Űrháború 2026

A modern kor űrháborúi a ritka ásványkincsek kibányászásáért fognak folyni az űrben USA, Oroszország, Kína, India, Izrael és Japán részvételével.  A földközeli objektumokon (kisbolygók, aszteroidák) előfordulhatnak némelyikük, például platina és platinafémek (ródium, palládium, irídium, ozmium) gyakran kapcsolódnak a platina-csoport elemeihez, amelyek szűk körben találhatók meg néhány vas-nikkel aszteroidában. Részletek a platina-csoport elemeiről és előfordulásukról: A platina-csoport elemei: ruténium, ródium, palládium, ozmium, irídium, platina. Ezek az elemek főként vas-nikkel aszteroidákban fordulnak elő, amelyek a Naprendszer korai anyagából származnak. Az arany és rénium is előfordulhat aszteroidákban, bár utóbbi ritkább. A titán és scandium a Földön viszonylag gyakoribb elemek, és előfordulhatnak kisbolygókon is, de kevésbé olyan formában, hogy kimagasló mennyiségben bányászhatók legyenek. Rengeteg szondát küldtek már eddig is ki az objektumokra ezzel a céllal.

Naprendszer kutatási programok az ország és a kezdés éve

Horizon 2000 – Európa, 1985

Discovery-program – USA, 1992

New Millennium-program – USA, 1994

Mars Surveyor – USA, 1994

Horizon 2000 Plus – Európa, 1995

Mars Exploration Program – USA, 2000

Cosmic Vision – Európa

Scout-program – USA

Aurora-program – Európa, 2002

Prometheus-program – USA

New Frontiers – USA Nap

Pioneer-program – keringő egységek (USA, 1958-1973)

Helios-program – keringő egységek (Európa, 1974-1976)

Ulysses űrszonda – keringő egység (Európa, 1990)

SOHO – L1 pont (USA, Európa, 1995)

Genesis űrszonda – anyagminta visszahozó küldetés (USA, 2001)

STEREO – keringő egység (USA, 2006)

Parker Solar Probe (USA, 2018)

Solar Dynamics Observatory PICARD

Solar Sentinels az űrprogram, amely az európai Kopernikusz (Copernicus) földmegfigyelő műholdflotta része, és több különböző Sentinel műholdból áll (pl. Sentinel-1, Sentinel-2, Sentinel-3, Sentinel-6 stb.). Ezek a műholdak különféle feladatokat látnak el, főleg a Föld megfigyelésére, például radaros távérzékelésre, óceánok, légkör és szárazföld megfigyelésére a klímaváltozás követéséhez és egyéb tudományos célokra. A legújabb példa a Sentinel-6B, melyet 2025 novemberében indítottak, és amely az óceánfelszín magasságának mérésére szolgáló radaros altiméteres műhold, az előző Sentinel-6A műhold utódja. Ez az űreszköz az óceánok és a klíma hosszú távú vizsgálatában játszik kulcsszerepet, a NASA, az ESA és az Európai Unió együttműködésében valósult meg

Solar Orbiter – keringő egység (Európa, 2015)

NASA SDO napkutató szondája 2010 körül indult, naptevékenységet figyel.

Skylab–program az Amerikai Egyesült Államok negyedik űrprogramja volt 1973-1974 között

Merkúr

Mariner-program – megközelítés és keringő egységek (USA, 1962-1973)

Mariner–10 – a Merkúr első megközelítése (USA, 1973)

MESSENGER – keringő egység (USA, 2004)

BepiColombo – keringő egységek (Merkúr, 2013)

Vénusz

Venyera-program – keringő és leszállóegységek (Szovjetunió, 1961-1983)

Mariner-program – megközelítés és keringő egységek (USA, 1962-1973)

Zond-program – megközelítés (Szovjetunió, 1964)

Pioneer Venus-program – keringő egység, légköri szondák (USA, 1978)

Pioneer Venus Orbiter

Pioneer Venus Multiprobe

Vega-program – keringő és leszállóegységek, üstökös megközelítés (Szovjetunió, 1984)

Magellan űrszonda – keringő egység (USA, 1989)

Venus Express – keringő egység (Európa, 2005)

Planet-C – keringő egység (Japán, 2010)

Hold

Luna-program – keringő és leszállóegységek, anyagminta visszahozó küldetések (Szovjetunió, 1959-1976)

Ranger-program – becsapódó szondák (USA, 1961-1965)

Zond-program – személyzet nélküli űrhajók (Szovjetunió, 1964-1970)

Surveyor-program – leszállóegységek (USA, 1966-1968)

Lunar Orbiter-program – keringő egységek (USA, 1966-1967)

Lunohod-program – holdautók (Szovjetunió, 1970-1973)

Hiten és Hagoromo (Muses-A) – keringő egység és becsapódó szonda (Japán, 1990)

Clementine – keringő egység (USA, 1994)

AsiaSat-3 – távközlési hold (Kína, 1997)

Lunar Prospector – keringő egység (USA, 1998)

SMART–1 – keringő egység, technológiai küldetés (Európa, 2003)

Lunar A – keringő egység, penetrátorok (Japán, 2005)

SELENE – keringő egység (Japán, 2005)

Csang-o–1 – keringő egység (Kína, 2006)

Csandrajáan–1 – keringő egység (India, 2008)

Lunar Reconnaissance Orbiter – keringő egység (USA, 2008)

LCROSS – becsapódó szonda, a LRO-val együtt indul (USA, 2008)

Lunar Giant Basin Sample Return – anyagminta visszahozó küldetés (USA, 2009)

GRAIL – keringő egység (USA, 2011)

Csang-o–2 – keringő egység (Kína, 2012)

Lunar Atmosphere and Dust Environment Explorer – keringő egység (USA, 2013)

Csang-o–3 – leszállóegység és holdautó (Kína, 2013)

Csang-o–4 – leszállóegység és holdautó (Kína, 2018)

Csandrajáan–2 – keringő és leszállóegység, holdautó (India, 2019)

Csang-o–5 – leszállóegység (Kína) Ásványkincsek után kutatnak

Mars

Mariner-program – megközelítés és keringő egységek (USA, 1962-1973)

Zond-program – személyzet nélküli űrhajók (Szovjetunió, 1964-1970)

Marsz-program – keringő és leszállóegységek (Szovjetunió, 1962-1996)

Viking-program – keringő és leszállóegységek (USA, 1975)

Fobosz-program – keringő és leszállóegységek (Fobosz hold) (Szovjetunió, 1988)

Mars Observer – keringő egység (USA, 1992)

Mars Global Surveyor – keringő egység (USA, 1996)

Mars Pathfinder – leszállóegység, Sojourner marsautó (USA, 1996)

Mars Climate Orbiter – keringő egység (USA, 1998)

Nozomi (Planet-B) – keringő egység (Japán, 1998)

Mars Polar Lander – leszállóegység (USA, 1999)

Deep Space–2 – penetrátorok (USA, 1999)

Mars Odyssey – keringő egység (USA, 2001)

Mars Express – keringő egység, Beagle 2 leszállóegység (Európa, 2003)

Mars Exploration Rover – Spirit (MER-A) és Opportunity (MER-B) marsautók (USA, 2003)

Mars Reconnaissance Orbiter – keringő egység (USA, 2005)

Phoenix űrszonda – leszállóegység (USA, 2007)

Mars Science Laboratory – marsautó (USA, 2009)

ExoMars – marsautó (Európa, 2009)

Fobosz-Grunt – anyagminta visszahozó küldetés a Fobosz holdhoz (Oroszország, 2009)

Mars Telecommunications Orbiter – adatközvetítő hold (USA, 2009)

Mars Science Laboratory – leszállóegység, marsjáró (USA, 2011)

Mars Orbiter Mission – keringő egység (India, 2013)

Mars Sample Return – anyagminta visszahozó küldetés (USA, 2014)

Mars Gravity Biosatellite – keringő egység (USA)

InSight – leszállóegység (USA, 2018)

Mars 2020 - leszállóegység

Kisbolygók felé

 

NEAR Shoemaker – keringő egység (USA, 1996)

Deep Space–1 – kisbolygó és üstökös megközelítés, technológiai küldetés (USA, 1998)

Hayabusa (Muses-C) – anyagminta visszahozó küldetés (Japán, 2003)

Dawn – keringő egység (USA, 2006)

Jupiter

Pioneer-program – megközelítés, Pioneer-10, Pioneer-11 (USA, 1958-1973)

Voyager-program – megközelítés (USA, 1977)

Galileo űrszonda – keringő egység, légköri szonda (USA, 1989)

Ulysses űrszonda – megközelítés (Európa, 1990)

Cassini–Huygens – megközelítés (USA, Európa, 1997)

New Horizons – megközelítés (USA, 2006)

Juno – keringő egység (USA, 2011)

Szaturnusz

Pioneer-program – megközelítés (USA, 1958-1973)

Voyager-program – megközelítés (USA, 1977)

Cassini–Huygens – keringő és leszállóegység (Titán) (USA, Európa, 1997)

Huygens – leszállóegység (Európa, 1997)

Uránusz

Voyager-program – megközelítés (USA, 1977)

Neptunusz

Voyager-program – megközelítés (USA, 1977)

Neptune Orbiter – keringő egység (USA, 2017)

Pluto

New Horizons – keringő egység (USA, 2006)

Üstökösök felé küldött szondák;

International Cometary Explorer (ICE) – megközelítés (USA, 1978)

Vega-program – üstökös megközelítés (Szovjetunió, 1984)

Giotto – üstökös megközelítés (Európa, 1986)

Sakigake – üstökös megközelítés (Japán, 1986)

Suisei – üstökös megközelítés (Japán, 1986)

Deep Space–1 – kisbolygó és üstökös megközelítés, technológiai küldetés (USA, 1998)

Stardust – anyagminta visszahozó küldetés (USA, 1999)

CONTOUR – üstökös megközelítés (USA, 2002)

Rosetta – keringő és leszállóegység (Európa, 2003)

Deep Impact – keringő és becsapódó egység (USA, 2005)

Juno szonda: 2016. július 4-én állt keringésbe a Jupiter körül. Ez volt az első bolygóközi szonda, amely napelemeket használt az áramtermeléshez, fő célja a Jupiter légkörének, mágneses terének és holdjainak vizsgálata volt.

Voyager-1 és Voyager-2: Bár ezek az űrszondák 1977-ben indultak, a 2016-2025 időszakban is aktívak voltak, és folytatták a Naprendszer külső határainak és a csillagközi tér felderítését. Például a Voyager-1 2012-ben érte el a helioszféra határát, a Voyager-2 csak 2018-ban. A NASA igyekszik meghosszabbítani működésüket 2030-as évekig, de 2025-26-ban több műszert is lekapcsolnak az energiatakarékosság miatt.

Ezeken kívül 2016-2025 között a főbb küldetések között kiemelkedett a Juno Jupiter-kutató szonda indítása, míg a Voyagerek a már hosszú ideje tartó Naprendszeren túli küldetéseiket folytatták.

Részletes listát a küldetések pontos dátumaival, céljaival más forrásokban is találhatunk, de a főbb szondák ezen időszakban a Juno és a Voyager-ek voltak. Több tucat űrszondát bocsátottak még fel titokban az amerikai a kínai és az orosz valamint a japán cégek, amikről nincs tudomásunk.

Nem beszéltem még az űrbalesetekről, most pótolom ezt a hiányosságot. Az űrtevékenységre jellemző alapos előkészítés és ellenőrzés egy idő után rutinszerűvé válhat és a szakemberek figyelme másfelé fordul vagy egy előforduló hibát nem mérnek fel helyesen. Ez az űrkatasztrófák leggyakoribb oka. Aktív űrrepülésen eddig csak négy alkalommal fordult elő ilyen, a repülések kritikusnak nevezett időszakában, mint a leszállás vagy az indítás. Több halálos baleset fordult elő még az indítás előtti felkészülés során.

Űrkatasztrófák

1960. október 24. – Nyegyelin-katasztrófa

126 ember halt meg egy szovjet ballisztikus rakéta felrobbanása miatt.

1967. január 27. – Apollo–1

Gyakorlás közben kigyulladt az indítóállványra felszerelt Apollo–1 kabinja, és a benn lévő három űrhajós, Virgil Grissom, Edward White és Roger Chaffee elégett.

1967. április 23. – Szojuz–1

A Szojuz–1 űrhajó ejtőernyője visszatéréskor nem nyílt ki, és a visszatérő kapszula, fedélzetén Vlagyimir Komarovval becsapódott Kazahsztánban.

1971. június 29. – Szojuz–11

A Szojuz–11 fedélzetén Georgij Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Pacajev éppen visszatérőben volt a Szaljut–1 űrállomásról, amikor az űrhajóból megszökött a levegő. Az űrhajósok megfulladtak.

A Challenger űrrepülőgép felrobbanása

1986. január 28. Challenger űrrepülőgép, STS–51–L, Challenger-katasztrófa

A küldetés 73. másodpercében a Challenger űrrepülőgép felrobbant, és a fedélzeten lévő hét űrhajós, Francis Scobee, Judith Resnik, Ellison Onizuka, Ronald McNair, Michael J. Smith, Gregory Jarvis, Christa McAuliffe meghalt.

1996. február 15.

Egy kínai CZ–3B rakéta indítás után becsapódott egy Xichang űrközponthoz közeli faluba. Hat ember meghalt és 57 megsebesült.

2003. február 1. Columbia űrrepülőgép, STS–107, Columbia-katasztrófa

A visszatérés során a Columbia űrrepülőgép a levegőben szétesett és hétfős személyzet meghalt: Willie McCool, Dave Brown, Michael P. Anderson, Rick Husband, Kalpana Chawla, Laurel Clark, Ílán Rámón.

2003. augusztus 22. Brazíliai rakétarobbanás

Az indításra való felkészülés közben a brazíliai Alcantara űrközpontban váratlanul beindultak egy VLS–3 hordozórakéta hajtóművei, ami 21 ember ölt meg.

Egyéb balesetek

Az Apollo-13 műszaki modulja a leváló parancsnoki modulból fényképezve. A jobb oldalon látszanak a robbanás következményei

Az űrtevékenységhez kapcsolódó súlyos, de nem halálos balesetek:

1970. április 14. – Apollo–13

Az Apollo-13 volt az Apollo-program egyetlen sikertelen küldetése a Holdhoz. Repülés közben felrobbant az Apollo űrhajó egyik oxigéntartálya. Az űrhajósoknak a holdkomp rendszereit felhasználva sikerült visszatérniük a Földre.

1997. június 25. – Mir, Progressz M-34

Nekiütközött a Mir űrállomás Spektr moduljának a Progressz M-34 teherűrhajó. A modulon keletkező résen szivárogni kezdett a levegő, az állomáson a belső nyomás jelentősen lecsökkent, ezért a modult hermetikusan lezárták. A napelem táblákban is jelentős kár keletkezett. Jelenleg több űrszonda is úton van a Naprendszerben és azon túl. A legismertebbek a Voyager-1 és Voyager-2, amelyek már az Oort-felhő közelében járnak, hatalmas távolságban a Naptól, és még rádiójelek formájában küldenek adatokat a Földre. Emellett idén (2025-ben) indultak illetve úton vannak többek között a Mars felé az Escapade űrszondák, amelyek a NASA kereskedelmi megoldásokkal működő tudományos küldetései, valamint az Intuitive Machines és Astrobotics holdjáró leszállószondái, például a Nova-C és Griffin, amelyek a Hold felszínére tartanak. A japán ispace cég Hakuto-R Mission-2 szondája is úton van a Hold felé. Különféle további missziók is tervezettek vagy úton vannak, például az izraeli Beresheet-2 vagy a kínai Tianwen-2 kisbolygó mintahozó szonda. Ezek a missziók különböző célpontokat érintenek, mint a Hold, Mars, vagy földközeli kisbolygók. A bolygók, holdak, aszteroidák és meteoritok, többféle ásványt találunk,  aszteroidákban, mint a Bennu, amelyet az OSIRIS-REx misszió vizsgált, szerves anyagokkal és életalkotó elemekkel rendelkező ásványokat találtak. A Mars felszínén pedig előfordulnak drágakövekhez hasonló ásványok, illetve calcium-oxid és calcium-hidroxid jellegű anyagok is. A meteorítokban is sokféle ásvány található, melyek ugyanúgy vizsgálhatók a Földön.  A Holdon található anyagok között vas, magnézium, kalcium, titán és alumínium bőségesen van. Fontosabb a Mars és a Jupiter pályája között keringő 16 Psyche kisbolygó, amelyről ismert, hogy gazdag arany-, platina- és nikkelkészletű, de van  irídium és ózmium é más ritka fémek.

Becsapódások

Naponta több tucat csapódik be a földbe. A méret és az anyag összetétele és a sűrűség, valamint a sebessége határozza meg mennyire veszélyes. Egy tömör vas másképpen viselkedik mint egy kavicsokból álló, vagy egy laza homokból álló. A 1908-as tunguszka folyó melletti esemény során Szibériában, egy légköri robbanás következtében egy kb. 200 méter átmérőjű égitest (valószínűleg egy kisbolygó vagy üstökösmag) robbant fel. A robbanás ereje 10-15 megatonna TNT-vel egyenértékű volt. Ennek hatására körülbelül 2000 négyzetkilométernyi területen pusztult el az erdő, mintegy 8 millió fa dőlt ki a robbanás epicentrumától 20-40 kilométer távolságban. Az úgynevezett "Távíró-erdő" a legbelső 4-5 kilométeres zónában található, ahol a fatörzsek egy része állva maradt, de ágai leégtek vagy letörtek. Egy  1000 tonnás aszteroida mekkora területet pusztítana el, az az aszteroida méretétől és sebességétől, valamint a becsapódás helyétől és egyéb körülményektől függ. Általánosságban véve, egy ilyen tömegű aszteroida 1000 tonna = 1 millió kilogramm súlyú lehet, ami azonban kicsi egy pusztító meteoritnak vagy kisbolygónak számít. A hasonló eseményekhez viszonyítva: A 2024 YR4 nevű, városromboló aszteroida, amely körülbelül 40-100 méter átmérőjű, akár 8 millió tonna TNT-vel egyenértékű légrobbanást okozhat, és mintegy 50 km sugarú körben pusztítana el mindent, 30 km-es körzetben minden fát gyökerestül kidöntve és 80 km-es körön belül jelentős károkat okozva. Ehhez képest egy 1000 tonnás aszteroida jóval kisebb méretű lehet, így a pusztítás területe is lényegesen kisebb lenne, vélhetően néhány hektáros területre korlátozódna. Konkrét számítás vagy becslés szerint például egy 1000 tonnás kőzet test simán betörhet a légkörbe, esetleg akár légrobbanást is okozhat, de egy városi kiterjedésű vagy annál nagyobb pusztítást általában nem. A pusztítás területe inkább a helyi körzetre korlátozódik, például néhány négyzetkilométeres vagy ennél kisebb terület lehet. Összefoglalva: egy 1000 tonnás aszteroida pusztítása általában kisebb területre, néhány négyzetkilométerre terjed ki, nem váltana ki continentális vagy óriási kiterjedésű pusztítást, de helyi jelentős károkat okozhat, ha egy NEWYORK méretű város közepén csapódik be, mert ott a népsűrűség magas. Tehát akár milliókat is megölhet.

Objektumok a közelünkben

Sok becsapódás volt és lesz, még, míg egyszer majd eljön a vég. Nézzük a fogalmakat. Az aszteroidák sziklás maradványok, amik a naprendszerünk bolygóinak korai kialakulásából származnak. Több mint 1 millió aszteroida létezik csak a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövben. Az üstökösök viszont inkább hatalmas hógolyókhoz hasonlíthatók, amik fagyott gázokból, porból és kövekből állnak. Mivel ezek is a naprendszer tagjai ugyanúgy a nap körül keringenek, mint az aszteroidák, viszont amikor ezek túl közel kerülnek hozzá, elkezdenek megolvadni. Ekkor egy gigantikus por- és gázfelhő szabadul fel, ami sokszor a legtöbb bolygónál is nagyobb lehet. A naprendszerben 3000 üstökösről tudunk, ami veszélyes. Sok olyan aszteroida csapódott már be a Földbe, amit az emberiség túl későn észlelt ahhoz, hogy egyáltalán esélyünk legyen megelőzni az ütközést. Gyakran későn észleljük az objektumot, vagy mert a nap felől jön, vagy pedig olyan kicsi hogy csak közvetlenül azelőtt veszünk csak észre, hogy belépett volna a Föld légkörébe. Ha a mérete nagyobb akkor mindig csak az ima maradt hátra.  A NASA Scout rendszere, ami folyamatosan esetleges becsapódások után kutat, kiszámítja az aszteroida pályáját, vektorát, sebességét. Ahhoz, hogy kiszúrjunk egy ehhez hasonló égi testet, a naprendszer pásztázó távcsőnek pont jó időben, pont jó irányba kell néznie az égbolton. Például  2013. februárjában Cseljobinszk hatalmas robbanásra ébredhetett hajnalban, amikor a légkörben felrobbant egy kb. 17 méteres átmérőjű 10.000 tonnás meteorit. A relatíve kicsi méretéhez képest a robbanás hatalmas volt. Felért 500.000 tonnányi TNT erejével, ami a Hiroshima-i atombombának kb. a 30-szorosa. Az esetben 1200-an sérültek meg és az épületekben is nagy károkat okozott. De az a 10-15 kilométer széles aszteroida, ami a becsapódásával maga utánhagyta a Chikchulub krátert veszélyesebb volt. Ez lehetett az egyik fő oka a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kihalásának. A kráter, amit maga utánhagyott a Yucatan félszigeten 180 kilométer széles és 900 méter mély lett, ami érzékelteti, hogy ez nem csak egy kis kavics volt. A becsapódás mindent elpusztította közelben. A robbanás hullám rengeteg sziklásanyagot juttatott a légkörbe és kb. 1,5 kilométer magas cunamikat is okozott. A becsapódás miatt a légkörbe jutó rengeteg por elzárta a napfényt a földfelszíne elől, ami nem volt túl jó hatással a növényekre se. Úgyhogy mind a közvetlen pusztító erejével, mind a közvetett hatásokkal hatalmas károkat okozott a környezetben és az élővilágban. Végül pedig a teljes ökoszisztéma összeomlásához is vezetett. A következő egy 2km széles üstökösünk a Shoemaker-Levi 9 névre hallgat. Szerencsére ez már semmilyen veszélyt nem jelent számunkra, ugyanis 1994-ben a föld mellet elsuhant és a Jupiterrel ütközött. Az üstökös a Jupiter gravitációja miatt 20 darabra tört, amíg becsapódása 300 millió atombombának felelt meg. Az első darabka 60 km per szekundón sebességgel talált talajt, a törmelékek pedig 2-3 ezer kilométer magasra lőttek ki. Ha ez még nem ijesztene meg, az már megfog, hogy a légkör a robbanással keletkező tűzgoyó miatt a mérések szerint az ott átlagos minuszáznegyven celsiusz fokról értelen 23 ezer celsiusz fokra melegedett fel. Ezt megusztuk. De nem lélegezhetünk fel mert jött az összes eddigi objektum közül talán az Oumuamua a legérdekesebb, legalábbis ami az eredetét illeti. Az Oumuamua egy 400 méter hosszú szivar alakú sziklás jelenség volt, ami 2017-ben haladt el a Föld mellett. Mondjuk nem kell megijedni, mert tőlünk alig 41 millió kilométer távolságra suhant el, úgyhogy szerencsére kicsit se közel. Talán még érdekesebbé teszi, hogy azóta se tudjuk pontosan mi is volt ez. Még csak az se sikerült pontosan meghatározni, hogy az űr melyik részéről érkezett, mert egyetlen csillagrendszerhez se tudjuk kötni. Csak az biztos, hogy a naprendszeren kívülről érkezett. Nagyon messze volt tőlünk úgy, hogy biztonságban voltunk, de egy ekkora üstökös, jó nagy pusztítás végzett volna a bolygónkon. Ha becsapódna, teljes sötétségbe borulna minden. A légkörben maradó por és törmelék miatt a növények, állatok és mi, emberek is hamar elpusztulnánk, mivel mind függünk a napfénytől, amit ezek elzárnának a bolygónk elől. Az Oumuamua-ról egyébként készítettünk már egy részletesebb videót korábban, amit a jobb felső sarokban találsz. A Ceres-től se kell félni, de nem azért, mert akkora biztonságban lennénk tőle. Sokkal inkább azért nincs miért aggódni, mert ha ez becsapódna, egy szempillantás alatt pusztítaná el a Földet és rajta mindent. Szóval kb. észre se vennénk. A Ceres a Mars és a Jupiter között húzódó aszteroide öv legnagyobb objektuma. Mármint annyira, hogy az öv teljes tömegének a 25%-át teszi ki. A Sogara 476 km, ami a dínókat kipusztító csikcsulúb alig 60-szorosa. Sőt, ez már igazából nem is aszteroide, hanem egy törpebolygó, bár tény, hogy a naprendszer legkisebbje.A becsapódás elvileg nagyjából 10 km távolítaná el a Földkérekből, amit hiperszonikus lökéshullámok követnének az egész bolygón. A robbanáskor keletkező tűzgolyó pedig mindent elégetne, ami csak az útjába kerül. Egyszerűen semminek se lenne esélye a túlérésre. A Föld maga is egy izó tűzgolyóvá és megolvadt kőzettömbé válna. Hogy mennyire jelent veszélyt ránk, az függ a mérettől a tömegtől és az összetételtől.

Jó példa erre a Barringer-kráter, más néven arizonai meteoritkráter, a világ egyik legismertebb becsapódási krátere, amely Arizonában, Flagstafftól keletre található. A kráter átmérője 1200 méter, mélysége pedig 170 méter, és körülötte 45 méter magas perem húzódik. A krátert egy mintegy 45 méter átmérőjű, 300 000 tonna tömegű vasmeteorit hozta létre nagyjából 50 ezer évvel ezelőtt, amely 19 km/s sebességgel csapódott be. A kráter becsapódásos eredetét eleinte vitatták, de 1960-ra tudományosan is bizonyították, elsősorban a kráterben található, magas hőmérséklet és nyomás hatására keletkezett ásványok alapján. A Barringer-kráter ma látogatóközponttal rendelkezik, ahol a becsapódás mechanizmusát is bemutatják, sőt a meteorit legnagyobb, mintegy 800 kg-os darabja is megtekinthető.

Helyszín: Arizona, Flagstafftól keletre Átmérő: 1200 méter Mélység: 170 méter Perem magassága: 45 méter Létrehozó meteor mérete: kb. 45 méter átmérőjű vasmeteorit Becsapódás sebessége: 19 km/s

Kor: kb. 50 ezer év Becsapódásos eredet igazolva 1960-ban...

Ha az ütközés a közelünkben történik valamelyik bolygóval, az is végzetes lehet számunkra, mert a következménye a kirepülő darabok, végzetes random ütközést okozhatnak vagy a gravitációs viszonyok megváltoztatását ami szintén végzetes lehet, hiszen az elmozdulás a nap felé hőmérséklet növekedést az ellenkező irányban pedig kritikus lehűlést okozna.

Ütközés

Naprendszer

Aszteroida

SURVIVER

A matematikai esély csekély a túlélésre, de nem szabad tájékoztatni a plebejus népet, mert kiszámíthatatlan zavargásokhoz vezethet egy katakrizma ismerete,  Csak az utóbbi 10 évben több veszélyesen közeli elhaladást észleltünk, amelyek közül a legjelentősebbek a következők:

A Bennu ami 500 méter átmérőjű, potenciálisan veszélyes aszteroida. A becsapódás kockázata sajnos nem zárható ki. Olyan közel jött, hogy a NASA 2023 szeptemberében földmintát vett róla. Az aszteroida legvalószínübb ütközési esélye 1:1750-hoz, de ez az esély mindössze körülbelül 0,03-0,06%, ami 2182. szeptember 24-én következhet be. A NASA már dolgozik azon, hogy lehetne eltéríteni pályájáról. Legközelebb 2135-ben kerülhet a Földhöz, akkor talán nem fog becsapódni, az objektum repülése során viszont a Föld gravitációja hatással lesz rá és az ő gravitációja is pályamódosítást végezhet a földön. Az objektum a Holdhoz képest is közel haladhat el, a becsapódás kockázata sajnos nem zárható ki. Olyan közel jött, hogy a NASA 2023 szeptemberében földmintát vett róla. Az aszteroida ütközési esélye  2182. szeptember 24-én a legvalószínübb. A NASA már dolgozik azon, hogy lehetne eltéríteni pályájáról. A Bennu kisbolygóról mintát az OSIRIS-REx űrszonda vett 2020 október 20-án. Az űrszonda egy robotkarral szedte le az 500 méter átmérőjű Bennu egy részéről a kőzeteket, majd egy kapszulában a mintákat 2023-ban visszahozta a Földre. A begyűjtött minta mintegy 120 gramm szürke-fekete port tartalmaz. Ezek a minták szénvegyületeket, vízvegyületeket, agyagásványokat és az élet építőköveit, például aminosavakat és nukleobázisokat is tartalmaznak. Persze érthető okok miatt erről és a többiről sem tájékoztatják a lakosságot. Nem kell megijedni, ahol becsapódik meghal ugyan néhány millió ember, de a földi élet elpusztításához 10km-nél nagyobb méret kell.

Ütközés

Mintavétel

A másik a 29075 (1950 DA): ami 2 km-es aszteroida, 1:34 500-hoz eséllyel ütközhet az emberiségre globális károkat okozva.

A következő a 2023 TL4: Egy kisebb, de még mindig potenciálisan veszélyes aszteroida, amely 2119-ben ütközhet, sajnos 1:181 000-hez rá az esély.

A következő a 99942 Apophis, ami legközelebb 2029-ben halad el mellettünk reményeink szerint 20 000 mérföld távolságban, ha jók a számításaink. Persze csak 340m átmérőjű.

Itt van még a  2022 AP7: Ez a 1,5 km széles aszteroida az elmúlt 8 év legnagyobb potenciálisan veszélyes felfedezett objektuma, jövőben esetleges becsapódási pályája lehet.

2001 WN5: Körülbelül 1 km-es aszteroida, amely 2028-ban  ijesztően közel jön, közelebb lesz mint a hold, szabad szemmel is látható lesz.

A számítások gyakran pontatlanok, mert sok gravitációs tényező befolyásolja az objektumok mozgásának irányvektorát.

Szabó László István

Szabó László István, known as the Demecseri poéta (Demecser poet), is a polymath, educator, researcher, aesthete, essayist, writer, poet, publicist, and critic. Born on May 15, 1964, in Kemecse, Szabolcs-Szatmár-Bereg County, Hungary, he has lived, worked, and created art in Demecser for 30 years and currently resides in Nyíregyháza. He is a computer science and IT teacher by profession and holds expertise in 15 different fields. His work spans various literary and intellectual pursuits, and he has contributed significantly to Hungarian culture and education. Szabó László István is highly regarded for his literary and scholarly contributions, blending his talents as a poet with those of a researcher and essayist. His description as a "polihisztor" (polymath) highlights his wide-ranging knowledge and skills across multiple disciplines, making him a prominent cultural figure in his region.He also maintains an active presence online and through public engagements related to literature, education, and science, which reflects his multifaceted interests and extensive contributions as an intellectual and artist from the Demecser region. your books Demecser a rétköz gyöngyszeme, a sorok között, nem csak a húszévesek a világháló, Demecseri poémák Szabó László István, known as the Demecseri poéta, is a Hungarian polymath born on May 15, 1964, in Kemecse, Szabolcs-Szatmár-Bereg County. He lived and worked in Demecser for 30 years and currently resides in Nyíregyháza. He is a teacher of computer science and IT with expertise in 15 professions. His multifaceted work spans poetry, essays, research, criticism, and publicism, characterized by a critical and often sarcastic view of society. His literary career began over four decades ago, earning him awards like the Mécs László and Nívó prizes. His writings often address social contradictions with wit and provoke reflection, sometimes using indirect expressions that require reading "between the lines".His notable books include: "Nem csak a húszéveseké a világháló" (Not Only Twenty-Year-Olds Own the Internet) "A sorok között" (Between the Lines) "Demecseri poémák" (Demecser Poems) "Demecser a Rétköz gyöngyszeme" (Demecser, the Pearl of Rétköz), which summarizes his local historical and cultural research. His family roots trace back to nobility awarded by the Transylvanian prince Apafi Mihály in 1677, with the family name evolving from Szentmártoni to Szabó. He blends conservative and liberal views, showing a unique critical stance as an "advocatus diaboli" (devil's advocate) towards the world. Besides his literary work, he works as an adult education expert and examination chair for Hungary’s Ministry of Human Resources.This makes Szabó László István a distinctive cultural and intellectual figure known as the Demecseri poet with broad contributions across literature, teaching, and social critique.

A 3I/ATLAS-ról

A kérdésre válaszolva, kedves diákok, ha egy objektum 60km/s sebességgel akar ütközni a földdel az fog is, mert az emberiség nem rendelkezik olyan fejlettségi szinttel, hogy képes legyen kikerülni vagy eltéríteni egy ilyen sebességgel érkező objektumot, vagyis az az emberiség kipusztításával járna. A 3I/ATLAS aszteroida (vagy csillagközi üstökös) a Naprendszeren belül 2025. október 29-én érte el a legközelebbi pontját a Naphoz, majd december 19-én lesz a legközelebb a Földhöz, ekkor körülbelül 1,80 csillagászati egységre (269 millió kilométer) lesz tőlünk. Ez a távolság nem jelent semmilyen ütközési veszélyt a Földre nézve, és a tudósok szerint az esélye annak, hogy bármelyik bolygóval ütközzön, rendkívül alacsony, de ha mégis bekövetkezne lehet hogy a törmelékeke is alkalmasak lennének a földi élet kipusztítására. A 3I/ATLAS a Naprendszeren áthaladva 2026 márciusában nagyjából 0,36 csillagászati egységre (54 millió kilométer) halad majd el a Jupitertől, majd elhagyja a Naprendszert és továbbhalad a csillagközi térben. Összességében tehát a 3I/ATLAS nem fog ütközni egyetlen bolygóval sem, és nem fenyeget becsapódás veszéllyel a Föld vagy más bolygók számára. A 3I/ATLAS nevű intersztelláris objektum a Naprendszeren körülbelül 60 km/s sebességgel (azaz másodpercenként 60 kilométerrel) halad át. Ez a sebesség a Naphoz viszonyított, és a Nap közelében, perihéliumnál éri el a maximális értékét, amely 2025 októberében volt, amikor mintegy 1,38 csillagászati egység (körülbelül 206 millió km) távolságra haladt el a Naptól. A 3I/ATLAS hiperbolikus pályán halad, azaz nem kötődik gravitációsan a Naprendszerhez, hanem továbbutazik a világegyetemben, sebessége a Nap körüli áthaladás során sem csökken nullára, csak fokozatosan lassul. A sebessége nagyjából 216 000 km/óra (60 km/s) a Naprendszeren való haladáskor, ami rekordnak számít csillagközi objektumok között. Nagy a valószínűsége annak hogy túléli az emberiség ezt a találkozást, de sajnos benne van a pakliban a legrosszabb koreográfia is. Azért nem mondják el a közvéleménynek ezeket, mert nem akarnak pánikot kelteni, ha bekövetkezik senki nem fog szenvedni, észre sem vesszük a dolgot. Blessed are the poor in spirit: for theirs is the kingdom of heaven.

Szentmártony Demecseri Szabó László István nemzetes Úr!

Vitéz Szentmártony Demecseri Szabó László István nemzetes Úr, egy közismert polihisztor, aki tanár, kutató, esztéta, esszéista, író, költő, publicista és kritikus is. 1964. május 15-én született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecsén. Harminc évig Demecserben élt, dolgozott és alkotott, jelenleg pedig Nyíregyházán él. Számítástechnika és informatika tanárként is tevékenykedik, a műszaki informatika és informatika tudományok rendes tanára. Több mint tizenöt különböző szakmával rendelkezik. Szabó László István sokoldalu, munkássága sokrétű és szerteégazó, több tudományterületen is jelentőset alkotott. Négy évtizede publikál verset és írásokat. Munkáit gúnyos szarkazmussal, gyakran a sorok között rejtve, társadalmi kritikákat is tartalmaznak. Felnőttképzési szakértőként és vizsgaelnökként is dolgozik az Emberi Erőforrás Minisztériumnál, és nagy hangsúlyt fektet a senior korosztály digitális írástudásának fejlesztésére. Művészi és tudományos munkássága során több könyvet jelentetett meg, fontosabb művei között szerepelnek: "Nem csak a húszéveseké a világháló", "A sorok között", , a Demecseri poémák", valamint helyismereti kutatásai gyümölcseit összegzi a "Demecser a Rétköz gyöngyszeme" című könyv. Apafi Mihály erdélyi fejedelem álral 1677-ben adományozott armálisban a Szentmártony nemesi címmel ruházta fel családját. Munkásságát Mécs László-díjjal és Nívódíjjal ismerték el. Emellett jelentős szerepet vállal a digitális technológiai oktatásban is, célja az informatika egyszerű és hozzáférhető oktatása minden korosztály számára. Advocatus diabloként szemléli a világot, a konzervatívok között liberális, a liberálisok között pedig konzervatív.

Who it the istvan laszlo szabo?

István László Szabó, known also as Demecseri Szabó László István, is a Hungarian polymath born on May 15, 1964, in Kemecse, Szabolcs-Szatmár-Bereg County. He is a poet, polymath, teacher, researcher, aesthete, essayist, writer, poet, publicist, and critic. He has 15 professions and has worked and lived for about thirty years in Demecser, currently residing in Nyíregyháza. He is an ordinary professor of computer science and information technology, and has a broad career spanning teaching, writing, and research. His literary works often contain social criticism and ironic sarcasm, presenting a reflective mirror on society. He has published several books including "Nem csak a húszéveseké a világháló" (The internet is not only for twenty-year-olds), "A sorok között" (Between the Lines), "Demecser," "Demecseri poémák" (Demecser Poems), and local historical research works such as "Rétköz gyöngyszeme" (The Pearl of Rétköz). His work has received awards like the Mécs László Prize and the Nívó Prize. His ancestors include nobility connected to Mihály Apafi, the Prince of Transylvania. Beyond literary and academic work, he is a specialist in adult education, acting as an examination president at the Ministry of Human Resources and contributes to bridging the digital divide among senior citizens.

RAJZTÁBLÁBÓL KOTTA TARTÓ, ÉS FÁBÓL RAJZ ÉS FESTŐ ÁLLVÁNY KÉSZÍTÉSE HÁZILAG KREATÍVAN!

ASZTALI KOTTATARTÓ  ÉS KOTTATARTÓ LÁBBAL, ÉS FESTŐ-RAJZ ÁLLVÁNY

A naprendszer

A Nap egy közepes méretű, G2V spektráltípusú csillag, amely körülbelül 4,6 milliárd éve született. Tömege a teljes Naprendszer tömegének 99,8%-át teszi ki, ami 1,989 × 10^30 kilogramm. Átmérője közel 1,392 millió kilométer. Belsejében másodpercenként mintegy 600 millió tonna hidrogén alakul át héliummá, ami energiát termel és sugárzással jut el a Nap felszínére, majd onnan a világűrbe. A Nap átlagos felszíni hőmérséklete 5 778 K (5 505 °C). Forgása differenciált: az egyenlítői régió 25 nap alatt fordul meg, míg a sarkvidéki területeken ez akár 35 nap is lehet. Ez a különbség a Nap mágneses aktivitásának fő mozgatórugója, amely napfoltok, koronakidobódások valamint napkitörések  protuberanciák. A Nap körül nyolc bolygó kering, melyek közül négy belső kőzetbolygó: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, és négy külső óriásbolygó: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. A Merkúr 57,9 millió km-re kering a Naptól, míg a Neptunusz 4,5 milliárd km-re. A Föld pályája 365,25 nap alatt kerül meg a Napot, tengelyforgása pedig 23 óra 56 perc. A Jupiter, a legnagyobb bolygó, több mint 1300 Föld térfogatát képes befogadni, tömege 1,898 × 10^27 kg. A bolygók forgásának iránya többnyire megegyezik keringési irányukkal, kivéve a Vénuszt, amely retrográd módon forog. A mozgásformák következményeként alakulnak ki évszakok (Földön a 23,5°-os tengelyferdeség miatt), valamint a nap-éj hosszának változásai. A második vonalt a törpebolygók alkotják, mint például a Plútó (2006-ig bolygóként tartották számon), Ceres, Makemake, Haumea valamint Eris, különleges égitestek. A Plútó átmérője 2,376 km, felszíne metán- és nitrojégből áll. Pályája 248 év alatt tesz meg egy fordulatot a Nap körül, és pályahajlása 17°-kal tér el az ekliptikától. A Ceres, a legnagyobb objektum a kisbolygóövben, 940 km átmérőjű, és 4,6 év alatt kerüli meg a Napot. A törpebolygók jellemzője, hogy nem „tisztították ki” pályájukat, vagyis más objektumokkal osztoznak térségükön. A tengely körüli forgásuk rendkívül változatos, például Haumea 4 óránként forog, ami az egyik leggyorsabb rotáció a Naprendszerben. A kisbolygók pedig a Naprendszer törmelékei több mint 1 milliót ismerünk, amelyek többsége a Mars és a Jupiter között elhelyezkedő fő kisbolygóövben található. A legnagyobb közülük a Vesta (525 km átmérő), amely bazaltos kéreggel rendelkezik. A kisbolygók mozgása gyakran excentrikus, sőt, néha a Föld pályáját is keresztezik, ezek az ún. földközeli objektumok (NEO-k). Egyes kisbolygók, mint az Apophis, figyelmet kapnak lehetséges ütközésveszélyük miatt. 2029-ben az Apophis mindössze 31 000 km-re fog elhaladni a Föld mellett – ez közelebb van, mint a geostacionárius műholdak pályája. Vannak még az  üstökösök, amik a jégből született vándorok, az Oort-felhőből (20 000 – 100 000 CsE távolságra) vagy a Kuiper-övből (30–50 CsE) származnak. A legismertebb üstökös a Halley-üstökös, amely 76 évente tér vissza a belső Naprendszerbe. Magja körülbelül 15 × 8 km méretű. Az üstökösök akkor válnak aktívvá, amikor a Nap közelébe kerülnek, és a jég szublimál, így gáz- és porcsóva képződik. A mozgásformáik miatt ezek az égitestek gyakran rendkívül elnyújtott elliptikus pályán mozognak, és mozgásuk következményeként a Föld légkörébe hulló törmelék meteorrajokat hoz létre, mint például a Perseidák vagy a Leonidák. Ezt követik a meteoroidok, meteorok, meteoritok – Apró, ám jelentős égitestek, amik néhány grammtól több tonnáig terjedő égitestek, amelyek gyakran üstökösök csóvájából származnak vagy kisbolygók ütközése nyomán keletkeznek. Ha egy ilyen objektum belép a Föld légkörébe, a súrlódás felizzítja, és meteor formájában láthatóvá válik. Ha eléri a felszínt, meteoritként ismerjük. Az oroszországi Cseljabinszki meteorit 2013-ban robbant fel a levegőben, 20 méteres volt, és több mint 1000 ember sérült meg az ablakok kitörése miatt. A  holdak – Másodlagos kísérők, összesen több mint 290 ismert holdja van. A Jupiternek 95, a Szaturnusznak 146 holdja van jelenleg nyilvántartva. A Ganymedes, a Jupiter holdja, a legnagyobb ismert hold, nagyobb, mint a Merkúr (5 268 km átmérő). Az Europa hold felszín alatt jeges óceánt rejt, amely potenciálisan életbarát környezet lehet. A holdak mozgása keringés bolygójuk körül, emellett saját tengelyük körül is forognak. A Föld Holdja például 27,3 nap alatt kerüli meg a Földet, és ugyanennyi idő alatt fordul meg saját tengelye körül, így mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk. Vannak még a gyűrűrendszerek, például a Szaturnusz híres gyűrűrendszere jég- és kőzetszemcsékből áll, amelyek mérete néhány mikrométertől több méterig terjed. A gyűrűk 7 fő szegmensre oszlanak, és vastagságuk csupán néhány száz méter. A gyűrűk kialakulása a bolygó gravitációs hatása miatt történhetett, amely szétdarabolta egy túl közel került égitestet (Roche-határ). A Jupiternél, Uránusznál és Neptunusznál is felfedeztek gyűrűrendszert, bár ezek jóval halványabbak. A Naprendszer szerkezeti felosztása több zónára bontható. A belső Naprendszer tartalmazza a kőzetbolygókat és a kisbolygóövet, míg a külső régióban helyezkednek el az óriásbolygók és azok holdrendszerei. A Kuiper-övön túl található az Oort-felhő, egy gömb alakú régió, amely az üstökösök forrása. Ez a struktúra lehetővé teszi az égitestek közötti hosszú távú gravitációs kölcsönhatások tanulmányozását. A gravitációs kölcsönhatások a  láthatatlan kapcsok a  bolygók, holdak valamint kis égitestek közötti gravitációs kölcsönhatások formálják a pályákat. A Jupiter például úgynevezett Lagrange-pontjaiban (L4 és L5) aszteroidákat – trójai kisbolygókat – fogva tart. A Föld-Hold rendszer például a Hold apogeum-perigeum távolságkülönbsége miatt okozza az ár-apály ingadozásokat. A rezonanciák, mint a Plútó–Neptunusz 3:2 arányú rezonanciája, stabil pályákat eredményezhetnek, megakadályozva az ütközéseket. A Naprendszer dinamikája mint egy élő organizmus egy systéma, ami nem statikus rendszer, hanem folyamatosan változik. A bolygók pályái apró változásokon mennek keresztül a többi égitest hatására. A NEO-k és az üstökösök rendszeres vizsgálata szükséges a becsapódások megelőzése érdekében. Az űrszondák, mint a Voyager 1 és 2, vagy a Juno és a New Horizons, segítenek feltárni az ismeretlen területeket. A Naprendszert alkotó égitesttípusok és azok jellemzői, mozgástípusai és azok következményei feltárása az űrkutatás egyik legfontosabb célkitűzése. Ergo a Naprendszer sokféle égitestet foglal magába, melyek mindegyike egyedi fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik. A Nap, mint energiaforrás, a bolygók, holdak, törpebolygók, kisbolygók, üstökösök és meteoroidok mind hozzájárulnak a rendszer összetett viselkedéséhez. A Naprendszert alkotó égitesttípusok és azok jellemzői, mozgástípusai és azok következményei vizsgálata kulcsfontosságú ahhoz, hogy megértsük a világegyetem működésének alapelveit.

Ütközések a földdel

több mint 170 kráter keletkezett az ürből ütköző objektumok miatt a föld felszinén. Ezek átmérője a néhány tíz métertől egészen 300 km-ig terjed, keletkezésük idejének skálája nagyon széles, a közelmúlttól egészen 2 milliárd évvel ezelőttig mozog. Ilyen a Yucatán-félszigetnél található a Chicxulub-kráter, vagy a Kaali-meteoritkráter, vagy aVredefort kráter, stb. Ezek után nem kérdés hogy valós veszély-e a földi élet megszünése. A világűrt pásztázó szenzoraink érzékenyságe, mostmár képes legalább felismerni a veszélyt, bár még nem elég korán ahhoz hogy tenni is tudjunk ellene. Egyenlőre csak bámulunk mint borjú az új kapura. Az utóbbi hármat már észleltük és nagy sajtót is kapott, amikor belépett a Naprendszerben: az ’Oumuamua, a Borisov és a 3I/ATLAS mindannyian az űr távoli, számunkra ismeretlen tartományából érkeztek. A csillagközi objektumok szerencsés esetben csendben áthaladnak a Naprendszeren, de fennáll a veszélye annak, hogy valamelyikük a Földdel is ütközhet. Egy új vizsgálat szerint nem mindegy, a bolygó melyik pontja esik a kozmikus vándor útjába. Nem kell félni fájdalommentes halál lesz, észre sem vesszük. A Naprendszer 4,6 milliárd éves története során rengeteg messziről jött égitest haladhatott át rajta, és az is elképzelhető, hogy néhány ősi becsapódási kráter – például a dél-afrikai Vredefort – csillagközi eredetű volt. A mai Naprendszer már jóval csendesebb, de a csillagközi objektumok száma valószínűleg nem csökkent az idők során, így továbbra is fenyegethetik a Földet. A kutatók ezért arra keresték a választ, honnan érkezhetnek ezek az égitestek, milyen pályán mozognak, és bolygónk mely területei vannak nagyobb veszélyben. A kutatók több milliárd mesterségesen létrehozott égitest pályáját szimulálták az AI segítségével, hogy megértsék, hogyan viselkednének a csillagközi vándorok. A modell alapját azoknak az M-típusú csillagoknak – vagyis vörös törpéknek – a mozgása adta, amelyek a Tejútrendszerben a legnagyobb számban fordulnak elő. Mivel ezekből van a legtöbb, ésszerű feltevés, hogy a csillagközi objektumok nagy része ilyen rendszerekből lökődik ki amit mi nem ismerünk. A számítások azt mutatják, hogy a csillagközi objektumok leginkább két irányból érkeznek:  az egyij az apex felől és a másik  a galaktikus sík irányából. Apexnek hívjuk azt a pontot, amerre a Nap és vele együtt a Naprendszer halad, ezért ebből az irányból természetes, hogy több égitesttel találkozunk. A galaktikus sík pedig a Tejútrendszer legsűrűbb része, ahol rengeteg csillag található, így innen is jóval több vándor sodródhat a Naprendszer felé.  A gyorsabban érkező égitestek úgy pusztítanak el hogy észre sem vesszük.A lassabb csillagközi objektumokat az óriás bolygóink és a Nap könnyebben téríti el, ezek az égitestek általában nem körpályán mozognak, hanem nyitott, kifelé ívelő pályán száguldanak át a Naprendszeren. A kutatás szerint még az évszakok is befolyásolják a becsapódás esélyét. Tavasszal a Föld éppen az apex felé halad, ezért nagyobb sebességgel fut bele az érkező égitestekbe. Télen viszont több lehetséges becsapódó objektum érkezhet, mert ilyenkor a Föld a Nap mozgásával ellentétes irányba néz, ami kedvez azoknak a pályáknak, amelyek elérhetik bolygónkat. A nap takarásában érkezőket csak későn vesszük észre. A szimulációk szerint leginkább az egyenlítői térségek esnek útba a csillagközi objektumoknak. Az északi félteke kockázata is valamivel magasabb az átlagosnál – ami azért figyelemre méltó, mert az emberek nagyjából 90 százaléka itt él. Az empirikus úton szerzett ismeret tévutakra küldheti a tudósainkat, akik hajlamosak valami féle periodicitást feltételezni minden mögött. A szimulációk pontatlanok, mert nem ismerünk pontosan minden tényezőt. A megoldás az lenne, ha ki tudnánk juttatni obszervtóriumot a szomszédos bolygókra, így a légkör torzitást kiküszöbölhetnénk a megfigyelés során, most még csak a Vera Rubin Obszervatórium (korábban Large Synoptic Survey Telescope, LSST) a világ legnagyobb égboltfelmérő távcsöve él, melynek fő tükre 8,4 méter átmérőjű. Az obszervatórium Chilében, a Cerro Pachón hegyen, az El Peñón közelében található, és hivatalosan 2025. június 23-án kezdte meg működését. Feladata a teljes égbolt háromnaponkénti lefényképezése, ultranagy felbontású, színes képek elkészítése, és tíz éven át tartó folyamatos megfigyelése. A távcső főműszere a Simonyi Přehlídkový távcső, amelyet Charles Simonyiról és feleségéről neveztek el. Tudományos céljai közé tartozik a sötét energia és sötét anyag tanulmányozása gyenge gravitációs mikrolencsézés, baryonikus akusztikus oszcillációk és Ia típusú szupernóvák fotometriája révén, a Naprendszer kis égitestjeinek (különösen a közel földrajzi kisbolygók és a Kuiper-öv objektumai) feltérképezése, továbbá átmeneti asztronómiai jelenségek (szupernóvák, gammasugár-kitörések, változó kvaszárok) detektálása. A Rubin Obszervatórium várhatóan a világ egyik legjobb eszköze lesz a gravitációs hullámok optikai megfelelőinek felfedezésére. Az adatokat nemcsak a kutatók, hanem a nagyközönség is elérheti. Magyar kutatók is részt vesznek a projektben, és az obszervatórium első tesztjei során több ezer új kisbolygót fedeztek fel. Az obszervatórium tíz év alatt térképezni fogja a déli égboltot, évente akkora mennyiségű adatot generálva, mint az összes többi földi optikai távcső együttvéve. De ez még mindig kevés, mivel csillagközi objektumok milliói indultak el az Alfa Centauri felől a naprendszer felé, a nagy számok törvénye és a káoszelmélet és a fraktál elmélet alapján komoly veszélyt jelentenek számunkra.

Ősnyomtatványok

 

Biblia latina. Párizs, 13. sz. közepe

 

A teljes változat megtekintése

Hippocrates: Aphorismi – Galenus: Ars parva – Hippocrates: Prognostica, regulamentum acutarum aegretudinum. 1360.

A Hippokratész kódex 1360-ban készült.

 

Középkori zsoltároskönyv (teljes változat pdf formátumban)

Psalterium cum canticis. Prága - Krumlov, 1440 k.

A kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár könyvfestészeti szempontból leginkább kiemelkedő darabja ez a kis psalterium.

Satipatthana Sutta (teljes változat pdf formátumban)

Pálmalevelekre írott buddhista meditációs könyv páli nyelven szingaléz karakterekkel.

Ceylon, 16. sz.

Szent Pál levelei

Epistolae Pauli cum glossa Petri Lombardi. Párizs, 1250 k.

 

Részletek a Szombatos kódexekből

  

Konrad von Megenberg: Buch der Natur (teljes változat pdf formátumban 76MB!)

Augsburg: Johann Bämler, 1475.

  

Hartmann Schedel: Liber chronicarum

Nürnberg: Anton Koberger, 1493.

1493. július 12-én került elsőízben kiadásra az akkori világot összefoglaló Nürnbergi Krónika, vagy Schedel krónika (Liber Chronicarum).

 

Részletek az "aldinák"-ból

Aldus Manutius, a híres velencei mester az első kiemelkedő humanista nyomdász.

Andreas Vesalius: De humani corporis fabrica.

Basilae: Johannes Oporinus, 1555.

Petrus Apianus: Astronomicum caesareum

Ingolstadt, [1540.]

Válogatás a nyomtatványokból

A 16. század német nyelvű nyomdászatában Bázelt igen fontos hely illeti meg. Itt dolgozott a híres Johannes Frobenius, nyomdája 1491-ben indult egy Biblia nyomásával.

Leonhardus Thurneisserus: Historia sive descriptio Plantarum omnium

Berlin, 1578.

Biblia

Lyon: Jacob Mareschal, 1519.

A kalocsai könyvtár egyik legbecsesebb darabja, ezt a Bibliát Luther Márton használta.
A latin Biblia második lapján vörös tintával írt német nyelvű vers olvasható. Aláírás. D. Martin Luther manu prop. Az aláírás vonásai és a tinta eltérő színe valószínűvé teszi, hogy a verset Luther Márton tollba mondta és a nevét írta alá sajátkezűleg.

Nicolaus Copernicus: De revolutionibus orbium coelestium

Basileae: Henricpetrina, 1566.

Farkas Gábor Farkas: A magyar Kopernikusz. Magyar Könyvszemle 125 (2009) 3, p. 305-322.

Tycho de Brahe: Astronomiae instauratae mechanica (teljes változat pdf formátumban)

Wandesburg: Philipp de Ohr, 1598.

Liliomkert

Liliomkert. [Nagyszombat, 1680-1690. között]

Regényes sorsú a kalocsai Érseki Könyvtár Liliomkert című imádságoskönyve. A címlapja hiányzik, ezért nem tudjuk pontosan, mikor és hol nyomtatták. Rákóczi valamelyik embere vitte Törökországba, Rodostóban egy könyvkötő újrakötötte és monogramját beleégette a fedőlapba. A bujdosók leszármazottai csak az 1780-as évek végén térhettek haza. Kollonich László kalocsai érsek közbenjárt értük a császári udvarnál és elérte, hogy amnesztiát kapjanak. A hazatérő száműzöttek hálából Kollonich érseknek ajándékozták ezt a márványozott bőrkötésű könyvet. A bujdosók nevében Velics Ferenc nyújtotta át az imakönyvet. A könyvtábla belső oldalán egy beragasztott papíron Velics leírja hosszú útját Rodostótól Kalocsáig.

Pesti Gábor: Nomenclatura Sex Linguarum. Latinae, Italicae, Gallicae, Bohemicae,  Hungaricae et Germanicae
Bécs: Joannes Singrenius, 1538.

Johann Philipp Abelinus: Theatrum Europaeum

Frankfurt am Main: Matthaeus Merian, 1679.

Matthäus Merian (1593-1650) kiadó, nyomdász, metsző és rajzoló, a városképek specialistája.

Ékiratos terakotta henger és agyagszeg

(Kr.e. 2500 k.)

A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár gyűjteményének legrégebbi írásos dokumentumai az ókori Mezopotámiából származnak. Az ékiratos terrakotta henger és agyagszeg Gudea lagasi papkirály korából való (Kr.e. 2500 körül). Az agyagszeg az ókori uralkodó nevét viseli és említést tesz építkezéseiről. Az emberiség egyik legrégibb írása a sumérok nevéhez fűződik, akik Dél-Mezopotámia legősibb lakosai voltak. Az ékírás a sumér nyelv írására mintegy Kr. e. 3000 körül alakult ki, eleinte az ékírás jeleivel tárgyakat, később már nehezebben kifejezhető fogalmakat is jelöltek.  Az idő folyamán a képírásos jelek egyre inkább leegyszerűsödtek, és ezáltal elvontabbá váltak, majd a jelek ék alakú elemekből épültek föl. Az ékírásos szövegeket a még puha agyagtáblákba nyomták háromszögletűre faragott nádheggyel, majd a táblákat kiszárították a napon, vagy kiégették.
Az értékes tárgyakat II. Rahmani antióchiai szír katolikus pátriárka ajándékozta Városy Gyula kalocsai érseknek 1908-ban, hálából a szívélyes vendégszeretetért, amelyben kalocsai tartózkodása alatt részesítették.

Ulyssus Aldrovandi: Monstrorum historia

Ulyssus Aldrovandi: Monstrorum historia

Bononia: Nicolaus Tebaldius, 1642.

Ulysses Aldrovandi itáliai reneszánsz természettudós és orvos. A világ egyik első természettudományi múzeumának anyagát ő gyűjtötte össze. Leginkább az állatok, növények és ásványok körében végzett rendszeres és pontos megfigyeléseiről nevezetes.

"Ad lectorem gratias ei simus"

Csak egy vízhordó vagyok...

Egy kedves rövid archaikus történetet mondok el, egy 10 éves kisfiúról, úgy ahogy hallottam, ahogy mesélte nekem egy 92 éves bácsi, aki ma is ott él a "gatyülepben" abban a Tarpa nevezetű kis faluban a Kárpátok lábánál, az Esze Tamás közben, ha nem hiszitek kérdezzétek meg tőle, ő volt ugyanis az a vízhordó, akiről a történet szól. Tíz évesen kerültem a kőfejtőbe, édesapám meghalt, édesanyám közbenjárására sikerült munkához jutnom. Ott voltam vízhordó, 4 évig. A meredek hegyre nehezen cipeltem fel a vizet. Estére mindig fáradtan rogytam az ágyba. Édesanyám nagyon szeretett, de mindketten tudtuk, ennek így kell lennie. Egyszer egy pihenő alatt aztán összeszedtem a bátorságomat, és megkérdeztem attól a bácsitól, aki felvett, hova lett az előző vízhordó? Mindenki a hűvösben pihent. – Tudod, Karcsi fiam, az előző vízhordó ott áll fenn a hegyen, az a nagy szikla ő, mert sziklává változott. Elnevettem magam, kaptam egy nyakast tőle – de rajtam kívül senki nem nevetett, körülnéztem és láttam, hogy az emberek szomorú tekintét. – Jegyezd meg, fiam, a legfontosabb és legfelelősségteljesebb munka a tied, mert nélküled nem bírnánk dolgozni, ezért ne késlekedj soha a vízzel. A kút el van átkozva, soha ne nézz bele, ne állj a gémje alá, mert a másik végén lévő hatalmas kő rád eshet. Ebben a kútban lakik az ördög, ha kinéz belőle, soha ne állj szóba vele, de hogy a kérdésedre válaszoljak, az előző vízhordófiú, aki pár napja még itt dolgozott, egy évvel volt idősebb nálad, fiam. Minden alkalommal, amikor felcipelte ide a nehéz terhét, azt mondta, nem akar vízhordó lenni, mert ez nagyon nehéz munka. Én mondtam neki, ha megerősödik, pár év múlva kőfejtő lehet, mint a többiek. A fiú nem volt elragadtatva a lehetőségtől, ő nagyravágyó volt, mindenkinél hatalmasabb és erősebb akart lenni ezen a világon. Mondtam is neki, fiam, akkor kőtörőnek kell lenned, mert a kőfejtőkben vannak a világ leghatalmasabb és legerősebb emberei. Nevetett rajta, neki is adtam egy nyakast, de nem használt sajnos. Az előző fiút is kioktattam, hogy legyen óvatos a kútnál, mert a kútban lakik az ördög. A fiú titokban mikor lement a kúthoz, beszélni kezdett az ördöghöz, arra kérte segítsen neki, hogy a világon ő legyen a leghatalmasabb és a legerősebb. Megunta az ördög a fiú beszédjét kiszólt neki, te ostoba, ha megerősödsz kőfejtő lehetsz és te lehetsz a világon a legerősebb és a leghatalmasabb. – Azt én nem akarom megvárni, most akarok a világon a leghatalmasabb és legerősebb lenni! – Na jó, én teljesítem a kívánságodat, de ne feledd, hogy nem tudlak visszaváltoztatni, ha meggondolod magad. Na, halljam, mi akarsz lenni, te oktondi! – A szekéren, a bakon ül a kocsis, az a legnagyobb a világon, az akarok lenni. – Legyen kívánságod szerint! – és reggel már a bakon ült és várta, hogy a kőfejtők megrakják a szekeret. Diadalmasan motyogta magának: én vagyok a leghatalmasabb a világon. A bakon ülve azonban ázott az esőtől és a kegyetlenül sütő napot sem bírta, látta, hogy a kőfejtők a sziklák árnyékában dolgoztak, az új vízhordó is az árnyékban ülhetett, csak neki kellett a bakon ülnie a tűző napon. Este titokban leosont a kúthoz, és újra hívta az ördögöt. Nem jó ez nekem, a nap nagyobb, mint a bakon ülő kocsis, hé, te ördög, nap akarok lenni, érted? – mondta parancsolóan. Az ördög némi gondolkodás után elküldte, és reggel már 4 órakor kelnie kellett, mert ő lett a nap. Bezzeg a többiek alhatnak tovább odalenn! Olyan erősen sütött a fiú napként, mintha a pokolban fűtene. A vízhordó, a kőfejtő, a bakon ülő kocsis szenvedtek a melegtől, és ő halkan, diadalmasan motyogta: én vagyok a leghatalmasabb. Váratlanul szél támadt, és felhőket sodort a nap elé, eltakarva a szenvedő emberek elől az égető nap sugarait. A fiú felháborodott ezen, és levonta a konzekvenciát, miszerint nem a nap a legerősebb, a szél sokkal erősebb nála. Ezért aztán délután bevilágított a kútba. – Hé, ördög! Hát a szél erősebb a napnál, én inkább szél akarok lenni! Az ördög széllé változtatta. Szélként olyan erővel fújt, mind felborultak a hajók a tengeren, lefújta a háztetőket, kidöntötte a fákat, de egyszer csak nekiütközött a Tarpai hegy legnagyobb sziklájának, és hiába küzdött, a hegy erősebb volt nála. Éjszaka belefújt a kútba. – Hé, ördög, a hegy erősebb a szélnél, én hegy akarok lenni! Az ördög nevetett és teljesítette kívánságát, mert tudta, hogy soha többé nem tud majd lejönni sziklaként a kúthoz, hogy újabb kívánságokkal zaklassa őt. Büszkén állt hegyként, ellenállt esőnek, szélnek, napnak. Reggel azonban erős fájdalmat érzett, mintha valaki belevágott volna az oldalába. A kőfejtők jöttek reggel dolgozni, és elkezdték bontani csákányaikkal a hegyet. Hát te, Karcsi fiam, mi leszel, ha nagy leszel? Kérdezte a bácsi tőlem…- Természetesen kőfejtő! – hangzott a diadalmas válaszom. Büszkén hordtam a vizet attól kezdve, mert megtudtam, milyen fontos és felelősségteljes az én munkám. Az a szikla ma is ott áll, mert a kőfejtők nagy ívben elkerülték és búsan néz le a gémeskútra, és nézi az embereket, akik vizet visznek a szőlőbe.

"Ad lectorem gratias ei simus"

Vers a vén kútról

Itt állok a Tarpai hegy lábánál,

Az öreg kút száz éve ontja vizét,

Így telik csendben minden napja.

Nem csügged, nem panaszkodik.

Milyen szép, és dicső feladat,

Csak adni, adni mindenkinek.

Ilyen kúttá kellene válnom!

Csak adni egész életemben.

Mindig csak adni nem fárasztó?

Hogy győzöd ezt vízzel, erővel!

Öreg kút, hogy bírod energiával?

Mi ad erőt neked, és kitartást?

Mosolyog a víztükör, és ragyog,

De hiszen a forrás nem én vagyok,

Árad belém, én csak továbbadom,

Vidáman, csendben és szabadon."

Tanárként hadd éljek ily nemes életet,

Osszak áldást és még több szeretetet!

A talentumot ingyen kaptam Istentől,

Hogy kérhetnék érte pénzt bárkitől...

A szenvedélyről

A család szerepe egyre nagyobb a szenvedélybetegségek kialakulásában és fenntartásában. A diszfunkcionális családban az erőszakos viselkedés mindennapos konfliktusok forrása. Mi váltja ki és mi táplálja azokat a szenvedélybetegségeket, amik sűrű hálót fonnak az ember gondolkodására? Gyakran tétlenül állunk és nem értjük, hogy juthatott el gyermekünk vagy más hozzátartozónk olyan mélyre, ahonnan már képtelen saját erejéből visszakapaszkodni. Az esetek 90%-ában a család és az emberi kapcsolatok is hozzájárulnak ahhoz, hogy szeretteink elindulnak a lejtőn. Sajnos Magyarországon évről évre nő a szenvedélybetegek száma, köztük egyre több a kóros játékfüggő. A számítógépes függőség több, annál, hogy a gyermek szeret játszani egy bizonyos játékot. A kötődés olyan erős, hogy megvonása dühkitörést és agressziót vált ki a gyerekből. A számítógépről való letiltással szabályos elvonási tünetek jönnek létre, ami nyugtalanságban, szorongásban, pánikban esetleg vad indulatban nyilvánul meg. A mentális jelek segélykiáltások, amik mindig ott lépnek fel, ahol a gyermek valamilyen érzelmi szempontból magányosnak és elhagyatottnak érzi magát. Úgy véli, hogy nem kap meg valamit és ezt a hiányt akarja pótolni a játék segítségével. Az esetek nagy százalékában a gyermekek nincsenek tisztában a cselekedeteik és a lelki dolgaik összefüggésével, a szülő egyszer csak azt tapasztalja, hogy a gyermeke nem tud már meglenni a számítógépes játékok által nyújtott talmi ideák és az azok által nyújtott virtuális világ nélkül, ahol a kudarcai eltűnnek, sikeres és eredményes lesz.

A számítógépes játékfüggés tünetei nyilvánvalóak, de a szülő nem veszi ezeket a jeleket. A függőség olyan magatartásmódok sorozatát hozza felszínre, amelyeket addig nem tapasztaltunk gyermekünkön. A beteg személyiség nem tud lemondani róla, még akkor sem, ha ezek testi, lelki és szociális ártalmait érzi vagy családja, környezete tiltja. A függőség azonban nem csak anyagokkal szemben alakulhat ki, lehet televízió vagy számítógép, chat, vásárlás függőség is. Valahogy úgy indul az egész, hogy a gyermek látva, beszélgetve másokkal kipróbálja a számítógépes játékokat. Amikor a környezete nem eléggé inger dús számára, szülei elhanyagolják, nem képes sikereket elérni a tanulásban emberi kapcsolatban, nincs célja, értelmetlenné válik az élete, (nincsenek programok, a szülők elfoglaltak, problémák vannak körülötte), akkor a gyermek olyan világba menekül ahol ezek a problémák nincsenek jelen.

Ha a gyermeke egyre több időt tölt a gép előtt, az iskolából hazatérve bezárkózik a szobába és ha benyit a szülő agresszív indulatos hangol válaszol, nem érdekli a családja, nem éhes, elhanyagolja alapvető szociális szükségleteit, nem fontosak már számára azok a dolgok amik eddig meghatározták életét, kezdi elhanyagolni a hobbijait, melyeket régen szeretett, csak arról tud beszélgetni, hogy mit csinált, hol tart éppen a játékban. A baráti kapcsolatai is egyre inkább áthelyeződnek a virtuális világba, a tanulmányi eredménye fokozatosan romlik, egyre kevesebbet tanul, azt mondja a számítógépen kell elkészítenie a házi feladatot, a realitásérzéke változik, egyre erősebb a „sikerforrás” utáni vágya, a számítógépes játékok során elért eredmény hajszolása. A gyermek gyakran elhiteti a szülővel, hogy a számítógép már elavult és venni kell egy jobb modernebb gépet, mert ez már lassú. Az igazi ok azonban az, hogy a számítógépes játék csak bizonyos hardverek együttes megléte mellett futtatható, amihez a tájékozatlan szülőket értelmetlen beruházásokba hajszolja.

A szülőknek, gyakran nincs meg az alapismerete ahhoz, hogy felismerje a gyermeke átveréseit. Az ilyen gyerekek a könyvtárakat is, csak a szenvedélyeik csillapítására használják, a szülő gyakran csak annyit tud gyermekéről, hogy délután gyermeke a könyvtárba ment, de azt nem tudja, hogy ott csak játékszenvedélyének hódol, amíg el nem fogy a pénze, játszik megállás nélkül, nem eszik nem iszik, majd addig bolyong amíg újabb pénzt nem szerez amivel csillapíthatja a játékszenvedélyét. Ezek a gyerekek értelmetlenül lődörögnek és csak azon jár az agyuk, hogy tudnának egy újabb potya körre szert tenni. Tekintetük fáradságról, kimerültségről árulkodik, nincs az arcukon érzelemnek már semmi jele, amint megkapják a lehetőséget a számítógép használatához a türelmetlenség és remegő feszültség átalakul kétségbeesett izgalommá és mindenen átgázolva rontanak szenvedélyük tárgyához. Akkor vesszük észre a betegséget, amikor ki akarjuk kapcsoltatni velük a számítógépet, ugyanis nem képesek rá. Amikor megszakad az internetkapcsolat dühösen és kétségbeesetten, gyűlöletes arccal akarják elpusztítani a környezetükben található tárgyakat. A tehetetlen düh elképesztő agresszivitást hoz a felszínre, ami a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetésére szolgáltat mentális hátteret. Összeszorított ököllel és dühös tekintettel bolyongnak türelmetlenül enyhülést remélve. A szenvedélybeteg gyermek már elképzelni sem tudja az életét számítógép nélkül, lehangolt, depressziós és szorongó ha nem játszhat, gyakran fáradt, álmos, a szemizom egyensúlyának zavarát okozhatja a túlzott számítógép használat, ami szédülést okozhat, krónikus szemgyulladások keletkeznek, szemégés, szemfáradtság, kötőhártya-vörösség, szárazságérzet, betűk összefolyása, fejfájás, a szemhéjszéli bőr vörössége vagy gyulladása, szúró érzés vagy könnyezés tapasztalható. Ha ezeket észleli a szülő, joggal gyanakodhat arra, hogy a gyermeke hazugságokkal leplezi sajátos életvitelét. A játékhoz pénz kell, ha otthon nem engedik a számítógéphez, amit akár bűncselekmény árán is megszerez.

A gyermek időérzéke leromlik, megfeledkezik biológiai szükségleteiről (evés, ivás, pihenés, tanulás) a játék közben. Nem érdekli más, csak a játék,nem is érzi, hogy amit csinál probléma lenne, a dolgok fontossági sorrendje átalakul, olyan világot teremt magának, amiben nincs helye a problémáknak, és ha a szülő ki akarja ragadni ebből a közegből, akkor meglepő ellenállásra számíthat. A fiatalok jóval több időt töltenek el a számítógép előtt, mint amennyit eredetileg kellene. Fokozatosan elszigetelődnek, lógnak az iskolából, rosszul alszanak és deviáns lesz a viselkedésük. Nagy segítség lenne, ha a szülők odafigyelnének a gyermekeikre és tudnák, milyen programokat használ a csemetéjük. A számítógépes játékok, elsősorban a fiúk figyelmét keltik fel. Társadalmi párbeszédre és az oktatás megváltoztatására van szükség. Emellett fontos, hogy a fiatalok megtanulják a családban a tiszteletet és nagyobb figyelmet kapjanak az emberi kapcsolatok. A beteg a saját erejét használja fel a betegség legyőzésére. Hiszen a szenvedélybetegséget csak legyőzni lehet, gyógyítani nem. Minimálisan 3 hónap szeparáció és csoportterápiás kontroll segíti elő az átalakulást. A gyerekek mesterséges örömforrást keresnek a játékokban, ergo ezt kell pótolni ahhoz hogy elfelejtsék, illetve ne keressék az olcsó eufóriát. A viselkedési addikcióktól való elfordulás a legnehezebb, ha a beteg nem tud ellenállni a kísértésnek, később sem tudja abbahagyni szokását, vagy kényszeresen visszatér hozzá. Mindezek következtében beszűkül és korlátozódik egyetlen szenvedélyre. Hibás énképek esetén előfordulhatnak a kóros feszültség-levezetésnek egészen extrém megnyilvánulásai. Kényszeresen kárt tehet magában, de az önsértő viselkedésnek nem az öngyilkosság, hanem a feszültség levezetése a célja. A virtuális világban amit a játék ad, teljesül a vágy, hogy itt ellentétben a valósággal, ők lehetnek a legkiválóbbak, legnagyobbak, legerősebbek, legszebbek. Könnyebben szocializálódhatnak ebben a világban a legkisebb nehézség nélkül. Sokan azért kezdenek el játszani, mert elesettnek és jelentéktelennek érzik magukat igazi lehetőségeik, korlátaik között, a játékban pedig egyszeriben hatalmasokká, híresekké válhatnak.

Ebben a világában a kapott szerep megváltoztatja a helyes helyzet felismerésünket, önértékelésünket, itt képesek vagyunk helytállni és elviselni a nehézségeket, szembesülni a szürke hétköznapok problémáival. Szinte rezisztenssé válnak a külső ingerekkel szemben újra és újra visszaesnek a játék világába, ahol minden egyszerű és könnyebb. Ha a játékszenvedély menekülés a valós problémák elől, akkor az veszélyes betegség. A szülők, tanárok feladata, hogy eltérítsék a fiatalokat a túlzásba vitt játéktól azzal, hogy kommunikálnak velük, segítenek a problémáik megoldásában, és alternatívákat kínálnak fel számukra, a szabadidő tartalmas eltöltésére. A függőség társadalmi következménye óriási. Felnőttként a szenvedélybeteg gyermek tovább folytatja kisded játékait és majd a munkahelyen is a játék fog uralkodni felette. Számtalan felnőttet látunk, aki „cyberparaszt” játékokat játszik és a munkája már csak másodlagos lesz. A folyamatos játékot csak addig szakítja meg amíg a főnöke elhalad mögötte. A teljesítmény rovására megy a szenvedélybetegség, akár a dohányzás, hiszen mint tudjuk a dohányosok 20%-kal kevesebbet dolgoznak a többieknél mert ki mennek rágyújtani óránként.

A szenvedély fokozatosan eszkalálódik, kicsiben indul és beláthatatlan következményei lehetnek. Hosszútávon már gyermekkorban elvetett mag felnőtt korban csúcsosodik a teljes élet kudarcává, ami majdan felnőtt korban akár a suiciditás gondolatának előtérbe kerüléséhez vezethet. A játékfüggő a saját és mások egzisztenciáját is veszélyezteti. A családi kassza mindig megérzi ha a gyermek szenvedélybeteg, mert olyan kiadásokkal terheli a családot ami normális esetben nem lenne.(gépvásárlás,internet, online kártya előfizetés, dvd-vásárlás stb.)

A család szerepe egyre nagyobb a szenvedélybetegségek kialakulásában és fenntartásában. A diszfunkcionális családban az erőszakos viselkedés mindennapos konfliktusok forrása. A gyerekek attitűdjét jelentősen meghatározzák ezek a minták. A következménye, hogy nem reagálnak a másik érzelmeire, problémáira, emberi kapcsolataikat sivárság és apátia jellemzi. A családban kialakult rideg erőszakra hajlamos öntörvényű szülők kaotikus mérgező légkört alakítanak ki, aminek része lesz a gyermek és adaptálja értékrendjébe. A szülők inkompetenciája magatartászavarhoz és önfejűségéhez összeférhetetlenséghez vezet. A magatartásban bekövetkezett deviancia a kapcsolatteremtésben és a szocializálódásban is megmutatkozik. A több generáción átívelő alkoholizmus, és a nevelés hiánya, az alacsony iskolázottságból adódó igénytelenség,vezet a kultikus önmagából kivetkőző kontroll nélküli erőszakos szerepek kialakulásához. A másik a kaotikus következetlen szabályok közé erőszakolt család, ahol gyakori a válás és az érzelmi sivárság. Az irracionális düh és a szégyen ambivalens kettőssége, a szadizmus és a mazochizmus erőszakos és lojális kettőssége jellemzi a családot. Az ilyen családban felnövő gyerek bipoláris depresszióban szenved majd, többnyire problémás életet él, esetleg hiperaktívnak látszik eleinte, vagy minden tradicionális érték ellen lázadó, ritkán befelé forduló szorongó félénk gyakran öngyilkosságra hajlamos személyiséggé alakul.. Sajnos a történelem megismétli önmagát, a sérült személyiség a társadalomban újratermelődik, mert a sérült gyermek szülőként megismétli szülei hibáit. Ezek az okok vezetnek a szenvedélybetegségek kialakulásához. A szenvedélybe való kapaszkodás ugyanis kényszer, ami a lelki hiányosságok által keletkezett űrt hivatott betölteni. Sajnos csak akkor lenne esély a láncolat megszakítására, ha kiragadnánk a gyermeket abból a szociális közegből amibe született. Hiába dolgoznak a könyvtárosok és a tanárok vállvetve a gyermek megmentéséért, ha a szülők akaratlanul is táplálják azt. Mivel már generációk nőttek fel, ezért stratégiai jelentősége lenne a precvenciónak, amibe be kellene vonni a szülőket is.