Az internet reneszánsza

Az Internet egy olyan új globális társadalmi jelenség, ami információt terjeszt közvetít, kapcsolatot teremt az elidegenedett emberek között, tér, idő, határok és identitás megkötése nélkül, a talmi ideák világában egy kétségbeesett mentőövet nyújtva a kommunikációhoz és a közösséghez tartozáshoz. Út irány és lehetőség a kulturális függetlenség eléréséhez. A számítástechnika fejlődésével az egyén nagy sebességgel, hatékonyan és olcsón képes szöveget vagy képet esetleg hangot továbbítani a világ bármely pontjára pár másodperc alatt. Új távlatokat teremtett a kultúraterjesztés számára, az értékek átadására, a közösség teremtésre.  A számítástechnika forradalmasította a médiát, az írott sajtót éppúgy mint, a rádiózást és a televíziózást és a telekommunikációt. Az új technikai eszközök elterjedése forradalmasította a telefonálási szokásokat. A televízió ötvözve az Internet által nyújtható lehetőségekkel olyan hatalmat ad a kiválasztottaknak amivel a tömegre vagy a potenciális fogyasztókra gyakorolt hatása óriási. A társadalom információ-felvételi képessége korlátozott, ezért célzottan direct módon szennyezik és formálják a személyiségünket. Napjainkra a legértékesebb dologgá vált az információ, amit a lehető leggyorsabban el kell juttatni a célba, mert rettenetesen gyorsan elavul. A pragmatikai szintű információk cselekvésre ösztönöznek. Itt már nem  az emberek egymás közti kommunikációjáról beszélünk, hanem a tömeg szuggesszióról és az információszerzésről. Ahogy a hálózat információtartalma és résztvevőinek száma nő, úgy válik az internet egy virtuális világgá, ahol az értékek mellett a virtuális szemét egyre csak nő. A tudatos közvélemény formálása révén nincs többé választása az egyénnek, mert megmérgezik a kommersz trendeket,  az emberek azt hiszik, hogy van valami választási lehetőségük abban, hogy mit olvasnak a nyomtatott kiadványokban vagy, hogy mit néznek a tévében, valójában az eszközöket birtoklók határozzák meg a közízlést. A tolakotó erőszakos spamok eljuttatásához push módszert alkalmaznak, ami autokratikus módon axiómává változtatja a kétes hírt is, így. szinte hipnotizálják, behálózzák hogy passzívan elfogadja mások véleményét arról, hogy mit fontos tudnia. Mindkét esetben világos, hogy ha csak kevés embernek van hatalma az információ felett, akkor ezek nem képviselhetik jól a társadalom egészének értékeit. Bár az internet lehetőséget biztosít elvben az információ pull módszerű megszerzéséhez. A push önkényhez a pull káoszhoz vezet. Az Internet  nagyfokú nyilvánosságot biztosít, interaktív elérés lehetőségét és kétirányú tájékoztatást. A kényelmes tömegkommunikáció pusztítja a kreativitást és kiöli belőlünk az egyéniséget és nem leszünk mások mint passzív fogyasztók. A tömegkommunikációs piac fejlődése hozzájárul az Internet mértéktelen és indokolatlan aszimetrikus és dinamikus fejlődéséhez. A könyv és könyvtár az interneten található, ezért nem mennek el a könyvtárba, mert azt hiszik az interneten minden fellelhető. Az e-könvek letölthetők könnyen elérhetők. A  távoktatás révén nem kell bejárni az iskolába, a távmunka révén nem kell bejárni a munkahelyre. Megszámlálhatatlan előnye van a világhálónak. Az internet teret nyitott a virtuális könyvtáraknak, ahol  e-könyvek formájában tárolják az információt. Az internet tehát lehet amennyire hasznos annyira káros is, ha szenvedélybetegséggé növi ki magát, tönkre teszi az egyént és a hozzá kapcsolódó családot. Az internet a technika és az alkalmazások fejlődésének következtében egyre nagyobb szerephez jut mindennapi életünkben, és szakmai munkánkban is. A internet és a web mint technológia és mint információhalmaz az 1990-es megszületése óta egyre jobban teret hódít a mindennapokban, és egyre látványosabb megjelenést tesz lehetővé, egyre több funkcióval bővülnek lehetőségei. Az információk áramlása soha nem látott méreteket ölt. Hatására egyszerre megváltoznak a tájékoztatási rendszerek, a kereskedelem, a jogrendszer és a szociális kapcsolatok. Azok, akik alábecsülik a jelentőségét és nem használják ki a lehetőségeit, lemaradnak. A web segítségével bárki kiléphet a nyilvánosság elé. Kiválóan alkalmas bemutatkozásra, termékek, szolgáltatások reklámozására, vásárlásra (webáruházban), információk kérdőíves összegyűjtésére, banki szolgáltatások igénybevételére stb.  A szöveges tartalmak leírására alkalmas kezdetleges leíró jelölő nyelvek még a számítógépek megjelenése előtt kidolgozásra kerültek. A jelölő nyelv olyan mesterséges nyelv, melynek segítségével az információ tartalma és szerkezete jelölhető és leírható. A hatvanas évektől kezdve pedig a dokumentumok számítógépes formázott tárolására és megjelenítésére már használtak jelölő nyelveket. A webdokumentumok nyelvének első nemzetközi szabványa az SGML, az IBM által kifejlesztett GML nyelv alapján a nyolcvanas évek elejétől került kidolgozása. Az SGML és a később ennek alapján kidolgozott XML az  általános jelölő nyelvek csoportjába tartoznak. Ezeknek csak a jelölésre használható elemei és a szintaktikájuk meghatározott, szemantikájuk viszont csak a konkrét alkalmazásaikban meghatározott.   A HTML hosszú ideig kiváló nyelv volt a weboldalak leírásához és az általános tartalmak kódolására ma is jól megfelel. Az utóbbi években azonban az elektronikus kereskedelem mind nagyobb térhódítása következtében jelentkező speciális igények kielégítésére a HTML nyelv már nem alkalmas. Hogy miért is? Mert elavult a technikája és biztonságtechnikai szempontból nagyon sebezhető. Arról nincs szó, hogy a HTML lapok nem fejlődtek, hiszen folyamatosan újabb módszereket alkalmaztak a tökéletesítésére. Ez a folyamat újabb nyelveket is eredményezett, melyek alapelemeikben és módszereikben nem jelentősen térnek el, viszont célirányultságukban jelent ős különbséget mutatnak.   Az XML megjelenésével újabb korszak jött el. Az XML nyelvet nagyobb mennyiségű  adat elektronikus továbbítására fejlesztették ki. Ez egy olyan leíró nyelv, melyben a jelölésre  használt címkék szabadon definiálhatók és szemantikai értelmet adnak a dokumentumban foglaltaknak. Itt magunk definiálhatunk szinte mindent. A XML jelentős változást jelent, mivel túllép a jelölő nyelvek korábbi problémáin: az SGML túlzott komplexitásán és a HTML megjelenítés orientáltságán.   Ezek után a HTML nyelvet „összegyúrták” az XML nyelvvel, ebből alakult ki az XHTML, amely bővíthető hyperszöveg lapleíró nyelv. Ezt a fájlt könnyebb feldolgozni, és a böngésző program csak akkor jeleníti meg lapunkat, ha az a fájl hibátlan, azaz megfelel a nyelvet leíró szabványnak. Ellenkező esetben hibaüzenet jelenik meg képernyőnkön. Ebből következik, hogy a szerkesztőnek nagyon oda kell figyelni a szintaxisra és a lap felépítésére. Minden esetben érdemes validálni.  Az interaktivitás érdekében a nyelvi eszközök fejlesztése a dinamikus oldalakra fektette a hangsúlyt. További jelölő nyelveket alkalmaztak a webprogramozók, mint a DHTML-t és benne a Javascriptet. Mellettük egyre többen kezdték el alkalmazni a HTMLhez kidolgozott stíluslapokat a megjelenés leírására és a lapok designjának emelésére. Fontos szempontot kellett itt figyelembe venni: a látogató elkápráztatása. A dinamikus és funkcionálisan teljes weblap manapság egy sikeres vállalkozás alapja. Marketing szempontból is figyelembe kell vennünk ezeket a nyelveket, mivel az a célokat is teljesítő honlap, amely könnyen elérhető és sok látogatója van. E szempontokat fontos egy webszerkesztőnek  figyelembe vennie. Az aprólékos tervezés, a finomítások stb. mind-mind kiemelt feladat, de legfontosabb tényező a folyamatos frissítés lehetőségének biztosítása.  Az oldal tervezése során elsőként a célokat kell megfogalmazni és hozzárendelni a közlendő tartalmakat és a funkciókat, amelyeket biztosítani szeretnénk a látogató számára. A tartalom rendezése után alakitható ki az oldalak rendszere és a navigációs strukt úra. Meg kell tervezni a formai elemeket, és az interaktivitást biztosító funkciókat is. Figy elemmel kell lenni az akadálymentesítési követelményekre. A kódolás során a szabványosságra kell törekedeni a böngészőfüggetlen megjelenítés érdekében.  A mai szerkesztőprogramok sok támogatást adnak a készítő számára. Nem kell már ezernyi kódot megjegyezni, hogy egy oldalt létrehozzunk. A mai tervezőprogramok az „alkotás” lehetőségét nyújtják számunkra egyszerű módszerekkel. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem kell tudnunk a generált kód jelentését. Kiemelt szempont, hogy ismerjük a nyelvek  leírását, szintaxisát. A szerkesztő program csak segít a munkában, de az sem tudhat mindent. Fontos, hogy tisztában legyünk a tagekkel, szabályokkal, különben a megjelenítő  programunk, a browser nem nyújt majd olyan élményt a látogató számára, mint amit szerettünk volna. Egy rosszul felépített, nem a célnak megfelelő honlap kevesebb hasznot hoz, alkalmanként elriasztó lehet, sőt, többet árt, mint használ. Az a jó honlap, amely képes kielégíteni a megcélzott látogatói kör tartalmi, formai és kezelési igényeit, és képes megjeleníteni bármely browser, vagy legalábbis azok, amelyeket a legtöbb látogató használ.