A Neumann-elv fogalma

A Neumann elvű számítógép

Az ENIAC az első elektronikusan működő számítógép építési tapasztalatai alapján fogalmazta meg Neumann János 1946-ban a számítógép építésének máig ható elveit.

Neumann-elvek:

1. A számítógép legyen teljesen elektronikus, külön vezérlő és végrehajtóegységgel rendelkezzen
2. Kettes számrendszert használjon
3. Az adatokat és a programokat ugyanabban a belső tárban, a memóriában legyenek
4. A számítógép legyen univerzális Turing-gép
Az EDVAC volt 1949-ben amely már a Neumann –elveken épült.

A Számítógép elvi felépítése:

• CPU processzor, amely feladata a számítógép vezérlése CU és az aritmetikai logikai műveletek ALU elvégzése. A processzorokat a műveleti sebességgel (MIPS), órajel frekvenciával GHz), Hány bites, Cash memória méretével.

• OM operatív memória, amely tárolja az éppen futó programokat és a feldolgozás alatt lévő adatokat.
  A memóriának két fajtája van a ROM típusú csak olvasható, (van újraírható: EPROM)
  a RAM típusú irható és olvasható. A gép kikapcsolása után az adatokat elveszti.
  jellemzésük: működési elvükkel, a kapacitásukkal, órajel frekvenciával

• Háttértárak: a nagymennyiségű adatok tárolása a feladatuk. Az információt a gép kikapcsolása után is megőrzik.
  Jellemzésük: működési elvükkel, a kapacitásukkal, sebességük alapján.
  Működési elvük szerint:
• Mágneses elven működő: hajlékony lemezes (FDD), merevlemezes (HDD) meghajtó, mágnesszalagos egység (streamer).
• Optikai elven működő. Egyszer írható optikai lemezek (CD ROM), vagy többször újraírható lemezek (CD-RW), digitális videolemezek (DVD)
• Elektromos elven a RAM és a ROM tulajdonságait ötvözve működő: Flash drive.

• Beviteli (input) egységek - feladatuk az információ bevitele a számítógépbe.

• Kiviteli (output) egységek - feladatuk a feldolgozott információ megjelenítése

http://bodaistvan.hu/infalap/08_Neumann_elvek.html#tartalom