Vallomások

A férfi legnagyobb ellensége a nő és az alkohol és az oroszlán, nos én nem vagyok gyáva...

Tudod mi a siker? 60 fölött, ha egyszerre tudok szuszogni és körmöt vágni...

Vigyázok a súlyomra, nem is hiányzik belőle egy csepp sem...

Nem bírom a 34 fokos melehet még szerencse hogy van itthon 56 fokos pálesz...

Változik a világ, régen almát loptunk a szomszédtól most wifit...

Elősször megszeret olyannak amilyen vagy, aztán átformál olyanná amilyennek szeretne, majd szemrehányást kapsz, hogy nem olyan vagy mint régen...

Az alkohol védelme érdekében kijelentem hogy van aki józanon is hülye...

A törvény kerités a birkáknak, a farkasok átugorják, a patkányok átbújnak alatta...

Nem a mesterséges intelligencia miatt aggódom hanem a valódi hiánya miatt...

Akinek aranyból van a szíve, kötélből az idegei és acélos a jelleme az ilyen súlyos egyéniség mint én...

Bűzös gondolatok

Aki tanul sohasem unatkozik,  mert olyan nincs, hogy semmi sem történik. Nincsenek átlagos napok, az életét mindenki saját maga alakítja önnön személyiségével és látásmódjával. Ha nem tanul, ha nem dolgozik, ha nem olvas kevesebb lesz mint azok akik ezt mind megteszik, és önmaga helyett a világot hibáztatja, a sikertelenségei miatt. Aki tanul az színesnek látja a világot, de aki nem látja a színeket, annak szürke lesz a világ és unalmas. Nem az a lényeg hány évet élsz, hanem az hogy azt a keveset milyen életminőségben teszed. Mindenki tudatlanul születik, de aki tanulással és munkával színessé és érdekessé teszi az életét az boldog lehet. Csak az hallja a zenét és látja a színeket aki elég művelt hozzá. Ne félj az öregségtől, mert csak a tanult emberek jutnak el odáig, a ráncok pedig a mosoly gyümölcse. Élni kell, és a hibákat is néha jobb megtenni és megbánni, mert kihagyni vétek. Hinni kell az álmokban, mert valóra válhatnak, Isten azért adja az álmokat hogy higgyünk benne. A víz arra szallad amerre a kövek terelik, a tűz arra megy amerről táplálják. Csak aki szépen él, az tud szépen meghalni. Tanulj  a madártól repülni, a tücsöktől zenélni. A zene és a mosoly képes hidat emelni két ember között. A mosoly a legkisebb távolság két ember között. Minden reggeli ébredés tabula raza, a homokszemben vedd észre a világot, a nyíló virágban a szépet, a pillanatban az örökkévalóságot, mert a tenyeredben tartod s végtelent. A boldogság az emlékekben bújik meg. A szivárvány az a szalag csupán a tavasztündér hajában. A kutyák ugatnak de a karavánod halad, és aki magasan szárnyal, az kicsinek látszik azoknak a szemében, akik nem mernek repülni. Carpe diem, élj a mának és élvezd az élet minden pillanatát, csak akkor élsz igazán! Felmászok a csúcsra, legyúszom, lezuhanok a verembe, kimászom, eleset felállok és az élet megy tovább. Rengeteg lehetőség és rengeteg válaszút és néha megesik, hogy az ember egyszerűen eltéved, mert rossz sarkon fordul be. Nem érdemes azon rágódni, mi lett volna ha. Meg kell keresni a helyes utat, és tovább kell menni. Mindannyian a saját utunkat járjuk. És mi a cél? Hogy megvalósítsuk önmagunkat. „A mosoly értéke semmibe sem kerül, de sokat ad, mert gazdagabbá teszi azokat, akik kapják, és mégsem juttatja koldusbotra azokat, akik adják, pedig csak egy pillanatig él, de az emléke örökre megmarad. Senki sem olyan gazdag, hogy ne lenne gazdagabb általa. Boldogabbá teszi az otthont, táplálja a jó barátokat és a szeretet biztos jele. A mosoly nyugalom a megfáradtnak, napfény a csüggedőnek, világosság a szomorkodónak és a természet legjobb orvossága a bajok ellen, és mégsem lehet megvenni, elkérni, kölcsönadni, vagy ellopni. Olyan mint a szerelem, csak önként lehet adni! Ami a hernyó vége, az a pillangó kezdete, a sorscsapás talán kinyít egy újabb kaput és új lehetőséget. Az élet egy utazás, az út a fontos, nem az út vége, de aki túl gyorsan utazik, az elszalaszthat mindent amiért útra kelni érdemes. Sötét kell ahhoz, hogy a legtávolabbi csillagokat is láthassuk. A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek az akarat- és képzelőerő, az érzelmek intenzitása, a jókedv és a kalandvágy győzelme a tunyaságon. Csak az öregszik meg, aki lemond eszményeiről. Az évek múlásával ráncossá lesz az arcod, de ha kialszik benned a lelkesedés, akkor lelked ráncosodik meg. Senkit sem érdekel min mentem keresztül, csak azt veszik észre megváltoztam. Gondok, kétségek, az önbizalom hiánya, reménytelenség: mind hosszú évek, melyek nemcsak a testet húzzák le a sírba, hanem a lelket is. Addig nem öregszel meg, amíg él benned a remény, a hit, cél, álmok, öröm, és az információéhség.

Hé paraszt?

Nagyapám mondása, ha megrázod a fát, mindég le pottyan valami... Igen, nekem szólsz,  mert én valóban paraszt vagyok. Művelem a földet, hogy a buta városi éhen ne haljon. Szegények voltunk, parasztok voltunk. Gyermekként nem volt ruhánk, kesztyűnk, nem volt cipőnk, de voltak álmaink céljaink, és hitünk.  Az állatokkal folyamatosan fellépő betegségeket is gyógyítani kellett. - Egy személyes élménye "valakinek": - "Kisgyermekként láttam, hogy az egyik tehén benyelt egy almát, ami rögtön megakadt a torkán és ezért fuldoklott. Az állatorvos azt tanácsolta, hogy metsszék el a nyakát és mérjék ki az állatot, mert menthetetlen. - Nos, az egyik öreg tanulatlan "buta paraszt" amikor ezt meghallotta, megfogta a Dr. úr gallérját és kivágta az istállóból. Kért egy kicsi kést, benyúlt az állat szájába és szétvágta az almát. Ez a tehén utána még számtalan borjút ellett." - Tehát a "buta parasztnak" jár egy állatorvosi diploma is! Nagyapám csak nagyon indokolt esetben fordult orvoshoz vagy patikáriushoz, embert vagy állatot otthon gyógyították meg. Ha szült valaki otthon tette, ha beteg volt valaki kikúrálták magukat, vagy a bába vagy a javasasszony segített. A kertben megtermelte /vagy a környéken begyűjtötte/ a gyógynövényeket. Szinte minden faluban volt egy bába, vagy egy javasember, javasasszony, aki gyógyított embert és állatot egyaránt. Saját maguk készítették a mosó, mosdó, mosogatószerüket, ruha, fa, falfestékeiket. Maguk gyűjtotték a gyógynövényeket készítették a kenőcsöket, gyógyteákat. Fiatal házasoknak, ha nem örököltek, pénzük sem volt a mesteremberekre, akkor a rokonság felépített egy házat. vetették a vályogot, faraktág a gerendát, nádazták a tetőt. Régen az öreg paraszt ránézett az égre és mondta: - most kell vetni, most aratni, most kaszálni, most haza kell hajtani az állatot, most sietni kell, mert jön az eső, a jég, vagy a hó. - Napszaktól függetlenül, arra van észak, arra dél és hogy mennyi az idő. Ha kellett faragott, ha kellett eszkábált, ha kellett csuport csinált, ha kellett dikót eszkábált. A paraszt gyerekek nem járhattak iskolába, mert a mezőn kellett kapálni. Maradt az élet iskolája, amit az apjától meg az anyjátul tanult. A lyány megtanult főzni mosni gyereket enevelni, a fiú megtanulta a munkát megtanult gazdálkosni, és mindent eltanult az öregektől. Így amikor Ő maga is öregember lett, tovább adta tudását fiainak. Gyermekként nem volt ruhánk, kesztyűnk, nem volt cipőnk, de voltak álmaink céljaink, és hitünk.

Megtermelte magának az ételt, italt, a bort, a pálinkát, stb.-stb.-stb. Még a házát is saját maga építette. Az asszonyok tudtak szőni, fonni, ruhát varrni, ismerték a gyógynövényeket. Nem volt pénz orvosra, még a szappant is főzték A krumplibogarat kézzel szedték le a növényről, (Még én is.) nem használtak vegyszert. Szüleim mondták, hogy az ő gyerekkorukba csak pár dologért jártak a boltba, - (mert más minden megvolt otthon, ami kellett) - de nem is lehetett ott sok mindent kapni, mert szinte nem volt soha semmi. Ha mégis menni kellett valamiért, mindig hosszú sorokban kellett várni. - Édesapám mesélte, mikor kisgyermekként húsért küldték , - ott az öregasszonyok kilökték, kitaszigálták a sorból és lehajtott fejjel kulloghatott haza .Amikor mégis bejutott az üzletbe, akkor meg csak protekcióval, "pult alól" kapta csak meg az árút. - Ilyen idők jártak akkor. - A mostaniak, - a mostani gyerekek meg a bőség zavarától, azt sem tudják már, hogy fiúk-e vagy lányok, úgy elkényelmesedett ez a világ. Nem voltak bűnözők, erkölcsös életet éltek, a lopás szégyen volt, ezért jogászokra meg ügyvédekre sem volt szükségük. Egy kézfogás volt az "üzlet", az adott szó szent volt. Nem szerették a mellébeszélést, a hazudozást. Nagy és jó erős összetartó családokban éltek, jó sok testvérrel akik támogatták egymást jóban-rosszban. - Helyettük panel lakó főiskolás és egyetemista társadalmat hoztak létre, ahol az ember még egy paradicsomot sem tud megtermelni. Még kertje sincsen, üres a kamrája, nincs mit enni, ezért (is) kénytelen dolgozni járni. És ami a lényeg, - jó sokat vásároljon, mindent vegyen meg, még azt is ami nem kell. Csak sokat fogyasszon és még többet vásároljon, ez a lényeg. (Fogyasztói társadalom.) Mivel semmihez sem ért, ezért így mindent meg kell vennie ami az életben maradáshoz szükséges. Ezért kezdték a paraszt szót pejoratív értelemben használni mivel le akarták járatni ezt az életmódot, mivel ez nem szolgálta az ő érdekeiket. - Ahhoz, hogy a mai modern fogyasztói társadalom létrejöhessen, először is szét kellett verni az önellátó és valódi értelmes tudással rendelkező paraszti réteget. - A TSZ szervezésekkor, az agitátorok, a kommunista szolgák, - addig ütötték az ajtót és addig tiportak a sáros, vagy havas csizmájukkal a paraszt portáján, - míg a szegény paraszt alá nem írta a beleegyező okiratot. - Ezek után amije volt, az minden ment bele a "közösbe". - Vitték a lovakat, teheneket, földeket, magas erdőket, - és Ő csak egy kis háztáji földet tarthatott meg. - Ekkor a szegény paraszt bizony úgy érezte, hogy kisemmizték. (Édesapámtól tudom, hogy évtizedekkel a kisemmizések után, egy volt kommunista bérszolga mesélte neki, hogy ő volt az egyik, aki Nemescsóban is járt. - Ezt vallotta: - "Az a kislány mindig nagyon sírt  mikor mi megjelentünk". - Az a kislány az én leendő édesanyám volt.) Lassanként kivették a gyerekeket a családi gazdaságból és elküldték őket a kötelező elemibe, - akik azután a tudást a szüleiktől már nem tudták átvenni. - Az iskolában pedig alternatív dolgokat is kezdtek tanítani, kiváltképp mostanában, - és így tették és teszik függővé a mai embereket. később, a rendszerváltás után, mikor a kárpótlási törvényt, - az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk miatt hatályba helyezték, - akkor, - már aki megérte, az kárpótlásban részesülhetett. Továbbá, bővebben: - "A törvények értelmében az 1939 májusától az 1990. évi rendszerváltozásig a magyar állampolgárokat, valamint a kárt elszenvedett, de 1990. december 30-án életvitelszerűen Magyarországon élt külföldi állampolgárokat a tulajdonukban az állam által igazságtalanul okozott károkért a törvények értelmében kárpótlás illette meg." - Az egyetlen örökösnek, az édesanyámnak kellett bizonygatnia, hogy már-pediglen az a föld a miénk volt, ott volt, de nem is akkora volt, - ez és ez a nevezetű erdő meg ott volt-itt volt és nem ekkora, hanem akkora volt, - és még sorolhatnánk a sok fejfájást elindító huzavonákat. - Lényeg a lényegben, hogy régen, egy mozdulattal elvettek, eltöröltek mindent, - édesanyámnak meg bizonygatnia kellett a tulajdonait. Abnormális egy helyzet volt, - úgy, hogy szegény édesapja, Perger Ernő az én nemescsói nagypapám, már korán, 1976-ban meghalt és a fiatal lánya, az édesanyám meg nem tudhatott mindenről. Így, bizonygatni a tulajdonjogokat elég nehéz volt, mert sehol sem voltak lejegyezve, - legalább is ezt édesanyám nem tudta, csak a családból, hallomás, illetve gyermekkori emlékezetből ismerte amit ismert. - A volt kommunista káderek, a TSZ igazgatók, a további vezetők és a TSZ irodisták egytől-egyig NEM segítettek, - kihasználták ezt a kapóra jött (Jó.) helyzetet és magukhoz kaparintották az ilyen "bizonytalan" és szerencsétlenek földjeit, erdőit, javait, - és ebből a mesterkedésekből gazdagodtak meg igazán. - A mai napig vígan élnek, már akik még élnek közülük. - Ha már nem is ők, hanem az utódaik és leszármazottaik bizony virulnak, gazdagodnak, mások régi, elkobzott tulajdonaiból. Ezért, a fentiek miatt, a parasztság, - még a mai napig sem tudott igazán magához-térni ebből a súlyos letargiából, - ami, bizony még most is kísérti őket.Persze a régi józan parasztsággal, sohasem szabad összekeverni, a mai, teljesen gépesített műtrágyás gazdákat, - akik csak a minél több profit érdekében ténykednek. - Ők már messze nem az ősi parasztság hitvallása szerint élnek és dolgoznak. Vissza kéne térni, a régi paraszti értékekhez és hagyományokhoz, - ahol a család volt a szent és a föld volt a minden. - Nem szabadna követni a beteges nyugati új-hullámos gendereket, - beteg fertőzéseket, - mert az csak öl, butít és nyomorba dönt. - Mindenki legyen a földjén a maga ura, - ne idegen haszonlesők prédája legyünk, ne azok parancsoljanak. - Mi már megszenvedtük a múltat és jövendőt.

A "poizon matematika"

A "poizon matematika" a Poisson-eloszlást jelenti, ami a valószínűségszámítás és a statisztika egyik alapvető fogalma. Ezzel a diszkrét eloszlással modellezhetők azok a jelenségek, amelyeknél ismert átlagos gyakorisággal számolunk egy adott idő- vagy térbeli egységben, például a telefonhívások száma vagy a radioaktív bomlások gyakorisága. Az eloszlás neve Siméon Denis Poisson francia matematikustól származik. Diszkrét valószínűségi eloszlás: Események bekövetkezésének számát írja le (pl. nem történhet \(1,5\) hívás, csak \(0,1,2\), stb.).Adott időintervallum: Az eloszlás egy bizonyos időszak alatt bekövetkező események számára vonatkozik, ha az események átlagos gyakorisága ismert.Példák:Egy telefonközpontba beérkező hívások száma egy óra alatt.Egy adott területen található fák száma.Egy radioaktív anyag adott idő alatt elbomló atomjainak száma.Történelmi példa: Az egyik első alkalmazása a porosz hadseregben volt, ahol a katonák lórúgástól bekövetkezett haláleseteinek számát elemezték, hangsúlyozva a "kis számok törvényét" Valószínűségszámítás epizód tartalma: Elmeséljük mi az a Binomiális eloszlás, a Poisson eloszlás és a Hipergeometriai eloszlás és azt is, hogy mire is jók valójában. Mindezt egyszerű és nagyon szemléletes példákon keresztül. Nevezetes diszkrét eloszlások, Példák az eloszlások használatára, Binomiális eloszlás, Hipergeometriai eloszlás, Poisson eloszlás, Valószínűségi változó, Várható érték, Szórás. A Poisson eloszlás egy diszkrét eloszlás, ahol előre ismert a várható érték, és a valószínűségi változó nem korlátos, vagyis tetszőleges bármilyen nagy érték is lehet. Például valamilyen anyagban a hibák száma, vagy egy adott idő alatt bekövetkező események száma. A Poisson eloszlásos feladatokban általában valamilyen százalék vagy arány vagy várható érték vagy átlag vagy valószínűség van megadva. Mondjuk egy könyvben az oldalak 80%-ában nincs hiba, vagy az 20 méter hosszú ruhaszövetek harmadában nincs hiba, vagy egy üzletben óránként várhatóan 13 vevő érkezik, vagy egy bankban percenként átlag 24 tranzakció történik, vagy 0,2 a valószínűsége, hogy 10 perc alatt nem érkezik segélyhívás. Ezek mind Piosson eloszlások, ahol az X nem korlátos diszkrét valószínűségi változó.

P(X=k)=

A Poisson eloszlás várható értéke:

E(X)=λ

A Poisson eloszlás szórása:

D(X)=

A Poisson eloszlás egy diszkrét eloszlás, ahol egy esemény bekövetkezésének a várható előfordulása lambda darab. Az eloszlás annak valószínűségét írja le, hogy az esemény éppen k-szor következik be.

Poisson-eloszlás mint határeloszlás és mint „önálló változó” Vizsgáljuk a határértéket, azaz nemcsak az n változik, hanem közben a p is úgy csökken, hogy szorzatuk egy állandó értékhez tartson.

Várható értéke 

Szórása 

Momentumai 

A valószínűségszámításban és a statisztikában a Poisson-eloszlás egy diszkrét valószínűségi eloszlás, a binomiális eloszlás határeloszlása. Kifejezi az adott idő alatt ismert valószínűséggel megtörténő események bekövetkezésének számát (például: egy telefonközpontba adott időszakban és időtartamban beérkezett telefonhívások száma, vagy egy radioaktív anyag adott idő alatt elbomló atomjainak száma).A randomizált algoritmus olyan algoritmus , amely bizonyos fokú véletlenszerűséget alkalmaz logikája vagy eljárása részeként. Az algoritmus jellemzően egyenletesen véletlenszerű biteket használ segédbemenetként viselkedésének irányításához, abban a reményben, hogy jó teljesítményt ér el az „átlagos esetben” a véletlenszerű bitek által meghatározott összes lehetséges véletlenszerűség-választás mellett; így vagy a futási idő, vagy a kimenet (vagy mindkettő) véletlen változó. bevett gyakorlatban a randomizált algoritmusokat egy pszeudovéletlenszám-generátorral közelítik a véletlenszerű bitek valódi forrása helyett; egy ilyen megvalósítás eltérhet a várt elméleti viselkedéstől és matematikai garanciáktól, amelyek egy ideális valódi véletlenszám-generátor létezésétől függhetnek.

Példaként vegyük az ' a ' megtalálásának problémáját egy n elemű tömbben . 

Bemenet : Egy n ≥2 elemű tömb , melynek fele ' a ', a másik fele pedig ' b '.

Kimenet : Keressen egy ' a ' karaktert a tömbben.

Az algoritmus két változatát adjuk meg, egy Las Vegas-i algoritmust és egy Monte Carlo-i algoritmust .

Las Vegas-i algoritmus:

findingA_LV ( array A , n ) begin repeat Véletlenszerűen kiválasztunk egy elemet n elem közül , amíg 'a'-t meg nem találjuk end  

Ez az algoritmus 1 valószínűséggel sikeres. Az iterációk száma változó és tetszőlegesen nagy lehet, de a várható iterációk száma:

Monte Carlo algoritmus:

findingA_MC ( array A , n , k ) begin i := 0 repeat Véletlenszerűen kiválasztunk egy elemet n elem közül . i : = i + 1 , amíg i = k vagy 'a'-t találjuk end   

   Ha ' a' -t talál, az algoritmus sikeres, egyébként meghiúsul. k iteráció után az ' a ' megtalálásának valószínűsége :

Ez az algoritmus nem garantálja a sikert, de a futási idő korlátozott. Az iterációk száma mindig kisebb vagy egyenlő k-val. Ha k-t konstansnak vesszük, akkor a futási idő (elvárt és abszolút) a következő:

A randomizált algoritmusok különösen hasznosak, ha egy rosszindulatú „ellenséggel” vagy támadóval szembesülünk , aki szándékosan rossz bemenetet próbál megadni az algoritmusnak (lásd a legrosszabb eset komplexitását és a versenyelemzést (online algoritmus) ), például a fogolydilemmában . Emiatt a véletlenszerűség mindenütt jelen van a kriptográfiában . Kriptográfiai alkalmazásokban az álvéletlen számok nem használhatók, mivel az ellenfél meg tudja jósolni azokat, így az algoritmus gyakorlatilag determinisztikus. Ezért vagy valóban véletlenszerű számok forrására, vagy egy kriptográfiailag biztonságos álvéletlenszám-generátorra van szükség. Egy másik terület, ahol a véletlenszerűség inherens, a kvantumszámítástechnika . A fenti példában a Las Vegas-i algoritmus mindig a helyes választ adja ki, de a futási ideje egy véletlen változó. A Monte Carlo-algoritmus (amely a szimulációhoz használt Monte Carlo-módszerhez kapcsolódik ) garantáltan egy olyan idő alatt fejeződik be, amelyet egy bemeneti méret és annak k paramétere korlátoz , de kis hibavalószínűséget enged meg . Figyeljük meg, hogy bármely Las Vegas-i algoritmus átalakítható Monte Carlo-algoritmussá ( a Markov-egyenlőtlenség révén ) úgy, hogy tetszőleges, esetleg helytelen választ ad ki, ha nem sikerül egy megadott időn belül befejeznie a feladatot. Fordítva, ha létezik egy hatékony ellenőrző eljárás annak ellenőrzésére, hogy egy válasz helyes-e, akkor egy Monte Carlo-algoritmus átalakítható Las Vegas-i algoritmussá úgy, hogy a Monte Carlo-algoritmust ismételten futtatjuk, amíg helyes választ nem kapunk. A számítási komplexitáselmélet a randomizált algoritmusokat valószínűségi Turing-gépekként modellezi . Mind a Las Vegas-i , mind a Monte Carlo algoritmust figyelembe veszi, és számos bonyolultsági osztályt tanulmányoz. A legalapvetőbb randomizált bonyolultsági osztály az RP , amely a döntési problémák azon osztálya , amelyekre létezik hatékony (polinom idejű) randomizált algoritmus (vagy valószínűségi Turing-gép), amely abszolút bizonyossággal felismeri a NEM-es eseteket, és legalább 1/2 valószínűséggel ismeri fel az IGEN-es eseteket. Az RP komplementer osztálya a ko-RP. Azokat a problémaosztályokat, amelyekben (valószínűleg nem termináló) algoritmusok polinom idejű átlagos esetfutási idővel rendelkeznek, és a kimenetük mindig helyes , ZPP- nek nevezzük . Azokat a problémákat, amelyeknél mind az IGEN, mind a NEM típusú esetek azonosíthatók valamilyen hibával, BPP-nek nevezzük. Ez az osztály a P randomizált megfelelőjeként működik , azaz a BPP a hatékony randomizált algoritmusok osztályát jelenti. A black jackban alkalmazható. A normális eloszlás egy folytonos eloszlás, ami lehet egyenletes eloszlás, exponenciális eloszlás ...

A hosszú élet titka

A hosszú élet titka, nem titok többé. Hogyan élj? Mit igyál? Reggel este egy pohár gyógytea, mindíg más gyógynövényekből; mezei katáng, kisvirágu fűzike, zsurló, zsálya, körömvirág, kamilla, diólevél, birsalma, tárnics, bársonyvirág, borostyán, zöldtea, kosbor, írisz, lándzsás utifű, pitypang. Étkezésre; csicsóka, porcsin, papsajt. Desztillált deutérium mentes forrásvíz, vagy ásványvíz, laktóz mentes kecsketej vagy zabtej. Mit egyél;  A kalóriabevitel korlátozása segíthet abban, hogy elkerüljenek a komolyabb betegségek, különösen akkor, ha sok és változatos növényi alapú élelmiszert fogyasztasz. A gyümölcsök, a zöldségek, a diófélék, a magvak, a teljes kiőrlésű gabonák és a bab fogyasztása csökkentheti a betegségek kockázatát, és elősegítheti a hosszú élettartamot. ritkán és keveset, a testdúlynak 60 kg alatt kell lenni, mozgás kell, néha böjt, és egészséges ételek; kecskesajt, túró, lazac, pisztráng, (omega-3 zsírsav) párolt zöldségek, csak egy-két főtt tojás, polifenolok, a karotinoidok, a folsav. Mit kerül; alkohol cigaretta, hús, kávé, bolti ételek, sütött ételek, kész ételek, konzervek,csapvíz. A levegő tisztitása; enyhén hipós deutérium mentes vizen át szürt, aktív szénszűrős, pollenszűrős, langyos, párás. túlnyomás 7 bár, gépi. Fiatal növények csírái, virágai, cukor helyett édesgyökér, citrom helyett citromfű, kék gyümölcsök leve, ízesités nélkül;  kék áfonya, a szeder, a szilva és a kékszőlő, fekete ribizli, lila hagyma, alma, málna, cékla, nyers, aszalt és liofilizált gyümölcsök. Direkt termő Concord szőlő. olajos magvak valódi erőművek, ha a szervezet egészségéről van szó. Fehérjében gazdagok, sok bennük a rost, az antioxidáns és a hasznos növényi vegyületek. Sőt, számos vitamin és ásványi anyag, például réz, magnézium, kálium, folsav, niacin, valamint B6- és E-vitamin dió. Vad fekete szeder, fekete ribizli, fekete berkenye, fekete bodza, fekete áfonya és a fekete datolyaszilva.vackor. A ház amiben laksz legyen ólomborítású fallal ellátva, a háttérsugárzás miatt. A legjobb ha a föld alatt van. Kerüld a napfényt 10-17 között, használj védőszemüveget, védd a bőrödet a napfénytől. Bőséges folyadék bevitel. Sét az erdőben. Se zsír se olaj, hús. A kék zónákban élők tudják ezt a titkot. Se gyógyszerek se étrendkiegészítők.  Már napi 15 perc testmozgás is elősegítheti az előnyök elérését, ami 3 plusz életévet is jelenthet. 7 óra alvás lehetőleg 22-től 05-ig. Vigyázat a túl sok alvás kontra indikáció! Reggeli 9 óra ebéd 13 óra vacsora 17 óra. Tilos a szénhidrát, cukor, állati fehérje, (protein) tilos a krumpli, a tészta, a liszt. A gombák által az immunrendszer erősítése: A gombák antioxidánsokat és természetes antibiotikumokat tartalmaznak, amelyek védik a sejteket a károsodástól és erősítik az immunrendszert.  Alacsony kalória, magas teltség: Nagyon alacsony a kalóriatartalma (kb. \(20-40\) kcal/100g), de magas rosttartalma miatt hosszan tartó jóllakottság érzést biztosít, így segíthet a diétában.  Fehérje- és tápanyagforrás: Kiváló növényi alapú fehérjeforrás, és számos esszenciális aminosavat, vitamint (pl. \(B,D,E,K\)) és ásványi anyagot (pl. kálium, vas, cink, szelén, réz) tartalmaz.  Segíthet bizonyos betegségek megelőzésében: Fogyasztása ajánlott magas vérnyomás, magas koleszterinszint és cukorbetegség esetén, mivel segít szabályozni a vércukorszintet, és kedvező hatással van a szív- és érrendszer egészségére.  D-vitamin forrás: Ha UV-fény éri őket, a gombák képesek \(D_{2}\)-vitamint termelni, így hozzájárulhatnak a D-vitamin-szint megfelelő szinten tartásához.  A nagyőzláb  gomba nagyon egészséges, mert kiváló vitamin- és ásványianyag-forrás, alacsony a kalóriatartalma, és sok rostot tartalmaz. Erősíti az immunrendszert antioxidánsok és természetes antibiotikumok révén, segíthet a testsúlycsökkentésben, és jó húspótló lehet. Fogyasszunk mindenhez hagymát foghagymát. Kevés só és ízfokozó.

A lencse liszt vegán fehérje tartalma 28g /100g

Tökmag vegán fehérje tartalma 24g /100g

Mogyorókrém vegán fehérje tartalma 23g /100g

Tahini vegán fehérje tartalma 22g /100g

Mandula és a pisztácia vegán fehérje tartalma 21g /100g

Lenmag és a kesudió vegán fehérje tartalma 18g /100g

Zab, szója vegán fehérje tartalma 17g /100g

Chia mag vegán fehérje tartalma 16g/ 100g

Tofu, törökmogyoró, dió vegán fehérje tartalma 15g /100g

Teljes kiőrlésű kenyér vegán fehérje tartalma 11g /100g

Lencse, csicseriborsó, vörös bab, pekándió vegán fehérje tartalma 9g /100g

Zöldborsó vegán fehérje tartalma 5g /100g

Quinoa vegán fehérje tartalma 4g /100g

Spenót levél vegán fehérje tartalma 3g /100g

Burgonya vegán fehérje tartalma 2g /100g

A tejcukrot – a laktózt – nem vonják ki az élelmiszerekből, hanem egy enzim – a laktát dehidrogenáz – segítségével lebontják, mégpedig úgy, hogy hozzáadják a mentesíteni kívánt termékhez, például a tejhez. A Lactamed. Spray formájának köszönhetően nagyon egyszerűen alkalmazható. A mentesíteni kívánt ételre ráfújható és az már fogyasztható is. Az enzim megteszi a hatását. Íze nincs, nem rontja az étel élvezeti értékét. De ha valakinek úgy szimpatikus, közvetlen a szájba is sprézhető étkezést megelőzően.Nagyobb mennyiségű ételt is készíthetünk a segítségével. Vegyünk egy példát: Elfogyott a laktózmnetes tej? Sebaj! Fújj bele este 1 liter normál tejbe a Lactamed Spray-ből, a dobozon található javaslatnak megfelelően és hagyd állni a tejet egy éjszakán át. Tisztított vaj (ghee) házilag

Tegyük az alapvajat egy edénybe, és alacsony lángon melegítsük fel. Amikor megolvadt, elkezd felforrni, és a tetején hab képződik, ezt kanállal szedjük le. Ez a víz. Amikor a hab eltűnik, az alsó rétegben lévő tejzsír áttetszővé és tisztává válik. Ez körülbelül 20-25 percig tart. Kapcsoljuk le a tűzhelyet, hagyjuk kicsit hűlni, majd szűrjük át egy tiszta üvegbe sajtvászon vagy kávéfilteren keresztül.

https://www.csillagpatikak.hu/lactamed-etrendkiegeszito-spray-16ml-5234

Skandibáv lottó!

61 éves elmúltam, a számítástechnika és informatika tudományok tanára vagyok, diákjaim azt kérdezték tegnap, Tanár Úr, milyen számokat játszana meg, ha lottózna? Nehéz kérdés, a randomot kiszámolni szinte lehetetlen, na de mégis próbáljuk meg, nos kombináljunk! Matematikailag; forditott gondolkodást javaslok, ha én bejelölök 7 számot mennyi az esélye a sorsolásnak hogy eltalálja? A válasz  ha 35 100%    1 : 3.362.260 esély! Ha kisorsolok 7 számot és azt elveszem a következőben már nagyobb az esély! tehát! a végén  marad 7 szám, mert matematikailag az előbbi logika alapján arra van a legnagyobb esély...persze sántít az logikai algoritmus, de egy próbát megér... 

-7    20%            1 : 2.689.808

28  100%

-6     21,4%         1: 2.114.189 

22 100%

-4  18,2 %           1: 1.729.406

18 100%

-4  22,2 %            1: 1.345.477

14 100%

-3  21,4%             1: 1.057.545

11 100%

-2    18%               1:   867.187

9 100%

-2  22,2%               1:  674.672

Átlag 20% Tehát 80% az esély hogy benne lesz a maradékba...5040/33.891.580.800=6.724.520 2 sorsolás felezi...

A végén maradt 7 szám!!!!!!!!!!!!!

1: 3342 az esély  6-os találatra  1:90 az esély az 5 találatra  1:6 esély a 4-esre

Írtam egy python programot, ami generálja a végeredményt.

import random

def generate_scandinavian_lotto(previous_numbers, total_numbers=7, min_number=1, max_number=35):

      

    available_numbers = [num for num in range(min_number, max_number + 1) if num not in previous_numbers]

       

    if len(available_numbers) < total_numbers:

        raise ValueError(".")

      

    selected_numbers = random.sample(available_numbers, total_numbers)

        

    selected_numbers.sort()

    

    return selected_numbers

previous_week_numbers = [22,27,6, 35,15, 21, 34, 11, 28, 29, 31, 4, 9, 18, 19, 2, 12, 17, 20, 25, 30, 33,1, 3, 10, 14, 24, 26 ]

lotto_numbers = generate_scandinavian_lotto(previous_week_numbers)

print("A skandináv lottó nyerőszámai ():")

print(lotto_numbers)

Futtatás; https://www.onlinegdb.com/online_python_compiler

Maradt; 5, 7, 8, 13, 16, 23, 32 

és ha csak 4 számot sorsolok akkor a vége ez lesz

 2, 12, 14, 16, 17, 20, 29

A TÉVEDÉS LEHETŐSÉGÉT FENNTARTOM!

Egy anekdota a Demecseri Csiszár Imre lelkészről

Hogy igaz-e vagy sem, nem tudom, de leírom, hogy el ne vesszen. Állítólag Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály Apagy melletti szalonka vadászatának törtéhetét meséli el Csiszár Imre apagyi, később demecseri ref. lelkész. Deák Ferenc Wesselényitől 1844. szeptember 27-én kelt levelében arról értesült, hogy Zsibó urára „az e földön véget nem érő éj" borult. Wesselényi látogatására Deák - mint írja - azonnal indulna, de fontos elfoglaltságai miatt a látogatást 1845 tavaszára halasztotta. Április 5-én megírta, hogy május 1-én vagy 2-án indul hozzá. Pesten az útra rábeszélte Vörösmartyt, akinek néhány napja (április 17-én) született fia, s a keresztapja Wesselényi volt, de őt az április 24-i keresztelőn Deák helyettesítette. A két barát a Pestről való  elindulásuk után Vatán állt meg először Szemerénél. Innen írta Vörösmarty első levelét „tekintetes Vörösmarty Mihályné, született Csajághy Laura asszonynak Vatáról a két jeles férfiú Miskolc érintésével haladt tovább, majd útjuk Debrecenen, Hosszúpályin, Nagylétán, Székelyhídon, Margitán, Széplakon, Varsócon, Szilágysomlyón keresztül vezetett Zsibóra. Az utazás egy hétig tartott, mert több helyen időztek. Téten meglátogatták Szabolcs megye országgyűlési követét, Bonis Sámuelt. Tétről Apagyra is átrándultak - olvashatjuk borosjenői Szabó Aladár apagyi református lelkésztől... Zoltán János földbirtokos meglátogatására. Tétről Apagyra jövet Vörösmarty a kocsiról, vadász szenvedélye kielégítése végett leszállva, vadászva s gyalog ment Apagyig, hová természetesen a kocsin menő Deák Ferenc hamarabb megérkezett. Zoltán János jó viszonyban lévén Csiszár Imre akkori apagyi református lelkészszel, (későbbi Demecseri lelkész) azonnal érte küldött, hogy jöjjön, itt van Deák Ferenc és mindjárt itt lesz Vörösmarty Mihály is, és ismerje meg személyesen az országnak ezen két kitűnő emberét. Odamenetele után kevés idővel megérkezett Vörösmarty Mihály vadászosan, s fogadja Deák: „mit lőttél, Miska?" „Csak lőttem valamit." - feleli szerényen Vörösmarty és kihúzott egy szalonkát a vadásztáskából. „Tudom, el is lövöldözted a sok patronást",és megvizsgálva a tölténytáskát, kitűnt, hogy kilenc töltény hiányzott. Apagyon kevés ideig mulattak, siettek Zsibóra. Készülődésük közben Csiszár Imre lelkész Úr felkérte őket, írnák le nevüket egy papírosra, hogy saját kézírásukat ereklye gyanánt bírhassa; és ők leírták e napon a kettejük között történt vadászeseményt, így:  „Alulírott ezennel bizonyítom, hogy T. Vörösmarty Mihály úr, ki egyébiránt sokkal jelesebb költő, mint vadász, enapon Téth és Apagy között kilenc lövésre egy szalonkát lőtt. Apagyon, május 3-án, 1845.-ben. Deák Ferenc" „Azon különbséggel, mint az egyszeri ember, ki két órai csiholás után végtére kihűtött, azt mondta: ejnye, de egyszerre kihűtöttem, s így a szalonka is egy lövésre, mégpedig jótávolban esett el. A föllebb előadottak valószínű részét nem tagadom. Vörösmarty Mihály" Csizár Imre tiszteletes Úr - bár más bejegyzést várt - nyájasan megköszönte a vendégek szívességét. Megkínálta őket borral, miközben kérkedve emlegette, hogy Szabolcsban is terem jó bor. „No, kóstold meg!" - bíztatta Vörösmartyt. A költő, miután megkóstolta, röviden azt felelte: „Víznek zavaros, bornak gyenge." Május 5-én érkeztek Szilágysomlyóra, ahová 6-án Wesselényi kocsit küldött értük, s így még aznap, 6-án délre jutottak el Zsibóra. Itt találkoztak a korábban érkezett Kovács Lajossal és Kemény Zsigmonddal. A többi meghívott vendég a nagy esőzések és a rossz utak, vagy talán más elfoglaltság miatt távol maradt. Megérkezésük után Vörösmarty a következő levelet küldte feleségének: A zsibói napok főleg politizálással teltek, de természetesen nem maradt el Wesselényi vadaskertjében a vadászat sem. Itt Vörösmartyt kárpótolta a vadászszerencse az apagyi kudarcért, ugyanis egy-egy lövéssel két vaddisznót is leterített. Kilenc nap telt el így, s az indulásuk előtti napon, május 14-én írta Vörösmarty innen utolsó levelét Pestre az „Úri-utczá"-ba....

Forrás

Demecser a Rétköz határán

 

Én még emlékszem a hatalmas vízre, ami  elárasztotta a Rétközi mezőket, amit 70 éve még Rétségnek hívtak. Több mint 30 települést érint ez a mélyen fekvő terület, amin elsősorban a Tisza mentén elterülő nagyobb kiterjedésű vízjárta mocsaras, lápos, füves területet értettek. Ahol az ember lakta részek, települések a rétek, mocsarak környezetéből, a „rétségből” kiemelkedő magaslatokon, dombokon helyezkedtek el, inne az elnevezés. A folyószabályozási és belvíz-mentesítési munkálatok, a tszek által erőltetett meliorációk és a Tisza gátrendszerének kiépítése és a folyószabályozás együttesen járult hozzá ahhoz, hogy ez a mesebeli vizivilág örökre eltünt. Mivel gyakran ellopták a meliorációhoz használt szivattyukat, amik átemelték a belvizet a kanálisba, (szerintem azok keze volt benne, akik telepítették) így újra és újra hatamába kerítette a víz a mezőt, így még én is láthattam milyen is volt annak idején nagyapáink korában. 

A Rétköz északon a Bodrogköztől a Tisza választja el, keleten és északkeleten az északkeleti Nyírség magas futóhomok formáival, délen és nyugaton a Közép-Nyírség löszös és futóhomokos területeivel határos. A Nyírségtől Tuzsér- Kisvárda- Ajak-Demecser vonalában haladó Nyíregyháza- Záhony vasútvonal, illetve a megsüllyedt peremterülten futó Lónyayfőcsatorna mentén lehet elválasztani. A 30 településből  mamár  városi rangot kapott. A tengerszint feletti magasság néhol a 103 métert is eléri. A legmagasabb pontja Szabolcsveresmartnál a 127,8 m Messzelátó- hegy, tájképileg a Rétköz legszebb része.  A 80 %-a mentesített ártéri síkság (holtmedrekkel, öntésképződményekkel, tőzeges síkláppal), 20 %-ban a nyugati-, a déli- és a keleti peremterületei löszös síkság (löszös homokhátakkal), illetve futóhomokos hordalékkúp-síkság (kötött homokterületekkel)

A  Főleg a folyók és a szél teritette el a hordalékkúpokat és formálta ilyenné a környezetet. Az északról, északkeletről érkező vízfolyások a Tisza, Ős-Tapoly, Ondava, Laborc, Ung formálták a táj képét. Ennek hatására a Bereg-szatmári síkság, a Bodrogköz és a Rétköz területe erőteljesen süllyedni kezdett. A Tisza magába gyűjtötte az Északkeleti- Kárpátokból lefutó folyók vizét, így a szerkezeti mozgások a Rétköz felszínét mintegy 20-25 m-rel szállították lejjebb. A süllyedés mértéke egyes részeken nagyobb volt, mint a szomszédos Bodrogközben, emiatt a mélyebbre került részei elvizenyősödtek, elmocsarasodtak, így megindult rajtuk a lápképződés. A Tisza hordaléka és a szél erőziója is alakította a felszínt. Az agyag-, iszap-, homoküledék a folyó mentén felhalmozódott, s ennek következtében folyóhátak képződtek.  A Tisza medre válzozó volt, gyakran feltöltötte medrét, s emiatt szeszélyesen változtatta futási irányát. Gát nélkül elfoglalta ugyan az új medrét, de árvizeivel évről-évre hatalmas víztömeget juttatott a Rétköz területére, nagy mennyiségű iszapot, agyagot és homokot rakott le.  A vízgyűjtő medencévé alakult Rétköznek csaknem 70 %-a elmocsarasodott, elláposodott.

A láposodáshoz az is hozzájárult, hogy a folyó mellett fokozatosan épülő folyóhátak között rossz lefolyású területek alakultak ki, mivel a homokhátak megakadályozták az áradások után a vizek visszaáramlását a mederbe. A Tisza ismétlődő áradásai, a rossz lefolyási viszonyok csak növelték és állandósították a vízzel borított területeket. Az elöntések alól csak a homokszigetek mentesültek, amelyeken az ember ősidők óta megtelepedett. A Tisza öntése vette birodalmába a katlanszerű tájat. Gazdag flóra és fauna és egy bogyolult ökoszosztéma jött létre. Óriási láp, sással, náddal, kákával, gyékénnyel, benőtt lassan mozgó tenger. Kubikgödrög és vályogvető gödrök alakultak ki a tanyák és a faluk közelében. A rétségben csak az idevaló pákász nép ismerte a járáskelést, más ember halálfia lett. A pákászat halász, vadász, növénygyűjtő életformája volt a lápok, mocsarak vidékén található falvak lakóinak. Mivel a lápvidék lakosainak a megélhetéshez szántóföldi művelésre alkalmas területük kevés volt, elterjedt foglalkozásnak számított a pákászat.

A lápvidék környékén élő embereket, akik kimondottan a rétből, mocsárvidékből éltek, tehát földet nem műveltek, hanem abból éltek, amit a lápvidék készen adott, begyűjtötték a természet adta kincseket, madártojást, halat, növényeket. A pákászat a lápvidékek lecsapolásáig komplex halász, vadász, növénygyűjtő életformája volt a lápok, mocsarak vidékén élő falvak lakóinak. Mivel a lápvidék lakosainak a megélhetéshez szántóföldi művelésre alkalmas területük kevés volt, elterjedt foglalkozásnak számított a pákászat. Valószínűleg a pákász-életmód a földrajzi viszonyok hatására alakult ki. A sok mocsár, a nagy kiterjedésű nádas, vizes rét kényszerítette a parasztok szegényebb, föld nélküli rétegét, hogy ezt a földrajzi körülményekhez alkalmazkodó életmódjukat kialakítsák. Pákásznak nevezték azokat a lápvidék környékén élő embereket, akik kimondottan a rétből, mocsárvidékből éltek, tehát földet nem műveltek, hanem abból éltek, amit a lápvidék készen adott, begyűjtötték a természet adta kincseket.

A pákász élete a lápon keserves volt, a mocsarakban élt, kúp alakú kontyos nádkunyhóban, vagy nyerges tetejű földkunyhókban, s az év nagy részét a lápon töltötte. Halászott, vadászott és gyűjtögetett. A halat szigonnyal, varsával, hurokkal fogta meg. A vízimadarakat is különböző maga készítette hurkokkal ejtette el, s a nagyvadaknak, mint például a farkas, csapdát készített, vermet ásott, míg a repülő madarakat íjjal, hajítófával próbálta elejteni. A vízben lebegő sulyom termését botra erősített subadarabbal gyűjtötték össze. A pákász családja begyűjtötte a környezetében található ehető vízinövényeket, mint például a sulymot, a gyékény buzogányát; a pákát taplóként használták tűzgyújtáshoz, vagy párna- és dunnatölteléknek dolgozták fel. Összegyűjtötték a vadmadarak tojásait, a gyógynövényeket, a piócát (orvosi felhasználásra), vagyis mindent begyűjtöttek, amit a láp adott. A lápi ember a láp odvas fáiba telepedett méhcsaládoktól mézet is gyűjtött, de ha megbetegedett, gyógyszerét is a lápon gyűjtötte, mivel a lápvilágban ismeretlen volt a patika és a kórház is.

A gyógyszernek szánt gyógynövényeket általában a füvesember gyűjtötte be. A lápon szedett gyógyhatású növényeket gyökerestül szárította, majd porrá törte, és bőrzacskókban tárolta, s szükség esetén faggyúval, hájjal kenőccsé keverte. Ők gyűjtötték be a piócát is, ugyancsak gyógyászati célból. Ezt úgy gyűjtötte, hogy felgyűrt nadrágszárral belegázolt a vízbe, ahol az éhes állatkák ráragadtak a lábára, majd mikor a vízből kilépett, a lábaszárát sóval beszórta, s ettől az odatapadt piócák lefordultak. A piócákat marhahólyaggal lekötött üvegekben tárolta, úgy vitte eladni. A lápréteken gyűjtötték be a fehér mályvát (Orvosi ziliz), melyet sebgyógyításra, toroköblögetésre használtak. Ebből a gyűjtögető tevékenységből ered a pákász elnevezés is, vagyis a halász, vadász, madarász foglalkozások gyűjtőneve. A gyűjtögető, halászó, madarászó pákászok állandó lakhelyüktől, téli szállásuktól sokszor több tíz kilométerre is elbarangoltak, ha egy-egy helyen letelepedtek, ott általában 5-6 hétig laktak, "kiélték azt a helyet, ahova telepedtek, majd továbbvándoroltak".

A mocsárban, a falutól kicsit odébb, a földesúr, a hatóságok kevésbé háborgatták őket, de megkövetelték, hogy szolgáltatásaiknak eleget tegyenek. Télidőben gyakrabban bejártak a falvakba, városokba gyógynövényeket, árusítani. A pákász felesége a falvakat járta s lisztért gyógynövényeket, piócát, madártollat cserélt. Nem volt olyan betegség, amire ne tudott volna gyógyfüvet adni. A falusi emberek főleg: fekélyre, mételyre, golyvára, isiászra vásároltak tőle orvosi füvet. A láp jellegzetes hala volt a lápi póc és a lápi csík, mely utóbbi mára már teljesen kiveszett a lápból, ezt trombita alakú, vesszőből font csík-kassal, vagy varsával fogták, és eladásig másfél, két méter mély fedett vermekben tartották, s a környező falvakban vagy a vásárokon adták el. A pákász szerszámait maga csinálta.

A pákászok a lápon két-háromágú bottal járták az ingólápot, amely botnak nadályozó volt a neve. De nélkülözhetetlen szerszám volt a nádvágó kasza, lápmetsző ásó, vagy a csíktök kasornya, amelybe a csíkhalat gyűjtötték, s amely az egyetlen termesztett növényükből, a kabaktökből készült, ebből készítették evő- és ivóedényeiket is. A lápmetsző ásóval a lápos talajt ásták fel, ha ivóvízhez akartak jutni, vagy ha varsájukat akarták leállítani. Az ivóvizet (a lápi kútból) nádszálon szívták fel a mocsárból, oly módon, hogy a tőzegrétegen ledugtak egy nádszálat, olyan mélységig, míg tiszta vizet nem értek. A pákászok tüzet két fa összedörzsölésével gyújtottak. A pákászok az ingoványos talajon gyékényből font, hótalpakra emlékeztető "láptalpaló"-ban jártak, hogy bele ne süppedjenek a sárba, a vízen pedig nádtutajjal, bödönhajóval közlekedtek.

A láp lecsapolása után eltűnt az ezerszínű vízi világ, s ez magával vonta a pákászatnak, ennek az ősi foglalkozásnak a megszűnését is. 5-6 betyár mindig bujkált a törvény elől itt a Rétközben. Minden falunak megvolt a maga Káinja. A katonaszökevényeknek, meg a betyároknak itt volt biztos búvóhelyük. Száraz lábbal ritkán lehetett járni, még nagy szárazságban is. Csolnakon közlekedtek a csillogó vízű ereken és más víziutakon. Árvízkor a lakodalmas menet is csolnakokban húzódott egyik faluból a másikba, így vitték a keresztelendőket a templomba, sőt még a halottakat is nyugvóhelyére.” A rétközi ember a Tisza áradásakor 60-70 kilométerre is elcsónakázott, leggyakrabban Hegyaljáig, sőt le Szegedig szállíthatta az árulnivalóit. A mai ember el sem tudja képzelni, milyen élet volt itt.

Hihetetlennek látszik manapság, hogy ilyen mostoha környezetben éltek emberek. A rét és a legelő viszont jelentős területeket foglalt el, ezért az állattartás nagyobb szerepet játszott, mint a földművelés, s ezen kívül a halászat, vadászat is megélhetési forrást jelentett. A Tisza árvizei által elborított területeket az árvíz levonulása után hol szántóként, hol legeltetéssel, illetve kaszálóként hasznosították. Kaszálóként elsősorban a szigeteket, valamint a homokhátak lejtőit használták. Néha zöldségféléket, kukoricát termesztettek. A nagyobb területű kertekben gyümölcsfát: almát, szilvát, körtét, diót, sárgabarackot is ültettek. A Rétköz hajdan bővelkedett erdőkben. A XIX. században viszont, főképpen a szántó javára történő erőteljes erdőirtás következtében a földterületnek csupán 2,5-3,0 %-át borítja erdő.

A tölgy mellett a leggyakoribb a nyárfa, a szilfa, gyertyán és a fűzfa. Volt itt minden erdő mocsár, tó legelő szántó. A Koldbárdra a sár miatt csak kerékpárral vagy gyalog lehetett kimenni. Mivel kevés a szántóföld nem tudta gabonával ellátni a lakosokat, inkább jószágtartással foglalkoztak. Az alacsonyabb térszíneket fedő rosszabb szerkezetű, és vízháztartású talajok (öntés-, réti-, kotus láptalajok) főképpen a Tisza mentén és a homokhátak közötti, vízjárta mélyedésekben fordulnak elő. Volt ahol a mocsaras rész 3 méter mély volt, csak az itt élők mertek átmenni rajta, mert ők ismerték azokat a csapásokat vékony ösvényeket ahol még lehetett gyalogosan járni. Sok vakmerő ember veszett oda a mocsárba, vagy télen a beszakadó jégbe. A mezőn tomboló téli hóviharok is sok embert fagysztottak halálra. Éhen nem halt senki, de nagy volt a nyomor a szegénység.

Volt hogy fél évig se fütöttek be az udvaron a kemencébe mert nem volt mivel dagasztani. A fű benőtte a kemeceajtót. Ledaráltak mindent, tengerit, kölest, rozst, még a ledecia magot is. Megették a papsajtot, a porcsint, a labodát, a csicsókát. Kiszedték a kis varjút a galambot is ha lehetett, megették a csikot is ha nem volt más. Elég gusztustalan állat a réti csík, kicsi, félarasznyi hal, még a róka is kifogja lompos farkával a léken át, de az ember is eredményesen halászhatja, ha nádbugát dug a vízbe, ugyanis a csík tömegesen rátapad. Annak idején februárban, a farsang végén jött el a böjti csíkleves szezonja. A réti csíkkal együtt merültek feledésbe a belőle készült ételek is. Elmúltak vele a pákászok, rákászok, békászok, piócások, darvászok és a csíkászok. Összeszedték a nádasban fészkelő madarak tojásait.

A nádasban számos madárfaj él, és a tojásaikat is ott rakják le. Ilyenek például a szárcsa, a bakcsó, a barna rétihéja és az üstökösréce, amelyek fészket építenek a nádból és gallyakból, és általában 3-6 tojást raknak le, amelyeket gondoznak. A földeken többnyire kenyér- és takarmánygabonát, illetve ipari növényeket (lent, kendert, dohányt) termeltek. A szántóterület jelentős részét gabonafélék (rozs, búza, kétszeres, vótér(tönköly), árpa, zab, köles) foglalták el. Területünk főgabonája a homokhátakon termesztett rozs volt. Búzát keveset termesztettek, („még Halászban, a legnagyobb községben is annyi termett, hogy kovásznak legyen”).20 Kétszeres: fele búza, fele rozs. Azért kedvelték, mert vagy az egyik vagy a másik hozott nagyobb termést az időjárástól függően. Vótér tönkölybúza igénytelen, bőven termő búzafajta. Lisztjéből jó minőségű kenyeret sütöttek. „Kását is csináltak belőle, amit tejjel ettek”. A kukorica a rozs mellett a legfontosabb takarmánygabona, sőt az ínséges időkben a lakosság élelmét is adta mivel többféle –sült és főtt- ételt készíthettek belőle.

Termesztését elősegítette az is, hogy rövid tenyészidő igénye miatt, ha az árvíz levonulása után is vetették is őszre beérett. Köles a legtöbb rétközi községben jelentős területet foglalt el. Tavasszal, áradás után vetették. Minden falunak voltak sajátosságai, Demecser káposzta, nád, salétrom, Dombrád dohány,kukorica, Ibrány rozs, zab, árpa, Nagyhalász kender, len, repce, Ajak lencse, borsó, Pátroha dinnye, napraforgó, Kótaj cukorrépa,  árpa... stb. A termésének nagyobb része a lakosság élelmét képezte. Az árpa és a zab termesztésével mindenhol foglalkoztak. A takarmánygabona félék közül a legkisebb területet foglalták el. Az árpát nemcsak az állatok etetésére használták, rozssal keverve kenyeret is sütöttek belőle.

A hetven években kijártunk a határba kapálni, a hatlmas víz mellett kerékpárral mentünk 8 km-t a tengeriföldünkig. Még sötét volt amikor elindultunk és sötét volt mire haza értünk. Volt aki felborult a szántáson lábát törte és hetekkel később találták meg holttestét. A hatalmas víz egészen a Demecseri Páskomig ért, ami a falu határában volt már a Lónyai kanális partjánál. Ott is volt földünk de bármit vetettünk bele mindent elvitt a víz. Tönkre tették a Rétköz élővilágát, a biodiverzitás nem számított csak a minél nagyobb nyereség. Eltüntek a dohánypajták, a tanyák és a parasztemberek. 21 holdas kisnemesek voltunk és mára már csak egy erdőrész, egy kis darab föld a koldbárdon és a  szőlő maradt.(Szentmártony Szabó család)

Felhasznált illusztrációk és irodalom; Dr.Kormány Gyula; Szemelvények a Rétköz természeti társadalmi és gazdasági helyzetéről.(Tanulmány)

Szabolcs Vármegye közgyűlése 1688. február 13-án. Demecserben ült össze!

Ki gondolná hogy Szabolcs Vármegye közgyűlése 1688. február 13-án Demecserben ült össze, pedig igaz. A vármegye, még a magyarok bejövetelének idejében is, nagyrészt mocsaras, igen gyéren lakott terület volt; mert kezdetleges kultúra mellett az árvíztér csak ritka lakosságnak nyújthat elegendő lakóhelyet. Itt éltek a jazygok, akiket még a mocsaras területen a rómaiak sem és a germánok sem tudtak leigázni. Itt telepedtek le a lovas búrok, a hatalmas termetü bastarnák és később a gótokkal közeli rokon gepidák. A hunn uralom megdőltével, Ungvár vidékétől a Tiszáig terjedő területen, szlávok telepedtek le. A népvándorlás további hullámai ezen mocsaras területek védelme alatt álló őslakosságot nem tudták elseperni, s védelmükre hathatós eszközül szolgáltak a földsánczok. A Tisza partján és a Nyírség mocsarai közt elterülő földvárak, mint Demecser, Pazony és Pócs-Petri községek határában, szláv kéztől származnak, hasonlókép a szabolcsi földvár is, mely azonban későbbi keletű. Ebbe a mocsárba se a géták se a kelták se a germánoknem tudott bejönni, se lovon se gyalogosan. A földvár közelében talált páncling és a kard mutatja a próbálkozásokat. Az ókorban a földvárak (földtömlések, sáncok) várakat, településeket és erődítményeket jelöltek, amelyek a vaskorban, különösen a kelták idején épültek. Ezek a földből emelt, sáncokkal megerősített építmények védelmi célt szolgáltak, és kiemelkedtek a környezetükből. Bár a lakosság többsége falvakban élt, bizonyos korszakokban ezeket a jelentős erődítményeket is felépítették a települések védelmére vagy a lakosság menedékéül. A rómaiak később átvették vagy továbbfejlesztették ezeket a helyszíneket, amelyek sokszor stratégiai fontosságúak voltak, például útkereszteződések vagy folyók közelében...Cél: Védelmi célokat szolgáltak, ideértve a települések és a lakosság védelmét. A földből emelt sáncokból és tömlésekből álltak, gyakran emelkedtek ki a tájból, kiemelkedő, néha stratégiai pontokon, mint például útkereszteződések vagy folyók átkelőhelyei közelében, dombokon szigeteken, a rómaiak korában sokszor továbbfejlődtek, és a középkorban is fontos települések alapjául szolgáltak. 

Ott, hol a szlávok már ilyeneket találtak, siettek azokat a maguk részére felhasználni. Ezek a földvárak nemcsak a népvándorlás viharai, hanem az árvizek ellen is biztos védelmet nyújtottak. A IX. században e területen a soknejü Mén-Marót uralkodott. A későbbi kor igriczei s regősei emelték az egyszerű szláv törzsfőket bolgár vezérekké s kazár népek uraivá. A beköltözködő magyarok először Szalán birtokát foglalták el a Sajóig, majd a Zagyváig. A Bodrog-köz elfoglalása után Árpád Mén-Maróthoz küldött követeket, hogy engedje át neki a Szamos vízétől a nyíri részekig terjedő földrészt. Mén-Marót ellentállott, mire Árpád Szabolcs, Thass és Töhötöm vezéreket bízta meg e terület elfoglalásával. Szabolcs, Thaas és Töhötöm vezérek. Szabolcs 892. tájban a tiszaládi (ma Ladány) révnél úsztatott át Mén-Marót földjére. A Tiszán való átkelés után Szabolcs és Thass észak felé vonúltak, s a ritka népességű vidéket hatalmukba kerítették.

A Tisza és a Bodrog egyesülésénél, szemben a mostani Tokaj szőlőkoszorúzta dombvidékével, Szabolcs megpihent, s a meghódolt szlávokkal a további előnyomúlás hátvédéül szolgáló földvárat építtetett, azt Ekölcs oltalmára bízta, maga pedig a Tisza tekervényes partján tovább vonúlt a Szamos völgye felé. Az újonnan épült földvár, a hódító vezér nevéről Szabolcs várának neveztetett, s idők folyamán mind nagyobb fontosságra jutott. Míg Thass a Szamos-folyó völgyén vonúlt lefelé, addig Töhötöm nekivágott a Nyír erdejének s seregével egész a Hómosó érig jutott, mely a mai Szilágy vármegyében, a Berettyónak egy Tasnád felől jövő ága. A hódítók elől menekülő nép Mén-Maróthoz futott, aki ekkor már nem gondolt az ellentállásra; a szlávok pedig csakhamar beletalálták magokat új helyzetökbe, mert ők tulajdonképen csak urat cseréltek. Szalán a Kárpátok északkeleti rengetegeire támaszkodva, uralmát egy évtizedig fentartotta. Árpád 903-ban foglalta el Borsova várát, azt földig lerontatta, Szalán katonáit pedig lánczra verve, Ung várába vitette. 

E vár csakhamar ismét felépülvén, hatalmas védbástyájául szolgált a szabolcsi síkságnak az északról jövő támadások ellenében, - védelmi szerepéből kifolyólag csakhamar kiterjeszkedett a mai Szabolcs vármegye területére. A betelepülő magyarok a meghódolt szlávokat nem írtották ki, hanem szolgaságba vetették, őket főleg földmunkára és halászatra alkalmazván. A Tisza partján csakhamar virágzó halásztanyák keletkeztek. Thass pedig a meghódolt nép kérelmére, a Nyír és a Tisza közt elterülő területen, vásárhelyet alapított, mely vásárhely róla Tassvásárhelynek (ma Tass) neveztetett. A beköltözködő magyarok a meghódolt területet azonnal birtokukba vették. Kézai Simon szerint, Kund, a IV. törzsfő, a mai Szatmár vármegyének a Nyír körüli részeit foglalta el és valószínűleg a mai Szabolcs vármegyére is kiterjeszkedett. Az Acsád kún vezér törzsétől származott Itej és György a honfoglalás utáni időben Koós vagy Kelenföld nevű területet foglalták el.

Gyógyitó természet a házkörül

Gyomnövények

Gyógynövények

Hasznos növények

Házilag

Gyuribácsi

Gyuribácsi mesél

Bükkben

Előadás

Aranyvesszőfű: Gyulladáscsökkentő hatású, segít csökkenteni az ízületi gyulladást és enyhíti a köszvény tüneteit. Vizelethajtó hatásánál fogva segít a méreganyagok kiürítésében, többek között a köszvény kialakulásában főszerepet játszó húgysav kihajtásában.

Feketeribizli levél: Rendkívül gazdag antioxidánsokban, melyek segíthetik a szervezet méregtelenítését és csökkenthetik a gyulladást.

Nyírfalevél: Vizelethajtó hatása révén hozzájárulhat a húgysav kiválasztásához, ami fontos a köszvény kezelésében.

Kislevelű hárs virág: Értékes gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, segíthet enyhíteni az ízületi fájdalmakat.

Kasvirág; immunerősító 

Levendula 

Gyermekláncfű levél: Méregtelenítő hatású, támogatja a máj működését, és csökkentheti a köszvény tüneteit.

Veronikafű: Javíthatja a vérkeringést és csökkentheti a gyulladást, így hozzájárulva a köszvény kezeléséhez.

Mezei zsurló hugyuti vese

Homoktövis

Zsálya gyulladás antibiotikum

Hársfavirág köptető, vizelethajtó

Citromfű, nyugtató, pajzsmirigy, herpesz, puffadás, májtisztitó,

Menta emésztési zavarokban, puffadás esetén, valamint az epehólyag és az epevezeték gyulladásos betegségei

A csalán vértisztító, vizelethajtó, vérképző. A vese és hólyaghomok képződését megakadályozza, elhajtja a már meglévőt. Csökkenti a vércukorszintet is.

Máj és epebántalmakra, gyomor- és légzőszervek hurutos megbetegedéseire, fáradékonyság ellen is használják teáját. Reumatikus, ízületi fájdalmakra, érszűkületre, hajhullásra külsőleg használjuk. Levelét tavasztól őszig, gyökerét ősszel vagy tavasszal gyűjtjük.

Gyermekláncfű máj- és emésztési problémákra, vízhajtóként, valamint magas vérnyomás és cukorbetegség esetén használnak. Hatékony a szervezet méregtelenítésében, serkenti az epe- és máj működését, javítja az emésztést, és a levelei gazdagok vitaminokban és ásványi anyagokban. Külsőleg bőrproblémákra is alkalmazható, a gyökerének inulintartalma pedig vércukorszint-szabályozó hatású. 

A szeder levél gyógynövényként számos gyulladáscsökkentő, összehúzó és antibakteriális hatása miatt népszerű. Használják hasmenés, húgyúti fertőzések, szájüregi gyulladások, valamint a fehér folyás kezelésére. Külsőleg öblögetéshez is kiváló, belsőleg pedig izzasztó, vizelethajtó, valamint immunrendszer-erősítő hatású lehet. 

A bársonyvirág (büdöske) sokoldalú gyógynövény, mely fertőtlenítő, antibakteriális, gyulladáscsökkentő és emésztésjavító hatású. Számos betegség kezelésére használható külsőleg és belsőleg is, például bőrbetegségek, fülgyulladás vagy reumatikus panaszok esetén. Emellett gazdag karotinoidokban, így különösen a szem egészségére is jótékony hatással van, és a szürkületi vakság vagy farkasvakság enyhítésére is alkalmazható. 

Eukaliptusz (Ecalyptus globulus)

Az eukaliptusz olajból tipikusan olyan köptető készíthető, amely fellazítja a nyákot. Nemcsak köptetőként, de légzésterápiaként is alkalmazható, amennyiben az eukaliptusz gőzöket belélegezzük. Ezenkívül tea formájában is rendkívül hatásos, mivel képes felszívódni a szervezetben és a megfelelő helyen kifejteni hatását. 

Fokhagyma (Allium sativum)

A fokhagyma talán a legismertebb antivirális gyógynövény, ami sokaknál előkerül az influenza időszakban. Ez a gyógynövény az influenzán és a megfázáson kívül a hörghurutot is maradéktalanul gyógyítja. Rendkívül áldásos a légúti megbetegedések gyógyításában, olyan vegyületet is tartalmaz, mint az allicin, amely az egyik legjobb természetes fertőtlenítő. Ez az aromás vegyület több hasonló társával együtt a tüdőn keresztül távozik, többek között ez az oka annak, hogy kellemetlen, fokhagyma szagú a leheletünk miután fokhagymát ettünk. Ugyanakkor ez az oka annak is, hogy hatásos a légiúti betegségek ellen. 

Molyhos ökörfarkkóró (Verbascum thapsus)

A német E-Bizottság ezt a növényt kifejezetten ajánlja légúti betegségekre, ennek oka, hogy a növény köptető hatású és segít felköhögni a lerakódott nyákot. További jótékony hatása közé sorolható, hogy baktériumölő, nyugtatja a torkot és enyhíti a köhögő rohamokat. 

Nagy csalán (Urtica dioica)

A csalán néhány éve igen felkapott a hörghurut és az asztma enyhítésében. A csalánlevél és gyökerének leve mézzel és cukorral édesítve kiváló egészséges csemege a betegség során. A csalánból teát is készíthetünk, amely ugyanúgy kifejti áldásos hatását. 

Borostyán (Hedera helix)

A német E-Bizottság szintén ajánlja ezt a gyógynövényt a légúti panaszok megszüntetésére. 

Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)

A lándzsás útifűről biztosan mindenki hallott már, aki szerette volna légúti megbetegedéses tüneteit természetes módszerekkel kezelni. Ez a gyógynövény kiválóan funkcionál köhögőcsillapítóként és baktériumölőként. Legegyszerűbb felhasználási módja, ha tesz egy teáskanálnyi szárított gyógynövényt egy csésze forró vízbe majd hagyja ázni, amíg ki nem hűl. 

Borostyán; Köptető hatású, mérsékli a köhögést, a felsőlégúti betegségek tüneteit,: nemcsak a nyákos, de a száraz köhögést is oldja, szilikózis esetén is hatékony. Hörgőtágító hatása igazolt. Enyhe görcsoldó, és gyulladásgátló hatását is felfedezték. Ödémacsökkentő hatása is van.

Madárkeserűfű (porcsinfű, polygonum aviculare)

A madárkeserűfű szintén légzőszervi megbetegedésekre, köhögésre, hörghurutra ajánlott, amit a német E-bizottság is megerősített. 

Kakukkfű;  húsok, köhögés

szőlőlevél

lilavirágú Ibolya

Papsajt mályva

Madársóska

Kerek repkény

Vérrehulló fecskefű

Bodza

Százszorszép ehető

Orvosi szappanfű (Saponaira officinalis) 

Ennek a gyógynövénynek a gyökerében van orvosság, hiszen az orvosi szappanfű gyökere köptető hatású. A növény gazdag szaponinokban, amelyek fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásúak, valamint szinergikus kölcsönhatásban vannak más vegyületekkel. Alkalmazása egyszerű, főzzön valamilyen gyógynövény teát és tegye hozzá az orvosi szappanfű gyökerét, hagyja állni benne, majd fogyassza el. 

Orvosi ziliz (Althaea officinalis)

Még egy olyan gyógynövény, amely mellett a rangos E-Bizottság letette a voksát, ha hörghurutról van szó. Nem is véletlen, tekintve, hogy az orvosi ziliz gyökere fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású. Bár lehet, hogy kevesen tudják, de ezt a növényt évszázadok óta használják hörghurut, megfázás, köhögés és torokfájás gyógyítására. 

Pemetefű (Marrubium vulgare)

A pemetefűről alkotott vélemény megoszlik a népgyógyászatban. Míg a német E-Bizottság előnyben részesíti hörghurutra, addig az amerikai FDA szerint hatástalan a hörghurut kezelésére. Nem tudni az amerikaiak miért marasztalják el a gyógynövényt, de egy biztos a régiek évszázadokig alkalmazták légúti betegségekre. Ha szeretné kipróbálni készítsen pemetefű teát, ízesítse cukorral vagy mézzel és győzödjön meg saját maga a pemeteű jótékony hatásáról. 

Tarackbúza (Agropyron repens vagy Elymus repens)

Szintén hatásos légúti megbetegedésekre. 

Tavaszi kankalin (primula veris)

Még egy kiváló gyógynövény, amit az E-Bizottság ajánl. Fogadjuk meg tanácsukat és készítsünk teát egy teáskanálnyi szárított kankalin virágából vagy gyökeréből és alkalmazzuk köptetőként megfázásra, illetve hörghurutra. 

Paprika és C-vitamin tartalmú gyógynövények

A megfelelő C-vitamin bevétellel a szervezet könnyebben átvészelheti a légúti megbetegedéseket. Már akár napi 500 mg segíthet leküzdeni a vírusokat. Dr. James A. Duke a C-vitamin étrendkiegészítőket is nyugodt szívvel ajánlja, azonban ha szeretnénk a természet tárházából beszerezni, akkor fogyasszunk paprika féléket és citrusféléket. 

Teljes értékű gabona-, mogyorófélék, valamint más magnéziumtartalmú élelmiszerek

Amikor hörghurut keletkezik, annak hátterében vitamin-, és ásványi anyaghiány is állhat. Közülük is gyakori a magnéziumhiány. Éppen ezért fontos a magnézium pótlására odafigyelni, amit teljes értékű gabonából, dióból, mogyorófélékből könnyen beszerezhet a szervezet számára. A természetgyógyászok napi 300-600 mg magnézium bevitelét ajánlják megelőzésként, de valójában minél több ilyet fogyaszt annál jobb! 

A csipkebogyó egy gyógynövény, amely rendkívül gazdag C-vitaminban, így kiválóan alkalmas az immunrendszer erősítésére, különösen a megfázásos időszakban. Ezenkívül gyulladáscsökkentő, antioxidáns, érfalvédő és enyhén vízhajtó hatású.

Sebezhető pontok

Az emberi testen található számos sebezhető pont van lássuk mik ezek. Az emberi testet három részre osztjuk: Felső, Középső, Alsó szekció. Mindhárom szekcióban találhatók támadható nyomópontok. Az ezen célpontokra mért támadások a következő hatásokat okozzák:

A. Felső szekció: Ez a terület a fejet és a nyakat foglalja magába, ez a legveszélyesebb célterület. Fejtető: A koponya az elülső koponyacsontok csatlakozásánál gyenge. Egy erős ütés traumát okoz a koponyaüregben, eszméletlenséget és vérzést eredményezve. Egy erőteljes ütés halált is okozhat. Homlok: Erős ütések agyrázkódást válthatnak ki, egy erőteljesebb ütés agyvérzést és halált is kiválthat. Halánték: A koponyacsontok gyengék a halánték környékén, az artéria és az ideg is közel fekszik a bőrhöz. Egy erős ütés ezen a területen eszméletvesztést és agyrázkódást okoz. Ha az artéria megsérül, nagyon erős vérzés következik be, amely nyomást fejt ki az agyra, kómát és/vagy halált okozva. Szemek: Kis döfés a szemekbe kényelmetlen könnyezést és zavart látást okoz. Egy erősebb döfés átmeneti vakságot okoz vagy a szemek maradandóan sérülhetnek. Halálos sérülést okoz, ha az ujjak behatolnak a szemek mögé az agy irányába. Fülek: A fülekre mért enyhén ívelt tenyeres ütés berepesztheti a dobhártyát és bizonyos esetekben agyrázkódást okozhat. Orr: Bármilyen ütés könnyen eltörheti az orrban található vékony csontokat extrém fájdalmat és könnyezést kiváltva. Orr alatti terület: Ezen a területen található egy idegközpont közel a felszínhez, támadásával nagy fájdalom és könnyezés váltható ki. Állkapocs: Az állkapocsra mért ütés eltörheti vagy kimozdíthatja a helyéről. Ha az arc ideg becsípődik az arc egyik fele lebénul. Áll: Az állra mért ütés okozhat bénultságot, enyhe agyrázkódást vagy eszméletvesztést. Az állkapocs átadja az ütés erejét az agy hátsó részének, amely a szív és légzési működést szabályozza. Fültő és koponyaalap: Mérsékelt ütés erre a területre eszméletvesztést okozhat, az agy hátsó részének rázkódása miatt. Egy erősebb ütés agyrázkódást agyvérzést vagy halált is okozhat. Torok: Egy erőteljes ütés a torok elülső részére halált okozhat a légcső zúzódása miatt. Egy közepes ütés hányingert és hányást eredményezhet. A nyak oldala: Egy éles ütés a nyak oldalára eszméletvesztést okoz a nyaki ütőér, nyaki véna és a bolygóideg sokkja következtében. A maximális hatás érdekében az ütésnek lent és kissé a fül előtt kell célba érnie. Egy kevésbé erős ütés hatására önkéntelen izomgörcsök és erős fájdalom lép fel. A nyak oldala az egyik legjobb célpont, ha az ellenfelet le akarod gyengíteni vagy időlegesen meg akarod bénítani a harc befejezéséhez.Tarkó: Egy erőteljes ütés a tarkóra agyrázkódást, sokkot, sőt nyaktörést és halált is okozhat.

Középső szekció: Ez a terület a vállak és a csípő feletti területet foglalja magába. A legtöbb ütés az itt lévő életpontokra nem végzetes kimenetelű, azonban képes súlyos, hosszú ideig tartó komplikációt előidézni a traumától kezdve a belső szervek vagy a gerincvelő sérüléséig. A vállizom első része: A vállízület elején nagy idegkötegek haladnak végig. Egy erőteljes ütés extrém fájdalmat okoz és képes használhatatlanná tenni az egész kart, ha eltalálja az ideget. Kulcscsont: A kulcscsontra mért ütés, könnyen eltöri azt, erős fájdalom kíséri és az egész kar harcképtelenné válik azon az oldalon. A törött csont elmetszheti a karhoz tartozó ideget vagy a kulcscsont alatti artériát (arteria subclavia). Hónalj: A hónaljnál egy nagy ideg fekszik közel a felszínhez. Egy ide mért ütést fájdalmat és részleges bénultságot idézhet elő. Egy késszúrás a hónaljba végzetes következményekkel jár, a szívből jövő fő artéria átvágása miatt. Gerinc: A gerincoszlopra mért csapás átvághatja a gerincvelőt, bénulást vagy halált okozva. Mellbimbók: Ideg kötegek nagy hálózata található közel a bőrfelszínhez a mellbimbók környékén. Ez extrém fájdalmat és bevérzést okozhat. Szív: Egy hullámszerű ütés a szívre megszédítheti az ellenfelet, időt adva a technika tovább vitelére vagy befejezésére. Gyomorszáj: A napfonat egy centruma az idegeknek, amelyek a légzőrendszer kontrolljáért felelős. Erre a területre érkező ütés fájdalmas és időlegesen nehézzé teszi a légzést az ellenfél számára. Erőteljes ütés hatására az ellenfél elvesztheti az eszméletét, az idegeket ért sokkhatás következtében. Átható ütés esetén a belső szervek sérülnek. Rekeszizom: Egy ütés a bordák alsó részére hatást fejthet ki a rekeszizomra és az egyéb izmokra amik a légzés kontrollálásáért felel. Ez a levegő elvesztését okozza, extrém esetben az eszméletvesztés is előfordulhat az átmeneti légzési elégtelenség következtében. Lengőbordák: A lengőbordákra mért ütés könnyen eltöri azokat, mert a lengőbordák nem csatlakoznak a bordakosárhoz. A törött bordák a jobb oldalon, belsős érülést okozhatnak a májon. A lengőbordák törése mindkét oldalon néhány esetben átlyukaszthatja a tüdőt vagy a tüdő összeeséséhez vezethet. Vesék: A vesékre mért erőteljes ütés sokkot okozhat, esetleg a szerv sérüléséhez vezethet. A vesékre mért szúrás azonnali sokkot válthat ki és halált is okozhat erős belső vérzés következtében. Köldök alatti terület: egy erőteljes ütés a köldök és az ágyék közti területre sokkot, eszméletvesztést és belsővérzés eredményezhet. Bicepsz: A bicepszre mért ütés erős fájdalmat okoz és ideglenesen használhatatlanná teheti a kart. A bicepsz egy különösen jó célpont abban az esetben az ellenfél fegyvert tart a kezében. Alkar izmai: A radiális ideg, amelyik sok mozgást irányít a kézben, áthalad az alkarcsontok és a könyék alatt. A radiális idegre mért csapás használhatatlanná teszi a kart és a kézfejet egyaránt. Ideális esetben az ellenfél lefegyverezhető egy alkarra mért elég erős ütéssel. Kézhát: Ez egy érzékeny terület. Mivel az idegek áthaladnak a kézfej csontjai között, az ide mért ütés intenzív fájdalmat okoz. A kézfej csontjai könnyen eltörnek, egy ilyen ütés használhatatlanná tudja tenni a kezet.

Az alsó szekció: Ez a rész az ágyék alatti teljes testfelületet magában foglalja. A csapás ezen területre ritkán halálos, de képes lefékezni az ellenfelet. Ágyék: Egy közepes támadás képes megállítani az ellenfelet az intenzív fájdalom következtében. Egy erőteljes támadás sokkot és eszméletvesztést okozhat. Comb külső oldala: Egy nagy ideg fekszik közel a felszínhez a comb külső oldalán körülbelül négy ujjnyi távolságra a térdtől. Egy erőteljes támadás ezen a területen használhatatlanná teheti a lábat, az ellenfél elesését is kiválthatja. Ez a célpont jól támadható térdeléssel vagy sípcsontos rúgással. Comb belső oldala: Egy nagy idegpont fekszik a comb belsőoldalának közepén. Hasonlóan a külső oldalhoz egy támadással használhatatlanná tehető a láb és az ellenfél könnyen eleshet a támadás következtében. A térd és a sarok rúgás a legjobb fegyver erre a területre. Térd ín: Egy erős támadás erre a területre izomgörcsöt és gátolt mozgékonyságot okoz. Ha a térdszalag elszakad a láb használhatatlanná válik. Térd: Mivel a térd az egyik fő eleme az emberi test struktúrájának, ezen ízület károsodása különösen hátrányos helyzetbe hozza az ellenfelet. A térd könnyen kificamítható, amikor a normál mozgás tartományával ellentétes szöget zár be, különösen amikor az ellenfél testtömege rajta van. A térd kificamítható vagy túl feszíthető egy egész testtel mért rúgással vagy ütéssel. Vádli: Egy erőteljes támadás a vádli felső részére fájdalmas izomgörcsöt és gátolt mozgást eredményezhet. Sípcsont: Egy közepes támadás a sípcsontra nagy fájdalmat okoz, különösen, ha a támadáshoz kemény felületet használunk. Egy erőteljes támadás képes eltörni a csontot, mely a testsúly nagy részét tartja. Achilles-ín: Egy erőteljes támadás az Achilles-ínre a sarok hátsó részével boka rándulást vagy ficamot okozhat. Ha az ín elszakad, az ellenfél harcképtelenné válik. Az Achilles-ín remek célpont késsel. Boka: A boka támadása fájdalmat okoz, ha a támadás nagy erejű a boka kificamodhat vagy eltörhet. Lábfej: A lábfejben található kicsi csontok könnyen eltörnek. A támadás ezen a területen akadályozza az ellenfelet a mozgásban.