FIGYELEM! 10A fölött nincs védelem, az eszköz tönkre megy!
A gyakorlatban olyan digitális multiméterekterjedtek el, amelyek egyen- és váltakozó feszültségek, egyen- és váltakozó áramot és ellenállást is mérni lehet. A multiméterek többsége folytonosság- vizsgálatra (zárlatvizsgálatra) használható funkcióval is rendelkezik. A digitális elven működő mérőműszerek nem csak az alaptartományokban és nem csupán villamos mennyiség mérésére használatosak, hanem méréshatár-kiterjesztéssel és különféle átalakítókkal más villamos és egyéb
mennyiségek mérésére is alkalmassá tehetők. Bizonyos multiméter tipusoknála dióda szimbólummal jelzett funkció félvezetők (P_N átmenet) vizsgálatára esetenként tranzisztor vizsgálatára alkalmas funkciót is tartalmaznak.
Mindig a legmagasabb értéket állítjuk be és fokozatosan haladunk a kisebb felé a mérés során!
Minden alapvető mérési funkcióval rendelkezik.
Mérhető vele ellenállás/ szakadás, hálózati feszültség, akkummulátor feszültsége, vagy akár a töltés ellenőrzése, merülő félben lévő elemeinek ellenőrzése.
Negatív fekete a COM a pozitív a piros, a fölötte levő kettő közül
Biztonságos használat
• Először ellenőrizze próbaméréssel a multiméter működését.
• Mindig a nagyobb méréstartományban kezdje, majd utána kapcsoljon át (a mért
értéktől függően) eggyel kisebbe. Viseljen megfelelő védőkesztyűt (pl.: szigetelő
kesztyűt), ha a mérési pont mellett feszültség alatti, megérinthető részek vannak.
Jellemzők:
- DC feszültségmérés: 200mV/2000mV/20V/200V/500V
- AC feszülségmérés: 200V/500V
- DC árammérés: 2000uA/20mA/200mA/5A
- ellenállás mérés: 200/2000/20k/200K/2000K
- tranzisztor hFE mérés
- dióda- és szakadásvizsgálat
- 3 1/2 digites LCD kijelző
Tartozékok:
- használati útmutató
- mérőzsinór szett
- 1db 9V 6F22 tip. Elem
- 1 db biztosíték (500mA/250 V)
Vigyázat! Sérülésveszély! A multiméter rendeltetésellenes használata sérülésekhez, balesethez vezethet.
FIGYELMEZTETÉS!
Áramütés veszélye!
Sérülések a mérőérzékelőn, a mérőérzékelő vezetékén áramütéshez vezethetnek.
− Ellenőrizze, nem láthatók-e a multiméteren károsodások.
Ne vegye használatba a multimétert, ha például a mérőérzékelő, a mérőérzékelő vezeték
szigetelése sérült.
Mérés folyamata
Egyenáram feszültség mérése COM és VΩmA DCV 200m-nél 1,5 V mérhetünk vele (200m-100000mV=100V)
Egyenáram áramerősség mérése COM és VΩmA DCA 200m-nél 2,2 A mérhetünk vele (200µ-10A)
Váltóáram feszültség mérése ACV (200V-750V)
Ellenállás mérése COM és VΩmA (200Ω-2000kΩ=2MΩ) UF[mV]/IF=1,5 mA
Dióda mérése és szakadás mérése
Ellenállásmérésre kapcsolod a műszered. Ohm. Ω
Ha nulla, vagy közel nulla az érték, akkor nincs szakadás.
Ha végtelen vagy nagyon nagy érték, akkor szakadt.
Ha csak egy feszültségmérőd van és nem multimétered, létrehozol egy áramkört, igy: A kérdéses vezeték, egy ceruzaelem negatív pólusa, az elem pozitív pólusához a fesz. mérő pozitív mérővezetékét, a negatív mérővezetéket pedig a vezeték másik végéhez csatlakoztatod és már kész is az áramkör és mutatni fogja az elem feszültségét. A vezetéket a mérés ideje alatt meghúzod, hajlítgatod, ha a műszer egyáltalán nem mutat semmit a vezeték szakadt, vagy ha ez a mozgatás, húzgálás hatására következne be, szintén szakadás van a szigetelt vezetékben. Megfelelő gyakorlattal a szakadás helyét is meg lehet határozni.
Tranzisztor erősítési tényező mérése hFE NPN PNP foglalat (-3V és 10µA) hFE/IB=10 µA, UCE=3.2V bipoláris tranzisztor teszter
Működés feltétele 9V elem és biztosíték 500mA/250 V!
Anyagi károk veszélye! A multiméter a szakszerűtlen kezelés miatt károsodhat. − Vegye ki az elemeket a multiméterből, ha lemerültek, vagy ha hosszabb ideig nem használja a multimétert. Ezáltal elkerülhető az elemek kifolyása miatt bekövetkező esetleges károk. − Ne tegye ki az elemeket szélsőséges hatásoknak, ne tegye például fűtőtestre vagy ahol közvetlen napsugárzás éri. Erősebb kifolyás veszély! − Behelyezés előtt tisztítsa meg az elem és a készülék érintkezőit. − A használt elemeket mindig egyszerre cserélje. − Csak azonos típusú elemeket tegyen bele, különböző típusú vagy használt és új elemet vegyesen ne használjon. − A multiméter tisztításához éles, karcoló vagy súroló hatású tisztítószereket semmi esetre se használjon. Összekarcolhatják ugyanis a felületet. Soha ne merítse a multimétert vízbe vagy más folyadékba.
A föld alatt vezetett kábeleknél a szigetelés sérülése, elöregedése következtében földelődés, más néven földzárlat jöhet létre. Feltételezve, hogy a két vezeték közül csak az egyiknél következett be földelődés, és a hibás rész szigetelési ellenállása csak tört része a másiknak, a kábel földelődésének helye annak feltárása nélkül megállapítható.
A földelődés helyének megkeresése, Murray-híd
Murray-híd
Feszültségmentes állapotban meg lehet állapítani, a vezetékpár melyik ága sérült. Kijelölik a vezetékpárnak egy olyan szakaszát, ahol az egyik vezeték szigetelése ép, ez a szakasz a hálózatról le van választva, és a szakasz mindkét vége szabadon hozzáférhető. A vezetékszakasz egyik végét nagyon kis ellenállással összekötjük (rövidrezárjuk). Meghatározzuk a vezetékpár teljes L hosszát. A vezetékpár másik végére rákötjük az R1 és R2 változtatható értékű ellenállásokat, melyek másik végeit közösítjük. A vezetékvégek és az ellenállások közös pontjaira feszültséget kapcsolunk. Az ellenállások közösített pontja és a föld közé galvanométert kötünk. Így tulajdonképpen egy Wheatstone-hídat alakítva ki. A hidat az R1 és R2 ellenállások változtatásával kiegyenlítjük. Feltételezve, hogy a földzárlat L1 távolságra van a mérőponttól (az R1 ellenállással összekötött pont), annak r1 ellenállása van. A földelési ponttól a másik mérőpontig pedig L2 hosszúságú, és r2 ellenállást képvisel. Mivel a vezetékpár hossza L, az L2 vezetékszakasz hossza L2 = 2×L-L1 Ebből következően
R1/R2 = r1/r2
ha a vezetékek anyaga, hőmérséklete, keresztmetszete azonos, akkor
R1/R2 = L1/L2 behelyettesítve R1/R2=L1/(2×L-L1) és L1=L×2×R1/(R1+R2)
Ha a két vezeték keresztmetszete, vagy anyaga nem azonos, még egy méréssel meghatározzuk az adott vezetékpár teljes ellenállását. Mivel R = r1+r2 ennek ismeretében az első mérés adataiból kiszámítható az r1 és r2 értéke, és ebből a távolságok.
Zárlat helyének keresése
Zárlati hely keresésének vázlata
A vezetékpár zárlatának megkereséséhez az egyik vezeték két végére egy feszültségmérőt kötünk egy mérővezeték használatával. A vezetékpár két (azonos oldali végére sorbakötünk egy feszültségforrást, egy ampermérőt, és egy változtatható ellenállást. A változtatható ellenállással beállítunk egy olyan értéket, hogy mindkét műszer kiértékelhető eredményt mutasson. Mivel az ampermérő köre a B zárlati ponton keresztül záródik, az áram és feszültség egyidejű mérésével meghatározhatjuk az egyik ér A-B darabjának ellenállását (R). A hosszúság számítható az A-B = L = q×σ×R/2 egyenletből, ahol L méterben, q mm2-ben és R Ω-ban helyettesítendő, σ a fajlagos vezetőképesség m/mm2Ω-ban.
Kedvencem ez az elektromos feszültség-érzékelő érzékelő teszter érintésmentes toll. Ha a kábelben van áram függetlenül attól hogy fogyasztó van-e rá csatlakoztatva sipolással jelzi nekem.
Mellesleg csak 500 forintba került.
Egy szakadás helyének keresése
Mellesleg csak 500 forintba került.
Egy szakadás helyének keresése
Egy kábelben az ér szakadásának helyét elektromos kapacitás mérésével lehet megkeresni. Az érnek a védő fémburkolathoz és az ahhoz kötött többi érhez képest van kapacitása. A kábelvég hozzáférhető részén megmérjük a szakadt ér és a fémburkolat között a kapacitását váltakozóáramú hidas kapcsolásban. A szakadás helye x távolságra van a mérés helyétől, és Cx kapacitás mérhető. Mivel ismert az ép kábelér L hosszúsága, és a CL kapacitása a fémburkolathoz, és az ahhoz kötött többi érhez képest. Ha a kábel szerkezete egész hosszában azonos, akkor
x/L = Cx/CL és x = L×Cx/CL.
Ha a kábel mindkét vége hozzáférhető, megmérjük a szakadt ér másik felének is a kapacitását (CL-x) a burkolathoz. Feltételezve, hogy Cx+CL-x = CL, így a keresett távolság
x = L×Cx/CL = L×Cx/(Cx+CL-x)
Szakadás meghatározása egyszerűen
Egyik oldalról méred, X pf, másik oldalról méred, Y pf. Ha a kettő egyforma, nincs szakadás. Ha véletlenül mégis és egyforma az érték, pontosan középen van a szakadás. Eltérés esetén a kapacitások arányában találod meg a szakadást.
Pl. 45 pF - 90 pF, akkor 1/3 - 2/3.
Lehet kapacitásméréssel vagy a reflexiós elven történő hibamegállapítás!
Tegyük fel hogy van egy 1km hosszú érpárod, és az A ér meg van szakadva, a B pedig jó. Ha a vezeték kezdő oldalán egy kapacitásmérővel 40nF-ot a túlsó oldalán pedig 60nF-ot mérsz a két ér között akkor a szakadás helye 400m-re található a kezdő végétől.
Képzelj el egy földalatti, pár km hosszú kábelt... Ha elszakad ( pl. munkagép elvágta az erdő-mező közepén!), vagy szigetelési hiba miatt beázik,akkor nem biztos, hogy megéri kiásni, kiszedni a kábelt és újat lefektetni! Sokszor érdemes megkeresni a hiba helyét és a szakadást javítani! Erre negyon jó megoldás a korábban leírt kapacitásméréssel vagy a reflexiós elven történő hibamegállapítás!
Nézzünk egy egyszerű példát, tegyük fel hogy egy három fázisú hosszabbító szakadt, ha a kábelre rátekersz vagy húsz menet zománcozott réz huzalt de lazán és a két vége közzé bekötsz egy glimm lámpát.A vezetékre egyesével rákötöd a fázist.A glim lámpának világítania kell mert úgy működik mint egy áram váltó trafó.Majd szépen végig húzod a vezetéket a tekercsben és ahol kialszik a glimm lámpa ott a szakadás.Ha nem alszik ki akkor átkötöm a következő vezetékre a fázist és megismétlem a műveletet.
Veszek egy vezetéket, a bemenetére ráadok egy keskeny négyszögimpulzust. Ha a vezeték vége nincs illesztve lezárva, akkor visszaverődik a végéről. A kiadott jel és a visszavert jel közötti időeltérés a hiba helyétől és a vezetéken lévő jelterjedési sebességtől függ. 10-20 m-es távolság emlékeim szerint detektálható nem "csúcstechnikájú" műszerekkel ( előtte a terjedési sebesség meghatározása miatt szükség van egy etalon hosszúságú kábelre vagy jó érpárra. A 4szögjel visszaverődési sebességből kiszámolni a hosszot egyszerű.
Néha a problémát egy fázisceruzával is meg lehet oldani! Néha elég a fejünket használni, elég egy kis leleményesség. Ha háromeres hálózati hosszabbítóról van szó, akkor egyszerűen rákötsz a másik végére agy asztali lámpát, és meghajtogatod a kábelt és ott szikrázik ahol a szakadás van A a fázisceruzára ami érintkezés nélkül is világít, vagy lehet összerakni mérőhidat is erre a célra (alapvetően az is a kapacitáskülönbségen alapul).
A szakadt érre a fázis a többire 0 a túlsó végén a szakadtat átkötni egy égővel a nullára .Ezután a fázisceruzát csak végighúzod a kábel oldalán. A glimmes megoldás olcsóbb ,de ez a ceruza egyébként is jó szolgálatot tesz ,mivel kéznél van inkább ezt ajánlom. A rekurzív bináris keresést is említhetném de félek ezt már nem értik meg.
A fapados módszer volt sokáig az impulzus visszaverődés mérés. Impulzus generátorra ráteszel egy oszcilloszkópot, arra pedig a kábelvéget. Keskeny kb. 1 MHz -es impulussal, 150 ohmos impedanciával meghajtod, és megméred a két impulzus közti időkülönbséget, amiből számolhatod a visszaverődés távolságát.
(ha nincs rajta a kábel a generátor + szkópon, egy impulzust látsz, ha ráteszed a kábelt, kettőt. Addíg állítgasd a frekvenciát, amíg a két impulzus jól elkülönülten látszik)
Impulzus generátort összerakhatsz 555 -ből, vagy TTL, CMOS IC -kből. Egy astabil, és egy monostabil áramkörből.
Folytonosságvizsgálló
A kábel szakadás helyét nagy pontossággal egy kapacitív Wheastone híddal lehet remekül meghatározni. A méréshez kell egy hangfrekis generátor, a híd egyik ágában egy potméter, annak a csúszkája egy nagyimpedanciás fejhallgató egyik kivezetésére, a másik ágára pedig a szakadt ér két vége került és egy nem szakadt ér pedig a fejhallgató másik kivezetésére.
Jegyzet:
Védővezető folytonosságának ellenőrzése próbalámpás módszerrel
Az MSZ 4851-1:1988 szabvány 4.2.1. pontja szerint rögzítetten szerelt védővezető folytonosság-vizsgálatát közvetlenül földelt rendszerű hálózat esetén a földhöz képest maximálisan Um = 250 V névleges feszültséggel, Im=20 és 60 mA közötti mérőáramértékkel kell elvégezni. Törpefeszültségű mérési módszer használata esetén a vizsgálóáram értéke 5 és 10 A között legyen. A próbalámpás vizsgálati módszer lényege, hogy a megfelelő értékű vizsgálóáramot két, egymással sorba kötött, 15-25 W-os névleges teljesítményű izzóval hozzuk létre. Ezeket először a fázis- és a nullavezető, majd a fázis- és a védővezető közé kapcsoljuk, majd a lámpák kigyújtásával ellenőrizzük az adott védővezető állapotát. A védővezető folytonosnak tekinthető, ha az izzók mindkét kapcsolási elrendezés esetén megközelítőleg azonos fényerősséggel világítanak. Ennél a mérésnél fontos, hogy „hagyományos” izzót használjunk (amik beszerzése manapság egyre nehezebb feladat), mert energiatakarékos fényforrás esetén például előfordulhat, hogy a bemelegedési idő miatt hamis következtetésre jutunk a védővezető folytonosságával kapcsolatban. Továbbá LED-es fényforrás, glimmlámpa sem használható, mert szintén félrevezethetnek.
1. kép: próbalámpás vizsgálati módszer
Védővezető folytonosságának ellenőrzése feszültségméréssel
A vonatkozó MSZ 4851-1:1988 szabvány 4.2.2. pontja szerint a védővezető állapotának műszeres ellenőrzése elvégezhető voltmérő segítségével, a fázisvezető és a védővezető közötti feszültségérték mérésével. A védővezető folytonosnak tekinthető, ha a voltmérővel a mérőpontok között gyakorlatilag a fázisfeszültséget mérjük. A mérés kialakításánál figyelembe kell vennünk az ellenőrzésre vonatkozó általános előírások között szereplő mérőáram-értéket (Im=20…60 mA), melyet a voltmérővel páhuzamosan kapcsolt, megfelelő értékű sönttel hozunk létre. A mérőellenállás értékének meghatározásakor az adott rendszer fázisfeszültségét, maximálisan Um=250 V-ot kell figyelembe venni. A megengedett mérőáramok és a fázisfeszültség értékeiből meghatározható a voltmérő és a sönt eredő ellenállása (230 V fázisfeszültség esetén az értéke 3,8…11,5 kOhm). A voltmérő belső ellenállása adott (le kell olvasni a műszer adattáblájáról), már „csak” a sönt ellenállását kell kiszámítani a következő képlet alapján:
Re = (Rb×Rs)/(Rb+Rs)
ahol Re az eredő ellenállás, Rb a voltmérő belső ellenállása, Rs a sönt ellenállása.
Védővezető folytonosságának ellenőrzése belső áramforrású ohmmérővel
A vizsgálandó védővezető fizikai paramétereinek (anyag, hossz, keresztmetszet) ismeretében számítással meghatározható az adott védővezető ellenállásértéke. Az MSZ 4851-1:1988 szabvány 4.2.4. pontja engedélyezi a védővezető folytonosság-ellenőrzését ellenállásmérő műszer alkalmazásával. Digitális műszerrel szemben támasztott követelmény, hogy legalább 0,1 Ohm-os felbontással rendelkezzen. Analóg műszer esetén a legkisebb leolvasható skálaértéke legyen legalább 0,1 Ohm, és a megfelelő pontosság és a mérendő ellenállás várhatóan alacsony értéke miatt végkitérése ne haladja meg az 5 Ohm-os értéket. A módszer hátránya, hogy a vizsgálatra vonatkozó követelmények betartása mellett a védővezető állapotának ellenőrzése csak szakaszosan megoldható. A védővezető szakaszos vizsgálata nem okoz gondot a vizsgálati jegyzőkönyv elkészítése szempontjából, hiszen ha két pont közötti védővezető-szakasz részegységenként folytonos, és az egyes részegységek is egymással, akkor egyben is folytonosnak tekinthető. Az eddigi módszereknél kényelmesebb és praktikusabb, ha a vizsgálathoz érintésvédelmi műszert alkalmazunk, ahol a mérést egy gombnyomással el tudjuk végezni.
Védővezető folytonosságának ellenőrzése célműszerrel
Az MSZ EN 61557-4:2007 vonatkozó előírásai szerint a védő- és potenciálkiegyenlítő vezetők folytonosságvizsgálatát erre alkalmas célműszerrel kell elvégezni, a vizsgálandó vezető ellenállásértékének meghatározásával . A szabvány a mérés elvégzéséhez maximálisan 24 V-os mérőjelet határoz meg 1 Ohm-os ellenállásérték esetén, legalább ±200 mA-es mérőáramérték mellett. A mérést a vonatkozó követelmények szerint váltott polaritással kell elvégezni. Abban az esetben, ha a mérőműszer nem teszi meg automatikusan a polaritásváltást mérés közben, akkor ezt a mérő személynek kell elvégeznie a mérővezetékek felcserélésével és a mérés megismétlésével (illetve van még egy lehetőség, mikor a műszeren egy gombnyomással lehet a mérőáram polaritását váltani). A vonatkozó szabványok a védővezetőt folytonosnak tekintik, amennyiben a mért ellenállásérték kisebb, mint 2 Ohm. Amennyiben a védővezető hossza miatt ez a határérték nem teljesíthető, lehetőségünk van a védővezető ellenállásértékének kiszámítására a hossz, a keresztmetszet és a védővezető anyagának ismeretében:
RPE = ρ×(l/A)
ahol ρ a fajlagos ellenállás, Ω×(mm2/m)
Jellemző értékei: vörösréz 1/56, alumínium ⅓5, vas 1/10
Abban az esetben, ha a mért ellenállásérték nem mutat 10%-nál nagyobb eltérést a számított értékhez képest, a védővezető folytonosnak tekinthető. Ennél a vizsgálati módszernél két mérővezetéket használunk, egyik végüket a műszerünkhöz, a másikakat pedig a mérendő védővezető két végpontjához csatlakoztatjuk. Ezután a mérés már indítható is lenne, azonban ne feledjük, a mérendő ellenállásérték általában igen kicsi (Rmért < 2 Ohm), nagysága akár a mérővezetékünk ellenállásával összemérhető. (Különösen igaz ez azokban az esetekben, amikor akár több 10 méter mérővezetéket is használunk a mérendő védővezetők hossza miatt.) A mérés elvéből adódóan a mérővezetékek ellenállását is belemérjük a védővezető ellenállásába, vagyis a mért érték a védővezető és a mérővezetékeink ellenállásának összege, nem pedig az, amit mérni szerettünk volna. Ezt elkerülendő, a mérővezetékeink ellenállásának értékét le kell vonni a mért értékből, ezt a műszerek elvégzik helyettünk, amennyiben a mérővezetékeket „kinullázuk”, másnéven „kompenzáljuk” a műszerben a mérést megelőzően . Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy a műszerhez csatlakoztatott mérővezetékeinket öszszezárjuk, és megnyomjuk a műszeren a megfelelő gombot (komp., cal., zero stb.). Ezt követően a műszer minden méréskor automatikusan ki fogja vonni a mért értékből a mérővezetékek ellenállását, a kijelzőn már csak a végeredményt mutatva a felhasználónak. Az esetek többségében a műszerek a kompenzálás értékét még kikapcsolás esetén sem felejtik el. A mérővezetékek változtatása esetén a kompenzálást azonban újra el kell végezni, hiszen nincs két egyforma ellenállásértékű mérővezeték. Nagy kiterjedésű villamos berendezések esetén, ha a mérővezeték hossza nem elegendő, a védővezetőhálózat részegységekre bontható, amely részegységek mérését önállóan el lehet végezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése