A demecseri Grósz család emlékére

Nagymama;  60 évesen Klein Ilona Júlianna, alatta; fia Grósz László, mellette;  a nagypapa Grósz Ignác Abáziában Opatiában készült,alul jobbra;Krammer Róza, fölötte; Grósz Soma Klein Ilona fia1880-1934, Grósz Soma (Hakohen) (1880 - 1934) Francia család: Samuel Soma Grosz, HaKohen Birthdate: kb. 1880 Birthplace: Demecser, Ibrány–Nagyhalászi, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hungary (Magyarország) Death: 1934. Június 14. (49-58) Demecser, Ibrány–Nagyhalászi, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hungary Nyughelye: Demecser, Ibrány–Nagyhalászi, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Közvetlen családtagok: Ignác Grosz, HaKohen és Roza/Rozalia Grosz fia Ex-husband of Ilona KLEIN Sp.Shaffer_Féjer_Grosz és NN 2nd wife Grosz Karoly Robert Grosz, HaKohen édesapja Bertalan Grosz, HaKohen; Dezső NAGY b. GROSZ; Irma GROSZ Sp.Vamos (2)_Klein(1); Laszlo Grosz, HaKohen; Matild GROSZ sp. Kaufmann és további 1 fiútestvéreIgnác Grosz, HaKohen (1846 - 1917) Birthdate: 1846. február 03. Birthplace: Demecser, Ibrány–Nagyhalászi, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hungary (Magyarország) Death: 1917. december 01. district 6, Budapest Nyughelye: Demecser, Hungary Közvetlen családtagok: Jozsef Grosz, HaKohen és Borbála Grosz fia Roza/Rozalia Grosz férje Bertalan Grosz, HaKohen; Dezső NAGY b. GROSZ; Irma GROSZ Sp.Vamos (2)_Klein(1); Laszlo Grosz, HaKohen; Matild GROSZ sp. Kaufmann és további 2 édesapja Nina Grosz; Josef Grosz; Lazar Grosz; Eszter Grosz; Rebeka Grosz és további 2 fiútestvére Roza/Rozalia Grosz (Krammer) (1847 - 1895) Birthdate: 1847 Birthplace: Nyírbogdány, Ibrány–Nagyhalászi, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hungary (Magyarország) Death: 1895. augusztus 06. (47-48) Demecser, Ibrány–Nagyhalászi, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hungary (Magyarország) Közvetlen családtagok: Kramer Ignac/Ignatz és Maria/Mari Kramer lányaIgnác Grosz, HaKohen felesége Bertalan Grosz, HaKohen; Dezső NAGY b. GROSZ; Irma GROSZ Sp.Vamos Klein; Laszlo Grosz, HaKohen; Matild GROSZ sp. Kaufmann és további 2 édesanyja Hermin Gluck; Személyes; Blanka Klein; Zsigmond Kramer; Lina Kellner és további 1 leánytestvére Ilona Julianna Klein (1889 - 1970) French: Ilona Julianna Schaffer Fejer Grosz (Klein) Also Known As: "Ilonka" Birthdate: 1889. február 06. Birthplace: Debrecen, Debreceni, Hajdú-Bihar, Hungary (Magyarország) Death: 1970. november 27. (81) Miami, Miami-Dade County, FL, United States Közvetlen családtagok: Klein Miksa és Róza MARKOVICS sp.KLEIN_EHRENFELD lánya

Andor Fejer (Fried) és Artur Schaffer felesége Ex-wife of Soma Grosz, Hakohen Karoly Robert Grosz, HaKohen édesanyja  Leipnik Gabriella Ella; Sarolta Klein; Jeno KLEIN; Elek KELECSENYI b.KLEIN; Andor KLEIN és további 2 leánytestvére SHAFFER Artur Source naissance: Hadjú, Debrecen / 34-03, LDS 642807, Vol.2 Managed by: Wandrille SELEGNY b.KELECSENYI Last Updated: 2025. április 12. Laszlo Grosz, HaKohen (1870 - 1944) Birthdate: 1870. február 04. Birthplace: Demecser, Ibrány–Nagyhalászi, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hungary (Magyarország) Death: kb. 1944 (69-78) Közvetlen családtagok: Ignác Grosz, HaKohen és Roza/Rozalia Grosz fia Malvin KHON sp. GROSZ férje Grósz Róza; Grósz Lenke; Grósz János / John (Jani) Erno és Roboz Edit édesapja Bertalan Grosz, HaKohen; Dezső NAGY b. GROSZ; Irma GROSZ Sp.Vamos (2)_Klein(1); Matild GROSZ sp. Kaufmann; Nagy HaKohen Bela és további 1 fiútestvére

Top Secret reverse engineering!

A látogatók űrjárműve három gravitációs generátorral működik, csak fókuszálnak egy űrbeli pontra, ahová menni akarnak és a gép a legrövidebb tér idő vonalon át utaznak, ami olyan mint egy gumilepedőt, és, mondjuk rájuk, hogy asztal sarkára, majd fogj egy nagy követ és tedd le a gumilepedővel borított asztal egyik sarkára, és, mondjuk, ez a kő legyen a te űrhajód, aztán jelölj ki egy pontot az asztalon, ahova menni akarsz az „űrhajóddaľ” – ez a pont az asztalon bárhol lehet -, majd ragadd meg ujjaiddal a kijelölt pontot a lepedőn és húzd oda teljesen az „űrhajódhoz”. abban a pillanatban amikor kikapcsolod a gravitációs generátor(ok)at az „űrhajóban”, akkor az űrkomp, ha elengeded a kifeszített gumit, oda fog pattanni a kijelölt pontra! Tehát ha ki vannak kapcsolva a gravitációs generátorok, az azt jelenti, hogy a járműnek abban a pillanatban nincsen súlya/tömege, így az elhajlított térrel együtt visszapattan a kijelölt pontra. A vendégeink nem utaznak lineáris módon a világűrben; a tér és idő valóban meghajlik és követi az eltorzított teret, mikor visszahúzódik (pattan). Az egyik fő űrbéli közlekedési mód, az egész bolygó felszínén, hogy ők lényegében egyensúlyoznak azon a gravitációs mezőn, melyet a gravitációs generátoraik állítanak elő, és az űrhajójuk úgy lovagol hullámként rajta, mint a parafa sodródik az óceán hullámain. Ám ebben az üzemmódban az UFO nagyon instabil és az időjárás által is nagyon befolyásolható. A másik közlekedési mód, mellyel hatalmasokat tudnak megtenni, nem igazán alkalmas olyan erős gravitációs mezőben, mint amilyen a Földé, ehhez először is az oldalkal oldalukra kell dőlni, még általában kinn az űrben, és csak ezt lehet a térben űrhajó gravitációs generátorok segítségével a kívánt pontra, és így a világot, mert tovább mozogni kell. Ha most elképzelhető a világűr teret, mint valami hatalmas szövetet és ebben a fénysebesség- gyorsasággal mint felső határsebességgel való utazást, még ilyen sebességgel haladva is legtöbbször nagyon soka tartana az út A pontból B pontba jutni. Ennél nagyobb sebességgel ugyanis ebben az univerzumban nem mehetsz. Létezni kell ezért párhuzamos univerzumoknak is, bár lehet, hogy az ottani törvények különböznek a miénktől, de mindenkinek, aki ott van, be kell tartani ezeket a szabályokat. Ez a saját megfogalmazás nem teljesen pontos, mivel a mi nagyon alacsony sebhatárunk nem az egész Univerzumunkra érvényes, csak a 3D-s durvaanyag kozmoszunkra - Bob Lazar, úgy néz ki, sok szélesebb látókörű tudós kolléganőhöz még a magasabb dimenziós lehetőségeket még csak egy paralel-univer, aminek nem lehet tudni, hogy csak egy paralel-univerzu. Univerzumunk is multidimenziós, vagyis a fénysebességhatár is egy relatív érték, mely az adott dimenzionális világ közvetítő közegének a plaszticitásától függ!) Tény, hogy a gravitáció eltorzítja a teret és az időt. Képzeljük el, hogy egy űrhajóban ülünk, amely maga is képes erős gravitációs mezőt létrehozni. Bárhol vagyunk, csak bekapcsoljuk a gravitációs generátort, meghajlítjuk a teret és az időt és összehajtjuk. Ha kikapcsoljuk a generátort, csak egyetlen kattanás és máris hatalmas távolságokra vagyunk a kiindulási ponttól, de az idő közben mozdulatlan maradt, mert lényegében kikapcsoltuk. Viszont más kívülről láthatatlanná teheti az űrhajót: lehet, hogy egyenesen felnézel rá, és ha a gravitációs generátorok megfelelő beállításban vannak, csak az égboltot látod a fejed felett, de az űrhajót nem! Így fordulhat elő az, hogy ott van egy csoport ember és csak azok látják, akik pont alatta vannak, a többiek, akik tőlük balra vannak, száz lábnyi távolságban, nem látnak semmit. Attól függ, hogy a mező merre hajlik. Szintén ez magyarázza azt a jelenséget is, hogy az űrhajó eltűnik, mikor nagy sebességgel 90 fokos fordulatot tesz: mi csak a tér és az idő elfordulását látjuk, nem pedig a valóságos eseményt." A meghajtása is érdekes egy üreges központi cső vezet az űrhajó csatlakozott közepéig, az ami az antiüregrezonátor – az ami egy részek reaktor. félgömb az űrhajó fenekén központi oszlop vagy üregrezonátor az űrhajó tetejéig nyúlik és fölfelé szívóhatást fejt ki, ezzel hozza mozgásba a reaktort. „Maga a reaktor" „körülbelül kosárlabda nagyságú: egy kis lemezen fekvő félgömb. Nem melegszik fel. Furcsa mezőt keletkezett körülötte, mikor működik. Meg lehet lökni, olyan, mintha két egynemű mágneses pólust próbálna az ember egymás felé közelíteni. Ez egy bizonyos reakción keresztül egyfajta gravitációs mezőt hoz létre, ami nem teljesen érthető...Az üzemanyag még furcsább: a periódusos rendszerben ez lenne a 115. elem. Azt már feltételezték, hogy a 113-114. körül újra szilárddá válnak az elemek... ez ugyanis egy szilárd elem. Az elemek protonok és neutronok „bűvös” kombinációjából jól össze*, és itt pontosan ezt hatékony fel. Protonokkal elemet 115, így megkapják a 116.-t, ami aztán kiengedi az antianyagot és reakcióba lép az anyaggal egy bombázással annihilációs reakcióban. Ekkor úgy tűnik, hogy egy száz százalékosan hasznos termoelempár keletkezik, ami energiát biztosít, és valamilyen állandó gravitációs hullámot, amely felfelé terjed az üregrezonátorban, ezután ezt a hatalmas mennyiségű energiát használhatja a céljaikra. Azonban az űrhajó maga nem hoz létre antigravitációs mezőt, ahogy ezt többen feltételezik. Ez egy gravitációs mező, amely a jelenlegivel nincs egy fázisban; ez hasonló gravitációs hullám, mint amilyet mi ismerünk. A fázisai 180 és 0 fok között váltakoznak és longitudinálisan terjednek. A 115. elem nem létezik a Földön és szintetikus úton nem is állítható elő, mivel ez egy szupernehéz elem. Viszont más napokban, főleg kettőscsillag-rendszerekben ez az elem gyakoribb. Már egy relatíve könnyebb elem, a 103-as előállításhoz is hatalmas mennyiségű pénz van szükség, de ehhez is könnyebben kell emelni, egy részecskegyorsító berendezés protonokkal kell bombázni, atomjaira bontani, és rengeteg időbe telik, és csak néhány milligrammnyi anyagot kapunk a végén." Szigorúan titkos kutatási célokra a 115. elemből még 500 fontnyi (kb. 230 kg) áll rendelkezésre. Az anyag színe narancssárga elég nehéz, a nukleonok szabályos szakrális geometriai elrendeződést követnek. Az amerikai légierő azért tudott ilyen gyorsan fejlődni, mert sikerült a tucatnyi űrjármű technológiáját visszafejteni és megérteni és alkalmazni.Ezek több évtizedes UAP-katasztrófa-visszakereső és visszafejtési programok. Ennek ellenére bevett gyakorlat mások technológiájával babrálni abban a reményben, hogy létrehozzuk a saját, jobb verziónkat. A védelmi világban ezt a visszafejtés folyamatát titokban használják repülőgépek lopakodó titkainak másolására vagy úttörő rakétakoncepciók ellopására ; a magánszektorban nyíltan használják mindent megérteni és reprodukálni a szoftverektől az összetett gépekig. Egy technológia sikeres visszafejtéséhez a kutatóknak dekódolniuk kell a céltárgy célját és felépítését (anélkül, hogy elpusztítanák!), mielőtt reprodukálnák azt. Elméletileg ugyanez igaz lehet a földönkívüli technológia – már ha létezik – összegyűjtésére, szétszerelésére és az abból való tanulásra is. Ezért szakértőkkel beszélgettünk, hogy többet megtudjunk arról, hogy pontosan mit is jelent a visszafejtési folyamat, és mennyire nehéz lenne kinyerni az idegen technológia titkait.

A reverzibilis gondolkodás nehéz és időigényes, nehezen rekonstruálható. Volt olyan bontás is, ahol egy olyan alkatrésszel találkoztunk, amit korábban soha nem láttunk, és nem tudtuk kitalálni, hogy mi az.” A visszafejtési folyamat néha egy adott tárgy vagy eszköz megértéséhez vezet, de ez még nem jelenti azt, hogy a technológia lemásolható. A vizsgált jármű meghajtása egy antianyag- reaktoron működött, és az üzemanyaga a 115-ös rendszámú kémiai elem (E115), amelyet akkoriban ideiglenesen ununpentiumnak neveztek el , és amelyet akkoriban még nem állítottak elő mesterségesen. Először 2003-ban szintetizálták, majd később moszkoviumnak nevezték el.A meghajtási rendszer az E115 stabil izotópjára támaszkodott , amely állítólag egy gravitációs hullámot generál, amely lehetővé tette a jármű repülését és a vizuális észlelés elkerülését a fény hajlításával körülötte. A moszkovium stabil izotópjait még nem szintetizálták. Mindegyik rendkívül radioaktívnak bizonyult, instabil, néhány száz milliszekundum alatt elbomlik. Vezetői nem emberi eredetű biológiai entitások voltak amiket sajnos nem tudtunk életben tartani. 

                  Róbert Lázár            (Szabó Lázár Róbert hungarian spy.)

A Collatz-sejtés megoldatlan problémája

 Ulam-sejtés vagy 3n+1 probléma. A sejtés a nevét Lothar Collatzról kapta, aki 1937-ben fogalmazta meg azt.A probléma a következő: Tetszőleges pozitív egész számból kiindulva képezzünk végtelen sorozatot úgy, hogy ha a sorozat utoljára kiszámított eleme páros, akkor a rákövetkező elem ennek fele lesz, különben viszont a háromszorosánál eggyel nagyobb szám. Például ha a 7-ből indulunk ki (amely páratlan), akkor a rákövetkező elem 3⋅7+1=22 {\displaystyle 3\cdot 7+1=22}, amely páros, így a következő elem a 22 fele, azaz 11 lesz. Tovább folytatva a szabály alkalmazását a 7, 22, 11, 34, 17, 52, 26, 13, 40, 20, 10, 5, 16, 8, 4, 2, 1, 4, 2, 1, ... sorozatot kapjuk. Látható, hogy innentől a végtelenségig ismétlődik a 4, 2, 1 számhármas. Különböző számokból kiindulva azt tapasztaljuk, hogy újra meg újra olyan sorozatokat kapunk, amelyek a 4, 2, 1 számhármas végtelen ismétlődésébe torkollnak. A Collatz-sejtés azt mondja ki, hogy ez mindig így van: akármilyen pozitív számmal is kezdjük a sorozat képzését, a végén mindig a 4, 2, 1 ciklusba futunk bele. Valyon így van-e?

Páratlan szám után ugyanis mindig páros következik. A sejtés szerint a sorozat egy véges ciklust fogja ismételni minden kiindulási érték esetén: ami 1,4,2  Azt a legkisebb számot, amitől kezdve ismétlődik a sorozat, megállási időnek nevezzük. Így a sejtés átfogalmazható: A fenti rekurziós képlet esetén minden {0}}-ra van megállási idő. Ha a sejtés hamis, akkor két lehetőségünk van: a sorozat olyan ciklusba fut bele, ami nem tartalmazza az 1-et; a sorozat minden határon túl növekszik. Bizonyítsd me, talán neked sikerül.

Egy másik probléma a körből négyzetet készíteni.

A középső négyzet területe megegyezik a kör területével, de hogyan szerkeszthető ez meg? Az, hogy egy adott körrel egyező területű négyzetnek lennie kell, elég könnyen belátható. De mekkora az oldal mérete? Ez Déloszi probléma néven ismert .

Lásd még;

Birch és Swinnerton-Dyer-sejtés

Hodge-sejtés

Navier–Stokes-egyenletek

P versus NP probléma

Poincaré-sejtés 

Yang–Mills-elmélet

Riemann-sejtés

Bernhard Riemann német matematikus 1859-ben kiadott egy egészen rövid, mindössze 6 oldalas dolgozatot, pályafutása egyetlen számelméleti munkáját. Ebben szerepelt egy hipotézis, az úgynevezett Riemann-sejtés, aminek a bizonyítása máig nem sikerült senkinek, viszont a matematika egyik legjelentősebb megoldatlan problémájává nőtte ki magát. 1900-ban már szerepelt az úgynevezett Hilbert-problámák között (ekkor a kor legnagyobb matematikusa, David Hilbert egy konferencián hirdette ki a matematika tudományának legfontosabb, megoldásra váró feladatait), majd kereken száz évvel később bekerült a milleniumi problémák közé is (2000-ben egy amerikai intézet ajánlott fel egymillió dollárt a legkeményebb hét matematikai kihívás megoldásáért). Két matematikus, az amerikai Larry Guth, az MIT professzora, és a brit James Maynard, az oxfordi egyetemről most szenzációs bejelentést tett: ha nem is sikerült nekik a bizonyítás, de áttörést értek el annak egyik részfeladatában, és így az egész matematika tudomány egy lépéssel közelebb került a Riemann-hipotézis megerősítéséhez. Maynard egyébként a mai matematika egyik sztárjának számít, ő nyerte 2022-ben a matematika Nobeljeként is emlegetett, négy évente kiosztott Fields-érmet, még nem volt 30 éves, amikor professzori címet kapott Oxfordban, a világ leghíresebb egyetemén, és még mindig csak 37 éves. A Riemann-hipotézis a számelmélet – ha nem az egész matematika – legfontosabb nyitott kérdése. Több mint 160 éve foglalkoztatja a szakértőket. A probléma mind David Hilbert matematikus 1900-as úttörő beszédében, mind az egy évszázaddal később megfogalmazott „Millenniumi problémák” között megjelent. Aki megoldja, egymillió dolláros díjat nyer.

Csak bor legyen

Sok mondás született a borral kapcsolatban a Rétközben, felsorolok néhányat.

 A bor a némát is megtanitja szólani.

A bor a fáradt ember ereje.

A bor kimondatja az emberrel az igazat.

A bor megtanít énekelni.

A bor mutatja, kiben mi lakik.

A bor süriti a vért.

A bor szól belüle.

A bor tudóssá teszi az ostobát is.

A borban lakik az igazság.

A bort nem szinéért, hanem az iziért veszik.

A felső várat megvette a bor.

A jó bornak nem kel cégér.

A bor megtanít mesélni.

 hosszu meséje az iszákosnak. 

 A legjobb bornak is van söprője.

A mely bort a cigányok szeretnek, jó bor az.

Ami boriváskor elhangzik az titok.

A milyen a tőke, olyan a bor is.

A kolcsmáros akkor iszik legtöbb bort, mikor sok vize van.

A borban az igazság.

 Adjon isten minden jót, bort, pecsenyét, olcsó sót, a lengyelnek sok borsót, ellenségnek koporsót. 

Ükapám se tőtötte bocskorába a bort.

Barátot bor közt, bort sajt után, lovat istállóban, leányt bálban ne válassz.

A jó bor még a vén kecslét is táncra viszi.

Ahun a bor be, ott az ész ki.

A bor beszél belőle.

A sok bor bujaság.

Bor, buza, békesség, szép asszony feleség,  ékes, széna, szalma, szalonna és a ruha kékes az égnek fő adománya.

A bor az megöli a halálos vétket is.

Bor és kenyér nélkül elnúlik a szerelem.

Bor van, a mennyit én akarok, buza a mennyit az isten ád, mondta  korcsmáros.

Borodat, kincsedet, feleségedet, pipádat, puskádat ne bizd senkire. 

Cifra kulacs, veres bor, mi ránk is kerül a sor.

 Egy-két pohár borban sok jó barát lakik. E. – Egy órai tojás, egy napi kenyér, tiz esztendős hal, hat esztendős bor, 15 esztendős leány, harminc esztendős jóakaró, kellemetes.

Bort iszik az uton járó, akár szegény, akár báró.

Három emberes bor, egy adja, kettő tartja az ivót, hogy el ne szaladjon.

Jó bor legyen római katholikus hitében (erős), legyen reformatus (tiszta), legyen zsidó (kereszteletlen) és legyen lutheranus (sem nem hideg, sem nem meleg). S. – Jó bor, pénz, szép asszony, embert kiván őrzésre.  Kántorok, jó borok, nem szárad meg a torok. 

Könnyen terem a jó bor, ha csillog a gazda kapája.

Mellébeszél mint Boda mikor a bor árát kérik.

Nem pujának való a bor, nem tudja megrágni.

Nem szenvedheti szájában a bort, se a csizmaszárába.

Nyiri kocsi, nyiri ló, nyiri bor: egy se jó.

Oly erős bort kedvel, mely benne a halálos vétket is megöli.

Olyan savanyu a bora, hogy kinyilik a bicska tüle a zsebbe.

Öreg embernek bor az itala, kása a pecsenyéje.

 Száz malmot hajtana el az a bor, melyet életében leeresztett torkán.

Vallató, mint a Rétközi savanyú bor.

A pap vizet prédikál s maga bort iszik.

 

Káoszelmélet középiskolásoknak

A káoszelmélet a nemlineáris dinamikai rendszerekkel foglalkozik, amelyek viselkedése az őket meghatározó determinisztikus törvényszerűségek ellenére sem jelezhető hosszú időre előre.  A komplex rendszerek rendezetlen kaotikus viselkedést mutatnak, mivel olyan sok esemény nemvárt eredmény vagy származtatott eredmény befojásolja a folyamatot, amiket mind nem tudunk pontosan felmérni, viselkedése meg nem határozható, ki nem számítható, mert szabálytalan viselékedés jellemzi. A jelenség fellehető a matematikában, a geometriában, a biológiában és a kémiában a meteorológiában és a csillagászatban is. Az ilyen rendszerek érzékenyek a kezdőfeltételekre (pillangóhatás). sok összetevőből álló, bonyolult rendszerekről (például légkör, turbulens folyadékáramlás, lemeztektonika, gazdasági folyamatok stb.) régóta ismert, hogy bonyolult lehet a viselkedésük.

Jó példa a pattogó pingpong labda a lépcsőn;
A káoszelmélet nagy eredménye azonban annak kimutatása, hogy egyszerű, néhány állapotjelzővel leírható determinisztikus rendszerek is mutathatnak összetett, megjósolhatatlan viselkedést. Determinisztikus voltuk ellenére a kaotikus rendszerek állapotjelzői elsősorban statisztikus módszerekkel írhatóak le. Nehéz modellezni és szimulálni egy olyan eseményt aminek minden attribútumait nem ismerjük, nem tudjuk mi hat rá és az milyen akcidens következményekkel jár. Lesz egy cselekmény, de nem ismert az idő, az irány az erő, csak a valószínüség, ehez társul még kombinatorika, hiszen nem tudjuk milyen sorrendben történik az esemény és akkor még nem beszéltünk az ismétlés nélküli permutációról. Például az aszteroida mezőből kiváló darab mozgásából pályája nem számítható ki, és mégis képesek vagyunk modellezni és a föld felé tartó aszteroidát el lehet téríteni, ha elég messze elé megyünk és egy kis erőhatásnak tesszük ki, ami eltéríti a pályájáról minimálisan, de a nagy távolság miatt ez az anomália elég ahhoz, hogy elkerülje a földet. tehát nem kell ismernünk minden befolyásoló tényezőt ahhoz, hogy képesek legyünk beavatkozni. A beavatkozás mértéke a pillangóhatásra jó példa. A pályájának iránya pedig a fraktálokra jelemző módon változhat. A sebességére a közelében lévő gravitációs mezők hatnak. Jó példa lehet a mechanikában az időjárás, ami kaotikus viselkedést mutat, vagy amágneses inga, vagy a felfüggesztési pontjában vízszintesen rezgetett inga, esetleg a kettős inga, vagy a két lejtô között pattogó labda, vagy a rulett golyó.  Kaotikus mozgások szimulációsprogram segítségével megismerkedtünk a káosz három legfontosabb jellemzôjével a szabálytalan mozgás, az előre jelezhetetlenség, azaz a kezdeti feltételekre való érzékenység, valamint a rend, a pontos geometriai szerkezet:fraktálszerkezet megjelenése a fázistérben. Ki tudná kiszámítani a repülőből kidobott libatoll hol fog földet érni? Képtelenség mert túl sok tényező hat rá. Na ez a sötét jövő amit nem tudunk se számolni, se modellezni, se előre jelezni. Például ilyen a Pillangó-hatás = érzékenység a kezdőfeltételekre (2002.02.04.)

A Lorenz-féle vízikerék (2002.02.08.)

A Jupiter vörös foltja (2002.03.09.)

Robert May ökológiai szimulációja (2002.03.12.)

A csöpögő vízcsap (2002.03.14.)

A Cantor-halmaz (2002.03.18.)

Milyen hosszú a tengerpart? (2002.03.23.)

A Koch-féle hópehely (2002.03.30.)

Sierpinski-szőnyeg, Menger-szivacs (2002.04.01.)

Felületmodellezés (2002.07.01.)

Fraktál-kódolás a biológiában (2002.08.05.)

Julia-halmaz, Mandelbrot-fraktál (2002.05.01.)

A fraktálok a kiszámíthatatlanság jó példái. Hosszantartó nem periodikus, fázistérben komplex, ugyanakkor rendezett és a kezdőfeltétel határozza meg. A kaotikus viselkedést mutató rendszerek determinisztikusak, ellentétben a káosz szó hétköznapi jelentésével, ami totális rendetlenséget sugall. Valójában a káosz a viselkedés lokális instabilitásának és a globális keveredésnek az együttese. A viselkedés lokálisan instabil, ha egymáshoz közeli kezdőhelyzetből indítva a rendszert a különbségek gyorsan nőnek. Globális keveredésen azt értjük, hogy tipikus kezdőfeltételekkel indítva hosszú idő alatt az összes lehetséges állapothoz közel kerül a rendszer. Eszerint káosz ott van, ahol a bemenet kismértékű változására a kimeneten nagyon nagy és nemlineáris választ kapsz, összevisszaságban, vagyis végtelen irányban. Pl. egy erősítő nem káosz, hiába nagy az erősítése, és esetleg még nemlieáris is, mert a kimeneti eredmények nem keverednek. Klasszikusan a káoszelmélet a determinisztikus rendszereket tanulmányozza, de létezik a fizikának egy kvantumkáosz-elméletnek nevezett területe, amely a kvantummechanika törvényeit követő nemdeterminisztikus rendszerekkel foglalkozik.

Sztohasztikus folyamat;
Látszólag rendezetlen de valójában a permanens káosz szabálykövető, a tranzidens káoszban a szökés benne van. Laminális és kaotikus turbulancia jelemzi.Egy jelet tranziens jelnek nevezünk, ha a jel nem periodikus, egyszeri, és a jel által szállított energia véges. A deteminisztikus folyamatot váratlanul megszakíthatja egy sztochasztikus folyamat, vagy más néven véletlenszerű folyamat, az a folyamat, melyet – részben vagy teljesen – valószínűségi változók jellemeznek, ekkor következik be a kitörés vagy szökés a determinisztikus rendszerből. Amíg az ember nem képes átlátni egy rendszert nem értheti a működési mechanizmusát, kvázi káoszt lát maga előtt.  A sztochasztikus folyamat időben végbemenő folyamat. A folyamat végbemehet diszkrét időben, ahol a valószínűségi változók egy idősornak felelnek meg, vagy folytonos idejű folyamatról beszélünk, amikor egy adott időtartományban folytonosan változhatnak a folyamatot részben, vagy teljesen jellemző valószínűségi változók. Egyetlen követelmény, hogy a valószínűségi változók hasonló típusúak legyenek. Sztochasztikus a random mozgás, 

Pillagó efektus, 

Brown-mozgás

Markov-lánc

Poisson-folyamat

Gauss-folyamat

Közlekedési modellek

Genetikai modellek

Anyagkifáradási modellek

Tőzsdei folyamatok

Árfolyam változások

Vérnyomás

Szélhullám

Időjárás stb.

Azokat a jeleket, ahol a jel múltbeli viselkedésből és a jelenkori értékéből matematikai módszerek segítségével meg tudjuk határozni, a jel jövőbeli viselkedését, determinisztikus jeleknek nevezzük. Determinisztikus jelek közé tartoznak a periodikus, kvázi periodikus, valamint a tranziens jelek. Vagyis ami nem empirikus uton jut el hozzánk, nincs ismétlődés, akkor nincs összehasonlítási alap és nincs lehetőség a viselkedés jövőbeni meghatározására. Fraktálok viselkedése Elmélet

Végtelen és véges energia analóg és digitális esetben;

Egy jelet diszkrét idejűnek nevezzük, ha a jel értékkészlete folytonos, de a jel értékek csak diszkrét időpontokban állnak rendelkezésre.

A nem meghatározhatót véletlen eseményeknek nevezzük. A véletlen eseményekben és folyamatokban rejlő bizonytalanságot sok esetben kvantitatíve is jellemezni tudjuk, amihez a véletlenség matematikai modelljét az egyes véletlen hatások „bizonytalan” következményeinek megvalósulását jellemző mértékekkel kell megfelelően megfogalmazni. Itt jön be a képbe a klasszikus megközelítésü valószínüségszámítás. Az implikáció, kondicionális vagy szubjunkció logikai művelet, használjuk a matematikai logikában, meghatározásra. Két állítást kapcsol össze, és jelentése a ha, akkor nyelvi kifejezéshez áll közel. Példa: Ha esik az eső, akkor az út vizes. Mint egy if then a programozásban. Az implikáció a logikában nem fordítható meg, visszafelé a következtetés nem érvényes. Ezért itt logikailag a modus ponens kondicionális bizonyítás klasszikus kontrapozíció, klasszikus reductio, ad absurdum és reductio ad absurdum logika alkalmazható.  Ezt a folyamatok morfogenezisét alapvetően befolyásoló pontot nevezik attraktornak. Bizonyos folyamatok 'végső' pontja lehet pont-, periodikus (ciklikus) vagy kaotikus attraktor. A kaotikus attraktor állapotában a rendszer nem ismétli önmagát, hanem kaotikusan viselkedik. A pontattraktor lehet stabil vagy válhat instabillá, amikor periodikus attraktor pozícióba bifurkál (elágazik mint a fraktál). A belső kiszámíthatatlanság maga a pillangóeffektusnak, vagy bizonytaéansági tényező. (Lásd fippergép)

A rendszerelmélet egyik legfőbb hozadéka, hogy feltárja a különböző fizikai és biológiai folyamatok közös visszatérő tulajdonságait. Egy olyan topológiai tér-modellel dolgozik, mely többszörös absztrakcióval kimutatja, hogy számos folyamat, mely nagyon különböző állapotból indul ki, ugyanabba a végállapotba jut, vagy azt közelíti meg. Delanda (2002) egyik példája szerint a szappanbuborék és a sókristályok úgy nyerik el stabil állapotukat (formájukat), hogy az úgynevezett minimális szabad energiai pontot „keresik": a buborék a felületi energiát, a kristály a kötési energiát minimalizálja.. Már Henri Poincaré észrevette a XIX. században, hogy A pontattraktorra példa lehet a buborék vagy a kristály. A ciklikus állapotban a rendszer oszcillálni (vibrálni) kezd, ahogy a szív ver normális esetben vagy a pontonhíd rezeg, ha végigmegyünk rajta. A kaotikus attraktor állapotában a rendszer nem ismétli önmagát, hanem kaotikusan viselkedik. A pontattraktor lehet stabil vagy válhat instabillá, amikor periodikus attraktor pozícióba bifurkál (elágazik). Ez szintén válhat instabillá, s átalakulhat kaotikus attraktorrá. De egy adott rendszerben több attraktor-pozíció is lehet, ahogy ezt Sperber (2000) a kulturális evolúcióval kapcsolatban bemutatja. Edward Lorenz meteorológus felfedezte, hogy a hőáramlás egy egyszerű modellje belső kiszámíthatatlansággal rendelkezik, ezt a körülményt „pillangóeffektusnak” nevezett el, ami azt sugallja, hogy egy pillangó szárnyának puszta csapkodása is megváltoztathatja az időjárást. Egy otthonosabb példa a flippergép: a labda mozgását pontosan a gravitációs gördülés és a rugalmas ütközések törvényei szabályozzák. A dinamikus rendszer viselkedése geometriailag egy „attraktoron” történő mozgásként írható le.  A klasszikus mechanika matematikája hatékonyan háromféle attraktort ismert fel: egyetlen pontot (amelyek állandósult állapotokat jellemeznek), zárt hurkokat (periodikus ciklusokat) és torit (több ciklus kombinációit). De vannak még a „furcsa attraktorok” új osztályát. A fura attraktorokon a dinamika kaotikus.  Jó példa erre a jelenségre a folyadékok turbulens áramlása, a szívverés szabálytalansága, a populációdinamika, a kémiai reakciók, a plazmafizika és a csillagcsoportok halmaza.

Goldbach hipotézis!

Előzetes felvetés; Minden 2-nél nagyobb páros szám előáll két prímszám összegeként. Minden 5-nél nagyobb páratlan szám előáll három prímszám összegeként. Máig nincs bizonyítva, se cáfolva. A számítógép

kisebb természetes számokig ellenőrizték.

Vinogradov módszer 

Minden 5-nél nagyobb páratlan szám három prím összege, és minden 5-nél nagyobb páratlan szám előáll legfeljebb öt prímszám összegeként.

Valószínűségszámítás!

Első példa

Egy középiskolában két végzős osztály van. A osztályba 11 lány és 13 fiú, a 12. B osztályába 15 lány és 10 fiú tanuló jár. A 12. A osztály és a 12. B osztály is véletlenszerűen kijelöl egy-egy diákot arra, hogy a ballagási ünnepségen az osztályuk nevében elmondja a búcsúzó beszédet. Mekkora annak a valószínűsége, hogy mindkét tanuló lány? Egy újságíró interjút készít az érettségiről. Véletlenszerűen kiválaszt két végzős diákot. Mekkora a valószínűsége, hogy mindkét tanuló lány?

Megoldás;

Az A osztály létszáma 24 fő, a B osztályé pedig 25 fő. A beszéd megtartására összesen 24⋅25=600

 külön­böző módon választhatnak a két osztályból egy-egy diákot. Az A osztályból 11-féleképpen, a B-ből 15-féleképpen választhatnak lányt, vagyis a két lány választására 11⋅15=165  különböző lehetőségük van. 

 A valószínűség kiszámítása

   

A kérdezett valószínűség tehát 0,275

Az újságíró a 49 tanuló közül választ ki kettőt,  tehát az egyenlően valószínű lehetőségek száma: 

A két osztályban összesen 26 lány van, közülük bármelyik kettő egyenlő valószínűséggel választható, 

tehát a kedvező esetek száma 

a kérdezett valószínűség pedig 

Második példa

Feladat: 32 lapos kártyacsomagból kapunk 2 lapot.

Mi a valószínűsége annak, hogy a 2 lap közül:

az első király és a második ász

az egyik király, a másik ász

az első király

mindkettő király

nincs közte király

van közte király

legalább az egyik király

legfeljebb az egyik király

 

Megoldás: A kísérlet: 32 lapos kártyacsomagból kiveszünk 2 lapot (visszatevés nélkül) és megfigyeljük a lap figuráját. Ezért tisztázzuk, hogy a 32 lap között van 4 király + 4 ász + 24 se nem király, se nem ász. Megállapítjuk, hogy a 3 részhalmaz páronként egymást kizáró.

P(az első király és a második ász) =

= P(az első király) × P(a második ász, feltéve, hogy 1 királyt már húztunk) = 4/32 × 4/31

ui. az 1. lap kihúzásánál az összes lap közül választunk, és a kedvező lapok száma 4, de a 2. lap kihúzásánál már csak 31 lapból húzunk, és a kedvező lapok száma még mindig 4, mert nem ász volt az első.

Lássuk az ábrát: 

P (az egyik király és a másik ász) =

= P(az első király és a második ász vagy az első ász és a második király) =

= P(az első király) × P(a második ász feltéve, hogy 1 királyt már húztunk) +

+ P(az első ász) × P(a második király feltéve, hogy 1 ászt már húztunk)=

= 4/32 × 4/31 + 4/32 × 4/31 = 2. 4/32 × 4/31

Érdemes az urnamodellel számolni a későbbiekben is, amikor a sorrend tetszőleges:

P(1 király és 1 ász, amikor 32 lap közül 2-t kiveszünk) =

P(az első király) = P(az első király és a második tetszőleges) =

P(az első király) × P(a második bármi feltéve, hogy 1 királyt már húztunk) =

= 4/32 × 31/31 = 4/32

ui. az 1. lapnál az összes lap közül választunk, és a kedvező lapok száma 4, de a 2. lapnál már csak 31 lapból húzunk, és a kedvező lapok száma szintén 31, hiszen a 2. lap bármilyen lehet.

P(mindkét lap király) = P(az első király és a második király) =

= P(az első király) × P(a második király feltéve, hogy 1 királyt már húztunk) =

= 4/32 × 3/31

ui. az 1. lapnál az összes lap közül választunk, és a kedvező lapok száma 4, de a 2. lapnál már csak 31 lapból húzunk, és a kedvező lapok száma már csak 3, mert király volt az első is.

Az urnamodell szerint: 

P(nincs közte király) = P(az első nem király és a második sem király) =

= P(az első nem király) × P(a második nem király feltéve, hogy 1 nem királyt már húztunk) = 28/32 × 27/31

ui. az 1. lapnál az összes lap közül választunk, és a kedvező lapok száma 32-4, de a 2. lapnál már csak 31 lapból húzunk, és a kedvező lapok száma már 1-el kevesebb, mint az 1. húzásnál.

Az urnamodell szerint; 

P(van közte király) = P(1 vagy 2 király van közte) = 1 - P(nincs közte király)

Az ellentett esemény segítségével gyorsabban felírható, mert azt már kiszámoltuk.

Tehát: 1 - 28/32 × 27/31

Az urnamodell szerint: 

P(legalább az egyik király) = P(van közte király)

Jelentése: pontosan 1 vagy pontosan 2 király van a 2 lap között.

Tehát megegyezik az előző eredménnyel.

P(legfeljebb az egyik király) =

= P(0 vagy 1 király van közte) = 1 - P(mindkét lap király)

Urnamodell!

Nyerési esély

Többen kérdezték hogyan lehet kiszámítani a nyerési esélyt, ezért a skandináv lottón ezt most megmutatom.  Az első számot 35 szám közül húzzák ki, így 35 esélyes szám van az elő helyre. A második számot 34 szám közül húzzák ki, így 34 esélyes szám van a második helyre, stb. Az hetedik számot már csak 29 szám közül sorsolják ki. Így a lehetséges szám kombinációk 35 x 34 x 33 x 32 x 31 x 30 x 29, aminek az eredménye 33.891.580.800. A képlet különbözőnek tekinti az 1 2 3 4 5 6 7 és a 7 6 5 4 3 2 1 kombinációkat, de lottóban a számok sorrendje nem számít, ezért a fenti számot el kell osztani a számok lehetséges sorrendjének a számával. Az első kihúzott számot - egy tömben tároljuk - hét hely egyikére tehetjük, a másodikat hat hely egyikére, stb. Így a lehetséges variációk: 7 x 6 x 5 x 4 x 3 x 2 x 1, aminek az eredménye 5.040. Tehát, például az 1 2 3 4 5 6 7 számok sorrendjét 5.040-féleképpen lehet variálni, és ezzel osztani kell ez előző számot, azaz 33.891.580.800 / 5.040, ami 6.724.520. nyerő kombináció lehet. Tehát 35 alatt a 7, azaz még egyszer: (35 x 34 x 33 x 32 x 31 x 30 x 29) / (7 x 6 x 5 x 4 x 3 x 2 x 1) = 6.724.520. Egy húzás esetén az 1 / (35 alatt a 7) képlettel lehet kiszámolni, de mivel két nyerő számsort sorsolnak ki egy játékban, így a megfelelő képlet a 2 / (35 alatt a 7), azaz 2 / ((35 x 34 x 33 x 32 x 31 x 30 x 29) / (7 x 6 x 5 x 4 x 3 x 2 x 1)) =2 / 6.724.520, ami egyszerűsítve: 1 / 3.362.260. azaz 0,000000297 a valósínűsége a telitalálatnak.  

Hat találathoz az kell, hogy hat szám a szelvényünkön megjelölt hét szám közül kerüljön ki, de egy szám ne onnan, hanem a maradék 28 közül. A lehetséges esetek száma: (7 alatt az 6) x (28 alatt az 1), azaz (7 x 6 x 5 x 4 x 3 x 2) / (6 x 5 x 4 x 3 x 2 x 1) x 28 / 1, ami, 7 x 28, aminek az eredménye 196. Tehát egy adott szelvénnyel 196-féleképpen lehet hat találatosunk. Tehát a hat találatos nyerési esélye: (7 alatt az 6) x (28 alatt az 1) / (35 alatt a 7), azaz 196 / 6.724.520, egyszerűsítve 1 / 34.309, ami egy húzásra vonatkozik, de mivel két nyerő számsor kerül kisorsolásra, így az 1 / 17.155 vagyis 0,0000583. valószínűség. A végeredményt úgy is megkapjuk, ha az összes lehetséges nyerő kombinációt osztjuk a lehetséges hat találatos szelvények számával, azaz 2 / 6.724.520 / 196 = 2 / 34.309 = 1 / 17.155. 

Tehát a nyerési esélyek;

7 találat 1 : 3.362.260

6 találat 1 : 17.155

5 találat 1 : 424

4 találat 1 : 30

Ötöslottónál a nyerési esélyek

5 találat 1 : 43.949.268

4 találat 1 : 103.410

3 találat 1 : 1.231

2 találat 1 : 44

A kiszámítás ugyanúgy történik

Ötöslottó telitalálat nyerési esélyének kiszámítása

Gondoljuk végig, hogyan történik az Ötöslottó számainak a kihúzása. Az első számot 90 szám közül húzzák ki, így 90 esélyes szám van az elő helyre. A második számot 89 szám közül húzzák ki, így 89 esélyes szám van a második helyre, stb. Az ötödik számot már csak 86 szám közül sorsolják ki. Így a lehetséges szám kombinációk 90 x 89 x 88 x 87 x 86, aminek az eredménye 5.273.912.160. Ezzel még nem vagyunk kész, mert ez a képlet különbözőnek tekinti az 1 2 3 4 5 és az 5 4 3 2 1 kombinációkat, de lottóban a számok sorrendje nem számít, ezért a fenti számot el kell osztani a számok lehetséges sorrendjének a számával. Az első kihúzott számot - egy képzeletbeli nyerőszám-tartóban - öt hely egyikére tehetjük, a másodikat négy hely egyikére, stb. Így a lehetséges variációk: 5 x 4 x 3 x 2 x 1, aminek az eredménye 120. Tehát, például az 1 2 3 4 5 számok sorrendjét 120-féleképpen lehet variálni, és ezzel osztani kell ez előző számot, azaz 5.273.912.160 / 120, ami 43.949.268. Ennyiféle nyerő kombináció létezik Ötöslottón. A valószínűségszámításban a fenti számítást úgy mondjuk, hogy 90 alatt az 5, azaz még egyszer: (90 x 89 x 88 x 87 x 86) / (5 x 4 x 3 x 2 x 1) = 43.949.268.

Az Ötöslottó telitalálatos szelvény nyerési esélyét az 1 / (90 alatt az 5) valószínűségszámítási képlettel lehet kiszámolni, azaz 1 / ((90 x 89 x 88 x 87 x 86) / (5 x 4 x 3 x 2 x 1)) = 1 / 43.949.268

Tehát 0,000000023 a valósínűsége a telitalálatnak.

Négy találathoz az kell, hogy négy szám a szelvényünkön megjelölt öt szám közül kerüljön ki, de egy szám ne onnan, hanem a maradék 85 közül. A lehetséges esetek száma: (5 alatt a 4) x (85 alatt az 1), azaz

(5 x 4 x 3 x 2) / (4 x 3 x 2 x 1) x 85 / 1, ami, 5 x 85, aminek az eredménye 425. Tehát egy adott szelvénnyel 425-féleképpen lehet négy találatosunk.

A négy találatos nyerési esélye:

(5 alatt a 4) x (85 alatt az 1) / (90 alatt az 5),

azaz 425 / 43.949.268, egyszerűsítve 1 / 103.410, ami 0,00000967.

A végeredményt úgy is megkapjuk, ha az összes lehetséges nyerő kombinációt osztjuk a lehetséges négy találatos szelvények számával, azaz 1 / 43.949.268 / 425 = 1 / 103.410.

A hatoslottónál nyerési esélyek

6 találat 1 : 8.145.060

5 találat 1 : 34.808

4 találat 1 : 733

3 találat 1 : 45

Kiszámítása

Hatoslottó telitalálat nyerési esélyének kiszámítása

Gondoljuk végig, hogyan történik a Hatoslottó számainak a kihúzása. Az első számot 45 szám közül húzzák ki, így 45 esélyes szám van az elő helyre. A második számot 44 szám közül húzzák ki, így 44 esélyes szám van a második helyre, stb. Az hatodik számot már csak 40 szám közül sorsolják ki. Így a lehetséges szám kombinációk 45 x 44 x 43 x 42 x 41 x 40, aminek az eredménye 5.864.443.200. Ezzel még nem vagyunk kész, mert ez a képlet különbözőnek tekinti az 1 2 3 4 5 6 és a 6 5 4 3 2 1 kombinációkat, de lottóban a számok sorrendje nem számít, ezért a fenti számot el kell osztani a számok lehetséges sorrendjének a számával. Az első kihúzott számot - egy képzeletbeli nyerőszám-tartóban - hat hely egyikére tehetjük, a másodikat öt hely egyikére, stb. Így a lehetséges variációk: 6 x 5 x 4 x 3 x 2 x 1, aminek az eredménye 720. Tehát, például az 1 2 3 4 5 6 számok sorrendjét 720-féleképpen lehet variálni, és ezzel osztani kell ez előző számot, azaz 5.864.443.200 / 720, ami 8.145.060. Ennyiféle nyerő kombináció létezik Hatoslottón.

A valószínűségszámításban a fenti számítást úgy mondjuk, hogy 45 alatt a 6, azaz még egyszer:

(45 x 44 x 43 x 42 x 41 x 40) / (6 x 5 x 4 x 3 x 2 x 1) = 8.145.060.

A Hatoslottó telitalálatos szelvény nyerési esélyét az 1 / (45 alatt a 6) valószínűségszámítási képlettel lehet kiszámolni, azaz 1 / ((45 x 44 x 43 x 42 x 41 x 40) / (6 x 5 x 4 x 3 x 2 x 1)) = 1 / 8.145.060

Tehát 0,000000123 a valósínűsége a telitalálatnak.

Hatoslottó öt találat nyerési esélyének kiszámítása

Öt találathoz az kell, hogy öt szám a szelvényünkön megjelölt hat szám közül kerüljön ki, de egy szám ne onnan, hanem a maradék 39 közül. A lehetséges esetek száma: (6 alatt az 5) x (39 alatt az 1), azaz

(6 x 5 x 4 x 3 x 2) / (5 x 4 x 3 x 2 x 1) x 39 / 1, ami, 6 x 39, aminek az eredménye 234. Tehát egy adott szelvénnyel 234-féleképpen lehet öt találatosunk.

A hatból csak ötöt találunk el nyerési esélye:

(6 alatt az 5) x (39 alatt az 1) / (45 alatt a 6),

azaz 234 / 8.145.060, egyszerűsítve 1 / 34.808, ami 0,0000287.

A végeredményt úgy is megkapjuk, ha az összes lehetséges nyerő kombinációt osztjuk a lehetséges öt találatos szelvények számával, azaz 1 / 8.145.060 / 234 = 1 / 34.808.

Remélem érthető volt!

Néhány arab mondat

Köszönés

Szia Márhábá/Szálám

Üdvözlet Álán vá szálán

Béke legyen veled (üdvözlés) Ász szálám álájkum

Béke legyen veled (elköszönés) Má ász szálámá

Jó reggelt Szábáh ál kájr

Jó reggelt (válaszként) Szábáh ál nur

Jó estét Mászá ál kájt

Jó estét (válaszként) Mászá ál nur

MAGYARUL MAGYAR KIEJTÉS

Hogy hívnak? Kájf hálák?

A nevem… Áná iszmi …

Köszönöm Sukrán

Szívesen Áfván

Kérem Min fádlák

Igen Nám

Nem Lá

Számok 

MAGYARUL MAGYAR KIEJTÉS

1 Vahed

2 Itníín

3 Tálátá

4 Árbáá

5 Khámszá

6 Szittá

7 Szábá

8 Támániá

9 Tisszá

10 Ására

Száz Miá

Ezer Álf

Millió Milijón

Köszönés

Üdvözlet (találkozáskor) = Márhába! 

Üdvözlet (találkozáskor) = Szálám! 

Köszönés távozáskor (röviden) = Mászáláma! 

Jó reggelt! = Szábá elkhér! Jó estét! = Mászá elkhér! 

Jó éjszakát! = Dászbáh ala kit! 

Mi a neved? = Isz mek é? 

A nevem... = Eszmi.. 

Örülök, hogy megismerhettem. =Aná száíd bimárifatek.

 Igen = Ájvá Nem = Lá Bocsánat = Eszef Köszönöm = Sukran 

Jól van, rendben van = Tarnarn Szívesen (válaszban) =Afvan Sajnálom = Ászif Túl drága = Ghéli auli Mennyi? = Bikám? Egyiptomi font = Giní 

Itt = Hena Ott, adaát = Henák Jobbra = Járnín Balra = Semá Magyar vagyok. =Aná mágári. Nem beszélek arabul. = áná-batkallamsh árábi 

Beszélsz angolul? = int betetkalem inglizi? Nem értem = Áná mish fáhern Hogy vagy? = Keifa hálák? Hogy vagy? = Íz zájjak? 

(férfi) íz zájjek? (nó) Jól vagyok. =Aná bikhér. Nagyon jól vagyok. = Aná hamduelleh. Ma = En nahar da Holnap = Bukra Holnapután = Báde bukra 

Tegnap = lmbereh Mikor? = Matá? Gyerünk! = Jallah! Állj meg itt! = Sztena héná! Vörös = Áhmár Tenger =Albahr Pénz = Fulúsz 

Kérem az útlevelét! =Gáváz isszafár, min fadlak! Parancsoljon, az útlevelem. = Taffadal, hádzá gaváz szafári. 

Magyarországról érkeztem. = Vaszaltu min ilmagari. Belépő vízum = Ta sírat dukhúl Útlevél = Gaváz Bőrönd = 

Santa Fényképezőgép = Álat taszvír Fizethetek euróval? = Hal yomkenny an adfaa bel Euro? Utazási iroda = Vikálát száfár 

A hajó azonnal indul! = Asszafína szatughádir fauran! Azt hiszem, tengeri betegséget kaptam. = Ataqid annaní úání min dawarán ilbahr. 

Szeretném rendezni a számlámat. = Uríd an adfa fáturatí. Hol találok bankot? =Ajna agid bankan? Pincér! = Garszón! 

Kérem hozzon... = Min fadlak, andir... Víz = Májjá Kenyér = És Vaj =Zebda Só = Melhhh Bors = Filfil aszvad Kés =Szikkín Villa = Sauka

 Kanál = Milaqa Tányér = Tábá Pohár = Kesz Kávé = Áhvá Tea = Sáj Tej = Hálib Forró = Szokhn Cukor = Szokker Jó étvágyat! = Sahijja tajjiba! 

Egészségére! = Fi szihattek! Csirke = Dajaj Sonka = Zsanbón Fokhagyma = Thúm Hagyma = Baszál Sajt = Dzsebná Bor = Nibít Sör = Bíra 

Hívjon orvost, kérem! = Isztadi tabíban, min fadlak! Hány fokos a víz? = Ma daragat harárat ilmíjáh? 24 fokos. = 24 daragat. Segítség! =Almuszáada! 

Bazár =Szúk 

Baleset történt = Vaqarat háditha 

Dátum, hónapok nevei, a hét napjai 

Nap = youm Hét = Isboso Hónap = Sahir Év = Sana'a /Amm 

Hétfö =Al Ithinin Kedd =Al Tholatha'a Szerda = Al Arbia'a Csütörtök =Al Kamis Péntek = Al Gomia'a Szombat = Al Sabit Vasárnap =AI Ahad 

Január = Yanair Február = Febrair Március = Maris Április = Apreel Május = Mayo Június = Yonia Július = Yolia Augusztus =Aagostos Szeptember = Septamber Október = Octobar November = Novamber December = Disamiber 

Tavasz =Al Rabi Nyár =Al Sai'if Ösz = Al Karif Tél = Al Shita'a Egy = Vahed Kettő = Itníín Három = Tálátá Négy = Árbáá Öt = Khámszá Hat = Szittá Hét = Szábá Nyolc = Támániá Kilenc = Tisszá Tíz = Ására Száz = Miá Ezer = Álf Millió = Milijón 

Valószínűség

 A valószínűség-számítás a véletlen jelenségek vizsgálatával foglalkozik. Azokat a jelenségeket, amelyeket a figyelembe vett vagy figyelembe vehető okok nem határoznak meg egyértelműen, véletlen jelenségeknek nevezzük. Ha valamely véletlen jelenség a figyelembe vett („azonos”) körülmények között nagy számban megismétlődik vagy megismételhető, akkor azt véletlen tömegjelenségnek nevezzük. Egy véletlen jelenség megfigyelését kísérletnek nevezzük. Miután megadtuk, hogy mit tekintünk egy kísérlet kimenetelének, vizsgálhatjuk a kimenetelek halmazát. Legyen H egy nemüres halmaz, melyet eseménytérnek nevezünk.  Az eseménytér részhalmazait eseményeknek nevezzük. Az eseménytér egyelemű részhalmazai az elemi események, a többeleműek pedig az összetett események. Az (üres halmaz) a lehetetlen esemény. Egy esemény bekövetkezik, ha a kísérlet kimenetele az adott eseménynek megfelelő részhalmazba tartozó elemi esemény.  A lehetetlen esemény sohasem következhet be, a biztos esemény pedig mindig bekövetkezik.  Két esemény egyenlő, ha a kísérlet bármely lehetséges kimenetele esetén vagy mindkét esemény bekövetkezik, vagy egyik sem. Az A esemény maga után vonja a B eseményt, ha A minden egyes bekövetkezésekor B is bekövetkezik. Valószínűségi változók, eloszlás, várható érték, várható abszolút eltérés, szórás. Valószínűségi változónak nevezünk egy eseménytéren értelmezett, a valós számok halmazába képező függvényt. Ha egy valószínűségi változó lehetséges értékeinek halmaza véges vagy megszámlálhatóan végtelen, akkor diszkrét valószínűségi változónak nevezzük. 

Konkrét példa rá!

A kaszinókban a blackjackben azok a játékosok, akik értik a matematikai összefüggéseket és a valószínűségeket, jelentősen javíthatják az esélyeiket a nyerésre. A blackjackben a játékos és a krupié célja ugyanaz: 21-hez közel kerülni anélkül, hogy túllépnék ezt az értéket. Azonban nem mindegy, hogyan éred el ezt a célt. Mivel a játék során a kártyák száma véges, a korábban kijátszott lapok befolyásolják a következő körök esélyeit. A valószínűségi számítás segítségével megbecsülheted, hogy milyen lapokat várhatsz a következő húzásnál, ami nagy előnyt biztosít a stratégiád kialakításában. Az alapstratégia és a valószínűségi számítás a blackjack alapstratégiája egy matematikai számítás, amely a legjobb lépéseket javasolja a játékosnak minden lehetséges helyzetben. Az alapstratégiát valószínűségi számításokkal dolgozták ki, figyelembe véve a krupié nyitott lapját és a játékos aktuális kézértékét.Például, ha 16-od van, és a krupié felfelé fordított lapja 7, a valószínűségek alapján helyes döntés lesz még egy lapot kérni. Ez azért van, mert a krupié jó eséllyel fog 17-21 között végezni, míg neked nagyobb az esélyed arra, hogy javítsd a kezedet, mint arra, hogy elbuksz egy további lap húzásával. A valószínűségi kalkulációk tehát meghatározzák, hogy mikor érdemes húzni, duplázni vagy megállni. A kártyaszámolás az egyik másik stratégia, amely szintén a valószínűségre épülsok kaszinóban tilos. Bár a kaszinók igyekeznek védekezni a kártyaszámolókkal szemben, a módszer mögötti elv nagyon egyszerű. A játék során azokat a kártyákat számolod, amelyek kijátszásra kerültek, hogy megbecsüld a pakliban maradó lapok összetételét. A kártyaszámolás legfontosabb célja annak meghatározása, hogy a pakliban több alacsony vagy magas értékű kártya maradt-e. Minél több magas értékű lap (10-esek, bubi, dáma, király, ász) van még a pakliban, annál jobb eséllyel nyerhetsz, mert a dealer (osztó=bank) 16-ra még köteles hívni, de te bármikor megállhatsz.  Ha sok alacsony értékű kártya van hátra, nagyobb esély van arra, te bukd el a partit. A kártyaszámolás tehát segít optimalizálni a fogadásaidat, amikor az esélyek kedvezőbbek. A blackjackben az is fontos tényező, hogy hány paklival játszanak. Minél több paklit használnak, annál nehezebb a valószínűségeket pontosan kiszámítani. A klasszikus egy paklis blackjackben könnyebb követni a kijátszott lapokat, míg egy több paklis játékban (például 6 vagy 8 paklival) már bonyolultabb figyelembe venni az összes lehetőséget. A több pakli használata a kaszinók egyik válasza a kártyaszámolás ellen, mert ezzel csökkentik a játékosok előnyét. A blackjackben a kaszinónak minimális előnye van a játékossal szemben, amelyet az olyan szabályok biztosítanak, mint például az, hogy a dealer mindig utoljára húz lapot. Ha a játékos túllépi a 21-et, a krupié automatikusan nyer, még akkor is, ha ő maga később bukna. Ez a szabály kis, de folyamatos előnyt biztosít a háznak. Visszafelé is igaz, ha a játékos megáll 12-nél mert a dealernek 16-ja van, könnyen túlcsordulhat és 12-vel nyer a játékos. A valószínűségek alapján a kaszinó előnye általában 0,5-1%, de ez az érték változhat attól függően, hogy milyen stratégiát használsz. Ha nem követed az alapstratégiát, a kaszinó előnye akár 4-5%-ra is nőhet, ami hosszú távon jelentős különbséget jelenthet. Nézzünk egy egyszerű példát. Ha az első két lapod összértéke 11, és úgy döntesz, hogy duplázol, jó eséllyel erős lapot húzol. Miért? Az összes tízes értékű kártya (10, bubi, dáma, király) nagy valószínűséggel van jelen a pakliban, hiszen négy különböző lap adja ezt az értéket. Az összes lap egyharmada 10-es, ami nagy eséllyel segít abban, hogy a 11-ből 21-et csinálj. Ugyanakkor, ha 16-os kezed van, és a krupié 7-et mutat, a valószínűségek azt diktálják, hogy érdemes húzni egy lapot, mert a krupiénak nagyobb az esélye, hogy 17 és 21 között végezzen, mint neked. Hosszú távú valószínűség stratégia biztos nyerő. A blackjack, mint minden kaszinójáték, egy bizonyos mértékben a szerencsén is múlik, különösen rövid távon. Azonban a matematika és a valószínűségek segíthetnek abban, hogy hosszú távon növeld az esélyeidet. Az alapstratégia követése és a kártyaszámolás alkalmazása nem garantálja a folyamatos nyerést, de segíthet minimalizálni a veszteségeidet és maximalizálni a nyereményeidet. A kaszinóban mindenütt a háznak van előnye, ha számolják az asztal pillanatnyi állását, akkor csak az utolsó asztal bukik a többi plusszal zár. A blackjack nem csupán egy szerencsejáték, hanem egy olyan játék, amelyben a matematikai valószínűségek jelentős szerepet játszanak. Az alapstratégia és a kártyaszámolás segítségével jobban megértheted, hogy mikor érdemes húzni, megállni, duplázni vagy kettéosztani a lapjaidat. A valószínűségi számítások alkalmazása hosszú távon segíthet abban, hogy csökkentsd a kaszinó előnyét, és javítsd az esélyeidet.

Avalószínűség a matematika azon területe, amely egy adott esemény vagy kimenetel bekövetkezésének esélyeit vizsgálja és elemzi. Az összes mód osztva a lehetséges események teljes számával. Egy kártyapakliban egyféle kártya van, és összesen 52 kártya. Ha például ki akarod számolni annak a valószínűségét, hogy megkapod a káró ász kártyát, akkor osztasz egyet 52-vel, és a valószínűség 1/52 lesz.Ezek a valószínűségi értékek százalékos formában is ábrázolhatók. Ez az érték egy 0 és 100 közötti egész szám. Bármely esemény bekövetkezésének százalékos valószínűségének ismeretében kiszámíthatod annak valószínűségét is, hogy az adott esemény nem következik be. Ha például valamely esemény bekövetkezésének valószínűsége 30%, akkor könnyen kiszámítható annak valószínűsége, hogy az esemény nem következik be, azaz 70%. A valószínűségek másik kifejezési módja az esélyek kifejezése. A fenti példában most kiszámítjuk annak az esélyét, hogy egy teljes pakliból egy káró ász kerüljön a kezünkbe. Mivel összesen 52 kártya van, és csak egy káró ász, annak az esélye, hogy kapunk egy káró ászt, 51:1 arányú.Ablackjack-játék fő célja/célja az, hogy az osztókénál magasabb végösszeget alkosson, miközben a limit alatt marad, ami ebben az esetben 21. Ha átlépi ezt a limitet, azonnal veszít.Ha például a kezedben 11 vagy annál kisebb összeg van, akkor a bukási esélyed 0%, és nincs szükség számításra. Ha a kezedben 12, 13 vagy 14 összeg van, akkor a bukási esélyed 31%, 39%, illetve 56%. Bizonyára észrevetted, hogy a kiesés esélye a kezedben lévő összeg növekedésével nő. Ez a tudás befolyásolja a döntéseidet. Például, ha 19 és 20 a kezedben van, akkor a buktatás esélye 85%, illetve 92%, ezért ilyen körülmények között nem szabad a leütést választanod.Most pedig jöjjön a következő esélyhányados, ami szintén fontos. Ez dönti el, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy a legmagasabb kifizetődő kombinációt, a blackjacket kapod. Annak valószínűsége, hogy az első osztásból egy ász és egy 10-es értékű lapot kapsz, egy paklis játékban 4,83%. Ugyanez a valószínűség 4,77%-ra csökken, ha a játék két paklival zajlikUgyanez a valószínűség 4,77%-ra csökken, ha a játék két paklival zajlik.  A ház előnye a játékosok tétjének azt a százalékát jelenti, amelyet a kaszinó megtarthat magának. Ezt a tényezőt a kaszinók azért építik be a játékba, hogy a játékból mindenképpen nyereséget kapjanak. Ez az enyhe előny az, ami a kaszinó kezében tartja az irányítást.

A jobb megértés érdekében tekintse meg ezt a példát. A blackjack egy változatának 1% a ház előnye. Ez azt jelenti, hogy a játékban tett tétek 1%-a a kaszinóhoz kerül. A 100 $-os tétek azt jelentik, hogy minden tétnél várhatóan 1 $-t veszítesz. Ha óránként 60 tétet tesz, akkor óránként 60 dollárt veszít. A stratégia megfelelő alkalmazása előnyös lehet a játékos számára, mivel akár 0,5%-ra is csökkentheti a ház előnyét. Másrészről viszont az alapvető stratégia alkalmazásának elmulasztása akár 2%-ra is növelheti a ház előnyét.Ahhoz, hogy valaki rendszeresen nyerjen ebben a játékban, fegyelemre és önuralomra van szükségeMegtanulhat kártyaszámolási rendszereket, hogy javítsa teljesítményét a játékokbanEz a módszer lehetővé teszi a magas és alacsony értékű lapok arányának kiszámítását is. Sőt, az óránkénti elméleti átlagos nyerési arány is meghatározható ezen adatok segítségével. Egy további funkció, amely tovább csökkentheti a ház előnyét a blackjackben, a kaszinó kompszumai. A blackjack játék során meg kell próbálnod nagy értékű compsokat szerezni.. Lésd még a 17-es szabályt, a duplázást, paklik száma.A blackjack alapstratégia alkalmazásával a kezdeti 8%-os házelőnyt akár 0,2% - 0,5%-ra is csökkentheti. Ez azonban nagyban függ az asztal szabályaitól. A blackjack egy paklis változata rendelkezik a legjobb esélyekkel bármely más kaszinójátékhoz képest. A hat vagy nyolc pakli helyett csak egy pakli használata jelentős, mivel a ház előnye 17%-ról 0,13%-ra csökken.Ha jól ismered a blackjack stratégiát, 50%-os esélyed van a győzelemre. Azonban még mindig megvan az esélye annak, hogy vesztes szériába kerül. Ennek az esélye 0,2%, ami azt jelenti, hogy ennek az esélye 1 az 510-hez.A 20-asnak van a legnagyobb esélye a nyerésre, és minden üzletben előnyösnek bizonyul. A játékosok 70,2%-a nyeri a 20-ast, 12,2%-a veszít, míg 17,6%-uk döntetlenre végződik.

Lássuk a Blackjack csalásokat és a nyerési stratégiát!

Ha Blackjack-et osztanak és az osztónak nincs blackjack-je

Nyeremény a tét másfélszerese

Az összpontszám több mint az osztóé, de kevesebb 21-nél,

vagy az osztó túlmegy 21-en, mi pedig nem

Nyeremény a feltett összeg

1-8 pakli lap van egyszerre játékban

1 pakli esetén 1:21 eséllyel van blackjack

(64/1326 ~ 0.04827)

Általánosan n pakli esetén:

2*(4/13)*(4n/(52*n-1))

Minden játékos feltesz valamennyi tétet, majd mindenkinek osztanak 2-2 lapot, az

osztónak 1-et, mind felfordítva

A játékosok sorban döntenek a további lépésekről:

Kér új lapot

Emeli a tétet (max dupláz) és kap pontosan egy új lapot

Pár esetén kettészedi a lapokat, ugyanannyi téttel csinál egy második

„osztást” (max 4-8 felezés lehet, ászok esetén csak 1-1 lap kérhető)

Ha az osztó első lapja ász kérhet biztosítást, ez max a tét fele, ha az

osztónál blackjack van, a biztosítási tét dupláját megnyeri (eredeti tétet

persze elbukja)

Even money: ha blackjacket osztottak és az osztónál ász van, a biztosítási

tét által az eredeti tétet garantáltan megnyerjük

Feladás, ami a tét felének elvesztésével jár (1. lépésként)

Nem kér több lapot, megáll

A dealer addig kér lapot, amíg legalább a 17-et eléri

Ha az osztó és a játékos is túlmennek 21-en, akkor mindig veszít a játékos.

28% esély a besokallásra, vagyis az előbb említett eset 0.28*0.28 eséllyel

fordul elő, ami kb 8%-ot jelent. Ez megfelelő stratégiával levihető 0.5%-ra.

Lapszámolással még előnyt is szerezhetünk.

Módosító tényező a másfélszeres kifizetés blackjackes nyerés esetén.

Ilyenkor nem szimmetrikus a nyereség, mert a bank nem másfélszeresen

nyer, hanem csak egyszeresen.

Tétduplázást jókor használva előnyösen jöhetünk ki. A bank nem

tudja a veszteségünket duplázni (szerencsére).

Lehet kettéosztani, ami hasonlóan a duplázáshoz, felénk billentheti a

várható nyereséget.

Van lehetőségünk megállni 16-nál, a bank kötelezően húz olyankor.

Ha „Soft17”-nél megáll a bank, az 0.2% extra előnyt jelent a játékosoknak.

Soft17: egy ászt 11-nek véve éri el a 17-et a bank

Minél kevesebb paklit használnak, annál kisebb a bank előnye.

Erre szigorúbb szabályokkal vagy kisebb nyereménnyel kompenzálnak.

A bank előnye

Blackjack az egyik „legolcsóbb” játék a kaszinókban.

Promóciós időszakban az alap stratégia is nyereséges lehet. (!!!)

Alap stratégia

Hosszú távon ezek a lépések hozzák a legtöbb nyereséget. (adott szabályokra)

A kaszinók ebből számolják ki az előnyüket

Alap stratégia javítása

Összérték mellett a kompozíció figyelembe vétele.

Tegyük fel, hogy 1 paklis a játék.

12-4 esetben megállnánk, de ha a 12-esünk 10+2-ből

áll össze, akkor kisebb az esélye 10-est húzni, mintha

8+4-es lapjaink lennének.

Ezen kívül az egyetlen nyerési esélyünk az, ha az osztó

besokall, ennek meg kisebb az esélye, mert kevesebb

10-es maradt a pakliban.

Ez a javítás 0.0004-del csökkenti a bank előnyét

Ugyanez a módszer 6 paklinál mindössze 0.00003

Lapszámolás

Számoljuk a játék során látott nagy és kis értékű lapokat.

Egy számlálót nyilván tartva követjük a várható nyereséget.

Pl. 2-6 lapra +1 pont, 7-9 lapra

0 pont, 10-A lapra -1 pont

Egy jó számolási stratégia akár

2% előnyt is ad a játékosnak.

Az osztók ezért gyakran nem várják meg, míg elfogy minden lap, hanem hamarabb kevernek.

„Keverés követés”

Egy másik technika, hogy a kiment lapok bizonyos régióit megjegyezzük,

hogy ott jó lapok voltak. Ezek után a keverésnél oda kell figyelni, hogy hova

vándorolnak a jó lapok. Meg kell becsülni a távolságukat a kevert halmazban.

Esetleg úgy emelhetünk, hogy egyből oda kerüljön az osztás. Ilyet lehet a

rossz lapokkal is játszani.

Hole carding

Olyan lapok megismerése, amiket nem lenne szabad a játékosoknak látniuk.

Például, az osztó 2 kezdeti lapja közül az egyik rejtve van, csak a tétrakás után

kerül felfedésre, de ha ezt egy csaló képes valahogy „meglátni”, akkor tud az

extra információnak megfelelően fogadni. Ez az átlagos 0.5% hátrányt 13%

előnnyé fordítja (!!!)

Lapszámolás

Meggondolható, hogy a magas lapok kedveznek (könnyebb Blackjack,

split) a játékosnak az alacsony lapok pedig ártanak a nyerési esélyeknek. A

banknál ezek a szerepek felcserélődnek. (kötelező húzás 17-ig)

Egy számlálót nyilvántartva az eddig látott lapok „összértékéről” egyre

jobb döntést hozhatunk, ahogy fogynak a nem látott lapok. (count)

A rendszer célja egy olyan érték fenntartása, mely korrelál az adott lap

elhasználódásának hatásának mértékéhez (EOR Effect of Removal). Ezzel a

bank előnyének változását is követjük.

A lapokhoz abszolútértékben különböző nagyságú értéket rendelve jobb

közelítés kapható, de bonyolultabb lesz a modell.

További bonyolítás, ha mellék-számlálókat is bevezetünk például az ászok

követésére. Ez segíthet, ha a tétrakás és a lapkérés stratégiája eltér

bizonyos esetekben.

vagy

BC – Betting Correlation: kedvező tétrakási lehetőségek megjósolása

PE – Playing Efficiency: stratégia váltás jósolása (1-2 paklis játéknál fontos)

IC – Insurance Correlation: biztosítás jóslás

True Count

Count értékét módosítjuk a hátra levő lapok számának függvényében

Stratégiánként eltérő (pl. pakli – fogadásban segít, félpakli – játékban segít)

Egészre kerekítési „stratégiák”:

egészrész, kerekítés és levágás hasznossága változó

Hátra levő pakli becslés „stratégiák”:

kiosztatlan, elhasznált lapok, menet*játékos*2.7

Speciális osztó táblák:

minél kevesebb lap, annál pontosabb

Minden döntés előtt újra kell számolni (különben 5-10%-os romlás)

„And you thought it was simple.”

A true count értékének megfelelően növelve a tétet érhető el a maximális

nyereség. (Kelly-kritérium)

Stratégiák közti válogatás

Count (Running Count) gyorsabb, True Count pontosabb

Unbalanced könnyebben kezelhető, Balanced pontosabb

(Balanced – a kártyákhoz rendelt értékek összege 0)

Ászt negatívan véve sok paklis játéknál előnyös

Ászt nullának véve 1-2 paklis játéknál előnyös

Kompromisszum: ászt fele annyinak vesszük, mint a többi nagy lapot

Bonyolultság növelése növeli a pontosságot (levels, side count, suit awareness)

Párokban számolva könnyebb fejben tartani a countot

Közel azonos kimenetű döntések összevonhatók

Count kezdeti értékének helyes megválasztása

Célok:

Defenzív – veszítsünk minimálisat

Offenzív – nyerjünk maximálisat

Még több stratégia a „jóságukkal” együtt

B – Balanced

U – Unbalanced

S – Suit Aware

C – Compromise indexes

BC – Betting Correlation: kedvező tétrakási lehetőségek megjósolása

PE – Playing Efficiency: stratégia váltás jósolása (1-2 paklis játéknál fontos)

IC – Insurance Correlation: biztosítás jóslás

Kelly-kritérium

A true count értékének megfelelően növelve a tétet érhető el a maximális

nyereség.

Abban az esetben, ha két eset lehet:

vagy megnyerjük a tétünk b-szeresét, vagy elbukjuk a tétet

Ahol:

f* a pénzünk azon hányada, amit megéri felrakni

b a tét szorzója nyerés esetén

p a nyerés valószínűsége (q pedig a vesztésé)

Ekkor ha p=0.6, b=1 -> f*=0.2

Azaz a pénzünk 20%-át érdemes feltenni.

Matematikailag bizonyított, hogy a Kelly-kritériumtól felfele eltérni kockázatos,

és várhatóan veszteséges, lefele eltérni pedig nem maximálisan kedvező, azaz

kisebb a várható nyereség, tovább tart „meggazdagodni”.

Back-counting

A játékos akkor száll be a játékba, ha kedvezőek az esélyei, előtte csak a

háttérből nézi a többi játékost (és számolja a lapokat)

Nem kell kezdettől fogva játszani, a hátrányos helyzet kikerülhető, ezzel

növekszik a várható nyeremény

Ezért nem kell a tétet hirtelen változtatni, mert csak akkor kezdünk játszani,

amikor már megéri nagy tétet feltenni

Ez azért jó, mert a kaszinók a tét ingadozást figyelve ki tudják szűrni a

lapszámolókat, viszont vigyázni kell, hogy ne váltsunk túl gyakran asztalt

Várható nyereség

Megfelelő stratégia követésével a játékos előnye 1-2%-ot elérhet. Megfelelő mennyiségben kell tétet tegyen, hogy ez a befektetett idő függvényében megérje. Megjegyzés: magas count esetén sem lesz a játékosnak nagyobb esélye nyerni, mint veszteni, csupán a kifizetések lesznek magasabbak, ezért valószínűbb, hogy profitál hosszú távon Nem a nyerés lesz valószínűbb a vesztésnél, hanem a várható nyeremény lesz nagyobb!

Befolyásoló tényezők:

Milyen stratégiát használunk

Milyen szabályok vannak

Hol tart a lapok elhasználtsága

A játék sebessége

Legalitás

„Fejben” számolni nem tilos. Külső eszköz vagy személy segítsége tiltott. A kaszinók bárkit kitilthatnak, ha úgy gondolják, számolja a lapokat. A „gyanús” viselkedések növelik a lebukás kockázatát. Folyamatos „harc” folyik a kaszinók és lapszámlálók között. Új stratégiák kerülnek elő, új szabályokat vezetnek be, próbálják megnehezíteni a számolók dolgát.

Intézkedések a kaszinó részéről:

• Gyanús játékosok „zavarása”
• Gyakoribb keverés
• Gyors osztás, hogy ne legyen idő számolni

Arcfelismerő rendszerek

MindPlay monitoring és egyéb automatizált figyelő rendszerek

Szabály módosítások magasabb bank előny eléréséhez

• Állandó tét használat
• Globális adatbázis
• Gyakorlati használat

Ismerjük az adott lapokhoz tartozó értékeket,

ezzel tudjuk a countot számolni.

Ebből tudunk True Countot (TC) számolni.

Nagyobb TC -> nagyobb tét (diszkréten)

Speciális esetek TC és Index tábla alapján döntés

I18 és F4 segítségével 80%-os tudás elérhető

(nem kell az összes esetre külön indexet megtanulni)

I18-as tábla

Count 3 vagy több -> Insurance

Count eléri az index számot ->

normál stratégia követése, különben lap kérés

F4-es tábla

Count eléri az index számot -> feladás

Eredmények

Hat pakli - Osztó megáll soft17 esetén - Feladás engedélyezett

Split után duplázás engedélyezett - A játékos 4 kézig splitelhet, akár ászokat is

Tét emelés csak nyerés után, tét csökkentés csak vesztés után, minimális tétre visszaállás csak   keverés után!

A blackjack játékszabálya!

Nyerési esélyek és tétek!

Alap stratégia!

VIGYÁZAT! Mérgező növények!

Atropa belladonna, Nadragulya

Csattanó maszlag, Datura stramonium

Sisakvirág mérgek királynője

Fehér kígyógyökér

Közönséges tiszafa

Cerbera Odollam öngyilkosfa

Angyaltrombita 

Leander,babérrózsa

Manszanilyafa, Hippomane mancinella

Gyilkos csomorika

Ricinus communis

Abrus Precatorius, Olvasóbokor

Vérrehulló fecskefű

Rétközi beszéd

 Kicsit tovább zsmúrkáltam, de a pőcsikélés után reggel bevetettem a  dikót, megigazítottam a vánkost, elsimitottam a sztroskát. Magamra húztam a culát, ettem egy kis csirásgaluskát, ami még megmaradt tegnaprul. Kevés vót, hát a butykából hoztam ki egy kis szalonnyát meg pár tojást. A pilácsot felkapcsoltam, és a sezlonyon elolvastam a frissújságot.  Én nem vagyok egy lingár ember. Felvettem a lajbit, kolompért hámoztam, a húshoz, meg hozzá egy kis finom csócsa. Én szeretem a puput amit a blóderbe sütöttem.Iszok rá egy findzsa bort, beleszórok erőspaprikát, úgy az igazi. A zsajtárból mertem egy kis meleg tejet is a reggelihez. Régen totyában hordtuk a vizet a mezőre, abban sokápg hideg maradt. A totya; széles fenekű cserépedény vót. Amikor zivatar vót, oszt nagyon fújt a szél, akkor azt mondták rá, lehölő szél, nyavajgó szél, pipafüstöt félresodró szél, szélzsák, vágtató szél, zamandas. De vót még: anvárról fúj=keletről fúj, ártalams szél, barátságtalan szél, bogdány=neki-neki lóduló, dudáló szél, dudóló szél, fütyülő szél, garabonciás szél, kínlódo szél, kölletlen szél, meg az északit Kassai szélnek hítták. A ház mögött vót egy bozótos az hítták sügelynek. A sótartót Sósgurgulyának hítták. Ami sótlan vót, az sajtalannak mondták. Pipiske vót a pacsirta neve. Öregeste vót mán, amikor vén poszogó: a juhász tréfás neve, meg a sunyi pörnyevágó: a kisbojtár tréfás neve. Egy mély kopolya vót a régi vályogvető helyén ami kisebb hirtelen mély víz. A keszőce: régi étel, szilvalekvárba kevert, darabolt zöldpaprika. Ha a dombon vót a huja: ebédre hívogató eszköz. Kézszár hosszú rúd végére kötött szalmacsóva, a főző egy dombra szúrta le, hogy messziről láthassák kész az ebéd. Gamósnak a juhászbotját hítták.    Esztrenga: léckerítéssel körülvett terület a tanya közelében, fejés idején ide rekesztették el a fejős birkát. A farkassötétje: az estjanal utáni első félóra, amikor borús időben a legsötétebb van. Dücski kecskét fejőjuhász. Benne van a csávában; krumpli korpa víz. berceles erdős. A lekaszált tövéből ugyanazon idényben újra sarjadó hajtás sarjú,  a csűrben, belevetné magát a száraz széna közé, érezni az illatát, a pajtában szálas gabona cséplése folyt.A nyári konyha, s milyen mennyei is az az illat, amikor frissen kiveszik a kemencéből a káposztalapiban sült kenyeret s jól leverik a héját? S vajon lesz-e alkalma végigsétálni egy gyönyörű tornácon, de úgy, hogy léptei alatt kicsit összezizzenjen a padlózat?Na meg a pitvar, s a spájz, s a hokedli, s az a régi kredenc, amiben féltett edényeit tartja az ember s őrzi kenyerét, s a családi képek díszelegnek rajta. Az öreg karosláda, amit még nagyapám nagyapja vet a Demecseri vásáron. Emlékszel milyen is vasárnapi mise előtt várakozni a cinteremben, és vecsernye után, miután az esti harangszó békésen felcsendül, kiülni a kapuba s várni a csordát s megetetni a pipéket, a lavórban meg kútvízzel arcot mosni? Megfürdetni a puját a tekenőbe. Szilkébül inni a hideg tejet, rocskába fejni a tehenet, krajszonyba melegiteni a krompét. csuporbul inni a bort. 

Aki dangubál, az lopja a napot. A hegyek közötti völgy neve bolt a vápa. Dodonai kétértelmű. 

Aki a háborúban reterál, az visszavonul. Akire azt modják sib, a csaló. A rossz szónoknak kiabálják abcug, vagyis levele... Aki aboniroz, az bérel. Ha a fát simára gyaluljuk, akkor abrittolozunk. Az aggalék az tartozék. A pityke értéktelen. Ha délceg a lovad, legyen jó a hámod. Ha a tüzet szereted, a füstjét is szenvedd! Ha a macska a talpát nyalja, vendég jő a házhoz. Ha a tó kiszárad, magától is kiugrik a béka.