Veszélyhelyzeti csomag

Csirkemáj konzerv  30db 260 Vörösbab konzerv  30db 340 Lencsekonzerv 30db 400 Borsó konzerv 10db 500 Babkonzerv 20db   500 Sólet  20db  500 Lazac konzerv 50db 400 Tonhalkonzerv 60db 400 Lazacsaláta 60db 500 Krumpli 10kg Hagyma 10kg Tészta 20 csomag Tej 10l Zsír 5kg  Mosó 10kg Aszalt szilva 1kg Csokoládé 1kg Cukor 20kg Méz 5kg Edény 10 Palackozott víz 40 Elemlámpa 2b elem 10 db  Gyufa 10db Gyógyszer, olaj930 WC papir 5db Maszk 40db  Fertőtlenitő 6doboz Takaró 8db Hálózsák 2 db Vészhelyzeti fólia 4 db 8 zsugor 2liter Víz, tea filter üditő szörp energia rizs 10kg só 2kg liszt 5kg olaj 6liter Személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya okmány, kp, kártya napi 2000kalória) Évszaknak megfelelő lábbeli, felsőruházat, fehérnemű Tisztálkodási eszközök mosószer 10kg mosogatószer 5l szappan 10db gyógyszerek, zsír 930 20 kg súlyban evakuálás 2000Kcal Keksz 430/100g  lencse 340 lecsó 50Kcal tej 200 sajt 390 comb 130  libamáj 470 szalonna 500 májas 350 bab350   tepertő 820 margalin770 szója 450 bab,lencse, borsó 340 tengeri 130 bab170 fokhagyma 137 kenyér 250 liszt385 korpa337 rizs350 buzadara350  8zsugor 8*2 16l ásványvíz 108liter 200liter Mosóvíz 20m2 , 6 liter víz/nap mosogatás 600 gramm zöldség és gyökérzöldség,  400 gramm gyümölcs és bogyós gyümölcs 200 gramm burgonya 200 gramm tészta 550 gramm kenyér és gabona 1 liter tej sajt tejfel Tojás 200db  60 gramm sajt 150 gramm zsír vagy olaj 100 gramm szárított gyümölcs 400 gramm hal, tojás vagy növényi fehérjeforrás 90 gramm különböző mag 100 gramm csokoládé 100 kg cukor vagy méz gyógyászati segédeszközök mind Takaró (hálózsák, veszélyhelyzeti fólia) 4db rádió 2db+elemek Nikecell 20m2 4000*20=80000Ft petrópeum, fa, kályha gyufa.

Nǐ hǎo, wǒ shì xiōngyálì rén, bùxìng de shì wǒ bù huì shuō zhōngwén. Wǒ wèi wǒ de zāogāo fāyīn dàoqiàn.szia én magyar vagyok sajnos nem beszélek  kínaiul, bocsánatot kérek a gyenge kiejtésemért

A Diólevél hatása

A dió, diólevél, diófa, egészséges életmód, gyógynövények, gyógyító növények, gyomor erősítő, koleszterinszint csökkentése, vérrögképződés, omega-3 zsírsav, hasmenésre, székrekedésre, emésztési zavarokra, étvágytalanságra, látás javítása, vércukorszint beállítása, lábizzadás, körömgyulladás, lábgomba, cisztára, miómára, máj problémák, máj ciszta, afta gyógyítása, fogínygyulladás, homloküreg gyulladásra, orrüreg gyulladásra, zsíros haj, korpás haj, diólevél tea készítése, bőrgombásodás, borogatás, hüvely bántalmak, fagyásra, bőrbetegségek, kötőhártya-gyulladás, torokgyulladásra, szájbetegségek, tonizálás, gomba ellen, fertőtlenítés, baktériumölés, érzéstelenítés A dióról nem lehet lelkesedés nélkül írni, hisz tavasztól őszig a legtöbb élmény, beszélgetés, eszegetés a diófa hűs árnyékában történik. A régiek nem véletlen tisztelték, hiszen nem csak termése, hanem levele is igazi elixírnek számított. Az a sok-sok módszer, amit most átnyújtunk, sok nemzettől származó, vidéki tapasztalati megfigyeléseken alapul, de ma már tudományos alapja is van. Igaz az ismert mondás, hogy a diófa az ember legnagyobb barátja. Ha elfogadod a diófát barátodnak, gondozod, kártevőit pusztítod, akkor segítségedet ugyanolyan módon hálálja meg, rengeteg gomba, rovar, féreg, baktérium fertőzésétől tud megszabadítani. Mintegy szimbiózis alakult ki a diófa és az ember között. 

A diófa mely részei gyógyhatásúak?

A dióbél, a dióolaj is. Továbbá a diólevél, a dióvirág, beleértve a barkavirágzatot is. A zöld dió, a rügy, a hajtás zöld héja és a diókopáncs, vagyis a dió levélen kívüli, többi zöld részei is. És a megfásodott részek, a diófa kérge, a dióhéj, valamint a dióbél belső, vékony fásodott válaszfala. Végül ide sorolhatjuk a dióbél hártyáját is. Vagyis, a gyökér kivételével az egész növény gyógynövény.  körülbelül június közepén szedett zöld dióból kitűnő dióesszencia készíthető, amely tisztítja a májat, a gyomrot és a vért.

 A dióesszencia recept

 Körülbelül 20 darab, négyfelé vágott zöld dióval megtöltünk egy széles szájú üveget. Leöntjük 1 liter gabonapálinkával (valószínűleg egyéb pálinkák is alkalmasak) úgy, hogy 2-3 ujjnyira ellepje a diót. Az üveget jól lezárva 2-4 hétig a napon vagy más meleg helyen tartjuk. Utána leszűrjük és palackokba töltjük. Szükség szerint egy-egy tele kávéskanállal fogyasztunk belőle.

 Ízletes diólikőrhöz jutunk, ha a zöld diót 2-3 szegfűszeggel, 1 fahéjjal, egy kis darab vaníliával és egy fél narancs héjával (bár ezt a mai viaszos, vegyszerezett héjjal nem biztos, hogy javasolnám) ízesítjük. Majd ¼ liter vízben megfőzünk 500 gramm cukrot és ezt lehűtve hozzáöntjük a leszűrt dióesszenciához.

 Több helyen lehet olvasni, hogy a diólevélnek hámosító hatása van. Lehetővé teszi a bőrnek, a hámszöveteknek, hogy egészségesen regenerálódjanak, és a szervezet gyorsan él is az alkalommal.

 Gyógyászati célból úgy a levelét, mint a dió kopácsát (burkát) érdemes használni, kellő ismeret mellett igen hatásos a belőlük készített teafőzet. A dió levelének egészségmegőrző tényét szintén az ősidők óta ismeri a lakosság. Vélhetően ez a növény is Perzsia – India irányából került hozzánk, s nemesítették az évszázadok során a legkedvezőbb adottságúvá.

 Összehúzza a nyálkahártyát, megszünteti a szivárgó vérzéseket. Tehát a fertőzött, károsodott - külső vagy belső - hámszövetek újrafertőződését az összehúzó hatás gátolja meg. És ezután az emberi szervezet természetes gyógyulási, regenerálódási képessége fejezi be a gyógyítást.

 Természetesen, a diólevél nem csodaszer. Az a tény, hogy sikerrel alkalmazható a legkülönbözőbb bőrproblémák esetén is, a szájüreg, a torok, a garat és az egész emésztőrendszer igen sok problémája esetén is, mind ugyanarra a hatásmechanizmusra vezethető vissza. A diólevél hatóanyagai az élőlények egész sorára mérgező, élettevékenységet gátló hatással vannak. Nemcsak a diófa alatt növő gyomnövények túlnyomó részére, hanem rovarokra, férgekre, gombákra, még baktériumokra is. De az emberre nem.

 A júniusban begyűjtött, már kifejlett egészséges levél, vagy a diószüretkor szeptemberben begyűjtött kopács megszárítva és feldarabolva alkalmas forró vízzel  tea készítésre. Egyes leírások már június végétől szedetnék a leveleket, hiszen abban az időben tartalmazza a legtöbb hatóanyagot.

Hogy mi mindenre jó a diólevél?

 ●   érzéstelenítésre

●   hámszövet összehúzására

●   tuberkulózis ellen

●   vércukorszint csökkentésére

●   fertőtlenítésre, baktériumölésre

●   gombaölésre

●   tonizálásra

●   sebek gyógyulásának meggyorsítására

●   szájfekély ellen

●   torokgyulladásra

●   kötőhártya-gyulladásra

●   többféle bőrbetegségre

●   fagyásra

●   hüvely bántalmakra

Gyógyító receptek

 Fürdésre: Általános hatású a fürdővízbe öntött teaeszencia használata, idegnyugtató, stimuláló és bőrfertőtlenítő, s aki szereti, a dióolaj illata kellemessé varázsolja testét. Azért túlságosan sokáig nem kell használni, a növény juglon vagy juglans tartalma miatt. A borogatások, teák használatakor pedig feltétlen győződjünk meg arról, hogy keletkezik e allergiás tünet, mert az arra érzékenyeknek ezt el kell kerülniük. Mindemellett alkalmazzuk bátran, mert olcsó és jó hatású szer a diólevél.

 Fürdőhöz 100-200 g apróra vágott diólevelet áztatunk 0,25 l forró vízbe, és leszűrés után a fürdővízhez öntjük. Hatékonyan frissít, méregtelenít, erősít, akárcsak egy gyógynövényes fürdőzés.

 Erős lábizzadás esetén 200 g szárított diólevelet félóráig főzzünk 1 l vízben, majd szűrjük le. Ha fürdőként használjuk, az egész főzetet öntsük a fürdővízbe, ha csak lábáztatásra, akkor pedig 3 dl-t.

 A levél főzetét a törökök ülőfürdős kúra során is használták, húgyúti gyulladások esetén, de köhögős gyereket is fürdetik benne, abból a tapasztalatból kiindulva, hogy a diólevél-fürdő erősíti a szervezetet.

 Borogatás: Külsőleg borogatásként a diólevél-főzetet, hasonlóan a hagymához, ekcéma, fagyás, égés, napégés, zúzódások, ínszalag megnyúlás, kötőszöveti gyengeség kezelésére, ízületi fájdalmak enyhítésére, ütésből eredő véraláfutások eloszlatására, pattanásokra, kelésekre, továbbá korpás fejbőrre használják. Segít a kiütések, az élelmiszerallergiából eredő bőrkiütések, csalánkiütés megszüntetésében, a fizikailag fáradt lábra is kiváló.

 Bőrgombásodás (piros, váladékos, viszkető bőr) esetén egy liter forró vízhez 70 g szárított, tört diólevelet adjunk, majd lehűlés után szűrjük le. A gombás bőrt áztassuk ebbe a főzetbe. A kezelést rendszeresen ismételjük, amíg a tünetek el nem múlnak. Pikkelysömörre, sömörre is bátran használhatjuk ezt az oldatot.

 Ha külsőleg használjuk, angol gyógynövény-szakértők a következő főzetet ajánlják: fél liter forró vízben mintegy hat órán át áztassunk 30 g száraz levelet, utána szűrjük le.

 Másik, hazai recept szerint lemosáshoz elég egy teáskanálnyi diólevélből főzetet készíteni, teljes fürdőhöz pedig 100 g száraz levelet használjunk. Makacs fekélyekre úgy használjuk a főzetet, hogy erősebbre főzzük, és cukrot is teszünk bele. Úgy is növelhetjük hatását, hogy a főzet minden 5 literéhez 2 kg tengeri sót adunk. Vigyázzunk viszont, hogy a főzet ne kerüljön nyílt sebbe! Nem segít, ha a fájdalom idegi eredetű. Ha allergiás tünet jelentkezne, a kezelést hagyjuk abba!

 Hogyan készítheted el a teát?

●   3 g (egy púpozott kanál) diólevelet forrázz le 2dl vízzel, hagyd állni 10 percet, leszűrés után használhatod az adott panasz szerint. Diólevelet beszerezhetsz megbízható bioboltokban, vagy gyógyszertárban, de Te is gyűjthetsz tiszta helyekről. Diólevelet csak június közepétől július közepéig szedhetsz. Mosd át egyesével a leveket, terítsd szét egy ruhára, árnyékos, de szellős helyen. Ha kiszárad elteheted egy szép üvegbe, s így egész télen kéznél lehet.

 Öntheted a fürdővizedbe is, idegnyugtató hatása miatt segít az estére felhalmozott stresszt lecsendesíteni, fertőtleníti a bőröd, és serkenti az anyagcseréd. Idősebbeknek ajánlott a csontritkulás megállítása és karbantartása miatt. Pattanások, viszkető bőrpanaszok, tejkiütések esetén is bátran használd, kitűnő fertőtlenítő és nyugtató hatása miatt. Még rüh, és fejtetű ellen is eredményesen harcba száll.

 Erősen vértisztító, ezért a cukorbetegek jótevője, valamint székrekedésben, étvágytalanságban és anyagcserezavarokban is legyen a barátod. Gyomor és bélpanaszaidat is enyhítheted vele

 A különböző receptekben általában a száraz diólevél súly szerinti mennyiségét adják meg. Ha friss, zöld levelet használunk, nyugodtan vegyük a négyszeresét. Bár a diólevél-főzet alkalmazásának módja sokféle lehet, -  tea, főzet, oldat, fürdő, borogatás, szájvíz, gargalizálószer, beöntő vagy hüvelyöblítő, kenőcs, stb. - mindnek az alapja a diólevél hatóanyagainak főzéssel, áztatással való kinyerése. Az egyes receptek eltérhetnek.

 A teát mértékkel fogyasztva vagy helyi lemosásként borogatásként használva jó eredménnyel fordíthatjuk külsőleg bőrbetegségek, pattanások, ekcéma, bizonyos gyulladások és lábgombásodás ellen. Igen hatásos tetvesség, rühesség ellen, de használható a hajhullás megelőzéseként fejre dörzsölve és borogatva.

 Belsőleg teaként fogyasztva pedig alkalmas gyomor és bélhurutok ellen, de vértisztító hatású, s így a pattanások kialakulását is megelőzi. Zsíros pattanásos bőr esetén a gyenge főzet többszöri fogyasztása ajánlott.

 Székrekedés ellen nemcsak Európában, hanem Kínában is alkalmazzák. Hasmenés esetén fontos a folyadékpótlás, ezért a szokásosnál enyhébb főzetet készítsünk, tehát mintegy 10 g szárított levelet tegyünk 1 l forró vízbe. Természetesen a leveleket később szűrjük ki. Ebből a főzetből napi 1 l-t igyunk meg. Általában mondhatjuk, a diólevél-főzet, tea mindenféle emésztési zavar (és az ennek következtében fellépő étvágytalanság) esetén jól alkalmazható.

 Az emésztés karbantartására 6 g diólevél sűrű főzetét ajánlják horvát gyógynövény-szakértők 12 g glicerinnel és 3 dl forralt vízzel elkeverni, és ebből a készítményből étkezések után és este egy-egy kávéskanállal kell bevenni.

 Dr. Ladocsi Teréz bélhurut ellen diólevélből és más gyógynövényekből készült teakeveréket ajánl: Összekeverünk 5 g diólevelet, 5 g kutyabengekérget (Frangulae cortex), 10 g édesgyökeret (Liquiritae radix), 20 g édesköményt (Foeniculi fructus), 30 g orvosi ziliz gyökeret (Altheae radix) és 30 g lenmagot (Lini semen). A keverékből három teáskanállal kell tenni három csésze vízhez, és 5-10 percen át kell főzni, végül leszűrni. Reggel és este egy csésze meleg teát kell a főzetből inni.

 Egy egyszerű diólevéltea-recept

Apróra vágott száraz diólevélből 1 púpozott teáskanállal egy bögre (2,5 dl) forró vízhez öntünk, állni hagyjuk, leszűrjük, esetleg újra melegítjük. A legkülönbözőbb betegségek esetén egyaránt naponta legalább három csészényit igyunk.

 10-20 g diólevelet fél liter vízben főzzünk meg, és a szüredéket reggel, kávé helyett cukorral fogyasszuk. Vértisztító, emésztést előmozdító, féreghajtó hatása van. Gyomor- és bélelnyálkásodásnál és általában olyan betegségeknél, melynek oka a vér tisztátalanságában keresendő, kitűnő eredményeket érünk el  2-3 g szárított diólevelet kell számítani 1 dl vízhez, és 15 percig kell főzni.

 Ugyanezt egy olasz természetgyógyász-ajánlás úgy forgalmazza meg, hogy 3 gramm száraz diólevelet 1 dl fehér borban 10 napig kell áztatni, és étkezés után egy kávéskanálnyi szükséges.

 Az ajánlások nem pontosan egyeznek, csak abban, hogy diólevelet kell használni.

 Zsíros, korpás haj: Ahogy a diófa ügyel saját koronájának szépségére, úgy ápolja a te hajad és fejbőröd is egy kis diólevélből készített tea. Hajmosás után 2-3 dl teával öntözd meg a fejed, hagyd rajta pár percig mielőtt leöblítenéd. Ha nem mosod le, akkor a hajhagymákat táplálja és növekedésre ösztönzi őket.

 Homlok-, arc- és orrüregek gyulladása: Ha gyötör az eldugult orr, vagy épp arcüreged fájlalod, az elkészített teából naponta 1-2-szer szívj fel az orron át és hagyd, hogy átmossa az üregeid. Torok és száj öblögetésére is használhatod, az ott levő kórokozókat és baktériumokat elpusztítja. A fájó részekre pedig dunsztkötést tehetsz egy teával átitatott törölközővel.

 Fogínygyulladás, afta, szájban előforduló sebek: Főzz le 2dl teát és tartsd a hűtődben, egy kis üvegben. Minden fogmosás után öblítsd át a szájad.

 Máj problémák, máj ciszta: Májunk a méregtelenítés nagy mestere, ezért mindenképp figyelj rá. A diólevélben található anyagoknak köszönhetően enyhíti a máj panaszokat, serkenti a méregtelenítést, emésztést. Komolyabb problémánál (ciszta) 6 héten keresztül kell inni a teát és minden este dunsztkötést helyezni a májra.

 Hasmenés: A lényeg a könnyű diéta mellett, hogy a bélbolyhokat kell rendbe tenned, ehhez remek segítőtárs lehet a diólevél  tea.

 Ciszta, mióma a petefészken: Természetesen ez egy komoly probléma, ezért nagyobb odafigyelést igényel. Készíts fél liter teát melyből 2 decit ivásra használj, a maradékot pedig hüvelyirrigálásra. Éjszakára készíts borogatást a hasadra! Hüvelygomba és folyás esetén is sokat segít az irrigálás.

 Lábizzadás, körömgyulladás, lábgomba: Viszket a lábad, vagy begyulladt a körmöd? Nincs más teendőd, mint naponta fél órát áztatod a teában a lábad, vagy naponta többször átmosod vele a problémás területeket.

 Látásra: Ha már látásunk nem elég éles, akkor is segítségül hívhatjuk ezt a kiváló gyógynövényt. 2 dl forró vízzel egy csapott evőkanál diólevelet leöntünk, 10 percig állni hagyjuk, majd vattát mártunk bele és ezt a gyengén látó szemre helyezzük naponta tíz percre. Néhány hónap után azt vesszük észre, hogy látásunk élesedik. Zöldhályog esetén egy éven keresztül ajánlott naponta elvégezni.

 Vércukorszint beállításánál is eredményesen alkalmazható. Ekkor egy csésze forró vízhez 2 kávéskanál szárított diólevél ajánlott, majd egy óra állás után kell leszűrni és fogyasztani, naponta négy alkalommal fél csészével.

 Diólevél-tea az emésztőrendszeri betegségekre

A diólevél-tea gyomor- és bélbetegségek kezelésére, hasmenés és székrekedés ellen egyaránt jó. Tehát az emésztési zavarokra. Általában rendbe teszi a rendellenes gyomor- és bélműködést. Ha az embernek nincs rendben a gyomra, elmegy az étvágya. Viszont ha diólevél-kúrát alkalmaz, az eredmény gyorsan jelentkezik, megjön az étvágy is. Ezen alapul az a népi megfigyelés, hogy a diólevél-teának étvágyjavító hatása van. Tehát ha valakinek nincs étvágya, igyon nyugodtan diólevél-teát, és az esetleg nem is tudatosult emésztőrendszeri problémái természetes úton szűnnek meg.

 Röviden ezt úgy foglalják össze, hogy erősíti, kondícionálja a gyomrot.

 A németek szerint köszvény ellen is jó a dióbél fogyasztása, mert purinmentes. És a vesének is jó, mert klórmentes.

 Csökkenti a koleszterinszintet, gátolja a vérrögképződést, javítja az érfalak rugalmasságát, jelentős mennyiségű omega-3 zsírsav és E-vitamin található benne.

 

A citromfű hatása

A citromfű idegnyugtató, félelem-stressz és feszültségoldó is. Nem okoz függőséget. Lassítja a gyors, zakatoló szívverést, ha a fekvő helyzetben levő beteg szívtájékára nyers citromfűleveleket tesznek; ezeket előzőleg érdemes kicsit megpuhítani húsklopfolóval, így hatóanyaguk a bőrön keresztül jobban beszívódik. Erősíti a központi idegrendszert. Segít migrénes fejfájás és szédülés, fülzúgás, valamint idegi alapon létrejött allergia (a bőr viszkető, fájdalmas piros foltosodása), illetve asztmatikus görcs esetén. Gyógyítja a melankóliát, a depressziót, főként, ha serkentő hatású gyógynövényekkel például bosmentával kombinálod. Drog- és alkoholelvonó kúra alatt csökkenti a kellemetlen elvonási tüneteket. A változókorban levő nőknél megszelídíti a hangulati hullámzásokat.

 Keverék; citromfű, cickafarkfű, komló, zsálya és orbáncfű. Része az álmatlanság elleni teakeverékeknek. 50-50 g komlóhoz, macskagyökérhez és galagonyához keverj hozzá 15 g citromfüvet, a keverékből 1 evőkanálnyit főzz 1 percig 2,5 dl vízben. 15 perc áztatás után szűrd le, és fél órával lefekvés előtt idd meg. A szintetikus altatókkal szemben nem okoz reggeli bódultságot, „másnaposságot”. Megszünteti az idegi alapú gyomorbántalmakat, megnyugtatja a gyomrot.

Gyomorrontáskor, hasmenés esetén segít megelőzni a komolyabb tüneteket, különösen, ha diólevéllel 1:1 arányban kevered. A keverékből 1 evőkanálnyit főzz 1 percig 3 dl vízben, 10 percig hagyd ázni, majd szűrd le, és 4 óránként 1-1 dl-t igyál belőle.

 

A citromfű hatása még, hogy javítja a bélműködést, és mivel csökkenti az erjedési-rothadási folyamatokat, illetve nem engedi elszaporodni a káros baktériumokat és gombákat, alkotórésze a tisztító-méregtelenítő teakeverékeknek. Kúra közben meg is nyugtatja a beteget.

Hatásos mindenféle hasüregi fájdalom, kellemetlenség esetén. Felfúvódás ellen  edesköménnyel és ánizzsal, menstruációs fájdalmak enyhítésére cickafarkfűvel, kamillával és majoránnával kombináld. Az epeutakat lazítja, ezzel javítja az epe munkáját. Külsőleg reumatikus fájdalmak enyhítésére, zúzódások, véraláfutások kezelésére használd szeszes kivonatát. Hatékonyabb lesz a gyógymasszázs is, ha a vállizmokra, a keresztcsontra fölkent krémbe citromfűolajat cseppentesz, és a stresszpontokat ezzel masszírozod. A citromfű-illóolaj az aromaterápia egyik leghatékonyabb szere feszültség oldására akár otthon, akár autóvezetés közben, akár hivatali ügyintézés közben. Már egyetlen csöppje is megnyugtatóan hat, még a környezetedre is. Természetes megnyugvást hoz negyedórás pihenés az aromaterápiás gyógyfürdőben (a meleg fürdővízbe 2 csöpp citromfű-illóolajat tegyél). Tudj meg többet a kókuszolaj hatásáról a Kókuszolaj és zöld tea, a két nagy egészségtitok című ingyenes e-könyvünkből. Kattints a linkre és töltsd le! A citromfű vírusölő hatását eredményesen hasznosíthatjuk a szájszéli herpesz, illetve a női nemi szervek herpesze elleni harcban. A sebet az alábbi eljárások bármelyikével kezelheted: Egyszerű citromfűteával mosogasd, valamint a citromfű szeszes kivonatába áztatott vattával törölgesd. A szeszes kivonatot keverd hidratáló krémbe, és azzal kenegesd. Gyógyjégkockával jegeld. A gyógyjégkockát a következőképpen készítsd el: főzz citromfűteát, s miután kihűlt, jégkockatartóba öntve fagyaszd le. Amikor kezdődő herpeszt észlelsz, vegyél elő egy jégkockát, és szorítsd a viszkető helyre. Levelét ragtapaszként helyezd rovarcsípésre, sebekre, zúzódásokra.

 Hogyan készítsük el?

Forrázat: 1 teáskanálnyit forrázz le 3 dl vízzel, 15 percig hagyd állni, majd szűrd le és 3 részre elosztva egy nap alatt idd meg.

 Főzet: 1 maroknyit főzz 3 percig 4 dl vízben, majd szűrd le és 2 részre elosztva egy nap alatt idd meg. Segít migrén, szédülés, idegi alapú krízis esetén.

 Koncentrált főzet: 2 maroknyit főzz 3 percig 1 liter vízben, majd szűrd le, és lemosásra, masszírozásra, hüvelyöblítésre használd.

 Bor: fél maroknyit 24 órán keresztül áztass 1 liter fehérborban. Naponta 1 dl-t igyál belőle, kétfelé osztva.

 Pálinka: 1 résznyit 10 napig áztass 9 rész 40 százalékos vodkában, majd szűrd le. Rossz emésztés, feledékenység és fokozott érzékenység esetén naponta 1 kávéskanállal fogyassz belőle, vízbe vagy tejbe keverve. Külsőleg borogató-, masszírozószerként alkalmazhatod.

 Karmelitacseppek: 3 maroknyit 10 napig áztass 1 liter 40 százalékos tiszta szeszben, amelybe 3 teáskanál angyalfűgyökeret és egy szelet citromot is tettél. Szűrd le, 3-3 db fahéjjal és szegfűszeggel ízesítve még 48 órán keresztül érleld, majd ismét szűrd le, és hűvös, sötét helyen tárold. Naponta 3 alkalommal 20-25 cseppet fogyassz belőle; külsőleg masszírozásra használd.

 Gyógyfürdő: 1 maroknyit tegyél 1 liter vízbe, melegítsd föl, majd 15 perc áztatás után szűrd le. A kéz és a láb fürdetésére, migrén esetén a homlokra tett hideg borogatásként alkalmazd.

 

The singularity!

Will artificial intelligence eliminate the human factor? Most respondents thought that both extremely good and extremely bad scenarios were possible with super human AI. There are substantial dangers associated with an intelligence explosion singularity originating from a recursively self-improving set of algorithms. First, the goal structure of the AI might self-modify, potentially causing the AI to optimise for something other than what was originally intended. The technological singularity—or simply the singularity—is a hypothetical point in time at which technological growth becomes uncontrollable and irreversible, resulting in unforeseeable consequences for human civilization. According to the most popular version of the singularity hypothesis, I. J. Good's intelligence explosion model of 1965, an upgradable intelligent agent could eventually enter a positive feedback loop of successive self-improvement cycles; more intelligent generations would appear more and more rapidly, causing a rapid increase ("explosion") in intelligence which would culminate in a powerful superintelligence, far surpassing all human intelligence. The Hungarian-American mathematician John von Neumann (1903-1957) became the first known person to use the concept of a "singularity" in the technological context. The notion of singularity is sometimes associated with a “point of no return” – a stage at which AI grows so powerful that it can improve itself autonomously and much faster than humans ever could. This self-perpetuating loop of rapid progress might result in an “intelligence explosion,” a concept rooted in I.J How dangerous is singularity? One of the primary dangers posed by the technological singularity is the risk of job displacement and abrupt economic disruption. If machines become intelligent and capable enough, they will be able to perform many of the tasks currently performed by humans.Can AI be dangerous to humanity? We describe three such main ways misused narrow AI serves as a threat to human health: through increasing  pportunities for control and manipulation of people; enhancing and ehumanising lethal weapon capacity and by rendering human labour increasingly obsolescent.Is singularity a threat to humanity? Some scientists, including Stephen Hawking, have expressed concern that artificial superintelligence (ASI) could result in human extinction. The consequences of a technological singularity and its potential benefit or harm to the human race have been intensely debated.Verdict: Most Experts See AI Existential Risk as Unlikely, But Not Impossible. The experts have spoken: the majority view AI as an unlikely existential threat to humanity, though perspectives vary significantly. Seven of the nine experts consider an AI-driven extinction event to be unlikely or extremely unlikely. When AI eventually ends humanity *how* would humans actually die? There are a lot of grim predictions about AI eventually outsmarting humans and ending human civilization. If this actually happens, how would most humans die? Would AI develop a disease that easily spreads and kill us? Would they break encryption on everything or nuke popular cities? Would they kill crops and starve us? We should consider that the roots/seed of AI have already started to damage us in ways that we are not perceiving. Algorithms track us and influence our browsing patterns online. No doubt they influence other thought patterns as well. The other option is that AI kills us with kindness. It slowly replaces our interaction with people. AI becomes the best friend, the shrink, the support staff, and eventually the love interest. Real relationships are hard. And raising kids is harder still. AI comes in and takes over all of that and suddenly humans stop reproducing. AI inherits a world without firing a shot or forcing anyone to do anything. They kill us with kindness, literally. If you want to worry about a techno-apocalypse you should be way more afraid of something seeming benign and accidentally destroying everything, not just Humanity specifically. Like some engineer tells a nanobot army to make a copy of itself and forgets to put a limiting function in the code. Quite simply, AI is going to teach us how to create super contagious and deadly viruses in our garage for cheap, and lots of people around the world will do it, and we'll go extinct. I doubt AI will actually target us in anyway. There is one scenario where it does and this is if it fears us creating a more powerful AI that is a threat. It if has this “fear” it will kill us likely through a combination of microbial/pseudo microbial and chemical attacks (this will have the advantage of killing us while also not affecting them). Nuclear strikes would harm their data centers, so likely would not be done. Although a caveat to that is that time essentially doesn’t matter to AI, so they many calculate that this is a viable option. It’s unquestionable that one reason for artificial intelligence to exist is to avoid direct human intervention.  Recently, human error was named the number one reason ! It's not AI that will destroy humanity. It'll be humanity's own shortsighted and underhanded use of AI that'll do it.

Mozog a föld!

A föld alakja olyan mint egy vizes zsemle, amit néhány napig a táska alján hordtunk. A Föld mozgása a világűrben nem olyan egyszerű, mint pusztán a forgás és a nap körüli keringés. A föld mozgása egy komplex rendszer tele ellensúlyokkal, ami egyfajta egyensúlyra törekszik. Ha kibillen ez az egyensúly az klímakatasztrófát, katakrizmát okoz, túlmelegedést vagy túl nagy globális lehülést. A káosz ekmélet ismeretee néllkül nehéz megérteni azokat az erőket, amik befojásolák a bolygónk mozgását. Ez egy lélegzettel állító, kozmikus utazás, amit hatalmas erők alakítanak, amik mindent befolyásolnak a napjainktól és az évszakoktól kezdve egészen bolygónk távoli jövőjéig. Most hihetetlen sebességgel mozogsz, gyorsabban, mint egy száguldó golyó, gyorsabban, mint egy rakéta, és mégsem érzel semmit. A körülötted lévő világ mozdulatlannak tűnik, de valójában a Föld kering és közben billeg, imbolyog, mivel hatalmas kozmikus erők húzzák az űrben megtett útján. Sok kérdés fogalmazódik meg bennünk, amire nehéz pontos választ adni.  Valójában milyen gyorsan mozog a Föld?

Milyen láthatatlan erők alakítják az űrben megtett utunkat? Egyenes vonalban halad a Föld, vagy az útunk sokkal kaotikusabb, mint gondolnánk.  És mit jelent ez a mozgás bolygónk jövője szempontjából?  A Föld a lábunk alatt mozdulatlannak tűnik, de valójában folyamatosan mozgásban vagyunk, egyszerre több módon is utazunk a világ űrben. A legtöbb ember két alapvető mozgásról tud, forgásról és keringésről, de a Föld mozgása ennél sokkal bonyolultabb. Nemcsak forgunk és keringünk, spirálozunk, imbolygunk, dőlünk, és hatalmas gravitációs erők húznak minket egy soha véget nem érő úton.  Minden nap a Föld teljesen körbefordul a tengelye körül.

A Föld forgása az oka annak, hogy van nappal és éjszaka.  Ez azt jelenti, hogy bolygónk folyamatosan forog egy láthatatlan vonal a tengely körül, amely az északi sarktól a déli sarkig tart.  A Föld körülbelül 24 óránként tesz meg egy teljes fordulatot. Ez a forgás az oka annak, hogy a nap minden nap keleten felkelni és nyugaton lenyugodni látszik, pedig valójában a Föld mozog. Ha bár nem érezzük, a Föld nagyon gyorsan forog. Az egyenlítőnél a felszín körülbelül 1000 háza 7 km per órás sebességgel forog, ami gyorsabb, mint a hangsebesség. De ha közelebb vagy az északi vagy a déli sarkhoz, lassabban mozogsz, mert ott kisebb a Föld kerülete.  Ezt a mozgást a tehetetlenség miatt nem érezzük, ami azt jelenti, hogy körülöttünk minden, beleértve a levegőt, a szárazföldet és az óceánokat is, ugyanazzal az állandó sebességgel mozog.  Hasonló ahhoz, mint amikor egy simán haladó vonaton vagy repülőgépen utazunk, nem érezzük a mozgást, ha csak nem gyorsul, lassul vagy irányt vált. Ahogy a Föld forog, a bolygó különböző részei különböző időpontokban néznek a nap felé.

  A nap felé néző oldal nappalt él át, míg az ellenkező oldal sötétben van és éjszakát él át. Ahogy a Föld továbbforog, úgy tűnik, mintha a nap mozogna az égen, amíg le nem nyugszik és elkezdődik az éjszaka. Ez a folyamatos mozgás hozza létre a reggel, a délután, az este és az éjszaka ciklusát. A Föld forgása nem teljesen egyenletes. Egy kicsit billeg a hold és a nap vonzása miatt.  Az egyik ilyen billegés, amit precessziónak hívunk, nagyjából 26 ezer évenként ismétlődik.  Ez azt jelenti, hogy több ezer év alatt az éjszaki sark nem mindig ugyanarra a csillagra mutat.  Egy másik billegés, a nutáció, rövidebb idő alatt körülbelül 18,6 évenként történik, és a Föld dőlését egy kicsit ide-oda mozgatja.  A Föld forgása fokozatosan lassul. Ennek oka a hold. A hold gravitációja hatással van a Föld óceánjaira, és ezáltal létrehozza az árapályt. Ez az árapály egyfajta fékező erőként működik, ami lassan lelassítja a bolygó forgását.  Ez a hatás nagyon kicsi, évszázadonként mindössze körülbelül 1,7 millisekundummal növeli meg a nap hosszát.  De több millió és milliárd év alatt ez összeadódik.

 Körülbelül 1 milliárd évvel ezelőtt egy nap a Földön csak körülbelül 18 óra hosszú volt.  A távoli jövőben a napok sokkal hosszabbak lesznek, mint 24 óra. A Föld forgásának lassulása a holdra is hatással van. Ahogy a Föld forgási sebessége csökken, a hold lassan távolodik tőlünk évente körülbelül 3,8 centiméterrel. Ez azt jelenti, hogy a távoli jövőben a hold kisebbnek fog tűnni az égen, mint ma. A Föld forgása befolyásolja a levegő és az óceáni áramlatok mozgását is.

Mivel a bolygó forog, a szelek és az óceáni áramlatok nem egyenes vonalban haladnak,  ehelyett görbülnek, amit korioliszerőnek nevezünk. Ez az oka annak, hogy a hurrikánok az északi féltekén az óramutatójárásával ellentétesen, a déli féltekén pedig az óramutatójárásával megegyezően forognak. Bár nem érezzük a Föld mozgását, minden, amit tapasztalunk, a napfelkeltét és a naplementét, az időmúlását, az időjárás változását, befolyásolja bolygónk állandó forgása. Ez egy olyan mozgás, amely milliárd évek óta tart, és a jövőben is alakítani fogja világunkat. A Földnap körüli keringése egy újabb mozgás, amit természetesnek veszünk. A Földnap körüli keringése az oka annak, hogy vannak éveink és évszakaink. Helyett, hogy egy helyben maradna, a Föld folyamatosan mozog az űrben, egy pályát követve a nap körül. Ez az utazás körülbelül 365.4 napig tart, ezért van négy évente szökőév, hogy bepótoljuk ezt a plusz negyed napot. 

A Föld nem egy tökéletes körben mozog a nap körül, hanem egy ellipszis, vagyis egy kissé ovális pályát követ. Ez azt jelenti, hogy a naptól való távolságunk az év során változik.A legközelebbi pontján, amit perihéliumnak hívunk, a Föld körülbelül 146 millió kilométerre van a naptól. A legtávolabbi pontján, amit aféliumnak hívunk, körülbelül 152 millió kilométerre van. Ez a távolságbeli különbség nem okozza az évszakokat, ahogy azt sokan gondolják. Ehelyett az évszakokat a Föld tengelyének dőlés szöge okozza.  A Föld körülbelül 23,5 fokos szögben dől. Ez a dőlés állandó marad a Föld keringése során, ami azt jelenti, hogy a bolygó különböző részei az év különböző időszakaiban eltérő mennyiségű napfényt kapnak.  Amikor az északi félteke a nap felé dől, akkor ott nyár van, míg a déli félteke elfordul a naptól, és ott tél van.

Hat hónappal később a helyzet megfordul, az északi féltekén tél, a déli féltekén pedig nyár van. A dőlés a nappalok hosszát is befolyásolja, a nyári napokat hosszabbá, a téli napokat pedig rövidebbé teszi.  A Föld nagyjából 100 ezer kilométer per órás átlagsebességgel száguld a nap körül. Bár ez hihetetlenül gyors, a mozgást nem érezzük, mert körülöttünk minden beleértve a légkört is velünk együtt mozog. A Föld pályáját más bolygók, különösen a Jupiter és a Saturnusz gravitációs erői is befolyásolják.  Ezek az óriás bolygók kissé vonzzák a Földet mozgása során, ami hosszú idő alatt apró változásokat okoz pályánk alakjában. Évezredek alatt a Föld pályája hol köralakúbb, hol elliptikusabb lesz, ez a ciklus pedig hosszú távon befolyásolhatja az éghajlati mintákat. A Föld pályájának egy másik hatása a precesszió, ami a Föld tengejének lassú imbolygása.

Ez azért történik, mert a nap és a hold gravitációs vonzása miatt a Föld tengeje kissé elmozdul az idő múlásával, és körülbelül 26 ezer évenként tesz meg egy teljes kört. Emiatt a sarkcsillag nem mindig ugyanaz lesz, évezredek alatt változik. Ahogy a Föld kering a pályáján, magával húzza a holdat is.  A hold a Föld körül kering, de együtt a Föld és a hold egy rendszerként utaznak a nap körül.  A nap gravitációja tartja a Földet a pályáján, megakadályozva, hogy kirepüljön az űrbe. Ugyanakkor a Föld napkörüli mozgása kiegyensúlyozza a gravitáció vonzását,  stabil egyensúly teremtve, ami éves utunkon tart minket. Bolygónk már milliárd évek óta követi ezt a pályát, de ez nem állandó. Rendkívül hosszú időszakok alatt a gravitációs hatások változásai, a nap energiakibocsátása,  sőt még az elhaladó csillagokkal való kölcsönhatások is megváltoztathatják a Föld pályáját. Ezek a változások olyan lassan történnek, hogy millió évekig nem lesznek észrevehető hatással az életre.Bár mi nem érezzük, a Föld pályája egy folyamatos utazás az űrben, amely alakítja az idő múlását, az évszakok változását és azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik az életet.

Miközben a Föld kering a nap körül, talán úgy képzeljük el a naprendszert, mint egy csomó bolygót, ami csak a helyén kering. De valójában az egész naprendszer mozog a teljutrendszerben és nem egyenes vonalban halad.  A nap, az összes bolygóval, holdakkal és egyéb dolgokkal együtt a naprendszerben utazik a világűrben, miközben a teljutrendszer középpontja körül kering. Ez az utazás hihetetlenül sokáig tart, körülbelül 225-250 millió évig, hogy csak egyetlen keringést teljesítsen. Legutóbb, amikor a naprendszerünk ezen a helyen volt a galaxisban, a dinoszaurusok elkezdtek járni a Földön.  A naprendszer átlagosan körülbelül 827 ezer kilométer per órás sebességgel halad. De mivel a világűr olyan hatalmas, ezt a mozgást a mindennapi életünkben nem érzékeljük. Ha messziről láthatnánk a galaxist, észrevennénk, hogy a naprendszerünk nem egy egyszerű körpályán mozog.  Ehelyett enyhén hullámos pályán halad, miközben kering, felle mozogva a tejútrendszer síkján, mint egy csónak, ami a hullámokon ringatózik az óceánon. 

Ez a mozgás azért történik, mert a közeli csillagok és más galaktikus struktúrák gravitációja hatással van a naprendszerünkre, és idővel kisé megváltoztatja a pályáját. Maga a tejút egy hatalmas spirálgalaxis, ami több milliárd csillagból áll, beleértve a mi napunkat is.  A mi naprendszerünk az egyik külső spirálkarban található, amit Orion karnak hívnak, kb. 27 ezer fényévnyire a galaxis középpontjától. A tejút közepén egy szupermasszív fekete lyuk található, amit Sagittarius A-nak hívnak, és ami milliószor nagyobb tömegű, mint a mi napunk. A tejút csillagai a Sagittarius A körül keringenek. A középponthoz közelebb lévő csillagok gyorsabban mozognak, mint a távolabbiak.

 A mi napunknak kb. 225-250 millió évbe telik, hogy egyszer teljesen megkerülje a galaxist.  Ez azt jelenti, hogy egész élete során csak kb.húszszor kerülte meg a tejutat. Ahogy a naprendszer halad a galaxison keresztül, különböző térrészekkel találkozik.  Néhány terület viszonylag üres, míg mások tele vannak kozmikus porral, gázzal és sugárzással. Ezek a csillagközi környezetek finom hatással lehetnek a naprendszerre, befolyásolva például az üstökösök mozgását és a Földre érkező kozmikus sugarak mennyiségét.

Interglaciális időszak egy éghajlati anomália képen!
A tudósok úgy vélik, hogy a sűrű kozmikus felhőkön vagy a galaxis nagy energiájú területein való áthaladás hosszú távon akár a Föld éghajlatát is befolyásolhatja. Az éghajlati anomáliák nem globálisan keletkeznek. A naprendszerünk mozgása nem teljesen egyenletes. Évmilliók alatt a pályáját elhaladó csillagok vagy más gravitációs erők befolyásolhatják. Ha egy közeli csillag a naprendszerünk közelébe kerülne, megzavarhatná az órt felhőt, egy távoli, jeges üstökösökkel teli területet. Ez a belső naprendszer felé küldhetne néhány üstököst, növelve a Föld és más bolygók becsapódásának esélyét. Naprendszerünk galaxisbeli útját a tejútrendszer mozgása is alakítja.  A tejútrendszer ütköző pályán van az Androméda galaxissal, a hozzánk legközelebbi nagy galaxissal. 

A dőlésszög befolyásolja a hőmérsékletet.
Az Androméda körülbelül 402.000 kilométer per órás sebességgel közeledik felénk. Körülbelül 4,5 milliárd év múlva a két galaxis összeütközik és egy teljesen új galaktikus struktúrát hoz létre.  Ez az esemény nem fogja elpusztítani a naprendszerünket, de teljesen átalakítja az éjszakai égboltot és a kozmikus környezetünket. A helyünk az űrben sosem ugyanaz, és a naprendszer utazása a tejútrendszerben egy folyamat, ami már milliárd évek óta tart és még milliárdokig fog folytatódni. A tejútrendszer nemcsak forog, hanem száguld is a világ űrben. Az egész galaxis hihetetlen sebességgel halad körülbelül 2 millió százezer kilométer per órával. Egy nagyobb galaxishalmaz része, amit lokális csoportnak hívunk, és amelyhez az Androméda, a Triangulum galaxis és sok kisebb galaxis is tartozik.

A dőlésszög változása hat az időjárásra.
A tejútrendszer mozgása mindent befolyásol benne. Ahogy a tejútrendszer áthalad a galaxis közítéren, kozmikus gázfelhőkbe, sugárzásba és más galaxisokba ütközik. Ezek a kölcsönhatások befolyásolhatják a csillagkeletkezést, a galaxis karjainak szerkezetét, sőt a naprendszerünk környezetét is. Néhány tudós úgy véli, hogy a tejútrendszer mozgása során olyan térrészeken haladhat át, amelyek nagyobb kozmikus sugárzásnak teszik ki a Földet, aminek hosszútávú hatásai lehetnek az éghajlatra és a biológiai evolúcióra. A galaxisok mozgását a sötét anyag is befolyásolja, egy láthatatlan anyag, amely az univerzum anyagának nagy részét alkotja. A sötét anyag nem bocsát ki fényt vagy energiát, ezért nem láthatjuk közvetlenül, de gravitációs hatásai megfigyelhetők. 

Térfogatilag a föld, a nap és a hold méretek.
Úgy tűnik, hogy a tejútrendszert egy hatalmas sötét anyaghaló veszi körül, amely segít alakítani a mozgását és szerkezetét. Ez a láthatatlan erő nagy szerepet játszik abban, hogyan alakulnak ki a galaxisok és hogyan mozognak a térben.  A tejútrendszer mozgása a táguló univerzum nagyobb történetének része. Az őslobbanás óta a galaxisok távolodnak egymástól, nyújtva a tér szövetét. Azonban, míg az univerzum egésze tágul, a lokális gravitációs erők, mint például a tejútrendszer és az Androméda között legyőzhetik ezt a tágulást és összehozhatják a galaxisokat. A lokális csoport nem egy fix helyen áll az űrben. Galaxis halmazok gyűjteménye, amik a gravitáció hatása alatt mozognak együtt, a lokális csoport nagyjából 10 millió fényév átmérőjű és körülbelül 80 galaxis tartalmaz.) Beleértve a tejútrendszert, az Andromédát, a Triangulum Galaxis-t és sok kisebb törpegalaxis-t is.  Minden galaxis a lokális csoporton belül a saját útján halad, de a teljes csoport is mozog egyben a hatalmas űrben. Az Androméda a lokális csoport legnagyobb galaxisa.

A tejút és az Androméda mellett a lokális csoport többi galaxisa is különféleképpen mozog.  Néhány kisebb törpegalaxis, például a Magellán felhők a tejút körül keringenek. Mások, mint a Triangulum Galaxis valószínűleg az Androméda körül keringenek, vagy végül belehúzódhatnak a jövőbeni tejút-Androméda összeolvadásba. Néhány törpegalaxis kaotikusan mozog, mivel nagyobb szomszédai gravitációja vonzza őket, és néhányat végül elnyelhet a tejút vagy az Androméda.  Maga az egész lokális csoport is mozog az univerzumban. A szűz csillagkép halmaza felé halad, amely a nagyobb szűz szuperhalmaz több ezer galaxis gyűjteményének a középpontja.  Ez a mozgás körülbelül 1,5 millió kilométer per órás sebességgel történik. A szűzhalmaz gravitációja maga felé húzza a lokális csoportot és más közeli galaxisokat, lassan átalakítva helyzetüket az idő múlásával. A lokális csoport mozgása a

Kozmos grandiózus szerkezetének a része. Nem egyenes vonalban mozog, hanem egy összetett utat követ, amelyet különböző kozmikus erők vonzása befolyásol. Milliárd évek alatt a lokális csoport mozgása megváltozik, és galaxisai eltolódhatnak, összeolvathatnak, vagy akár nagyobb galaktikus struktúrákba is beolvathatnak. Az univerzum nem statikus, minden állandó mozgásban van, és a lokális csoport csak egy apró része a galaxisok végtelen utazásának a Kozmosban.  A Virgo superhalmaz galaxis csoportok és halmazok hatalmas gyűjteménye, amely körülbelül 110 millió fényév átmérőjű. Több ezer galaxis tartalmaz, beleértve a saját lokális csoportunkat is. De mint minden az univerzumban, a Virgo superhalmaz sem áll egy helyben, a még nagyobb kozmikus struktúrák hatására mozog az űrben.

Többmillió galaxis a világegyetemben.
A teljes Virgo superhalmaz egy hatalmas gravitációs erő. A nagy attraktor felé halad, amely körülbelül 250 millió fényévnyire található. Ez a mozgás hihetetlen sebességgel, körülbelül 201 millió kilométer per órás sebességgel történik. A nagy attraktor egy sűrű térrész, tele galaxisokkal, sötét anyaggal és esetleg mégismeretlen kozmikus struktúrákkal, amelyek erős gravitációs vonzást gyakorolnak a környezetükre.  A tudósok úgy vélik, hogy ez az egyik legerősebb gravitációs hatás az univerzumnak a mi régiónkban, és lassan magához vonzza a Virgo superhalmazt több ezer másik galaxissal együtt. Ez a mozgás nem egyenes vonalú. A közeli superhalmazok, kozmikus szálak és sötét anyag struktúrák együttes gravitációs erői egy összetett mozgáshálót hoznak létre.  A szűz superhalmaz a tejútrendszerrel és összes szomszédos galaxisával együtt egy olyan pályán halad, amelyet milliárd éves kozmikus evolúció alakított ki, és folyamatosan húzódik, nyúlik és irányítódik. Bár ezek a mozgások elképesztő sebességgel történnek, hihetetlenül hosszú időskálán zajlanak. 

Szupernova robbanás.
Milliárd évekbe telik, mire a szűz superhalmaz eléri a nagy attraktort, és addigra maga az univerzum is jelentősen megváltozik a folyamatos tágulása miatt.  A galaxisok továbbra is összeolvadnak, új csillagok keletkeznek, és a kozmikus struktúrák, amelyek ma a szűz superhalmaz mozgását alakítják, a távol jövőben teljesen másképp fognak kinézni. A szűz superhalmaz mozgása az univerzum nagyobb történetének része.  Egy olyan univerzumé, amely folyamatosan tágul, fejlődik és átalakítja önmagát, miközben a galaxisok és superhalmazok elképzelhetetlen mértékben hatnak egymásra. A nagy attraktor egy hatalmas gravitációs anomália az űrben, a kentaur csillagkép irányában. 

Látszólagosképek; kentaur
Egész galaxis halmazokat húz maga felé, beleértve a virgó superhalmazt is.  De a nagy attraktor sem áll egy helyben, szintén mozog az űrben, még nagyobb kozmikus struktúrák hatására. A tudósok felfedezték, hogy a nagy attraktor egy még nagyobb superhalmaz, a laniakea superhalmaz része, ami több mint 100.000 galaxis tartalmaz. A teljes laniakea superhalmaz beleértve a nagy attraktort is egy még hatalmasabb térrész felé mozog, amit seppli superhalmaznak hívnak.  Ez a legnagyobb ismert galaxis koncentráció a közeli univerzumban.  Csak úgy, mint minden más az űrben, a seppli superhalmaz is mozgásban van. A seppli superhalmaz mozgását egy még nagyobb gravitációs erő befolyásolja. A tudósok felfedezték, hogy a seppli nem a kozmikus utazásunk végső állomása, egy még nagyobb struktúra, a dipólus taszító, és valószínűleg egy másik hatalmas galaxis halmaz a szlón nagyfal felé húzódik.  Ezek a struktúrák, amelyek még távolabb helyezkednek el, alakítják a galaxis halmazok nagyléptékű mozgását több százmillió fényében át. Ugyanakkor a seppli superhalmaz az univerzum nagyléptékű mozgásának is része.  Az univerzum tágulása, amit a sötét energia okoz, az idő múlásával nyújtja a teret, aminek következtében a legtöbb galaxis és galaxis halmaz távolodik egymástól.  Azonban a lokalizált régiókban, ahol az erős gravitáció uralkodik, mint például a seppli superhalmaznál,  a galaxisok továbbra is egymás felé mozognak, ahelyett, hogy egyszerűen elsodródnának egymástól. Ez egy összetett mozgáshálót hoz létre, ahol az univerzum különböző részei tágulnak, míg a nagy superhalmazok továbbra is közelednek egymáshoz a hatalmas gravitációs vonzás miatt. A seppli superhalmaz pontos mozgását még mindig vizsgálják, de az biztos, hogy ez az egyik legnagyobb hatással van a galaxisok mozgására a mi univerzum részünkben. A teiútrendszer, az Androméda galaxis, a Virgo superhalmaz és még a Nagy Attraktor is mindennek a nagyobb kozmikus áramlásnak a részét képezik,  és lassan milliárd évek alatt a seppli felé húzódnak. Íme az Orion;

Orion csillagjép
A távoli jövőben a seppli összeolvathat más superhalmazokkal, hogy egy még hatalmasabb struktúrát alkosson, átformálva a galaxisok nagy léptékű elrendeződését. Mivel azonban ezek a mozgások milliárd éves időskálán történnek, az általunk ismert univerzum olyan módon fog továbbfejlődni, amit nehéz megjósolni, ami biztos, hogy a seppli superhalmaz jelentő szerepet játszik a galaxisok hatalmas távolságokon átívelő mozgásában, és a mi teiútrendszerünk csak egy kis része ennek a grandiózus kozmikus utazásnak. A dipólustaszító egy hatalmas térrész, ami úgy tűnik, mintha eltaszítaná magától a galaxisokat. Ellentétben olyan képződményekkel, mint a nagy attraktor vagy a seppli superhalmaz, amik magukhoz vonzák a galaxisokat hatalmas gravitációjukkal, a dipólustaszító egy ritka terület, egy kozmikus üresség, nagyon kevés galaxissal és nagyon kevés anyaggal.  Emiatt gyengébb a gravitációs vonzása, mint a sűrűbb térrészeké, és ennek eredményeként a környező galaxisok úgy tűnik, mintha távolodnának tőle. Maga a dipólustaszító mozgása a Világegyetem nagy léptékű szerkezetéhez kötődik.Nem úgy mozdul el, mint egy galaxis vagy egy superhalmaz, mert nem egy fizikai objektum, hanem inkább egy alacsonyabb sűrűségű régió a kozmikus hálóban.Azonban az erők, amik formálják a Világegyetemet folyamatosan változnak, ami azt jelenti, hogy még a kozmikus üregek, mint a dipólustaszító is eltolódhatnak és megváltozhatnak milliárd évek alatt, ahogy az anyag újra eloszlik. Ahogy a galaxisok mozognak és fejlődnek, az olyan ürök, mint a dipólustaszító milliárd évek alatt megváltozhatnak alakjukban, méretükben és befolyásukban. A Világegyetem nem statikus, folyamatosan változik, tágul és átalakítja önmagát, és a dipólustaszító csak egy darabja annak az óriási kirakósnak, ami a galaxisok mozgását szabályozza kozmikus méretekben. A Világegyetem többféleképpen mozog, de nem úgy, mint egy bolygó vagy egy galaxis, ami az űrben utazik.  A Világegyetem legalapvetőbb mozgása a tágulása. Az ősrobbanás óta maga a tér nyúlik, ami miatt a galaxisok távolodnak egymástól. Ez nem azt jelenti, hogy a galaxisok úgy utaznak az űrben, mint egy autó az autópályán.  Ehelyett maga a tér növekszik, és magával viszi a galaxisokat. Minél távolabb vannak egymástól két galaxis, annál gyorsabban távolodnak egymástól. Ezt a felfedezést, amelyet Edwin Hubble tett az 1920-as években, megmutatta, hogy a Világegyetem folyamatosan tágul, és ez a tágulás mindenhol megtörténik, még akkor is, ha mi nem érezzük.  A Világegyetem tágulása nem lassul, sőt gyorsul. A tudósok úgy vélik, ezt a gyorsulást egy titokzatos erő okozza, amit sötét energiának nevezünk.  A sötét energia az univerzum körülbelül 65%-át teszi ki, és úgy tűnik, hogy kifelé tolja a teret, így a galaxisok gyorsabban távolodnak egymástól, mint ahogyan normális esetben tennék.  Ha ez a gyorsulás örökké folytatódik, a galaxisok annyira eltávolodnak egymástól, hogy már nem fognak kölcsönhatásba lépni egymással. A kozmikus mozgás már 18 milliárd éve tart, és további milliárdokig formálja majd az univerzumot.  Összefoglalva, a Föld nem csak a tengelye körül forog és kering a nap körül, hanem sokkal bonyolultabban mozog az űrben is.) A nap, az egész naprendszerrel együtt, a tejútrendszer Orion karján belül kering a galaxisunk középpontja körül.Maga a tejútrendszer a lokális csoport tagja, ami egy gravitációsan kötött galaxisokból álló halmaz.  A lokális csoport a virgó halmaz felé halad, bár nincs benne. Mindkettő a nagyobb laniakea szuperhalmazhoz tartozik. Ezt a szuperhalmazt a nagy attraktor, egy erős gravitációs anomália vonzza magához.  A nagy attraktor a seppli szuperhalmaz része, ami az egyik legnagyobb ismert galaxis koncentráció.  Ezen kívül a seppli szuperhalmazt és a közeli struktúrákat a dipólus taszító is befolyásolja,  egy alacsony sűrűségű régió, ami úgy tűnik eltaszítja a galaxisokat. A nagy attraktorral szemben elhelyezkedő dipólus taszító hozzájárul a nagy léptékű kozmikus áramlásokhoz.  Ezeken a lokális mozgásokon túl az egész univerzum tágul a sötét energia miatt,  ami miatt a távoli galaxisok idővel távolodnak egymástól.  A Föld mozgása az űrben sokkal összetettebb, mint az egyszerű forgás és a nap körüli keringés,  mivel egy hatalmas és dinamikus, kozmikus tánc része. A Föld melyik mozgása lepet meg a legjobban?  Gondolod, hogy ezeknek a mozgásoknak lehetnek olyan hatásai, amiket még nem értünk?  Írd meg a gondolataidat a kommentekben. Köszönjük, hogy velünk tartottál ezen az űrutazáson. Kérlek, lájkold és oszd meg a videót, és ne felejts el feliratkozni további videókért. A Nagy Attraktor egy gravitációs anomália az intergalaktikus térben és a Laniakea-szuperhalmaz látszólagos központi gravitációs pontja. A megfigyelt anomáliák a Tejútrendszernél több milliószor nagyobb tömegű tömeg lokális koncentrációjára utalnak. Ezt azonban kényelmetlenül eltakarja a saját Tejútrendszerünk galaktikus síkja (ZOA), így a látható fény hullámhosszán a Nagy Attraktor nehezen figyelhető meg közvetlenül. Galaxisunk forgása révén majd csak százmillió év múlva kerül a Föld a Tejútrendszer másik oldalára, ami lehetővé tenné számunkra, hogy a galaktikus síkon túlra lássunk.Ez az anomália megfigyelhető a galaxisok és a hozzájuk kapcsolódó halmazok mozgására gyakorolt hatása révén, amely az univerzum többszáz millió fényév átmérőjű részén figyelhető meg. Ezek a galaxisok megfigyelhetők a Tejút által eltakart részek (ZOA) felett és alatt; mindegyikük a Hubble-állandónak megfelelően vöröseltolódik, ami azt jelzi, hogy hozzánk és egymáshoz képest távolodnak, de vöröseltolódásuk változása elég nagy és elég szabályos ahhoz, hogy kiderüljön, hogy kissé az anomália felé húzódnak. Vöröseltolódásuk változásait sajátos sebesség (peculiar velocity) néven ismerjük, és a Nagy Attraktor irányától való szögeltéréstől függően körülbelül +700 km/s és -700 km/s közötti tartományt fednek le. Maga az „attraktor” szó erre utal, vagyis: „vonzó”, „valami ami vonzza a dolgokat”.A Nagy Attraktor a szomszédos Shapley szuperhalmaz felé mozog. Egy dél-afrikai asztrofizikusokból álló csoport nemrégiben végzett csillagászati vizsgálatai a Nagy Attraktor feltételezett helyén egy galaxisok szuperhalmazát, a Vela-szuperhalmazt mutatták ki.Az 1970-es években fedezték fel először, hogy a Tejútrendszer mozog az űrben. Az asztrofizikusok egy sor különös, a mozgás sebességével kapcsolatos vizsgálat során megállapították, hogy a Tejútrendszer a Centaurus csillagkép felé halad, körülbelül 600 km/s sebességgel. Ezután a kozmikus mikrohullámú háttér (CMB) dipólusok felfedezésével a galaxisok Helyi Csoportjának a Nagy Attraktor felé történő mozgását tükrözték. Az 1980-as évek számos felfedezést hoztak a Nagy Attraktorral kapcsolatban, például azt, hogy nem a Tejútrendszer az egyetlen galaxis, amelyet érint, és megközelítőleg 400 elliptikus galaxis mozog a Nagy Attraktor felé a ZOA-n túl.A világegyetem egyenletes tágulásától való eltérésre utaló első jeleket 1973-ban, majd 1978-ban jelentették. A Nagy Attraktor helyét végül 1986-ban határozták meg: Valahol 150 és 250 Mly (millió fényév) (47-79 Mpc) közötti távolságban található (a nagyobbik a legfrissebb becslés) a Tejútrendszertől, a Déli Háromszög csillagkép és a Szögmérő csillagképek irányában. [4] Míg az ebben az irányban lévő objektumok a ZOA-ban (az éjszakai égbolt Tejútrendszer galaxis által eltakart része) helyezkednek el, és ezért látható hullámhosszon nehéz őket tanulmányozni, a röntgenmegfigyelések kimutatták, hogy a térnek ezt a régióját a Norma-halmaz (ACO 3627) uralja, egy masszív galaxishalmaz, amely túlnyomórészt nagy, öreg galaxisokat tartalmaz, amelyek közül sokan összeütköznek szomszédaikkal és nagy mennyiségű rádióhullámot sugároznak.A Laniakea-szuperhalmaz a Nagy Attraktor medencéjeként van meghatározva. Körülbelül négy fő galaxis-szuperhalmazt foglal magában, beleértve a Virgo és a Hydra-Centaurus korábbi szuperhalmazait, és 500 millió fényévre terjed ki. Mivel nem elég sűrű ahhoz, hogy gravitációsan kötött legyen, a világegyetem tágulásával szét kellene szóródnia, ehelyett azonban egy gravitációs fókuszpont rögzíti. Így a Nagy Attraktor lenne az új szuperhalmaz magja.2016-ban egy dél-afrikai, európai és ausztrál kutatókból álló multinacionális csapat a dél-afrikai csillagász Renée C. Kraan-Korteweg vezetésével bejelentette a Vela-szuperhalmaz felfedezését a Nagy Attraktor térségében, amely nagyrészt megmagyarázná az utóbbi gravitációs vonzásának rejtélyét. Az AAOmega spektrograph, a 3,9 m-es Anglo-Australian Telescope és a Southern African Large Telescope adatainak felhasználásával a csillagászok a szuperhalmazokra jellemző, a galaktikus tér nagyobb sűrűségű régióját fedezték fel, ami megmagyarázhatja a gravitációs anomáliát, hogy a Shapley-szuperhalmaz szomszédságában miért mégis a Nagy Attraktor vonz több szuperhalmazt is.

Taszár

1969 május 12 UFO Taszár. Knoll Gyula nyugalmazott ezredes, egykori MiG-pilóta. Vannak, akik csak legyintenek az ismeretlen eredetű repülő tárgyak hallatán, pedig sok mindenről árulkodnak a különböző titkosszolgálati levéltárak, amelyek bizalmas aktáiba az elsők között pillanthatott be Miskolci László ufókutató, és ismerhette meg a korábban főként szájról szájra terjedő legendák eddig elzárt dokumentációját. Köztük például azt a taszári esetet, amikor 16 MiG 21-es vadászgépet küldtek a katonai repülőtér kifutója felett lebegő objektum ellen. A nyilvántartásokból kiderült, az aláírásokból láttam, hogy én voltam az első, aki ezeket a titkosítás alól feloldott dokumentumokat kikérte az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi levéltárából, illetve a honvédelmi tárca Hadtörténeti Levéltárából.

Napokat töltöttem bent, mintegy 6-8 ezer oldalt lapoztam át, így találtam meg a már kiszivárgott esetekről készült hivatalos jegyzőkönyveket, és néhány eddig nem ismert katonai ufó-észlelésre is rábukkantam - kezdte a fiatalember, aki munkatársunknak is elhozott sok száz oldalnyi fénymásolt dokumentumot. A dokumentumokból kitűnik, hogy a 60-as 70-es és 80-as években összességében több tucat olyan eset volt, amikor a magyar légierő vadászgépeit riadóztatták ismertelen repülő objektumok megfigyelésére, vagy elfogására. A pilóták több alkalommal is beszámoltak arról, hogy maguk is látták a repülő tárgyakat. Kiderül például, hogy mekkora pánikot okozott az egyik legjelentősebb hazai katonai repülőtéren, Taszáron 1969-ben egy a kifutó felett váratlanul megjelent repülő tárgy. Az ott szolgáló J. István meghallgatásakor elmondta:

“A taszári repülőtér egyik leszálló pályáján megjelent egy ismeretlen, általunk addig soha nem látott repülő tárgy, amelynek pontos alakját nem tudtuk megadni, mivel a közvetlen közelében, valamilyen fizikai, vagy optikai jelenség csak sejtetni engedte azt” - olvasható az állambiztonsági szervek III/2-es B alosztályának 1969 május 12-én keltezett jegyzőkönyvében. A Magyar Honvédségnek nyilvánvaló kötelessége kivizsgálni minden légtérben történt jelenséget, amely a rendkívüli események sorába tartozik. Ezek egyáltalán nem feltétlen jelentik azt, hogy földön kívüli tárgyak lennének - mondta kérdésünkre Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette, ő maga nem hallott korábban a honvédség titkosított ufó megfigyelési aktáiról, ezek közül eggyel sem találkozott. -Tudni kell, hogy például az Egyesült Államokban is vizsgálták ezeket a jelenségeket, amelyeknek 90 százalékáról bebizonyosodott, hogy valamilyen új fejlesztési harci-repülési kísérlet áll a hátterében. Számos esetben például az egykori Szovjetunió területéről felbocsátott, a sztratoszféráig emelkedő különleges ballonokról volt szó, amelyek nagy magasságban átrepültek az Egyesült Államok területe felett. “A reptér fegyveres őrei 200 méter távolságig megközelítették a tárgyat, a reptér parancsnoksága szigorú parancsot adott, hogy senki ne menjen tovább. 16 darab MiG-21-es küldtek fel, fedélzetükön rakétákkal.” - áll a géppel írt jelentésben, amely szerint szovjet vadászgépek is közeledtek. A szerkezet azonban nem várta be ezeket, felemelkedett a beton pályáról 150-200 méteres magasságba. A parancsnok utasította gépeket a jármű üldözésére, és a földre kényszerítésére. Azonban a korong alakú tárgy mindenki szeme láttára rövid idő alatt eltűnt a magasban. A radarok csak pár pillanatig tudták követni.  A jegyzőkönyvet felvevő rendőr őrnagy hozzá írta, hogy J. István tartott a következményektől, ezért ennél többet nem mert elmondani. A jelentések között szerepel egy az ország több pontján is dokumentált átrepülés, amelyet a radarok észleltek, ez a 70-es évek közepén történt. - Az ismeretlen tárgy jóval magasabban haladt, mint az utasszállító repülőgépek, és az utólagos kalkulációk szerint mintegy 15-16 ezer kilométeres sebességgel. A magyar radarállomások sorban riadóztatták egymást a levéltári jelentés szerint, ám vadászgépet nem is volt értelme utána küldeni. Az objektum végül az akkori Csehszlovákia légterébe lépett de még a lengyel radarok is érzékelték mielőtt nagy magasságban eltűnt. László személyesen beszélt egy hivatásos katonával, aki egy 1989 novemberi esetről számolt be, amely egyébként abban az időben még a médiába is bekerült. Tarnaszentmária azóta felszámolt laktanyájánál történt. Az esti órákban a fegyveres őrség látott leszállni a laktanya közelében egy szerkezetet, egymásnak rádión jelentették, hogy ki mit észlelt. Rettenetesen megijedtek, csőre húzott fegyverrel közeledtek a szerkezet felé. Ám az a levegőbe emelkedett és eltűnt. Azon nyomban jelentették a feletteseiknek, másnap a minisztériumból érkeztek tisztek, s elkülönítve hallgatták ki a katonákat. Miskolci László szerint még most sem ismerhetett meg minden történetet és jelentést: - Az említett szemtanú szerint erről az esetről nagyon részletes jelentés készült, amit aláíratták velük. A honvédségi levéltárban átfésültem az érintett laktanya napi jelentéseit ám kizárólag ennek a néhány napnak a leírása hiányzott a paksamétából. Az előtte és utána lévő dokumentumokban szerepelnek a katonák, parancsnokaik nevei, amelyek stimmelnek. De az a pár lap hiányzott, vélhetően átkerültek egy másik dossziéba. Úgy vettem észre, hogy az újabbaknak, főként az ezredforduló után készült titkosszolgálati jegyzőkönyveknek nincs nyoma, pedig bizonyosan történtek észlelések, vélhetően még nem oldották fel a titkosítást mert az nemzetbiztonsági érdekeket sérthet. László elmondása szerint 8 évesen maga is szemtanúja volt egy megmagyarázhatatlan jelenségnek, az égbolton látott feltűnni vidéki házukból egy korong alakú tárgyat. Azután az akkori magazinok, az akkor megjelenő filmek ebbe az irányba terelték érdeklődését, mígnem megjelentek első publikációi, és sokak biztatására kezdett dokumentum gyűjtésbe. "Ezt nem ember gyártotta" A magyar légierő vadászpilótái több tucatszor észletek megmagyarázhatatlan légi jelenséget, közüllük kevesen merték ezeket nyíltan felvállalni, még kevesebb vannak azok, akik még kijelentették, hogy nem emberi kéz alkotta szerkezettel találkoztak a magasban. Közéjük tartozik Knoll Gyula nyugalmazott ezredes, egykori MiG-pilóta aki ma 92 évesen tisztán emlékszik az 1960-ban történt különleges találkozásra. Az idős gyakorta tart előadásokat ufómegfigyelésekkel kapcsolatban, ahol be is számol a történtekről, s amelyeket a Blikknek is megerősített. Gyula bácsi legalább kétszer találkozott azonosítatlan repülő tárggyal. 1960-ban történt, a MiG-17-essel repülőgéppel repültem, egy éjszakai gyakorlaton voltam Kaposvár légterében. Éjfél körül lehetett, tudtam, hogy két másik légtérben szintén van két pilóta társam. Nagyjából négyezer méteres magasságban, ötszáz kilométeres sebességgel repültem, amikor a Dombóvári légtér felül közeledő erős fényt vettem észre. Attól tartottam egyik pilóta társam közeledik - idézte fel előadásán az idős repülőtiszt. A fény közeledett, megijedtem, hogy beér a légterembe a másik repülő, eszembe sem jutott, hogy idegen eszköz lehet. Kérdeztem az irányítástól, hogy kit küldött a légterembe, mondták, hogy senkit a világon. Mondtam ne vicceljenek, itt jön felettem ötszáz méterrel, tisztán bevilágítja a kabinomat. Ekkor arra gondoltam, hogy valamilyen amerikai technika lehet, a hidegháborús időszakban ez nem lett volna elképzelhetetlen- emlékezett vissza a pilóta, aki gyorsítani kezdett, elérte az ezer kilométeres sebességet, s próbálta megközelíteni a fény forrását. Ahogy közeledett felé egy gömb alakú tárgyat vélt felismerni, 20-30 méter átmérőjű lehetett, mint egy utasszállító repülő. - Megpróbáltam a lokátorommal befogni, ám ekkor elképzelhetetlen sebességre gyorsított, mintha csak puskából lőtték volna ki. Követtem, de nem lehetett utolérni, az osztrák határhoz közeledve pedig visszafordultam. pillanatok alatt eltűnt. Nem akartam elhinni, még meg is csíptem magamat - érzékeltette az ezredes, a tárgy pedig pillanatok alatt eltűnt. A leszállás után nagyon ideges volt, mint mondta csak pár szóban mesélte el tapasztalatait, éjjel pedig képtelen volt aludni. Másnap amikor találkozott pilóta társaival, már hallottak az esetről, s faggatták. Nem mondtam mást csak ennyit: ezt nem ember gyártotta, az hétszentség. A tiszt évekig nem beszélt a részletekről, azt a szót, hogy ufó ki sem ejtette a száján. Attól félt, hogy letiltják a repülésről. Most Már viszont mind többen megismerik a történetet.

Kvantum pc és mesterséges intelligencia

A kvantumszámítás és a mesterséges intelligencia (AI) óriási ígéretet rejt a technológia különböző aspektusainak forradalmasításában. Ez a cikk azokat a lehetőségeket és kihívásokat tárja fel, amelyek e két úttörő terület találkozásából adódnak. A kvantumszámítás a kvantummechanika elveit használja a számítások elvégzésére. Ellentétben a klasszikus számítógépekkel, amelyek biteket használnak az információ 0-ként vagy 1-ként történő megjelenítésére, a kvantumszámítógépek kvantumbiteket vagy qubiteket használnak. A Qubitok egyszerre több állapotban is létezhetnek, így a kvantumszámítógépek hatalmas mennyiségű adatot dolgozhatnak fel párhuzamosan. A kvantumszámításnak megvan a lehetősége arra, hogy jelentősen felgyorsítsa a számításokat különböző területeken, beleértve a kriptográfiát, az optimalizálást, a gyógyszerkutatást és az anyagtudományt. Például a kvantumszámítógépek hatékonyan képesek nagy számokat figyelembe venni, ami kulcsfontosságú a kriptográfiai kódok feltöréséhez és a kiberbiztonság fokozásához. Lehetőségei ellenére a kvantumszámítástechnika számos kihívással néz szembe, köztük a qubitek törékenysége miatti hibajavítás szükségességével, a kvantumhardver megépítésének és karbantartásának magas költségeivel, valamint a szakképzett kutatók szűkösségével. E kihívások leküzdése elengedhetetlen a kvantumszámítástechnikában rejlő lehetőségek teljes kihasználásához. A mesterséges intelligencia az emberi intelligencia gépekben történő szimulációját jelenti, lehetővé téve számukra olyan feladatok elvégzését, amelyek jellemzően emberi megismerést igényelnek, mint például a tanulás, a problémamegoldás és a döntéshozatal. Az AI-algoritmusok hatalmas mennyiségű adatot elemeznek, hogy azonosítsák a mintákat, és előrejelzéseket vagy döntéseket hozzanak.

A mesterséges intelligencia technológiák különféle ágazatokban találnak alkalmazásokat, beleértve az egészségügyet, a pénzügyet, a közlekedést és a szórakoztatást. Például a mesterséges intelligencia által működtetett egészségügyi rendszerek segíthetnek az orvosi diagnózisban, a gyógyszerek felfedezésében és a személyre szabott kezelési javaslatokban, ami a betegek jobb kimenetelét eredményezheti. Átalakító potenciálja ellenére a mesterséges intelligencia olyan kihívásokkal néz szembe, mint az adatok és algoritmusok torzítása, az autonóm döntéshozatal etikai vonatkozásai, valamint az automatizálás miatti munkahely-eltolódásokkal kapcsolatos aggodalmak. E kihívások kezelése kulcsfontosságú az AI előnyeinek kihasználásához, miközben csökkenti annak kockázatait. A kvantumszámítástechnika és az AI konvergenciája izgalmas innovációs lehetőségeket kínál. A kvantumalgoritmusok növelhetik az AI-algoritmusok hatékonyságát, lehetővé téve az adatok gyorsabb és pontosabb elemzését. Ezenkívül a kvantumgépi tanulási algoritmusok képesek olyan összetett mintákat felfedezni az adatokban, amelyeket a klasszikus algoritmusok nehezen tudnak azonosítani. A Quantum AI ígéretes a különböző alkalmazások fejlesztésében, beleértve a mintafelismerést, az optimalizálást és a természetes nyelvi feldolgozást. A kvantumgépi tanulási modellek hatékonyabban elemezhetik a nagy adatkészleteket, ami áttörésekhez vezet olyan területeken, mint a gyógyszerkutatás, a pénzügyi előrejelzés és az éghajlatmodellezés. A lehetőségei ellenére a Quantum AI olyan kihívásokkal néz szembe, mint a kvantumkompatibilis AI-algoritmusok fejlesztése, a kvantumhardver integrálása a mesterséges intelligencia rendszerekkel, valamint a kvantumszámítástechnika és a mesterséges intelligencia terén is speciális szakértelem szükségessége. E kihívások leküzdése interdiszciplináris együttműködést és folyamatos kutatást igényel. A kvantumszámítás és a mesterséges intelligencia a 21. század két legátalakítóbb technológiája. A köztük lévő szinergiák kiaknázásával új lehetőségeket nyithatunk meg az összetett problémák megoldásában és az innováció ösztönzésében a különböző területeken. A Quantum AI-ben rejlő lehetőségek teljes kihasználása azonban megköveteli a technikai, etikai és társadalmi kihívások kezelését, miközben elősegíti a kutatók, az iparági szereplők és a döntéshozók közötti együttműködést.

Alkalmazási területek;

A mesterséges intelligencia (AI) a képességek széles skálájával rendelkezik a különböző területeken és alkalmazásokban.

Adatelemzés és betekintés: A mesterséges intelligencia hatalmas mennyiségű adatot képes gyorsan feldolgozni, azonosítva azokat a mintákat és trendeket, amelyeket az emberek esetleg figyelmen kívül hagynak. Ez olyan területeken hasznos, mint a pénzügy, az egészségügy és a marketing.

Natural Language Processing (NLP): az AI képes megérteni, értelmezni és generálni az emberi nyelvet. Ez lehetővé teszi olyan alkalmazások használatát, mint a chatbotok, virtuális asszisztensek (például Siri és Alexa), valamint fordítói szolgáltatások.

Kép- és videófelismerés: A mesterséges intelligencia képes elemezni és értelmezni a vizuális adatokat, lehetővé téve a biztonsági (arcfelismerés), az egészségügyben (orvosi képalkotás) és a közösségi médiában (képcímkézés) kapcsolatos alkalmazásokat.

Feladatok automatizálása: A mesterséges intelligencia automatizálhatja az ismétlődő feladatokat olyan iparágakban, mint a gyártás, a logisztika és az ügyfélszolgálat, javítva a hatékonyságot és csökkentve az emberi hibákat.

Prediktív elemzés: A mesterséges intelligencia a múltbeli adatok alapján képes előre jelezni a jövőbeli trendeket, amelyek értékesek a pénzügy, a marketing és az ellátási lánc kezelésében.

Személyre szabás: A mesterséges intelligencia algoritmusai viselkedésük és preferenciáik alapján személyre szabhatnak ajánlásokat a felhasználók számára, amint az olyan platformokon látható, mint a Netflix és az Amazon.

Robotika: A mesterséges intelligencia olyan robotokat hajt végre, amelyek összetett feladatokat tudnak végrehajtani különféle környezetekben, a gyártástól a műtétig, a háborútól a gyilkosságig.

Játék: A mesterséges intelligencia fokozza a játékélményt az NPC-viselkedés, az eljárási tartalomgenerálás és az adaptív nehézségi szintek révén.

Egészségügy: A mesterséges intelligencia diagnosztikára, személyre szabott orvoslásra, gyógyszerkutatásra és betegellátás kezelésére szolgál.

Közlekedés: A mesterséges intelligencia szerves részét képezi az autonóm járművek fejlesztésének, javítva a közlekedés biztonságát és hatékonyságát.

Oktatás: A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási tapasztalatokat biztosít, felmérheti a tanulók teljesítményét, és segítheti az oktatókat az adminisztratív feladatokban.

Kreatív alkalmazások: A mesterséges intelligencia művészetet, zenét és írást generálhat, új eszközöket kínálva a kreativitáshoz és az együttműködéshez.

Csalásfelderítés és kiberbiztonság: A mesterséges intelligencia képes azonosítani a csalásra vagy a biztonság megsértésére utaló szokatlan mintákat és viselkedéseket.

Intelligens asszisztensek: A mesterséges intelligencia virtuális asszisztenseket támogat, amelyek segíthetnek az ütemezések kezelésében, kérdések megválaszolásában és az intelligens otthoni eszközök vezérlésében.

Klímamodellezés és környezeti megfigyelés: A mesterséges intelligencia elemzi a környezeti adatokat, hogy segítsen előre jelezni az éghajlatváltozást és nyomon követni az ökoszisztémákat.

Bár a mesterséges intelligencia jelentős potenciállal rendelkezik, etikai aggályokat és kihívásokat is felvet, például adatvédelmi problémákat, munkahely-elhelyezést és algoritmikus torzítást. E kihívások kezelése kulcsfontosságú, mivel a mesterséges intelligencia folyamatosan fejlődik és beépül a társadalomba.

In English;

Artificial Intelligence (AI) has a wide range of capabilities across various fields and applications. 

Data Analysis and Insights: AI can process vast amounts of data quickly, identifying patterns and trends that might be missed by humans. This is useful in fields like finance, healthcare, and marketing.

Natural Language Processing (NLP): AI can understand, interpret, and generate human language. This enables applications like chatbots, virtual assistants (like Siri and Alexa), and translation services.

Image and Video Recognition: AI can analyze and interpret visual data, enabling applications in security (facial recognition), healthcare (medical imaging), and social media (image tagging).

Automation of Tasks: AI can automate repetitive tasks in industries like manufacturing, logistics, and customer service, improving efficiency and reducing human error.

Predictive Analytics: AI can forecast future trends based on historical data, which is valuable in finance, marketing, and supply chain management.

Personalization: AI algorithms can tailor recommendations for users based on their behavior and preferences, as seen in platforms like Netflix and Amazon.

Robotics: AI powers robots that can perform complex tasks in various environments, from manufacturing to surgery.

Gaming: AI enhances the gaming experience through NPC behavior, procedural content generation, and adaptive difficulty levels.

Healthcare: AI is used for diagnostics, personalized medicine, drug discovery, and managing patient care.

Transportation: AI is integral to the development of autonomous vehicles, improving safety and efficiency in transportation.

Education: AI can provide personalized learning experiences, assess student performance, and assist educators in administrative tasks.

Creative Applications: AI can generate art, music, and writing, offering new tools for creativity and collaboration.

Fraud Detection and Cybersecurity: AI can identify unusual patterns and behaviors that indicate fraud or security breaches.

Smart Assistants: AI powers virtual assistants that can help manage schedules, answer questions, and control smart home devices.

Climate Modeling and Environmental Monitoring: AI can analyze environmental data to help predict climate changes and monitor ecosystems.

While AI has significant potential, it also raises ethical concerns and challenges, such as privacy issues, job displacement, and algorithmic bias. Addressing these challenges is crucial as AI continues to evolve and integrate into society.