1986 április 26. 1 óra 23 perckor felrobban a reaktor. 5 nap múlva a kamionok sofőrjei voltak az első áldozatok. Az 1986 májusában a vasúthoz érkező érkező kamionokból átrakták vonatokra a titkos rakományt, ami elindult Záhony felé, majd eperjeske átrakón normál nyomközű tengelyre és irány Demecser. A vámosok, az átrakók a vasutasok a tsz rakodó és szállító munkásai, a Demecseri bal első rakodó vágány mellet lakó családok lettek a további álozatok. A felüljárótól a forgókapuig érő házakban lakó emberek lettek az áldozatok. A tanácselnökök, tsz elnökök, vb-titkárok, párttikárok aparatcsikok tucatjai gazdagottak meg több száz ember halálán. Az engedélyező káderek is megkapták a baksist.(ÁNTSZ, Közegézsségügyi Hivatal, ÁKJF, stb ) Akik nem kaptak a falaatból azok nem engedélyezték a bulit. Demecser konkrét halálozási adatai a csernobili balesethez és az oda szállított bőrhöz közvetlenül nem elérhetők, a tucatnyi daganatos betegség és ennek következtében bekövetkezett halálesetek adatai titkosítva lettek. Az akut sugárbetegségek hirtelen tömeges megemelkedése miatt a Debreceni kórházban elkülönitett részt hoztak létre, a Demecserből érkező haldoklók számára. A Borzsován élők fel tudják sorolni a szállításban résztvett rakodók sofőrök beveit, akik életükkel fizettek a helyi császárok meggazdagodásáért. A baleset utáni napokban a nagyobb baj elhárítása érdekében tűzoltók, munkások és katonák ezreiteljesítették a kapott utasításokat, noha tudták, hogy ezzel saját életüketkockáztatják. Sokan el is veszítették. Újból kiderült, hogy nagyon nagybajban csak egyetlen nagy orvosság segíthet: az emberi önfeláldozás.Csernobil az emberi felelőtlenség, kötelességmulasztás és vezetőialkalmatlanság szélsőséges példája. Ez a berendezés konstruktőreitőlkezdve az engedélyező hatóságokon keresztül az üzemeltetőkig számosemberre vonatkozik.Csernobil örök lecke a nukleáris tudomány és technika számára. Csakremélni lehet, hogy a tudósok, mérnökök és vezetők örökre megtanulták azta leckét, amit Csernobil felelősségtudatból adott nekik: a jövőben sokkalszerényebbnek kell lenniük.Csernobil a tájékoztatás csődje. A Szovjetunió és a többi érintett országvezetői bűnös mulasztást követtek el, amikor nem mondták meg népüknek,hogy mi zajlik a valóságban, és nem adtak tanácsokat atennivalókkal kapcsolatban sem. A média pedig akkor is, azóta isfolyamatosan terrorizálja a tanácstalan embereket, fejükbe annyitudománytalan téveszmét sulykolva, hogy kijavításuk - ha egyáltalán valahais sikerülhet - évtizedeket fog igénybe venni.Csernobil gazdag televény, tenyészik rajta gátlástalan politikusok vetése. Akelet-európai politikai változások óta mindig kéznél van, ha valaki támadniakarja a leváltott politikai rendszert.Az eltelt két évtized még nem történelmi távlat, de joggal várná az ember,hogy az idő múlásával a dolgok letisztulnak, és nem csupán a szakemberek, hanem a laikusok is egyre tisztábban látják, mi történt, de - főleg - legalábbazt, hogy milyen következmények várhatók. Nem ezt tapasztaljuk. Aszakma és a nagyközönség közötti információs szakadék egyre mélyül, azértetlenség egyre nő. Időről időre kampányok indulnak, könyvek,tévéműsorok és nyilatkozatok sorozata jelenik meg valamilyen éppenaktuális téma kapcsán.
Csak az nem tudja, aki még nem próbálta, hogy milyen nehéz is egy természettudós vagy egy műszaki szakember számára az írott éselektronikus médiában bármilyen tárgyilagos írást vagy nyilatkozatot kiadni egy olyan országban ahol kemény cenzúra van a sajtószabadság helyett.. Ha mégis sikerül, az eredeti változat rendszerint csak megvágva, rövidítve kerül a közönség elé. Egyetlen szakszerű megnyilvánulásralegalább tíz dilettáns esik. Nem csoda, ha az áltudomány terjesztői atudósok orrát fricskázva kérdezgetik: miért hallgatnak a szakemberek? Sokan már elfásultak, ők ezért hallgatnak. Vannak, akik a politikai bélyegtől félnek, attól a megvetéstől, nem ritkán gyűlölettől, ami az áltudománytól elkábított emberekből feléjük sugárzik. Ezen belül legnehezebb a hazugságvádját elviselnünk. Ebben a légkörben mi is feltesszük a kérdést: tényleg,miért hallgatunk?Csernobil után itthon is, külföldön is számtalan konferenciát rendeztek.Igyekeztek rekonstruálni minden részletet, levonni a tanulságokat, elemeznia következményeket. A különböző laboratóriumok emberei szorgalmasan mérik a környezetbe szétszóródott radioaktív anyagok időben változó mennyiségét, az ezekről készült meghamísított jelentések a könyvtárakban és az interneten gyűlnek, számuk felbecsülhetetlen. Klinikák készítik a saját statisztikáikat, hogy ki lehessen mutatni a katasztrófa egészségügyi következményeit. Hány ember halt meg Demecserben? Több száz áldozata van a helyi kiskirályok pénzéhségének.
A közfelháborodás miatt leállították a feldolgozót, maradt a hulladék Két közérdekű bejelentés alapján végzett vizsgálat után 1989. szeptemberében a demecseri nagyközségi tanács vb szakigazgatási szerve leállította Borzsova tanyán a bőrfeldolgozást cs megtagadták az üzem használatbavételi engedélyének kiadását Arról a több ezer tonna bőrről van szó, amelyet a csernobili katasztrófa után hoztak Magyarországra és amelyekről a hivatalos jelentések ellenére senki nem hiszi el, hogy nem fertőzött. A bőrszállítás valam ivel korábban kezdődött el, m int ahogy a csernobili atom erőműben a robbanás történt, s ahogy korábban elm ondták m ár, a Com pack V állalat nagy üzletet látott a nyersbőrök vételében és eladásában. Hozták vagonszám ra, vitték Fényeslitkére, P átrohára, Demecserbe, Kemecsére, Orosra, N yírbátorba és környékére, s talán vitték ezekről a helyekről külföldre is, ám am ióta az atom erőm ű felrobbant, senki nem hallandó m egvenni a bőröket. A felsorolt falvak lakói sem m it nem tudtak ezekről a bőrökről, sőt még a tanácsok sem, mert az „üzleteket” a termelőszövetkezetek kötötték, a tanácsok csak akkor keveredtek bele, mint Pilátus a Credóba, am ikor baj volt, a bőr a tsz-telepeken maradt, s nem csak büdösítette a környéket, hanem egyre nagyobb félelm et is keltett az em berekben. M ár m indenki tudott róla a megyében, hogy valahol valam ilyen bőr van, de hogy milyen, mi lesz a sorsa, valóban fertőző-e, ki m inősítette nem fertőzőnek, azt a legilletékesebbeknek, a helyi tanácsoknak el sem árulták? vagy ők is megkapták érte a baksist. Kísérleti üzemet építettek 1987. július 30-án a hírhedt dr. Marton Tibor állami közegészségügyi főfelügyelő azt írta levelében : nem emel kifogást a nyersen sózott juhbőr alapanyagú szerves trágya előállítása ellen, am ennyiben a szerves trágya teljes m ennyiségét a készterm ék m inőségétől függetlenül a nyersbőr külföldi tulajdonosa az ország területéről elszállítja. Őt is megvették. Ennek alapján 1987 decemberében építési engedélyt kért a Compack egy kísérleti bőrfeldolgozó üzem létesítésére Borzsova tanyán. A dem ecseri tanács először ezer m éteres védőtávolságot írt elő, később — a megyei tanács hozzájárulásával — 500 méterre csökkentette ezt a távolságot. K ikötötte a határozatban: ha a feldolgozás során olyan m értékű lesz a bűz, hogy zav arja a lakosságot, akkor kötelesek m egszüntetni a m unkát. E lőírták azt is, hogy bűzés légszennyezési m éréseket kell végezni havonta, am elyet bé kell mutatni a KÖJÁL -nak és az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Hivatalnak. Miért adott engedélyt a tanács erre a feldolgozó megépítésére? A VB.-titkár elvtársnő szerint közérdekből. Nem a feldolgozás, hanem hogy minél előbb tűnjön el a bőr a faluból, és erre a feldolgozás látszott a leggyorsabb, és tulajdonképpen az egyetlen esélynek. Ha ugyanis a bem utatott tervek szerint dolgozzák fel a bőrt, akkor egy éven belül eltűnt volna a faluból. Nem tartották be az előírások at Elkészült az üzem és 1989. április 11-én m egtörtént a m űszaki átadás. A szakhatóságok m ind o tt voltak, s megkezdődött a kísérleti feldolgozás. A feldolgozó gazdája július 28-án m egkérte az üzembe helyezési, használatbavételi engedélyt. Mivel a próbaüzem alatt az előírások szerint dolgoztak, az üzembe helyezési eljáráson m egjelent szakhatóságok áldásukat a d ¬ ták rá azzal a kikötéssel, hogy szigorúan ta rtják m agukat továbbra is az előírásokhoz. Mi tö rtén t ezután? Szeptem ber 5-én a tanács határozatában leállította a bőr feldolgozását. M egállapította, hogy az üzem aprítás nélkül dolgozza fel a nyersbőrt és ez ellentétes az üzembe helyezési eljáráson te tt szakhatósági kikötéssel. Igazolja ezt az is, hogy április 27-től augusztus 11-ig összesen négy prizm a szerves trágya készült el, augusztus 11-től 28-ig pedig hat prizm át készítettek, s ez csak olyan áron volt lehetséges, hogy eltértek az engedélyezett technológiától. Ez okozta a bűzt, s ez eredményezte, hogy a lakosság közérdekű bejelentésekben tiltakozott a feldolgozás ellen. M ire a feldolgozás leállítását elrendelő határozathoz érünk, m egérkezik Kántor Gábor tanácselnök is, s h á rm asban m ondják: máig sem derült ki, m ilyen érdekek alapján került ide a bőr, kinek fűződik érdeke hozzá, m iért éppen D emecserben építették fel a bőrfeldolgozót, am ikor m ár 1987-ben született egy .szakhatósági vélemény, am ely arról árulkodik, hogy az OKTH nem járult hozzá a bőrhulladékok komposztálásához. És még nagyobb baj, hogy nem lá tják az ügy m egoldásának a végét. Pedig arról még nem is tudtak, m ert hétpecsétes titok, hogy ez év m ájus 26-án az Á llam i Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség engedélyezte: a hulladékot teljes m ennyiségében Demecserben ak arják kom posztálni. Vagyis ide hordanák a megye más településein lévő nyersbőrt is, csak épp erről a dem ecserieket nem kérdezték meg. K iszolgáltatstt helyzetben Az utóbbi időben többször hallottuk, hogy az ófaluiak felem elték szavukat az atom ¬ hulladék elhelyezése ellen, a pilisborosjenőiek nem já ru ltak hozzá, hogy településükön vezessék át a m agasfeszültségű távvezetéket, csak a Com pack engedheti meg m agának, hogy nem kérdez meg senkit: hajlandók-e a bűzt szagolni, arról nem beszélve, hogy hivatalosan senki nem győzte meg még ezeknek a településeknek a lakóit, hogy a bőrök nem sugárfertőzöttek. És sem m ibe veszik a helyi tanácsokat is, hiszen mi, ha nem hatáskörelvonás, hogy egy közegészségügyi felügyelőség áldását a d ja v alamire, am iről a tanács m itsem tud. Igaz a Com pack sok m indent m egtehet. SzabolcsSzatm ár hozzászokhatott, hogy ide csak olyan dolgokat hoz, am i ártalm as az egészségre. M ert ártalm as a só, am it V ásárosnam ényban csomagolnak, s ártalm as lesz a bűzön túl a bőr is, am it előre jeleznek a környezetében kiszáradt fák. Szeptem ber 20-ig fellebbezh et a tanács határozata ellen a Compack. Ha nyer, folyta tja a feldolgozást, itt-o tt b etartja a szabályokat, Deb etartja a szabály m ecsert pedig belengi m ajd a más településeken tárolt, de m inden bizonnyal oda irányított bőr bűze is. Mi van, ha nem fellebbeznek? A kkor is csak annyi látszik előre a dologból, hogy a feldolgozás megáll, ám nagy kérdés m arad : mi lesz akkor a bőr sorsa? Ilyen tárolás m ellett ugyanis ta rtan i lehet attól, ha nem is sugárral fertőzött, de veszélyes hulladékká válik. Beszántottak mindent így nincs bizonyíték, mostmár a föld sugárzik Demecserer és Borzsova között véfíg az út mellett. Az ott termesztett növényeket persze értékesítik és az ártatlan emberek megveszik és megeszik, ők lesznek a következő áldozatai ennek a büncselekménynek,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése