A gének nem hazudnak

Az emberi populációk eredetének feltérképezése a genetika segítségével, merőben sajátos paradigmaváltást eredményezett, és egy tollvonással küldte a kukába, megkérdőjelezve az eddigi kutatási eredményeket. A létezésünkre nem kapunk választ, de bezárunk vele egy kaput. A kérdés? Van-e genetikai alapja az emberi faj rasszokba sorolásának, hogy milyen genetikai módszerek állnak rendelkezésünkre a populációk származásának vizsgálatára és ezek mennyire megbízhatóak illetve hitelesek.  A genetikai meghatározás alapján populációnak tekintjük az ugyanazon fajhoz tartozó, egy helyen és egy időben élő egyedek szaporodási közösségét. Segítségünkre lesznek a vércsoportok, az enzimek különböző formái, az antigének. A molekuláris genetika fejlődése pedig megmutatta, hogy bizonyos DNS-szakaszok is alkalmasak erre. A vizsgálatokhoz olyan egyszerű, a genetika szabályainak megfelelő öröklődési mintázatot mutató bélyegekre, markerekre van szükség, amelyek sokalakúságot, polimorfizmust mutatnak, ami azt jelenti, hogy egy populáción belül legalább két alléljuk van jelen. Minél nagyobb az adott bélyeg polimorfizmusa, annál finomabb az egyedek elkülönítése. Az emberi mitokondrium 16 569 nukleinsav-bázisának sorrendjét közölték. A mitokondrium állítólag az eukarióták sejtjeibe valamikor az ôsidôkben bekerült baktérium „kövülete”. Sejtenként átlagosan néhány ezer példány van belőle. Önálló genommal rendelkezik, mérete az ember esetén 16 569 bázispár, amely egy átlagos humán kromoszómának csak mintegy 1/8000 része. Míg a sejtmagban lévô DNS-ben átlagban minden ezredik, addig a mitokondriális DNS-ben minden századik bázis mutat polimorfiát. A sejtenkénti nagy mitokondrium-szám miatt mégis a sejt összes DNS-mennyiségének mintegy 0,5–1,0 százalékát jelenti. A mitokondrium genomja kettős szálú, kör alakú molekula, amelynek két láncát (H és L) a guanin-,illetve citozintartalmuk alapján választják el. A mitokondrium genomjának 93 százaléka kódoló szekvencia, kevés ismétlődést tartalmaz, csak nagyon rövid intronokat találunk benne. 37 gént hordoz, körülbelül 450 bázispár jut egy génre. A két lánc átíródása, replikációja mind térben, mind időben elkülönülő folyamat. A leghosszabb, mintegy 1200 bázispáros, nem kódoló szakasz – az úgynevezett D-loop régió – a H lánc átíródási kezdőpontjának közelében található. Ezen a területen a H lánc replikációja során átmeneti hármas szálú struktúra jön létre, és az így egyszálúvá vált régi H lánc ki van téve a mitokondrium oxidoredukciós tevékenysége eredményeképpen nagy mennyiségben jelen lévô oxigén szabadgyökök hatásának, mely elsôsorban pontmutációt okoz. A mitokondriumok az alábbi tulajddonságaik következtében kiválóan alkalmas szervecskék népcsoportok származási vonalainak vizsgálatára. A mitokondriális genomhoz nem kapcsolódnak sem hisztonok, sem más fehérjék, amelyek védelmet nyújtanának a DNS-t érô mutagén hatások ellen. Nincs jelen a mitokondriumban excíziós reparációs rendszer sem, amely lehetôvé tenné a bekövetkezett mutációk kijavítását. A mitokondrium anyai ágon öröklôdik, az anyai öröklôdési menetet mutató mitokondriális DNS-t tekintve a legközelebbi rokonságban a testvérek állnak egymással. A mitokondriumok öröklôdése során nem játszódik le rekombináció (vagy csak igen-igen ritkán). Ha a mitokondriális mutáció kódoló régiót érint, súlyos, nemegyszer halálos betegségek fejlôdhetnek ki az érintettekben, és ezáltal az ilyen mutációk a populációkból elvesznek. Ha a mutáció nem kódoló, genetikailag közömbös szakaszt érint, akkor az nem szelektálódik ki, és új mitokondriális DNS polimorfizmusként mutatható ki az

utódokban. A populációban megtalálható legtöbb ilyen polimorfikus mutáció nagyon régen keletkezett, és homoplazmiát mutat, azaz minden sejtben egyforma típusú polimorfizmust hordozó mitokondrium található. A nem kódoló, D-loop szakaszon bekövetkezô mutációk gyorsan rögzülhetnek a genomban, illetve a populációban, hiszen erre a régióra evolúciós, szelekciós nyomás nem nehezedik. Ennek eredményeképpen a mitokondriális D-loop szakaszra jellemzô mutációs ráta a nukleáris genom átlagos mutációs rátájának több mint tízszerese. Megállapították, hogy ezen a szakaszon körülbelül minden tízezredik évben rögzül egy mutáció, ezért molekuláris evolúciós óraként használható. Populációk rokonsági viszonyainak meghatározásánál az anyai öröklôdést mutató mitokondriális DNS-en túl és egyéb kromoszomális markerek mellett az apai öröklôdésû Y kromoszomális szakaszokat is alkalmazzák. Ezek a szakaszok a kromoszóma azon részén találhatók, ahol nincsenek

gének, tehát amelyet a genetikusok a „szemét” DNS kategóriába szoktak sorolni. Ám ezek a szakaszok valóságos aranyrögök a populációgenetikusok számára. Öröklôdésük nyomon követésével ugyanis a populációk apai öröklôdési vonalai – hasonlóan a mitokondriális szakaszoknál leírtakhoz – visszavezethetôk az alapító apákhoz, illetve az afrikai Ádámhoz. Az Y kromoszóma-markerek vizsgálatának populációgenetikai célja a mai Y kromoszómák evolúciós fájának megszerkesztése, illetve a különbözô populációkban elôforduló különbözô Y kromoszómák frekvenciájának meghatározása. Rokon populációk hasonló frekvenciákat, az egymással nem rokon népességek lényegesen eltérô Y kromoszómás mintázatot mutatnak, ahogy ezt az elôzôekben más genetikai jellegzetességek

kapcsán is említettük. Hasonlóan a mitokondriális DNS-hez az Y kromoszómának az a szakasza, amely a populációgenetikai vizsgálatokban használatos, nem rekombinálódik (szemben a szintén Y kromoszomális pszeudoautoszomális szakasszal). A vizsgálatokhoz mini- és mikroszatellita ismétlôdéseket alkalmaznak, amelyek nagy polimorfizmust mutatnak egy populáción belül (a mini- és mikroszatelliták a genomban véletlenszerűen előforduló bázisismétlődések). A fosszíliák vizsgálata esetén

problémát jelenthet, hogy szemben az mtDNS-sel, a kópiaszám a mintákban alacsony, miután csak egyetlen Y kromoszóma található a férfiak minden egyes sejtjében. Az emberi eredetvizsgálatokban nagyon fontos, hogy az Y kromoszóma ugyanazt a történetet hordozza, mint a mitokondriális DNS, a férfiak és a nők genetikai története fedi egymást tehát Ádám találkozott Évával. Tehát a magyarok dél afrikai kontinensről származnak, de hogyan kerültek oda? Az eddigi hipotézisek axiomák és fantazmagóriák mehetnek a sutba.

Jelek a  népvándorlás idejéből; Osiris, aki Kr. e. 3400–3200 táján uralkodott, magát szintén ER-PAT SAB-UR ősétől származtatta.Az észak-egyiptomi dinasztia megalapítójaként egy ER-PAT, ER-PET, azaz Árpád nevű királyt tisztelnek, akinek neve mellett gyakran szerepel az őshazájára, a Zab folyó vidékére utaló ZAB név, amit az egyiptológusok SAB, SEB alakban írnak át. Arpad város a Nagy és Kis Zab folyó Észak-Mezopotániában (ma Irak) található. A Szabir terület a Kr. e.-i tizedik évezred utolsó harmadától létezett a Tigris folyótól keletre, a Nagy és Kis Zab folyók mentén… A SA, SU subar ősnépről már a legrégibb ékírásos agyagtáblák írnak. Az agyagtáblákon subarnak megjelölt népet P. Dhorme azonosítja a klasszikus történetírók Saspeires, Sapeires, Sabeires, Sabiroi és Saberoi (vagyis szabir) elnevezések alatt feltüntetett népnevekkel. (Revue d’assyrologie et d’archeologie oriental VIII., 1911, című őstörténeti folyóiratban ‘Subartou-Mittani’ alcímen). Ez a megállapítás fényesen igazolja, hogy Mezopotámia autochton (eredeti) őslakos subar népe az ókori történetírók szabir népcsoportja, amely sokféle elnevezéssel bár, de magyar eredetre utalnak. Árpád-fiak magukat a szabir nemzetségből valónak vallották.  Bibliai utalások Árpádra; Királyok II. könyve 

18:34 Hol vannak Hámátnak és Árpádnak istenei? Hol Sefárvaimnak, Hénának és Hivvának istenei? És Samariát is megszabadították-é az én kezemből?

19:13 Hol van Hámát király, Árpád királya és Sefárvaim város királya?

Ézsaiás 

10:9. Nem úgy megvettem-é Kalnót, mint Kárkemist? És Hamáthot, mint Árpádot? És Samariát, mint Damaskust?

36:19 Hol vannak Hamáth és Árpádnak istenei? hol Sefarvaimnak istenei? talán bizony megmentették Samáriát kezemből?

37:13 Hol van Hámáth királya és Árpádnak királya, Sefarvaim városának királya, Héna és Ivva?

Jeremiás 

49:23 Damaskus felől: Megszégyenült Emát és Árpád, mert gonosz hírt hallottak, és remegnek, mint a háborgó tenger, a mely nem nyughatik.

 “A biblia-magyarázó írások szerint Árpád egy városállam volt és lakósai nem követték a zsidó vallást, hanem a Napisten és Anyaistennő (Boldogasszony) voltak hiedelmük égi Hatalmasai, akikhez imádkoztak és kiknek tiszteletére templomot emeltek.”

Irodalom;

Czeizel Endre: A magyarság genetikája. 2., korszerûsített kiad. Bp.: Galenus, 2003.

Raskó István: Mutációk. In: Kopper László, Marcsek Zoltán (eds.): Molekuláris medicina. Bp.: Medicina, 1997.

Raskó István: Az emberi „öröklôdés könyve” In: Természet Világa, 131(2000): 482–483.

Raskó István: Populációgenomika. In: Magyar Tudomány, 2002/5: 589.

Raskó István – Kalmár Tibor: Emberi populációgenetika, különbségek emberek között, politika nélkül. In: Hidvégi Egon (szerk.): A Genom. Bp.: Széphalom Könyvmûhely, 2003.

Raskó, István – Downes, C. Stephen: Genes in Medicine: Molecular biology and human genetic disorders. London: Chapman and Hall, 1995.

Szabó Erika – Kalmár Tibor – Horváth Ferenc – Raskó István: Régészeti leletek molekuláris biológiai vizsgálata. In: Hidvégi Egon (szerk.): A Genom. Bp.: Széphalom Könyvmûhely, 2003.

„Sokat fárad a vadász, ritkán száraz a halász, mindig rongyos az aranyász”.

Homomorfizmus az algebrában

A homomorfizmus két azonos típusú algebrai struktúra szerkezetmegőrző leképezése. A matematikában, különösképpen az absztrakt algebrában, homomorfizmusnak nevezünk minden művelettartó leképezést két algebrai struktúra között. Így egyebek mellett homomorfizmus egy rendezéstartó leképezés, egy lineáris transzformáció, vagy egy csoporthomomorfizmus. Két algebrai struktúrát homomorfnak, olykor hasonlónak nevezünk, ha létezik köztük homomorfizmus. A homomorfizmus valamilyen primitív struktúraosztály egy tagján (valamely konkrét struktúrán) alkalmazva, általában megőrzi a primitív osztályt (a struktúra képstruktúrája is ugyanazon primitív osztályba tartozik), vagyis pl. egységelemes csoport homomorf képe egységelemes csoport. A konkrét struktúra azonban megváltozhat (a kép nem feltétlenül izomorf az eredetivel).Legyen adott két struktúra, a struktúrában valamely elemek közt valamilyen reláció áll fenn, akkor ezen elemeik képei a B struktúrában is a megfelelő relációban állnak. 

Azokat az endomorfizmusokat, amik egyúttal izomorfizmusok is, automorfizmusoknak nevezzük. Az egyes struktúrák közti homomorfizmusok elnevezései: A rendezett és a részbenrendezett halmazok közötti homomorfizmusok a rendezéstartó relációk. A csoportok közti homomorfizmusok a csoporthomomorfizmusok. A gyűrűk közti homomorfizmusok a gyűrűhomomorfizmusok. Speciális gyűrűhomomorfizmusok a könnyen rendszerezhető testhomomorfizmusok, amelyek testek között hatnak. A vektorterek közötti homomorfizmusok a lineáris leképezések. A modulusok közti homomorfizmusok a modulushomomorfizmusok. Az algebrák közti homomorfizmusok az algebrahomomorfizmusok. 

Példa

És végül a kategóriák közti homomorfizmusok a funktorok. Csoportokban, gyűrűkben, vektorterekben hagyományosan az egységelem illetve nullelem ősképét nevezzük a homomorfizmus magjának. csoport olyan részcsoportját, ami homomorfizmus magja lehet, normálosztónak nevezzük, Abel-csoport minden részcsoportja normálosztó. Gyűrű olyan részgyűrűjét, ami homomorfizmus magja lehet, ideálnak nevezzük. Testeknek csak két triviális ideálja van, a nullelem és a teljes test, így minden nem triviális testhomomorfizmus automorfizmus. Vektortér minden altere lehet lineáris leképezés magja. A lineáris algebrában a homomorfizmustétel következménye a dimenziótétel. A szimmetrikus csoportban minden permutációhoz az előjelét rendelve homomorfizmust kapunk, aminek a magját a páros permutációk képzik, a faktorcsoportja pedig a kételemű ciklikus csoporttal izomorf. Az egészek gyűrűjében minden számhoz az n szerinti maradékosztályát rendelve homomorfizmust kapunk, az általa képzett faktorgyűrű a mod n számok gyűrűje, aminek az additív csoportja az n-edrendű ciklikus csoport.

A grupoidot az eredeti grupoidok direkt szorzatának nevezzük. Az előző definíció grupoidok helyett más algebrákra is megadható, és nem csak három, hanem tetszőleges (véges) számú algebra esetén is érvényes. A grupoidot egy bináris parciális függvényt tartalmazó halmazból álló algebrai szerkezetnek tekinthetjük . 

Login rendszer készítése adminnal PHP-ban

Beléptető rendszer részei;
login.php
login_form.php
home.php
register.php
reg_form.php
config.php
admin.php


Első lépésként létre kell hoznunk egy adatbázist a tagoknak.
A jelszavakat kódolva tároljuk a biztonság kedvéért!
users táblába lesz egy id,nickname,password,rank,email,bans,regip,regtime mező.


id - felhasználó azonosítszáma.
nickname - felhasználó neve.
password - felhasználó jelszava, md5 kódolásban.
rank - felhasználó rangja.
email-felhasználó e-mail címe.
bans - ha az értéke 1 a felhasználó tíltva lesz.
regip - A felhasználó ip címe.
regtime - regisztráció dátuma.


Ezt létrehozhatjuk phpmyadminnal, méghozzá a következő kóddal:
CREATE TABLE IF NOT EXISTS `users` (
`id` int(20) NOT NULL AUTO_INCREMENT,
`nickname` varchar(255) CHARACTER SET utf8 COLLATE utf8_hungarian_ci NOT NULL,
`password` varchar(255) CHARACTER SET utf8 COLLATE utf8_hungarian_ci NOT NULL,
`rank` int(20) NOT NULL DEFAULT '1',
`email` varchar(255) CHARACTER SET utf8 COLLATE utf8_hungarian_ci NOT NULL,
`bans` int(20) unsigned NOT NULL DEFAULT '0',
`regtime` timestamp NOT NULL DEFAULT CURRENT_TIMESTAMP ON UPDATE CURRENT_TIMESTAMP,
`regip` varchar(255) CHARACTER SET utf8 COLLATE utf8_hungarian_ci NOT NULL,
PRIMARY KEY (`id`)
) ENGINE=MyISAM DEFAULT CHARSET=latin1 AUTO_INCREMENT=3 ;
-Ezt a kódot mentsük ki egy .sql, .txt fájlba, és importáljuk, vagy közvetlenül a phpMyadmin felületén található "SQL" fülbe illeszük be.
Kapcsolódás adatbázishoz, config.php fájl készítése.
Most létre kell hoznunk egy fájlt amiben kapcsolódunk az adatbázisunkhoz.
config.php:
//Config ---Kapcsolódás mysql-hez----
mysqli_connect("localhost","Adatbázis szerver","Jelszó"); //kapcsolódási adatok
mysqli_query("SET NAMES utf8 COLLATE utf8_hungarian_ci");//karakterkódolás kiválasztása
mysqli_select_db("Adatbázis neve");
print mysqli_error(); //ha hiba van kiírja
A továbbiakban ezt a fájlt behívjuk mindenhova include() segítségével.
Regisztrációs űrlap, regisztráció feldolgozása.
Az űrlap így nézzen ki:
form.php

<form id="register" method="post" action="" onsubmit="return check()">
<table align="center" width="60%">
<tbody>
<tr>
<td class="" ><font color="black">Nick:</td>
<td width=""><input id="name" class="text" name="nickname" style="" type="text"></td>
</tr>
<tr>
<td class="" valign="top"><font color="black">Jelszó:</td>
<td><input class="text" id="pass1" name="pass1" style="" type="password"></td>
</tr>
<tr>
<td class="" valign="top"><font color="black">Jelszó mégegyszer:</td>
<td><input class="text" id="pass2" name="pass2" style="" type="password"></td>
</tr>
<tr>
<td><font color="black">E-mail cím:</td>
<td><input class="text" id="email" name="email" style=""></td>
</tr>
<tr>
<td colspan="2" align="center"><input name="regisztracio" class="buttons" value="Regisztráció" type="submit">
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</form>
Ezt a form.php-t hívjuk be a register.php-be, include() segítségével.

register.php
Ez a rész ellenőrzi a regisztrációt, feldolgozza, és ha jók az adatok adatbázisba küldi.
Feltételek:
-A felhasználónév max 25 karakter hosszú lehet
-Nem lehet üres a nick, és a jelszó mező
-A jelszónak min. 5 karakter hosszúnak kell lennie
-A két jelszónak egyeznie kell


ob_start(); session_start();
include("config.php");

if(isset($_POST['regisztracio']))
{
unset($reg_result);
if(mb_strlen($_POST['nickname'])>25)
$reg_result = ' Túl hosszú nick!(Max 25 karakter lehet!)
<input name="vissza" value="Vissza" onclick="history.go(-1)" type="button">';
elseif($_POST['nickname']=="")
$reg_result = 'Üres Nick mező!
<input class="buttons" name="vissza" value="Vissza" onclick="history.go(-1)" type="button">';
elseif($_POST['pass1']=="")
$reg_result = 'Üres Jelszó mező!
<input class="buttons" name="vissza" value="Vissza" onclick="history.go(-1)" type="button">';
elseif($_POST['pass1']!=$_POST['pass2'])
$reg_result = 'A két Jelszó mező különbözik!
<input class="buttons" name="vissza" value="Vissza" onclick="history.go(-1)" type="button">';
elseif(mb_strlen($_POST['pass1'])<5)
$reg_result = 'Túl rövid a jelszó! (min 5 karakter lehet)
<input class="buttons" name="vissza" value="Vissza" onclick="history.go(-1)" type="button">';
elseif($_POST['email']=="")
$reg_result = ' Üres e-mail mező!
<input class="buttons" name="vissza" value="Vissza" onclick="history.go(-1)" type="button">';
else
{
$nick_prot = trim( $_POST['nickname'] );
$nick_prot = mysqli_escape_string($nick_prot);
$sql_result = mysqli_query("SELECT id FROM users WHERE nickname='$nick_prot'");
if(mysqli_errno())
$reg_result = "Adatbázis hiba [1] miatt a regisztráció sikertelen!";
if(@mysqli_num_rows($sql_result))
$reg_result = ' Már regisztráltak ezzel a nick névvel!
<input class="buttons" name="vissza" value="Vissza" onclick="history.go(-1)" type="button">';
@mysqli_free_result($sql_result);
}
if(!isset($reg_result))
{
mysqli_query("INSERT INTO users (nickname,password,email,regip,regtime) VALUES ('$nick_prot', '".md5($_POST['pass1'])."', '".mysqli_real_escape_string($_POST['email'])."','".$_SERVER['REMOTE_ADDR']."',NOW())");
if(mysqli_errno())
$reg_result = "Adatbázis hiba [2] miatt a regisztráció sikertelen!";
print mysqli_error();
}
}
header("Content-Type: text/html; charset=utf-8"); // html tartalom utf8 kódolás
header("Cache-Control: no-cache, no-store, must-revalidate, post-check=0, pre-check=0"); // nincs cache, mindig frissítsen

if(!isset($_POST['regisztracio']))
{
// regisztsációs form megjeleníse
include('form.php');
}
elseif(isset($_POST['regisztracio']))
{
// regisztráció eredménye
if(isset($reg_result))
// valami hiba van
print("$reg_result");
else {
// siker :-)
print('Sikeres regisztráció!');
}
}

mysqli_close();
Ezzel a regisztráció kész is lenne.
Most jön a beléptetőrendszer:
Hozzunk létre egy login.php-t aminek tartalmaznia kell egy bejelentkező űrlapot, és egy feldolgozó részt.
Az űrlap:


login_form.php


<form action="" method="post"> <table>
<tr>
<td>Felhasználónév:</td>
<td>
<input name="nickname" type="text">
</td>
</tr>
<tr>
<td>Jelszó:</td>
<td>
<input name="password" type="password">
</td>
</tr>
</table>
<input value="Belépés" name="login" type="submit">
<a href="register.php">Nincs még felhasználóneved?</a>
</form>

És php feldolgozó rész:
ob_start();
session_start();
include('config.php');
include('login_form.php');
if(isset($_POST["login"])){
//Bejelentkezés
$nickname = $_POST["nickname"]; //Név
$password = md5($_POST["password"]); //Jelszó
$lekerdezes = mysqli_query("SELECT * FROM users WHERE nickname = '".mysqli_real_escape_string($nickname)."' AND password = '$password'"); //Megnézi jók-e az adatok
$vanelekerdezes = mysqli_num_rows($lekerdezes);
if ($vanelekerdezes>0)//Ha van ilyen felhasználónév/jelszó páros
{
header('location: login.php'); //Ha sikerült belépni, a login.php-ra irányít
$adatok=mysqli_fetch_assoc($lekerdezes); //SESSION-ba rendezi az adatokat
$_SESSION["id"]=$adatok["id"];
$_SESSION['bann'] = 0;
$_SESSION["nickname"]=$adatok["nickname"];
$_SESSION["rank"]=$adatok["rank"];
}
else
{
print 'Hibás felhasználónév vagy jelszó!'; //Ha nem jók a beírt adatok hiba
print mysqli_error(); //ha esetleg adatbázis hiba van akkor kiírja
}

} else if(isset($_SESSION["nickname"])){ //Ha sikerült belépni a belső tartalom


print 'Üdv, '.$_SESSION['nickname'].''; //belépett falhasználó, ha kiírja a nevét akkor működik

Tegyük fel, hogy az adatbázisodban van minden felhasználónál egy rank mező, aminek az alapértelmezett értéke 1, az 1-es rang jelöli a sima felhasználót. Ha a mezőben 2-es van legyen mondjuk moderátor vagy akármi lehet, ha 3-ad akkor admin.
Védett részt a következőkben úgy tudsz létrehozni, hogy:

if( isset( $_SESSION["rank"] ) && $_SESSION["rank"] >= 3 ){ //védett tartalom }
Most hozzuk létre a home.php-t
home.php
ob_start()
session_start();
print('<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8" />');
include('config.php');
if(isset($_SESSION['rank']) && $_SESSION['rank'] >= 1)
{
print('Üdv, '.$_SESSION['nickname'].'<br> ezt csak a belépett felhasználók látják!<be><a href="?act=exit">kilépés</a>');
if(isset($_GET['act']) && $_GET['act'] == 'exit')
{
session_destroy(); //törli az összes sessiont
header('location: login.php');
exit();
}
} else print('Hozzáférés megtagadva!');




Ebben az esetben a tartalmat csak adminok láthatják, de ha átírod a 3-at 1-re akkor csak a belépett felhasználók fogják látni.
Ez a rész teljes fájlban így néz ki(még műveletek nélkül):


ob_start();


session_start();
if( isset( $_SESSION["rank"] ) && $_SESSION["rank"] >= 2 ){
//védett rész
} else print('Hozzáférés megtagadva!');
az ob_start() és a session_start() mindig kell a fájl elejére!
És végűl az admin rész.
Az admin részben kitílthatjuk a felhasználót, admin rangot adhatunk/vehetünk, és törölhetjük a felhasználókat.
Ezt a részt igen egyszerűen megcsinálhatjuk, a műveleteket $_GET[]-el kérjük le.
admin.php


ob_start();
session_start();
print('<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8" />');
include('config.php');
if(isset($_SESSION['rank']) && $_SESSION['rank'] == 3)
{

?>
<a href="home.php">főoldal</a>
<table width="100%">
<tr>
<td>Nick</td>
<td>Rang</td>
<td>E-mail</td>
<td>IP</td>
<td>Regisztrált</td>
<td>Műveletek</td>
</tr>
<?
$sql="SELECT * FROM users";
$qry=mysqli_query($sql);
while($u=mysqli_fetch_assoc($qry))
{

switch($u['bans'])
{
case 0:
$action='<a href="?act=bann&id='.$u['id'].'">Bann</a>';
break;
case 1:
$action='<a href="?act=unbann&id='.$u['id'].'">Feloldás</a>';
break;
}

switch($u['rank'])
{
case 1:
$user_rank='tag';
$rank_action='<a href="?act=admin_add&id='.$u['id'].'">Admin adása</a>';
break;
case 3:
$user_rank='<font color="red">admin</font>';
$rank_action='<a href="?act=admin_del&id='.$u['id'].'">Admin vétele</a>';
break;
}
?>
<tr>
<td><?= $u['nickname']; ?></td>
<td><?= $user_rank; ?></td>
<td><?= $u['email']; ?></td>
<td><?= $u['regip']; ?></td>
<td><?= $u['regtime']; ?></td>
<td><?= $action; ?> | <?= $rank_action; ?> | <a href="?act=del&id=<?= $u['id']; ?>">Törlés</a></td>
</tr>
<? } ?>
</table>
<?
//felhasználó kitíltása
if(isset($_GET['act']) && $_GET['act'] =='bann')
{
mysqli_query('UPDATE users SET bans=1 WHERE id="'.$_GET['id'].'"');
print('A felhasználó kitíltva!<br><a href="admin.php">frissít</a>');
}
?>
<?
//felhasználó feloldása
if(isset($_GET['act']) && $_GET['act'] =='unbann')
{
mysqli_query('UPDATE users SET bans=0 WHERE id="'.$_GET['id'].'"');
print('A felhasználó újra beléphet<br><a href="admin.php">frissít</a>');
}
?>
<?
//admin rang adása
if(isset($_GET['act']) && $_GET['act'] =='admin_add')
{
mysqli_query('UPDATE users SET rank=3 WHERE id="'.$_GET['id'].'"');
print('A felhasználó admin rangot kapott!<br><a href="admin.php">frissít</a>');
}
?>
<?
//admin rang elvétele
if(isset($_GET['act']) && $_GET['act'] =='admin_del')
{
mysqli_query('UPDATE users SET rank=1 WHERE id="'.$_GET['id'].'"');
print('A felhasználó adminja megvonva!<br><a href="admin.php">frissít</a>');
}
?>
<?
//felhasználó törlése
if(isset($_GET['act']) && $_GET['act'] =='del')
{
mysqli_query('DELETE FROM users WHERE id="'.$_GET['id'].'"');
print('A felhasználó törölve!<br><a href="admin.php">frissít</a>');
}
} else print('Hozzáférés megtagadva!');
Másik módszer


<?php
session_start();


// Adatbázis kapcsolódás
$servername = "localhost";
$username = "felhasznalonev";
$password = "jelszo";
$dbname = "adatbazis_nev";


$conn = new mysqli($servername, $username, $password, $dbname);


if ($conn->connect_error) {
die("Sikertelen kapcsolódás az adatbázishoz: " . $conn->connect_error);
}


// Regisztráció
if (isset($_POST['signup'])) {
$email = $_POST['email'];
$password = md5($_POST['password']);


$sql = "INSERT INTO users (email, password) VALUES ('$email', '$password')";


if ($conn->query($sql) === TRUE) {
echo "Sikeres regisztráció!";
} else {
echo "Hiba történt a regisztráció során: " . $conn->error;
}
}


// Bejelentkezés
if (isset($_POST['login'])) {
$email = $_POST['email'];
$password = md5($_POST['password']);


$sql = "SELECT * FROM users WHERE email='$email' AND password='$password'";
$result = $conn->query($sql);


if ($result->num_rows == 1) {
$_SESSION['email'] = $email;
header("Location: welcome.php");
} else {
echo "Hibás email cím vagy jelszó!";
}
}
?>


<!DOCTYPE html>
<html lang="en">
<head>
<meta charset="UTF-8">
<title>Regisztráció és bejelentkezés</title>
</head>
<body>
<h2>Regisztráció</h2>
<form method="post">
<input type="email" name="email" placeholder="Email cím" required>
<input type="password" name="password" placeholder="Jelszó" required>
<button type="submit" name="signup">Regisztráció</button>
</form>


<h2>Bejelentkezés</h2>
<form method="post">
<input type="email" name="email" placeholder="Email cím" required>
<input type="password" name="password" placeholder="Jelszó" required>
<button type="submit" name="login">Bejelentkezés</button>
</form>
</body>
</html>












}




}









}
}
}
}




}
}
}






}
}
}


}
}
}


<!DOCTYPE
----------------------
https://phpmuhely.hu/muhely/segedletek/olvas/login-rendszer-keszitese-adminnal
------------------------------
Welcone.php


<?php
session_start();


if (!isset($_SESSION['email'])) {
header("Location: index.php");
}
?>


<!DOCTYPE html>
<html lang="en">
<head>
<meta charset="UTF-8">
<title>Welcome</title>
</head>
<body>
<h1>Welcome,




}


}


<!DOCTYPE<?php echo $_SESSION['email']; ?></h1>
<a href="logout.php">Kijelentkezés</a>
</body>
</html>
ezeket hozz létre egylogout.phpfájlt, amely a következő kódot tartalmazza:
----------------------------------
Logout.php


<?php
session_start();
session_destroy();
header("Location: index.php");
?>


-----------------------------
https://www.simplilearn.com/tutorials/php-tutorial/php-login-form

Riemann függvény gyökei

Calabi–Yau fogalma

A Calabi–Yau sokaságok összetett sokaságok , amelyek K3 felületek általánosításai tetszőleges számú összetett dimenzióban (azaz tetszőleges páros számú valós méretben ). A Calabi-Yau tétel analógiáját olyan teljes Riemann-sokaságokra, amelyek nemnegatív skaláris görbülettel rendelkeznek, és amelyek a végtelenben aszférikusak. A kulcsfontosságú eszköz egy egzisztenciaeredmény tetszőlegesen nagy korlátos régiókra gyengén közepes-konkáv határral a Riemann-féle sokaságban, szublineáris térfogatnövekedéssel. Alkalmazásként ugyanezt az eszközt használjuk annak bemutatására, hogy egy teljes összehúzható Riemann-féle -sokaság pozitív skaláris görbülettel és szublineáris térfogatnövekedéssel szükségszerűen homeomorf. Eredetileg kompakt Kähler-elosztóként határozták meg őket, amelynek első Chern osztálya eltűnőben van , és Ricci-lapos mérőszámmal rendelkeznek, bár néha sok más hasonló, de nem egyenértékű definíciót használnak. Öt különböző típusú húrelmélet létezik A húrelmélet és az M-elmélet két egymásra épülő részecskefizikai modell, mely a részecskéket nem pontszerű, hanem kiterjedt objektumokként kezeli (húrok, membránok). A húrelméletnek a szuperszimmetriát is tartalmazó változatát gyakran szuperhúrelméletnek nevezik. Ezeket az elméleteket azért hozták létre, hogy az általános relativitáselméletet és a kvantummechanikát összhangba hozzák, és elkerüljék a részecskefizikának azokat a buktatóit, melyek a pontszerű részecskék feltételezésével előbukkannak. Az M-elméletben nemcsak húrokat, hanem membránokat és magasabb dimenziós objektumokat is feltételeznek. Jelenleg nincs semmilyen kísérleti tény, amely a húrelméletet igazolná vagy cáfolná. A húrelmélet elnevezést mind a 26 dimenziós bozonikus húrelméletekre, mind a szuperszimmetria felfedezése után annak hozzáadásával nyert szuperhúrelméletre szokták használni. Újabban gyakran a szuperhúrelméletet mondjuk húrelméletnek. Az 1990-es években Edward Witten és mások meggyőző bizonyítékokat találtak arra, hogy a különböző szuperhúr elméletek (öt különböző változata van) egy M-elméletnek nevezett 11 dimenziós elmélet határesetei. Ezzel indult el a második szuperhúr-forradalom. (Az M-elméletnek még a fekete lyukak termodinamikájában is sikerült olyan eredményeket elérnie, amelyek a korábbi számításokkal összhangban vannak.)

A húrelmélet főként annak köszönheti népszerűségét, hogy reményeink szerint képes az összes erőhatás leírását egyetlen elméletbe összesűríteni. A húrelméletnek köszönhető, hogy mélyebben sikerült megértenünk a szuperszimmetrikus térelméleteket, amelyek a részecskéket pontszerűnek tekintő standard modellnek lehetséges kiterjesztései.A húrelmélet egyik furcsa tulajdonsága, hogy feltételezi, hogy az univerzumnak sok dimenziója van, és megjósolja a számukat. Sem Maxwell elmélete az elektromágnességről, sem Einstein relativitáselmélete nem adja meg a dimenziószámot. A jól ismert 3 tér és egy idődimenziót "kézzel" helyezzük bele ezekbe az elméletekbe. Ezzel szemben a húrelméletben megjósolható a téridő dimenziószáma alapvető elvekből. (Adott dimenziószám szükséges ahhoz, hogy az elmélet Lorentz-invariáns legyen.) Az egyetlen probléma, hogy ha kiszámoljuk a szükséges dimenziószámot, akkor nem négyet (3 tér + 1 idő), hanem 26-ot, 10-et, illetve 11-et kapunk a bozonikus húrelméletben, a szuperhúrelméletben, illetve az M-elméletben.

Ezek a tények komolyan ellentmondanak a megfigyelt eseményeknek. A fizikusok a következő két lehetőség egyikével oldják meg a problémát. Az első módszer, ha összezsugorítjuk a hiányzó dimenziókat. Ez azt jelenti, hogy a 6 vagy 7 dimenzió olyan kicsi, hogy nem észlelhető a kísérleteinkben. A 6 dimenziós esetben ezt a Calabi–Yau-terekkel oldják meg. 7 dimenzióban úgynevezett G2 manifoldokkal. Lényegében a hiányzó dimenziókat úgy teszik kicsivé, hogy azok magukba hurkolódnak. A szokásos hasonlat erre a locsolócső. Távolról nézve egydimenziós alakzatnak, vonalnak látszik, de ha közelebb megyünk, láthatóvá válik a második kiterjedése, amely kör keresztmetszetű. Ehhez hasonlóan úgy gondoljuk, hogy a hiányzó dimenziók csak közelről nézve láthatóak. (Természetesen a locsolócső 3 dimenziós, de mi csak a felületén mozgunk. Ekkor a helyünket két számmal adhatjuk meg. Az egyik kitüntetett végétől való távolsággal és kerületén például a felső ponttól egyik kitüntetett körüljárási irányban mért távolsággal. Mivel a hely megadásához két adat kell és elegendő, ezért mondjuk, hogy a locsolócső felszíne kétdimenziós. A földfelszín is kétdimenziós, hiszen a földrajzi szélesség és hosszúság (két adat) ismeretében a hely adott.) A másik lehetőség az, hogy mi a világegyetemnek egy 3+1 dimenziós alterében élünk, ahol a +1 emlékeztet arra, hogy az idő egy másfajta dimenzió, mint a tér. Mivel ez a látásmód D-brán nevű matematikai objektumokkal írja le elméletét, ezért ezt bránvilág elméletnek nevezzük. Egy érdekes mellékterméke, hogy eszerint elképzelhető, hogy a kvantumgravitációs jelenségeket akár a CERN 2008-ban elindult gyorsítógyűrűjében, a Nagy Hadronütköztetőben (LHC) megfigyeljünk. Bár ez érdekes dolog, ebben a lehetőségben azért nem sokan hisznek. A húrelméletnek három komolyabb problémája van. Az első, hogy senki sem képes megoldani a húrok mezőelméletét, vagy hogy bármilyen más nemperturbatív eredményt hozzon ki a húrelméletből. A feladat kristálytiszta, de a sors iróniája, hogy a megoldása olyan technikákat igényel, amelyek túlmutatnak a fizikusok jelenlegi képességein. Érdekes tény, hogy miközben a huszonegyedik század fizikája véletlenül belepottyant a huszadik századba, a huszonegyedik század matematikája még nem született meg; s már csak ezért is él ez a probléma, hogy a jelenben e húrok mezőelméletét nem tudjuk megoldani. A második, hogy a 10−35 méter átmérőjű húrokat jelenlegi technikánkkal képtelenek vagyunk megfigyelni. A harmadik probléma az, hogy a kvantumtérelmélethez hasonlóan csak perturbatívan kezelhető (közelítések sorozatával pontos megoldás helyett). Bár komoly előrelépések történtek a nemperturbatív módszerek felé, a teljes elmélet nem írható le ily módon.

A Navier–Stokes-egyenletekről

A folyékony anyagok mozgásának, áramlásának leírására szolgál.Az egyenletek jelentősége az, hogy alkalmazhatjuk számos, mind elméleti, mind gyakorlati (gazdasági) jelentőségű fizikai feladat megfogalmazására és azokkal kapcsolatos jelenségek leírására. Így ezekkel leírhatjuk nemcsak az időjárást, a folyadékok csővezetékekben, (nem kör-keresztmetszetű) csatornákban vagy óceánokban előálló mozgását, hanem a levegő repülőgépek szárnyai körül észlelt áramlását is, sőt szilárd testek folyékony anyagokon keresztül, például csillagok galaxisokon belül leírt mozgását is. A Navier–Stokes-egyenleteket egyszerűsített formájukban nemcsak repülőgépek és gépjárművek, hanem elektromos erőművek megtervezésére, valamint az atmoszferikus szennyezés felmérésére is alkalmazhatjuk, sőt a véráramlás, valamint Maxwell egyenleteivel összekapcsolva a magnetohidrodinamika modelles tanulmányozására is. A Navier–Stokes-egyenletek tiszta matematikai értelemben is fontosak. Különös tehát, hogy a széles körű alkalmazás ellenére a matematikusok eddig még nem találtak a háromdimenziós egyenleteket kielégítő megoldást. (Sőt, sem a megoldás létezése nincs bizonyítva, sem az, hogy ha a megoldás létezik, akkor sima.) A Navier–Stokes-egyenletek úgynevezett „létezési és simasági” problémájának megoldását olyan nagy fontosságúra becsülik, hogy az amerikai Clay Mathematics Institute az „évezred hét legfontosabb matematikai problémái egyikének” nevezte el, és megoldója számára egymillió dolláros jutalomdíjat tűzött ki. Mivel a Navier–Stokes-egyenletek nem helyzetet, hanem sebességet írnak le, a háromdimenziós egyenletek „sebességmezőt” vagy „folyásmezőt” ábrázolnak, ami az áramlási sebességet adja meg az idő függvényében az erőtér minden egyes pontjára, mihelyt a sebességmező-eloszlás leírására megoldást találtunk. A többi változó, vagyis az áramlási sebesség, illetve a folyadék-ellenállás térbeli eloszlása szintén meghatározható. Ez a számítás nagyban különbözik a klasszikus mechanika által nyújtott módszertől, ahol nem az egyedi részecskék térbeli pontokhoz kapcsolt sebességének, hanem azok röppályájának vagy egy kontinuum elhajlásának a meghatározása a tipikus számítási feladat. Folyadékok esetében a sebességeloszlás meghatározása logikusabb.

Huszár werbunk

              

                                    „Leg-ottan dél után mi nagy muzsikával

                                    Az utszákon jártunk, zajjal és lármával.

                                    Mint a Kapitánynak értünk Quaratélyához,

                                    Vendégit vezette maga ablakához.

                                    Elől tizenketten tántzoltunk kerékbe,

                                    Látta, hogy megrakom, mint ez ment végbe.

                                    Hogy Solo tántzoljak, aztat parancsolta,

                                    A nép hogy láthasson, magát nagyon tolta.

                                    El-kezdém tántzomat, minden tsudálkozott,

                                    Szóltak: ugyan tudja járni az átkozott.

                                    Tettem-is előttök olyan figurákat,

                                    Hogy szemek meredett, tátottak rám szákat.

                                    A taktust sarkantyum pengése kiverte,

                                    Tzimbalmos ezeket ugy ki nem verhette."

Arab művészet

  La araba civilizacio kaj tiu propreca formo de la arto, kiun oni povas nomi araba arto, disvastiĝis en la araba mondregiono kune kun la religio de Mahometo. Ĝi konkeris ne nur Arabion, sed ankaŭ la tutan teritorion de Islamo. Kelkaj ĝiaj elementoj, kiuj devenis el la pli simpla arto de la nomadaj arabaj triboj, evoluis plu sub la efiko de pli altnivela arto de tiuj popoloj, kun kiuj la araboj kontaktiĝis dum la religiocelaj kaj konkeraj militiroj, kiel ekzemple la arto de Okcident-Azio kaj la Bizanca arto de Orient-Eŭropo, la artoj persa, egipta, kopta, eĉ tiu de la antikva Babilono kaj Asirio forte efikis la strukturon de la araba arto. Tamen, kvankam okazis abunda kaj ofte arbitra aplikado de tiuj diversaj elementoj, la araba arto havas memstaran valoron. En ĝi havas gravan rolon la arkitekturo kaj la ornama arto ligita al ĝi, sed la pentroarto tute mankas, ĉar la Korano malpermesas prezenti vivajn estaĵojn sur bildoj. La ĉefa objekto de la arkitekturo estas moskeo, kiu laŭ la islama kredo estas ne la hejmo de Dio, sed nur ejo por preĝi. La originala formo de la moskeo estas simpla halo, kiu havas komunan spacon kun korto, ĉirkaŭita de kolonaro. Meze de la korto troviĝas puto. Alian artan ideon realigas la moskeoj kun kupolo, kiuj konstruiĝis laŭ la arkitekturaj konoj de Bizanco. Estas karakteriza elemento de la moskeoj alta, maldika minareto, ofte eĉ minaretoj, kiuj servas ne por teni sonorilegojn, kiel la turo de kristanaj preĝejoj, sed por publikigi per laŭta kriado la horojn de la preĝado. La plejparte simplan eksteraĵon de la konstruaĵoj rompas pordo- kaj fenestroaperturoj de abunde variaj formoj, kaj la murŝtonoj ofte havas diversajn kolorojn por veki pli intensan impreson. La ĉefajn arkitekturajn ideojn kaj elementojn la araboj plejparte prenis de aliaj popoloj, sed ilia kaprica, pompa, ofte strukture nelogika aplikado estas rezulto kaj valoro de la propreca araba skolo. La kolonoj ofte imitis tiujn de fremdaj konstruaĵoj. La specialaj arabaj kolonoj estas tre maldikaj, malsupre ili havas ringoforman ornamaĵon. Supre ili plej similas al la Bizancaj formoj, sed ili estas pli abunde ornamitaj ol tiuj. Precipe karakterizas la araban arkitekturon la aplikado de arkoj laŭ variaj formoj. La ornamaĵoj konsistas plejparte el geometriaj elementoj, ekstreme skizaj figuroj de plantoj. Oni povas indiki, de kiu popolo devenis la unuopaj elementoj, sed la araba arto laŭ memstara maniero, nekomparebla eltrovemo kaj nobla gusto – kaprice, sed tamen logike – perfektigis ilin. La ornamaĵojn kompletigas la kolorigo, kiu pruvas la altnivelan kolorkulturon de la araboj. Ankaŭ la zigzagaj literoj de la araba alfabeto, prezentantaj citaĵojn el la Sankta Korano, ofte estis aplikitaj kiel ornama elemento.

Andrásy Gyula élete

Grafo Julio Andrássy estas unu el la plej gloraj personoj de la hungara historio. Li naskiĝis en la urbo Kassa la 3-an de marto 1823. Lia Patro estis grafo Karlo Andrássy, ŝia patrino grafino Etelka Szápáry, kiu zorge tenis en siaj manoj lian edukadon. Laŭ la kutimo de la tiamaj aristokratoj, fininte siajn studojn li vojaĝis eksterlanden, kaj interamikiĝis kun eminentuloj precipe el Francio. Post lia reveno al la hejmlando forte impresis lin la karaktero kaj politika agado de Széchenyi. Li ekkonis la faman politikiston ĉe la laboroj, kiam oni reguligis la fluon de Tibisko, kaj kiam Széchenyi –proksime al Tiszadob – ĝuste organizis la unuan kompanion kontraŭ la inundoj de la rivero. Széchenyi jam en tiu tempo antaŭdiris ke la juna Julio Andrássy estas destinita por alta pozicio en la direktado de la lando kaj monarkio, kaj li deklaris, ke la juna grafo estos lia posteulo en la direktado de la riverreguligaj laboroj kaj en la klopodoj por savi la loĝantaron kiu vivas en la inundregiono de Tibisko. Tamen, kiam en 1847 en la departemento Zemplén oni elektis lin deputito por la lasta feŭdala parlamento, dum la debato pri la administracia strukturo li aliĝis al la radikala partio de Kossuth. La juna aristokrato plurfoje alparolis en la parlamento, kaj en 1848 li akiris la pozicion de departementestro en Zemplén. Aŭtune, kiam li informiĝis, pri la Kroata invado, li kiel la ĉefkomandanto de la nacia milicio, ekbatalis. Li partoprenis la batalon ĉe Pákozd, poste – dum la tuta printempa militiro – li estis la adjutanto de ĉefkomandanto Görgei. Post la malvenko de la liberbatalo li forlasis sian patrion, kaj en okcidento (en Parizo kaj Londono) li provis veki simpation al la afero de la hungara liberbatalo en la eminentaj rondoj de Eŭropo, tamen li ne atingis ion pli, ol afablajn kaj amikajn vortojn. Dum li faris siajn diplomatiajn provojn, en la hejmlando oni kondamnis lin al mortpuno same kiel la aliajn emigrintojn. Li sukcesis veni hejmen nur per amnestio akirita helpe de sia patrino, sed tuj post la alveno li aliĝis al la rondo de Deák, kiu jam per pacaj rimedoj deziris solvi la malkonsentojn inter la monarkio kaj Hungario. La tuta lando ĝoje akceptis la informon, kiam oni levis lin al la posteno de ĉefministro, kaj Deák mem gratulis al li.

Kiel ĉefministro, en la unuaj jaroj li ne povis eviti pasiajn diskutojn kontraŭ la meze maldekstra partio de Kolomano Tisza, kiun kontentigis nek la politikaj nek la konstituciaj rezultoj. Aliflanke estis konsilinde havi singardemon kontraŭ la kaŝe agantaj spionoj de la viena kortego, kiuj endanĝerigis la dualisman politikon.

Miért a mandarin

En Eŭropo oni ordinare pensas, ke en la tuta Ĉinio oni parolas nur unu lingvon – la Ĉinan. Estas vero, ke la loĝantoj de Pekino, same kiel la loĝantoj de la urboj Kantono, Ŝanhajo, Futŝano aŭ Amojo parolas ĉine, tamen aliflanke ankaŭ tio estas vera, ke la plej granda parto de la loĝantaro en la menciitaj urboj ne povus pli bone kompreni la loĝanton de alia urbo, ol ekzemple la berlinano la londonanon, aŭ la parizano la nederlandanon. La naturo de la diversaj dialektoj de Ĉinio havas nenion komunan kun la “Patois” aŭ la simpla “dialekto de la ordinara vivo”: ili estas parolataj de la eminentuloj, kiel ankaŭ de la simpla popolo, de la instruituloj, de la oficisto, kiel ankaŭ de la “kuli”. La dialekto estas aparta lingvo, unu el la multaj kaj tre malsamaj lingvoj, kiujn oni trovas en Ĉinio. Estas vero, ke ili estas parencaj inter si kaj trovas sin inter si reciproke en tia sama rilato, kiel ekzemple la araba al la hebrea, sira kaj aliaj semitaj lingvoj, aŭ kiel la germana al la angla, holanda, dana, sveda ktp. Tiujn ĉi multegajn dialektojn oni povus dividi en la sekvajn ok ĉefajn klasojn. La kantona, hakka, amoja, svatana, ŝanhaja, ningpoa, hajnana kaj mandarina. El tiuj ĉi lingvoj la lasta estas la plej juna. La supra fakto malpravigas tiun tre disvastiĝintan opinion, ke la mandarina dialekto estas la lingvo de Ĉinio, kaj tiun supozon, ke la ceteraj lingvoj estas nur dialektoj. La kantona lingvo estas pli simila al la antikva lingvo de Ĉinio – kiu estis parolata antaŭ ĉirkaŭ 3000 jaroj – ol la mandarina. La plej disvastiĝinta lingvo tamen estas la mandarina, kiu en tia aŭ alia formo estas parolata en dek kvar aŭ dek kvin el la dek naŭ provincoj, en kiujn Ĉinio estas dividita. Malgraŭ la diversaj dialektoj, per la lingvo mandarina oni povas komprenigi sin ĉie, kie tiu ĉi lingvo estas parolata. Se oni kalkulos, ke la loĝantaro de Ĉinio estas grandnombra, oni povas diri, ke ĉirkaŭ ilia 83 % parolas la lingvon mandarinan. Ĉiuj devas koni tiun ĉi lingvon, kaj ĉiuj, kiuj ĝin ankoraŭ ne parolas, devas ĝin lerni. La aliaj lingvoj de Ĉinio estas parolataj de pli malgranda nombro da homoj, tamen en ĉia okazo tiu ĉi nombro estas ankoraŭ sufiĉe granda.

Még kettő

Per kia originala maniero difinas la tempon en Ĉinio malriĉaj homoj, kiuj ne posedas horloĝon? Pri tio Le Hube, la franca vojaĝanto, rakontis la sekvan historion: Iun tagon, kiam ni volis viziti niajn ĉinajn amikojn, kiuj antaŭ nelonge akceptis la religion de Kristo, ni survoje renkontis knabon, kiu paŝtis bovon. Preterirante ni demandis lin, ĉu jam estas la 12-a horo. La knabo rigardis al la suno, sed ĝi estis kaŝita malantaŭ densaj nuboj, tiel, ke li ne povis konsiliĝi kun tiu ĉi natura horloĝo. – La ĉielo estas tro dense kovrita per nuboj – li diris – sed atendu momenton! Li kuris en la plej proksiman korton de iu vilaĝano, kaj post minuto revenis kun kato sur la brako. – Rigardu – li diris – ankoraŭ ne estas la 12-a horo. – kaj samtempe li montris al ni la okulojn de la kato supren ŝovante ĝiajn palpebrojn. Ni kun mirego rigardis la knabon, sed lia eksteraĵo restis tute serioza, kaj la kato, – kvankam la operacio ŝajne ne tre plaĉis al ĝi, tamen videble kutiminta al ĝi – restis tre trankvila, kvazaŭ ĝia speciala okupiĝo estus: roli kiel horloĝo. Tre bone, knabo, koran dankon! – ni diris, kaj ni konfuziĝis ricevinte la klarigon de la knabo. Kiam ni baldaŭ trovis niajn amikojn, nia unua afero estis demandi pri tiu miraklo. Ili tre miris pro nia malscio, kaj rapide kolektis kelkajn dekojn da katoj el la ĉirkaŭaĵo, por montri al ni, ke la horloĝoj en iliaj okuloj ĉiuj funkcias regule. La pupilo de la okuloj de la katoj ĝis tagmezo iom post iom malgrandiĝas, kaj tiam atingas sian plej mallarĝan kuntiriĝon en formo de streko, maldika kiel hareto, metita sur la mezon de la okulo. Poste la pupiloj iom post iom denove etendiĝas, ĝis noktomezo, kiam ili ricevas la formon de rombo. Niaj ĉinaj amikoj certigis nin, ke ĉiu infano en mallonga tempo akiras grandan lertecon kaj akuratecon por konstati la tempon el kataj okuloj. Tre baldaŭ ni konvinkiĝis, ke tiuj ĉi horloĝoj funkcias tute regule, kaj ĉiuj laŭ preciza sinkroneco. 

La penso pri fino de la mondo turmentis la homojn jam longe kaj trovis esprimon en granda serio da antaŭdiroj. Ne parolante jam pri la kredo je “Millenium”, do la ekzistado de la mondo nur en la daŭro de mil jaroj post Kristo (kredo fondita kvazaŭ sur kelkaj esprimoj de la Biblio), ni trovas en la mezaj jarcentoj tre oftajn antaŭdirojn de tiu ĉi speco. Bernardo el Turingio en la jaro 960 antaŭdiris proksiman finon de la mondo, li eĉ difinis la tempon, nome, kiam la festo de Anunciacio falos sur la Grandan Vendredon. Tia fakto havis lokon en la jaro 992, sed tiu ĉi jaro pasis, kaj la mondo ne esprimis eĉ la plej malgrandan intencon perei. En la daŭro de la 10-a jarcento ĉiuj reĝaj decidoj komenciĝis per la vortoj: “ĉar la fino de la mondo estas jam proksima”. En la jaro 1186 la astrologoj ektimigis la popolojn per antaŭdiro, ke baldaŭ fariĝos kuniĝo de ĉiuj planedoj. En la komenco de la 16-a jarcento la alkemiisto Villeneuve anoncis, ke en la jaro1335 venos la Antikristo. La glora hispana predikisto, Vincento Ferrier certigis, ke la mondo ekzistos nur tiom da jaroj, kiom da versoj sin trovas en la Psalmoj, do ĉirkaŭ 2537 jarojn. La fino de la mondo estis decidita por la jaro 1832, pri tio ĉi restis eĉ signo en kanteto de Béranger: “Finissons en le monde est assez vieu”. La antaŭdiro por la jaro 1840 faris grandegan impreson. La finiĝo de la monda vivo devis havi lokon la sesan de januaro. Miloj da homoj finis la aferojn terajn kaj atendis rezignacie la morton. Ni tamen scias, ke ankaŭ tiu ĉi antaŭdiro montriĝis ne tiel danĝera. Ni ne ekzamenas nun la multajn aliajn astrologiajn kaj kabalajn antaŭdirojn, ĉar oni povus verki pri ili apartan volumon, precipe, ĉar tiaspecaj ideoj senĉese aperas en la historio de la homaro.

Globális megtévesztések

A globális felmelegedés a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszútávú megemelkedését jelenti, mely magában foglalja a felszíni vizek és a troposzféra hőmérsékletének emelkedését is. Az éghajlatváltozási keretegyezmény a globális éghajlatváltozás legfőbb okának az emberi tevékenységet nevezi meg. Az írott történelem előtti időkben is voltak globális felmelegedésben eltelt időszakok, ám ezek egyike sem volt olyan mértékben kiterjedt és gyors, mint a 20. század óta megfigyelhető felmelegedés, mely várhatóan még tovább gyorsul, ezt nevezzük üvegházhatásnak.  A klímakutatók között gyakorlatilag teljes a konszenzus abban, hogy a globális felmelegedést nagyrészt az emberi tevékenység általi üvegházhatású gázkibocsátás okozza. A globális felmelegedés kapcsán kialakult tudományos konszenzus támogató nyilatkozatát 11 fejlett ipari ország tudományos akadémiája aláírta. Mark Lynas, a Cornell Egyetem vendégkutatója így fogalmazott: „Az ügy ténylegesen lezárult. A tudományos közösségben nincs már olyan tekintély, aki kételkedne az ember okozta éghajlatváltozásban. Eddig a hivatalos mese. Csak hogy ez hazugság. A széndioxid jelentéktelen emelkedése, nem okozhat olyan anomáliákat amit mutogatnak nekünk, mert a komplex rendszer önszabályozó. Miskolczi Ferenc kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy az üvegházhatás állandó. Hiába nő a légkör széndioxid-tartalma, a légkör üvegházhatásának mérőszáma, a teljes infravörös optikai mélység –Total Infrared Optical Depth (TIOD) azonos marad. A Flinn hatás kisseb fajta absztrakt probléma megoldó képességet, ami megtévesztő. szignifikáns változások nem láthatók a mérésekben.

https://klimarealista.hu/gondolatok-a-klimarol-az-antropogen-klimahatasrol-akh/

https://www.youtube.com/watch?v=LiK4R39zhcw

Bár úgy tűnik, a világban egyre több eszköz lesz okos, egyre fejlettebb minden, soha nem látott eredményeket ér el a tudomány, és a mesterséges intelligenciának vagy a kvantumszámítógépeknek köszönhetően úgy tűnik, már semmi sem állhat az emberiség útjába, a kutatók mégiscsak arra jutottak, hogyA kutatást végző Evan Horowitz azt figyelte meg, hogy globálisan egyre alacsonyabb az emberek átlagos IQ-szintje. Pedig az egyének IQ-eredményei korábbi vizsgálatok alapján összefüggnek az iskolai végzettséggel és a várható élettartammal – márpedig ez a két mutató világszerte nő. Egy ország átlagos IQ-eredménye azonban összefügg a gazdasági növekedéssel és a tudományos innovációk számával is, ami viszont rossz hír lehet a (butuló) világnak.

Különböző kutatások különböző módszerekkel és különböző magyarázatot adva az eredményekre, de ugyanarra az végkövetkeztetésre jutottak, vagyis

AZ EMBEREK MANAPSÁG MÁR NEM OLYAN OKOSAK, MINT EGYKOR.

Most persze hatékony megoldás lehet legyinteni egyet, hogy itthon ez egészen egyszerűen nem igaz, a gyerekek egyre okosabbak, de a tagadásban van egy igen erős logikai bukfenc.

A kutatók szerint nem feltétlenül jó visszavágás ilyenkor, ha egy ország azt mondja, hogy náluk bizony ez nincs így, mert ha minden fejlett országban ez a trend látszik, annak valami oka lehet. Vagyis ha egy országnál nincs meg ez a trend, akkor elképzelhető, hogy az adott ország egyszerűen nem áll olyan fejlettségi szinten, mint azok, ahol megjelenik. Viszont ha ez a kérdés a fejlettséggel függ össze, akkor hamarosan azokban az országokban is megjelenik ez a tendencia, amiknek sikerül elérni a fejlett szintet – és akkor már jó lenne előre tudni, hogy mi okozza az IQ csökkenést, és mit lehet tenni ellene.

Nem hiányos a múveltség, hanem nemes egyszerüséggel nincs.

Ez az, amit senki nem tud biztosan megmondani. Persze ha a logikánál tartunk, akkor most lehet előjönni azzal, hogyan is tudnának egy ilyen nehéz kérdést megválaszolni az egyre hülyébb emberek, de nem erről van szó.

A KUTATÓK AZT VETTÉK ÉSZRE, HOGY A MAGASABB IQ-VAL RENDELKEZŐ SZÜLŐK GYEREKEI IS MESSZE ELMARADNAK A SZÜLŐK EREDMÉNYÉTŐL.

A megfigyelés szerint Svédország, Norvégia, Franciaország, Anglia, Dánia és Ausztrália is azon országok között van, ahol esett az átlagos IQ. A kutatók egy része azzal magyarázza a tendenciát, hogy egyre több az olyan munkahely, amihez nem kell kifejezetten nagy agyi kapacitás, vagyis eleve nem is dolgoztatják meg az emberek annyira az agyukat, hiszen a mindennapi munkának nem alapfeltétele az agymunka. Amitől pedig egyszerűen ellustul az illető agya.

A másik magyarázat az egészet az okoseszközökre vezeti vissza – vagyis ezek az eszközök teszik tönkre az emberek fókuszálási képességét, és végül annyira elkényelmesedik az agy, hogy egyszerűen elszokik a gondolkodástól.

Bónuszként pedig van egy olyan elmélet is, ami azt okolja, ami mostanában egy csomó negatív tendenciáért felelős: a globális felmelegedést. A magyarázat szerint a felmelegedés miatt kevesebb a tápanyag az ételekben, ez pedig elbutulást eredményez. 

Az elbutulás veszélyes

Nem pusztán az a baj ezzel, hogy nehezebben találnak a tévés műveltségi vetélkedők olyan embert, aki helyesen válaszol a kérdésekre, vagy hogy tovább növekszik a Kardashian család népszerűsége, hanem hogy a kutatók szerint ez a probléma hosszú távon tényleg hatással lehet az emberiség jelentős problémáinak megoldására. Egyszerűen félő, hogy nem sikerült választ találni ezekre, ha nem elég okos hozzá az emberiség.

Nemes- és színesfémércek

A Kárpát-medence legrégebben – már a rómaiak óta – ismert és bányászott ércei a nemesfém- (arany-ezüst-) ércek. Mint a fejezet korábbi részében olvashattuk, a nemesfémeket a színesfémércekkel (ólom, cink, réz, antimon, higany stb.) együtt többnyire az utóvulkáni tevékenység hozza létre. Az ércek térségünkben a neogén-pleisztocén belső-kárpáti mészalkáli vulkanizmushoz kapcsolódva, a kürtőben, illetve azok mélyebb részén megrekedt szubvulkáni testek, kis intrúziók illó gázaiból-gőzeiből váltak ki. A nyomás alatt lévő, magas hőmérsékletű utómagmás-utóvulkáni gázok és folyadékok a nyomáscsökkenés irányába mozogtak, és zónásan kicsapódtak (Cu–Zn–Pb–Sb–Ag–Au–Hg). Így jöttek létre mélyebb szinten szkarnok, feljebb repedések kitöltéseként a telérek, a kitörési kürtőkben a breccsák és érhálózatok („stockwerk”-telepek), míg a felszínen a gejzír-fumarola kicsapódások.

Ércgazdag kürtőkitöltő breccsa a recski színesérclelőhelyen  Érintkezési (kontakt) és hidrotermás metaszomatikus színesfémérctelepek. A kis intrúziók és karbonátos kőzetek érintkezési zónájában mindkét oldalon (ún. belső szkarn az intrúzióban, külső szkarn a karbonátos kőzetben) először a magasabb hőmérsékletű kontakt metaszomatikus (szkarnos) ásványátalakulás (wollasztonit, magnetit, diopszid, hedenbergit, gránát, vezuvián, amfibol, epidot) jött létre öves elrendeződésben. Ezt követően a hidrotermális oldatok a már kivált szkarnásványokat részben kiszorították, és színesfémérc-szulfidok csapódtak ki (pirrhotin, kalkopirit, molibdenit, szfalerit, galenit stb.).

A Kárpát-medencében ilyen színesfémérclelőhelyek a vulkáni íveket kísérő kis intrúziókhoz kapcsolódva ismertek (a Szörényi-érchegységben: Dognácska [Dognecea], Ruszkica [Ruşchiţa], Szászkabánya [Sasca Montană], Csiklova [Ciclova], az Erdélyi érc-hegységben: Aranyosbánya [Băiţa de Arieş], Rézbánya [Băiţa], Soborsin [Săvîrşin], Közép-Szlovákiában: Selmecbánya, Magyarországon: Recsk, Szabadbattyán). A köpőce legrégibb változata, egyetlen darab bodzafából készült. 

A Szabadbattyán melletti Kőszár-hegy északkeleti részén karbon agyagpalára tektonikusan rátolt karbon mészkőben – valószínűleg az eocén andezit hidrotermális hatására – metaszomatikus ólomérc képződött, körülötte erős ankeritesedéssel. 1938–1954 között a lelőhelyről 9000 tonna 13% ólom- és 150 g/t aranytartalmú ércet termeltek ki, főleg galenit, alárendelten szfalerit, kalkopirit kíséretében. A kimerült, felhagyott bányát később a karsztvíz elöntötte. Recsken a felső-eocén dioritporfirites (andezites) szubvulkáni test és a triász mészkőösszletek határán, tenger alatt kontakt metaszomatikus átalakulás jött létre. A szkarnos kőzetek a magmabenyomulás köpenyében, több száz méter vastagságban és hosszúságban, 100–250 m szélességben találhatók, tőlük távolodva polimetallikus (ólom, cink) metaszomatikus testek helyezkednek el.

A sarkokban az érctestek másodlagosan, az érintkezési zóna és az eredeti mészkőrétegek mentén képződtek hidrotemális metaszomatózissal. Az egyenként néhány 10 m átmérőjű, szabálytalan formájú, 1000–100 000 tonnás szkarnos érctestek átlagosan 1,5–2,5% réz- vagy 5–7% cinktartalmúak. E recski mélyszinti ércesedés 700–1200 m mélységben található; a hasznosítható érc mennyisége mintegy 20–40 millió tonna. A metaszomatikus érceket 1959-ben fedezték fel, majd részletesen, egyebek között 1200 méteres mélyfúrásokkal kutatták. Napjainkig – aknák lemélyítésével, vágatfeltárással és ún. legyezőfúrással – 600–1200 m mélységig tárták fel Közép-Európa egyik legnagyobb színesfémérc-lelőhelyét. Recsk sekélyebb szintű, hidrotermás rézércéről a 3. pontban olvashatunk.

Az arany további tisztítása az „aranyválasztóval", az arany „karélása",„kifoncsorítása", a higany kipréselése, az arany „kiégetése" vagy „kisárgítása", s ezt követi az aranyász munkájának befejező része, az arany beolvasztása és — legvégül — az arany „savas kezelése". A recski színesércelőfordulás földtani szelvénye. A csikó fenyábül vagy hársfábul készült. A mosópad, illetve a mosóasztal lapját négy, három vagy két lábra állítom rá, mégpedig úgy, hogy 9—11 fokos legyen a lejtése.

Porfiros rézércesedés. Recsken a felső-eocén biotitamfibol-andezit és dioritporfirites szubvulkáni intrúzió több szakaszban képződött. Az intrúzió felső részén harang formájú porfiros rézércöv alakult ki, amely hintett-eres formában – a kihűlt intrúzió mikrorepedéseit kitöltve – hidrotermális piritet–kalkopiritet és molibdenitet tartalmaz kvarc, karbonát és anhidrit kíséretében. A porfiros réz-molibdén-ércesedés a kovás, szericites és a propilites átalakulási zónákban a legjelentősebb. Az egyes rézérctestek igen nagyok (100 000–1 000 000 tonna), de fémtartalmuk a csarnokénál lényegesen alacsonyabb. Sarogja méretei;

Az eddig megkutatott, kb. 100 millió tonnányi ércvagyon 1% réz- és 0,006% molibdéntartalmú. A recski mélyszinti ércesedés északi mezőjének érctesteit megkutatták ugyan, de 1983 óta csak állagmegóvás folyik. Porfíros rézérctestek ismertek az egykori nemesfémbányák mélységi övezeteiben, kis intrúziókban Selmecbányán, Déván, Újmoldován és Rosia-Poenin is.

3. Hidrotermális színesfém- és nemesfém-ércesedések. A vulkáni kürtőkben, illetve a belőlük sugárirányban vagy koncentrikusan kiinduló, repedéskitöltő telérekben a nemes(arany-, ezüst-) és színes- (réz-, ólom-, cink-) ércek a hidrotermák oldataiból, gázaiból, gőzeiből csapódnak ki, mégpedig nyitott résekben, üregekben a víz kritikus hőmérséklete (375 °C) alatt főleg szulfidos formában. A köpőce;

A Kárpát-medencében elsősorban – a kora középkor óta – a legmagasabb helyzetű, legalacsonyabb hőmérsékleten képződött nemesfémérceket találták meg és művelték (a legfontosabbak: a Velencei-hegységben Pátka (Kőrakás-hegy, Szűzvár), az Északi-középhegységben Nagybörzsöny, Gyöngyösoroszi, Parádsasvár, Recsk-Lahóca, Telkibánya, Rudabányácska, a Felvidéken Selmecbánya, Körmöcbánya, Hodrusbánya [Banska Hodrusa], Korompa [Krompachy], Igló [Spişská Nova Ves], Aranybánya [Zlatá baňa], a Kárpátalján Beregszász [Beregovo], az Avas és Gutin hegységben Láposbánya [Iloba], Zazár [Sasar], Miszbánya [Nistru], Felsőbánya, Kapnikbánya, Erzsébetbánya [Baiat], az Erdélyi-érchegységben és Bihar-hegységben Brád [Brad], Nagyág, Zalatna, Verespatak, Bucsim [Bucium], Aranyosbánya).

A nagybörzsönyi ércesedés földtani szelvénye (felül) és térképvázlata (alul).

1 – lejtőtörmelék;

2 – hiperszténes amfibolaugit-andezit;

3 – biotitos amfibolos piroxénandezit;

4 – amfibolaugit-andezit;

5 – amfibolhiperszténaugit-andezit;

6 – kloritosodott biotitamfibol-andezit;

7 – amfibolandezit durvatömbös piroklasztitja;

8 – dácit

3/A. Gránitintrúzió feletti színesfémérctelepek. A Velencei-hegységben a karbon biotit-monzonitgránit intrúziójának gránitporfír- és aplittelérei a szilur fillites (agyagmárgás) mellékkőzetbe nyomultak. A Gécsi-hegyen a kontaktus közelében pegmatitos, kvarc-turmalin erekhez és kvarc-molibdenit erekhez, érhálókhoz kötődő, az 50-es években megkutatott, nem túl jelentős molibdenit-ércesedés alakult ki. Pátka-Kőrakás-hegyen hidrotermálisan átalakult (ún. berezitesedett) gránitban, palával való érintkezése alatt az 50-es években közel függőleges, 2,5–6 m vastag érctesteket tártak fel mintegy 240 m mélységig. Az ún. kokárdás érc egy hidrotermális kvarcitbreccsa-kürtőt képviselt, főleg szfalerittel, galenittel, kevés kalkopirittel, antimonittal, fakóérccel és fluorittal. Több mint 180 000 tonna ércet ki is bányásztak belőle, ólomtartalma átlagosan 1,2%, cinktartalma 4,8% volt. Szűzváron kaolinosodott gránitban 500 m hosszú, 0,4–1,2 m széles kvarc-fluorit-barit-telérben galenitet, szfaleritet és fakóércet bányásztak ki átlagosan 5,35% ólom- és 0,56% cinktartalommal; a fluorittartalom 5–92% között változott.

Felhagyott táró Nagybörzsönytől keletre, a Kovács-patak völgyében 3/B. Vulkáni kitörésközpontok nemesfém- és színesfémérctelepei. A felső-eocén mészalkáli andezitvulkáni területeken, a Velencei-hegység keleti részén (Nadap és Pázmánd között), valamint az Északkeleti-Mátrában (Recsk és Parádfürdő körzetében) az egykori vulkáni kitörésközpontokban savas-szulfátos epitermás ércesedés ismert. A recski Lahóca-hegyen 1852 és 1979 között bányászták a rézércet. A biotitamfibol-andezit lávaárak és piroklasztitok, tufitok porózus rétegeit, valamint a kitörési központ kovás breccsáit enargit, luzonit, famatinit, pirit, kalkopirit, tetraedrit, tennantit, antimonit, argenit, pirargirit, calaverit, krennerit, hessit és termésarany cementálja. Az ércesedést kvarc-alunitos-kaolinos-hidromuszkovitos kőzetelváltozás kíséri, néhol kalcit-barit erekkel. A bányászat során 11 érctömzsből összesen mintegy 3 millió tonna rézércet termeltek ki, átlagosan 0,6–2,4 g/t arany- és 18,5 g/t ezüsttartalommal. Az aranytartalmú piritet nem bányászták, s 1993-tól kutatás kezdődött az aranyércek behatárolására. A jelenlegi adatok alapján még 12,7 millió tonna 2,1 g/t aranytartalmú érccel lehet számolni. Nagybörzsönyben a középkortól folyt nemesfémbányászkodás, többszöri megszakításokkal. 1946–1949 és 1992-1994 között további kutatást végeztek. A Rózsa-hegy északi részén a középső-miocén rétegvulkáni amfibol-piroxénandezitekbe dácittest nyomult. Ennek kürtőbreccsáját a Rózsa-akna mintegy 140 m vastagságban tárta fel. Ebben mezotermális pirrhotin, arzenopirit, szfalerit, galenit, pirit mellett aranyércesedés is végbement termésarany- és arany-bizmut-szulfidásványokhoz kötve, kvarc, kalcit, sziderit kíséretében. A Rózsa-hegy délnyugati részén az ún. Fagyosasszony-bánya területén észak-északnyugat és rá merőleges csapású telérhálózat található epitermális pirrhotin, pirit, arzenopirit, szfalerit, galenit és kalkopirit ásványtársulással, kvarc-kalcit meddőkitöltésekkel. A lelőhely további kutatásra érdemes. Gyöngyösoroszi epitermás polimetallikus (ólom, cink, réz) teléres lelőhelye a Nyugati-Mátra szintén középső-miocén korú piroxénandezit rétegvulkánjának beszakadásos kalderaszerkezetében található. Itt az utólag benyomult szubvulkáni andezittest boltozata felett – a rétegvulkáni andezit húzásos és nyomásos hasadékaiban – 25 darab meredek dőlésű (60–85°-os) telér jött létre. Az ún. központi telérek határozott sugárirányúak (pl. a Károly-telér észak-déli), kijjebb az ún. külső telérek az északi oldalon félgyűrűt formálnak. A telérek csapáshossza 500–1000 m között változik, dőlés mentén 400 m mélységig ismertek. A nyomásos telérek vastagsága 0,5–1,5 m, a húzásos teléreké (Károly-telér) 1,5–6 m között változik. Kitöltésük több szakaszban ment végbe, ezért többnyire szalagos szerkezetűek, galenit, szfalerit, wurzit, kalkopirit, arzenopirit, tetraedrit és termésarany ércásványokkal, kvarc, kalcit, agyagásvány meddők kíséretében. A telérek mellett övesen kovás-kaolinos, kálimetaszomatikus és propilites kőzetelváltozás jelentkezik. Az 1986-ig folytatott bányászat során 3,6 millió tonna ércet termeltek ki, amely 1% ólomot, 2,9% cinket, 0,15% rezet, 0,7 g/t aranyat és 12,9 g/t ezüstöt tartalmazott. A felső szinteken nemesfémdúsulás (2 g/t arany, 18–30 g/t ezüst), mélyebben rézdúsulás (0,25% réz) volt megfigyelhető. A 14–19. század között megszakításokkal a felszínközeli telérek nemesfémdús részeit is termelték. Parádsasváron, a Középső-Mátra északi területén – a mátrai kaldera szegélyén – több északnyugati-délkeleti csapású polimetallikus érces és kvarc-kalcit-kitöltésű telér található. Ezekben az 1958–1969 közötti tárós kutatás alapján, mivel szeszélyes vastagságúaknak és fémtartalmúnak bizonyultak, nem nyitottak bányát. Telkibányán, egy felső-szarmata andezitvulkán kalderájában – annak beszakadása után – szubvulkáni, kálimetaszomatizált test nyomult. Ebben 14 darab, főleg észak-déli csapású, 1 km hosszú és 0,5–0,8 m vastagságú, kvarc-agyagásvány- és karbonát-kitöltésű nemesfémtartalmú telér található. A mélység felé a telérek polimetallikus ércesedésben, majd nemesfémtartalmú finom érhálózatban folytatódnak. A kora középkortól először felszíni ún. horpák, majd tárók kialakításával bányászták a teléreket, és az ércet az altárók kijáratánál, a patakmedrekben létesített törők és mosók segítségével dúsították. A bányák 18–19. századi újranyitásai és főleg az ezüstkitermelés eredményeképpen az oxidációs zóna teljes ércvagyonát 300 méter mélységig kibányászták. Az 1950–1960 közötti kutatások és az 1980-as évek táróújranyitásai alapján csak a még mélyebb szinteken remélhető jelentősebb ércesedés.

Utóvulkáni (gejzír-) kitörési központok nemesfém- és higanyérctelepei. A Kárpát-medencében a miocén vulkáni területeken szinte minden ércesedéshez kapcsolódik alacsony hőmérsékletű (teletermás) gejzír-szolfatára működés. Ezekben a gejzírkvarcit- és a körülötte elhelyezkedő limnokvarcit-telepekben és azok hidrotermális berccsás csatornáiban nemesfém-, arzén-, antimon- és higanydúsulás ismerhető fel, intenzív kovás-alunitos-baritos kőzetelváltozás kíséretében. Ezek a lelőhelyek többnyire nem számottevőek, bár Beregszászon és Visken bányászták őket. A füzérradványi Korom-hegyen nemesfém, a sárospataki Bot-kőn higany, a gyöngyössolymosi Asztag-kőnél higany-antimon-barit-, a gyöngyösoroszi Dögkútnál aranyindikációk ismertek.

 Mechanikai üledékek ásványtársulásai

Durvatörmelékes kőzetekben lévő ásványtársulások. A) Nagytétény, Nógrádszakál, Domoszló, Megyaszó: faopál; Magyaregregy, Pátka: magnetittörmelék alluviumban. D) Nagyalmás (Almaşu Mare): paleogén molasszban törmelékes eredetű, vanádiumtartalmú magnetit; Erdélyi-középhegység, Hegyes-Drócsa hegység: pannon partszegélyi üledékben magnetitszemcsék; Vaskő (Ocna de Fier): magnetittörmelék alluviumban.

Aranylelőhelyek Európában

Törmelékes üledékekben levő torlatok ásványai. A) Szentendre, Visegrád, Pomáz, Márianosztra, Verőce, Drégelypalánk: almandin, hornblende, andaluzit, augit, biotit, diopszid, hematit, ilmenit, korund, magnetit, sillimanit. A Börzsöny és a Visegrádi-hegység andezitjéből-dácitjából származó több milliméteres, néha centiméteres, pompásan kifejlődött kristályok lejtőtörmelékekben, patakok torlataiban találhatók. Nagytétény: cirkon; Tatabánya-Bánhida: cirkon, gránát, korund; Sály: cirkon, hornblende, biotit, gránát, hematit, ilmenit, magnetit; Cserépváralja: allanit-(Ce), anatáz, apatit, berill, rutil.3. Aranytartalmú torlatok. A) Duna, Tisza, Dráva, Mura: arany, gránát, magnetit. B) Alacsony-Tátra, patakokban: arany; Körmöcbánya (Kremnica), patakokban: arany, cinnabarit; Homonna (Humenné), a Laborc torlataiban: arany; Csucsom (Čučma) patakokban: arany, scheelit; Aranybánya (Zlatá Baňa), patakokban: apatit, arany, cinnabarit, ezüst, scheelit. C) Bolyár (Boliarov), torlatokban: arany, gránát, kassziterit, korund, rutil. D) Ditró (Ditrău), patakok torlataiban: cirkon, ilmenit, magnetit, monacit-(Ce), titanit; Oláhpián (Pianu de Sus), torlatokban: arany, cirkon, epidot, gránát, ilmenit, kianit, magnetit, monacit-(Ce), rutil, spinell, turmalin; Tisza, Beszterce, Aranyos, Sebes, Maros, Néra, Temes, Ompoly, Kőrösök: arany, gránát, magnetit, stb. Ezen folyók torlataiból évszázadokon keresztül mosták az aranyat. Ahol magnetit vörösgránit van sötétszürke a homok ez az arany fekete árnyéka. Ha 60 szem van akkor már dúsnak számít. Sokan a Finkey professzor féle módszert, a rozsdás vaslemez módszerét alkalmazzál, ez a legolcsóbb és  legegyszerûbb módszer, mivel környezetkímélõ is,

  Az ismert mosó aranyászok; Eperjesi László Ács, Nagy Lajos Ács, Drávai Filonszki Nándor , Veszprémi Béla Ács, Kézdy László, Szabó János Gönnyűnél mosott aranyat. Régen rozsdás lapát bükkfa lapát volt amit megégettek hogy megakadjon az arany pihe, mostmár az amerikai aranymosó tálat használják mintavételezésre. Pár lvtizede még az MNB-nek kellett leadni, mostmár  bárki értékesítheti. Az ipari aranymosás engedélyköteles. 

Jó helyek;

1. a Duna Pozsonytól Komáromig terjedő szakasza; 

2. a Muraköz és a Dráva Barcsig; 

3. a Felső-Tisza vidéke; 

4. az Erdélyi Érchegység folyóinak melléke. 

A Dunában meg a Drávában gyülevisz arany por van az Alpokbul, a többi az Erdélyi Kárpátokbul.

        "Lelohely": "Telkibánya (Bányászat)",

        "Lat": 48.4231,

        "Lon": 21.3653,

        "Info": "Történelmi arany- és ezüstbánya",

    

        "Lelohely": "Börzsöny (Ércfeltárás)",

        "Lat": 47.9312,

        "Lon": 18.9161,

        "Info": "Potenciális nagy arany- és érckészlet",

 

            "Lelohely": "Dunai aranymosás",

        "Lat": 47.6842,

        "Lon": 17.6432,

        "Info": "Kavicsbányák, hordalék",

http://mek.niif.hu/20100/20191/20191.pdf

A Hohe Tauern (Magas-Tauern) déli lejtőiről és gleccsereiből számos patak és hegyi folyó ered, amelyek végül a Salzach folyóba ömlenek. A legjelentősebbek a következők:

Patak / folyó Eredete a Hohe Tauernben Hol ömlik a Salzachba

Krimmler Ache Krimmli-vízesések, Venediger-csoport Krimml

Obersulzbach Obersulzbach gleccserei Neukirchen am Großvenediger

Untersulzbach Untersulzbach gleccserei Neukirchen am Großvenediger

Habach Habach-völgy Bramberg

Hollersbach Hollersbach-völgy Hollersbach im Pinzgau

Felberbach Felbertal Mittersill

Stubache Stubach-völgy és Weißsee környéke Uttendorf

Kapruner Ache Kaprun-völgy, Kapruni-tározók Kaprun

Fuscher Ache Fuschertal, Grossglockner környéke Bruck an der Großglocknerstraße

Rauriser Ache Rauris-völgy Taxenbach

Gasteiner Ache Gastein-völgy Lend

Großarlbach Großarl-völgy St. Johann im Pongau

Kleinarlbach Kleinarl-völgy Wagrain környéke

Anlauftal gold

A Hohe Tauernből érkező legnagyobb mellékvizek közül különösen jelentősek:

Krimmler Ache

Kapruner Ache

Rauriser Ache

Gasteiner Ache

Stubache

Felberbach

Hollersbach

Habach

Obersulzbach

Untersulzbach

Ezek közül több gleccserpatak, amelyek nyáron a hó- és jégolvadás miatt jelentős vízhozamúak. A Salzach felső vízgyűjtőjének legfontosabb mellékvízfolyói közé tartoznak, és a Hohe Tauern Nemzeti Park vízrendszerének meghatározó elemei.

Horpák, Mária táró 300m, Teréz táró, tellérek, Telki bánya, Kánya hegy, keleti oldala, Fehér hegy

Esély kiszámítása

TippMix Odds számítás!

Ha A és B esélye 5:7-hez akkor

P=A/(A+B)=5/(5+7)=5/12=0,4167  

tehát " A" 41,67% az esélye a nyerésre

vagyis "B"nyerési esélye 58,33%

Roulette esély

Az egyetlen számra tett fogadás lehetséges kimenetele 1-től 36-ig, valamint 0 vagy 00, összesen 38 lehetséges kimenetel. Az egyetlen számra tett fogadás kifizetési szorzója 35:1. Ez a nyerési esély 1:35. Ez a nyerési valószínűség alapján fizet P Win = A / (A + B) = 1 / (1 + 35) = 1/36 = 0,02778 vagy 2,778% (97,22% veszteség).

A győzelem valódi esélye 38 kimenetelen alapul. P Win = A / (A + B) = 1 / (1 + 37) = 1/38 = 0,02632 vagy 2,632% (97,37% veszteség).

Ha nyersz, úgy kapsz fizetést, mintha a nyerési esélyed 2,778% lenne, de valójában csak 2,632% az esélyed a nyerésre. Ez hátrány az Ön számára. Másképp fogalmazva, úgy fizetnek, mintha csak 97,22% lenne a veszteség esélye, de a valóságban a veszteség esélye 0,15% -kal nagyobb, 97,37%. Nem kap kártérítést a valós esélyek alapján, mert a ház nagyjából 0,15%-kal csökkenti minden kifizetést.

Idővel annak a valószínűsége, hogy nullszaldós lesz, ha valódi szorzót kapna. Mivel az implicit szorzókkal vagy fogadási szorzókkal ritkábban nyer, mint a valódi szorzók, idővel az a valószínűsége, hogy mindig pénzt fog veszíteni.

Egy jó tanács, ne fogadj soha!

Vélemény; Jobbak a gépkocsinyereményre az esélyek, mint a lottón

5-ös lottószámok /5/Ha valaki az Ötöslottón a főnyereményre pályázik, akkor nagyjából 1:43 millióhoz a nyerési esélye. A gépkocsinyeremény betétkönyv esetében ugyanakkor még az ötezer forintos szelvény esetében is hétszer akkora, körülbelül 1:6,1 millió arányú az esélye. A drágább betétkönyvek többszörösen kerülnek a virtuális kalapba. Az 50 ezres címlet esetén hozzávetőlegesen már 1:600 ezerhez az esély. Ráadásul a nyertes autónyeremény betétkönyvbe fektetett összeg bármikor készpénzre (vissza)váltható, ellentétben a lottószelvénnyel.

Grétsy László emlékére

Első alkalommal 1982-ben találkoztunk a Demecseri Váry Emil gimnáziumban, átható személyisége, kedvessége közvetlensége hamar magával ragadta a hallgatóságot. Baráti kapcsolatunk csak sokkal később alakult ki. Volt egy közös szenvedélyünk a sakk. A képen Grétsy László barátom és tanár kollégám utolsó levélváltásai láthatók. Grétsy László halálának hírét a magyar nyelv jövője – a nyelvi változások nyomában címmel rendezett konferencián  jelentették be hétfőn kora délután. A TANÁR ÚR vasárnap álmában hunyt el. Az Édesanyanyelvünkben megjelent cikkem ajánlását még Ő írta, hálás vagyok neki érte. Ki ne ismerné gyermekkorunk ikonikus alakját, Dr. Grétsy Lászlót a nyelvész professzort, a legtöbben az Álljunk meg

egy szóra! című műsorból. 1932. február 13.-án született mint Édesapám. Drága barátom néhány héttel 92. születésnapja előtt hagyott itt bennünket. 1950-ben érettségizett a pesterzsébeti Kossuth Gimnáziumban, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakára, ahol 1954-ben diplomázott. 1960-ban szerezte meg a nyelvtudományok kandidátusa címet. Egyetemi tanulmányai alatt még irodalomtörténettel foglalkozott, majd diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdett el dolgozni, melynek később főmunkatársa lett. 1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki. Itt szerezte első nyelvápolással kapcsolatos könyveit. 1987-ben távozott az Akadémiától, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára lett. 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető elnöke. 2008 decemberében a közgyűlés a szövetség elnökévé választotta. 2013 óta a szövetség tiszteletbeli elnöke. 1998-ban vonult nyugalomba. 1992-ben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé választották, 2006-ban annak tiszteletbeli elnöke lett. 2001 és 2007 között az MTA Közgyűlésének képviselője volt. Több nyelvműveléssel foglalkozó szakfolyóiratnál dolgozott, a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságának tagja (2022. február 1-ig) és az Édes Anyanyelvünk felelős szerkesztője volt. Emellett az Élet és Tudomány, valamint a Szabad Föld rovatvezetőjeként is működött.

Díjai, elismerései

SZOT-díj (1976)

Kiváló népművelő (1981)

Apáczai Csere János-díj (1992)

MSZOSZ-díj (1993)

Prima-díj (2004)

Magyar Örökség-díj (2007)

Prima Primissima-díj (2012)

Tőkéczki László-díj (2020)

Emléke szívünkben él tovább!

України більше немає.

Населення України становило 50 млн., але бл. 20 мільйонів людей покинули свою країну, 800 тисяч українських військових загинули, ще 120 тисяч українців отримали поранення. Йдеться про 12 тис. жертв серед цивільного населення, серед яких 600 дітей, і 20 тис. поранених, у тому числі 1100 дітей. Зараз на Закарпатті проживає 350 тисяч угорців, але в Карпатах живуть також гуку, долішняни, верхівці, лемки, бойки, яких називають русинами, які насправді словацька та польська національності, чисельніше перевищують угорську. Є також 5 мільйонів носіїв російської мови, 100 000 циган, 100 000 румунів, 70 000 поляків, 30 000 молдаван та 60 000 представників інших національностей, євреїв, болгар, швабів тощо. У західній частині країни розмовляють угорською, у середній – українською, у східній – російською. Західна частина належала Польщі, а ще раніше Австро-Угорській монархії, тоді як східна частина була під владою

Москви як політично, так і культурно. Через її мовне розмаїття втримати Україну разом буде непросто. Є побоювання, що якщо так продовжуватиметься, національностей буде більше, ніж українців, і Україна може назавжди зникнути з політичної палітри. Оскільки вона буде нежиттєздатною, тоді територію ділять між собою Російська Федерація, Білорусь, Польща, Словаччина, Румунія, Молдова та Угорщина. З іншого боку – 400 тисяч загиблих російських військових і 1,2 мільйона поранених росіян. Дані не точні, лише приблизні. Україна наразі отримала 250 мільярдів євро допомоги під час війни. Результат – понад 2 мільйони загиблих солдатів. Територія колишньої України стала величезною безплідною пусткою, розірвана і знищена дотла, країна опинилася в боргах, українці назавжди розпорошилися на чотирьох небесах, залишивши цю покалічену землю напризволяще. Україна втрачена назавжди, її принесли в жертву великі держави для своїх дрібних ігор...