A Voyager–1 a Naprendszert kutató Voyager-program űrszondája, amely 1977-ben indult útnak, és jelenleg is a Földtől legtávolabb haladó ember által gyártott tárgy. 2012-ben érte el a csillagközi teret, felfedezve a Naprendszert övező helioféra külső határait. A szonda a Jupitert és a Szaturnuszt is meglátogatta, és továbbra is fontos tudományos adatokat küld vissza a Földre. A Voyager-1 űrszonda jelenleg körülbelül 25 milliárd kilométerre (167 csillagászati egységre) van a Naptól, és a csillagközi térben halad. 1977-ben indították útnak, és 2012-ben lépett be először a csillagközi térbe. Az űrszonda még mindig működik és adatokat küld a Földre, bár az adatátviteli sebesség csökkent a hatalmas távolság miatt. A NASA szerint a Voyager-1 várhatóan a 2030-as évek elejéig fog működni, amikor az üzemanyaga elfogyhat.
A NASA döntött a projekt meghosszabbítása mellett. A később Arrokoth-ra átnevezett kisbolygó mellett 2019 első napjaiban repült el.[2] Az Arrokoth közel 300 éves keringési idejű pályáján halad, naptávolsága kb. 42-46 csillagászati egység között változik. A szonda a legkisebb, 3500 km-es távolságát az aszteroidától 2019. január 1-én érte el. Az elrepülés idején a szondáról a rádiójelek a földi vevőkhöz 6,12 óra alatt érkeztek be. 2021. április közepére az űrszonda már 50 csillagászati egységre került a Földtől. Felépítése Az űrszonda energiaellátását egy radioizotópos termoelektromos generátor (RTG) biztosítja. Ennek teljesítménye 240 watt volt a szonda indításakor.[9] Ez az érték nagyjából 5%-kal csökken 4 évente. A nagy távolságra való tekintettel a szondán egy 2,1 méter átmérőjű parabolaantenna felel a rádiójelek hazajuttatásáért (a Voyager szondákat 3,66 méteres antennával építették). Műszerek
A New Horizons szerelés közben. Balra látható az űrszonda áramforrása, a radioizotópos termoelektromos generátor (fekete színnel)Long Range Reconnaisance Imager (LORRI): látható tartományban működő, nagy felbontású CCD kamera 20,8 cm-es apertúrával és 1024 x 1024 pixeles monokromatikus CCD érzékelővel. A felbontás 5 mikroradián (nagyjából 1 ívmásodperc). A CCD-t egy passzív radiátor tartja hidegen a szonda árnyékos oldalán. A hőmérséklet-különbség jó hőszigetelést igényel. Pluto Exploration Remote Sensing Investigation (PERSI): Két műszert tartalmaz. Az egyik a 6 cm apertúrájú Ralph-teleszkóp (röviden Ralph) két különálló csatornával: egy látható CCD kamera (MVIC – Multispectral Visible Imaging Camera) és egy közeli infravörös képalkotó spektrométer (LEISA – Linear Etalon Imaging Spectral Array). A másik műszer az Alice ultraibolya képalkotó spektrométer. Az Alice a Rosetta űrszonda hasonló nevű műszerének tökéletesített változata. Plasma and high energy particle spectrometer suite (PAM): Két műszer alkotja: a SWAP (Solar Wind Analyzer around Pluto) és a PEPSSI (Pluto Energetic Particle Spectrometer Science Investigation). A SWAP 6,5 kiloelektronvoltig méri a Pluto körüli részecskéket, a PEPSSI 1 MeV-ig. Radio Science Experiment (REX): ultrastabil oszcillátor és kiegészítő elektronika a rádiótudományi vizsgálatokhoz. Student Dust Counter (SDC): porméréseket végez. Két részből áll: egy 460 × 300 mm-es detektor a szonda árnyékos oldalán és egy elektronikai doboz a szonda belsejében. A detektor 14 PVDF panelt tartalmaz. Az effektív gyűjtőterület 0,125 m². Eddig még nem végeztek porméréseket az Uránusz pályáján túl. A jelenleg a Kuiper-övet kutató New Horizons űrszonda csupán egyike annak az öt űrszondának, amelyek 50 csillagászati egységet értek el, miközben elhagyták a Naprendszert, és végül a csillagközi űrbe jutottak. (Kép forrása: NASA/Johns Hopkins APL/Southwest Research Institute) A 2006 eleji felbocsátást követő hetekben, amikor a NASA New Horizons űrszondája még a közelben volt, mindössze percekbe telt, mire parancsot küldött az űrhajónak, és visszajelzést kapott arról, hogy a fedélzeti számítógép vette és készen áll az utasítások végrehajtására.hogy a New Horizons átszelte a Naprendszert, és a Földtől való távolsága több millió mérföldről több milliárd mérföldre ugrott, a találkozások között eltelt idő néhány percről több órára nőtt. És április 18-án, UTC szerint 12:42-kor (vagy április 17-én, EDT szerint 20:42-kor) a New Horizons egy ritka mélyűri mérföldkövet fog elérni – 50 csillagászati egységre a Naptól, vagyis 50-szer távolabb a Naptól, mint a Föld. A New Horizons mindössze az ötödik űrszonda, amely elérte ezt a nagy távolságot, a legendás Voyager 1 és 2, valamint elődeik, a Pioneer 10 és 11 után. Majdnem 7,5 milliárd kilométerre van; egy távoli régió, ahol egy rádión küldött parancsnak, még fénysebességgel haladva is, hét órára van szüksége, hogy elérje a távoli űrszondát. Aztán további hét óra telik el, mire a földi irányítócsapata megtudja, hogy megérkezett-e az üzenet. „Nehéz elképzelni valami ennyire távoli dolgot” – mondta Alice Bowman, a marylandi Laurelben található Johns Hopkins Alkalmazott Fizikai Laboratórium New Horizons küldetésének műveleti vezetője. „Egy dolog teszi ezt a távolságot kézzelfoghatóvá, az az, hogy mennyi időbe telik nekünk a Földön megerősíteni, hogy az űrhajó megkapta az utasításainkat. Ez a szinte azonnali időről mostanra 14 óra nagyságrendűre nőtt. Ez teszi valóságossá a szélsőséges távolságot.” Az alkalom megünneplésére a New Horizons űrszonda nemrégiben lefényképezte azt a csillagmezőt, ahol egyik nagy távolságú unokatestvére, a Voyager 1 látható a New Horizons egyedülálló, Kuiper-övbeli pozíciójából. Még soha nem sikerült a Kuiper-övben lévő űrszondának lefényképeznie egy még távolabbi, jelenleg a csillagközi térben lévő űrszonda helyzetét. Bár a Voyager 1 túl halvány ahhoz, hogy közvetlenül látható legyen a képen, a NASA rádiós követési rendszerének köszönhetően a helye pontosan ismert.„Ez egy kísértetiesen gyönyörű kép számomra” – mondta Alan Stern, a New Horizons vezető kutatója a coloradói Boulderben található Southwest Research Institute-ból.Visszatekintve a New Horizons Földről 50 csillagászati egységre tartó repülésére, valahogy szinte álomszerűnek tűnik” – folytatta. „A New Horizons előtt még soha nem történt meg, hogy egy űrhajóval átrepüljünk az egész Naprendszerünkön, hogy felfedezzük a Plútót és a Kuiper-övet. A csapat legtöbb tagja már az ötlet kezdete óta részesei vagyunk ennek a küldetésnek, és ez idő alatt a gyerekeink felnőttek, a szüleink és mi magunk is idősebbek lettünk. De ami a legfontosabb, számos tudományos felfedezést tettünk, számtalan STEM-karriert inspiráltunk, sőt, egy kis történelmet is írtunk.” A New Horizons gyakorlatilag történelmet akart írni. A 2006. január 19-én 58 500 kilométer/órás (36 400 mérföld/órás) sebességgel felbocsátott New Horizons volt és ma is a leggyorsabb ember alkotta objektum, amelyet valaha a Földről indítottak. A Jupiter melletti, 2007 februári gravitációs rásegítésű elrepülése nemcsak körülbelül három évvel rövidítette meg a Plutóig tartó útját, hanem lehetővé tette számára, hogy a Jupiter halvány gyűrűjéről a valaha volt legjobb felvételt készítse, és elkészítse az első videót egy vulkánkitörésről a Naprendszerben, a Földön kívül. A New Horizons űrszonda 2015 júliusában sikeresen végrehajtotta a Plútó-rendszer első felfedezését, majd 2019 újév napján elrepült Arrokoth mellett, ezzel a történelem legtávolabbi elrepülésével – és egyben első közeli pillantással egy Kuiper-övbeli objektumra (KBO). A Kuiper-övben található egyedülálló helyéről a New Horizons olyan megfigyeléseket végez, amelyeket máshonnan nem lehetne elvégezni, még a csillagok is másképp néznek ki az űrszonda szemszögéből . A New Horizons csapat tagjai óriási teleszkópokat, mint például a japán Subaru oszervatórium, használnak az égbolt pásztázására egy újabb potenciális (és valószínűtlen) KBO elrepülési célpont után kutatva. Maga a New Horizons továbbra is egészséges, adatokat gyűjt a napszélről és az űrkörnyezetről a Kuiper-övben, más Kuiper-övbeli objektumokon, valamint a távoli bolygókon, mint például az Uránusz és a Neptunusz. Idén nyáron a missziócsapat egy szoftverfrissítést fog küldeni a New Horizons tudományos képességeinek növelése érdekében. A jövőbeli kutatásokhoz az űrhajó nukleáris akkumulátorának elegendő energiát kell biztosítania ahhoz, hogy a New Horizons a 2030-as évek végéig működjön.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése