ki gondolná hogy Szabolcs Vármegye közgyűlése 1688. február 13-án. Demecserben ült össze. Pedig igaza. Szabolcs vármegye, még a magyarok bejövetelének idejében is, nagyrészt mocsaras, igen gyéren lakott terület volt; mert kezdetleges kultúra mellett az árvíztér csak ritka lakosságnak nyújthat elegendő lakóhelyet. Itt éltek a jazygok, akiket még a mocsaras területen a rómaiak sem és a germánok sem tudtak leigázni. Itt telepedtek le a lovas búrok, a hatalmas termetü bastarnák és később a gótokkal közeli rokon gepidák. A hunn uralom megdőltével, Ungvár vidékétől a Tiszáig terjedő területen, szlávok telepedtek le. A népvándorlás további hullámai ezen mocsaras területek védelme alatt álló őslakosságot nem tudták elseperni, s védelmükre hathatós eszközül szolgáltak a földsánczok. A Tisza partján és a Nyírség mocsarai közt elterülő földvárak, mint Demecser, Pazony és Pócs-Petri községek határában, szláv kéztől származnak, hasonlókép a szabolcsi földvár is, mely azonban későbbi keletű. Ott, hol a szlávok már ilyeneket találtak, siettek azokat a maguk részére felhasználni. Ezek a földvárak nemcsak a népvándorlás viharai, hanem az árvizek ellen is biztos védelmet nyújtottak. A IX. században e területen a soknejü Mén-Marót uralkodott. A későbbi kor igriczei s regősei emelték az egyszerű szláv törzsfőket bolgár vezérekké s kazár népek uraivá. A beköltözködő magyarok először Szalán birtokát foglalták el a Sajóig, majd a Zagyváig. A Bodrog-köz elfoglalása után Árpád Mén-Maróthoz küldött követeket, hogy engedje át neki a Szamos vízétől a nyíri részekig terjedő földrészt. Mén-Marót ellentállott, mire Árpád Szabolcs, Thass és Töhötöm vezéreket bízta meg e terület elfoglalásával. Szabolcs, Thaas és Töhötöm vezérek. Szabolcs 892. tájban a tiszaládi (ma Ladány) révnél úsztatott át Mén-Marót földjére. A Tiszán való átkelés után Szabolcs és Thass észak felé vonúltak, s a ritka népességű vidéket hatalmukba kerítették. A Tisza és a Bodrog egyesülésénél, szemben a mostani Tokaj szőlőkoszorúzta dombvidékével, Szabolcs megpihent, s a meghódolt szlávokkal a további előnyomúlás hátvédéül szolgáló földvárat építtetett, azt Ekölcs oltalmára bízta, maga pedig a Tisza tekervényes partján tovább vonúlt a Szamos völgye felé. Az újonnan épült földvár, a hódító vezér nevéről Szabolcs várának neveztetett, s idők folyamán mind nagyobb fontosságra jutott. Míg Thass a Szamos-folyó völgyén vonúlt lefelé, addig Töhötöm nekivágott a Nyír erdejének s seregével egész a Hómosó érig jutott, mely a mai Szilágy vármegyében, a Berettyónak egy Tasnád felől jövő ága. A hódítók elől menekülő nép Mén-Maróthoz futott, aki ekkor már nem gondolt az ellentállásra; a szlávok pedig csakhamar beletalálták magokat új helyzetökbe, mert ők tulajdonképen csak urat cseréltek. Szalán a Kárpátok északkeleti rengetegeire támaszkodva, uralmát egy évtizedig fentartotta. Árpád 903-ban foglalta el Borsova várát, azt földig lerontatta, Szalán katonáit pedig lánczra verve, Ung várába vitette. E vár csakhamar ismét felépülvén, hatalmas védbástyájául szolgált a szabolcsi síkságnak az északról jövő támadások ellenében, - védelmi szerepéből kifolyólag csakhamar kiterjeszkedett a mai Szabolcs vármegye területére. A betelepülő magyarok a meghódolt szlávokat nem írtották ki, hanem szolgaságba vetették, őket főleg földmunkára és halászatra alkalmazván. A Tisza partján csakhamar virágzó halásztanyák keletkeztek. Thass pedig a meghódolt nép kérelmére, a Nyír és a Tisza közt elterülő területen, vásárhelyet alapított, mely vásárhely róla Tassvásárhelynek (ma Tass) neveztetett. A beköltözködő magyarok a meghódolt területet azonnal birtokukba vették. Kézai Simon szerint, Kund, a IV. törzsfő, a mai Szatmár vármegyének a Nyír körüli részeit foglalta el és valószínűleg a mai Szabolcs vármegyére is kiterjeszkedett. Az Acsád kún vezér törzsétől származott Itej és György a honfoglalás utáni időben Koós vagy Kelenföld nevű területet foglalták el.
2025. október 28., kedd
2025. október 27., hétfő
Gyógyitó természet a házkörül
Aranyvesszőfű: Gyulladáscsökkentő hatású, segít csökkenteni az ízületi gyulladást és enyhíti a köszvény tüneteit. Vizelethajtó hatásánál fogva segít a méreganyagok kiürítésében, többek között a köszvény kialakulásában főszerepet játszó húgysav kihajtásában.
Feketeribizli levél: Rendkívül gazdag antioxidánsokban, melyek segíthetik a szervezet méregtelenítését és csökkenthetik a gyulladást.
Nyírfalevél: Vizelethajtó hatása révén hozzájárulhat a húgysav kiválasztásához, ami fontos a köszvény kezelésében.
Kislevelű hárs virág: Értékes gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, segíthet enyhíteni az ízületi fájdalmakat.
Gyermekláncfű levél: Méregtelenítő hatású, támogatja a máj működését, és csökkentheti a köszvény tüneteit.
Veronikafű: Javíthatja a vérkeringést és csökkentheti a gyulladást, így hozzájárulva a köszvény kezeléséhez.
Mezei zsurló hugyuti vese
Zsálya gyulladás antibiotikum
Hársfavirág köptető, vizelethajtó
Citromfű, nyugtató, pajzsmirigy, herpesz, puffadás, májtisztitó,
Menta emésztési zavarokban, puffadás esetén, valamint az epehólyag és az epevezeték gyulladásos betegségei
A csalán vértisztító, vizelethajtó, vérképző. A vese és hólyaghomok képződését megakadályozza, elhajtja a már meglévőt. Csökkenti a vércukorszintet is.
Máj és epebántalmakra, gyomor- és légzőszervek hurutos megbetegedéseire, fáradékonyság ellen is használják teáját. Reumatikus, ízületi fájdalmakra, érszűkületre, hajhullásra külsőleg használjuk. Levelét tavasztól őszig, gyökerét ősszel vagy tavasszal gyűjtjük.
Gyermekláncfű máj- és emésztési problémákra, vízhajtóként, valamint magas vérnyomás és cukorbetegség esetén használnak. Hatékony a szervezet méregtelenítésében, serkenti az epe- és máj működését, javítja az emésztést, és a levelei gazdagok vitaminokban és ásványi anyagokban. Külsőleg bőrproblémákra is alkalmazható, a gyökerének inulintartalma pedig vércukorszint-szabályozó hatású.
A szeder levél gyógynövényként számos gyulladáscsökkentő, összehúzó és antibakteriális hatása miatt népszerű. Használják hasmenés, húgyúti fertőzések, szájüregi gyulladások, valamint a fehér folyás kezelésére. Külsőleg öblögetéshez is kiváló, belsőleg pedig izzasztó, vizelethajtó, valamint immunrendszer-erősítő hatású lehet.
A bársonyvirág (büdöske) sokoldalú gyógynövény, mely fertőtlenítő, antibakteriális, gyulladáscsökkentő és emésztésjavító hatású. Számos betegség kezelésére használható külsőleg és belsőleg is, például bőrbetegségek, fülgyulladás vagy reumatikus panaszok esetén. Emellett gazdag karotinoidokban, így különösen a szem egészségére is jótékony hatással van, és a szürkületi vakság vagy farkasvakság enyhítésére is alkalmazható.
Eukaliptusz (Ecalyptus globulus)
Az eukaliptusz olajból tipikusan olyan köptető készíthető, amely fellazítja a nyákot. Nemcsak köptetőként, de légzésterápiaként is alkalmazható, amennyiben az eukaliptusz gőzöket belélegezzük. Ezenkívül tea formájában is rendkívül hatásos, mivel képes felszívódni a szervezetben és a megfelelő helyen kifejteni hatását.
Fokhagyma (Allium sativum)
A fokhagyma talán a legismertebb antivirális gyógynövény, ami sokaknál előkerül az influenza időszakban. Ez a gyógynövény az influenzán és a megfázáson kívül a hörghurutot is maradéktalanul gyógyítja. Rendkívül áldásos a légúti megbetegedések gyógyításában, olyan vegyületet is tartalmaz, mint az allicin, amely az egyik legjobb természetes fertőtlenítő. Ez az aromás vegyület több hasonló társával együtt a tüdőn keresztül távozik, többek között ez az oka annak, hogy kellemetlen, fokhagyma szagú a leheletünk miután fokhagymát ettünk. Ugyanakkor ez az oka annak is, hogy hatásos a légiúti betegségek ellen.
Molyhos ökörfarkkóró (Verbascum thapsus)
A német E-Bizottság ezt a növényt kifejezetten ajánlja légúti betegségekre, ennek oka, hogy a növény köptető hatású és segít felköhögni a lerakódott nyákot. További jótékony hatása közé sorolható, hogy baktériumölő, nyugtatja a torkot és enyhíti a köhögő rohamokat.
Nagy csalán (Urtica dioica)
A csalán néhány éve igen felkapott a hörghurut és az asztma enyhítésében. A csalánlevél és gyökerének leve mézzel és cukorral édesítve kiváló egészséges csemege a betegség során. A csalánból teát is készíthetünk, amely ugyanúgy kifejti áldásos hatását.
Borostyán (Hedera helix)
A német E-Bizottság szintén ajánlja ezt a gyógynövényt a légúti panaszok megszüntetésére.
Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)
A lándzsás útifűről biztosan mindenki hallott már, aki szerette volna légúti megbetegedéses tüneteit természetes módszerekkel kezelni. Ez a gyógynövény kiválóan funkcionál köhögőcsillapítóként és baktériumölőként. Legegyszerűbb felhasználási módja, ha tesz egy teáskanálnyi szárított gyógynövényt egy csésze forró vízbe majd hagyja ázni, amíg ki nem hűl.
Madárkeserűfű (porcsinfű, polygonum aviculare)
A madárkeserűfű szintén légzőszervi megbetegedésekre, köhögésre, hörghurutra ajánlott, amit a német E-bizottság is megerősített.
Orvosi szappanfű (Saponaira officinalis)
Ennek a gyógynövénynek a gyökerében van orvosság, hiszen az orvosi szappanfű gyökere köptető hatású. A növény gazdag szaponinokban, amelyek fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásúak, valamint szinergikus kölcsönhatásban vannak más vegyületekkel. Alkalmazása egyszerű, főzzön valamilyen gyógynövény teát és tegye hozzá az orvosi szappanfű gyökerét, hagyja állni benne, majd fogyassza el.
Orvosi ziliz (Althaea officinalis)
Még egy olyan gyógynövény, amely mellett a rangos E-Bizottság letette a voksát, ha hörghurutról van szó. Nem is véletlen, tekintve, hogy az orvosi ziliz gyökere fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású. Bár lehet, hogy kevesen tudják, de ezt a növényt évszázadok óta használják hörghurut, megfázás, köhögés és torokfájás gyógyítására.
Pemetefű (Marrubium vulgare)
A pemetefűről alkotott vélemény megoszlik a népgyógyászatban. Míg a német E-Bizottság előnyben részesíti hörghurutra, addig az amerikai FDA szerint hatástalan a hörghurut kezelésére. Nem tudni az amerikaiak miért marasztalják el a gyógynövényt, de egy biztos a régiek évszázadokig alkalmazták légúti betegségekre. Ha szeretné kipróbálni készítsen pemetefű teát, ízesítse cukorral vagy mézzel és győzödjön meg saját maga a pemeteű jótékony hatásáról.
Tarackbúza (Agropyron repens vagy Elymus repens)
Szintén hatásos légúti megbetegedésekre.
Tavaszi kankalin (primula veris)
Még egy kiváló gyógynövény, amit az E-Bizottság ajánl. Fogadjuk meg tanácsukat és készítsünk teát egy teáskanálnyi szárított kankalin virágából vagy gyökeréből és alkalmazzuk köptetőként megfázásra, illetve hörghurutra.
Paprika és C-vitamin tartalmú gyógynövények
A megfelelő C-vitamin bevétellel a szervezet könnyebben átvészelheti a légúti megbetegedéseket. Már akár napi 500 mg segíthet leküzdeni a vírusokat. Dr. James A. Duke a C-vitamin étrendkiegészítőket is nyugodt szívvel ajánlja, azonban ha szeretnénk a természet tárházából beszerezni, akkor fogyasszunk paprika féléket és citrusféléket.
Teljes értékű gabona-, mogyorófélék, valamint más magnéziumtartalmú élelmiszerek
Amikor hörghurut keletkezik, annak hátterében vitamin-, és ásványi anyaghiány is állhat. Közülük is gyakori a magnéziumhiány. Éppen ezért fontos a magnézium pótlására odafigyelni, amit teljes értékű gabonából, dióból, mogyorófélékből könnyen beszerezhet a szervezet számára. A természetgyógyászok napi 300-600 mg magnézium bevitelét ajánlják megelőzésként, de valójában minél több ilyet fogyaszt annál jobb!
A csipkebogyó egy gyógynövény, amely rendkívül gazdag C-vitaminban, így kiválóan alkalmas az immunrendszer erősítésére, különösen a megfázásos időszakban. Ezenkívül gyulladáscsökkentő, antioxidáns, érfalvédő és enyhén vízhajtó hatású.
2025. október 24., péntek
Sebezhető pontok
A. Felső szekció: Ez a terület a fejet és a nyakat foglalja magába, ez a legveszélyesebb célterület. Fejtető: A koponya az elülső koponyacsontok csatlakozásánál gyenge. Egy erős ütés traumát okoz a koponyaüregben, eszméletlenséget és vérzést eredményezve. Egy erőteljes ütés halált is okozhat. Homlok: Erős ütések agyrázkódást válthatnak ki, egy erőteljesebb ütés agyvérzést és halált is kiválthat. Halánték: A koponyacsontok gyengék a halánték környékén, az artéria és az ideg is közel fekszik a bőrhöz. Egy erős ütés ezen a területen eszméletvesztést és agyrázkódást okoz. Ha az artéria megsérül, nagyon erős vérzés következik be, amely nyomást fejt ki az agyra, kómát és/vagy halált okozva. Szemek: Kis döfés a szemekbe kényelmetlen könnyezést és zavart látást okoz. Egy erősebb döfés átmeneti vakságot okoz vagy a szemek maradandóan sérülhetnek. Halálos sérülést okoz, ha az ujjak behatolnak a szemek mögé az agy irányába. Fülek: A fülekre mért enyhén ívelt tenyeres ütés berepesztheti a dobhártyát és bizonyos esetekben agyrázkódást okozhat. Orr: Bármilyen ütés könnyen eltörheti az orrban található vékony csontokat extrém fájdalmat és könnyezést kiváltva. Orr alatti terület: Ezen a területen található egy idegközpont közel a felszínhez, támadásával nagy fájdalom és könnyezés váltható ki. Állkapocs: Az állkapocsra mért ütés eltörheti vagy kimozdíthatja a helyéről. Ha az arc ideg becsípődik az arc egyik fele lebénul. Áll: Az állra mért ütés okozhat bénultságot, enyhe agyrázkódást vagy eszméletvesztést. Az állkapocs átadja az ütés erejét az agy hátsó részének, amely a szív és légzési működést szabályozza. Fültő és koponyaalap: Mérsékelt ütés erre a területre eszméletvesztést okozhat, az agy hátsó részének rázkódása miatt. Egy erősebb ütés agyrázkódást agyvérzést vagy halált is okozhat. Torok: Egy erőteljes ütés a torok elülső részére halált okozhat a légcső zúzódása miatt. Egy közepes ütés hányingert és hányást eredményezhet. A nyak oldala: Egy éles ütés a nyak oldalára eszméletvesztést okoz a nyaki ütőér, nyaki véna és a bolygóideg sokkja következtében. A maximális hatás érdekében az ütésnek lent és kissé a fül előtt kell célba érnie. Egy kevésbé erős ütés hatására önkéntelen izomgörcsök és erős fájdalom lép fel. A nyak oldala az egyik legjobb célpont, ha az ellenfelet le akarod gyengíteni vagy időlegesen meg akarod bénítani a harc befejezéséhez.Tarkó: Egy erőteljes ütés a tarkóra agyrázkódást, sokkot, sőt nyaktörést és halált is okozhat.
Középső szekció: Ez a terület a vállak és a csípő feletti területet foglalja magába. A legtöbb ütés az itt lévő életpontokra nem végzetes kimenetelű, azonban képes súlyos, hosszú ideig tartó komplikációt előidézni a traumától kezdve a belső szervek vagy a gerincvelő sérüléséig. A vállizom első része: A vállízület elején nagy idegkötegek haladnak végig. Egy erőteljes ütés extrém fájdalmat okoz és képes használhatatlanná tenni az egész kart, ha eltalálja az ideget. Kulcscsont: A kulcscsontra mért ütés, könnyen eltöri azt, erős fájdalom kíséri és az egész kar harcképtelenné válik azon az oldalon. A törött csont elmetszheti a karhoz tartozó ideget vagy a kulcscsont alatti artériát (arteria subclavia). Hónalj: A hónaljnál egy nagy ideg fekszik közel a felszínhez. Egy ide mért ütést fájdalmat és részleges bénultságot idézhet elő. Egy késszúrás a hónaljba végzetes következményekkel jár, a szívből jövő fő artéria átvágása miatt. Gerinc: A gerincoszlopra mért csapás átvághatja a gerincvelőt, bénulást vagy halált okozva. Mellbimbók: Ideg kötegek nagy hálózata található közel a bőrfelszínhez a mellbimbók környékén. Ez extrém fájdalmat és bevérzést okozhat. Szív: Egy hullámszerű ütés a szívre megszédítheti az ellenfelet, időt adva a technika tovább vitelére vagy befejezésére. Gyomorszáj: A napfonat egy centruma az idegeknek, amelyek a légzőrendszer kontrolljáért felelős. Erre a területre érkező ütés fájdalmas és időlegesen nehézzé teszi a légzést az ellenfél számára. Erőteljes ütés hatására az ellenfél elvesztheti az eszméletét, az idegeket ért sokkhatás következtében. Átható ütés esetén a belső szervek sérülnek. Rekeszizom: Egy ütés a bordák alsó részére hatást fejthet ki a rekeszizomra és az egyéb izmokra amik a légzés kontrollálásáért felel. Ez a levegő elvesztését okozza, extrém esetben az eszméletvesztés is előfordulhat az átmeneti légzési elégtelenség következtében. Lengőbordák: A lengőbordákra mért ütés könnyen eltöri azokat, mert a lengőbordák nem csatlakoznak a bordakosárhoz. A törött bordák a jobb oldalon, belsős érülést okozhatnak a májon. A lengőbordák törése mindkét oldalon néhány esetben átlyukaszthatja a tüdőt vagy a tüdő összeeséséhez vezethet. Vesék: A vesékre mért erőteljes ütés sokkot okozhat, esetleg a szerv sérüléséhez vezethet. A vesékre mért szúrás azonnali sokkot válthat ki és halált is okozhat erős belső vérzés következtében. Köldök alatti terület: egy erőteljes ütés a köldök és az ágyék közti területre sokkot, eszméletvesztést és belsővérzés eredményezhet. Bicepsz: A bicepszre mért ütés erős fájdalmat okoz és ideglenesen használhatatlanná teheti a kart. A bicepsz egy különösen jó célpont abban az esetben az ellenfél fegyvert tart a kezében. Alkar izmai: A radiális ideg, amelyik sok mozgást irányít a kézben, áthalad az alkarcsontok és a könyék alatt. A radiális idegre mért csapás használhatatlanná teszi a kart és a kézfejet egyaránt. Ideális esetben az ellenfél lefegyverezhető egy alkarra mért elég erős ütéssel. Kézhát: Ez egy érzékeny terület. Mivel az idegek áthaladnak a kézfej csontjai között, az ide mért ütés intenzív fájdalmat okoz. A kézfej csontjai könnyen eltörnek, egy ilyen ütés használhatatlanná tudja tenni a kezet.
Az alsó szekció: Ez a rész az ágyék alatti teljes testfelületet magában foglalja. A csapás ezen területre ritkán halálos, de képes lefékezni az ellenfelet. Ágyék: Egy közepes támadás képes megállítani az ellenfelet az intenzív fájdalom következtében. Egy erőteljes támadás sokkot és eszméletvesztést okozhat. Comb külső oldala: Egy nagy ideg fekszik közel a felszínhez a comb külső oldalán körülbelül négy ujjnyi távolságra a térdtől. Egy erőteljes támadás ezen a területen használhatatlanná teheti a lábat, az ellenfél elesését is kiválthatja. Ez a célpont jól támadható térdeléssel vagy sípcsontos rúgással. Comb belső oldala: Egy nagy idegpont fekszik a comb belsőoldalának közepén. Hasonlóan a külső oldalhoz egy támadással használhatatlanná tehető a láb és az ellenfél könnyen eleshet a támadás következtében. A térd és a sarok rúgás a legjobb fegyver erre a területre. Térd ín: Egy erős támadás erre a területre izomgörcsöt és gátolt mozgékonyságot okoz. Ha a térdszalag elszakad a láb használhatatlanná válik. Térd: Mivel a térd az egyik fő eleme az emberi test struktúrájának, ezen ízület károsodása különösen hátrányos helyzetbe hozza az ellenfelet. A térd könnyen kificamítható, amikor a normál mozgás tartományával ellentétes szöget zár be, különösen amikor az ellenfél testtömege rajta van. A térd kificamítható vagy túl feszíthető egy egész testtel mért rúgással vagy ütéssel. Vádli: Egy erőteljes támadás a vádli felső részére fájdalmas izomgörcsöt és gátolt mozgást eredményezhet. Sípcsont: Egy közepes támadás a sípcsontra nagy fájdalmat okoz, különösen, ha a támadáshoz kemény felületet használunk. Egy erőteljes támadás képes eltörni a csontot, mely a testsúly nagy részét tartja. Achilles-ín: Egy erőteljes támadás az Achilles-ínre a sarok hátsó részével boka rándulást vagy ficamot okozhat. Ha az ín elszakad, az ellenfél harcképtelenné válik. Az Achilles-ín remek célpont késsel. Boka: A boka támadása fájdalmat okoz, ha a támadás nagy erejű a boka kificamodhat vagy eltörhet. Lábfej: A lábfejben található kicsi csontok könnyen eltörnek. A támadás ezen a területen akadályozza az ellenfelet a mozgásban.
2025. október 23., csütörtök
2025. október 20., hétfő
Egy őrült zavaros gondolatai
Felébredtem, te mikor fogsz? Talán soha! Legyen ez egy ajándék a tudatlan emberiségnek. Az igazság olyan mint a tűz, melegít de megégethet, ha olyanokkal osztod meg akik még nem érettek rá. Azért nem mondhatom el, mert bolondnak bélyegeznek a tudatlanok, mert már ők többen vannak. Mégis leírom, hogy tudja meg mindenki, hogy álomvilágban élnek. Szánalmas korlátolt tudatunk rabjai vagyunk. Nincs olyan hogy csend, csak rengeteg zaj, amiből néhányat érzékelünk, és ezt anyagnak tekintjük. Ez is az emberi tudatlanság eredménye. Az objektum energia, frekvencia és rezgés, a megtestesült anyag formát ölt vagy átalakul, hullámok bonyolult keveréke, ami energiát hordoz. Az objektumok amik anyagi értelemben léteznek azok élnek, csak mi emberek nem vesszük észre. Az objektum mint forrás, rezgéseket kelt és sugároz emlékezik és hullámokat bocsát ki, amik jelek üzenetek a környezet számára. Az ember még vak, csak a felszint kapargatja. A halott testéből távozó energia maga a lélek. Ha minden információt kisugároz magából üres lesz, de majd más hullámok birtokba veszik és újra megtöltik energiával és információval és kezdődik minden előlről. Az energia az információ nem vész el, csak tárhelyet cserél. Az emberek által ismert halál, nem a vég, csak egy stáció, ami kibocsátotta magából az összes rezgést, vagyis a tudatot. Minden rezgést, nem tudunk érzékelni, mert az érzékszerveink érzékenysége korlátozott. A nem érzékelt hullámok tartománya egy másik dimenzió, ami csak számukra nem létezik, mert nem érzékeljük. A rétegek között léteznek, ami tőlünk függetlenül létezik. A frekvenciák egymást befolyásolják és megváltoztatják. A tudat és a gondolat kifejezése a hullám. Az éter az űr a tárhely ahol minden megőrződik hullámok formájában és bolyong amíg nem egyesül olyan sűrűségben, hogy megint anyaggá válik emberi értelmezésben. Nincsenek számok, nincsenek nevek, szavak, nincs idő, nincsenek betűk, ezt csak az ember találta ki magának, és mégis létezik az információ mint energia. Tudom hogy paradoxonnak gondolod, pedig nem az, csak nem tudsz elvonatkoztatni az emberi tudattól, azoktól az ismeretektől amiket beléd plánktáltak évtizedek alatt. Minden objektum másképpen rezonál, egyedi felismerhető entitásként. Az entitások, ha veszik a másik jeleit, akkor egy a környezet számára láthatatlan kapcsolat jön létre. Mintha vakok között ülnék és a fényről mesélnék, senki sem hiszi el hogy létezik, mert nem érzékelik. A hullámok töltések rezgések összeállnak az atomok alkotóelemeivé, majd atomokká és molekulákká tovább szerveződnek. Az objeltum a tudatunktól és érzkelésünktől függetlenül létező entitás, amelynek elemi részecskéje a hullám formájában terjedő energia. A tudat is energia szerveződés. Na ha eddig nem, mostantól biztosan őrültnek bélyegeznek, de csak azért mert ti vagyok többen, nagyobb a hangotok, nem biztos hogy igazatok van. Vagyis nem létezik más elemi részecske csak az energia, ami bonyolult komplex rendszerré szerveződik, amit mi emberek anyagnak nevezünk. Ha az alkotóelemekkel hőt vagyis energiát közlünk rezegni kezdenek, lásd a microhullámot. Az emberi test nem más mint egy bizonytalan hullámokból összerakott komplex rendszer, amit folyamatosan támadnak az energiák kívülről, mert egy instabil állapotot tart fenn rövid ideig. A halállal elemeire bomlik, és hullámok formájában épül be más szervezett rendszerekbe. Nem vész el semmi, és a semmiből nem keletkezik valami. Az elemi részekből szerveződnek a komplex rendszerek. Nem nevezném körforgásnak, inkább egy kaotikus káoszanak, ami fraktálként funkcionál. Rengeteg jel kering körülöttünk, de az érzékszerveink csak párat képesek felfogni, és azt is az agy a rendelkezésre álló információk birtokában torzitva ad vissza a tudatunknak. Ki mondja meg mi a látszólagos és mi a valós?
2025. október 18., szombat
Magyarok a földön
Valyon hány millió magyar él a nagyvilágban? Nehéz lenne megválaszolni...
A becslések szerint a világban élő magyarok száma 15 millióra tehető. Ebben nincsenek benne azok akik félelemből nem merik vállalni magyarságukat, illetve azok akik nem is tudják hogy ők magyar ősöktől származnak. Jelentős mennyiség él Ausztráliában, az USA-ban, Izrealben, Kanadában, Angliában, Ázsiában, Dél-Afrikában, a szomszédos országokban és szerte a világon. Sokan élnek német és angol nyelvterületü országokban. Hazánkban 9.7 millión élünk. A 1848-as szabadságharckor, a világháboruk idején, a zsidó üldöztetés idején és 1856-ban voltak nagyobb tömeges kivándorlások.
Híres magyar származású kivándorolt személyek közül néhány név;
Csak amerikába milliók élnek;
Telkes Mária, fizikus
Természettudósok, mérnökök, feltalálók
Zoltan Lajos Bay (Bay Zoltán, Gyula, 1900–1992) fizikus, a méter világszabványa
Georg von Békésy (Békésy György, Bp., 1899–1972) biofizikus, Nobel-díj: 1961
Raoul Bott (Bott Raoul, Bp., 1923–2005) matematikus, Wolf-díj: 2000 – magyar anya
Dennis Gabor (Gábor Dénes, Bp., 1900–1979) fizikus, holográfia; Nobel-díj: 1971
József Galamb (1881–1955) mérnök, a Ford T-modell tervezője
Peter Carl Goldmark (Goldmark Péter Károly, Bp., 1906–1977) fizikus – mikrobarázdás hanglemez, színes televízió
Nicholas Hoff (Hoff Miklós, Magyaróvár, 1906–1997) mérnök, fizikus
Imre Izsak (Izsák Imre, Zalaegerszeg, 1929–1965) fizikus, csillagász
Louis Jokay (Jókay-Ihász Lajos, Bp., 1924–1993) élelmiszeripari kutató, világűrben fogyasztható élelmiszerek megalkotója
Bela Julesz (Julesz Béla, Bp., 1928–2003) villamosmérnök, neurológus, látáskutató
Rudolf E. Kalman (Kálmán Rudolf, Bp., 1930–2016) villamosmérnök, matematikus
Theodore von Kármán (Kármán Tódor, Bp., 1881–1963) repülési mérnök
Kemény János, Bp., 1926–1992 matematikus, számítástechnikus – BASIC nyelv
Peter Lax (Bp., 1926–) matematikus, Wolf-díj: 1987
Abraham Nemeth (Németh Ábrahám, 1918–2013) matematikus, Nemeth Braille-jelölés – magyar szülők
John von Neumann (Neumann János, Bp., 1903–1957) matematikus, számítástechnikus
Lánczos Kornél, Székesfehérvár, 1893–1974 matematikus, a Boeing Co kutatómérnöke
George Andrew Olah (Oláh György, Bp., 1927–2017) kémikus, Nobel-díj: 1994
George Pólya (Pólya György, 1887–1985) matematikus
Tibor Radó (Radó Tibor, 1895–1965) matematikus
George P. Rédei (Rédei György Pál, Bécs, 1921–2008) genetikus, a növénygenetikai kutatások világszerte egyik legelismertebb szaktekintélye
Gabor A. Somorjai, (Somorjai Gábor Árpád, 1935–2025) kémikus
Victor Szebehely (Szebehely Győző, Bp., 1921–1997) csillagász, az Apolló űrhajók pályaterve
Albert Szent-Györgyi (Szent-Györgyi Albert, Bp., 1893–1986) – orvos, C-vitamin, Nobel-díj: 1937 – a díjat magyarországi munkájáért kapta
Leo Szilard (Szilárd Leó, Bp., 1898–1964) fizikus
Valentine Telegdi (Telegdi Bálint, Bp., 1922–2006) fizikus, Wolf-díj: 1991
Mária Telkes (Telkes Mária, 1900–1995) fizikus – az első napenergia-fűtésű ház: 1948
Edward Teller (Teller Ede, Bp., 1908–2003) fizikus, hidrogénbomba
Eugene Wigner (Wigner Jenő, Bp., 1902–1995) fizikus, Nobel-díj: 1963
Társadalomtudósok, orvosok, közgazdászok
Mihaly Csikszentmihalyi (Csikszentmihályi Mihály, 1934–2021) pszichológus
Milton Friedman (New York, 1912–2006) közgazdász, Nobel-Díj (1976) – magyar szülők
Daniel Carleton Gajdusek (1923–2008) orvos, a kuru betegség felfedezése, Nobel-díj (1976)
Laszlo Garai (Garai László, 1935–) pszichológus,
Joseph Goldberger (Goldberger József, 1874–1929) orvos, a pellagra gyógymódja
John Harsanyi (Harsányi János; 1920 – Berkeley, 2000) közgazdász, játékelmélet, Nobel-díj (1994)
Kiss László (1910–2000) statisztikus, a mintavételi eljárások módszertani fejlesztője, az MTA tagja
John Lukacs (Lukács János, 1924–) történész
Bela Schick (1877–1967) gyermekorvos, diftéria-próba
Margaret Mahler (Schönberger Margit, 1897–1985) pszichológus
Thomas Sebeok (Sebők Tamás, 1920–2001) nyelvész, antropológus
Hans Selye (Selye János, 1907–1982) orvosprofesszor, a stressz elmélete
Thomas Szasz (Szász Tamás, 1920–2012) pszichiáter, író
Andor Szentivanyi (Szentiványi Andor, 1926–2005) orvos – az asztma Beta Adrenergic-elmélete
Geza Vermes (Vermes Géza, 1924–2013) történész
Híres írók;
Joe Eszterhas forgatókönyvíró (Elemi ösztön stb.)
George Faludy (Faludy György) költő
Susan Faludi író (apja magyar)
Ladislas Farago újságíró
Charles Fenyvesi író, újságíró
Claire Kenneth (Kende Klára) bestseller író
Mina Loy (London, 1882–1966) író, költő, képző- és iparművész (magyar apa)
John Pen (Székely János; John S. Toldy, Hans Székely) író, forgatókönyvíró, Oscar-díj: Best Original Story, 1940
Carl Rakosi költő
Joseph Pulitzer, (1847–1911) újságíró, kiadó, a Pulitzer-díj posztumusz alapítója
Wass Albert (1908–1998) író, költő 1951-ben költözött az Amerikai Egyesült Államokba
Színészek, rendezők, producerek
Drew Barrymore
Gábor Zsazsa
Zsigmond Vilmos
Vilma Bánky (1901–1991) némafilmcsillag
Drew Barrymore színésznő (magyar anya)
Eva Bartok (Szőke Éva, 1927–1998) színésznő
Laszlo Benedek (Benedek László, 1905-1992) filmrendező
Oscar Beregi (Beregi Oszkár) némafilmszínész
Ferike Boros (Boros Ferike) kedvelt amerikai filmkomikus
Nicholas Brodszky zeneszerző
Adrien Brody színész (magyar anya)
George Cukor filmrendező (My Fair Lady)
Tony Curtis (Bernard Schwartz) színész
Michael Curtiz (Kertész Mihály) Oscar-díjas filmrendező (Casablanca)
Marton Csokas másodgenerációs színész, producer (A Gyűrűk Ura)
Gabor Csupo (Csupó Gábor) ötszörös Emmy-díjas és kétszeres Cable Ace Award-díjas producer, animátor (A Simpson család)
Paul Czinner (Czinner Pál, 1890–1972) író, filmrendező, producer
Matthew Daddario színész
Sándorhelyi Béla Vilmos látványtervező, háromszoros Oscar-díjas és további hét jelölés
Dolly Sisters (Schwartz-, később Deli-nővérek)revüsztárok, az életükről készült film Oscar-díjat kapott
Lucy Doraine (Kovács Ilonka, 1898–1989) némafilmszínésznő az 1920-as évek Amerikájában
Steffi Duna (Berindey Erzsébet, 1910–1992) színésznő
Marta Eggerth (Eggerth Márta) énekesnő, színésznő
Sandor Eles (Éles Sándor, 1936–2004) színész
Engert Péter (Kecskemét, 1976. június 18. –) filmproducer, rendező, színész, forgatókönyvíró
Peter Falk színész (Columbo)
William Fox (Fried Vilmos) producer, a 20th Century Fox vállalatbirodalom alapítója
Franciska Gaal (Gaál Franciska, 1904–1973) kabaréművész, színésznő
Eva Gabor (Gábor Éva) Gábor Zsazsa testvére, a nagy sikerű Green Acress (1965–1971)
Zsa Zsa Gabor (Gábor Zsazsa) Golden Globe-díjas színésznő
Mitzi Gaynor (1931–) színésznő, énekesnő, táncos (magyar apa)
Mariska Hargitay Golden Globe- és Emmy-díjas színésznő
Mickey Hargitay (Hargitay Miklós) színész
Goldie Hawn Oscar-díjas színésznő (magyar anya)
Georgina Hegedos (Hegedős Györgyi, 1937–) színésznő, koreográfus
Geza Herczeg (Herczegh Géza) Oscar-díjas forgatókönyvíró (Zola élete)
Harry Houdini (Weisz Erik) illuzionista, bűvész
Leslie Howard színész
Alexander Korda (Korda Sándor) filmproducer (A bagdadi tolvaj, A vörös Pimpernel)
Zoltán Korda filmrendező
Charles Korvin (Kárpáthy Korvin Géza) karakterszínész, Rákosi Szidi színiiskolájában tanult
Ernie Kovacs háromszoros Emmy-díjas színész, tévékomikus
László Kovács operatőr (Szelíd motorosok, Szabadítsátok ki Willyt!)
David Krumholtz színész (Gyilkos számok)
Andrew Laszlo (László András) operatőr
Ernest Laszlo (László Ernő) operatőr
Peter Lorre (Löwenstein László) színész
Béla Lugosi színész
Paul Lukacs (Lukács Pál) színész
Mae Madison (Medgyesi Mariska, 1914–2004) másodgenerációs színpadi és filmszínésznő
Andrew Marton (Marton Endre) filmrendező
dr. Marton Sándor színházi producer,
Lona Massey (Hajmássy Ilona) filmszínésznő
Rudolph Maté (1898–1964) filmrendező, operatőr
Peter Medak (Medák Péter, 1937–) filmrendező, producer (Felső tízezer)
Edward James Olmos (1947–) színész, filmrendező
Gabriel Pascal (1894–1954) filmrendező, producer
Joe Pasternak az Universal Filmgyár vezető producere, számos Oscar-díj jelöléssel
Joe Penner (Pintér József, 1904–1941) rádió és filmkomikus
Robert Pirosh (1910–1989) Oscar-díjas forgatókönyvíró
Emeric Pressburger (Pressburger Imre) Oscar-díjas filmrendező
Charles H. Puffy (Huszár Pufi) burleszkkomikus
Lya De Putti (Putty Lia, 1899–1931) némafilmcsillag
Danielle Rose Russell színésznő
Jerry Seinfeld komikus, filmkomikus (apja Seinfeld Kálmán címfestő volt, aki New Yorkba vándorolt)
Steve Sekely (Székely István, 1899–1979) filmrendező
S. Z. Sakall (Gerő Jenő, „Szőke Szakáll”) színész
André De Toth (Tóth Endre) filmrendező
Alexander Trauner (Trauner Sándor, 1906–1933) Oscar-díjas látványtervező
Leslie Vadnay (Vadnay László, 1904–1967) filmszcenárium író, a Hacsek és Sajó kitalálója
Andy Vajna (Vajna András György) producer (Rambo, Evita)
Victor Varconi (Várkonyi Mihály) némafilmszínész
Rachel Weisz Oscar- és Golden Globe-díjas színésznő
Jules White (Weisz Gyula, 1900–1985) a Columbia Pictures producere, négyszeres Oscar-díj jelölés
Adolph Zukor producer, a Paramount Pictures alapítója
Vidor Károly (1900–1959) filmrendező
Vilmos Zsigmond operatőr (Harmadik típusú találkozások)
Híres zenészek;
Paul Simon
Széll György
Antalffy-Zsiross Dezső orgonaművész, zeneszerző, karmester
Antos Kálmán zeneszerző, egyházkarnagy, orgonista, zenepedagógus
Báthory Zoltán a Five Finger Death Punch gitárosa és alapító tagja
Bartók Béla (zeneszerző)
Carelli Gábor (Krausz Gábor) operaénekes
Doráti Antal karmester
Dohnányi Ernő zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus
Laszlo Gardony jazz zongoraművész, zeneszerző; professor, Berklee College of Music
Frid Géza (1904–1989) zeneszerző, zongorista (Hollandia)
Halász László karmester, operaházigazgató
Kertész István karmester
Kesha énekesnő
Rafael Kubelík karmester, zongorista (édesanyja Csáky-Széll Marianne).[2]
Sylvester Levay (Lévay Szilveszter, 1945–) zeneszerző
Joe Muranyi jazz-zenész, klarinétos, a Louis Armstrong All Stars zenekar tagja
Robert Nagy operaénekes
Eugene Ormándy (Blau-Ormándy Jenő) karmester
Tommy Ramone (Erdélyi Tamás) a Ramones együttes dobosa
Fritz Reiner (Reiner Frigyes) karmester
Sigmund Romberg (Romberg Zsigmond) zeneszerző, az amerikai musical atyja
Anne Roselle (Gyenge Anna) operaénekes
Rózsa Miklós filmes zeneszerző
Anton Seidl karmester
Paul Simon énekes/dalszövegíró (magyar szülők)
Gene Simmons a KISS együttes zenésze
Gabor Szabo jazzgitáros
Szakácsi Gábor a Sledgeback együttes zenésze
George Szell (Széll György) karmester, zeneszerző
Szirmai Albert zeneszerző, producer
Téglás Zoltán az Ignite enekese
Veres Mariska a Shocking Blue együttes énekese
Víg György dobos, zeneszerző, rendező, hangszerelő, karmester, big band vezetője, szerző, feltaláló
Eugene Zador zeneszerző
Képző- és iparművészek
Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) festő, designer
Marcel Breuer építész, iparművész
Robert Capa fotóriporter
Dénes Ágnes (1938–) képzőművész
Kárász Ilonka forma- és textiltervező, grafikus
György Kepes képzőművész
Tibor Kalman grafikus
André Kertész fotóművész
László Moholy-Nagy festő, fotóművész
Munkácsi Márton fotóművész
Sylvia Plachy fotóművész
Kóber Leó grafikus-, és festőművész
Emery Roth építész
Joe Szabo (Szabó J. György) grafikus, karikaturista
Szász Endre (Endre Szasz) festő, grafikus
Híre üzletemberek és politikusok;
Charles Simonyi
Alexander Brody – DYR, Ogilvy
Calvin Klein (született Calvin Richard Klein néven 1942. november 19-én, Bronxban) divattervező (magyar szülők)
Fábry Pál Világkereskedelmi Központ
Andrew Grove (Gróf András István) – Intel, 1998-ban a Time magazin az év üzletemberének választotta
Estée Lauder kozmetikus (magyar szülők)
George Pataki (1945–) republikánus párti politikus, New York állam kormányzója: 1995–2006 (magyar apa)
Joseph Pulitzer újságcézár
Charles Simonyi (ifj. Simonyi Károly, Bp., 1948– ) szoftverfejlesztő, a Word és az Excel atyja, az első magyar űrturista
George Soros (Soros György, Bp., 1930– ) – Soros Alapítvány
Steven Ferencz Udvar-Hazy (Udvarházy István) – ILFC
Sportolók
Larry Csonka amerikaifutball-játékos (Miami Dolphins), a VIII. Super Bowl MVP-je
Nicholas Ryan Fazekas az NBA-ben játszó kosárlabdázó
Peter Kornel Gogolak amerikaifutball-játékos, az NFL-ben ő honosította meg a mai napig használt rúgásmódszert
Louis Roy Groza amerikaifutball-játékos, a róla elnevezett díjat kapja az NCAA Division I
Les Horvath amerikaifutball-játékos, a Heisman-trófea 1942-es győztese
Bernie Kosár amerikaifutball-játékos, több all-time rekordot ért el, Superbowl győztes quarterback
Joe Namath amerikaifutball-játékos (New York Jets), Super Bowl-győztes
Don Shula amerikaifutball-játékos és edző, ő az NFL edző
Monika Seles (Szeles Mónika) teniszező
Joe Theismann amerikaifutball; Redskins rekord, kétszeres Pro Bowl tag, 1983-ban MVP címet kapott
Karch Kiraly strandröplabda-játékos, háromszoros olimpiai bajnok
Tábori László atléta, világcsúcstartó középtávfutó
Zigmund Pálffy (apja magyar) jégkorongozó, NHL sztár
Tim Howard (anyja magyar), labdarúgókapus
Ted Ligety alpesi síző
Rebecca Soni olimpiai bajnok úszónő
Martina Hingis teniszező, Kassán született, édesapja magyar
Louis Szathmáry magyar újságíró, író, pszichológus, konyhafőnök, gasztronómus, műgyűjtő
Kanadában;
Anhalt István zeneszerző
Anna Sandor (Sándor Anna) Emmy-díjas forgatókönyvíró
Béky-Halász Iván (1919–1997) költő, szerkesztő, bibliográfus
Remond Cristina Miss Canada szépségkirálynő (2001)
Faludy György költő
Kárpáti György (1934–2009) neurológus, molekuláris biológus, az MTA tagja
Magda Szabo képzőművész[3]
Maggie Szabo énekes és zeneszerző
Maté Gábor orvos
Alanis Morissette hétszeres Grammy-díjas énekes (magyar anya)
John Miska Miska János író, szerkesztő
Nori Peter (Péter Nóra, 1935–2009) festő, képzőművész
John Charles Polanyi (Polányi János, Berlin, 1929– ) kémikus, Nobel-díj: 1986
Karl Polanyi (Polányi Károly, Bp., 1886–1964) közgazdász
Anna Porter (Szigethy Anna) írónő
Sárosy Zoltán (1906–2017) sakkmester
Sipos Péter zeneszerző, producer
Tóth József hidrogeológus professzor
Tűz Tamás (Makkó Lajos) (1916-1992) költő, író, katolikus pap
Varnus Xavér orgonaművész
Mexikóban;
Louis C.K. (Székely Lajos, Washington, D.C., 1967. szeptember 12.) mexikói állampolgárként Amerikában élő Emmy-díjas komikus, író, rendező;[4] a Louie című sorozat író-rendező-főszereplője.[5] Nagyapja emigráns magyar, apja már kint született Mexikóban.
Európában;
George de Hevesy (Hevesy György, Bp., 1885–1966) kémikus, radioaktivitást jelző készülékek; Nobel-díj (1943)
(Németországban, Dániában és Svédországban élt)
André Kostolany (Kosztolányi András, Bp., 1906–1999) tőzsdeguru, üzletember
Solti György (Sir Georg Solti) karmester
Magyarország, Svájc, Németország, Nagy-Britannia, USA, Franciaország
Tibor Várady feltaláló, squash-játékos
Ausztria
Róbert Bárány
Rosette Anday (Anday Piroska) operaénekes
Róbert Bárány (Bécs, 1876 – Uppsala, 1936) orvos, Nobel-díj: 1914
Béla Barényi mérnök, a bogárhátú VW tervezője (magyar apa)
Agnes Esterhazy színművész
Carl Farkas (Farkas Károly) színész, színházigazgató, a Bécsi kabaré konferansza
Goldmark Károly zeneszerző
Emese Hunyady gyorskorcsolyázó, olimpiai bajnok
Ödön von Horváth író
Ida Jenbach forgatókönyvíró
Kálmán Imre operettszerző
Mauritz Kaposi (Kaposi Mór) bőrgyógyász (Kaposi-szarkóma)
Lehár Ferenc operettszerző
Ligeti György zeneszerző, Wolf-díj: 1996
Müller Adolf zeneszerző, karmester
Maria Nemeth (Németh Mária) operaénekes
Szőts István filmrendező
Richard Zsigmondy (Zsigmondy Richárd, Bécs, 1865–1925) kémikus, Nobel-díj: 1925 (magyar szülők)
Paul Zsolnay könyvkiadó-tulajdonos
Csehország (Csehszlovákia)
A volt Csehszlovákia;
Richard Réti sakkozó
Tomáš Ujfaluši labdarúgó
Egyesült Királyság
Skóciai Szent Margit (magyar anya)
Bálint Mihály orvos, pszichoanalitikus
Beke Tibor (1986–) neurológus
Thomas Balogh (Balogh Tamás; Budapest, 1906 – London, 1981) közgazdász, politikus, lord: 1970, az EK egészségügyi minisztere: 1974–1975
Buday György grafikusművész
Romola Garai (1982–) színművész (apja magyar)
Uri Geller illuzionista, parafenomén (magyar szülők)
Zita Gordon-Gielgud (Gordon Zita) színművész
John Halas rajzfilmrendező
Mark Knopfler és David Knopfler rockzenészek, a Dire Straits együttes alapító tagjai (magyar apa)
Arthur Koestler (Kösztler Artur, Bp. 1905–1983) író
Konta Johanna teniszező
Sir Alexander Korda (Korda Sándor, Pusztatúrpásztó, 1883–1956), az önálló Brit filmipar megteremtője
Vincent Korda díszlettervező
Nicholas Kurti (Kürti Miklós, Bp., 1908–1998) atomfizikus
Karl Mannheim szociológus, tudás-szociológia
George Mikes humorista
Willy Pogany grafikusművész
Michael Polanyi (Polányi Mihály, 1891–1976) polihisztor
Vera Rozsa (Rózsa Vera) énekesnő, pedagógus
Sir Georg Solti (Solti György, Bp., 1912–1997) karmester
Edmond Bordeaux Székely író, nyelvtudós, az esszénus egyház alapítója (később Mexikóban élt)
Stein Aurél (Sir Marc Aurel Stein) ázsiakutató
Rachel Weisz Oscar-díjas színésznő (apja magyar)
Finnország
Marje Katalin Kovács képregényrajzoló
Ville Valo énekes (HIM)
Franciaország
Nicolas Sarkozy, Franciaország elnöke
Pierre Szekely
Vincent Adler (Adler Vince) zongoraművész, zeneszerző
Akosh S. (Szelevényi Ákos) zenész
Arma Paul (Weisshaus Imre) zeneszerző, zongoraművész, zeneetnológus
Böröcz András (André Böröcz) a Menton-i zenefesztivál megalkotója, szervezô, több világváros díszpolgára
Brassaï fotóművész
Viviane Chocas író, újságíró
György Cziffra (Cziffra György) zongoraművész
François Fejtő (Fejtő Ferenc) történész, újságíró
Lorand Gaspar orvos és költő
Michel Gyarmati a Les Folies Bergère művészeti igazgatója
Simon Hantaï (Hantai Simon) festőművész
Lucien Hervé fotóművész
Alexandre Hollan festőművész
Jean Image (Hajdú Imre) animátor, „a francia Walt Disney”
Kozma József (Joseph Kosma) zeneszerző, filmzeneköltő, a francia sanzon megújítója
Josef Nadj táncos-koreográfus
Max Simon Nordau társadalomkritikus, zsidó vezető
Judit Reigl festőművész
Nicolas Sarkozy politikus (magyar apa)
Nicolas Schöffer (Schöffer Miklós, 1912–1992) szobrász
Pierre Szekely szobrász
Vercors (Jean Marcel Bruller, 1902–1991) író (A tenger csendje)
Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) festőművész
Ibolya Virag (Virág Ibolya) műfordító, könyvkiadó, irodalomtörténész, szervező
Lengyelország
Krzysztof Varga
Krzysztof Varga író (magyar apa)
Németország
Késmárky Marika (Edina Pop) a Dschinghis Khan énekesnőjeként
Barabás Sári operettprimadonna és énekesnő
Bárdy (Kreibich) Margit díszlet- és jelmeztervező
Bárkány Mária (1862–1928) színésznő
Geza von Bolvary (Bolváry Géza) filmrendező
Zsolt-Georg Böhm (Böhm Zsolt György) asztaliteniszező és író
Arzén von Cserépy (Cserépy Arzén) filmrendező
Albrecht Dürer (Dürer=Ajtós) festő, a modern kori grafika megalapítója (apja magyar)
Joschka Fischer német politikus, volt külügyminiszter
Fricsay Ferenc karmester
Hamari Júlia operaénekes
Karl Huszar (Huszár Pufi) filmkomikus
Joachim József hegedűművész, a berlini zeneakadémia alapító igazgatója
Kertész Imre író, irodalmi Nobel-díjas (2002)
Thomas Köves-Zulauf (Köves-Zulauf Tamás) történész[6]
Kevin Kurányi labdarúgó
Ildikó von Kürthy újságiró
Laki Krisztina operaénekes
Philipp Lenard (Lénárd Fülöp, Pozsony, 1862–1947) fizikus, Nobel-díj (1905)
Ica von Lenkeffy (Lenkeffy Ica) színművész
Franz Liszt (Liszt Ferenc) zeneszerző
Ilona Mattyasovszky némafilmcsillag
Sacy von Blondel (Megyery Sári) némafilmszínésznő
Mészáros Zoltán színész
Ernő Metzner filmrendező
Munkácsi Márton fotóművész
Käthe von Nagy (Nagy Kató, 1904–1973) színművész
Nikisch Artúr karmester
Papp Lajos zeneszerző
Edina Pop (Késmárky Marika), a Dschinghis Khan énekesnője
Marika Rökk (Rökk Marika) színművész
George Tabori író és színházi rendező
Olaszország
Brück Edit író
Cicciolina (Staller Ilona Anna) pornószínész, politikus
Giulio Gari (Gari Gyula, 1912–1994) operaénekes
János Viktor autótervező
Kozma Lajos (1938–2007) operaénekes
Giorgio Pressburger író
Amerigo Tot szobrászművész
Bonaniné Tamás-Tarr Melinda (Melinda B. Tamás-Tarr) tanár, főszerkesztő, újságíró, publicista, műfordító, író, költő, az Olasz Köztársaság Érdemrend Lovagja
Oroszország
Auer Lipót hegedűművész, zeneszerző
Jevgenyij Jenei (Jenei Jenő) díszlettervező
Spanyolország
Müller Miklós fotóművész
Svájc
Bacsinszky Tímea teniszező
Elwont (Adam Szijarto) zeneszerző
Gosztonyi Péter történész
Martina Hingis (Hingis Martina) teniszező
Agota Kristof író (francia nyelven)
Christina Viragh író
Svédország
Árvai Péter (1979) Svédországban született magyar üzletember, a Prezi felhőalapú prezentációs szoftver egyik megálmodója és létrehozója
Eva Klein (Klein Éva, 1925) sejtbiológus, immunológus, onkológus, az MTA tagja
Georg Klein (Klein György, 1925) sejtbiológus, immunológus, onkológus, az MTA tagja
Maros Miklós zeneszerző
Vánky Kálmán (1930) mikrobiológus, az MTA tagja
Erik Zsiga író
Ukrajna
Rácz László labdarúgó, szovjet válogatott
Izrael
Aharon Abadi (Abádi Ervin, 1918–1979) író, szerkesztő, grafikus
Avram Hersko (Herskó Ferenc, 1937) Nobel-díjas biokémikus
Theodor Herzl (Herzl Tivadar, 1860–1904) cionista vezető, a modern Izrael megalapítója
Efrájim Kishon (Kishont Ferenc, 1924–2005) író, humorista
Kőrösy Ferenc (1906–1997) vegyészmérnök, az MTA tagja
Tomi (Joszef) Lapid volt izraeli igazságügyminiszter, politikus
Pauncz Rezső (1920) kémikus, az MTA tagja
Rónai András színművész, Habima Színház, Valahol Európában – Ficsúr (http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz22/222.html)
Hana Szenes (Szenes Hanna) második világháborús partizán
Japán
Murofusi Kódzsi (Koji Murofushi) olimpiai bajnok kalapácsvető (anyja magyar: Móritz Szerafina)
Juhász Sandy magyar televíziós műsorvezető és közéleti személyiség Japánban
Dél-Amerika
Argentína
Ladislao José Biro (Bíró László) a golyóstoll feltalálója
Brazília
Alexander Lenard (1910–1972) orvos, művelődéstörténész, költő, író, műfordító, klasszika-filológus
Paulo Rónai (1907–1992) irodalomkritikus, író, műfordító, nyelvész, tanár
Kolumbia
Lenz Klára (1924–2013) textilművész
Uruguay
Debály Ferenc József zeneszerző, karnagy, Uruguay és Paraguay nemzeti himnuszának szerzője
Venezuela
Nicolás Fedor (Miku) labdarúgó
Catherine Fulop, színész és fotómodell
Gabriel Gazsó fényképész
Carolina Izsák szépségkirálynő
Ausztrália
Moshe Atzmon karmester
Joe Bugner (Bugner József) magyar származású profi boxoló (Anglia/Ausztrália)
Judy Cassab (Kaszab Judit) festőművésznő
Fehér Gitta smink- és maszkmester
Viki Forrest (Erdős Ágnes Éva), rock-énekes
Gallus Sándor régész
Maina Gielgud balettművész (magyar anya)
Andrew Korda (Korda András) orvos, professzor
Frank Lowy (Fülek, 1930–) üzletember, Ausztrália második leggazdagabb embere[7]
Márkus György filozófus
Kevin Nemeth író (A tenger hercegnői, Pizsamás banánok)
Paul A. Novak (Novák P. Árpád) üzletember
Jackie Orszaczky (Orszáczky Miklós) rockzenész
Rozinszky Gyula (Jack) taekwondo nagymester
Franz Schneider (Szabó Ferenc) zenész, a Glenn Miller Tribute Band másodtrombitása
Tommy Tycho (Tycho Tamás) karmester, zeneszerző
2025. október 16., csütörtök
Nincs már esély, csak remény...
Tudományosan igazolt becsült értékekkel számolva, számításaim szerint;
Ha X valószínűségi változó, és tegyük fel, hogy 3 várható értékű exponenciális eloszlású valószín¶ségi változóval számolunk, legyen λ > 0 . Azt mondjuk, hogy az X valószínűségi változó exponenciális eloszlású λ paraméterrel, ha sűrűségfüggvénye f (s) = (λe −λs , ha s > 0; 0, különben.
Legyen X exponenciális eloszlású λ > 0 paraméterrel. Ekkor a következők teljesülnek.
(i) X eloszlásfüggvénye: F(t) = P(X ≤ t) = P(X < t) = Z t −∞
f (s)ds = ( 1 − e −λt , ha t > 0; 0 különben.
(ii) X várható értéke: E(X) = 1/λ, szórása: D(X) = 1/λ.
Legyenek s,t pozitív számok. Ekkor P(X ≥ s + t|X ≥ s) = P(X ≥ t)
Az exponenciális eloszlás jellemzően azt feltételezi, hogy az események (például aszteroidaütközések) függetlenül, állandó valószínűséggel következnek be időegységenként, így az esemény várható ideje az eseménysűrűség (paraméter) reciprokával egyenlő. Az emberiség kihalását okozó aszteroidaütközés valószínűségének meghatározása azonban több tényező adataitól függ, mint például az eseménysűrűség, aszteroida pályaelemzések, jelenlegi becslések az aszteroidakockázatról. Ha az exponenciális eloszlás paramétere (ez az eseményhorizont per időegységre vett eseménysűrűsége), akkor az esemény (kihalást okozó aszteroidaütközés) várható ideje: Az értékét meg kell határozni megbízható aszteroidaütközési kockázati becslésekből (például NASA vagy tudományos kutatások alapján). Többi ismert valószínűségi változó bevonása után a valószínűségfüggvény és az exponenciális eloszlás paramétere kombinálható. A kockáz értékelésére több módszer létezik, amelyek figyelembe veszik az ütközés valószínűségét, az aszteroida méretét, sebességét és energiaelérését az ütközéskor. Ilyenek például a Torino- és a Palermo-skála, amelyek kombinálják az ütközési valószínűséget és az energiaátadást egy átfogó kockázati értékbe. Ez segít meghatározni az emberiségre veszélyes ütközések kockázatát. Tudományos előrejelzések vannak az aszteroidák ütközési pontjainak és valószínűségeinek becslésére, amelyeket az űrügynökségek használnak az észlelési adatok alapján. Ezek a modellek figyelembe veszik a múltbeli becsapódásokat is, bár az emberiség kihalását eredményező ütközésre vonatkozó pontos dátum nem prognosztizálható jelenleg a bizonytalanságok és a ritka esemény jellege miatt. Az eddigi nagyobb, kihalást okozó aszteroidaütközések gyakorisága geológiai és paleontológiai adatokból ismert, például a dinoszauruszok kihalását okozó 66 millió évvel ezelőtti becsapódás példája. Az ilyen események várható gyakorisága viszonylag ritka, átlagosan több tízmillió évre esik egy ilyen globális katasztrófa. A konkrét asztroida becsapódási események valószínűségét és hatását egy integrált fizikai alapú kockázati modell is elemzi, valamint figyelembe veszi a földközeli objektumok pályájának megfigyelését, hogy előre jelezze a potenciálisan veszélyes ütközéseket. Összefoglalva: jelen tudásunk szerint az emberiség teljes kihalását okozó aszteroidaütközés előfordulási esélye rendkívül alacsony, mivel az ilyen események nagyon ritkák, jellemzően több millió, vagy tízmillió évre esnek egy-egy ilyen globális kataklizma. Az aktuális földközeli aszteroidák megfigyelését folyamatosan végzik, és kockázati értékeléseket használnak a korai figyelmeztetésre, de még nincs ismert olyan közvetlen, elkerülhetetlenül éppen közeledő aszteroida, amely az emberiség kihalását okozná. A legfontosabb kockázati változók az ütközési valószínűség, az aszteroida mérete és sebessége, valamint az energia, amivel becsapódik, és ezek alapján számolják a veszélyességet úgy, mint a Torino vagy Palermo-skála mutatói. Az aszteroidák becsapódásainak pontos időpontját azonban jelenleg nem lehet megjósolni, csak valószínűségi becsléseket lehet adni a jövőbeni eseményekre. Figyelembevéve az empírikus tapasztalatainkat, a legutóbbit és az események eloszlását az idősíkon, és a távolságok exponenciális csökkenésének mértékét úgy 20%os átlag kihalás mellett, minimálisan 10 millió évente történik nagyobb ütközés, ezért már be kellet volna következnie az újabb ütközésnek, illetve várható hamarosan, de nem kell félni semmit sem fogunk észrevenni belőle. A föld-aszteroida ütközés idejének kiszámításához az alábbi fő adatokat és paramétereket használják: A konkrét aszteroida pályaadatai Pályaelemek: fél-nagy tengely, excentricitás, inklináció, a pálya hossztengelyének iránya (perihelion iránya), pálya felszálló csomópontjának hosszúsága, pálya időpontja (például perihelion áthaladás ideje). Pálya mozgásának időbeli változása a gravitációs perturbációk, például a Nap és a bolygók hatása miatt. Az aszteroida sebessége és iránya ha túl gyors akkor nincs remény. A pálya alapján számítják, milyen sebességgel és milyen szögben közelíti meg a Föld pályáját. A föld pályájának adatai, pillanatnyi helyzete alapján A Föld aktuális pályaadatai, amelyekhez viszonyítják az aszteroida helyzetét. Az időpontok és mozgás szimulációja Orbitális mechanika és numerikus modellezés segítségével számítják ki, mikor lesz az aszteroida és a Föld pályája metszéspontja, vagyis az esetleges ütközés ideje. További mérési adatok alapján korrekciók Aszteroida helyzete és mozgása rádiótávcsöves, optikai vagy radar mérésekből, melyek segítenek pontosítani a pályát. Ezek alapján numerikus szimulációkat végeznek, figyelembe véve a gravitációs hatásokat, hogy meghatározzák az aszteroida és a Föld találkozásának időpontját és helyét. Ha túl gyorsan jön, nincs időnk időben észlelni és nem tudunk elé menni a szükséges pályamódosítás elvégzése céljából, vagyis az emberiségnek kampec... Az intersztelláris objektumok nagyon nagy sebességgel közelítik meg a Naprendszert, például az első ilyenként ismert `Oumuamua sebessége több tíz km/s nagyságrendű volt. Ezek az objektumok általában csak akkor észlelhetők, amikor már sajnos túl közel vannak hozzánk, mivel kicsik és gyorsak, így korai észlelésük nehézségekbe ütközik. A nagy sebesség miatt nehéz időben pályamódosítást vagy védekezést végrehajtani ellenük, különösen ha méretük és sebességük is nagy, mert a reakcióidő korlátozott, és az objektum gyorsan elhalad a Naprendszer mellett vagy bele is léphet a belső bolygórendszerbe. A jelenlegi technológiával az intersztelláris objektumokat nem tudjuk időben észlelni és kivédeni, ha gyorsak és nagyok, mivel a sebességük miatt a reagálási idő nagyon korlátozott. Az aszteroida mező vagy ahogy ismerik a kisbolygók övezete pedig eleve túl közel van hozzánk, így még kis sebesség esetén sincs időnk időben észlelni és elémenni... Méretük és közelségük miatt ezek az objektumok viszonylag könnyen elérhetőek űrhajóval, így fontosak a jövőbeni tudományos vizsgálatok és üzleti lehetőségek szempontjából. Bizonyos földközeli objektumok sokkal kisebb sebesség-változtatással (ΔV) is elérhetők, mint a Hold. Legismertebb képviselőjük a 99942 Apophis kisbolygó, mely 2029-ben, 2036-ban és 2037-ben fogja Földünket veszélyesen megközelíteni. Közel félszáz nagyobb objektum csapódott be a földbe, de nem csak a méret számít hanem az is milyen az objektum összetétele, hol csapódik be és milyen sebességgel. A káliföldpátban szegény helyen bekövetkező becsapódás kisebb károkat fog okozni. Ha csupán agyagporról van szó, a rendszer visszatér a korábbi egyensúlyhoz, gyorsabban regenerálódik az ökoszisztéma. Szándékosan a végére hagytam azokat a naprendszerben céltalanul bolyongó kaotikus és, rapszodikus vektorú objektumokat, amik hektikus mozgása, sebessége gyorsan változik, mire kiszámítjuk a pályáját, már más gravitációs tényezők hatnak rá. További veszélyt jelentenek azok a kis objektumok, amiket már a föld és a hold gravitációja is képes módosítani, ilyen lesz 2029-ben a 99942 Apophis is. MIvel folyamatosan módosul a pályája iránya és sebessége a garvitációs változások függvényében, csak remélhetjük, hogy 2029. április 13-án kívül lesz a föld légkörén, ami 10.000 km-re van a felszintől. Nézzük meg mekkora kellene legyen a Földre 40 km/s végsebességgel be csapódó meteoritok össztömege évente, hogy átlagosan ugyanakkora felmelegedést okozzanak, mint a Nap sugárzása? Mekkora becsapódó tömegnek felel ez meg másodperenként és négyzetméterenként?A Nap sugárzásával megegyező melegítő hatást okozó meteoritok becsapódási tömegének évente megközelítőleg \(6.5\times 10^{11}\) kg-nak kellene lennie, ami nagyjából \(20.5\) kg/másodperc/négyzetméter tömegnek felel meg, és ezt a becsapódó tömeget a Föld légkörének felszínén kellene mérni. A calculations a Föld átlagos sugárzási egyensúlyát (\(340\text{\ W/m}^{2}\)) és a meteoritokbecsapódáskor felszabaduló energiát veszi alapul.Alapok: A Nap sugárzásának átlagos energiája a Föld felszínén kb. \(340\text{\ W/m}^{2}\). Ez az energia kell, hogy a meteoritok becsapódása által felszabaduló energiával megegyezzen. A becsapódó meteoritok tömegének \(6.5\times 10^{11}\) kg-nak kellene lennie évente. Számítás: A becsapódási energia képlete \(E=\frac{1}{2}mv^{2}\), ahol \(m\) a tömeg, \(v\) a sebesség. Mivel a meteoritok sebessége \(40\text{\ km/s}\), és a Föld sugárzási energiájának megfelelő melegítő hatást kell elérni, akkor a becsapódó tömeg \(6.5\times 10^{11}\) kg évente. Becsapódó tömeg másodpercenként és négyzetméterenként. A becsapódó tömeg másodpercenkénti és négyzetméterenkénti átlagának kiszámításához a Föld teljes sugárzási energiáját (\(340\text{\ W/m}^{2}\)) figyelembe kell venni. Számítás: A becsapódó tömeg \(6.5\times 10^{11}\) kg évente. Ezt a mennyiséget el kell osztani a másodpercek számával egy évben (\(31,536,000\)) és a Föld felszínével (körülbelül \(5.1\times 10^{14}\text{\ m}^{2}\)). Az eredmény megközelítőleg \(20.5\) kg/másodperc/négyzetméter. Számításaim szerint a meteoritok becsapódásának évente \(6.5\times 10^{11}\) kg-nak kellene lennie ahhoz, hogy a Nap sugárzásával megegyező mértékű melegítő hatást gyakoroljon a Földre. Ez a becsapódási tömeg másodpercenként körülbelül \(20.5\) kg/négyzetméternek felel meg, figyelembe véve a Föld teljes felszínét. A Föld Roche-határa az a kritikus távolság a Föld középpontjától, amelyen belül az árapályerők szét tudják tépni a Föld gravitációjánál erősebb gravitációs kötéssel rendelkező kísérőt. Ha egy kísérőtest (például egy hold vagy egy űrsikló) behatol ebbe a távolságba, a Föld gravitációs hatása a kísérő közelebbi oldalán erősebb, mint a távolabbi oldalán, ami feszültséget okoz, és széttépi a testet. Ezt a jelenséget használják ki az égitestek magjának vizsgálatakor is. Mi ez? A Roche-határ egy kritikus távolság a Föld középpontjától. Mi történik? Ha egy kísérőtest (pl. egy hold) belép ebbe a határvonalon belülre, a Föld árapályerői széttépik, mivel ezek az erők túllépik a kísérő saját gravitációs erejét. Hogyan működik? A Föld gravitációja a kísérő közelebbi oldalán erősebb, mint a távolabbi oldalán, ami feszültséget okoz és szétroncsolja a testet. Mire használják? A Föld Roche-határának fogalmát nemcsak a bolygók, hanem a galaxisok kölcsönhatásaiban is megfigyelhetjük. A Roche-határ egy szilárd test esetében, figyelmen kívül hagyva a fentebb felsorolt hatásokat, az a d távolság, amelyen belül nem létezhetnek tartós kísérők:
Meghatározható a Roche-határ a sűrűség ismerete nélkül is a testek tömegéből:
Ha a hold 19000km-en belül közelíti meg a földet az számukra végzetes lehet.
2025. október 15., szerda
FITOTERÁPIA
A gyógynövényeket ismerő természetgyógyászok tudását fitoterápiának nevezik. A szárított gyógynövényeket pedig drogoknak. A gyógyteákat fogyasztó Szabó Gyuri bácsi 94 évig élt, a Bakó Feri bácsi 108 évig. Én reggel ezekből készítek gyógyteát; mezei zsurló, zsálya, kisvirágu fűzike, nyírfalevél, pitypang, aranyvesszőfű, lestyángyökér, csalánlevél, tarackbúza, kukorica bibe bajusz, hársfa, diólevél.
Este pedig ezekből; citromfű, macskagyökér, levendula, kamilla, orbáncfű és komló, rooibos, verbéna, mézbokor kurkuma, zöld tea... A gyógytea nem csodaszer, de azok akik gyógyteákat isznak adnak maguknak egy + esélyt! Lássuk hogy kik ők, és hány évet éltek?
Jelenleg 722 természetgyógyász ember él hazánkban, aki betöltötte a 65. életévét. A 90 éven felüliek száma kb. 20 000 fő hazánkban, ez alig a 0,22%-a a lakosságnak.
2025. október 14., kedd
A vén kapcabetyár története
Akkoriba betyár világ vót... A rétközi hírhedt betyárok legendája a múlt homájába vész, de a szájhagyományok révén még vannak foszlányok emlékek, amiket a régi öregek felidézhetnek. Útonállókat, zsiványokat, bujdosó rablók, fosztogató szegénylegényekről szól a fáma. Kóborlásból, fosztogatásból élő katonaság elől bujdosó szegénylegények, munkátlan csavargók, zsellérek voltak. Ilyen vót Jakab Samu is aki Demecserben, Kéken, Beszterecen, Nagyhalászon, Dombrádon is megfordult. A halászi Neszehíd melletti kocsmáros megöléséért életfogytig tartó börtönre ítélték, 25 év múlva engedték ki.Voltak persze olyanok is, akik egyéni tragédiájuk, szerelmi csalódásaik, kisebb bűneik miatt sodródtak bele a betyárok életébe. A betyárok egy része népi hőssé vált, a múlt megszépítette a valóságot, bár voltak szomorú és jogosnak érzett okokból kifolyólag váltak betyárrá. Az elszaporodó lótolvajok, útonállók, gyilkosok, vásárokban és kocsmákban verekedő betyárok súlyos veszélyt jelentettek az ország rendjére és békéjére, az emberek biztonságára. Hogy a korábban szinte mindenki által elítélt, haláluk után pedig hamar elfelejtett betyárok után a XIX. század derekán sok „derék betyárt” is számontartottak, az annak is köszönhető, hogy a szabadságharc és a kiegyezés közötti osztrák elnyomás idején már/még érdemnek számított a hatalmat és annak képviselőit kijátszani. Természetesen nem feltétlen jó tettei miatt vált valaki hírhedt betyárrá: sok esetben talán csak arról volt szó, hogy valaki oly régóta és oly ügyesen csúszott ki mindig a zsandárok kezei közül, hogy lassacskán már országszerte elkezdték kalandos történeteit elbeszélni, mindig egy kicsit jobban kiszínezve… A betyárrá vált szegénylegény üldözött vaddá lett, és nyugalmat menedéket csak a Rétköz mocsaraiban talált. A Rétközi gyalogbetyárokat akiknek se lova, se felszerelése nemigen volt – például nem sokra tartották, míg a lovas betyárok egy sokkal „előkelőbbnek”, elismertebbnek tekintett kategóriát képviseltek. A betyárok megkülönböztetése azonban sokkal értelmesebb cselekedeteik alapján. Voltak akik gátlástalanul fosztogattak, válogatás nélkül gyilkoltak és kegyetlenkedtek, egyetlen céljuk a zsákmányszerzés volt. Az úgynevezett „futóbetyárok” ellenben sajnálatra méltó, üldözött szegénylegények voltak, akiknek élete az állandó bujdosásból, menekülésből, alkalmi bűncselekményekből állt. A betyárok legnevesebb „fajtáját” pedig azok legendává vált „derék, igazi betyárok” alkották, akik hírhedtek voltak az elnyomó hatalom kijátszásáról, és híresek a szegények segítéséről, bátorságukról és epekedő leányok sorának szerelméről. Az efféle betyároknak utólag még bűneiket is elnézték, sőt, kisebb bűncselekményeik, melyek a szegény társadalmi rétegek szemében az igazság érzetét keltették, még valódi virtusszámba is mentek. Nyilván a fennmaradt betyármondák többsége róluk, ez utóbbi „kategóriáról” szól, mégha legtöbbször kissé kiszínezve és a pozitív cselekedetek, valamint jellemvonások felnagyításával is. A „betyárromantika” e leghíresebb alakjait, azokat a nép hőssé vált betyárokat vesszük most sorra néhány mondatban, akiknek bár bűneik elvitathatatlanok, bizonyos cselekedeteikből kifolyólag mégis a szegény emberek által tisztelt hősökké váltak. Ahogy a kesergő nóta mondja A betyár sírja felett, már csak a lágy tiszai szellő fújdogál…Ha jó ember vagy, meghallod izenetét! Barátom, ha arra jársz, sétálj ki oda és hallgasd, mit mesél! Elmondja mi voltál s miként tegyél!!! Mert a betyárbecsület azt diktálta, hogy szegényembertül nem veszünk el semmit, inkább adunk nekije… Rétközi betyár vót a híres Gesztelyi Jóska, aki szabadságharcos vót. A szabadságharc bukása után a Rétközi menedékbe tért vissza. A Tiszadobi gyerekek mesilték, hogy a Tiszán látták átgázolni sokszor a vállára vett legénykékkel! Bizony, még a menyecskék sem tiltakoztak az ilyen segítség ellen, ha a véletlen összehozta őket a jószívű, jóképű betyárral…De Gorzás Sári lett Jóska veszte… Sári apja gulyás volt valahol a besztercei határban. Jóska nála őrizte, őáltala adta el az elhajtott marhákat. Sári barna szeme volt az oka, hogy a betyár nem akarta észre venni, hányszor nem tud a gulyás elszámolni a jószág árával. Végre úgy szabadult meg a leány apja az elszámolástól, hogy titokban pandúrkézre juttatta a legényt, újra a nagykállói börtönbe, nehéz láncra. A szabadsághoz szokott betyárt azonban a börtön, a lánc sem tudta elzárni a szabadságtól. Vizet hordott a börtönbe és egyszer egy Kállay lovát találta odakötve a kúthoz. Csak egy gondolatnyi időbe telt, élt az alkalommal. A lovon termett és a vármegye láncával együtt elvágtatott a szabadság felé. Mégsem szabadult meg Gesztelyi Jóska. Gyors lován hiába nyargalt a rabság elől. A halálba lovagolt. A besztercei gulyás újra elárulta. A pusztai gulyáskunyhóban golyóra töltött fegyverrel már a pandúrok vártak rá. A puha szabolcsi homok itta be a piros vérit. A gulyásnak most már nem kellett elszámolnia Jóskával, hacsak a túlvilágom nem…Tiszadobtól Beszterecig mindenki ösmerte. A tiszadobi határ, a dadai csárda környéke volt a tanyája, de többen látták a Kéki csárdában is. Hatalmas termetű, bikaerejű legény vót. Még bilincsbe verten is óvatosan kerülgették a pandúrok. Állítólag a Zsíros Pista a hitvány kapcabetyár társa vallotta rá viselt dolgait, mielőtt a bíróság észrevette volna, Jóska lecsavarintotta kezéről a vasat s úgy ütötte véle arcul a kapcabetyárt, hogy az a földre bukott. Bár igaz, ami igaz, Jóska a hortobágytul a Rétközig mindenütt lopott lovat. Nem kímélte az Andrássyak ménesét, nyájait sem. Embervér, szegény ember vagyona sohasem tapadt kezéhez. Hány tiszadobi leánynak, menyecskének jutott cifra kendő tőle, meg vásárfia az elhagyott jobbágygyereknek! A szabadságharc hozta meg neki az amnesztiát a kállói börtönbe. A róla született ballada ezt a nótát őrzi miszerint;
Esik eső jaj de szépen csepereg,Geszten Jóska a csárdába kesereg.
Ki megy, meg bemegy a szobába,
Ráborul a csaplárosné vállára…
Árva vagyok, árvább nálam senki sincs!
Së szeretőm, së vagyonom nékem nincs.
Jó barátom az erdők, meg a madarok,
A szép lovam után tűnnek el a határok
Ha lëfekszek, még akkó se nem alszok.
A vármegye árkon-bokron át hajszol.
Még szeretőm sincs, ki kitárja a karját,
Hogy megigazítsa fejem alatt a párnát.
A vármegye árkon-bokron át hajszol.
Még szeretőm sincs, ki kitárja a karját,
Hogy megigazítsa fejem alatt a párnát.
Zöld erdők, mezők, ligetek,
De sokat jártam bennetek!
De sok nappalt éjszakával
Töltöttem el bujdosással!
Zöld erdőnek lombos ága,
De sokat búsultam alatta.
Gesztelyinek szép leánya,
Még mindég aztat siratja.
Édesanyám sok szép szava…
Kit fogadtam, kit meg soha.
Fogadnám most, de már késő,
Hull a könnyem, mint az eső.
Gesztely Józsi temetője,
Kinn van a lába belőle,
A hideg eső esik reája,
Megfázik a lába szára.
Kutyakaparóci csárda
Körül van zsandárral állva,
Körül-körül, környes-körül,
Csak Vidróckit fogták körül.
– Na Vidrócki, most gyere ki,
Hét vármegye vár ideki!
– Mit ér nekem hét vármegye,
Tizenhárom gyüjjön ide! –
Be is lőttek az ablakon,
Piros vér foly az asztalon,
Szeretője zsebkendője
Tiszta piros vérrel tele.
Sír az apám, sír az anyám,
Sír mind a két testvér-bátyám.
– Ne sírj apám, ne sírj bátyám,
Nem soká betyárkodok mán.
Elég vót mán húsz esztendő,
Fogadjon be a temető. –
Harangoznak, harangoznak,
Tálán szegény Vidróckinak,
Annak a szegény betyárnak…
A mezei kis pacsirta
Szárnya az eget hasítja,
Hasítja a magos eget,
Szánja betyár életemet.
Kisvárda (Szabolcs)
A nagyhalászi lebuj, lebuj, lebuj,
Én előlem Jakab Samu ne bújj!
Hiába bújsz erdők sűrűjébe,
Megtalál a vármegye csendőre.
Én vagyok a vármegye Zsandára,
Én fogtam meg Jakab Samut máma.
Leteszem a tömlöc fenekére,
Keservesen sír a felesége
8. 2014. 4. szám
Adalékok Kemecse történetéhez
Ne sírj, ne sírj kedves feleségem!
Visszahoz még a gőzkocsi engem.
Vissza, vissza, de nem tudom mikor,
Öreg asszony leszek már én akkor.
Szépen kérem a csendőr urakat,
Ne szorítsák nagyon a karomat!
Kiszakad a gyémántgyűrű köve,
Mit a feleségem vett rég jegybe.
Az 1786-i díjevél szerint a pap bére két kereszt élet a kévébe kötött gabonát általában négyágú kereszt alakba rakták össze; mégpedig úgy, hogy a kévék kalászos feje befele néz és egymáson fekszik, a kévék tusája kifelé helyezkedik el. Ez a rakási mód független attól, hogy a keresztben mennyi a kévék száma. A kereszt aljára rendszerint egy visszahajtott fejű kévét (bujtó-, tolvajkéve), esetleg a tarlón összekapart kuszából álló csomót tesznek, és erre fektetik a többi kéve fejét. Ezeket az alsó kéve, kusza megvédi a rothadástól és bizonyos fokig a kártevő rágcsálóktól. A kereszt tetejére minden esetben egy kévét erősítenek (pap, kalap, sapka, púp).
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)