Az Internet egy olyan új globális társadalmi jelenség,
ami információt terjeszt közvetít, kapcsolatot teremt az elidegenedett emberek
között, tér, idő, határok és identitás megkötése nélkül, a talmi ideák
világában egy kétségbeesett mentőövet nyújtva a kommunikációhoz és a
közösséghez tartozáshoz. Út irány és lehetőség a kulturális függetlenség
eléréséhez. A számítástechnika fejlődésével az egyén nagy sebességgel,
hatékonyan és olcsón képes szöveget vagy képet esetleg hangot továbbítani a
világ bármely pontjára pár másodperc alatt. Új távlatokat teremtett a
kultúraterjesztés számára, az értékek átadására, a közösség teremtésre. A számítástechnika
forradalmasította a médiát, az írott sajtót éppúgy mint, a rádiózást és a
televíziózást és a telekommunikációt. Az új technikai eszközök elterjedése
forradalmasította a telefonálási szokásokat. A televízió ötvözve
az Internet által nyújtható lehetőségekkel olyan hatalmat ad a
kiválasztottaknak amivel a tömegre vagy a potenciális fogyasztókra gyakorolt
hatása óriási. A társadalom információ-felvételi képessége korlátozott, ezért
célzottan direct módon szennyezik és formálják a személyiségünket. Napjainkra
a legértékesebb dologgá vált az információ, amit a lehető leggyorsabban el kell
juttatni a célba, mert rettenetesen gyorsan elavul. A pragmatikai
szintű információk cselekvésre ösztönöznek. Itt már nem az emberek egymás
közti kommunikációjáról beszélünk, hanem a tömeg szuggesszióról és az
információszerzésről. Ahogy a hálózat információtartalma és résztvevőinek száma
nő, úgy válik az internet egy virtuális világgá, ahol az értékek mellett a virtuális
szemét egyre csak nő. A tudatos közvélemény formálása révén nincs többé
választása az egyénnek, mert megmérgezik a kommersz trendeket, az emberek
azt hiszik, hogy van valami választási lehetőségük abban, hogy mit olvasnak a
nyomtatott kiadványokban vagy, hogy mit néznek a tévében, valójában az
eszközöket birtoklók határozzák meg a közízlést. A tolakotó erőszakos
spamok eljuttatásához push módszert alkalmaznak, ami autokratikus módon
axiómává változtatja a kétes hírt is, így. szinte hipnotizálják, behálózzák
hogy passzívan elfogadja mások véleményét arról, hogy mit fontos tudnia.
Mindkét esetben világos, hogy ha csak kevés embernek van hatalma az információ
felett, akkor ezek nem képviselhetik jól a társadalom egészének értékeit. Bár
az internet lehetőséget biztosít elvben az információ pull módszerű
megszerzéséhez. A push önkényhez a pull káoszhoz vezet. Az Internet
nagyfokú nyilvánosságot biztosít, interaktív elérés lehetőségét és
kétirányú tájékoztatást. A kényelmes tömegkommunikáció pusztítja a kreativitást
és kiöli belőlünk az egyéniséget és nem leszünk mások mint passzív fogyasztók.
A tömegkommunikációs piac fejlődése hozzájárul az Internet mértéktelen és
indokolatlan aszimetrikus és dinamikus fejlődéséhez. A könyv és könyvtár az
interneten található, ezért nem mennek el a könyvtárba, mert azt hiszik az
interneten minden fellelhető. Az e-könvek letölthetők könnyen elérhetők. A
távoktatás révén nem kell bejárni az iskolába, a távmunka révén nem kell
bejárni a munkahelyre. Megszámlálhatatlan előnye van a világhálónak. Az
internet teret nyitott a virtuális könyvtáraknak, ahol e-könyvek
formájában tárolják az információt. Az internet tehát lehet amennyire hasznos
annyira káros is, ha szenvedélybetegséggé növi ki magát, tönkre teszi az egyént
és a hozzá kapcsolódó családot. Az internet a technika és az alkalmazások fejlődésének következtében egyre
nagyobb szerephez jut mindennapi életünkben, és szakmai munkánkban is. A
internet és a web mint technológia és mint információhalmaz az 1990-es megszületése
óta egyre jobban teret hódít a mindennapokban, és egyre látványosabb
megjelenést tesz lehetővé, egyre több funkcióval bővülnek lehetőségei. Az információk áramlása
soha nem látott méreteket ölt. Hatására egyszerre megváltoznak a tájékoztatási rendszerek, a kereskedelem, a
jogrendszer és a szociális kapcsolatok. Azok, akik alábecsülik a jelentőségét és
nem használják ki a lehetőségeit, lemaradnak. A web segítségével bárki kiléphet a
nyilvánosság elé. Kiválóan alkalmas
bemutatkozásra, termékek, szolgáltatások reklámozására, vásárlásra
(webáruházban), információk kérdőíves összegyűjtésére, banki szolgáltatások
igénybevételére stb. A szöveges
tartalmak leírására alkalmas kezdetleges leíró jelölő nyelvek még a számítógépek
megjelenése előtt kidolgozásra kerültek. A jelölő nyelv olyan mesterséges
nyelv, melynek segítségével az információ tartalma és szerkezete jelölhető és
leírható. A hatvanas évektől kezdve pedig a dokumentumok számítógépes formázott
tárolására és megjelenítésére már használtak jelölő nyelveket. A
webdokumentumok nyelvének első nemzetközi szabványa az SGML, az IBM által
kifejlesztett GML nyelv alapján a nyolcvanas évek elejétől került kidolgozása.
Az SGML és a később ennek alapján kidolgozott XML az általános jelölő nyelvek csoportjába tartoznak.
Ezeknek csak a jelölésre használható elemei és a szintaktikájuk meghatározott,
szemantikájuk viszont csak a konkrét alkalmazásaikban meghatározott. A HTML hosszú ideig kiváló nyelv volt a
weboldalak leírásához és az általános tartalmak kódolására ma is jól megfelel.
Az utóbbi években azonban az elektronikus kereskedelem mind nagyobb térhódítása
következtében jelentkező speciális igények kielégítésére a HTML nyelv már nem
alkalmas. Hogy miért is? Mert elavult a technikája és biztonságtechnikai szempontból nagyon sebezhető. Arról nincs szó, hogy a
HTML lapok nem fejlődtek, hiszen folyamatosan újabb módszereket alkalmaztak a
tökéletesítésére. Ez a folyamat újabb nyelveket is eredményezett, melyek
alapelemeikben és módszereikben nem jelentősen térnek el, viszont
célirányultságukban jelent ős különbséget mutatnak. Az XML megjelenésével újabb korszak jött el.
Az XML nyelvet nagyobb mennyiségű adat
elektronikus továbbítására fejlesztették ki. Ez egy olyan leíró nyelv, melyben
a jelölésre használt címkék szabadon definiálhatók és szemantikai értelmet adnak a
dokumentumban foglaltaknak. Itt magunk definiálhatunk szinte mindent. A XML
jelentős változást jelent, mivel túllép a jelölő nyelvek korábbi problémáin: az
SGML túlzott komplexitásán és a HTML megjelenítés orientáltságán. Ezek után a HTML nyelvet „összegyúrták” az
XML nyelvvel, ebből alakult ki az XHTML, amely bővíthető hyperszöveg lapleíró nyelv. Ezt a fájlt könnyebb
feldolgozni, és a böngésző program csak akkor jeleníti meg lapunkat, ha az a
fájl hibátlan, azaz megfelel a nyelvet leíró szabványnak. Ellenkező esetben
hibaüzenet jelenik meg képernyőnkön. Ebből következik, hogy a szerkesztőnek
nagyon oda kell figyelni a szintaxisra és a lap felépítésére. Minden esetben
érdemes validálni. Az interaktivitás
érdekében a nyelvi eszközök fejlesztése a dinamikus oldalakra fektette a
hangsúlyt. További jelölő nyelveket alkalmaztak a webprogramozók, mint a
DHTML-t és benne a Javascriptet. Mellettük egyre többen kezdték el alkalmazni a
HTMLhez kidolgozott stíluslapokat a megjelenés leírására és a lapok designjának
emelésére. Fontos szempontot kellett itt figyelembe venni: a látogató elkápráztatása. A dinamikus és
funkcionálisan teljes weblap manapság egy sikeres vállalkozás alapja. Marketing
szempontból is figyelembe kell vennünk ezeket a nyelveket, mivel az a célokat is teljesítő honlap, amely könnyen elérhető és sok látogatója
van. E szempontokat fontos egy webszerkesztőnek
figyelembe vennie. Az aprólékos tervezés, a finomítások stb. mind-mind
kiemelt feladat, de legfontosabb tényező a folyamatos frissítés lehetőségének biztosítása. Az oldal tervezése során elsőként a célokat
kell megfogalmazni és hozzárendelni a közlendő tartalmakat és a funkciókat,
amelyeket biztosítani szeretnénk a látogató számára. A tartalom rendezése után
alakitható ki az oldalak rendszere és a navigációs strukt úra. Meg kell
tervezni a formai elemeket, és az interaktivitást biztosító funkciókat is. Figy
elemmel kell lenni az akadálymentesítési követelményekre. A kódolás során a
szabványosságra kell törekedeni a böngészőfüggetlen megjelenítés érdekében. A mai szerkesztőprogramok sok támogatást adnak a készítő számára. Nem kell
már ezernyi kódot megjegyezni, hogy egy oldalt létrehozzunk. A mai
tervezőprogramok az „alkotás” lehetőségét nyújtják számunkra egyszerű
módszerekkel. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem kell tudnunk a generált kód
jelentését. Kiemelt szempont, hogy ismerjük a nyelvek leírását, szintaxisát. A szerkesztő program
csak segít a munkában, de az sem tudhat mindent. Fontos, hogy tisztában legyünk
a tagekkel, szabályokkal, különben a megjelenítő programunk, a browser nem nyújt majd olyan
élményt a látogató számára, mint amit szerettünk volna. Egy rosszul felépített,
nem a célnak megfelelő honlap kevesebb hasznot hoz, alkalmanként elriasztó
lehet, sőt, többet árt, mint használ. Az a jó honlap, amely képes kielégíteni a
megcélzott látogatói kör tartalmi, formai és kezelési igényeit, és képes
megjeleníteni bármely browser, vagy legalábbis azok, amelyeket a legtöbb
látogató használ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése