Az idő mint tényező

Időszámításunk előtt (Krisztus születése előtt)3500 körül a babiloniak rágóbotot használtak a fogaik tisztántartására. Az időmérés első eszközei a napórák voltak. Számtalan naptár van érvényben, vallások és népek más és más módon mérték a múló időt. Az általunk használt  Gregoriám(Gergely) naptár a  Julián naptár módisított változata, amit Julius Caesar Róma alapítása után 709-ben (Kr. e. 45-ben) vezettette be. Ebben egy év 365 napból állt, és minden negyedik évben egy szökőnapot iktattak be, és ehhez az ókori egyiptomi naptárat vette alapul. Az így átlagosan kialakuló 365,25 napból álló év azonban hosszabb, mint a 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodpercből álló szoláris év, ami 365,242199 napnak felel meg. XIII. Gergely pápa rendelete szerint az új naptár 1582. október 4-én csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15. lett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak. Ugyanakkor a hét rendszerét ez nem befolyásolta, mivel 15-e péntekre esett és nem hétfőre, mint amilyen napra kellett volna, amennyiben 4-e csütörtökre. Az új naptár bevezetését azonban a legtöbb országban nem azonnal és nem minden probléma nélkül fogadták el, elterjedése több évszázados folyamat volt.

1582. október 4-én, csütörtökön lépett életbe.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

 

1614 

A Gergely-naptárra való áttérés ideje néhány országban így történt 1582. október 4-én, csütörtökön lépett életbe, nálunk 1587ben.

 Nézzük meg a Gergely-naptárban lévő    2020 más naptárakban milyen időt jelent;

Ab urbe condita    2773

Bahái naptár    176 – 177

Berber naptár    2970

Bizánci naptár    7528 – 7529

Buddhista naptár    2564

Burmai naptár    1382

Dzsucse-naptár    109

Etióp naptár    2012 – 2013

Hindu naptárak

Vikram Samvat    2075 – 2076

Shaka Samvat    1942 – 1943

Kali-juga    5121 – 5122

Holocén naptár    12020

Iráni naptár    1398 – 1399

Japán naptár    2680 (Jimmu-korszak)

Kínai naptár    4716–4717

Kopt naptár    1736 – 1737

Koreai naptár    4353

Muszlim naptár    1441 – 1442

Örmény naptár    1469

Thai szoláris naptár    2563

Zsidó naptár    5780 – 5781

A napórát eleinte Babilonban és Alexandriában fejlesztették tovább, majd az ókori görögök, fejlett trigonometriai ismereteik alapján, bonyolult és változatos formájú napórákat készítettek. Az arab tudósok - a görögök matematikai ismereteit és terveit felhasználva - egyszerűsítették a napórák szerkezetét. A X—XI. században élt Alhazen arab tudós optikai tárgyú művét a XIII. század elején fordították latinra. Ebben leírta, hogyan kell óravonalakat szerkeszteni különféle felületeken.A sumérok 5000 évvel ezelőtt, ki tudták számolni a holdfogyatkozást. A babiloniak már harmadfokú egyenleteket használtak. Kr.e. 6. évezredből származó cserépdarabot találták, egy ősi település létezhetett az újkőkorban a mai Bulgáriában. (http://museum.sliven.net)

 

Az idő mérése talán az írás megjelenésével kezdődhetett. 

A kormeghatározás így elég érdekes vetületet kaphat. 4,4 milliárd éves kis cirkon kristályt találtak, de vajon hogyan állapították meg a korát?

 

A szénizotópos kormeghatározás olyan radiometrikus kormeghatározási módszer, amely a természetben előforduló 14C izotópot használja a széntartalmú anyagok korának meghatározására kb. 60 000 évre visszamenően. A radioaktív szén sugárzása a 37 000 évet meghaladó korú minta esetében már nehezen különíthető el a természetes háttérsugárzástól. 10 000 darab szénatom bomlásának kimutatása már 80 éves pontosságot jelenthet.

A protoírás Kr. E. 7. évezredben, a Jiahu írás Kr. e. 6600-ból származik, a Vinca írás Kr. E. 6. – 5. évezred ből, és az Indus írás ami Kr. E.3500ra tehető. Fix csillagászati pontok alapján viszonyították.

A mérés alapja a kvarckristály rezgése, majd az atomok rezgése lett.

Johannes Putsch (1516-1542) tiroli humanista által készített metszet "az európai kontinensről készített legrégebbi ismert ábrázolás egy királynő alakjában