2026. augusztus 30., vasárnap

Gyűjtöm a zenekar tagjainak nevét

A zenekar története;

Már a 1930-as évektől kezdődően működött fúvószenekar a faluban. Meghonosítása a néhai id. Fáky László református kántor-tanító személyéhez kötődik. 50 éves hagyományt szüntetett me az akkori tanács vezetése. A zenekar Demecser kultúrális életének fontos szereplője volt az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején az általános iskolai pedagógusokból, valamint zeneszerető demecseriekből álló fúvószenekar. A zenekar a 80-as évekig működött, állami ünnepségekre, temetésekre jártunk, de a Tanácsháza egy tollvonással megvonta a támogatást tőlünk. Peres István szólt, hogy le kell adni a hangszereket, a zenekar működését megszüntette a fenntartó. Sajnos nem sokan maradtunk a régi gárdából.

A lista a teljesség igénye nélkül;

Bálint András (baritonkürt), 
Barha József A klarinét
Bátori Barnabás ( B klarinét), 
Bódis Rudolf (szárnykürt). 
Csadek István tenor kürt
Csadek János bariton kürt
Csadek László szárnykűrt
Fáky László kántor tanitó (karmester), 
Fuziák Attila szárnykürt
Hajnal Sándor "sz" klarinét  Váci Mihály 19.
Hirch József basszus klarinét
Kiss Gyula (tenorkürt), 
Kovács György szárnykürt
Kövér László sz.trombita
Lengyel János szakszofon
Peres István karnagy
Soós László (szárnykürt), 
Szabó László István inf,tanár "SZ" trombita
Szabó László matematika tanár  (klarinét), 
Száraz Sándor Bariton-kürt
Szűcs Mihály (szárnykürt), flügerhorn
Tóth Pál István F-kürt
..........................B tuba
..........................C tuba
Molnár Tamás menetelő dob
Vasenszki Sándor pergő dob
..........................harsona
..........................kornett
Gelegonya Mihály tenor kürt
..........................idiofon cintányér


Hogyan csap be minket az agy?

Értelmezési hiányosságok; Az emberi agy súlyos értelmezési hiányosságai az érzékszervek, vagyis a szenzorok által kapott információkból táplálkozik.  Összefüggéseket keres az ingerek között, a könyvtárában található minták alapján. Annyi mindenről kellene beszélnem de csak csapongok; tükörneuronok az empátiába,  hipermnézia, emlékezet,  vizuális orientációért felelős superior colliculus stb. Az emberi agy nem a valóság tökéletes tükrözése, hanem egy biológiai túlélőműszer, amely rengeteg értelmezési hibát (kognitív torzítást) vét a mindennapokban.Miért hibázik az agy?Túlélési nyomás: A gyors döntés fontosabb volt az evolúció során, mint a pontos elemzés.Energiamegtakarítás: Az agy a teljes test energiájának 20%-át fogyasztja.Mintázatkeresés: Mindenáron összefüggéseket keres ott is, ahol csak véletlen van.Leggyakoribb értelmezési hiányosságok
Érzékelési hibák és valóságértelmezési hibák (Pareidolia) ismerős arcok vagy alakzatok belelátása élettelen tárgyakba (például felhőkbe).
Vizuális illúziók: A szem által küldött adatok hibás feldolgozása a környező kontextus miatt.
Konstruált emlékek: Az agy minden felidézésnél újraírja és módosítja a múltbeli emlékeket.
Logikai torzulás és gondolkodásbeli torzítások 
Megerősítési torzítás: Csak a meglévő hiteinket támogató információkat vesszük észre.Hozzáférhetőségi heurisztika: Azokat a kockázatokat becsüljük túl, amelyekről nemrég hallottunk a médiában.
Dunning-Kruger effektus: A kevésbé hozzáértők szisztematikusan túlbecsülik a saját tudásukat.
Társas és érzelmi tévedések alapvető attribúciós hiba a mások hibáit a jellemüknek, saját hibáinkat a körülményeknek tulajdonítjuk.
Csordaszellem: Hajlamosak vagyunk kritika nélkül átvenni a többség véleményét.
Szerencsejátékosok tévedése: Azt hisszük, hogy múltbeli független események befolyásolják a jövőbeli esélyeket.
Hogyan védekezhetünk? Tudatos lassítás. Kritikus gondolkodás.Tények ellenőrzése. Saját tévedhetőségünk elfogadása.  Kétmillió mérföldnyi idegsejtnyúlványával az emberi agy az egyik legkomplexebb neurális hálózat a világon. 
Vizuális észlelés nélkül is látunk ezt vaklátásnak nevezzük, mert a fantázia segít kitölteni a hézagokat. Az empátia gyakorlása tehát a túlélésünk szempontjából kritikus, nem véletlen, hogy az agyunkban egy rakás különleges, tükörneuronnak nevezett idegsejt foglalkozik a dologgal. 
A tükörneuronok azok az idegsejtek, amelyek testünkben kivitelezni tudnak egy adott cselekvést, és amelyek akkor is aktiválódnak, amikor csak megfigyeljük vagy bárhogy átéljük, hogy a másik ugyanazt a dolgot végrehajtja. Az agyban közeli szeretteink, hozzátartozóink irányába fokozottan is empátiát érzünk: amikor az ő élményeiket kísérjük, az agyunk is jóval aktívabb, mint egyébként. Az agy a multitaskingtól gyorsan fárad, ingerlékenyebb, irritáltabbak, szorongóbb lesz. 
Az illuzórikus konjunkció A keresett jelenség, amiko az agyunk nem csak ilyen esetekben próbálja meg előre meglátni, hogy mi fog történni, hanem gyakran így működik. A teória szerint az agyunk előrejelzéseket készít arról, hogy mi zajlik a külvilágban, amik az elvárásaink, a korábbi tapasztalatok és az emlékeink alapján születnek (top down). A megjósolt képeket folyamatosan összeveti az érzékszerveink által közvetített jelekkel (bottom up), és amikor a kettő között eltérést észlel, kijavítja a helytelen jóslatot. Erre az elmélet támogatói szerint azért van szükség, mert a külvilág érzékelése elképesztően energiaigényes folyamat, az agyunknak meg véges a kapacitása. 
A jóslás az agy, mint előrejelző gépezet egyelőre csak egy teória, amivel sokan egyáltalán nem értenek egyet. A mesterséges intelligencia, ami éppen a fent leírt elv alapján működik, azaz rengeteg adat alapján mindig a legvalószínűbb előrejelzést készíti el, majd azt folyamatosan ellenőrzi és javítja, ha szükséges. A teória támogatói forradalmi áttörésről beszélnek, de hogy ez valójában így lesz-e, az egyelőre megjósolhatatlan. Az emberi agy működése még mindíg számtalan ponton túlhaladja a mesterséges intelligencia képességeit. Gyakran, ha a csillagos égbolton megpillantunk egy mozgó fénypontot, elmerengünk azon, hogy vajon mit is láthattunk. Nem csoda, hiszen egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi okozhatta! 
A joker a földönkívüli a végső érv ha nincs érv a joker valószínűleg földönkívülieket láthattunk az imént. Az ismeretek hiánya téves következtetéseket eredményez az agyban. Az ismeret birtoklása feloldja és ki is zárja a tévedések nagy részét. Alább egy kis segítséget szeretnék nyújtani ahhoz, hogy eldönthessük, hogy mi is volt az, aminek éppen szemtanúja lehettünk. 
Kognitív torzítások jellemzik az agyat. A megerősítési torzítás lényege (Confirmation bias) hogy csak azokat az információkat keressük és vesszük figyelembe, amelyek alátámasztják a meglévő hiedelmeinket, a ellentmondó tényeket pedig figyelmen kívül hagyjuk. 
Az elérhetőségi heurisztika lényege az hogy ami eszünkbe jut egy élénk emlék vagy hír miatt (pl. repülőbaleset), azt tartjuk valószínűbbnek, miközben a statisztikailag sokkal veszélyesebb dolgokat (pl. autóvezetés) alulbecsüljük.
Utólagos okoskodás (Hindsight bias): Miután megtörtént egy esemény, az agyunk azt hiszi, „én előre tudtam”, és logikusnak látja a kimenetelt, még akkor is, ha teljesenzámíthatatlan volt. A biológiai és evolúciós hibák lényege hogy az agy lustaságra van programozva, az agyunk a testtömegünk 2%-a, de az energiánk 20%-át elhasználja. Mivel az evolúcióban az energiatakarékosság életmentő volt, az agy [természetes lustaságra ösztönöz], ha valami nem jelent közvetlen túlélési fenyegetést.Vakfolt és érzékelési csalások: A látóterünkben van egy fizikai vakfolt, amit az agy egyszerűen „kifest” (kitalál helyette részleteket), és a szemünk sem kameraként működik, hanem folyamatosan rekonstruál.Emlékezet hamisítása: Az emlékek nem videófelvételek. Minden egyes alkalommal, amikor előhúzunk egy emléket, az agyunk újraírja azt a jelenlegi érzelmeink és információink alapján. Tény az hogy az agy minden területe aktív és fontos feladatot lát el, még alvás közben is.

Magyarázat az UFO-ról; azért hogy ne szülessenek konteók, a leglátványosabb mozgó objektumok az égen a hullócsillagok, más néven meteorok. Ezek gyorsan végigfutnak az égen, többnyire 1-2 másodperc alatt átsuhannak a csillagok között. Sebességük, fényességük és színük roppant változatos - az alig látható, fehéres csíkoktól a hatalmas fényű, szétrobbanó színes fénygömbökig a hullócsillagok világában semmi sem elképzelhetetlen. A  fényjelenséget egy, a Föld légkörébe belépő kozmikus törmelékdarab okozza. Általában ez csupán egy-egy porszem, a fényesebb és látványosabb események okozója azonban már a kavics méretétől akár a több méter átmérőig bármi lehet. Tűzgömbnek nevezzük azokat a meteorokat, amelyek a Vénusznál, azaz az esthajnal csillagnál fényesebben ragyognak. Ezeket viszonylag nagy kődarabok okozzák, amik olykor darabokra szakadnak a légkörbe lépés közben, így egy látványos robbanást figyelhetünk meg a felfénylés közben. A fényjelenség fizikája hasonló a lámpákban található fénycsövek világításának elvéhez. Amikor a porszem hatalmas sebességgel belép a légkörbe, az kölcsönhat a levegőmolekulákkal és ionizálják egymást, tehát az elektronok leszakadnak a molekulákról. Mikor azok visszaugranak a helyükre, a molekulára jellemző színű sugárzást bocsátanak ki. Így a meteor színe alapján megmondhatjuk, hogy milyen anyag volt benne többségben. Például a sárgás szín a vasra, míg a kékeszöld a rézre jellemző. A meteor névvel illetjük magát a fényjelenséget, meteoritnak hívjuk a kődarabot, ami esetleg leérkezik a földre, meteoroidnak pedig az űrben lévő kődarabot, ami a fényjelenséget okozza. A meteoroidok túlnyomó többségben elégnek a légkörben, ritkán ér el egy kis darabja a talajra - így ezek általában ártatlanok. Időnként egy-egy nagyobb kődarab is eltalálhatja a légkört. Annak az esélye, hogy az utcán sétálva a fejünkre esik egy meteorit, igencsak csekély, de egy nagyobb légköri robbanás lökéshulláma akár ablakokat is betörhet. Ilyen volt például a 2013-as cseljabinszki meteor is, ami a légkörbe lépéskor kb. 20 méter átmérőjű lehetett. A dinoszauroszok is egy hatalmas méretű kődarab becsapódásától haltak ki. Valószínűleg nagyon szép hullócsillagot láthattak az utolsó óráikban. Látványos a hosszú expozíciós idejű felvétel a Perseidák meteorrajról. Néha a meteorok rajban érkeznek, ekkor várhatóan többszörösére növekszik az aktivitásuk. Ez akkor történik, ha egy üstökös pályája mentén az üstökös által szétszórt anyagot keresztezi éppen a Föld keringése során. Az üstökös pályáját ismerjük, és képesek vagyunk megmondani, hogy mikor fog a Föld áthaladni ezen a porsávon. Ekkor akár 100 felvillanást is láthatunk óránként! A legismertebb raj az augusztus elején tetőző Perseidák raj. Nevét a Perzeusz csillagképről kapta, hiszen a meteorok ebből az irányból látszanak kiindulni. 
Az, hogy a meteorrajokat egy pontból látjuk érkezni, ugyanúgy a perspektivitásnak köszönhető, mint hogy a vasúti síneket egy pontba látjuk befutni vagy a sztoboszkóp hatás, tehát a meteorokat okozó porszemcsék is egymással párhuzamosan érkeznek a végtelenből, mint a sínek. A perspektivitás is az agy hibás adatfeldolgozásának értelemzésének hibája. Ettől függetlenül az év bármely napján láthatunk meteorokat, még ha kisebb eséllyel is, hiszen a Naprendszerben itt-ott mindig összefuthatunk legalább egy-két szemcsével. Általánosságában hajnalban több esemény látszik, mert ekkor a Föld a Nap körüli keringésének irányába néz, így a lustán lebegő porszemcséket "szemből elüti". A műholdak a rengeteg űrszemét is mozgó fénypontként jelennek meg az égbolton, de jóval komótosabb tempóban haladnak el a csillagok előtt. Ők végig ugyanolyan fényességgel, viszonylag lassan és egyenletesen haladnak. Kifejezetten feltűnő a Nemzetközi Űrállomás, ami kb. 4 perc alatt vonul végig nyugatról kelet felé. Igen fényes, főleg ha pont a fejünk felett halad át. Sőt, távcsővel követve még a napelemtábláit is megfigyelhetjük! Egy amatőrcsillagász felvétele a Starlink műholdak vonulásáról. A videó elején a bal oldali, legfényesebb folt egy bolygó, ami felett a villogó, vonuló pont egy repülő. Tőle jobbra húznak el libasorban a Starlink műholdak. Ha sok, ilyen egy vonal mentén mozgó fényes pöttyöt látunk, akkor biztosan erről van szó. Egy amatőrcsillagász felvétele a Starlink műholdak vonulásáról. A videó elején a bal oldali, legfényesebb folt egy bolygó, ami felett a villogó, vonuló pont egy repülő. Tőle jobbra húznak el libasorban a Starlink műholdak. Ha sok, ilyen egy vonal mentén mozgó fényes pöttyöt látunk, akkor biztosan erről van szó. Egy viszonylag új jelenség az égbolton a SpaceX által felküldött Starlink műholdak együttese - ezek szorosan egymás után, libasorban vonulnak át olykor az égbolt egy szakaszán. Ez igencsak látványos tud lenni (habár aki nem hallott még róluk, könnyen elkönyvelheti magában a földönkívüliek elérkeztét), de a csillagászokat nagyon zavarja. Eddig mindösszesen körülbelül 200 van fent belőlük, de 42 ezret terveznek a világszintű szélessávú internetszolgáltatáshoz. Ezzel csak az a gond, hogy már most sok csillagászati felvételen zavaró, mikor áthaladnak, mert egészen fényesek és keresztezik a vizsgált égitestet. Ha felkerül az összes tervezett műhold, állandóan láthatjuk majd őket százával a csillagos égbolton vonulni. Így nem csak a csillagászati kutatás, de az éjszakai égbolt látványa is veszélybe kerülhet. Az alábbi videón egy amatőrcsillagász felvétele a Starlink műholdak vonulásáról. A videó elején a bal oldali, legfényesebb folt egy bolygó, ami felett a villogó, vonuló pont egy repülő. Tőle jobbra húznak el libasorban a Starlink műholdak. Ha sok, ilyen egy vonal mentén mozgó fényes pöttyöt látunk, akkor biztosan erről van szó.[embed linkText="Egy amatőrcsillagász felvétele a Starlink műholdak vonulásáról. A videó elején a bal oldali, legfényesebb folt egy bolygó, ami felett a villogó, vonuló pont egy repülő. Tőle jobbra húznak el libasorban a Starlink műholdak.  Ha egy fénypont a lassú haladáson felül villog is, biztos, hogy repülőgéphez van szerencsénk. Néha, főleg repülőtér közelében a horizonton fényes, álló pontként tűnhet fel egy gép. Ez akkor fordul elő, amikor alacsony magasságban közelednek a reflektorukat használva és éppen a mi irányunkban tartanak. Ekkor úgy tűnhet, hogy egy helyben állnak, de ez csak egy érzéki csalódás, hiszen pont a látóirányunkban, velünk szemben mozdulnak el. Ekkor, ha kicsit elkanyarodnak, újra láthatjuk villogni. Ez a jelenség ritkán fordul elő, de akkor igen megtévesztő lehet.  Tehát jó eséllyel egy hullócsillaghoz, műholdhoz vagy repülőgéphez van szerencsénk, ha az égbolton elcsípünk egy mozgó fénypontot. Kell némi szerencse hozzá, hogy éppen megpillantsunk egy ilyen eseményt, de az esélyeinket nagyban megnövelhetjük, ha minél több időt töltünk a csillagos égbolt alatt! A agyunk tévesen dolgozza fel a silány szenzorok hibás adatait, mit várunk hát tőle. Az AI-t hivják srgítségül a modern szenzorok által ősszegyűjtött adatok feldolgozásához, értelmezéséhez, de vajon valósak a jelek az érzékelés, a feldolgozás és az értelmezés? A szenzoraink szűk sávot érzékelnek, az agyunk be van zárva egy elefántcsont toronyba a saját mintáival ismereteivel, rögeszméivel és fantáziájával. A naprendszer objektumai a nap fényét elzárják, árnyékot vetve a tér bizonyos részeire, ezáltal azokat a szemünk nem érzékeli, akkor azok nem is léteznek? Tehát a létezés alapja nem az észlelés. Szabályszerűséget, törvényszerüségeket, axiómákat alkozunk hogy igazoljuk hipotéziseinket, ezek az univerzumban gyorsan megdőlnek. Megalkottuk az időt, a relativitást, a fizikai törvényeket, a matematikai osszefüggéseket, a kémiai folyamatokat és mindez semmit sem ér az univerzumban. A tudásunk csupán önámítás, az ember egy önelégült ostoba entitás, a sok közül, ami feltünik rövid stációra és gyorsan el is vész a végtelen univerzumban. A naprendszerben többezer kaotikus pályájú objektum bolyong, kiszámíthatatlan pályán.
Az igazság az hogy vannak olyan jeges aszteroidák és üstökösmagok, (kentaurok) amelyek a Jupiter és a Neptunusz közötti sávban keringenek. Pályájuk a gázóriások óriási gravitációs vonzása miatt dinamikailag instabil és hosszú távon teljesen kiszámíthatatlan (kaotikus).Ismert darabszám: Néhány százat már pontosan azonosítottak.Becsült darabszám: A csillagászok becslései szerint legalább 44 000 olyan Kentaur található a Naprendszerben, amelynek átmérője meghaladja az 1 kilométert. Ezek az objektumok előbb-utóbb vagy becsapódnak egy bolygóba, vagy kilökődnek a csillagközi térbe. 
Csillagközi látogatók: Az igazi idegen bolyongók Ezek olyan objektumok, amelyek nem is a Naprendszer szülöttei, hanem más csillagrendszerekből lökődtek ki, átszáguldanak a rendszerünkön, majd örökre távoznak. Pályájuk hiperbolikus, így teljesen függetlenek a mi bolygóink rendjétől.
Ismert darabszám: Eddig mindössze 3 darabot sikerült közvetlenül azonosítani: az 1I/’Oumuamua-t (2017), a 2I/Borisov-ot (2019) és a legutóbbi hatalmas látogatót, a 3I/ATLAS csillagközi üstököst (2025).Becsült darabszám: A statisztikai modellek szerint a Naprendszer belső zónáján bármelyik adott pillanatban több ezer ilyen átutazó, apróbb csillagközi objektum haladhat át észrevétlenül.
Földsúroló aszteroidák (NEA) és üstökösökA belső Naprendszerben keringő kisbolygók egy része a bolygókkal való gravitációs kölcsönhatások (úgynevezett rezonanciák) miatt instabil pályára került.Ismert darabszám: A Minor Planet Center nyilvántartása szerint a Naprendszerben már több mint 1,5 millió ismert kisbolygó és apróbb égitest található. Ebből több mint 35 000 földsúroló objektumot ismerünk, amelyek pályája kozmikus időléptékkel mérve bizonytalan, folyamatosan változik, és minimális kockázatot jelenthetnek a Földre nézve a jövőben.
A Kuiper-öv és az Oort-felhő „szórt” objektumai A Neptunuszon túl található a Naprendszer igazi „káosz-zónája”. A szétszórt korong (Scattered Disc) aszteroidáit a Neptunusz gravitációja lökte instabil, rendkívül elnyújtott pályákra.Becsült darabszám: Ebben a külső régióban több millió (az Oort-felhőben akár több billió) bizonytalan útvonalú üstökösmag és jeges objektum sodródik. Bármelyik pillanatban kibillenhetnek az egyensúlyukból egy elhaladó csillag vagy egymás hatására, elindulva a Nap felé.
Összegezve: Ha a szó szoros értelmében vett, kaotikusan és kiszámíthatatlanul mozgó nagyobb objektumokat nézzük (mint a Kentaurok), akkor tízezrekről, ha az összes instabil pályájú üstököst és törmeléket számoljuk, akkor billiókról (milliószor millióról) beszélhetünk. Ennyit a földi lét biztonságáról, csoda hogy még létezik a föld.

Bűvös kocka

Kezdjük el, lassan, logikusan, lépésenként, minden forgatás tudatos és tervszerű kell hogy legyen.

A megoldás algoritmusa


Kereszt kirakása




3x3x3kirakas1

 


Ennél a lépésnél megkeressük egymás után a 4 olyan él kockát (él kocka az, aminek csak két színe van), amiben van fehérszín. Ezeket egymás után a fehér közép mellé juttatjuk. A többi kockával ne foglalkozzunk, tekintsük őket szürkének! Ha már mind fent van, akkor a fehér oldal elforgatásával úgy állítjuk be ezeket, hogy közülük minimum 2 stimmeljen az alatta levővel! Ez mindig megvalósítható! Tehát vagy 2 vagy mind a 4 elem stimmelni fog lefelé!

 

Alulról felhozás:

3x3x3kirakas2vagy 3x3x3kirakas3



vagy



Ha két „kész” közé van beékelődve:




3x3x3kirakas4

Ha a kész keresztből csak 2 stimmel lefelé, akkor a maradék kettőt így cseréljük meg:

Megkeressük, hogy hol van az az elem, amit meg akarunk cserélni a másikkal, majd azt az oldalt elfordítjuk kettővel,úgy hogy a fehér alulra kerüljön. Most ezt az elemet odafordítjuk a saját színéhez, majd ezen az oldalon fordítunk kettőt. Most innen, ami rossz volt került le alulra. Ezek után ezt az elemet állítjuk a saját színéhez, és végül ezen az oldalon fordítunk kettőt!

Ez a módszer működik akkor, ha egymás melletti kettőt kell kicserélni, illetve működik akkor is, ha kettő átelleneset kell megcserélni! (Ezeken kívül csak az lehetséges, hogy mind a 4 jó!)

 Sarkok kirakása



3x3x3kirakas5

Most a sarkokat fogjuk felrakni a kész fehér keresztünk mellé!

Keressük meg a 4 fehér sarokkockát (sarokkocka az, aminek 3 színe van)! Ezeket rakjuk fel a helyükre az alábbialgoritmusok (mozgatás sorozat/ forgatáskombináció) segítségével:

a) és b): Rakjuk le a kockát, úgy, hogy a fehér közép (illetve a kész kereszt) felfelé nézzen!

Ezek után nézzük körbe az alsó sort, hogy hol látunk fehér színt! Ha találtunk egyet, akkor nézzük meg, hogy melyik a másik látható színe! Ezt a színt állítsuk az alsó sor elforgatásával a lehető legközelebb a saját színű középkockához! Ekkor most ez a sarokkocka vagy jobbra, vagy balra van a középtől. Amerre van, arra elvisszük az alsó sort, ugyanarra levisszük a szemközti oldalt, majd visszahozzuk az alját és végül visszafordítjuk a szemközti oldalt:

a) A sarokkockán a fehér szín jobbra áll:


3x3x3kirakas6

b) A sarokkockán a fehér szín balra áll:


3x3x3kirakas7

Abban az esetben, ha nem találunk több fehér színt az alsó soron, akkor biztosak lehetünk benne, hogy vagy minden sarokkockát betettünk a helyére, vagy valamelyik sarokkocka úgy áll, hogy a fehér szín lefelé néz, vagy az adott sarokkockánk fent van a felső soron, rossz helyen, vagy rosszul!

c) A sarokkockán a fehér szín lefelé áll:




3x3x3kirakas8

d) A sarokkocka fent van a felső soron, de rosszul, vagy rossz helyen:

Fordítsuk úgy a kockát, hogy az adott sarokkocka velünk szemben a jobb oldalon legyen, majd fordítsuk el a jobb oldalát a kockának magunk felé. Ekkor a sarokkockánk lekerült az alsó sorra. Az alsó sort fordítsuk el az óramutató járásával ellentétesen (innentől visszafelé), majd a jobb oldalt fordítsuk magunktól elfelé.

Ezzel a mozdulat sorral kihoztuk az a), b) vagy a c) eset valamelyikét!

 

3. A 2. sor kirakása



3x3x3kirakas9

Ennél a résznél a Második sori él kockákat fogjuk berakni a helyükre, és ezzel elkészítjük a teljes második sort!

3 eshetőség állhat fent, melyeknek ezek a megoldásai:

a) és b) keressünk egy olyan él kockát a sárga közép mellet, amiben nincs sárga szín! Miért? Azért, mert azok az élkockák, amikben nincsen sárga szín, azok mind most már a középső sorba tartoznak (feltéve, ha eddig jól dolgoztunk). Most, hogy találtunk egyet, állítsuk úgy a kockát, hogy a kész fehér oldal felfelé nézzen. Azt a kockát, amelyiket kinéztük,állítsuk a saját színéhez (innentől ezt tartsuk végig magunkkal szemben!), majd nézzük meg, melyik az él kockánk másik színe. (Az a szín nekünk vagy jobbra, vagy balra kell, hogy álljon!) Attól a színű középtől, ami az alsó színünk a kinézett élkockán, attól elfordítjuk az alsó oldalt! (ez a kiinduló állás az alsó ábrákon!) Most megnézzük, hogy hova való a kinézett élkockánk! Azt a „lukat” lehozzuk magunk felé, az él kockánkat visszahozzuk előre (Színt a színhez!) Ekkor marad a szemben lévő oldalon két fehér szín. Ezeket felrakjuk, a többi fehérhez! Ha most jól megnézzük a kockát, láthatjuk, hogy aszemközti oldalon lent lévő sarokkocka (amiben van fehér) összepárosodott a hozzá tartozó él kockával (azzal, amiteredetileg kinéztünk)! Innentől nagyon egyszerű a dolgunk: A Sarokkockát berakjuk a saját helyére ugyanúgy, mint ahogyaz az előző részben (Fehér sarkok berakása) le volt írva:

a) Jobbról berakás:



3x3x3kirakas10

b) Balról berakás:



3x3x3kirakas11

c) fent van a második sorban, de rosszul, vagy rossz helyen:

Ebben az esetben csináljuk végig az a) vagy a b) forgatáskombinációt, amivel azt érjük el, hogy ami eddig a másodiksorban volt rosszul él kocka, az most lekerül az alsó sorra, ahonnan be tudjuk azt jól a helyére az a) vagy a b) algoritmus segítségével.

 

4. Sárga kereszt: 



3x3x3kirakas12

Ennél a lépésnél ki fogjuk rakni a sárga keresztet, azzal a különbséggel, hogy itt nem fog minket érdekelni, hogy az egyeselemek lefelé is stimmelneke!

4 eset fordulhat elő, amelyből az egyik az a számunkra kívánatos állás, amikor a 4 sárga él kocka felfelé néz:

a) 2 egymás melletti él kocka rossz:



3x3x3kirakas13

A két rosszat szemben és jobbra tartjuk magunktól, úgy, hogy a sárga közép felfelé néz!Felhozunk egy 6osblokkot a szemközti oldalra, úgy, hogy a szemközti oldalon csak a bal szélső sáv ne legyen fehér!Ebből a 6osblokkból csinálunk egy fordított L betűt, méghozzá a következőképpen: Elfordítjuk a tetejét (Óra mutatójárása szerint), majd a jobb oldalról a 2 fehér színt letesszük alulra és végül visszafordítjuk a tetejét. Most hogymegvan a fordított L, levisszük az L betű szárát (középső sort) alulra. Most visszafordítjuk a kockánkat úgy, hogy afehér szín felfelé nézzen, majd berakjuk a hiányzó sarkot az 1. pontban leírtak szerint!

b) 2 egymással átellenes él kocka rossz:



3x3x3kirakas14

A két rosszat szemben és a túloldalt tartjuk. Felhozunk a jobb oldalra egy 3-as fehéret. Elfordítjuka tetejét (Óra mutató járása szerint), majd levisszük a jobb oldalról az ott maradt 2 fehéret! Most visszafordítjuk a tetejét és felhozunk a középső sor hátra fordításával 3 fehéret. Ha jól dolgoztunk, most egy fordított L betűt kell látnunk! Ezt az L betűt most kiegészítjük egy 6-os blokká, méghozzá így:

Elfordítjuk a felső oldalt (Óra mutató járása szerint), felhozunk a jobboldal hátra fordításával két fehéret a szemközti oldalra és végül visszafordítjuk a felső oldalt!

Ha mindent jól csináltunk, kész van a 6-os blokkunk! Ezzel már nincs más teendőnk, mint a fehéreket a fehérekhez vinni! Ha jobban megnézzük ez pont az előző inverze!

c) mind a 4 él kocka rosszul áll:

Ebben az esetben végigcsináljuk vagy az a) vagy a b) algoritmust, amivel kihozzuk vagy az a) vagy a b) esetet, attól függően, hogy előzőleg melyiket használtuk!

 

5. Sárga sarkok kirakása



3x3x3kirakas15

Ebben a lépésben az összes sárga sarkot megfordítjuk egy helyben, úgy 1 vagy több lépésben, hogy a végeredmény egyteljes kész sárga oldal legyen (úgy, hogy az nem érdekel minket, hogy körben nem stimmelnek a színek)!

Sajnos itt annyira sok a variáció, hogy csak egyféle forgatást írok le, amivel minden esetben meg lehet oldani a sarkokelforgatását:



3x3x3kirakas16

Most azt az esetet írom le, amikor csak 2 sarokkocka rossz, és azok is úgy állnak, hogy a két sárga szín egy oldalon van(fenti ábrasor)!

A kockát mindig úgy tartjuk, hogy a két megfordítandó sarokkocka jobb oldalon legyen! Esetünkben még arra is kell figyelni, hogy az az oldal nézzen felfelé, ahol a két megfordítandó sarokkockán a sárga szín van! Kezdésként fordítsuk magunk felé a bal oldalt, majd fordítsuk el a tetejét (Óra mutató járása szerint). Ezek után a baloldalt hátrafelé, és újra a tetejét, majd a bal oldalt fordítsuk lefelé, és a tetején fordítsunk kettőt. Végezetül fordítsuk a bal oldalt fel! Ezt kell most megismételnünk a jobb oldallal is! Tehát: Jobb oldalt le tetejét visszafelé, jobb oldalt fel, tetejét vissza, jobb oldalt le,tetején kettőt, jobb oldalt fel! És már kész is!

Az utolsó lépés ebben az esetben elmaradhat, de azért írtam le, mert a másik esetben, ahol a két sárga egymással átellenesen áll, ott nem maradhat el!

Abban az esetben, ha a 2 egymás melletti sarokkockán a sárga szín nem egy oldalon van, mint a fenti kiindulásnál, hanem egymással átellenesen, akkor is ugyanezt az algoritmust alkalmazzuk, de a kockát itt úgy tartjuk, hogy a sárga oldal legyen fent és a megfordítandó sarkok jobbra!

Minden más esetben 2 lépésben tudjuk megoldani a sárga sarkok megforgatását. pl.: ha 3 sarok rossz, kinézzük az egyiksarkot (lehetőleg ne a háromból a középsőt, hanem valamelyiket, amelyik a jól álló sarok mellett van!), majd ezt a sarkot megfordítjuk a fent leírtak szerint a mellette álló rossz sarokkal együtt! Ebben az esetben, mivel nincs se olyan, hogy a két sarokkockán a két sárga szín egy oldalon van, se olyan, hogy egymással átellenesen van, ezért biztosak lehetünk benne,hogy ha így végigcsináljuk a forgatáskombinációt, akkor csak az egyik sarok fog beállni rendesen, a másik rossz marad! Így ezzel elérjük azt, hogy marad két rossz sarkunk, amit már meg tudunk oldani!

 

6. Élcsere



3x3x3kirakas17

Ennél a lépésnél az összes sárga él kockát a saját helyére fogunk vinni!

Akárcsak a Fehér keresztnél, itt is mindig az a helyzet, hogy a sárga oldal elforgatásával vagy 2 él kockát tudunk beállítani, vagy mind a 4et! Ez a két elkocka lehet egymás mellet, és lehet egymással átellenesen!

a) 2 szomszédos él kocka kicserélése:


3x3x3kirakas18

Tartsuk a két kicserélni való él kockát szemben és balra! Most fordítsuk a jobb oldalt fel és a tetejét jobbra, majd a bal oldalt fel és a tetejét balra! Most a jobb oldalon szemben kell 3 fehérnek lennie, azokat tegyük le az alsó sorra! Fordítsunk a tetején kettőt, majd a bal oldalt fordítsuk lefelé! Ezek után a tetejét fordítsuk jobbra, a bal oldalt fordítsuk hátrafelé, ezzel visszajött a szemközti oldalra, balra 2 fehér, amihez a teteje elfordításával (2 fordítás) állítsuk oda a 3. fehéret, majd végül ezt a kész 3-as fehéret fordítsuk le a többi fehérhez!

b) átellenes él kocka kicserélése:

Ebben az esetben egyszer végigcsináljuk az a) esetnél felvázolt algoritmust, majd a sárga oldal elforgatásával mostmár ki tudjuk hozni az a) esetet!

Az algoritmus, amit használunk, a felső-szembenső és a bal-felső éleket cseréli ki, ahogy a képen is látható


 

7. Sarokcsere


3x3x3kirakas19

Ez lesz az utolsó lépés, tehát itt a végcél a teljes kirakott kocka létrehozása!

2 alapeset lehetséges: 3 sarok rossz, vagy 4 sarok rossz!

Ezek megoldása mindig a 3 sarok cseréjére visszavezethető:

a1) és a2): Nézzük meg, hogy melyik saroknak hova kell kerülnie! Kövessük végig az ujjunkkal, hogy az egyes elemek honnan hova fognak kerülni (menetirány meghatározása)! Ha ez megtörtént, nézzük meg, hogy melyik sarokelem megy ferdén (átellenesen), majd melyik lesz az első egyenes, és melyik lesz a második egyenes! Az első egyenesen fordítsunk kettőt, majd a második egyenesen is fordítsunk kettőt, így kialakítottunk egy L betűt (vagy tükrözött L betűt). Most fordítsuk úgy a kockát, hogy az L betű „rendesen” álljon! Most fordítsuk az L betű szárát magunk felé, és a túloldalt abba az irányba, ahol eddig az L betű szára volt, majd csináljuk vissza az L betűt, a szára visszafordításával! Most csináljunk az L betűnkből egy I betűt: Ezt úgy érhetjük el, hogyha az L betűnk talpán fordítunk kettőt! Most fordítsuk az I betűt magunk felé, és a túloldalt az I betű helyétől fordítsuk el! Mostantól azt hiszem már mindenki számára világos az utolsó lépés: Fordítsunk egyet, úgy, hogy kész legyen a kocka (sárgát sárgához, fehéret fehérhez)!

a) 3 sarkot kell cserélni egymással:

a) A 3 sarok cserélésének a menetiránya rendes (Óra mutató járása szerinti):



3x3x3kirakas20

b) A 3 sarok cserélésének a menetiránya fordított (Óra mutató járásával ellentétes):



3x3x3kirakas21

Ha jól megnézzük, akkor ez pont az előző tükörképe!

b) mind a 4 sarok rossz helyen van:

Ebben az esetben egyszer végigcsináljuk vagy az a1) vagy az a2) algoritmust, és ezzel elérjük azt, hogy 1 sarok biztosan a helyére kerül. Tehát jöhet az a) eset valamelyike újra! Ezzel készen is vagyunk a 3x3x3-as Rubik kocka kirakásával.

Egy oldal kirakása, sarkok cseréje, középsők cseréje, középső szín beállítása, bal és jobb közép berakása alulról - középről, sarkok cseréje, sarkok elforgatása, alsó középsők cserélése...



 

Becsapódási gyakoriság a Palermó skála alapján

A megadott adatok egy Föld-közeli objektum (például egy aszteroida vagy üstökös) becsapódási kockázatának tudományos értékelését mutatják be a Palermo-skálán. 
-------------------
import math
def szamol_hatterveszely(E):
    """Kiszámítja az éves becsapódási háttérveszély gyakoriságát (f_B).
    E: energiaküszöb megatonnában (MT)
    """
    if E <= 0:
        raise ValueError("Az energia értékének pozitívnak kell lennie.")
    return 0.03 * (E**-0.8)
def palermo_skala(p_i, f_B, T):
    """Kiszámítja a Palermo-skála P értékét.
    p_i: becsapódási valószínűség
    f_B: háttérveszély gyakorisága
    T: az eseményig eltelt idő években
    """
    if p_i <= 0 or f_B <= 0 or T <= 0:
        raise ValueError("Minden bemeneti értéknek pozitívnak kell lennie.")
    hanyados = p_i / (f_B * T)
    return math.log10(hanyados)
# --- Példa a használatra ---
if __name__ == "__main__":
    # Példa adatok:
    becsapodasi_valoszinuseg = 0.001  # p_i
    energia_megatonna = 50.0  # E (megatonnában)
    ido_eveken_belul = 20.0  # T (években)
    try:
        # 1. Háttérveszély kiszámítása
        f_B = szamol_hatterveszely(energia_megatonna)
        # 2. Palermo-skála érték kiszámítása
        P = palermo_skala(becsapodasi_valoszinuseg, f_B, ido_eveken_belul)
        # Eredmények kiíratása
        print(f"Számított háttérveszély (f_B): {f_B:.6f}")
        print(f"Palermo-skála értéke (P): {P:.2f}")
    except ValueError as e:
        print(f"Hiba történt a számítás során: {e}")
----------------
Ha jól adtam meg minden értéket, a számok pontos csillagászati jelentése az alábbi:1. Palermo-skála értéke (P): -1.42A -1,42-es érték azt jelenti, hogy az objektum nem jelent valós veszélyt a Földre, de a pályáját érdemes figyelemmel kísérni.Mit mutat a skála? A Palermo-skála egy logaritmikus mérőszám. Azt hasonlítja össze, hogy az adott objektum becsapódási esélye hányszorosa a „háttérveszélynek” (azaz az azonos méretű testek véletlenszerű, mindennapi becsapódási átlagának) az ütközésig hátralévő időben.A konkrét érték magyarázata: Mivel a szám negatív, az objektum becsapódásának a valószínűsége jóval kisebb, mint a normál háttérkockázat. 
Matematikailag a \(-1,42\) azt jelenti, hogy a kérdéses esemény bekövetkezésének az esélye mindössze körülbelül 3,8%-a (kevesebb mint huszonötöde) egy véletlenszerűen érkező, hasonló méretű aszteroida becsapódási kockázatának.
Veszélyességi szint: A \(-2\) és \(0\) közötti értékű objektumok a csillagászatban a „gondos monitorozást igényel” (merit careful monitoring) kategóriába tartoznak. Nem adnak okot aggodalomra, de a csillagászok további teleszkópos megfigyelésekkel finomítják majd a pályáját, ami az esetek többségében teljesen kizárja a becsapódást.2. 
Háttérveszély (\(f_{B}\)): 0.001312A 0,001312-es érték az adott méretű objektumok éves átlagos becsapódási gyakorisága.
Mit jelent ez a szám? Ez azt mutatja meg, hogy statisztikailag milyen sűrűn ütközik a Föld egy ekkora (vagy nagyobb) méretű, teljesen véletlenszerű égitesttel.Gyakoriság: Az \(0,001312\) érték azt jelenti, hogy átlagosan ~762 évente egyszer (\(1 / 0,001312\)) fordul elő egy ekkora méretű becsapódási esemény a bolygónkon.
Méretarány: Ebből a háttérgyakoriságból (a Palermo-skála képlete alapján) kiszámítható, hogy az objektum átmérője nagyjából 20–30 méter között lehet. Egy ekkora test helyi vagy regionális károkat okozhatna, ha elérné a felszínt, de globális katasztrófát nem.
-----------------
Számított háttérveszély (f_B): 0.001312
Palermo-skála értéke (P): -1.42
--------------
A számítás
--------------
Hogyan számítják ki pontosan a Palermo-skála értékét?
A Palermo-skála a relatív kockázat 10-es alapú logaritmusa .
PS = log 10 R.
Az R relatív kockázatot a következő adja meg:
R = Pi / (fB × DT),
ahol P I a szóban forgó esemény bekövetkezési valószínűsége, DT pedig a potenciális eseményig eltelt idő években, a következő nagyobb egész számra kerekítve. Az éves háttérhatás-gyakoriság > f B = 0,03 × E -4/5 egy legalább akkora energiájú becsapódási esemény éves valószínűsége (E, megatonna TNT-ben). A kumulatív Palermo-skála értéke az észlelt potenciális ütközési megoldások összességének súlyosságát tükrözi. Ez az egyes relatív kockázati értékek összegének 10-es alapú logaritmusa.
PS kumulatív = log 10 (10 PS1 + 10 PS2 + 10 PS3 + …)
----------------
Magyarázat
--------------
 A -2-nél kisebb tényleges skálaértékek olyan eseményeket tükröznek, amelyeknek valószínűsíthető következményeik nincsenek, míg a -2 és 0 közötti Palermo skálaértékek olyan helyzeteket jelölnek, amelyek gondos megfigyelést igényelnek. A pozitív Palermo skálaértékekkel rendelkező potenciális hatások általában olyan helyzeteket jelölnek, amelyek bizonyos szintű aggodalomra adnak okot.
A skála az észlelt potenciális becsapódás valószínűségét összehasonlítja az azonos méretű vagy nagyobb objektumok által jelentett átlagos kockázattal az évek során a potenciális becsapódás dátumáig. Ezt a véletlenszerű becsapódásokból eredő átlagos kockázatot háttérkockázatnak nevezik . Az egyszerűség kedvéért a skála logaritmikus, így például a Palermo-skála -2-es értéke azt jelzi, hogy az észlelt potenciális becsapódási esemény valószínűsége csak 1%-os, mint egy véletlenszerű háttéresemény bekövetkezése a közbeeső években, a nulla érték azt jelzi, hogy az egyetlen esemény ugyanolyan fenyegető, mint a háttérveszély, a +2 érték pedig egy olyan eseményt jelöl, amely 100-szor valószínűbb, mint egy legalább akkora objektum által okozott háttérbecsapódás a szóban forgó potenciális becsapódás dátuma előtt.

KOI-4878.01

A KOI-4878.01 jelenleg az egyik leginkább Föld-szerű exobolygó-jelölt, amelyet a NASA Kepler űrtávcsöve fedezett fel. Kár hogy túl messze van. Bár hivatalos megerősítése (annak ellenőrzése, hogy nem mérési hiba vagy kettőscsillag okozza-e a jelet) még folyamatban van, a csillagászati adatok alapján döbbenetes hasonlóságot mutat a Földdel.Részletes adatok a bolygóról és környezetéről:Pálya- és fizikai tulajdonságokMéret és tömeg: Sugara szinte megegyezik a Földével (1,04–1,05 földsugár), tömege pedig a becslések szerint 0,4–3,0 (legvalószínűbben 0,99–1,04 földtömeg) között mozog, ami kőzetbolygóra utal.Keringési idő: 449 földi nap alatt kerüli meg a csillagát, vagyis a helyi év hossza alig több mint egy negyeddel hosszabb a miénknél.Távolság a csillagtól: Átlagosan 1,13 Csillagászati Egység (SZE) (a Föld-Nap távolság 1,13-szorosa).Éghajlat és lakhatóságLakhatósági zóna: A bolygó a csillaga lakhatósági zónájának közepén kering.Energiaellátás: A csillagától kapott fény mennyisége (insolációs fluxus) a földi érték 1,04-szerese, vagyis szinte hajszálpontosan ugyanannyi energiát kap, mint a Föld a Naptól.Hőmérséklet: Légkör nélkül számított egyensúlyi hőmérséklete -15 °C (258 K) (összehasonlításképp: a Földé légkör nélkül -18 °C). Ha a Földhöz hasonló üvegházhatású atmoszférája van, az átlagos felszíni hőmérséklete kellemes, szobahőmérséklet körüli (kb. 15-20 °C) lehet.A központi csillag (KOI-4878)Típus: Egy G4V típusú sárga törpe, amely rendkívül hasonlít a mi Napunkhoz (G2V típus), de annál egy hajszállal idősebb (kb. 6,1 milliárd éves).Elhelyezkedés: Tőlünk nagyjából 1075 fényévre található a Sárkány (Draco) csillagképben.Összességében a KOI-4878.01 az eddigi egyik legígéretesebb "Föld 2.0" jelölt, amelynek végleges megerősítésére és légkörének részletesebb elemzésére a jövőbeli óriástávcsövek adhatnak majd pontos választ. A KOI-4878.01 exoplanet-jelölt távolsága körülbelül 1075–1120 fényév (megközelítőleg 344–348 parszek) a Földtől.Csillagképmenet: A Sárkány (Draco) csillagkében található. A KOI-4878.01 egy exobolygójelölt , amely a G-típusú fősorozatbeli KOI-4878 csillag körül kering. 1120 fényév (344 pc) távolságra van a Földtől. [ 2 ] A bolygó jellemzői nagyon hasonlóak a Földéhez, és ha ezt bebizonyosodik, akkor ez lenne az egyik leginkább Föld-szerű bolygó, amelyet valaha találtak. Az exobolygó keringési ideje körülbelül 449 nap. A szülőcsillag lakható zónájában található – egy olyan régióban, ahol a víz folyékony halmazállapotban létezhet.A KOI-4878 egy G típusú fősorozati csillag , pontosabban a G4V színképosztályba tartozik . [ 4 ] Látszólagos nagysága 12,37 [ 2 ] , és a Sárkány csillagképben található . [ 5 ] A csillag tömege1,009 ± 0,129 M ☉  , sugara1,131 ± 0,059 R ☉  és effektív hőmérséklete5674 ± 125 K.  [ 6 ] Korát becsülik6,1 ± 2,5 milliárd évvel, idősebb, mint a Naprendszer.A Kepler űrteleszkóp adatainak elemzése az elsőtől a tizenkettedik negyedig három lehetséges, időben egyenlő időközönként bekövetkező átvonulási eseményt tárt fel. A tizenhatodik negyedben végzett utólagos elemzés kimutatta, hogy az események 449 napos időszakon belül történtek, 12 és fél órás időtartammal és 94 ppm átvonulási mélységgel rendelkeztek.A KOI-4878.01 sugara valamivel nagyobb, mint a Földé: 1,02 földi sugár. [ 1 ] Tömegét még nem mérték, de a becslések szerint valahol 0,4-3,0 földi tömeg között van; valószínűleg körülbelül 0,99 földi tömeg. [ 8 ] [ 9 ] A bolygó egyensúlyi hőmérséklete 257 K (-16 °C; 3 °F) . [ 3 ] Összehasonlításképpen, a Föld egyensúlyi hőmérséklete 255 K (-18 ° C; -1 °F) .A bolygó becsült jellemzői hasonlóak egy földi analógiához . [ 11 ] 449 földi naponként kerüli meg csillagát. Ennek alapján a KOI-4878.01-nek a csillag lakható zónájában kellene lennie. A KOI-4878 kora, és ennek következtében a KOI-4878.01 kora is...6,1 ± 2,5 milliárd év, ami arra utal, hogy több ideje volt az élet kialakulására, mint a Földnek. Emiatt egyes csillagászok azt feltételezik, hogy alkalmasabb lehet az intelligens élet kialakulására, mint a Föld. ?ás kérdés, hogy milyen idő intervallumban jár jelenleg. Egyenlőre túl messze van. A Proxima B közelebb van, csak 4,2 fényévnyire. Idén év elején Yuri Milner milliárdos kockázati tőkés bejelentette, hogy 100 millió dollárt fektet olyan apró űrhajók fejlesztésére irányuló tanulmányokba , amelyeket lézerekkel lehetne átrepülni a galaxisban. Ezek a fénysebesség talán 20%-ával haladnának, ami egy olyan csillaghoz, mint a Proxima Centauri, való eljutást mindössze évtizedekre rövidítené le. Hogy ez a bolygó valójában mennyire "lakható", azt egyelőre nem bizonyított.  Ha találnánk földszerű exobolygót a Naprendszer Oort-felhőjében az elérhető közelség lenne, de nincs hozzá nap ami melegitse. A föld közelében talán túl közel is vannak potenciálisan veszélyes objektumok (PHA): Olyan 140 méternél nagyobb aszteroidák, amelyek pályája nagyon közel (kevesebb mint 7,5 millió kilométerre) halad el a Föld pályája mellett. Az egyik leghíresebb ilyen égitest a 99942 Apophis kisbolygó, amely a számítások szerint rendkívül közel fog elhaladni a Föld mellett. 2029-ben, 2036-ban és 2037-ben is veszélyesen megközeliti a földet. A kisebb, pár méteres darabokat a csillagászok gyakran csak órákkal a megközelítés előtt vagy után képesek észlelni. A veszély óriási, a 140 m-nél nagyobb égi objektumok becsapódása után az egész bolygóra kiterjedő, jelentős mértékű károkozással kell számolni. Az 1 km-nél nagyobb objektumok közül körülbelül 800-at tartanak számon, de becslések szerint még legalább 200 maradt felfedezetlen. Egy ekkora test becsapódása globális katasztrófát okozna. Összesen 15 000 földközeli objektumot ismerünk.

2026. augusztus 29., szombat

Harcálláspontok, vezetési központok

Ez már történelem, a katonai terminológiában a HÁP betűszó a Harcálláspont rövidítése.A Magyar Honvédségnél és a korábbi Magyar Néphadseregnél a harcálláspont egy olyan kijelölt, megerősített vagy álcázott vezetési pontot (központot) jelent, ahonnan a parancsnokok és a törzs a harci cselekményeket, hadműveleteket irányítják.Legfontosabb típusai és jellemzői:Harcászati szint: Lehet fixen kiépített (például egy föld alatti bunker) vagy mozgó, terepen telepített (speciális törzsbuszok, híradó járművek).Fő feladata: A parancsok kiadása,
a csapatok közötti folyamatos rádió- és adatkommunikáció fenntartása, valamint a hadi helyzet folyamatos nyomon követése.Társszavak: Gyakran használják együtt az VKP (Vezetési Pont) vagy REP (Repülésirányító Pont) kifejezésekkel a különböző fegyvernemeknél (pl. légvédelem, szárazföldi erők). Egy SA-2-es rakéta gyakorlat közbeA mai napig sok vita tárgy, hogy egy ilyen kis országban kell-e "légierő" és nem lett volna célszerű a rakétás légvédelmet fejleszteni-megtartani. A Mezőfalvi egység működése a mai napig létjogosult lenne, természetesen esetleges fejlesztéssel együtt, hisz még mindig viszonylag modern rendszernek mondható, 10 ország a mai napig alkalmazza.
Honvédségi rendszám , katonai rendszám
Titkos magyar rakétateszt;
Fehér alapon feketével írt HA, HB: Honvédségi személygépjárművek, buszok
Fehér alapon feketével írt HF: Honvédségi vontató-szállító gépkocsik (elsősorban Ural 4320)
Fehér alapon feketével írt HG: Honvédségi autóbuszok, törzsbuszok
Fehér alapon feketével írt HH: Honvédségi híradós járművek
Debrecen reptér
Fehér alapon feketével írt HK: Honvédségi motorkerékpárok
Fehér alapon feketével írt HL: Honvédségi lokátoros és vontató gépkocsik
Fehér alapon feketével írt HM: Honvédségi műhelygépkocsik, gépjárművontatók, tüzérségi bemérő gépkocsik
Fehér alapon feketével írt HN: Honvédségi motorkerékpárok
Fehér alapon feketével írt HP: Honvédségi műszaki alakulatok járművei – hídrakók,hídvetők, aknakereső gépkocsik, építő alakulatok platós és billenős járművei, egyéb platós gépkocsik
Paksi atomerőműről
Fehér alapon feketével írt HR: Honvédségi könnyű teherbírású terepjáró tehergépkocsik (GAZ-63, GAZ-66, UAZ -469, stb.
Fehér alapon feketével írt HS: Honvédségi egészségügyi, vegyvédelmi és tűzoltó gépkocsik
Fehér alapon feketével írt HT: Honvédségi tehergépjárművek
Fehér alapon feketével írt HV: Honvédségi vontató-szállító gépkocsik (Ural 375D,Csepel D-566, Zil-157, Dac-665T, stb.)
Fehér alapon feketével írt HX: Honvédségi pótkocsik
Fehér alapon feketével írt HZ: Honvédségi tartálykocsik
A kecskeméti és a Pápai katonai repülőtér, avagy a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis, ahol 50-60 évvel ezelőtt MiG-17-es és MiG-21-es vadászgépek szolgáltak Kis Moszkva. Szovjet laktanya a Nagyvázsony, Tótvázsony és Úrliget alkotta háromszögben, ahol álcázott föld alatti bunkerekben atomtölteteket tárolt a Vörös Hadsereg. A debreceni repülőtér, ahol 1951-től szovjet repülőcsapatok állomásoztak (kezdetben Il–28, majd Jak–28, végül Szu–24-es bombázók, majd 1987 után MiG–27D vadászbombázók), a
Vörös hadsereg 1990-ben megkezdődött kivonulásáig. merikai részről a kezdetben Discoverer fedőnéven futó Corona volt az első műholdas hírszerző program, aminek kidolgozását a repülőgépekről végzett fényképes felderítés korlátai indokoltak (a CIA számára kifejlesztett Lockheed U-2 repülőgépekkel végzett kockázatos küldetésekre kell itt elsősorban gondolni). A Corona (amit később az Argon, a Lanyard, a Gambit, a Hexagon kódnevű kémműholdas programok követtek) 1959 júniusától 1972 májusáig tartott,
és két elsőséget is begyűjtött általa az Egyesült Államok az űrversenyben a szovjetek orra előtt. A Corona-műholdak voltak az első Föld-körüli pályáról fényképes hírszerzést végző műholdak a világon, és a Corona-műholdaknak köszönhető az első Föld-körüli pályáról sikeresen, épségben visszatérő ember által készített tárgy is. (A szovjetek átalakított Vosztok űrhajója, a kamerákkal megpakolt Zenit-2 jóval később, 1962-ben repült először, és az 1960. augusztus 10-én fölbocsájtott Discoverer-13 visszatérő egysége, ha csak 9 nappal is, Kis Moszkva. szovjetlaktanya a Nagyvázsony, Tótvázsony és Úrliget alkotta háromszögben, ahol álcázott föld alatti bunkerekben atomtölteteket tároltak.
de megelőzte a szovjetek két kutya-kozmonautával, Belkával és Sztrelkával visszatérő Szputnyik-5 űrhajóját.) (avagy a Párduc) A hatvanas-hetvenes években MiG-21-es szuperszonikus vadászgépek szálltak fel innen a Magyar Népköztársaság légterének védelmére jelenleg a NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) három C–17 Globemaster III. egy nagyméretű, stratégiai és harcászati feladatokra tervezett katonai szállító repülőgép, amelyet eredetileg a McDonnell Douglas, később pedig a Boeing fejlesztett és gyártott.

A madarak nyelvén

A madarak nem véletlenszerűen hangoskodnak, hanem meghatározott üzeneteket közvetítenek. A madárhangok megértéséhez elég felismerni a négy legalapvetőbb hangtípust.A 4 legfontosabb madárhang 
Ének: Hosszú, dallamos, ritmikus hangsor. Célja a terület védelme és a párkeresés. Leginkább tavasszal, hajnalban hallható. 
Hívóhang: Rövid, egyszerű, éles hangjegy. Kapcsolattartásra szolgál a családtagok vagy a csapat tagjai között repülés közben.
Vészkiáltás: Éles, szaggatott, sokszor fémhangú ricsaj. Ragadozó feltűnésére figyelmezteti a környék összes madarát.
Kéregető hang: Magas, vékony, folyamatos csipogás. A fészekben ülő fiókák adják ki, amikor enni kérnek a szüleiktől.Tippek a sikeres értelmezéshez
Figyelje a ritmust! A gyors, zaklatott hangok szinte mindig veszélyt vagy izgalmat jeleznek.Nézze a testbeszédet! Ha a madár hangadás közben billegeti a farkát vagy mereven néz egy irányba, valószínűleg macskát vagy ragadozót lát.
A túl nagy csend gyanus. Hallgassa a csendet! Ha az erdőben hirtelen teljesen elnémulnak a madarak, az a legnagyobb vészjelzés (pl. héja van a levegőben). Van egy beszéd a silbo gomero, amelyek az emberi beszéd hangzóit alakítják át madárszerű füttyel, így hidalva át nagy távolságokat. A madarak komplex hangjelzéseket, énekeket és területenként változó tájszólásokat (dialektusokat) használnak a kommunikációra. 
Meg lehet érteni a madarak hangjelzéseit. A madarak nyelvén a riasztás (vagy vészjelzés) a legfontosabb akusztikus túlélési eszköz, amely nemcsak a fajtársakat, hanem a teljes környékbeli ökoszisztémát azonnal mozgósítja. A madarak vészjelzései egy univerzális kódot alkotnak, amelyet más madárfajok, sőt az emlősök (például a mókusok) is pontosan értenek és követnek.A madarak vészjelző rendszere rendkívül összetett, és a következő főbb jellemzők alapján működik:
 Különböző hangok a légi és a földi veszélyre A madarak alapvetően különbséget tesznek a fenyegetés iránya és típusa szerint:
Légi riadó (pl. héja, sólyom ellen): Ez egy nagyon magas frekvenciájú, vékony, elnyújtott, „szitáló” hang (például a cinegék „szííí” jelzése). Ez a hang akusztikailag úgy épül fel, hogy a ragadozó rendkívül nehezen tudja bemérni a hang forrásának pontos helyét. Ezt hallva a madarak azonnal megmerevednek vagy a sűrű bokrokba menekülnek. 
Földi riadó (pl. macska, menyét, ember ellen): Ez egy szaggatott, éles, csattogó vagy berregő hang (például a fekete rigó jól ismert „pink-pink” vagy a szajkó rekedt rácsodálkozása). Ez a hang szándékosan könnyen lokalizálható, mert a célja az, hogy felhívja a figyelmet a betolakodóra, és közösen elkergessék azt.
A „szókincs” és a veszély szintje A riasztások nemcsak a veszély tényét, hanem annak mértékét is kódolják:Sürgősségi kódok: A hangok ismétlődésének gyorsasága és intenzitása jelzi, mekkora a baj. Minél gyorsabban követik egymást a hangok, annál közelebb van a ragadozó.
Közös madárnyelv: Egyes kutatások szerint léteznek olyan vészjelzések, amelyeket a világ szinte minden énekesmadara azonnal megért és ösztönösen lereagál, függetlenül attól, hogy melyik kontinensen élnek.3. Hogyan használják ezt a mindennapokban?Agresszió és „mobbing” (csoportos zaklatás): Ha a madarak egy fán ülő, éppen nem vadászó ragadozót (például egy baglyot vagy macskát) fedeznek fel, riasztóhanggal csődítik össze a környék összes kismadarát. Együtt, hangosan lármázva addig zaklatják a betolakodót, amíg az el nem hagyja a területet.
Társbérlők figyelmeztetése: Az erdőben a mókusok, őzek és egyéb emlősök folyamatosan hallgatják a madarak (különösen a szajkók és rigók) riasztásait. Ha a madarak elhallgatnak vagy hirtelen riasztani kezdenek, az erdő összes lakója azonnal éberré válik. A mezőgazdaságban és a vagyonvédelemben előszeretettel alkalmaznak akusztikus madárriasztó rendszereket. Ezek a berendezések nem egyszerűen zajt csapnak, hanem az adott kártevő faj (pl. seregély, galamb, varjú) saját, természetes vészjelzéseit és ragadozóinak vijjogását játsszák be. Mivel a madarak a saját „nyelvükön” hallják, hogy a terület életveszélyes, ösztönösen elkerülik azt. Az erdő madarai is szeretnek pletykálni, ha történik valami megbeszélik. A madarak félnek mindentől ami nagyobb náluk, de ha óvatosan közlekedünk, nem csapunk zajt és kerüljük a hirtelen mozdulatokat, a madarak egész közel jönnek hozzánk. Ha ételt és italt adunk nekik rendszeresem, akkor megszokják , hogy nem kell félnie tőlünk.

Jegyzetek hallgatóimnak

http://gergelytibor.hu/digitalis-kultura/ 
https://farkascs.hu/konyvek 
https://www.digitalisfelfedezok.hu/2025/01/szovegszerkesztes-gizellaval/ https://pdfkonyvek.com/hasznos-informatikai-konyvek-pdf-formatumban-ingyen/ https://www.miskei.hu/inf/ https://www.miskei.hu/inf/konyvek/ihm_word.pdf https://www.miskei.hu/inf/konyvek/ihm_power_point.pdf https://www.miskei.hu/inf/konyvek/ihm_excel.pdf https://www.miskei.hu/inf/konyvek/ihm_access.pdf https://www.miskei.hu/inf/konyvek/ihm_op_rendsz.pdf https://www.miskei.hu/inf/konyvek/ihm_komm.pdf http://www.miskei.hu/inf/konyvek/ihm_alapism.pdf https://mtmi.unideb.hu/pluginfile.php/554/mod_resource/content/3/thinkcspy3.pdf https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/20.500.12944/7135/Az%20elektronikus%20inform%c3%a1ci%c3%b3s%20rendszerek%20biztons%c3%a1g%c3%a1nak%20menedzsel%c3%a9sej%c3%b3.pdf?sequence=5&isAllowed=y https://informatika.gtportal.eu/ https://marrk.me/book/informatika_tetelek.pdf https://eta.bibl.u-szeged.hu/5396/ https://njszt.hu/hu/icdl/modul/szamitogepes-alapismeretek https://baranyilaszlozsolt.com/ecdl-alapismeretek https://www.nemesvamosiskola.hu/index.php?dokId=118 https://python.hu/peldaprogramok https://sulipy.hu/programozasi_nyelvekrol/python https://u-szeged.hu/kollegiumok/python-programozas/kezdo-python-programozas https://megtestesules.info/hobbielektronika/python.html https://sites.google.com/view/infodobos/programozas/python http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2024/07/programozas-otthon.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2021/09/nativ-adattipusok-pythonban.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2026/07/reszvenyek-napi-atlagos-hozama-pythonban.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2025/12/a-titkos-megbizatas.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2023/12/katonai-drobok-programozasa.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2023/11/a-katonai-dron-beveteset-megelozo.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2025/08/fontos-belso-utasitas.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2024/01/a-katonai-dronok-programozasi-nyelvei.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2023/12/wifi-kapcsolat-blokkolasa.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2023/11/a-capa.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2024/01/raketa-roppalya-kozelito-szamitasa.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2023/11/hogy-is-allunk-katonailag.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2023/07/katonai-dronprogramozas-szigoruan-titkos.html http://szabolaszloistvan.blogspot.com/2022/03/simple-graphical-calculator-application.html https://pythonidomar.wordpress.com/python-parancsok-magyar-jelentes/ https://infopy.eet.bme.hu/f01/

2026. augusztus 27., csütörtök

Elektromágneses üzenetek

Az űrből érkező elektromágneses hullámok (vagy kozmikus elektromágneses sugárzások) a teljes elektromágneses spektrumot lefedik, és a csillagokból, galaxisokból, valamint a korai univerzumból származnak. Mivel a világűr vákuum, ezek a hullámok közvetítőközeg nélkül, fénysebességgel terjednek a Föld felé. A Föld légköre (az ózonréteg és az ionoszféra) természetes pajzsként működik: a káros, nagy energiájú sugárzások nagy részét elnyeli, és csak bizonyos hullámhosszakat (főleg a látható fényt és a rádióhullámokat) engedi át a felszínre.Az űrből érkező hullámok típusai (a spektrum szerint)Az űrből érkező sugárzásokat az energiájuk és hullámhosszuk alapján csoportosítjuk, a legalacsonyabb energiájútól a legmagasabbig:Rádióhullámok: Szupernóva-maradványokból, pulzárokból és távoli galaxisokból érkeznek. A légkör teljesen átengedi őket, így a földi rádióteleszkópokkal kiválóan tanulmányozhatók.Mikrohullámok: Legfontosabb forrásuk a Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, amely az ősrobbanás utáni időszakból maradt vissza, és egyenletesen tölti ki a világűrt. Infravörös sugárzás: A kozmikus porfelhőkön áthatoló, születő csillagok és hűvösebb égitestek bocsátják ki. A légkör nagyrészt elnyeli, ezért vizsgálatához űrteleszkópok (pl. James Webb űrteleszkóp) szükségesek. Látható fény: A csillagok (köztük a Nap) által kibocsátott sugárzás, amelyet az emberi szem is érzékel, és amelyet a hagyományos optikai távcsövekkel figyelünk meg.Ultraibolya (UV) sugárzás: Fiatal, forró csillagokból származik. Az UV-sugárzás nagy részét kiszűri a földi ózonréteg.Röntgensugárzás: Extrém forró és energiadús helyekről, például fekete lyukak akkréciós korongjaiból vagy neutroncsillagokból érkezik. A légkör teljesen elnyeli. Gamma-sugárzás: A legnagyobb energiájú elektromágneses hullámok, amelyek gamma-felvillanásokból, szupernóvákból vagy galaxisok magjából származnak. Rendkívül veszélyesek az életre, de a légkör megvéd minket tőlük.Fontos megkülönböztetés: Elektromágneses vs. RészecskesugárzásA köznyelvben a "kozmikus sugárzás" kifejezést gyakran két különböző dologra használják, amelyeket fontos különválasztani: Tulajdonság Elektromágneses hullámok (pl. fény, röntgen) Kozmikus részecskesugárzás Összetétel Tömeg és töltés nélküli fotonok Nagy sebességű, töltött részecskék (90% proton) Terjedés Egyenes vonalban terjed, a mágneses tér nem téríti el. A mágneses terek (pl. a Földé) eltérítik a pályáját. Sebesség Mindig pontosan fénysebességgel halad. A fénysebességnél valamivel lassabban halad. Mivel a földi légkör a fenti tartományok jelentős részét blokkolja, a csillagászok űrteleszkópokat pl. a Hubblet használják.