Konkrét algoritmusokra példa

      

A folyamatábra nem más, mint algoritmusok grafikus megjelenítése. Az egyes elemi lépéseket alakzatok segítségével jelenítjük meg, majd ezeket nyilakkal kötjük össze, amelyek meghatározzák az egyes tevékenységek végrehatásának sorrendjét. A különböző jellegű tevékenységekhez különböző alakzatok tartoznak.

Start- és Vége szimbólum: Ezek az ellipszis alakzatok határozzák meg azt, hogy hol kell elkezdenünk az algoritmus végrehajtását, illetve azt, hogy mikor értük el a lépéssorozat végét. A Start szimbólumból maximum egy lehet egy folyamatábrában. Csak egyetlen kifelé irányuló nyíl indulhat ki belőle és befelé irányuló nyíl nem kapcsolódhat hozzá. A Vége szimbólumból több is szerepelhet egy folyamatábrában, mindig elegendő pontosan egy végjel. Egy vagy több nyíl is mutathat irányába, viszont nem indulhat ki belőle egy sem. 

Elemi tevékenység: Egy téglalap alakzatban szereplő egyszerű és egyértelmű lépés, amely nem igényel további magyarázatot. Az alábbi ábrán szereplő tevékenység például egy értékadás, ami azt jelenti, hogy az X nevű mennyiség (más néven változó) értéke legyen innentől kezdve 1. Egy vagy több bemenő nyíl és pontosan egy kimenő nyíl tartozhat hozzá.

Input- és Output szimbólum: A legtöbb algoritmusnak szüksége van valamiféle bemeneti adatra. Ezt általában a felhasználó a végrehajtás során fogja csak megadni és ezt az értéket fogja az algoritmus felhasználni (hasonlóképpen, mint az általánosítást bemutató példában). A kapott érték mindig eltárolásra kerül az alakzatban megadott nevű mennyiségben. Máskor az algoritmus egy eredményt szolgáltat, közölni szeretne valamit a felhasználóval. A kimenet lehet például egy mennyiség értéke (mint a lenti példában), másrészt lehet egy egyszerű szöveg, mint például a „Szia!” üzenet. A szövegkonstansok mindig macskakörömben szerepelnek, így tudjuk őket megkülönböztetni a mennyiségnevektől. Ezekből a szimbólumokból csak egy nyíl mutathat kifelé.

Feltétel szimbólum: A folyamatábrák legösszetettebb szerkezetű és működésű eleme. Egy csúcsára állított rombuszban egy állítás szerepelhet. Az állítás egy logikai kifejezés, amely vagy igaz, vagy hamis kell kegyen. Miután kiértékeltük ezt a feltételt, azaz meghatároztuk az igazságtartalmát két lehetőség közül választhatunk. Ha a feltétel igaz, akkor amentén a nyíl mentén kell folytatnunk a végrehajtást, amely felé az igaz (esetleg az igen) szó van írva. Ha az állításról kiderül, hogy hamis, akkor a hamis (esetleg a nem) címkével ellátott nyíl mentén kell tovább haladnunk. Tehát a rombuszból mindig két felcímkézett nyíl mutat kifelé az oldalán.

Beágyazás szimbólum: Előfordul, hogy egy folyamatábrában alkalmaznunk kell egy alapvetően több lépésből álló utasítássorozatot. Ha azt már korábban definiáltuk, leírtuk, de most nem szeretnénk ezt újra megtenni, akkor használhatjuk a dupla oldalú téglalap alakzatot a beágyazás szimbólumaként. Ezzel valósíthatjuk meg a korábban tárgyalt egyik algoritmus módosítási módszert. Az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogy ki szeretnénk számolni az x mennyiség N. hatványát, ami alapvetően egy számos lépést tartalmazó tevékenység, de itt most csak hivatkozunk erre a korábban valószínűleg már leírt algoritmusra, mint egyfajta új elemi lépésre. A beágyazás szimbólumhoz kapcsolódó nyilakról ugyanazt mondhatjuk el, mint az elemi tevékenység esetén. Bizonyos elemek esetén tehát előfordulhat, hogy több mint egy befelé mutató nyíl kapcsolódik hozzájuk. Ilyen esetben használhatjuk azt a jelölést, amikor az alakzat felé tartó nyilak egy pontban találkoznak és innen már csak egyetlen nyíl halad tovább az adott alakzat felé. (Később számos példát látunk majd rá.)

Próbáljátok kideríteni a folyamatábrából milyen feladatot ír le.