Mióta foglalkozik Tamás bácsi kecske neveléssel? Amióta megnősültem. Sok vót a puja, kellett a tej, legelő vót, hát vettem két kisgidát, így kezdődött. Este-reggel kecskefejés 1-2 liter kecskénként naponta. A kecske tenyésztéséhez férőhely kell, kifutó, etető, itató, nem úgy van az ahogy mások képzelik. Vettem később egy bakot a két ünőt felpátoztattam. Később elcsérltem a bakot egy másikra vérfrissités miatt. A kecskét a bakhoz üzekedéskor, ivarzáskor kell vinni. A kecske féléves korában ivarérett, a 8–10 hónapos nősténykecskét már tenyésztésbe vehetjük, de jó kivárni, hogy tenyészéretté fejlődjön, azaz a 1–1,5 évet. A 30–35 kg-nál könnyebb gödölyét fedeztetni nem szabad. A korai fedeztetés és a vemhesség károsítja az anyai szervezetet. A tenyésztésben 6–8 éves korig, kifogástalan termelés esetén 10–12 éves korig maradhat. A háztájiban az anyakecskék 8–9 éves korukban is magas tejhozammal bírnak. Az üzekedés, ivarzás a legtöbb kecskénél ősszel, szeptemberben-novemberben zajlik, ritkábban tavasszal. Az üzekedés tartama 1,5–3 nap. Ivarzáskor a kecske nyugtalan, társait ugrálja, gyakran és hosszan mekeg, és a farkát csóválja, a nemi szerv is megváltozik, a péra duzzadt, vörös, nyálkás. A tejelő kecske tejtermelése ivarzáskor elapad. Legélénkebb az ivarzás a második napon, ekkor kell termékenyíteni. Sikertelen termékenyítés esetén a kecske 2–4 hét múlva újból üzekedik. A vemhes kecske jó minőségű és megfelelő mennyiségű takarmányt és nyalósót kapjon. Kerüljük a rothadt gumós- és gyökértakarmányok, a penészes széna, a dohos abrak etetését és a túl hideg víz itatását, mert elvetélhet. A tejelő anyakecskét az ellés előtt 3–4 héttel elapasztjuk. A kecskék többségénél a tejtermelés egy-két hónappal az ellés előtt meg is szűnik. Az ellésre jó felkészülni, különösen ha egyidejűleg több vemhes kecskénk is van. A várható ellést jelzi a leereszkedett has, az üres horpaszok, a besüppedt far, a pérából kilógó nyálka, a telt tőgy és a nyugtalanság. Az ellés rendszerint problémák nélkül 1–3 óra alatt lezajlik. Az újszülöttek tömege 2,5–3 kg, ikerelléskor kisebb. Az ellést követő 5–7 napon keresztül az anyakecske és a kiskecskék is fokozott ápolásra szorulnak. A kiskecskék keresik az anyjuk tőgyét, szaladgálnak, és az anyjukat mindenhová követik. Gyorsan nőnek, egyévesen elérik a teljes nagyságot. A kiskecskék felnevelése sok tejbe kerül, ezért érdemes mérlegelni, hogy mennyi gidát vagy gödölyét neveljünk. A gyenge és az előhasi kecskegidát két-három hetes korukban adjuk el levágásra. Felnevelésre csak olyan utódot válasszunk, melynek a származása megfelelő, éa javítani fogja az állományunk minőségét. Ha gödölyét nevelünk, akkor 8–10 hetes koráig hagyjuk szopni, kezdetben naponta 8–10 alkalommal. Kéthetes kortól kezdve csökkentsük aszoptatások számát, eleinte öt, majd négy, három alkalomra. Így rendszerességére szoktatjuk a gödölyét, és a tőgyet is kíméljük. A kettes-hármas ikreket pótítatni kell. A gidákat 3 hetes kortól hozzá kell szoktatni a szilárd takarmányhoz: eleinte jó minőségű szénát, majd abrakot kapjanak. Ha jól esznek, fokozatosan el lehet őket választani; a 8–10 hetes korban elválasztott gidák tömege12–16 kg. Választáskor kapjanak ízes abrakot (bármilyen dara, olajpogácsa vagy korpa kevés vízzel hígított tejjel), hogy a tejelvonást ne érezzék meg annyira.
A kecske az eredményes megtermékenyítés után 5 hónapra, vagyis 22 hétre ellik. Gyakori az ikerellés, de előfordul a hármas ellés is. A kecske kétszeri elletésére ritkán kerül sor, csak akkor, ha elvetélt, vagy ha ősszel meddő maradt. Gazdasági előnye a tavaszi ellésnek van, mert friss fejősen a kecske etetése olcsóbb, és a növendékek takarmányozása kora tavasztól késő őszig kisebb költséggel jár. A pecsenyegidák iránt is húsvét előtt van a legnagyobb kereslet.
A kecske pároztatása a háztájiban természetes úton vagy mesterséges termékenyítéssel történhet. Egy kecskebak általában száz nőstényre elegendő. Az inszemináció hatékonyabb, egy baktól vett ondó évente 400–3000 tenyészkecske termékenyítésre is elég, s az sem mellékes, hogy a tenyésztő mentesül a bakszagtól. Sok munkával jár. A kicsi gyerekek legeltetik egész nap. A kecske számára szükséges takarmányok között az első helyet foglalják el a kerti hulladékok, a konyhából kikerülő növényi maradékok, gyomok, kerti gyümölcsök, bokrok fák lombja útszéli árkok, folyópartok, erdőszélek, füve. Egy anyakecske a ház körüli mellékterméken kívül évente csupán 100-150 kb abrakot és 200-300 kg szénát igényel. Trágyagyűjtés, szinttartós önitató. Kecskeistállót kell készíteni, aminek a felső szintje a takarmánytároló, könnyű a szénát behordani és aztán csak le kell dobni az etetőbe. Nekem csak 1600m2 legelőm vót. A kecske nem szereti huzatot, nem szereti az esőt. Mihelyt pár csepp eső esik, rohan haza, nem szereti a trágyás almot se. Ha nincs rendesen bealmolva alája, képes inkább egész éjszaka ácsorogni. A takarmányozásra megint csak kényes. Ha szénát kap, olyan rondán eszik, hogy egy csomó takarmányt kihúzkod, és akkor már nem eszi meg, elpocsékolódik. Ha a vizébe egy tyúk beletrottyant, ő már nem iszik Tehát az istálló kialakításánál tekintettel kellett lennünk a kecskék jól szellőző, jól zárható és egy fedett kifutó A kecskét lehet etetni szénarácsból, vagy a földön kialakított etetőből. A falra szerelt, vagy esetleg lábakon álló szénarács a kecskék etetésének leggazdaságtalanabb formája. Miközben kihúzkodják a szénát, rengeteg lehullik belőle a földre, amelyre rögvest rálépnek, ezt követően már nem eszik meg. Reggel és este fejni kell, naponta többször etetni vagy legeltetni az állatot. Ha együtt él a család a nagyszülőkkel, az ő segítségük mindenképpen jól jön a feladathoz. Ne tartson kecskét, aki nem bírja a folyamatos, szűnni nem akaró mekegést! Ez az ivarzásnál, a gidák elválasztásánál gyakori. Ha kettő vagy több kecskét tartunk, azok rivalizálnak egymással, hogy eldöntsék, ki a „góré”. Mindez azzal jár, hogy gyakran az ólat is szétverik maguk körül. A kecske szeret úgy legelni, hogy mindenbe is belekap. Elég egy óvatlan pillanat, és nagy kárt tehetnek a szőlőben, a faiskolában vagy a veteményeskertben. Egy régi mondás szerint a kecske olyan állat, amely ha gyufát kapna, még gyújtogatna is. Ha viszont a fent említett negatívumokat el tudjuk viselni, kordában tudjuk tartani, és ráadásul a kecsketejet is szeretjük, akkor a kecske nekünk való állat. Kis teste révén kevés eledellel is beéri. Egy jószágnak a téli időszakra 50 kiskocka bála széna is elegendő. Emellett naponta 0,5 liter szemes terményt és korpát fogyaszt el. Jól hasznosítja a konyhai zöldségmaradékot. Nem igényel nagy istállót. Viszont a kecskeól legyen nyáron árnyékos, egész évben pedig szélvédett helyen. Mint már említettük, teje rendkívül egészséges. Egy kifejlett anyaállat akár 4 liter tejet is adhat, de 2 litert mindenképpen ad naponta. Ezt a mennyiséget nem nehéz kezelni, éppen kielégíti egy család igényeit. Jó, ha rendelkezünk legelőterülettel, ugyanis a kecske számára ez a legtermészetesebb. Ha ez nem lehetséges, akkor kaszálóról hordjunk be jószágunknak naponta friss füvet. Figyeljünk az állat féregtelenítésére, a kecske körme folyamatosan nő, mivel a vadonban lekopott a köveken, viszont házi körülmények között ez nem lehetséges. Időnként éles ollóval vágjuk le az elhalt körömréteget, ügyelve arra, hogy ne sértsük fel az eleven részt. Az őszi időszakban legyünk különösen figyelmesek, hiszen a kecskék ekkor ivarzanak. Ha a gazda nem figyel a jelekre, akkor nem születnek gidák a következő éven, és a tejhozam is jelentősen visszaesik. Vannak csendesen és hangosan ivarzó kecskék. A hangos ivarzást szűnni nem akaró mekegés, gyakori vizelés, étvágytalanság, farokcsóválás kíséri. A csendes ivarzásnak hasonló jelei vannak, csupán a mekegés marad el. Jó, ha már előre tudjuk, honnan szerzünk bakkecskét, hiszen sok faluban már nem is tartanak bakot jellegzetes szaga miatt. Amikor ideköltöztünk, a fal mellé nagyon praktikus fa etetőrácsot készítettünk. Ez a megoldás azért jó, mert kissé macerás a kecskéknek hozzájutniuk a szénához. Felül be kell dugniuk a fejüket. Csak ott tudják, mert alul túl szűk. Ahhoz, hogy elérjék a szénát, le kell hajolniuk. Ebből is jóval kevesebbet pocsékolnak, mint egy szénarácsból. Hátránya, hogy ha túl sűrűn vannak a rudak, akkor nehezen dugják be a fejüket, ha pedig túl ritkán, akkor mindig van egy-két kisebb termetű bepréseli magát A másik fontos szempont a fejőállás 2X6-os fejőállásunk van, ahová két külön istállórészből tudnak kijönni . Először sokat töprengtünk azon, vajon hogy fogjuk megoldani, hogy a fejüket a befogószerkezetbe egymás után tegyék be, ne maradjon üres állás. Gondozás, ápolás, sajtkészítés, hústermékek A gyakorlat azt mutatja, hogy a kecskék értelmi képessége épp olyan változó, mint az embereké. Van, amelyik perdül-fordul és már be is áll az üresen hagyott helyre, a másikat pedig húzni-vonni is alig lehet, kontrázik és pislog nagy riadtan. Fajták; alpesi jellegű kecskéket tartunk, jól bírják a legelést, nyájban tartást.A tejelőképességük elég változó, napi átlagban 1-3 liter közt van, jellemzően 2 liter körül. Általában 8 hónapig tart a tejelési időszak. műtrágya permetszer tilos a füvet. A kecske nagyon okos állat, ugyanakkor önfejű is. Ha a gazda nem elég határozott, gyorsan a fejére nő! Az oregánó vagy szurokfű féregtelenít a takarmányba lehet keverni. A bütyök, a húzogató és a marok Hiába ültünk ugyanis a négylábú kisszékkel, tiszta vödörrel, némi extra abrakkal és felkészült lélekkel a kecske mellé, az mindig odébb táncolt, így az első napokban egy cseppnyi tejet sem sikerült kinyerni a tőgyéből. Jobban jártunk volna, ha készítünk egy fejőállást, vagy előtte gyakoroljuk a kézmozdulatokat, így ugyanis az első kísérleteink csúfos kudarcot vallottak: a kecske eltáncolt, hol a vödröt borítva fel, hol majdnem minket. Vemhesség felismerése mit ne tegyünk az ellés idején, hogyan bánjunk a gidákkal, miként lehet azokat az elválasztás után tejpótló tápszerrel nevelni. S persze ott vannak még az egyéb teendők, a takarmányozástól kezdve egészen a körmölésig. Etetni minden nap kell, de arra már több elmélet is létezik, hogy a kaszálók és legelők növényei, a gabonafélék, az ágak és lombok milyen arányban szerepeljenek az étrendben, s az sem mindegy, hogy gidát vagy épp ellés előtt álló anyakecskét táplálunk.Ha a kecskék a táplálékukat szabadon választhatják meg, akkor legelési idejük harmadrészét levelek, zsenge hajtások, sarjak, cserjék és ágak evésére fordítják, a lágyszárúak közül a pillangós virágúakat és a füveket keresik, s szívesen fogyasztják a sok csersavat tartalmazó növényeket, amelyeket a többi állat rendszerint elutasít – derül ki a könyvből. A kecskék egészségének védelme, betegségtüneteik felismerése, azok kezelése fontos és nagyon részletesen kidolgozott fejezet, a külső és belső élősködőkön át a felfúvódáson keresztül az akár emberre is átterjedhető brucellózisig mutatva be ezek előfordulásait. Néhány szakasz a kiadványban az eredeti kiadásnak megfelelően kifejezetten a németországi adottságokra reflektál, például emígy: „A kecskék friss vagy mélyhűtött spermával végzett mesterséges termékenyítése. Megesznek majd minden „zöldhulladékot” a banánhéjtól a tuja lemetszett ága-bogáig, hangját alig hallani, aztán, ha eljő az ideje, szépen megtermékenyül, és öt hónap múlva, mint a nagykönyvben, ellik nekünk két-három aranyos kis kecskét. Később ontja magából a tejet, csak győzzük a gomolyát meg az érlelt sajtokat gyártani. A gödölye a lány kecske neve, a hím a bak, a kicsi a gida, az anyakecske ha sok akkor nyáj. Olyan területek, mint a meredek kopárok, ugarok meg sem kottyannak neki. Nagy területet bejár, mozgásigénye is óriási. A kecske a testtömeghez viszonyított tejtermelésben az élen áll. Húsa megfelel a korszerű konyha követelményeinek. Szőre illetve bőre ipari nyersanyag. Még a trágyája is értékes.Ha nincs mód legeltetésre, takarmányozása is megoldható. Napi 2-3 kg szárazanyagot igényelTéli időszakban létfenntartásra1-1,5 kg réti széna, 0,5-1 kg takarmányszalma és 2 kg takarmányrépa adagolása elegendő. Mivel a kecske a tejjel biztosan nem terjeszti a TBC kórokozóját. A kecsketejül nem leszel beteg. A caff, ürü, vagy cáp a herélt kecske neve, azért heréljük hogy ne legyen büdös a husa ha levágjuk. A korcs – nem fajtatiszta szülőktől származó, vagy keverék. A basztard vagy fattyú ismeretlen származásút jelent. A hibrid – céltudatos keresztezésből származó egyed A buga vagy suta a szarvatlan kecske neve. A görögök és a törökök jók ebben. A bezoár kecske a vadkecske. A parlagi, őzszinü és a fehérfajta magyar fajta. A gyapjas kecskéket a bundájáért tartják. Nem háziasítható akár a macskák. A kecskék megjelenése, köztük mérete, színe, és más jellemzői fajtára jellemzők. Törpe fajtáknál, mint a Boer, a nőstények testsúlya 20–27 kg, a nagytestű fajtáknál a bakok akár a 140 kg-ot is elérhetik.[9] A fajtákon belül leszármazási ágakra is jellemzőek a méretek. Az afrikai pigmeus törpekecske vállmagassága 41–58 cm.[10] Felnőttkori testméretét a fajta mellett az elérhető tápanyag mennyisége is befolyásolja. Növendék korban a tápanyagnak 10–14% fehérjét és elegendő kalóriát kell tartalmaznia, hogy elérje a genetikája szerinti testméretet.[11] A nagytestű fajták 36–42, kisebb testű fajták 18–24 hónap alatt érik el felnőttkori méretüket A kecskék kíváncsiak. Ügyesen másznak fel mindenre, amit találnak; egyensúlyérzékük kiváló. Az egyedüli kérődző faj, ami képes fára mászni. Tesztelik a kerítést és a zárakat, a megtalált gyengeségeket kihasználják és megszöknek. Ha egyszer sikerült kijutniuk, akkor máskor is kimennek, egészen addig, amíg nem változtatják meg az elzárás módját. Társaik figyelik egymást, és eltanulják egymástól, hogyan hagyhatják ott a karámot. Kíváncsiságuk miatt környezetükben mindent megvizsgálnak felső ajkukkal és nyelvükkel, és megrágcsálnak, gyakran meg is esznek. Nyájösztönük gyengébb, mint a juhoké, és nem csoportosulnak úgy, mint azok. Ha háborítatlanul legelnek, akkor eltávolodnak egymástól, még a kiskecskék is különhúzódnak. A behatolókkal szembefordulnak, különösen a bakok, megküzdenek még az emberrel is kecskék is képesek kapcsolatot teremteni, összetett módon kommunikálni, és megvan a maguk intelligenciája. A kecske három-tizenöt hónapos korában válik ivaréretté, fajtától és tápláltságtól függően. A nőstényt gyakran nem vonják tenyésztésbe, amíg testsúlya el nem éri a fajtától elvárt testtömeg legalább 70%-át. Legelőn tartott nyájakban ez az elkülönítés nem mindig vihető véghez. Az üzekedés kezdetét a nappalok rövidülése jelzi, így rendszerint szeptember-november hónapokra esik és néha májusban is jelentkezik. Előfordul, hogy a szezonnyitó ivarzás már augusztusban jelentkezik. Trópusi területeken az ivarzás nem szezonális, az év során bármelyik hónapban fogamzóképes a nőstény. Ezeken a területeken inkább az elérhető táplálék mennyiségén múlik az ivarzás beindulása A ciklus 21 napos, és egy-két napig tart. Az ivarzás gyakori mekegésükön és farkcsóválásukon észlelhető. Ha van a közelben bak, akkor a közelében tartózkodik. Étvágya és tejtermelése visszaeshet. Ha akaratát nem engedik teljesülni, úgy könnyen beteg lesz. A bak az év minden idejében nemzőképes és a legjobb korban – amely 2–8 év között van – egy bak 100 nőstényre elegendő. Mérsékelt égövben a nőstények üzekedésével párhuzamosan a szarvasbőgéshez hasonló állapotba kerülnek, amit nagyobb harciasság, az étvágy csökkenése és a nőstények iránti fokozott érdeklődés jellemez. A bak felhúzott ajakkal szimatol, és levizeli mellső lábait és fejét. A bak szagához hozzájárulnak a szarvtői mirigyek váladéka. Vannak nőstények, amelyek nem párzanak szagtalanított bakkal. Tenyésztőknek elérhető a mesterséges megtermékenyítés is, amihez sok különböző vérvonalból lehet választani.A vemhesség ideje 143-157 nap. Az anyakecske a párzás utáni 21–22. héten 1, 2, vagy 3 és csak kivételesen 4, vagy 5 gidát ellik. Leggyakoribb az ikerszülés, de egy vagy három utód sem ritka. Közvetlenül szülés előtt az anya horpasza beesik. A tejtermelés függ az anya fajtájától, genetikájától, korától, étkezéstől, az elfogyasztott vízmennyiségtől. Tejelő fajták össztermelése 680–1810 kg egy 305 napos tejelési szakasz alatt. Egy jól termelő anya napi 3 liter tejet termel a tejelési szezonban. Előhasi anyák kevesebbet adnak, kivételesen jó anyák akár napi 7 liter tejet is termelnek. A laktáció végén az anyát szárazra állítják, vagy magától áll szárazra, tipikusan újabb párzás után. Újabb párzás nélkül az anya 305 napon túl is fejhető. A nem tejcélú fajták (törpe, hús, gyapjú) csak annyi tejet termelnek, hogy utódaikat ellássák azok elválasztásáig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése