90377 Sedna

A 90377 Sedna, a fagyos égitest mérete megközelítőleg kétharmada a Plutóénak. A törpebolygó a Naprendszer külső részén, körülbelül 1000 km átmérőjű, és a Napot extrém, 11 400 éves pályán kerüli meg, melynek legtávolabbi pontja 937 csillagászati egységre (AE) van a Naptól. Felszíne a vízi-, szén-dioxid- és etánjég keveréke, vöröses, metánból származó tholin-lerakódásokkal.  Törpebolygó: A Sedna egy nagyjából 1000 kilométer átmérőjű égitest, amely a Naprendszer legtávolabbi, még megfigyelhető objektumainak egyike. Extrém pálya:

A Sedna pályaátmérője hatalmas, 11 400 évig tart egy Nap körüli fordulat. Felszíni hőmérséklete sosem emelkedik 33 Kelvin (−240 °C) fölé. Felszín: Felszíne vöröses, és a Marséhoz hasonló. Felszínén víz-, szén-dioxid- és etánjég, valamint metánból származó tholinok alálhatóak. Keletkezés: A Sedna eredete valószínűleg a Naprendszer keletkezésének maradványa, bár pontos eredete még nem ismert. A 90377 Sedna jelű aszteroida a Bika csillagképben található, távolsága ...12,352,363,119.0 kilométerre a Földtől. A jelenlegi rektaszcenzió04h 08m 20sés a deklináció az+08° 48’ 57”(látszólagos koordináták). A 90377 Sedna aszteroida magnitúdója. Brown kezdetben „A repülő hollandusnak”, vagy „hollandusnak” becézte Sednát egy legendás szellemhajó után, mivel lassú mozgása kezdetben elfedte jelenlétét a csapata elől. Végül a hivatalos név mellett döntött, amely az inuit mitológiából származó Sedna istennő után jött létre, részben azért, mert tévesen azt gondolta, hogy az inuitok alkotják pasadenai otthonához legközelebbi poláris kultúrát, részben pedig azért, mert a név – a Quaoarral ellentétben – könnyen kiejthető lenne az angolul beszélők számára. Brown azzal is igazolta ezt az elnevezést, hogy Sedna istennő hagyományos elhelyezkedése a Jeges-tenger fenekén tükrözi Sedna Naptól való nagy távolságát. Azt javasolta a Nemzetközi Csillagászati ​​Unió (IAU) Kisbolygó Központjának, hogy a Sedna pályáján felfedezett jövőbeni objektumokat az arktiszi mitológiában szereplő entitásokról nevezzék el.