2022. február 27., vasárnap

Amiről nem beszél senki, avagy miért nem vették fel az EU-ba Ukrajnát?


A nemzetiségek jogainak megkurtitása miatt!

Ukrajna oktatáspolitikájának irányait, illetve az állami oktatáspolitikai kisebbségi
vonatkozásait számos dokumentum fogalmazza meg:

–Ukrajna Alkotmánya (1996);
–Ukrajna oktatási törvénye (1991);
–Ukrajna törvénye az iskola előtti nevelésről (2001);
–Ukrajna törvénye az általános középfokú oktatásról (1999);
–Ukrajna törvénye a szakoktatásról (1998);
–Ukrajna törvénye a felsőoktatásról (2002);3
–Az oktatás fejlesztésének nemzeti doktrínája (1992);
–Ukrajna törvénye az Ukrán SZSZK nyelveiről (1989);
–Ukrajna törvénye a nemzetiségi kisebbségekről (1992);
–Két- vagy többoldalú államközi egyezmények és szerződések;
–Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről (az ukrajnai
ratifikáció éve 1997);
–A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája (a ratifikáció
éve 2003).

A kisebbségi oktatás vonatkozásában a fenti dokumentumok elemzése alapján az alábbi főbb oktatáspolitikai irányvonalak és célok fedezhetők fel:
 – a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosítása Ukrajna valamennyi állampolgára számára, nemzetiségtől, nemtől, társadalmi vagy etnikai származástól, vallástól vagy anyanyelvtől függetlenül; 
– a nemzeti kisebbségek oktatási igényeinek kielégítése és az etnikai kisebbségek kultúrájának fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtése; 
– a nyílt polgári társadalom és a nemzetiségek közötti kapcsolatok értékeinek közvetítése;

 Az oktatási törvények megtalálhatók Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma
honlapján:                       http://www.mon.gov.ua

– a nemzetiségek közötti egyenlőség eszméjének tudatosítása, az egy
más iránti tolerancia és tisztelet atmoszférájának megteremtése;
– a multikulturális Ukrajna értékeinek, illetve az ukrajnai kisebbségek
nemzeti történelme és kultúrája sajátosságainak tanulmányozása;
– a központi minisztériumi szabványoknak és követelményeknek meg-
- felelő színvonalú oktatás biztosítása a nemzetiségi tannyelvű iskolákban is.
Az állam oktatáspolitikájában központi helyet foglal el az oktatás nyelvének és a nyelvoktatásnak a kérdése. Ukrajnában a kisebbségek vonatkozásában a nyelv- és oktatáspolitika legfontosabb megfogalmazott céljai és feladatai a következők:
– az államnyelv (az ukrán) elsajátítása az ország valamennyi állampolgára által;
– az anyanyelven való tanulás vagy az anyanyelv tanulása jogának biztosítása;
– legalább egy világnyelv elsajátítása.
Az oktatási és nyelvpolitika említett keretein belül az egész oktatási folyamat része a nyelvi kultúra, a nyelvi tolerancia kialakítása és fejlesztése, a kulturális, nyelvi és etnikai sokszínűség iránti tiszteletre nevelés. Ukrajna Alkotmányának 53. cikkelye szerint „A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok számára a törvénynek megfelelően szavatolják azt a jogot, hogy anyanyelvükön tanuljanak vagy tanulják anyanyelvüket az állami és a helyhatósági tanintézetekben vagy a nemzeti kulturális társaságok
közreműködésével”. 1999. december 14-én az Alkotmánybíróság határozatban értelmezte az
Alkotmány 10., nyelvekről szóló cikkelyét.  Az Állásfoglalás érinti az oktatás nyelvének problémáját is. A dokumentum szerint Ukrajnában az óvodai nevelés, az általános középfokú oktatás, a szakképzés és a felsőoktatás nyelve az ukrán; az Alkotmány 53. cikkelye, valamint az ország más törvényei értelmében az állami és nem állami oktatási intézményekben az államnyelv mellett az oktatási folyamatban használható és oktatható a kisebbség nyelve is. Ukrajna törvénye a nemzetiségi kisebbségekről az Alkotmányhoz hasonlóan fogalmaz a kisebbségek oktatásáról: „Az állam minden nemzetiségi kisebbség számára garantálja a nemzeti-kulturális autonómiához való jogot: az anyanyelv használatát és az anyanyelvi oktatást vagy az anyanyelv tanulását az állami oktatási intézményekben, illetve a nemzetiségi kulturális szövetségeken keresztül, továbbá a nemzetiségi kulturális hagyományok fejlesztését, a nemzeti jelképek használatát, a nemzeti ünnepek méltatását, a saját vallás gyakorlását, az irodalmi, művészeti, tömegtájékoztatási eszközök iránti igények kielégítését, nemzetiségi kulturális és oktatási intézmények létrehozását, valamint minden más tevékenységet, amely nem mond ellent a hatályos törvényeknek” (6. cikkely). 

 Az Állásfoglalást lásd: http://www.minelres.lv/NationalLegislation/Ukraine/
Ukraine_ConstCourtLanguage_Ukrainian

Ukrajna nyelvtörvényének 25–29. cikkelye szabályozza közvetlenül az oktatás nyelvét. A 25. cikkely értelmében az oktatás nyelvének megválasztása elidegeníthetetlen jog; az állam garantálja az anyanyelvi oktatáshoz való jogot. A 26. cikkely az óvodai nevelés nyelveként az ukránt nevezi meg, de megjegyzi, hogy azokon a területen, ahol a kisebbségek kompakt tömbben élnek, létrehozhatók olyan óvodák, illetve óvodai csoportok, ahol a nevelés nyelve a kisebbségi nyelv. A 27. cikkely szerint az iskolai oktatás nyelve az ukrán. Azokon a területen, ahol a kisebbségek kompakt tömbben élnek, létrehozhatók olyan iskolák, illetve iskolai osztályok, ahol az oktatás nyelve a kisebbségi nyelv. Ezen iskolákban / osztályokban is kötelező az államnyelv oktatása. A szakmunkásképző és felsőoktatási intézmények oktatási nyelvét a 28. cikkely határozza meg. Az oktatás nyelveként ez a cikkely is az ukránt
nevezi meg, ám a fent említett feltételek fennállása esetén lehetőséget teremt arra, hogy az ukrán mellett a kisebbségek nyelve is az oktatás nyelve legyen. Továbbá lehetőséget nyújt arra is a törvény, hogy a nemzetiségi kádereket képző szakokon olyan csoportokat hozzanak létre, ahol az oktatás nyelve a
kisebbségi nyelv. Az ukrán nyelv oktatását ezen csoportokban is biztosítani kell. A 29. cikkely a felvételi vizsgák nyelvét szabályozza. Az oktatásról szóló törvények mindegyikében található az oktatás nyelvére vonatkozó rész. Mindegyik dokumentum szerint Ukrajnában az oktatás nyelvét az Alkotmány és a nyelvtörvény határozza meg. Az oktatás fejlesztésének nemzeti doktrínája című dokumentum szerint Ukrajnában biztosított a nemzetiségi kisebbségek oktatási igényeinek anyanyelven történő kielégítése, kultúrájuk megőrzése és fejlesztése, valamint támogatása és védelme az állam által. 

A belső jogszabályok mellett Ukrajna számos állammal kötött két- vagy többoldalú egyezményeket a kisebbségek jogállásáról, s ezekben az oktatási jogokról is szó esik. Ilyen egyezmény van érvényben Ukrajna és Magyarország, Románia, Belarusz, Lengyelország, Üzbegisztán, Németország stb. között.5
Az államközi egyezmények mellett Ukrajna a kisebbségek oktatási jogainak szabályozása során figyelembe veszi a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló hágai ajánlásokat, az Ukrajna által 1997-ben ratifikált Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről című dokumentumot, valamint az Ukrajna által 2003-ban ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját. 
A Keretegyezmény alkalmazásáról írott beszámolójában Ukrajna a kisebbségek oktatási jogai kapcsán érdekes módon többször is hangsúlyozza az államnyelv elsajátításának szükségességét, azonban a kisebbségek nyelvén történő oktatás kapcsán mindössze ennyit jegyez meg: „Ukrajnában a nemzeti
kisebbségek oktatása a kisebbség anyanyelvén és államnyelven, ukránul folyik. Az államnyelv állandó kötelező tantárgy Ukrajna egész területén valamennyi oktatási intézményben.  http://portal.rada.gov.ua
A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok számára a törvénynek megfelelően szavatolják azt a jogot, hogy anyanyelvükön tanuljanak vagy tanulják anyanyelvüket az állami és a helyhatósági tanintézetekben vagy a nemzeti kulturális társaságok közreműködésével. Az oktatás nyelvét minden konkrét esetben a végrehajtó hatalom helyi szervei határozzák meg, figyelembe véve a szülők vagy a gyámok kéréseit.” (Second Report of Ukraine on Observation of the Framework Convention
for the Protection of National Minorities, p 44). A Karta ukrajnai ratifikációjáról szóló törvény 6  alapján a dokumentum hatálya 13 ukrajnai kisebbségi nyelvre terjed ki. A Kartáról szóló törvényben a
Karta 8. cikkelyéből (Oktatás) az alábbi részeket vállalta Ukrajna: 1. pont a (iii), b (iv), c (iv), e (iii), f (iii), g, h, i alpontjai, valamint a 2. pont (lásd Beregszászi–Csernicskó 2004). Ha alaposan elemezzük ezeket a pontokat, kiderül, hogy Ukrajna minimálisan kötelezte el magát a kisebbségi oktatás terén.

Nemzetiségek;

Ukrán 37 millió
Orosz  12 millió
Lengyel 0,5 millió
Belorusz 0,5 millió
Moldáv 0,5 millió
Magyar  0,5 millió
Román  0,5 millió
Szlovák 
Német
Cigány 
Bolgár
Krími tatár
Zsidó 
Örmény 
Görög
Tatár 
Azerbajdzsán 
Grúz
Gagauz 
Koreai 
Üzbég 
Csuvas 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése