A modern kor űrháborúi a ritka ásványkincsek kibányászásáért fognak folyni az űrben USA, Oroszország, Kína, India, Izrael és Japán részvételével. A földközeli objektumokon (kisbolygók, aszteroidák) előfordulhatnak némelyikük, például platina és platinafémek (ródium, palládium, irídium, ozmium) gyakran kapcsolódnak a platina-csoport elemeihez, amelyek szűk körben találhatók meg néhány vas-nikkel aszteroidában. Részletek a platina-csoport elemeiről és előfordulásukról: A platina-csoport elemei: ruténium, ródium, palládium, ozmium, irídium, platina. Ezek az elemek főként vas-nikkel aszteroidákban fordulnak elő, amelyek a Naprendszer korai anyagából származnak. Az arany és rénium is előfordulhat aszteroidákban, bár utóbbi ritkább. A titán és scandium a Földön viszonylag gyakoribb elemek, és előfordulhatnak kisbolygókon is, de kevésbé olyan formában, hogy kimagasló mennyiségben bányászhatók legyenek. Rengeteg szondát küldtek már eddig is ki az objektumokra ezzel a céllal.
Naprendszer kutatási programok az ország és a kezdés éve
Horizon 2000 – Európa, 1985
Discovery-program – USA, 1992
New Millennium-program – USA, 1994
Mars Surveyor – USA, 1994
Horizon 2000 Plus – Európa, 1995
Mars Exploration Program – USA, 2000
Cosmic Vision – Európa
Scout-program – USA
Aurora-program – Európa, 2002
Prometheus-program – USA
New Frontiers – USA Nap
Pioneer-program – keringő egységek (USA, 1958-1973)
Helios-program – keringő egységek (Európa, 1974-1976)
Ulysses űrszonda – keringő egység (Európa, 1990)
SOHO – L1 pont (USA, Európa, 1995)
Genesis űrszonda – anyagminta visszahozó küldetés (USA, 2001)
STEREO – keringő egység (USA, 2006)
Parker Solar Probe (USA, 2018)
Solar Dynamics Observatory PICARD
Solar Sentinels az űrprogram, amely az európai Kopernikusz (Copernicus) földmegfigyelő műholdflotta része, és több különböző Sentinel műholdból áll (pl. Sentinel-1, Sentinel-2, Sentinel-3, Sentinel-6 stb.). Ezek a műholdak különféle feladatokat látnak el, főleg a Föld megfigyelésére, például radaros távérzékelésre, óceánok, légkör és szárazföld megfigyelésére a klímaváltozás követéséhez és egyéb tudományos célokra. A legújabb példa a Sentinel-6B, melyet 2025 novemberében indítottak, és amely az óceánfelszín magasságának mérésére szolgáló radaros altiméteres műhold, az előző Sentinel-6A műhold utódja. Ez az űreszköz az óceánok és a klíma hosszú távú vizsgálatában játszik kulcsszerepet, a NASA, az ESA és az Európai Unió együttműködésében valósult meg
Solar Orbiter – keringő egység (Európa, 2015)
NASA SDO napkutató szondája 2010 körül indult, naptevékenységet figyel.
Skylab–program az Amerikai Egyesült Államok negyedik űrprogramja volt 1973-1974 között
Merkúr
Mariner-program – megközelítés és keringő egységek (USA, 1962-1973)
Mariner–10 – a Merkúr első megközelítése (USA, 1973)
MESSENGER – keringő egység (USA, 2004)
BepiColombo – keringő egységek (Merkúr, 2013)
Vénusz
Venyera-program – keringő és leszállóegységek (Szovjetunió, 1961-1983)
Mariner-program – megközelítés és keringő egységek (USA, 1962-1973)
Zond-program – megközelítés (Szovjetunió, 1964)
Pioneer Venus-program – keringő egység, légköri szondák (USA, 1978)
Pioneer Venus Orbiter
Pioneer Venus Multiprobe
Vega-program – keringő és leszállóegységek, üstökös megközelítés (Szovjetunió, 1984)
Magellan űrszonda – keringő egység (USA, 1989)
Venus Express – keringő egység (Európa, 2005)
Planet-C – keringő egység (Japán, 2010)
Hold
Luna-program – keringő és leszállóegységek, anyagminta visszahozó küldetések (Szovjetunió, 1959-1976)
Ranger-program – becsapódó szondák (USA, 1961-1965)
Zond-program – személyzet nélküli űrhajók (Szovjetunió, 1964-1970)
Surveyor-program – leszállóegységek (USA, 1966-1968)
Lunar Orbiter-program – keringő egységek (USA, 1966-1967)
Lunohod-program – holdautók (Szovjetunió, 1970-1973)
Hiten és Hagoromo (Muses-A) – keringő egység és becsapódó szonda (Japán, 1990)
Clementine – keringő egység (USA, 1994)
AsiaSat-3 – távközlési hold (Kína, 1997)
Lunar Prospector – keringő egység (USA, 1998)
SMART–1 – keringő egység, technológiai küldetés (Európa, 2003)
Lunar A – keringő egység, penetrátorok (Japán, 2005)
SELENE – keringő egység (Japán, 2005)
Csang-o–1 – keringő egység (Kína, 2006)
Csandrajáan–1 – keringő egység (India, 2008)
Lunar Reconnaissance Orbiter – keringő egység (USA, 2008)
LCROSS – becsapódó szonda, a LRO-val együtt indul (USA, 2008)
Lunar Giant Basin Sample Return – anyagminta visszahozó küldetés (USA, 2009)
GRAIL – keringő egység (USA, 2011)
Csang-o–2 – keringő egység (Kína, 2012)
Lunar Atmosphere and Dust Environment Explorer – keringő egység (USA, 2013)
Csang-o–3 – leszállóegység és holdautó (Kína, 2013)
Csang-o–4 – leszállóegység és holdautó (Kína, 2018)
Csandrajáan–2 – keringő és leszállóegység, holdautó (India, 2019)
Csang-o–5 – leszállóegység (Kína) Ásványkincsek után kutatnak
Mars
Mariner-program – megközelítés és keringő egységek (USA, 1962-1973)
Zond-program – személyzet nélküli űrhajók (Szovjetunió, 1964-1970)
Marsz-program – keringő és leszállóegységek (Szovjetunió, 1962-1996)
Viking-program – keringő és leszállóegységek (USA, 1975)
Fobosz-program – keringő és leszállóegységek (Fobosz hold) (Szovjetunió, 1988)
Mars Observer – keringő egység (USA, 1992)
Mars Global Surveyor – keringő egység (USA, 1996)
Mars Pathfinder – leszállóegység, Sojourner marsautó (USA, 1996)
Mars Climate Orbiter – keringő egység (USA, 1998)
Nozomi (Planet-B) – keringő egység (Japán, 1998)
Mars Polar Lander – leszállóegység (USA, 1999)
Deep Space–2 – penetrátorok (USA, 1999)
Mars Odyssey – keringő egység (USA, 2001)
Mars Express – keringő egység, Beagle 2 leszállóegység (Európa, 2003)
Mars Exploration Rover – Spirit (MER-A) és Opportunity (MER-B) marsautók (USA, 2003)
Mars Reconnaissance Orbiter – keringő egység (USA, 2005)
Phoenix űrszonda – leszállóegység (USA, 2007)
Mars Science Laboratory – marsautó (USA, 2009)
ExoMars – marsautó (Európa, 2009)
Fobosz-Grunt – anyagminta visszahozó küldetés a Fobosz holdhoz (Oroszország, 2009)
Mars Telecommunications Orbiter – adatközvetítő hold (USA, 2009)
Mars Science Laboratory – leszállóegység, marsjáró (USA, 2011)
Mars Orbiter Mission – keringő egység (India, 2013)
Mars Sample Return – anyagminta visszahozó küldetés (USA, 2014)
Mars Gravity Biosatellite – keringő egység (USA)
InSight – leszállóegység (USA, 2018)
Mars 2020 - leszállóegység
Kisbolygók felé
NEAR Shoemaker – keringő egység (USA, 1996)
Deep Space–1 – kisbolygó és üstökös megközelítés, technológiai küldetés (USA, 1998)
Hayabusa (Muses-C) – anyagminta visszahozó küldetés (Japán, 2003)
Dawn – keringő egység (USA, 2006)
Jupiter
Pioneer-program – megközelítés, Pioneer-10, Pioneer-11 (USA, 1958-1973)
Voyager-program – megközelítés (USA, 1977)
Galileo űrszonda – keringő egység, légköri szonda (USA, 1989)
Ulysses űrszonda – megközelítés (Európa, 1990)
Cassini–Huygens – megközelítés (USA, Európa, 1997)
New Horizons – megközelítés (USA, 2006)
Juno – keringő egység (USA, 2011)
Szaturnusz
Pioneer-program – megközelítés (USA, 1958-1973)
Voyager-program – megközelítés (USA, 1977)
Cassini–Huygens – keringő és leszállóegység (Titán) (USA, Európa, 1997)
Huygens – leszállóegység (Európa, 1997)
Uránusz
Voyager-program – megközelítés (USA, 1977)
Neptunusz
Voyager-program – megközelítés (USA, 1977)
Neptune Orbiter – keringő egység (USA, 2017)
Pluto
New Horizons – keringő egység (USA, 2006)
Üstökösök felé küldött szondák;
International Cometary Explorer (ICE) – megközelítés (USA, 1978)
Vega-program – üstökös megközelítés (Szovjetunió, 1984)
Giotto – üstökös megközelítés (Európa, 1986)
Sakigake – üstökös megközelítés (Japán, 1986)
Suisei – üstökös megközelítés (Japán, 1986)
Deep Space–1 – kisbolygó és üstökös megközelítés, technológiai küldetés (USA, 1998)
Stardust – anyagminta visszahozó küldetés (USA, 1999)
CONTOUR – üstökös megközelítés (USA, 2002)
Rosetta – keringő és leszállóegység (Európa, 2003)
Deep Impact – keringő és becsapódó egység (USA, 2005)
Juno szonda: 2016. július 4-én állt keringésbe a Jupiter körül. Ez volt az első bolygóközi szonda, amely napelemeket használt az áramtermeléshez, fő célja a Jupiter légkörének, mágneses terének és holdjainak vizsgálata volt.
Voyager-1 és Voyager-2: Bár ezek az űrszondák 1977-ben indultak, a 2016-2025 időszakban is aktívak voltak, és folytatták a Naprendszer külső határainak és a csillagközi tér felderítését. Például a Voyager-1 2012-ben érte el a helioszféra határát, a Voyager-2 csak 2018-ban. A NASA igyekszik meghosszabbítani működésüket 2030-as évekig, de 2025-26-ban több műszert is lekapcsolnak az energiatakarékosság miatt.
Ezeken kívül 2016-2025 között a főbb küldetések között kiemelkedett a Juno Jupiter-kutató szonda indítása, míg a Voyagerek a már hosszú ideje tartó Naprendszeren túli küldetéseiket folytatták.
Részletes listát a küldetések pontos dátumaival, céljaival más forrásokban is találhatunk, de a főbb szondák ezen időszakban a Juno és a Voyager-ek voltak. Több tucat űrszondát bocsátottak még fel titokban az amerikai a kínai és az orosz valamint a japán cégek, amikről nincs tudomásunk.
Nem beszéltem még az űrbalesetekről, most pótolom ezt a hiányosságot. Az űrtevékenységre jellemző alapos előkészítés és ellenőrzés egy idő után rutinszerűvé válhat és a szakemberek figyelme másfelé fordul vagy egy előforduló hibát nem mérnek fel helyesen. Ez az űrkatasztrófák leggyakoribb oka. Aktív űrrepülésen eddig csak négy alkalommal fordult elő ilyen, a repülések kritikusnak nevezett időszakában, mint a leszállás vagy az indítás. Több halálos baleset fordult elő még az indítás előtti felkészülés során.
Űrkatasztrófák
1960. október 24. – Nyegyelin-katasztrófa
126 ember halt meg egy szovjet ballisztikus rakéta felrobbanása miatt.
1967. január 27. – Apollo–1
Gyakorlás közben kigyulladt az indítóállványra felszerelt Apollo–1 kabinja, és a benn lévő három űrhajós, Virgil Grissom, Edward White és Roger Chaffee elégett.
1967. április 23. – Szojuz–1
A Szojuz–1 űrhajó ejtőernyője visszatéréskor nem nyílt ki, és a visszatérő kapszula, fedélzetén Vlagyimir Komarovval becsapódott Kazahsztánban.
1971. június 29. – Szojuz–11
A Szojuz–11 fedélzetén Georgij Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Pacajev éppen visszatérőben volt a Szaljut–1 űrállomásról, amikor az űrhajóból megszökött a levegő. Az űrhajósok megfulladtak.
A Challenger űrrepülőgép felrobbanása
1986. január 28. Challenger űrrepülőgép, STS–51–L, Challenger-katasztrófa
A küldetés 73. másodpercében a Challenger űrrepülőgép felrobbant, és a fedélzeten lévő hét űrhajós, Francis Scobee, Judith Resnik, Ellison Onizuka, Ronald McNair, Michael J. Smith, Gregory Jarvis, Christa McAuliffe meghalt.
1996. február 15.
Egy kínai CZ–3B rakéta indítás után becsapódott egy Xichang űrközponthoz közeli faluba. Hat ember meghalt és 57 megsebesült.
2003. február 1. Columbia űrrepülőgép, STS–107, Columbia-katasztrófa
A visszatérés során a Columbia űrrepülőgép a levegőben szétesett és hétfős személyzet meghalt: Willie McCool, Dave Brown, Michael P. Anderson, Rick Husband, Kalpana Chawla, Laurel Clark, Ílán Rámón.
2003. augusztus 22. Brazíliai rakétarobbanás
Az indításra való felkészülés közben a brazíliai Alcantara űrközpontban váratlanul beindultak egy VLS–3 hordozórakéta hajtóművei, ami 21 ember ölt meg.
Egyéb balesetek
Az Apollo-13 műszaki modulja a leváló parancsnoki modulból fényképezve. A jobb oldalon látszanak a robbanás következményei
Az űrtevékenységhez kapcsolódó súlyos, de nem halálos balesetek:
1970. április 14. – Apollo–13
Az Apollo-13 volt az Apollo-program egyetlen sikertelen küldetése a Holdhoz. Repülés közben felrobbant az Apollo űrhajó egyik oxigéntartálya. Az űrhajósoknak a holdkomp rendszereit felhasználva sikerült visszatérniük a Földre.
1997. június 25. – Mir, Progressz M-34
Nekiütközött a Mir űrállomás Spektr moduljának a Progressz M-34 teherűrhajó. A modulon keletkező résen szivárogni kezdett a levegő, az állomáson a belső nyomás jelentősen lecsökkent, ezért a modult hermetikusan lezárták. A napelem táblákban is jelentős kár keletkezett. Jelenleg több űrszonda is úton van a Naprendszerben és azon túl. A legismertebbek a Voyager-1 és Voyager-2, amelyek már az Oort-felhő közelében járnak, hatalmas távolságban a Naptól, és még rádiójelek formájában küldenek adatokat a Földre. Emellett idén (2025-ben) indultak illetve úton vannak többek között a Mars felé az Escapade űrszondák, amelyek a NASA kereskedelmi megoldásokkal működő tudományos küldetései, valamint az Intuitive Machines és Astrobotics holdjáró leszállószondái, például a Nova-C és Griffin, amelyek a Hold felszínére tartanak. A japán ispace cég Hakuto-R Mission-2 szondája is úton van a Hold felé. Különféle további missziók is tervezettek vagy úton vannak, például az izraeli Beresheet-2 vagy a kínai Tianwen-2 kisbolygó mintahozó szonda. Ezek a missziók különböző célpontokat érintenek, mint a Hold, Mars, vagy földközeli kisbolygók. A bolygók, holdak, aszteroidák és meteoritok, többféle ásványt találunk, aszteroidákban, mint a Bennu, amelyet az OSIRIS-REx misszió vizsgált, szerves anyagokkal és életalkotó elemekkel rendelkező ásványokat találtak. A Mars felszínén pedig előfordulnak drágakövekhez hasonló ásványok, illetve calcium-oxid és calcium-hidroxid jellegű anyagok is. A meteorítokban is sokféle ásvány található, melyek ugyanúgy vizsgálhatók a Földön. A Holdon található anyagok között vas, magnézium, kalcium, titán és alumínium bőségesen van. Fontosabb a Mars és a Jupiter pályája között keringő 16 Psyche kisbolygó, amelyről ismert, hogy gazdag arany-, platina- és nikkelkészletű, de van irídium és ózmium é más ritka fémek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése