László István - In: Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kishíradó (2010 decemberi szám.) XV.évf. 59-60sz. 6. p.
http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=93531

22. Személyes adatok védelme az interneten / Szabó László István - In Könyvtári Levelező Lap 2011 februári szám, 18 p.
http://epa.oszk.hu/00300/00365/00111/pdf/kll1102_18-19.pdf

23. Szenvedélybetegségek jelei a könyvtárakban /Szabó László István - In : Korszerű Könyvtár 2011 májusi száma

24. Esélyegyenlőséget biztosító eszközök a könyvtárakban / Szabó László István - In : Könyv Könyvtár Könyvtáros 2011 májusi száma XX. évf. 5. sz. 43. p.
http://epa.oszk.hu/01300/01367/00197/pdf/EPA01367_3K_2012_01.pdf!

25. A könyvtár mint játékterem / Szabó László István - In : Könyvtári levelező/lap, 2011. (23. évf.) 11. sz. 3-5. p.
http://epa.oszk.hu/00300/00365/00120/pdf/kll1111_003-005.pdf

26. A vadász a természetért van, nem a természet ellen / Szabó László István - In : Nimród Vadászújság,  2012. év Márciusi száma

27. "Timeo hominem unius libri". Gondolatok könyvről, olvasásról, könyvtárról. / Szabó László István - In : Könyv Könyvtár Könyvtáros 2012 januári száma XXI. évf. 5. sz. 21-25. p.
http://epa.oszk.hu/01300/01367/00197/pdf/EPA01367_3K_2012_01_021-025.pdf

28. Milyen a XXI. század könyvtárosa /Szabó László István - In : Könyv Könyvtár Könyvtáros,2012. (21. évf.) 10. sz. 3-5. old.
http://epa.oszk.hu/01300/01367/00206/pdf/EPA01367_3K_2012_10_03-05.pdf

29. Felelősség a környezetért /Szabó László István - In : Kelet-Magyarország,2012. Szeptember 20.  LXIX. évfolyam 221.szám 5.p.

30. Milyen szerepet tölt be az olvasás az ember személyiségének fejlesztésében 1. /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2013 március-áprilisi száma VI. évf. 5. sz. 37. p.

31. Milyen szerepet tölt be az olvasás az ember személyiségének fejlesztésében 2. /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2013 május-júniusi száma VI. évf. 6. sz. 20. p.

32. Milyen szerepet tölt be az olvasás az ember személyiségének fejlesztésében 3. /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2013 július-augusztusi száma VI. évf. 7-8. sz. 39. p. 

33. Nem csak a húszéveseké a világháló /  Szabó László István - In : Nyugdíjasélet 2013 szeptemberi száma XVIII. évf. 9. sz. 13. p. 

34. Isten éltesse Szent Hubertusz legöregebb katonáját 1. /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2013 szeptember-októberi száma VI. évf. 9-10. sz. Rovat: Társasági szalon 18. p.

35. Isten éltesse Szent Hubertusz legöregebb katonáját 2. /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2013 november-decemberi száma VI. évf. 11-12. sz. Rovat: Társasági szalon 16p.

36. Isten éltesse Szent Hubertusz legöregebb katonáját 3. /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2014 január-februári száma VII. évf. 1-2. sz. Rovat: Társasági szalon 17.p.

37. A könyv nemzedékünk végrendelete /  Szabó László István - In : Vigilia 79. évfolyam 1. szám 
2014 januári szám Napjaink rovat  
 http://www.vigilia.hu/content/79-%C3%A9vfolyam-1-sz%C3%A1m

38. Szenvedélybetegségek jelei és következményei a családban / Szabó László István - In Könyvtári Levelező Lap 2014 márciusi szám, 17-20 p.

39. A tömegkommunikációs eszközök hogyan formálják a társadalmi morált?. /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2014 március-április havi száma VII. évf. 3-4. sz. Rovat: Társasági szalon 47p.

40. Gondolatok a könyvtári terápiákról. /  Szabó László István - In : Könyv Könyvtár Könyvtáros 2014 júliusi száma 23. évf. Rovat: Fórum  15-17p.

41. Szenvedélybetegségek jelei és következményei a családban (1). /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2014 május-június havi száma VII. évf. 5-6. sz. Rovat: Közösségi szalon 40p.

42. Szenvedélybetegségek jelei és következményei a családban (2). /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2014 július-augusztus havi száma VII. évf. 7-8. sz. Rovat: Közösségi szalon 43p.

43. Szenvedélybetegségek jelei és következményei a családban (3).  /  Szabó László István - In : Nyírségi Gondolat 2014 szeptember-október havi száma VII. évf. 9-10. sz. Rovat: Közösségi szalon 40p.

44. Isten éltesse Szent-Hubertus legöregebb katonáját.  /  Szabó László István - In : Alkony Vadászmagazin 2014 augusztus-szeptember havi száma XI. évf.. Rovat: Portré 12p.

45. Digitalizálási tapasztalatok Nyíregyházán / Szabó László István - In : Könyvtári Levelező Lap 2014 augusztus havi száma Rovat:E-könyvtár 15p.

46. A könyv és a könyvtár társalami szerepe a XXI. századi ember életében /Szabó László István - In : Nyíregyháza Könyve 2014  47.-56.p.

Szakmai előadások:

1. Határon túli magyar könyvtárosok továbbképzése Az internet szerepe a könyvtári tájékoztatásban. Elhangzott: 2001. október 4.-én az MZSK.-ban NKÖM program keretében

2.2009 január 26. SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS Elektronikus  adatszolgáltatás és honlapszerkesztés Elhangzott: 2009 január 26.-án Szakmai továbképzé az MZSK. Konferenciatermében

3. A weblapkészítés lehetőségei a vidéki könyvtárakban Elhangzott: 2009 április 10.-én az MZSK.-ban NIIF Program keretében

4. Hasznos információk az interneten Elhangzott: 2009.szeptember 07. 9-től - 10-ig az MZSK.-ban MENET 2008 Program keretében NFÜ, E-Magyarország

5. Álláskeresés az interneten Elhangzott: 2009.szeptember 07. 10-től - 11-ig az MZSK.-ban MENET 2008 Program keretében NFÜ, E-Magyarország

6. Intézzen mindent otthonról Elhangzott: 2009.szeptember 07. 12-től - 13-ig az MZSK.-ban MENET 2008 Program keretében NFÜ, E-Magyarország

7. A játékszenvedély jelei a könyvtárakban: Elhangzott: 2011.március 25. 10-től 12-ig az MZSK-ban InternetFiesta 2011 Program keretében NKA, E-Magyarország

8. A szenvedélybetegség jelei a családban Elhangzott:2013. március 20. 8-tól 10-ig a Váci Mihály Művelődési Ház  Levelek Ady Endre ut 1. Internet Fiesta 2013 Program keretében  NKA, IKSZ.

9.  Az internetben rejlő lehetőségek: ügyfélkapu, szórakozás, kultúra, információ Elhangzott: 2013. március 24. 10-től 12-ig MZSMVK Oktatóterem Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Internet Fiesta 2013 Program keretében  NKA, IKSZ.

10. Álláskeresés az interneten , kísérőlevél, motivációs levél, önéletrajz, megjelenés, stílus. Elhangzott: 2013. március 26. 10-től 12-ig. MZSMVK oktatóterem Nyíregyháza Szabadság tér 2. Internet Fiesta 2013 Program keretében  NKA, IKSZ.

11. A szenvedélybetegség jelei a családban Elhangzott:2013. március 27. 8-tól 10-ig a   Budai Nagy Antal Gimnázium  Nagykálló Vasváry Pál ut 1. Internet Fiesta 2013 Program keretében  NKA, IKSZ.

12.A szenvedélybetegség jelei a családban Elhangzott:2013. március 29. 11-tól 12-ig a Faluház  Nyírvasvári Kossuth ut 1. Internet Fiesta 2013 Program keretében  NKA, IKSZ.

Szakmai referenciák:

-számítástechnika tanár, műszaki informatikus Nyf.
-felnőttképzési szakértő Munkaügyi Minisztérium
-felnőttképzési program-szakértő Munkaügyi Minisztérium
-informatikai szakértő Emberi Erőforrás Minisztérium
-vizsgabiztos Kereskedelmi és Iparkamara Nyíregyháza (14-szak)
-vizsgaelnök Munkaügyi Minisztérium (14 szak)
-irodai alkalmazások szakértője Munkaügyi Minisztérium
-könyvtári szakértő Emberi Erőforrás Minisztérium
-EU. Pályázati Referens EU. Oktatási referens Veszprém Europeople  Felnőttképzési Központ.

2014. október 28., kedd

A német doktor(Wakolda)

Az őszi könyvtári napok rendezvénysorozat keretében került bemutatásra a film. A „halál angyala” Jozef Mengele történetének egy részét dolgozza fel az 1960-ban készült film. Argentínába sorra menekülnek a náci bűnösök a Moszad elől, így Eichmann mellé Josef Mengele (Alex Brendemühl) is megérkezik. Mengelének egy világégés sem volt elég ahhoz, hogy felhagyjon kegyetlen emberkísérleteivel, továbbra is a fejlődési rendellenességekben szenvedők és az ikrek érdeklik – a rendezőnő pedig ügyesen használja ki azt, hogy a néző már azelőtt elkezd rettegni Mengele várható rémtetteitől, hogy a moziba beült volna. Nem érzi szükségét annak, hogy felidézze a doktor előéletét (mindössze a jegyzetfüzetében található groteszk rajzokkal utal vissza finoman korábbi tetteire), mivel a fejünkben lappangó előtudás is elég is ahhoz, hogy fenn tudja tartani a takaréklángon lobogó feszültséget. Márpedig ha ilyen környezetben tűnik fel egy rendellenesen lassan növekvő kislány (Florencia Bado) és ikrekkel várandós édesanyja (akit mellesleg a Vad angyalnak köszönhetően híressé vált Natalia Oreiro alakít meglepően jól), akkor kezdhetünk értük aggódni. A film javarészét az áldozatul esett argentin család kislányának szemén keresztül látjuk, ami tálcán kínálja a lehetőséget arra, hogy az antagonistával kapcsolatban ambivalens érzéseket keltsen. Ám a naiv kislány felé mutatott emberséges arc korántsem elég ahhoz, hogy a néző előítéletei egy csapásra tovaszálljanak – eszünkbe juthat például, hogy Auschwitzban is sokan jó kedélyű, udvarias emberként írták le. Nem meglepő, hogy kiderül, ami már casino online egyszer kiderült: kedvessége csupán álca annak érdekében, hogy szépen lassan az összes családtag kiszolgáltatottá váljék vele szemben – az anyuka a terhességének, Lilith a magasságának, az apuka pedig a babagyártásnak köszönhetően. A film legszebben kidolgozott szála a baba-motívum végigvezetése: az apuka kézzel készített, egyedi porcelánbabákat gyárt azon kísérletezve, hogyan lehet dobogó szívet tenni a játékokba – miközben Mengele családján hajtja végre kísérleteit. A tökéletes német nép eszméjét idézi fel, amikor Mengele meggyőzi őt arról, hogy kezdjen a babák tömeggyártásába, „hogy legyen mind egyforma és makulátlan”, az apuka babákról készített tervrajzai pedig párhuzamba kerülnek a doktor által a családtagokról készített anatómiai rajzokkal. A film mellőzi a naturalista és kegyetlen ábrázolásmódot, mégis képes arra, hogy a babagyárban halmokban álló porcelán testrészek látványát A német doktor legijesztőbb képeivé tegye, mivel ezek a haláltáborokból fennmaradt és örökre a retinánkba égett archív képsorokat elevenítik fel. A német doktor mesterien megkonstruált művészfilm, mert egy szörnyeteg emberi oldalát mutatja meg, és szinte eléri, hogy empatikusak legyünk vele. Aztán letaglóz bennünket a fájdalmas igazság. Az igazságot nem ismerő néző, legfeljebb homályos rosszérzéssel küzdő családdal ellentétben bőven akadnak, akik pontosan tudják, ki is a közösségükbe érkezett német. Ők többségében náci szimpatizánsok, és bármit megtennének, hogy segítsenek a bujkáló Mengelének, de a cselekményben felbukkan a Simon Wiesenthal központ embere egy nácivadász. Ahogy bonyolódik a cselekmény, a lappangó rosszérzés egyre növekszik a nézőben is. Látjuk, hogy pácienseit kísérleti nyúlként kezeli, de mégiscsak azzal szembesülünk újra és újra, hogy ez a Mengele igazából jól szocializálódik, mint minden pszichopata rejtve marad igazi belső titka. A csúcspont a családon belül kialakuló élet-halál helyzet, ami az orvos közreműködése nélkül valószínűleg tragikus véget érne, de a film végére megtudhatjuk, hogy a kísérletezés is a család vesztét okozza. Szorul a hurok Mengele körül, de nem különösebben izgulunk azon, hogy mikor kapják már el, a rendező úgy intézi, hogy ez a kettősség nem a megszokott, felfokozott drámaisággal robog a végkifejlet felén, hanem csupán tompán, a háttérben feszítsen, mintha egy apró kavics ment volna a cipőnkbe, de még nem tudatosult volna bennünk, hogy miért ülünk feszengve kényelmetlenül a széken. Szinte egészen a film zárójelenetéig fenntartja ezt, akkor viszont egyértelművé teszi, hogy mi is zajlott a szemünk előtt. Mi pedig összezavarodva, kicsit megszégyenülve sétálunk ki a moziból, mert a végéig nem tudtuk, hogy mi okozza bennünk azt a bizonytalanságot, azt a szégyenletes szimpátiát a szereplő iránt. A cselekmény egyszerű, egy argentin hegyi település kis hoteljébe új vendég érkezik. A férfi orvos, aki hamar összebarátkozik és bizalmába férkőzik a szállót vezető, német nyelven is beszélő család tagjaival. Miközben a doktor a kis közösségben igyekszik szaktudását hasznosítani, érdeklődése egyre inkább a házaspár kislánya felé irányul. A környék lakói mit sem sejtenek arról, hogy a német doktor nem más, mint a második világháború egyik legveszélyesebb náci háborús bűnöse, Josef Mengele, aki auschwitzi emberkísérleteit álnéven, hazájától messze és évekkel a világégés után is a legnagyobb titokban folytatja. A továbbra is a genetikai kísérletek és az ikerjelenségek megszállottjaként működő Mengele azonban nem lehet biztonságban, a Moszad ugyanis Rudolf Eichmann kézre kerítése után az ő levadászásával folytatná a történelmi igazságszolgáltatást, és hamarosan a férfi nyomára is akadnak. Az elmenekült náci háborús bűnösök utáni hajsza mára önálló műfajjá nőtte ki magát a filmkultúrában. Mengele rémtettei a világtörténelem legembertelenebb momentumaiként ismertek, a nemzetközi filmkultúra mégsem erre a szegmensre fókuszál az auschwitzi halálangyal életéből. E borzalmas évtizedek csupán alappillérekként épülnek be azokba a filmekbe, melyek a német doktor argentin területen folytatott ádáz kegyetlenkedését taglalják. Közismert, hogy a náci mészáros a háború elvesztése után Buenos Aires-ben húzta meg magát Helmut Gregor néven, ám azokat a legendákat, melyek a külföldön is folytatott beteges küldetésteljesítésről szólnak, máig nem bizonyították. Talán épp ezek a rejtélyes történetek inspirálták a film készítőit is. A német doktor valahol a történelmi fikció és az életrajzi dráma között található. Lucía Puenzo saját regényének filmes adaptálása közben lemondott arról, hogy a német tisztiorvost egydimenziós szörnyetegként ábrázolja. A történet szerint ugyanis az argentin kisvárosban élő család befogadja panziójába a titokzatos idegent, akinek rögtön felkelti érdeklődését a család alulfejlett kislánya. A koraszülöttként világra jött Lillithen a doktor hormoninjekciókkal szándékozik segíteni, miközben anatómiailag részletes elemzést vezet a naiv család minden egyes tagjának testi adottságairól, valamint a szer Lillithre gyakorolt hatásáról. Emellett pedig a legtöbb jelenetben mindenki boldogan és önfeledten táncol a szereplők közül, amolyan latinos módra, ahogy azt arrafelé illik, miközben a Moszad izraeli ügynökei vadásznak a  doktorra.  Ugyancsak artikulálódik A német doktorban a rendezőnő állandó védjegye, a játékbabák szerepeltetése is. Ezúttal nemcsak szimbolikus, háttérjelentést hordoznak, hanem a történet részévé lényegülve, közvetlen dramaturgiai funkcióval is bírnak, Mengele érdeklődését ugyanis felkelti a családfő kedves hobbija. Enzo, a családapa elsősorban kislányának akar örömet szerezni a mechanikus szívvel működő játékbabával, mely nemcsak a kislány, de az őrült tudásszomjjal rendelkező orvos tetszését is elnyeri. A doktor komolyabb összeget fektet a prototípus kifejlesztésébe és a sorozatgyártásba. Természetesen eltér a kreol bőrű és barna szemű sémától, Wakoldától (akinek neve a film eredeti címéül is szolgál) és a szőke, kék szemű babák gyártása mellett köteleződik el, ami a doktor faji előítéletét jelzi burkoltan. Végül a várandós anya ikerszülésével tulajdonképpen beteljesülnek Mengele beteg álmai: folytatni akarja a kísérleteket az egyik babán, amásikkkal összehasonlítva akarja kontrolálni az eredményt. A film főszereplője Àlex Brendemühl aki a hírhedt náci háborús bűnöst Josef Mengelét alakítja.  Natalia Oreira kitörve a szappanopera klasszikus köréből, drámai szerepet kap a filmben. Mengele találkozik egy argentin családdal, és követi őket a hosszú sivatagi úton egy kis városba, ahol a család szeretne új életet kezdeni. Eva (Natalia Oreiro), Enzo (Diego Peretti) és három gyermekük szívesen látják a doktort otthonukban, és rábízzák a fiatal lány, Lilith (Florencia Bado), nem tudván, hogy ők rejtegetik a világ egyik legveszélyesebb bűnözőjét. Ugyanakkor, az izraeli ügynökök kétségbeesetten keresik, a filmben a haláltábor elhíresült orvosát.  1960. Egy argentin hegyi település kis hoteljébe új vendég érkezik. A férfi orvos, aki hamar összebarátkozik és bizalmába férkőzik a szállót vezető, német nyelven is beszélő család tagjaival. Miközben a doktor a kis közösségben igyekszik szaktudását hasznosítani, érdeklődése egyre inkább a házaspár kislánya felé irányul. A környék lakói mit sem sejtenek arról, hogy a német doktor nem más, mint a második világháború egyik legveszélyesebb náci háborús bűnöse, Josef Mengele, aki auschwitzi emberkísérleteit álnéven, hazájától messze és évekkel a világégés után is folytatná. A továbbra is a genetikai kísérletek és az ikerjelenségek megszállottjaként működő Mengele azonban nem lehet biztonságban, a Moszad ugyanis Adolf Eichmann kézre kerítése után az ő levadászásával folytatná a történelmi igazságszolgáltatást, és hamarosan a férfi nyomára akadnak.A német doktor nem egy szenzáció hajhász alkotás, végzetes kegyetlenkedések helyett a gyermeki naivitást és a kiszolgáltatottságot állítja a középpontba.

2014. október 18., szombat

Public education or school education

The scale of the educational challenge in Hungary is so great, and the compound failure of politicians to deal with the problem over the years is so manifest, that society will need to deploy its resources on a war footing until the necessary results are secured. As well as providing the public with high-quality information, special attention should be paid to informing decision-makers, legal and other practitioners, as well as national and politicians; another focus should be the training of those working with children and families together with parents and children themselves! The fundamental public education task, which also applies in the vocational training field, also calls for a differentiated, case-by-case approach.  My objective was to talk about strengthening the role of e need for qualified teachers and  in education. Education: working at the national, regional and local levels to alert schools and teachers to the importance of establishing closer links with the world of work, opening up businesses and trade unions to schools and promoting/participating in school initiatives to achieve this aim, and building partnerships with schools in order to give young people learning experiences in companies. Ongoing training could have a component of parent and teacher participation in order to involve these in the school's educational project, with a view to understanding the variety of factors affecting their children's studies and thus playing a role in their children's education outside the home environment.  The teachers needs to be proactive in terms of the social integration of the Roma people, of the gypsies.  The teachers expulsion of gypsies is not a solution. The Roma, or Gypsies, as they were once called, are as worthy of respect as all other ethnic groups.  I condemns utterly and without equivocation all forms of racism and discrimination faced by the Roma and others regarded as ‘Gypsies . We must, on the other hand, oppose the use of gypsy sentiment among the public by some political forces to foment feeling in general. The truth is that the problems of the gypsy people are largely the simple result of their own refusal to adapt to the society in which they live, certainly as far as education and vocational training are concerned. Pretending that the Roma/Gypsies are not a problem is not going to do anything to solve our problems. In order to overcome the weaknesses in the development of appropriate strategies and effective measures to implement them where they exist,   to amend their operational programmes co-financed by the in order to better support Roma targeted catch-up projects, and to align them with their national Roma integration strategies. I should like to draws attention to the prevalence of anti-gypsyism and its discriminatory effect on the opportunities in terms of employment, education and social services most disadvantaged ethnic-minority group. It is unacceptable for me that every day statements are issued by extremist people like , in which they explain the conceptually absurd criminality of gipsies with genetic reasons, and instead of integrating the Roma into society they demand segregation and ghettos. Issues raised during the discussion included the role of education and vocational training, instruction of engineers and graduates in scientific disciplines, the need to strengthen the relationship between universities, research and industry, the urgent need for public authorities to engage in fighting poverty and energy insecurity, involvement of local communities to develop initiatives and raise awareness relating to intelligent, sustainable energy use, and innovative tools for both informal and formal extra-curricular training. The political power and teaching profession should continue to make every effort to address the following priorities: increasing labour market participation and reducing structural unemployment; developing a skilled workforce responding to labour market needs and promoting job quality and lifelong learning; improving the performance of education and training systems at all levels, and increasing participation in tertiary education, promoting social inclusion and combating poverty.  In my opinion, vulnerability to hazards is increased by many factors: e.g. poverty, poor land-use planning and unsafe settlements, rapid population growth, increasing population densities and rapid urbanisation, poor governance, lack of social and financial safety-nets, poor health and disability, poor natural resource management, environmental degradation, gender inequalities, food insecurity, increasing climate change and the fact that more people are living today in exposed areas. Full participation by a parents in work with decent pay can also help to avoid in-work poverty and helps to combat the risk of poverty.




I cannot tell you more now...

2014. október 15., szerda

A könyv és a könyvtár társadalmi szerepe a XXI. századi ember életében

      A könyv egyik nemzedék végrendelete a másik számára, a tapasztalt tanácsa az életet kezdő fiatalnak. A könyv a lélek orvossága, mondta Diodórosz 2100 évvel ezelőtt.  Egy szoba könyv nélkül olyan, mint a test lélek nélkül, mondta Ciceró. Az elmének könyvre van szüksége, hogy megőrizze élességét. Nem elég néha olvasni, vagy olvasgatni, értően rendszeresen kell olvasni, úgy ahogy alszik étkezik, lélegzik vagy szeret az ember. A könyv kulcsfontosságú a világ megértéséhez, nélküle nem lehetnénk aktív tagjai a világnak, nem tudnánk szocializálódni. A könyvet szép, de csalfa tündér lakja; Ha fölnyitod, megkapja szívedet, és fölvisz a legragyogóbb csillagra, mondta Petőfi. Ha öreg leszel, ősz és álmatag,  s bólongsz a tűznél, vedd le könyvemet, olvasd lassan, míg lágy tekinteted
s szemed mély árnyát visszaálmodod, mondta William Butler Yeats. A könyv a szellemi manna, amelyből mindenki jól lakik, az égi táplálék, amely minél inkább fogyasztják, annál több lesz belőle, a bűvös kenyér, amely senkit nem hagy éhen, minden ínségest kielégít, hatalmassá tesz, úgyhogy mindenki az ismeretek tőkése és nagybirtokosa lehet általa, gondolat-milliomos, mondta Kosztolányi Dezső. A könyvekben található kiterjedt és mélyen magvas gondolatok milliónyi apró igazságból épülnek fel. A teremtő szándék, az ihlet, a fantázia elragadja a szerzőt, majd magával ragadja az olvasót, és mint egy tornádó tölcsére felkapja és távoli, ismeretlen világokba repíti. A regény, a jó könyv nem csupán annyi, amennyit az író beleálmodott, az is benne van, amit az olvasó fantáziája felfedez benne. Az igazán értékes könyveket, ha újra és újra elolvassuk, mindig kissé másként értelmezzük, mindig más értéket fedezünk fel benne. Mintha valaki titokban még írt volna hozzá az éjszaka. A könyv olyan, mint a partitúra a zenész számára, beavatatlannak csak hangjegyek, mint ahogy a könyv is csak betűk sokasága, és a tartalom rejtve marad a felszínes szemlélő előtt, viszont megmutatja kincseit annak, aki kíváncsian és fogékonyan tekint bele. Sajnos, sokan nem hallják ezt a zenét. Minden könyv más, pedig mindegyikben nagyjából ugyanazok a szavak vannak, csak más sorrendben, és a szerzők mégis újra meg újra rengeteg mindent el tudnak mondani általuk.   Az olvasás tehát bensőséges kapcsolat, akár az érzelmes ölelés, ami meghitt és intim: elzár a külvilágtól, nem létezik idő és tér számunkra, ha elragad bennünket a fantázia. Nagyapám mond ta annak idején: az alvó, a szeretkező és az olva só embert nem illik zavarni. - A könyv halhatatlanná teszi a szerzőt, a szereplőket, és amíg olvassuk, talán minket is. George R. R. Martin szerint ahány könyvet elolvasunk, annyi életet élünk meg. De legyünk óvatosak, mert a csupán információkra éhes ember mindent összeolvas, fel akarja falni az egész világot, és egész vallást építhet fel magának a könyvekből, ha tévutakra viszik az áltudományos okoskodások. „Timeo hominem unius libri", vagyis: „félek az egykönyvű embertől" — azaz a félművelttől. Aki sokat és értőn olvas, az a könyvekben talált kincseket adaptálja, és mint kulturális tőkét használja egy életen át. Ahhoz, hogy önállóan tudjon gondolkozni és következtetni, az embernek meg kell ismernie mások gondolkodását, gondolatait és következtetéseit. Tévedés azt hinni, hogy az olvasóvá nevelés az iskolában vagy az óvodában kezdődik. Aki mese- és beszélgetéshiánnyal érkezik az óvodába, abból majdnem bizonyosan „nem olvasó gyerek”, „nem-olvasó felnőtt” lesz. Az ember életét a születését követő húsz évben alakítja ki, és ez kihat az egész életére, így aztán nem mindegy, hogy irodalom vagy „iroda lom", amit a kezünk be veszünk vagy a gyerekeink kezébe adunk. Az olvasóvá nevelés első számú felelőse ugyanis maga a szülő, aki elsősorban nem azzal serkentheti olvasásra gyermekét, nem azzal segítheti a nevelődés folyamatát, hogy példát mutat az olvasás és a könyvek szeretetére, tiszteletére, hanem azzal, hogy már nagyon korán mesél és felébreszti a gyermeki fantáziát, majd sokáig ébren tartja a könyvek által.
     Vannak egyszer használatos könyvek, az ember elolvassa őket, talán még tetszik is neki, élvezi, de érzi, hogy nem fogja elolvasni újra. És vannak az időtálló könyvek, amelyeket érdemes otthonunkban tartani, birtokolni. Az ilyenfajta csukott könyvben ugyan betűk vannak, de amint kinyitjuk, mint ezernyi pillangó repülnek szerteszét belőle, és egy világ elevenedik meg előttünk képzeletünk szárnyán szállva. Ismeretlen emberek és világok tűnnek fel, amik a második oldaltól már ismerősökké és ismertekké válnak. A jó könyvet arról ismerjük meg, hogy akár hányszor olvassuk, mindig más világba vezet bennünket. Persze végül sokkal jobb könyv van az ember agyában, mint amit annak idején papírra vetett az író. A fantázia olyan, mint a metronóm: csak el kell indítani és a zene szárnyalni kezd. Mennyi tudás, ismeret, bölcsesség és érzelem bújik meg a sorok között!
      Egy könyv nem képes gyökeresen megváltoztatni az ember életét, de elegendő mennyiségű és minőségű könyv már képes alakítani és formálni a személyiséget. Minden könyv tágítja az ismere-teinket arról a világról, amelyben élünk, amelyben őseink élhettek, vagy amelyikben szeretnénk élni. Nagyon jó azoknak, akik lelki szemeikkel látják is azt, amit olvasnak. A könyvben szabadon szárnyalhat a mi fantáziánk is, ezért a könyvben az olvasó a „filmrendező", a műértelmező, adaptáló, továbbgondoló befogadó. Inkább legyek szegény egy könyvekkel teli házikóban, mint könyvek nélkül éljek egy palotában. Mert aki nélkülözi az olvasás örömét, az talán nem is él igazán. Mondd meg, mit olvasol, és megmondom, ki vagy. Mert az ember személyiségét elárulja az, amit, amiket olvas. Aki csak olvas, de nem tudja, mit olvasott, nem nagyon különbözik az analfabétától.
      A divatos könyvek gyakran talmi ideákat közvetítenek még akkor is, ha közismert szerző írta.      A könyvben található önmagáért való, öncélúan ábrázolt történetnek nincs értéke, sem tartós hatása. Ilyenkor nem érezzük a benne megbúvó magvas gondolatokat. Az író és az olvasó egymásnak adják életerejüket, gondolataikat, érzel-meiket, fantáziájukat. Előfordul, hogy az író fantáziája szegényesebb, mint az olvasóé. Az olvasó azonosul és helyet cserél a szereplővel. Erre mondják, hogy „beleéli magát" a történetbe.
       Az olvasott emberben magától a könyvtől nincs semmi eredeti, mindent, amit tud, a könyvekből tudja, ám ez maga a műveltség. A műveltség nagymértékben alakítja a lélek érzékenységét.               A szenzibilis emberek minden adandó alkalmat megragadnak, hogy elmenekülhessenek a fantázia világába, ahol a hősök mindig győzedelmeskednek, szabadságot és reményt találnak a sorok között. A könyvekből tanuljuk meg a könyörületet, az empátiát, a kedvességet, a becsületet és a tisztességet. Morális korlátokat építünk, ezáltal válunk emberré, emberivé és igazán szabaddá. A könyv különös hatalom, amely világrészek és évszázadok kapuit nyitja tágra, de levezethet a lélek belső világába is. Az igazán jó könyv nem a könyvespolcon található, hanem az olvasólámpa mellett az asztalon vagy az éjjeliszekrényen, kézügyben. Az olvasás áthidalja az idő, a tér és az ismeretségi kör közötti szakadékot. Az olvasás az egyik leghatékonyabb formája a személyiségfejlesztésnek, ugyanakkor ambivalens, sőt „skizofrén" állapot, mert olvasás közben magadhoz beszélsz, vagy a szerzővel vitatkozol, és ebben a hatékony párbeszédben van alkalmad elgondolkozni az olvasottakon.
Ahhoz, hogy igazán jó könyvet írjon valaki (ha éppen nem ösztönös zseni), tapasztalt és olvasott, vagyis művelt embernek kell lennie, és jó, ha emellett emocionálisan érzékeny és empatikus. Egy jó történet olyan, mint egy különálló kis világ, a könyv pedig lehetővé teszi, hogy akkor léphessünk be az ajtaján, amikor csak kedvünk tartja. Ha egyszer átéltük, már soha, senki nem veheti el tőlünk.        A szavak rövid időre szólnak, a könyv egy egész életre.
       Talán tiltani kellene az olvasást ahhoz, hogy elterjedjen? Az írás-olvasás képességének romló szintje egyre kevésbé teszi lehetővé az új információk befogadását és az új tudás megszerzését, feldolgozását és gyarapítását. A kulturális értékek felismerésére való hajlandóság, a közművelődés színvonala egyre kevésbé alkalmas arra, hogy használható eszköze legyen az egyén fejlődésének.     Az ismeretszerzés létszükséglet, újra és újra megjelenik a munkában és az élet más területein. De az információszerzés, az információ birtoklása önmagában nem elegendő. A műveletlenek, a funkcionális analfabéták nem képesek a józan ítéletre, nem képesek felmérni és megoldani problémáikat, így képtelenek megvalósítani bizonyos célokat, mert nem rendelkeznek azokkal a műveltségi tartalékokkal, amik lehetőséget adnak a továbblépésre. Az olvasás társadalmi célja, tudjuk, a közművelődés színvonalának fejlesztése és a kulturális értékek adaptálása a köztudatba. Évtizedek óta csökken az olvasásra fordított idő, és nő a nehezen olvasók és funkcionális analfabéták száma. A közművelődés színvonalának fejlesztése, az ismeretek megszerzése és a kulturált szórakozás meghatározó eszköze minden bi- zonnyal az olvasás marad. A kulturális értékek, normák közvetítése és az olvasásra való motiválás minden nemzedék számára a modern társadalmakban stratégiai jelentőséggel bír.
        Az olvasóközpontú olvasásfejlesztés lényege az olvasásra való ösztönzés, mégpedig aktív könyvtárosi közreműködéssel, ami az olvasás megszerettetése mellett a felvilágosítás és tájékoztatás révén történik.  
A könyvtárba látogatók nem csupán megismerhetik a könyvtárosok segítségével az olvasás által megnyíló lehetőségeket, de a jó könyvtáros lehetővé teszi az olvasók számára, hogy azok egymással is megoszthassák olvasmányélményeiket, tapasztalataikat. Az olvasás megszerettetésében fontos szerepet kapnak a család mel- lett az óvodák, az iskolák, a könyvtárak. A szülő, az óvónő, a tanár, a könyvtáros, közös erővel küzd a gyermek személyiségének fejlődéséért. A divat teremtette talmi ideák mentális tévutakra vihetik a fiatalokat, de a szépirodalom etikai normái egészséges értékrendet formálnak személyiségükben. Az olvasás és a tanulás révén olyan lehetőségek nyílnak meg előttük, amelyek egész életüket, életminőségüket jelentős mértékben befolyásolja. Felnőtt korban az olvasott ember elhelyezkedése sokkal egyszerűbb, mert könnyebben tud kom-munikálni és szocializálódni. Egészséges felnőtt csak egészséges gyerekből lesz;  hasznos tagja a társadalomnak csak akkor lehet, ha felépíti saját kulturális értékrendjét.
       Az olvasás társadalmilag hátrányos helyzetben komoly erőfeszítést jelent. Minden gyerek hátrányos helyzetű, aki nem tud együtt haladni hasonló korú társaival. Nem csak a szociális értelemben vett szegénység jelent hátrányos helyzetet, vannak személyiségük rendellenes fejlődése következtében hátrányosak is, mert aszociális szülők nevelik őket, akik ingerszegény környezetben élnek vagy szellemi életüket sivárság jellemzi. Ahhoz, hogy az olvasás mindennapi feladattá és szokássá váljon és tartalmas, igényes szórakozást nyújtson a társadalom minden tagja számára, meg kell teremtenünk az egyenlő esélyt a könyvtárhasználatban is.               A hátrányos helyzetű emberek számára a könyvtáraink használata, a könyvtárak megközelíthetősége és a könyvtár ban való közlekedés és a tájékozódás komoly nehézségekbe ütközik. Ugyanakkor számos törekvésről tudunk az esélyegyenlőség megteremtésére. A nem látó emberek számára például a felolvasó szoftverek segítségével lehetőség nyílik az e-könyvek tartalmának megismerésére, illetve ma már számos hangos könyvhöz juthatnak. A hátrányos helyzetű gyermekek számára a könyvtár művelődési esélyeik, az életben való boldogulásuk, érvényesülésük nélkülözhetetlen eszköze.
        Az olvasás a normális élet része, csak akkor adaptálódik az egyén életvitelébe, ha már a családban megkapja azt a mintát és indíttatást, ami természetes életszükségletként és nem kényszer-ként a szórakozás és a kikapcsolódás eszközévé emeli az olvasást. A szülő képes megszerettetni a gyermekkel a könyvet. Az együttes olvasás, a könyv tartalmának megbeszélése vagy családi programként a könyvtár meglátogatása elősegíti az olvasóvá válást. A könyvek tudatos kiválasztása, a helyes szelektálás fontos az igényes és esztétikus olvasáskultúra elterjesztéséhez. Ha otthon ellenőrizetlenül a tévé vagy a számítógép előtt felejtjük a gyereket, könnyen rabjává válik, elfásul, és elveszíti érdeklődését a való világ iránt. A részletekbe menően pontos digitális (virtuális) valóság elnyomja a fantáziát, amit a csak könyv képes igazán fejleszteni, mivel csak a szöveg tartalmát kapja belőle az olvasó, minden mást neki kell elképzelni, kiszínezni és értelmezni, főként a tanult minták révén. A gyermek fejlődésének előmozdítása az ismeretekkel és élményekkel való gazdagítása nagyrészt az olvasás révén valósítható meg. Beszédkészségének, szókészletének fejlesztése, az olvasás iránti érdeklődés felkeltése, életben tartása, fejlesztése a rendszeres olvasásra való rászoktatással és az iskolára való felkészítéssel vagy akár saját könyvtár létrehozásával a gyerek számára, motivációt, indíttatást jelenthet az egész életére. A szülői minták, a szülők olvasottsága, kulturális státusa vagy a család viszonyulása általában véve az olvasáshoz, meghatározó. A szülők kompetenciája az olvasóvá nevelésben nem lehet elégszer elmondani alapvetően fontos feladat.
       Az olvasói szokások felmérésével képet kaphatunk arról, miket, milyen témákat, milyen szerzőket olvasnak legszívesebben, vagy milyen céllal, esetleg hogyan illeszkedik életükbe az olvasás, mi lyen emóciókat vált ki belőlük az olvasás, örömteli vagy kényszer számukra ez a tevékenység. Ha a hasonló témákban olvasókat összehozzuk egy mással, akár író-olvasó találkozókon, olvasókörök szervezésével, ahol megoszthatják élményeiket és tapasztalataikat, esetleg ismereteiket, ezzel öröm telibbé és vonzóbbá tesszük számunkra az olvasást. Minden korosztályt más és más módon lehet megérinteni, megszólítani és megnyerni az olvasás örömének, mivel egyedi sajátosságaik, érdeklődési körük és speciális igényeik eltérőek. Olyan témákat kell keresni, ami leköti a gyereket, érdekli, talán még kutatni is kész érte. A könyvtáros figyelemfelkeltése és tájékoztatása, empátiája, emocionális érzékenysége és toleranciája pozitív hatást gyakorol a könyvtárlátogatóra, de helytelen magatartása esetleg örökre elkedvetlenítheti a látogatót, akár el is fordíthatja az olvasástól.            A hagyományos olvasás kultuszának megőrzése és fenntartása sok erőfeszítést kíván a könyvtáros társadalomtól. Az olvasóvá nevelés gyermekkorban kezdődik, ezért a közkönyvtárak a világ szinte minden országában különös figyelmet fordítanak a család intézményére. A könyvtárosok önmagukban nem oldhatják meg az olvasóvá nevelés feladatait, de olvasóvá nevelés könyvtárak nélkül elképzelhetetlen. A könyvtárba érkező látogatóknak már a bejáratnál talál kozniuk kell a könyvtárosok ajánlásával, akár egy plazmatévén is lehet sugározni folyamatosan az információkat Ezzel párhuzamosan a könyvtár weboldalán biztosítani kell az információhoz jutás feltételeit. A webes felületen, fórumokon lehetőséget kapnak az olvasók a véleményük és tapasztalataik megosztására. A könyvtárakban ki kell alakítani olyan tereket, zugokat, ahol beszélgethetnek egymással a hasonló érdeklődésű látogatók. A fiókkönyvtárakban a kirakatokba helyezett új könyvek figyelemfelkeltők, vonzzák a tekintetet, és talán behozzák a téma iránt érdeklődő kíváncsi embereket. Ugyanez a helyzet az asztalokon hagyott könyvekkel: amit valakik már el olvastak, az mások számára is érdeklődésre tarthat számot. Fontos lehet a frissen visszahozott könyveket egy helyen tartani, ahol a kíváncsi látogatók szabadon böngészhetnek köztük. A könyvtárak részvételével nyaranta olvasótáborokat, strandkönyvtárakat lehet szervezni, ahol a természettel harmóniában és a könyvek segítségével ismerkednek meg a gyerekek a kör nyező világ összefüggéseivel, mégpedig vonzó módon játékos formában. A gyermekkönyvtárban családi hétvégéket tarthatunk, ahol szülő és gyerek együtt játszva és versengve mutathatja, meg, hogy képes felkutatni a könyvek között az információt.
       Az olvasás hatása az oktatásban nap mint nap tetten érhető. Az új ismeretek befogadása aktív olvasás nélkül elképzelhetetlen. A kritikus gondolkodást és a tájékozódást, a szókincsfejlesztést és kifejezőképességet, lényegkiemelő készséget segíthetjük elő, ha az olvasást már gyer mekkorban megszerettetjük. A gyermek majd felnőttként képessé válik asszociálni, szintetizálni és saját morális értékrendet alakítani ki az olvasott szépirodalmi művek alapján. A lexikális tudás révén az ismeretei megnőnek, és ő maga egyre magabiztosabbá és határozottabbá válik. Ha megfelelően vetettük el az olvasás magvát, a gyerekek szívesen búvárkodnak a könyvtárban, sokat segít az órákra való felkészülésben, a gyűjtőmunka révén folyamatosan gyarapodik isme-retük, a könyv- és könyvtárhasználat elsajátítása révén előnyre tesznek szert kevésbé érdeklődő társaival szemben. Gyorsan megjelenik a kritikus gondolkodás, illetve az együttes gondolkodás képessége azokban a gyerekekben, akik sokat olvasnak. Az olvasás révén képessé válnak az önálló ismeretgyűjtésre és a talált információk komplex feldolgozására. Sokszor nem is a probléma megfogalmazása, hanem a probléma helyes megközelítése a döntő, amely rendszerint az értő olvasáson alapul. Minél több könyvvel ismerkednek meg, annál több összefüggést vesznek észre, majd a siker révén még szorosabbá válik kapcsolatuk a könyvekkel és az olvasással. Akik már gyermekkorban kis kutatókká váltak, azok felfedezik az olvasás örömét, ráébrednek arra, hogy a tudás elmélyítéséhez sokat kell olvasni, ráadásul tudni kell az ismeretek sokaságából szelektálni, csak a fontos és lényeges információkat elraktározni. Azzal, hogy már gyermekkorban megtanulják az évek során a kritikus gondolkodást, megtanulnak korrekten vitatkozni, érvelni, azzal nemcsak a tudásuk, műveltségük gyarapodik, hanem magabiztosabbak is lesznek. Az olvasás ráébreszt az anyanyelv finomságaira, ráadásul — visszahatóan — felkeltheti az olvasás iránti vágyat. Egy sajátos szenvedély alakul ki, az információ és könyvéhség, ami jótékonyan hat az egyén fejlődésére, és akkor már régen nem a kényszer irányítja az olvasását.
     Manapság, mondják, kevés az idő, ezért a gyors információszerzést, illetve a rövidebb olvasmányokat preferálják, az olvasók. Az olvasási intenzitás és elmélyültség csökkenése negatívan hat az olvasási kompetenciára, valamint a szövegértés színvonalára is. Olvasni gondolkodás nélkül értelmetlen dolog, gondolkodni olvasás révén szerzett ismeretek nélkül szinte lehetetlen.                 Az az ember, aki nem olvas könyvet, alig különbözik attól, aki nem tud olvasni...
Az esélyegyenlőség biztosításának leghatékonyabb eszközei a könyvtárak. Megkülönböztetett figyelmet kell kapniuk azoknak a hátrányos helyzetű könyvtárhasználóknak, akik nem tudják azonos feltételekkel használni a könyvtárak szolgáltatásait. Biztató, hogy a könyvtárakban komolyan gondolják a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének megteremtését és az akadálymentességet, olyan feltételeket alakítanak ki az élet minden területén, amelyek elősegítik, hogy a hátrányos helyzetű emberek is élhessenek azokkal az emberi jogokkal, amelyek éppúgy megilletik őket, mint a társadalom bármely tagját. Joggal remélhető, hogy a hosszú és eredményes múltra visszatekintő hazai esélyegyenlőségi koncepció új lendületet kaphat az informatika robbanásszerű fejlődése révén.
A hátrányos helyzet kialakulását a testi, érzékszervi, mozgásszervi hiányosságok mellett a szociális és mentális problémák is előidézhetik. Ide kell sorolnunk a tanulási nehézséggel küszködőket, szellemi vagy pszichés eredetűeket, éppúgy, mint a deviáns viselkedésüket vagy a lobbanékony idegrendszerű látogatókat, a társadalom perifériájára sodródott embereket, gondolok itt a hajléktalanokra, munkanélküliekre, idősekre vagy etnikumokra és a bevándorlókra, akik nyelvismeret hiánya miatt hátrányos helyzetbe kerülnek. Míg a mentális problémákat empátiával, emocionális érzékenységgel és toleranciával kompenzálhatjuk, addig a szervi bajok esetén az eszközök és a környezet átalakítása révén tudjuk biztosítani az egyenlő esélyt.
Milyen átalakításokkal tudjuk a megfelelő életminőséget biztosítani a könyvtárba látogató hátrányos helyzetű emberek számára?
A kerekesszékkel közlekedéséhez az épületbe való bejutáshoz feltétlenül szükséges rámpa kialakítása védőkorláttal, vagy olyan korlátlift, illetve az emelőlap, amit önállóan is képes használni a sérült.
Nem elhanyagolható problémát jelent a fogyatékkal élők és idősek számára a szintkülönbségek leküzdései. A mozgásban való fogyatékosság lehet egészen enyhe fokú is, akkor is befolyásolja az életminőséget, ha némi változtatást eszközölünk, például a küszöböket el lehet távolítani, vagy a közlekedési útvonalat fel lehet festeni, nem ajánlatos szőnyeget elhelyezni vagy bármilyen tárgyat a közlekedési útvonalon, célszerű fotocellás ajtókat beépíteni. A padló és a falak színkontrasztja biztonságérzetet jelent a gyengénlátóknak, mint ahogy a megfelelő világítás megválasztása is.           A közönségszolgálatára beállított pultok asztalok, székek, az ergonómia megtervezése segíti a komfortérzetet. A polcok magasságát célszerű úgy tervezni, hogy azokat kerekesszékkel közlekedők is elérhessék. Egyszerű jól olvasható feliratokkal ellátott polcok segíthetik a tájékozódást.                   A menekülési útvonalak jelölését a gyengénlátók igényeihez kell igazítani. Az akadálymentes weblapokon való tájékoztatás és a bejáratnál elhelyezett hangos tájékoztató táblák, a lift ajtaján braille írással feltüntetett hívógomb vagy a liftben az emeleteket jelölő braille jelölések komoly segítséget jelentenek az önálló közlekedésben. Célszerű a bejáratnál elhelyezni egy kivetítőt, amin összefoglalhatjuk a könyvtári szolgáltatásokat. Fontos lehet az egészséges emberek tájékoztatása is arról, hogy ők hogyan tudják segíteni embertársaikat. A könyvtárak berendezésének funkcionális kialakítása révén megkönnyíthetjük a használatot.  A polcok, tároló szekrények, rakodófelületek elhelyezésénél az legyen a legfontosabb szempont, hogy könnyen elérhetőek legyenek és a polcok között kényelmesen lehessen kerekesszékkel is közlekedni.                              A mellékhelyiségek a könyvtárak legkényesebb területei, hiszen ezeket a legnagyobb körültekintéssel kell kialakítani. A korlátok kapaszkodók elhelyezése a szociális helyiségekben, liftekben, közlekedőknél létfontosságú, célszerű mindkét oldalon kapaszkodókat felszerelni ezeken a helyeken.
A számítógépek használatát megkönnyíthetjük felolvasó szoftverek segítségével, speciális egyéni igényekhez igazodó eszközökkel, nagyítókkal, lapozó készülékkel, fejhallgatókkal, discman-ek használatával, érintőképernyővel, braille billentyűzettel, braille nyomtatóval (a hagyományos szövegeket braille karakterré lehet transzliterálással alakítani, ezáltal nyomtathatóvá válik a dokumentum). A szövegfelismerő és felolvasó szoftverek segítségével hangoskönyveket tudunk készíteni. Speciális billentyű és egér használatával, valamint billentyűkombinációk segítségével is megkönnyíthetjük a látogatók munkáját. Azoknak az olvasni vágyó idősembereknek házhoz szállíthatók a könyvek, akik nem tudnak bejönni a könyvtárba. A digitális írástudást a nyugdíjastársadolmnak is biztosítani kell, akár ingyenes oktatás révén is. Az e-könyvek előretörésével megjelentek az e-könyvtárak, ami újabb lehetőséget nyitott az otthonukba kényszerült emberek számára, hiszen az internet segítségével otthonunkból tudunk böngészni és felolvastatni az általunk kiválasztott könyvet a számítógép segítségével. A technikai eszközök megjelentek, de csak képzett könyvtárosok tudják kiaknázni a bennük rejlő lehetőséget, ezért fontos a könyvtáros személye.  Minden ember másképpen fogal­mazza meg elvárásait, attól függően, milyen elképzelése van a könyvtárról, illetve a könyvtáros személyéről.                      A tradicionális kulturális értékek helyébe lépett a fel­gyorsult világ által konstruált új, sajátos értékrend, de a könyvtárakban a megszo­kott kötelességtudatot és a figyelmességet keresik ma is az olvasók. Az általáno­san elvárt könyvtárosi erények meghatározása tehát nem egyszerű feladat.
A huszonegyedik század könyvtárosa konzervatív, mert védi és őrzi az utókor számára a múlt kincseit; ugyanakkor liberális, nyitott, mert a kor vívmányait hasz­nálja a szolgáltatás színvonalának emelésére.             A könyvtáros olyan összetett szemé­lyiség, aki információtechnikai ismeretekkel bír, ugyanakkor a hagyományos klasszikus műveltséggel is rendelkezik. Ez persze nem azt jelenti, hogy aki nem polihisztor, az nem lehet jó könyvtáros. Egy kis odafigyeléssel, egy kis kedvesség­gel, egy kis tisztelettel, egy kis udvariassággal, az apró hiányosságokat észre sem vesszük, mi olvasók. Az a könyvtári dolgozó, aki nem képes szolgálni, kiszolgálni az olvasót, sohasem lesz hivatástudat-tal rendelkező szakember, csak egy "abderita machiavellista waste people."  Az organikus művelt-séggel bíró könyvtáros teheti igazán jobbá a szellemi és erkölcsi műveltsége által a világot.
Hogyan segíthetünk többet az olvasónak? - Az olvasó tekintete gyakran elárul­ja, hogy segítségre szorul.       A bizonytalan közlekedés a polcok között, az elgondol­kodó, tanácstalan tekintet, gesztusok, mimikák, testbeszéd, sok-sok apró jel, amelynek felismerésére nyitottnak kell lennie a könyvtárosnak. Milyen képessé­gekkel kell rendelkezni ahhoz, hogy felismerjük ezeket az apró, néha jelentéktelen jeleket? Az állandó figyelem és kontroll, ami diszkrét és nem tolakodó, a szemkon­taktus segít ezeknek a segélykéréseknek a felismerésében. A segítő szándék puszta léte is pozitív hatással van az olvasóra, attól függetlenül, hogy eredményes-e vagy sem.
De akkor milyen is a jó könyvtáros? - Feltétlenül szolidáris azzal a személlyel, aki belép a könyvtárába; állhatatosság jellemzi és kitartás a feladat megoldása so­rán. Kellően empatikus és toleráns, humánus és emocionálisan érzékeny, jól tájé­kozott és felkészült, ugyanakkor konstruktív és kooperatív. Ezek olyan ideák, amelyek évszázadok óta jelen vannak a tradicionális társadalmakban. Természete­sen nagyon fontos a közvetítés módja és technikájának ismerete, biztonságos ke­zelése.   A jó kapcsolatteremtő képesség és a jó kommunikáció sokat segíthet az ol­vasó megértésében. Nagy hangsúlyt kell kapnia a belső kontrollnak, a tudatosság­nak és nem utolsó sorban az önuralomnak.   Ha a viselkedésünk és a testbeszédünk ellentmondásba kerül, az megingathatja bizalmat. Ezért fontos az őszinteség és a jóakarat, mert ha barátságos az olvasókkal, kitartó és állhatatos a felmerülő akadá­lyok leküzdésében, és persze a becsületesség jellemzi minden cselekedetét (nem csak a könyvtárban), könnyen elnyerheti az olvasó bizalmát és megbecsülését. Az egyenlő bánásmóddal és ha tisztességesen bánik mindenkivel, kortól nemtől és hovatartozástól függetlenül, és indulatmentesség jellemzi minden megnyilvánulá­sát, tehát nem lehet kihozni a sodrából, a feladat megoldása terén rugalmasság jel­lemzi, akkor sokat tett azért, hogy az olvasók elfogadják személyét.
Aki képes stresszhelyzetekben is higgadtan gondolkodni és cselekedni, annak nyert ügye van.                     A jó könyvtáros rendelkezik megfelelő belső kontrollal, amit vagy a családi mintákból hozott magával vagy később tanult meg. Ismeri képességeit és gyengéit. Tisztában van korlátaival és lehetőségeivel. Kialakít egy olyan kommu­nikációs stratégiát, aminek segítségével az olvasó partnernek tekintheti a problé­ma megoldásában. Felvállalja cselekedeteinek ódiumát. Szerényen véleményt nyilváníthat, ha igényt tart rá az olvasó, de csak akkor és úgy, ha azzal nem sérti mások érzéseit, érdekeit. Nem erőltethetjük rá az olvasóra saját akaratunkat, de ajánlásainkkal segíthetjük a bizonytalan olvasót a helyes döntés meghozatalában.             A jó könyvtáros figyelmet szentel az olvasónak, meghallgatja kívánságait és tisz­teletben tartja érzéseit. Előítéletektől mentesen törekszik megérteni az olvasó el­gondolását. Igyekszik a lehető legérthetőbben megfogalmazni kérdéseit és vála­szait.
„... őszintén az ő szintjén..." - Erős benne a társadalmi felelősségérzet. A könyvtáros öltözködése, modora, megjelenése, egész személyisége visszafogott és konzervatív benyomást kell hogy sugalljon az olvasó számára. Ne legyen túl alázatos, de ne legyen hivalkodó sem. Az arany középút megtalálása persze nehéz feladat, de a könyvtárosok segíthetnek egymásnak abban, hogy őszintén felhívják a figyelmét a kollégának arra, hogy ez a rövidnadrág ide nem illik, ez a blúz túl ki­hívó, a festett hosszú műköröm és az óriási szempillák visszatetszést keltenek az olvasókban.
Az igény felkeltése és felismertetése az első lépés a megismerés felé, ezért opti­mizmust pozitív szemléletet és reményt kell sugallnia a könyvtáros minden meg­nyílvánulásának. Az értékközpontúság és az eredményesség alapja a helyes munka­morál, a kapcsolatteremtő képesség és az udvariasság. Az önzetlen és kedves könyvtáros megbízhatósága bizalmat ébreszt az olvasóban, aki szívesen tér vissza és keresi újra azt az embert, aki azelőtt olyan kedvesen segített neki. Az olvasók multikulturális sokfélesége miatt minden olvasót másképpen kell megközelíteni, más módon lehet megnyerni a bizalmát, más módon lehet vele szót érteni.       A sze­mélyiségjegyek és az alkati különbségek figyelembevételével a helyes taktika ki­választásával mindenkivel lehet kommunikálni, csak meg kell találni az utat az együttműködésre. Reprezentatív felmérések igazolják, hogy nem a tökéletes és eszményi helyzetben élők teszik ki a könyvtárba látogatók jelentős részét, hanem a rászorulók, akik valamilyen hátrányt szeretnének leküzdeni, és a könyvtárosban (is) látják a reményt és a lehetőséget. Ezt a reményt bizalommá kell erősíteni, és a szolgáltatás színvonalának legjobb kihasználásával segíteni.
Ha egy könyvtáros túl hosszú időt tölt el ügyfélszolgálatban, öt-tíz év után meg­van az esélye arra, hogy elfásul vagy kiég, és nem képes azt az ügyfélközpontú fi­gyelmességet nyújtani, amit az olvasó joggal elvár. Ezt megelőzendő célszerű a könyvtárosokat az ügyfélszolgálaton cserélni, a belefáradt kollégákat belső - pél­dául feldolgozó - munkára beosztani, ami elősegíti a regenerálódását és feltöltődé­sét, hogy később újult erővel legyen képes ismét az ügyfelekkel bánni. A verbális kommunikáció során az olvasó megerősítése és a megértő hozzáállás elősegíti a to­leráns viselkedést. Lehetőség szerint kerülni kell a „nem", a „nincs" szó használa­tát és minden negatív töltésű kifejezést. Az olvasó által elhangzottak elfogadása, elismerése és megerősítése, esetleg megdicsérése, mind-mind ennek a kapcsolat­nak az elmélyítését szolgálja. Minden olvasóval el kell beszélgetni, ami lehet, hogy csupán néhány banális mondat, de ez a gesztus segít lebontani az olvasó és a könyvtáros közötti falat, amit két idegen ember találkozása emel.
A jó könyvtáros kondíciói között jelentős helyet kap a tapintat és a diszkréció. Az olvasó érdeklődési köre, vagy az, hogy milyen téma foglalkoztatja, miket olvas, az intim szférája része, ne akarjunk megtudni olyan dolgokat, amiket az olvasó nem óhajt megosztani velünk. Nincsenek problémás olvasók, csak nem meg­felelő kommunikáció. Soha ne feledjük, hogy a könyvtár az olvasóért van és nem a könyvtárosért...
A kultúra templomai a könyvtárak, számtalan kincset rejtenek, aminek védelme minden jóérzésű ember kötelessége. A könyvtár dolgozói nem csak a jelennek az utókornak is digitalizálnak.              A digitalizálás az informatika egy olyan szegmense, ami újabb dimenziót nyitott meg a könyvtárak számára, hogy megvédhessék az utókor számára a felbecsülhetetlen eszmei értékű dokumentumokat.  Az óriási információrobbanás miatt permanens paradigmaváltások tarkítják az életünket, nehéz követni és megfelelni a XXI. század igényeinek és kihívásainak. A közművelődési intézményekben, könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban sok sok ember munkálkodik azon, hogy megmentse az idő vasfoga által sérült kulturális értékeket. A digitalizálást megelőzi a rendelkezésre álló gyűjtemény alapos vizsgálata,  majd ezt követi az elérendő célok kitűzése, majd a digitalizálásra kerülő dokumentumok kiválasztása, ahol komoly figyelmet kell szentelnünk a szerzői jogoknak, mert a digitalizálandó anyag szerzői jogi státusza nem tisztázott, az kellemetlenségeket okozhat. . A kiválasztott dokumentum lehet szöveg, hang, kép, film, dia, transzparens, térkép, rajz, hírlap. Célunk az állományvédelem, ami az eredeti dokumentum védelmét, helyettesítését, őrzését, esetleg megosztását hivatott szolgálni, ami azt eredményezi, hogy egyszerre több olvasó fér hozzá a dokumentumhoz. Adatbázisba rendezve és tárgyszavas katalógussal kereshetővé tehető a digitalizált anyag. Gyakran sérülékeny a forrásdokumentum, így különösen figyelni kell arra, hogy ne keletkezzen kár benne a digitalizálás során. Ha a dokumentum nehezen nyitható, használjunk könyvbölcsőt, és állványt a fényképezőgép rögzítésére, ezzel is védhetjük a forrásdokumentum épségét. A megfelelő "know how" és a megfelelő infrastruktúra a siker kulcsa. Fontos szempont a forrásdokumentum megfelelő megvilágítása, hiszen ez nagyban befolyásolja a végtermék minőségét.                 A digitalizált gyűjtemény megőrzése érdekében a megfelelő adathordozó alkalmazása mellett a biztonsági másolat elkészítése is fontos feladat. A digitális adathordozók karcolódnak, ezért célszerű 2-3 évente újra biztonsági másolatot készíteni róla függetlenül attól, hogy mennyit volt használva. A hozzá tartozó metaadatokat is célszerű újra másoltatni. A digitalizáláshoz használt szoftverek kiválasztása nagyban hozzájárul a biztonságos és gyors munkavégzéshez. A digitalizált dokumentum nevét, azonosítóját minden esetben rögzíteni kell, hogy majd a feldolgozás során a mesteranyag alapján egyértelműen azonosítható legyen.            A digitalizálás során fontos az intézmények munkájának összehangolása, a párhuzamos digitalizálás elkerülése miatt. Másfél évtizede kezdődött el könyvtárunkban a digitális gyűjtemény létrehozása. Több tízezer dokumentumot digitalizáltunk ez idő alatt, köztük bakelitlemezeket, állóképeket, mozgóképeket, könyveket, folyóiratokat, kéziratokat, hagyatékok, időszaki kiadványokat, kis-nyomtatványokat, hanganyagokat, DVD-ket, diafilmeket régi szupernyolcas filmeket, magnókazettákat, mikrofilmet, megörökítve és megmentve az utókor számára  a pótolhatatlan helyismereti kincseket. A legféltettebb régi helytörténeti könyvet digitalizáltunk és töltöttünk fel a Magyar Nemzeti Digitális Archívumba és tettünk ezáltal közkinccsé, ezzel is reprezentálva könyvtárunk kulturális értékeit. Emellett a  Nyíregyházi Televízió 1200 videoanyagát sikerült megmenteni digitális formában, valamint többszáz könyvet, tanulmányt, helytörténeti dokumentumot digitalizáltunk.  Több tízezerre tehető azoknak a helyi témával foglalkozó cikkeknek a száma, amit adatbázisba rendeztünk(JADOX) és hozzáférhetővé tettünk az interneten. Felbecsülhetetlen értéket képvisel a feldolgozott Kelet-Magyarország, amit szerencsére már digitális formában kap meg a könyvtár.  Ezek a dokumentumok nem csak a helyismeret számára értékesek, de az egyetemes kultúra pótolhatatlan gyakran egyetlen példányai. Óriási kihívás és nehéz embert próbáló feladat a digitalizálás, rengeteg háttérmunkával, sajtófigyelés, katalogizálás, rekordok létrehozása, tárgyszavazás, ami nem túl látványos viszont annál időigényesebb, nem is beszélve a szerkesztésekről, konverziókról, egyéb informatikai utómunkákról. A megfelelő környezet kialakítása a szükséges hardverek és szoftverek beszerzése fontos és előre tervezhető költség. A megfelelő szkenner, a videókártya és az alaplap utasításkészlete, az operációsrendszer és az ahhoz igazodó felhasználói programok rossz kiválasztása megkeserítheti az életünket. A feldolgozás során se feledkezzünk el az állományvédelemről és a fényviszonyok és a páratartalom optimális megválasztásával óvjuk meg a régi dokumentumokat a további állapotromlástól. Ha a szkennelés sok időt vesz igénybe, érdemes megfontolni hálózaton működő OCR programcsomag beszerzését. Az optikai karakterfelismerők hibáinak javítási munkái sok ráfordított időt és energiát követel. Sérülékeny, nagy értékű dokumentum mozgatása helyett, inkább a digitalizáló eszközök helyszínre szállítását választjuk. Azért dolgozunk, mert olyan társadalmat szeretnénk, ahol minden könyvtár látogató egyenlő eséllyel és méltósággal tudja érvényesíteni emberi jogait. 

2014. október 3., péntek

Az oktatásról


Az oktatás ismereteket, információkat ad át és személyiséget fejleszt. A tanárok az oktatás tartalmát az ismeretek, a képességek és az attitűd függvényeként értelmezik. Az oktatás tartalmát a társadalmi folyamatok határozták meg. Az átadott tudáshalmaz: társadalmi szempontból közömbös, nem releváns, érvénytelen tudás (nem hasznosuló, de akaratlanul is megtanult ismeretek),  társadalmi szempontból érvényes, releváns tudás: a szaktudás, szakismeret – munkatevékenységben használatos
hétköznapi tudás – hétköznapi élethez szükséges hétköznapi gyakorlati tudás az emberek közötti érintkezéssel, a társadalmi viszonyok kezelésével kapcsolatos ünnepnapi tudás (művészi és tudományos alkotások létrehozásával, élvezésével kapcsolatos, „magas kultúra” tudása). 
A társadalmi egyenlőtlenséget elsősorban az iskolarendszerben a szaktudáshoz való hozzájutás egyenlőtlenségei hordozzák. Az ókorban az ismeretek egyoldalú közvetítése volt az általános, a tanuló passzív befogadó volt. Az újkor, illetve a modern tudományosság kezdetén az oktatott tartalom formálásában egyre fontosabb szerepet kezd játszani a személetesség, a jelenségek, folyamatok érzékelése. Mára már a konstruktív pedagógia válik meghatározóvá: „visszaadja a tudás becsületét” – a kogníció, a szervezett, rendszert alkotó tudás, a jelentés, az értelmezés a tanulás legfőbb kérdése.
Információrobbanás nemcsak a tudósok számára okoz nagy gondot, hanem a mindennapi ember számára is. Egyes pedagógiai elképzelések megkülönböztetnek: tartalomtudás – a birtokolt információk rendszere a tudatunkban, pl. vers ismerete eszköztudás – az a tudás, amelynek segítségével újabb tartalomtudásokat tudunk megszerezni és segít abban, hogy a tartalomtudás elemeit felhasználhassuk a mindennapi életben, pl. verselemzés. Az oktatásban közvetített tudományképet a mai iskolai tantárgyakban még mindig a pozitivizmus tudományszemlélete határozza meg, bár az oktatás nem képes a tudományt valóságos társadalmi folyamatként bemutatni. Ma az iskola egyre fontosabb szerepet játszik mind a szakmai tudás átadásában, mind a hétköznapi ismeretrendszerek formálásában. Pl. kommunikációs képességek fejlesztése, állampolgári magatartás kialakítása. Az általános képzés ideje nő, egyre élesebben válik el a szakképzés intézményesített formáitól. Az általános képzést szolgáló oktatási tartalmak pedig egyre nagyobb körben ölelik fel a hétköznapi tudás és az ünnepi tudás elemeit. Ugyanakkor az általános képzés vége felé a fiatalok egyre inkább a továbbtanulási siker reményében a felsőoktatás már erősen szakmai értékrendje szerinti tartalmakkal foglalkoznak.
Az oktatási tartalom meghatározása
Mindenek előtt az oktatási tartalmat fel kell építeni – egyes részek egymásra épüljenek, életkori sajátosságokat figyelembe kell venni.
Alapvető szerepet kapnak:
az átfogó fogalomrendszerek, az adott műveltséganyag nagy összefüggései
a gyerekek szükségleteinek, törekvéseinek, és érdeklődésének megfelelő tudásanyag

A pedagógusnak azt is figyelembe kell vennie, hogy nemcsak a követelményszintben, nemcsak az értékelés módjában differenciáljanak a tanulók között, hanem az elsajátítás tartalmában, s ezzel természetesen szoros kapcsolatban az elsajátítás módszerében. Olyan tanítási eszközrendszert kell kifejleszteni, amellyel a pedagógus képes egy időben ugyanabban a tanulócsoportban egymástól akár lényegesen különböző tartalmakat is tanítani attól függően, hogy az egyes gyerekeknek, az egyes gyermekcsoportoknak éppen mire van szükségük. a korábbi évtizedekhez képest sokkal differenciáltabbá válik az oktatás tartalma igény arra, hogy minden hazai iskolatípusban meghatározzák a kötelezően közvetítendő tartalmat, követelményeket az iskolarendszer a szelekció erősödésének irányába tolódik el (erősödik a továbbtanulási orientáltság) jellemző marad a tantárgyak erős tudomány-központúsága, Az oktatás tervezése: tantervkészítés önálló pedagógiai diszciplína. Az oktatástervezés legismertebb modellje a tanulókkal, a társadalmi szükségletekkel, a műveltségi területekkel (források) kapcsolatos infor-mációk megszerzése és elemzése,  döntés az általános célokról,   meglévő pedagógiai és pszichológiai tudás alkalmazásával a célok megvalósítási lehetőségeinek és feltételeinek meghatározása,  döntés a konkrét célokról,  a konkrét célkitűzések alapján a megvalósítási folyamat és az ellenőrzés megtervezése. A modell központi szerepet szán a tervezés során a konkrét célkitűzéseknek, követelményeknek. Ezek alapján határozza meg a pedagógus a tananyag tartalmát, az oktatás folyamatára, módszereire vonatkozó elképzeléseit.
Az óra vagy óramodultervek készítése oktatási anyagok és eszközök kiválasztása és fejlesztése
algoritmikus és heurisztikus struktúrák alkalmazási lehetőségeinek meghatározása a tanulói tevékenység meghatározása az ellenőrzés módszereinek és eszközeinek megválasztása
Integrált cél-eszköz modell: az előző modellben eszközként kezelt tanulói tevékenységekben integráltan vannak jelent a tanulás céljai is. Ez a modell nem terjedt el igazán, tanulsága, hogy a tanár által kitűzött cél a tanulók céljai és a megvalósult célok között van. Tartalomközpontú tervezési modell: a hazai pedagógiai gyakorlatban a legáltalánosabb. A pedagógus a meghatározott oktatási tartalom, a tananyag elemzéséből kiindulva választja és tűzi ki az elérendő célokat, az elsajátítási folyamat eredményeire vonatkozó elképzeléseit. Az oktatástervezés szintjei
a  tanterv pedagiógiai értelmezésben: pedagógiai dokumentum – az iskolai tanulásszervezés általános peda-gógiai és didaktikai, valamint tantárgy-pedagógiai szempontjait tartalmazza: tananyagot, annak el-rendezését, az elsajátítás követelményeit, módszereket, taneszközöket stb. oktatáspolitikai értelmezésben: oktatásirányítási eszköz – aszerint, hogy a fennálló oktatáspoliti-ka milyen szerepet szán neki: centralizált (központi) vagy decentralizált (helyi) tantervi szabályozás létezik.
Pedagógiai dokumentum, amely szűkebb vagy tágabb közmegegyezés alapján az iskolai taní-tást-tanulást meghatározó értékrendet, cél-és követelményrendszert és műveltségi tartalmakat, azok elrendezését írja elő. Olyan oktatáspolitikai eszköz, amely az adott társadalom elvárásait tükrözi, a kívánt szintű egységesség megteremtését szolgálja. Tantervek fajtái deklarált tanterv – az előzőekben említett értelmezett tanterv – a pedagógusok, a gyakorlati szakemberek hogyan értelmezik a deklarált tantervet megvalósított tanterv – a gyakorlatban realizált tanterv rejtett tanterv azokat a hatásokat gyűjti egybe, amelyek az első és második mellett befolyásol-ják a harmadikat, a tanterv gyakorlati megvalósulását A tanterv igénye abból fakad, hogy átfogóan rendezzék a tananyag kiválasztási és elrendezési kérdéseit, és egy egységes társadalmi, nevelési cél érvényesülését segítsék mind szélesebb körben megvalósulni. A központi tanterv minden olyan tanterv, amelyet nem az iskola választ, amely hatósági eszközöket igénybe véve írja elő, mit kell az iskolában tanítani. Nem központilag dolgozzák ki, hanem központilag rendelik el. Magyarországon: előíró központi tanterv – többnyire csak egy tantárgy-pedagógiai interpretáció (egy tankönyv) tartozik  kerettanterv – körülírják a műveltséget, nem részletezik, tankönyv- és programpiac tartozik hozzá. A helyi tanterv
Mindig egy iskolára érvényesen foglalja rendszerbe és határozza meg a tanulásszervezés feladatait. Az alternatív iskolák tantervei tekinthetők helyi tantervnek. Az iskola által preferált értékeket, szakmai profilját és programját, valamint fejlesztési elképzeléseket tartalmaz. Tartalmaz speciális programot is (pl. gyengébb tanulók felzárkóztatására). Kialakításának döntő mozzanata a helyi igények speciális profil összeillesztése. Míg a NAT (Nemzeti Alaptanterv) 1995 – stabil és egységes keretet kíván biztosítani az elkövetkező évtizedek iskolai munkájához, nem hagyva figyelmen kívül a tantervek értékelésének és folyamatos fejlesztésének szükségességét. Komplex műveltségi területeket határoz meg. Célja elsősorban az általános műveltséget tükröző közismereti tárgyak elsajátíttasása, s ezáltal kibontkozó személyiségfejlődés elősegítése. A NAT funkciói meghatározza a minden tanulóra érvényes kötelező alapműveltséget és biztosítsa a kötelező okta-tás viszonylagos egységét követelményei alapját képezik a kötelező oktatás időszakát lezáró alapvizsgának, tananyagfelosz-tás minden iskolatípusban egységesen legyen felépítve tartalmazza azokat az össztársadalmi elvárásokat, amelyeket a helyi pedagógiai programok és tantervek készítésekor figyelembe kell venni, s ezáltal az intézményi és egyéni tervezés kiindulópontját képezi szabályozza azokat a tankönyveket és taneszközöket, amelyek az alaptantervre épülve készülnek, és meghatározó forrásai a pedagógusok egyéni oktatási terveinek A NAT az oktatás tartalmának műveltségi területei: anyanyelv és irodalom
élő idegen nyelv matematika ember és társadalom ember és természet földünk és környezetünk művészetek informatika életvitel és gyakorlati ismeretek testnevelés és sport
Az iskolák határozzák meg az egyes műveltségi blokkokra szánt kötelező óraszámokat.
A NAT cél- és követelményrendszere tartalmazza a közmegegyezésre számító, alapvető értékekre vonatkozó célkitűzéseket általános célrendszer második rétege a tíz műveltségi területet egyaránt átható közös követelmény-rendszer, amelynek hét eleme van: hon- és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, környezeti nevelés, kommunikációs kultúra, testi és lelki egészség, tanulás, pályaorientáció az egyes műveltségi területek követelményrendszere két szinten fogalmazódik meg A NAT műveltségtartalma ember és természet 15-20% anyanyelv és irodalom 11-13% ember és társadalom 10-14% élő idegen nyelv 9-13% művészetek 9-12% földünk és környezetünk 4-7% A NAT struktúrája Két pedagógiai ciklusra oszlik: 1-6 és 7-10 évfolyamokra. Az első elemi szakasz az alapvető készségek és képességek kialakítását tartja szem előtt, erre épül a középiskola. A NAT keretjellegéből és szabályozási mechanizmusából következik, hogy az egyes oktatási intézmények önállóan készíthetik el saját részletes pedagógiai programjukat. Ebben elsősorban az iskola tanítóinak és tanárainak pedagógiai hitvallása fogalmazódik meg, azok a nevelésfilozófiai elvek és értékrend, amely alapján az intézmény pedagógusai közösen határoznak az intézmény pedagógiai célrendszeréről. Tartalmazza az iskolai oktatás teljes képzési ciklusára szóló helyi tantervet, az egyes évfolyamokon tanított kötelező és választható tantárgyakat, a tanórai foglalkozások óraszámát, fő témaköreit és követelményeit, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit az ellenőrzés, értéeklés, minősítés tartalmi és formai követelményeit, a differenciálás módjait, az alkalmazható tankönyveket és más taneszközökre vonatkozó döntéseket. Tanmenet Adott tantárgy oktatásának adott évfolyam/osztály számára készült éves terve. A tanmenetkészítés feladatai
A pedagógus meghatározza és elosztja az éves tananyagot a rendelkezésre álló óraszámnak megfelelően. A tantárgyi koncentráció feltárása és megnevezése. Azon területek feltárása, amelyek tartalmilag, térben vagy időben kapcsolódnak más tárgyak anyagához, illetve kapcsolhatók a műveltség konkrét tananyagon kívüli területeihez. Az alapvető oktatási eszközök meghatározása is a tanmenetkészítés során történik. Tematikus terv 4-8 óra anyagát foglalja egységbe. Általában tartalomból kiinduló tervezési forma, ezért első feladatként a tananyag elemzését kell elvégezni különböző szempontok szerint. Óravázlat Az adott tanítási óra konkrét, személyre szóló feladatait, tevékenységformáját, felhasználandó eszközeit, pontos időbeosztását tartalmazza. A hatékony tantervelméletben az elmélet és gyakorlat viszonya egymást kiegészítő és kiegyensúlyozott.