Lehet hogy az ufók itt vannak közöttünk, fel kell készíteni az emberiséget, hogy ne essenek pánikba. Évtizedek óta zajlik egy felkészítés, érzékenyítés és információ csepegtetés, a bejelentés előkészítése a sajtóban, a kormányhivatalok részéről hintették el. Egy kifinomult dezinformációs kampámy a világ megtévesztésére. Mostmár túl nagy átjátóház lett a naprendszerünk, nagy itt a jövés-menés. Tucatnyi sziklának álcázott csillagközi utazó járt már itt, aki a legközelebbi nagy gravitációserőtérrel bíró égitesteket
használják ugrásra. nincs hajtómű, és a sziklabúrkolat megvédi az utazókat az űrbalesetektől. Benne biztonságosan hibernálhatják magukat az utazás idejére. A különös és természetellenes aszteroida darabok védelmet jelentenek a surlódás okozta hő ellen is. Az alakzatok formája lehet árulkodó, mert a szenzorainkat be lehet csapni. A fúrcsa hosszúkás forma természetellenes, mert az ütközések miatt nagyobb a valószínüsége annak hogy gömbölxűvé válik mint hogy sziverszerű hosszú sziklává. A kisbolygók övezete, más néven a kisbolygóöv, a Naprendszer azon tartománya, amely a Mars és a Jupiter bolygók pályája között helyezkedik el, és nagyszámú aszteroidát, azaz kisbolygót tartalmaz. Bár a kisbolygók a Naprendszer több pontján előfordulnak, ez a fő övezet, ahol a legnagyobb sűrűségben találhatók. Az aszteroida övezet, más néven a Fő Aszteroida-öv, a Mars és a Jupiter bolygók pályája között elhelyezkedő, 
kisbolygókból (aszteroidákból) álló térség, amely milliárdnyi kőzetdarabot tartalmaz, köztük a legnagyobb, a Ceres törpebolygót is. A Naprendszerben sok apró égitest található, amelyek mérete változó, a néhány méteres meteoroidoktól kezdve a több száz kilométeres átmérőjű aszteroidákig. A kisebbeket meteoroidnak, a nagyobbakat aszteroidának nevezik. A legnagyobb a Ceres, mérete 950 kilométer átmérőjű, ami nagyjából a Föld Holdjának egyharmada, és a fő kisbolygóövben található legnagyobb égitest. Ez azt jelenti, hogy gömb alakú, ellentétben az átlagos, szabálytalan formájú aszteroidákkal. Az 5km-nél nagyobb aszteroidák már képesek az emberiséget elpusztítani közvetve. A 30-100 méteres sziklák már egy nukleáris bombához hasonló pusztítást is okoznának lakott területen, 
de például az óceán feletti robbanásnál már semmi kárt nem okoznának. A száz méternél nagyobb, de még egy kilométernél kisebb aszteroidák néhány kilométer átmérőjű krátert hoznának létre, 13-as magnitúdójú fölrengés kísérné a becsapódást, az óceánba csapódva pedig hatalmas szökőárt okoznának. Egy ilyen becsapódás regionális szinten óriási katasztrófát okozna.Globális szinten is érezhető lenne egy ennél nagyobb aszteroida. Ha ilyennel ütköznénk, akkor annyi por kerülne a légkörbe, hogy az évekig tartó lehűlést okozzon. A növények nagy része kipusztulna, éhezést és betegségeket vonva maga után. Arról nem is beszélve, hogy már a becsapódáskor milliónyian halnának meg a robbanás miatt és az azt követő tüzekben. Egy tíz kilométernél nagyobb aszteroida akár három kilométeres hullámokat keltene, a légkörbe kerülő víz pedig savas esőként hullana vissza a földre, tovább rontva a túlélők esélyeit. 
A becsapódás kihalási eseményt idézne elő és már szerencse is kellene ahhoz, hogy az emberiség túlélje. Mint az emlősök a dinoszauruszokat kipusztító eseményt. A jelenleg 1449 bejegyzést tartalmazó kockázati listára minden olyan aszteroida felkerül, amelynek nullánál nagyobb az esélye a becsapódásra, így kerülhetnek fel rá olyan objektumok is, amiknél a becsapódás esélye egy a 91 milliárdhoz, valamint olyanok is, amiknél a becsapódás csak közel száz év múlva esedékes. Például az Apohis 375m, vagy a Bennu 500m. A jelenleg ismert legveszélyesebb aszteroidák listája a NASA megfigyelései alapján a következő főbb égitesteket tartalmazza: 
1979 XB: Kb. fél mérföld széles, 390 millió tonnás, 2113-ban 1 az 1,8 millióhoz az esély egy becsapódásra, ami hatalmas pusztítást okozna. 2007 FT3: 54 millió tonnás, rég nem észlelték, de kisebb regionális károkat okozhat, becsapódási esély 1 a 10 millióhoz. 2023 TL4: Újonnan felfedezett 47 millió tonnás aszteroida, 1 a 181 000-hez az esély az ütközésre 2110-ben. 29075 (1950 DA): 50 évig elveszett aszteroida, nagy pusztítást okozhat, becsapódási esély 1 a 34 500-hoz, de csak 2880-ban várható. 2024 YR4: 
Becsapódási esély nincs, de 2032-ben a Holdba csapódhat, törmeléke a Föld felé is juthat, 60 méteres, jelentős lokális károkat okozhat. Ezek az aszteroidák jelenleg a legnagyobb potenciális kockázatot jelentik a Földre az elkövetkező évszázadokban, noha az esélyeik még mindig nagyon alacsonyak. A NASA és más csillagászati szervezetek folyamatosan figyelik ezeket, és a Föld közeli objektumok legalább 90%-át már azonosították. Emellett vannak gyanús törmelékek és aszteroidák, mint amilyenek a Vénusz körüli pályán is lehetnek, amelyek még kevésbé ismertek, és veszélyt jelenthetnek a jövőben. A becsapódás biztosan megtörténik, egyedülálló súlyosságú területi pusztítást okozva. Ha óceánba történik a becsapódás, akkor a szökőár okozhat hatalmas károkat. Ilyen esemény bekövetkezésének gyakorisága 10 000 évente egyszer és 100 000 évente egyszer között valószínű. A nagyszámok törvénye értelmében a becsapódás biztosan megtörténik, olyan mértékű éghajlatváltozást okozva, mely súlyosan (ha nem végzetesen) veszélyezteti jelenleg ismert civilizációnk jövőjét. A becsapódás helye lényegtelen, lehet szárazföld vagy óceán. Hasonló esemény előfordulásának gyakorisága 100 000 évente vagy ritkábban valószínű. Mivel 60 millió évvel ezelőtt volt a dínókat kipusztító aszteroida, ez nem jelenti azt hogy holnap nem történhet meg az apokalipszis. Az aszteroidák (kisbolygók) a Naprendszerben mindenütt megtalálhatók, de a legnagyobb számban a Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóövben gyűlnek össze. Emellett a Trójai kisbolygók a Jupiter pályáján keringenek, míg mások a Naprendszer külső, a Kuiper-övben lévő tartományaiban is előfordulnak. Ezek az égitestek lehetnek sziklásak, vasban gazdagok, szabálytalan alakúak, és a Naprendszer kialakulásakor bolygóvá nem vált kisebb törmelékdarabokból állnak. Gyakoriak az ütközések űrbalesetek, amikor váratlanul nagyobb törmelékek keletkeznek és kiszámíthatatlan pályán elinfulnak a föld felé. komoly kockázatot jelentenek az emberiségre ezek a váratlan balesetek. Bárki figyelheti hogy közelit-e valami felénk. https://theskylive.com/1979xb-tracker
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése