2011. február 10., csütörtök

A XXI. század menedzserbetegsége

Az orvosok, informatikusok, patikusok, pilóták, forgalomirányítók, helyszínelők, tűzoltók stb. A kiégés (burn out) temészetes velejárója ezeknek a szakmáknak. Az elit szakmák image nagy, de a vele járó stressz óriási. Az esetleges problémákról azonban túl kevés szó esik. Ezekben a szakmákban dolgozók többsége azonban egy idő után rádöbben, hogy nem azt kapta, amit várt sem erkölcsi sem anyagi értelemben. Sokan a nehéz munkakörülmények, a hagyományostól eltérő munkaidő és az állandó stressz miatt ábrándulnak ki a hivatásukból. A kiégés (burn out) oka a dolgozók az átlagosnál gyakrabban szenvednek különböző pszichoszomatikus betegségekben, így például krónikus fáradékonyságban, idegességben, alvászavarokban és ezekhez másodlagosan kapcsolódó gyomorpanaszokban. A több héten keresztül tartó stressz fázisok krónikus kiégés-szindrómát okoznak. A megkérdezett informatikus szakemberek 40 százaléka észlelte magán a kiégés jeleit. A válaszadók 30 százaléka elismerte, miszerint fogalma nincsen, hogy miként tudná kipihenni a munkahelyi stressz okozta fáradalmait. Az informatikusok körében a kiégés (burn out) leggyakoribb kiváltó oka a váratlan helyzetek, a különböző okokból csúszó munkák és az azok miatt fokozódó nyomás, illetve a szűk határidők. A kimerültség teljesen felemészti a szervezet lelki és testi tartalékait; közönyösök lesznek; teljesen fáradtnak érzik magukat és szinte soha nem tudják kipihenni a fáradalmakat, nem képesek feltöltődni. Menekülés az agresszivitásba és a cinizmusba. A megoldás a szakemberek szerint a jó kollegiális kapcsolat, a gyakori rövid pihenőidők beiktatása a munkarendbe és a sok pihenés lehet. Nem árt az sem, ha a beosztott megbeszélheti gondjait a főnökével, ha érzik hogy figyelnek rá, fontos ember akire számítanak. A burnout okai „Burnout (kiégés) szindróma krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek. Okai hiányos teljesítménymérés (kontroll), * visszajelzés hiánya, * megerősítés hiánya, * alacsony jövedelem, * extra igénybevétel mellett nagy felelősség, * gyakori krízishelyzet, * elégtelen adminisztratív támogatás, * adminisztratív terhek, * korlátozott előrejutási lehetőségek, * határaink rugalmas kezelése. A burnout (kiégés) megelőzése A kiégés nem statikus, egyszeri jelenség, hanem olyan folyamat, amely ciklikusan ismétlődik. Mivel kialakulásáért egyrészt az egyén jellemzői, másrészt a munkaszervezet egyes jellemzői tehetők felelőssé, a ciklus is két szinten módosítható. A megelőzés (prevenció) és a beavatkozás (intervenció) megjelenhet a személy és az intézmény szintjén is. Fontos tudnunk, hogy a kiégés megelőzhető és kezelhető probléma. A folyamatban számos beavatkozási pont adódik. A kiégésnek lehetnek belső, a személyiségből fakadó okai, valamint külső okai is. Ha valaki állandóan magasra teszi magának a mércét, vagy gyenge önbizalommal rendelkezik, a sikertelenségből fakadóan könnyen kiéghet. Hasonló nem kívánt állapot következhet be, ha valakit a munkahelyén állandóan támadnak, lelkileg terrorizálnak - akár nyíltan, akár burkoltan. Bízzunk tudásunkban! Ügyeljünk a kikapcsolódásra! A kiégés megelőzésére, illetve kezelése érdekében Tudatosítsuk szakmai kompetenciánkat! Ha külső okból nem működik valami, ne személyes kudarcként fogjuk fel a történést. Ha belefásultunk a munkába, próbáljunk átmenetileg más részfolyamatot végezni, ha erre lehetőség nyílik. Próbáljuk meg szétválasztani a munkát és a magánéletet, keressük az apró örömöket az életben! Ha egy-egy hétvége alatt képesek vagyunk feltöltődni, akkor jó úton járunk. Ha azonban hosszabb távon szeretnénk munkahelyünkön dolgozni, akkor örömünket kell újra meglelni a munkában. A burnout (kiégés) öndiagnózis Néha mindenkinek meg kell állnia és megfogalmazni, hogy miért teszi azt, amit. Válaszolnia kell olyan kérdésekre, mint: milyen motivációval indultam erre a pályára? Mi tart ott? Mit jelent számomra ez a munka? Hogyan látnak kollegáim? Diákjaim? Vajon hol tartok a kiégés folyamatában? Mutatkoznak-e a kiégés tünetei? A következő tünetek segíthetnek a kiégés felismerésében: * Testi tünetek: feszültség, fáradtság, fejfájás, testsúlyváltozás, alvászavarok, pszichoszomatikus megbetegedések (pl.: magas vérnyomás, táplálkozási zavarok, fekélybetegség). * Pszichés tünetek: ingerlékenység, cinizmus, emberi kapcsolatok minőségének megromlása, munkahelyhez, kollégákhoz való negatív viszonyulás, serkentő és nyugtató szerek fokozott használata, betegállományba vonulás, teljesítőképesség csökkenése, az elköteleződés csökkenése, indokolatlan szakmai önértékelési problémák, labilissá válás, szorongás, depresszió, rögeszmék megjelenése, elszemélytelenedés érzése. A burnout (kiégés) kezelése A burnout egy krízishelyzet, amelynek leküzdése, megoldása egyedül nem lehetséges, mindenképpen külső segítségre van szükség. A burnout elhárításában nagy szerepe lehet a tudatosításnak, képzésnek, amely felhívja a figyelmet a burnout tüneteire és megfelelő módszereket ajánl a leküzdésére. Természetesen a munkafeltételek javítása a túlterheltség csökkentésével elsőrendű fontosságú lehet. A család, a munkahely mint támogató csoport léte is elengedhetetlen. A burnout különböző fázisaiban más-más hangsúlyok adódnak az intervencióban. A lelkesedés fázisában a realitásra kerül a súlypont, míg a stagnáció állapotában a mozgósítás, képzések, tréningek kerülnek előtérbe. A frusztráció állomásán a pozitívumok láttatása, az elnyomott energiák felhasználásával a változtatás lehetősége fontos, míg az apátia fázisában új, reális célok keresését, reális innovációt céloz a beavatkozás. A kiégést végső soron azzal is elkerülhetjük, ha kilépünk a számunkra alkalmatlan munkahelyről. Az 5-7 évenként ajánlott szakmai szerepváltás, a nyugaton jellemző „alkotó évek” beiktatása szintén segít a kiégési ciklusok megszakításában. Az olyan szervezeti kultúra, melyben a személy a munkájával kapcsolatban megélheti saját fontosságának, jelentőségének érzését, kisebb eséllyel termel kiégett munkatársakat. Fontos megadni a dolgozóknak az autonómiát, a szakmai fejlődés lehetőségét, az anyagi és erkölcsi megbecsülést. A munkahelyi stábmegbeszélések, esetmegbeszélések, szakmai továbbképzések, kollegiális konzultációk, a szakmai túlterheltség szabályozására bevezetett rendszerek csökkentik a kiégés kockázatát. Támogatni kell a munkatársak közötti segítő, feszültségcsökkentő, felelősség megosztásra lehetőséget adó kapcsolatok kialakulását. A rugalmas terhelés, a személyes problémák figyelembevétele, a nem túl szigorú szabadságolási rendszer kialakítása szintén csökkentik a kiégés kockázatát. A személyi jellemzők és munkahelyi feltételek természetesen szorosan együttműködve, egymással való kölcsönhatásukban vezetnek - vagy sem - kiégéshez. A munkaadók változatos munkaszervezéssel, rotációs rendszer kialakításával, a munkatársak véleményének kikérésével, a döntési folyamatba való bevonásával, a dolgozók munkájának elismerésével, személyük fontosságának hangsúlyozásával, valamint ingyenes kikapcsolódási, sportolási lehetőségek megadásával tehetnek sokat a beosztottak kiégésének megelőzésére vagy kezelésére. kiégés (burn out) az informatikus pályán A fenyegető burnout jeleinek felismerése és kezelése érdekében kiégés elleni megelőző tréningeket kell indítani. A tréningek célja a saját mentálhigiéné ápolása, a feszültség csökkentése, a munkatársi csoport, közösség ventillációjának lehetővé tétele, a kockázati tényezők csökkentése.

1 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés