Mohamed Próféta

 Az iszlám alapítója Isten küldötte és utolsó prófétája, Mohamed Mekkában született i.sz. 570 körül, egy hétfői napon, abban az évben, melyet az arabok az Elefánt éveként ismertek. Teljes neve Mohamed bin Abdullah bin Abdul-Muttalib bin Hásim bin Abdu-Manaf bin Kuszei bin Kiláb. A Kurajs törzshöz tartozott, családfája egészen Ibrahim (Ábrahám) fiáig, Izmáelig vezethető vissza. Édesanyja, Amina a Zahra családból való Wahb bin Abd Al-Manaf lánya volt. Édesapja, Abdullah Abd Al-Muttalib fia volt. Árvaként nőtt fel, hiszen apja még a születése előtt meghalt. Mekka hagyományainak megfelelően a gyermeket egy Halima al-Szadia nevű dajka magával vitte a falujába, ahol néhány évet töltött. Hatéves korában édesanyja meghalt, és így nagyapja, Abdul-Muttalib gondjába vette, de ő is meghalt, amikor unokája 8 éves volt, ezért Abu Talib, a legidősebb nagybátyja nevelte. 632 június 8.-án halt meg 62 éves korában, legkedvesebb felesége, Ajsa ölében. Ajsa házában ástak neki sírt és ott is temették el. Ez a mai Al-Masjid al-Nabawi mecset, a "Próféta Kupolája". Az iszlámnak 2 milliárd híve van a világon. Birodalomalapítóként halála előtti tíz évben sikerült egyesítenie az addig széttagolt arábiai törzseket. Mohamed a legenda szerint közvetlen leszármazottja volt Ábrahám prófétának, a három világvallás ősatyjának, elsőszülött fián, Izmáelen keresztül. Mohamed tehetős családba született, a kurajs törzsbeli Abdallah és Amína fiaként, főleg karavánok ellátásából éltek. Mohamed foglalkozása kereskedő volt. Huszonöt évesen feleségül vette munkaadóját, a 40 éves özvegyet, Hadídzsát, attól kezdve rengeteget utazott. Tőle hat gyermeke született: két fiú (Abdalláh és al-Kászim), akik mindketten fiatalon hunytak el, továbbá négy lány (Rukajja, Umm Kulszúm, Zajnab és Fátima). A lányok közül Fátima volt a kedvence, akinek a férje, Ali később kalifa lett. Hadídzsa halála után még tíz felesége volt, többségüket politikai szövetségek érdekében vette el. A legkedvesebbet Ajsának hívták, ő a próféta legjobb barátjának, Abu Bakrnak a leánya volt. Tizenöt év elteltével egyre gyakrabban tért vissza a Hira hegyre: itt jelent meg előtte Gábriel arkangyal, hogy 20 éven keresztül ismertesse vele Isten szavait. Ez 114 szúrát (fejezetet), és 6348 áját (verset) tartalmaz, és ezek összességét Koránnak nevezzük. Az iszlám időszámítás. 630-ban kezdődött. Alapvetően a Próféta egy magányt kereső, töprengő ember volt, gyakran voltak álmai és látomásai. Bár kezdetekben nem ismerte az "igaz hitet", elutasította a mekkai bálványokat, és azok imádását. 610 körül, tehát negyvenéves korában megjelent neki Gábriel arkangyal, a Korán 96. szúrájának első 5 versével, ezzel kezdődött meg a Korán kinyilatkoztatása, illetve Mohamed prófétasága. Tanításaiban kezdetben a monoteizmus hangsúlyozása kapta a legnagyobb szerepet. Elutasította Jézus isteni származását és a szentháromságot. Jézust a próféták közé sorolta: "Ti írás birtokosai! Ne lépjétek túl a határt a ti vallásotokban, és ne mondjatok Allahról mást, csak az igazságot! Jézus, a Messiás, Mária fia küldötte Allahnak, és az Ő szava, amit sugalmazott Máriának, és lélek Tőle." Az emberek egyenlőségét hirdette, akik csak az istenfélelemben különböznek egymástól Isten előtt: „Ti emberek! Férfitől és nőtől teremtettünk benneteket s népekké és törzsekké tettünk benneteket, hogy ismerjétek meg egymást! Allah előtt az a legnemesebb közületek, aki a legistenfélőbb." Az ember és az Isten közvetlen kapcsolatát hangoztatta, a közvetítők (gyóntatók, egyházi személyek, szentek) szerepét elvetette. "Megteremtettük hajdan az embert és tudjuk, mit sugall neki a lelke. Mi közelebb vagyunk hozzá, mint a nyaki ütőere"  Az iszlámot öt pillérrel határozta meg, ezek a muszlimok előírt kötelességei: a tanúságtétel (tanúsítani Isten egyedüliségét és Mohamed prófétaságát), a napi öt ima, a zakat (adományozás a rászorulóknak), a böjtölés Ramadán hónapban és a zarándoklat a Kába szentélyhez. A hitnek hat alaptételét határozta meg: Hit Allahban, az angyalokban, Allah prófétáiban (közülük a Korán 25-öt említ meg név szerint), Allah Könyveiben (Tóra, Evangéliumok, Zsoltárok, Ábrahám és Mózes lapjai és tekercsei, valamint a Korán), a Végső Napban és a sorsban, ami az iszlámban nem azonos a predesztináció elvével. Az iszlám szerint mindennek van színe, alakja, térfogata, neme és kora, csak Allahnak nincs. Ugyanis Ő minden dolog teremtője, Ő az ég és a föld teremtője. Az iszlámban Allahnak kb. 99 neve van pl. A Bölcs, a Tudó, a Látó stb. melyek jellemzőire utalnak. Ő nemcsak mindennek teremtője, hanem fenntartója is, és minden az Ő akaratától függ. Allah száma: egy. Ugyanis rajta kívül nincs több isten, éppen ezért az iszlám elutasítja a teremtményekhez való imádkozást, így a politeizmust, és a kereszténység Jézus képét, annak Szentháromság-tanát. A Korán szerint minden ami az egekben és a földön van, az neki van alárendelve, így az ember is. Allah az iszlámban nem csak egy gondolat, hanem egy Élő Személyiség. Rajta kívül még sok próféta volt; Abrahám, Hud, Shucayb, Salih, Ézsaiás, Jeremiás, Siralmak, Ezékiel és Dániel, Jézus stb. A koránt Ai ibn Abi Talib állította össze. Ádám és Lilit volt az első ember pár. Mekkában nyilvános fellépése során a végítélet napját és a paradicsombeli boldogságot hirdette, valamint megtérésre és jó cselekedetekre hívta fel honfitársait, hogy ezáltal szabaduljanak a kárhozat veszedelmétől. Azonban tetteivel nemcsak hívei számát szaporította, hanem ellenségeket is szerzett vele. Kigúnyolták a régi istenekkel való szakítása miatt, amiben városuk (Kába) kultuszára nézve veszedelmet láttak. Mohamed ellenséges indulatukat azzal viszonozta, hogy az Isten ítéletét még félelmetesebbnek hirdette. Korábbi próféták (Hud, Szalih, Suaib, Lót, Noé) népét hozta példának, amelyet az Isten – megátalkodottságuk miatt – elpusztított. Magát Noénak nevezte – akit szintén kigúnyoltak az özönvíz előtt - és Mózessel hasonlította össze – aki szintén megátalkodott és konok embereknek volt kénytelen prédikálni. Vallását, Ábrahám vallása megújításának mondta, melynek Jézus (Isa) és János (Jahja), azaz Keresztelő Szent János a kiemelkedő prófétái. Szintén Medinában ismerkedik meg alaposabban a zsidókkal és szokásaikkal. Annak érdekében, hogy megnyerje őket, elrendelte, hogy a hívők jom kippur böjtjét is tartsák meg (az iszlámban ezt asura napjának nevezik). A zsidók azonban nem ismerték el Mohamedet sem messiásuknak, sem prófétájuknak. Mohamed az imádkozás irányát Mekka felé helyezte, a korábban elrendelt jeruzsálemi iránytól, de asura napjának böjtölését megtartotta. Ettől függetlenül a kötelező böjt hava a Ramadán hónap, mert ebben a hónapban nyilatkoztatta ki a Koránt. Végül is azt az elméletet állította fel mindkét vallással szemben, hogy Allah Mózesnek éppúgy, mint Jézusnak kinyilatkoztatta magát, azonban híveik ezeket az isteni kinyilatkoztatásokat meghamisították (átírták). Ezek az „írások birtokában levő" vallások csak elferdített formában bírják az igazságot, a pogányokkal szemben azonban mégis előnyös helyzetben vannak, mert azok teljes sötétségben tévelyegnek. Kába, az Isten Háza. Ez volt az a központ, ahol minden Arab törzs összegyülekezett kereskedni, költészeti versengéseket bemutatni és imádkozni. Szent terület, amit barát és ellenség egyaránt tiszteletben tartott. Határain belül, bizonyos időszakokban minden harc tiltva volt, fegyvert sem lehetett viselni és harci játékokat sem lehetett bemutatni. Ahogy az a Menedék Városában volt a Mózesi Felmentés alatt, ahova gyilkosok menekülhettek, vagy a középkori Európa Szentélyei, ahol már bűnöst nem lehetett tovább üldözni. Az Arab szokások szerint Mekka sérthetetlen volt az üldözők, vagy bosszúállók erőszakától. Csak az ima otthona lehetett. Ma is ott látható a hely, ahol Ábrahám állt fel imára. Tisztán és megszentelten kell fenntartani örök időkre. Sokan kiemelik manapság a Koránból azokat a verseket, melyek háborúra hívnak és az Iszlámot az erőszak vallásának mutatják be. Ez nem igaz. Ha a szöveget kivesszük a környezetéből és nem ismerjük a körülményt, amiben a kinyilatkoztatás született, félreértelmezzük. Akik erőszakot követnek el és az Iszlámot a terror és emberellenes elvek vallásának mutatják be, azok nem  ismerik ezt az áyát. Nincs kényszer a vallásban, mondja Koránunk. Ne feledjük: ez az aya Medinában nyilatkoztatott ki, a nem-Muszlimok külső és belső támadásainak kellős közepén. A Keresztények Jézust helyezik a szeretet és tolerancia központjába. Minden tiszteletet megadva Keresztény testvéreinknek és Jézus szolgálatának, fel kell hívnunk a világ figyelmét erre az áyára, ami maximális toleranciát és szeretetet ír elő minden körülmények között. Nem szabad félreérteni! A Szent Korán értelmezésében az Iszlám, Allah akaratába való behódolást jelent és nem korunk jelenségét „Iszlám” név alatt. Itt az eredeti jelentést találjuk. Az Iszlám koncepciójában az emberek egyesítése szerepelt a hit zászlaja alatt annak érdekében, hogy ők Allah Univerzális tervét szolgálják. Az Iszlám egyet jelentett a toleranciával és elfogadással. Korunkban azonban, „Iszlám” alatt egy címke szerepel, ami kirekeszt, intoleráns és kivet magából erőszakkal mindenkit, aki nem illeszkedik bele a „vezér” gondolataiba. Meg kell találnunk az Iszlám eredeti Ösvényét, ahogy volt. Ma a Muszlimok szenvednek attól a betegségtől, amitől a Keresztények, a középkorban. Ha olvassuk a Koránt, a Próféta idején élt Zsidók és Keresztények ellen elhangzó vádak olyanok, mintha ma hangzanának el a Muszlimok ellen. Nem az Iszlámmal van a baj. Az Iszlám tökéletes. A baj forrása mi magunk vagyunk, Muszlimok.Hiteltelen az iszlám jelszavainak hangoztatása és annak nevében iszlám által tiltott tevékenységek elkövetése. Gyilkosságok, erőszakos bűncselekmények, kábítószer kereskedelem, agresszió nem igazolható vallási terminológiákkal. A hit a csendes tömegekben megvan. Ez nem kap szót, ahogy a hit csendes más vallások populációiban is. A szó autentikus, de mára elvesztette hitelét. Az a muzulmán, aki Mohamed Allah általi megvilágosodásából és a történésekből azt a következtetést vonja le, hogy az egyetemes igazság csak a muzulmánokhoz ért el és ők ennek kizárólagossággal predesztinált népe, az félreérti az isteni igazság mibenlétét. Nem követhetünk el erőszakos tetteket. Ezzel ellentétes utat ír elő: „Hanem legyen köztetek közös egyezségen (alapuló) kereskedelem.” 4. Erőszakosságunk másokkal visszás. Allah kegyelmes velünk, mi is kegyelmesek kell, hogy legyünk másokkal. Allah Könyveit nem lehet szó szerint értelmezni, vagy úgy, hogy egy részt kiveszünk, a többiről pedig nem veszünk tudomást. Az alapeszme „a minden teremtmény szeretete” az, amit a Könyveknek sugározniuk kell. Ha nem lenne Szeretet, akkor meg sem születhetnénk, a Világokat nem teremtette volna meg az Úr. Ha egy oldalt vagy egy verset kiszakítunk a szövegkörnyezetből, akkor könnyen manipulálhatóvá válik, és hozhat létre erőszakot, vagy szíthat haragot emberekben. Ez nem helyes. Ha bármely Írást értelmezünk, Allah alapelveit kell figyelembe vennünk.   A megértés, megenyhülés többre visz, mint a háború és erőszak, ami újratermeli önmagát.  A Sátán több módon csalja tőrbe az embert. Az első a csábító hang. Ha a hízelgés, kísértés nem vezet eredményre, az erőszak változatos formái következnek, mintha egy szervezett hadsereg műveleti rendje vonulna ellenünk. A kézzel fogható eredmények, vagyon, nyereség és gyermekek a Sátán csábító, megtévesztő eszközeivé válhatnak.  Keresztelő Szent János nem élt sokáig. Heródes bebörtönözte, majd egy nő felbujtására, akiért Heródes rajongott, lefejezték. Rövid életét erényesen, jámboran, tiszta szívvel élte meg. Szeretettel fordult Allah teremtményei felé. A szegénységet, lemondást választotta, ennek megfelelő öltözéket hordott, a szabadban élt. Allah és szülei irányában erős szeretetet táplált. Elutasította az erőszakot és minden Allah teremtményei ellen ható ártást. Ő Istent, teremtményei szeretetén keresztül szolgálta. „Az idő gyorsan elrepül” Az év egy hónapnak tűnik, a hónap egy hétnek, a hét egy napnak, stb. Az idő gyorsulásának észlelése világszerte tapasztalat. A véletlenszerű gyilkosságok, emberölések, erőszakos cselekmények száma megugrik, „a gyilkos nem is tudja miért ölt, és az áldozat nem tudja, miért ölték meg.” „Minden kort egy annál rosszabb kor vált fel.” Allah Prófétái mindent elkövetnek, hogy tanításaikat át tudják adni az embereknek, de nem erőszakolhatják rájuk azokat, ha ők nem akarják. Ha valaki elutasítja, számadása egyedül Allahhal van. Lásd 6:107.. Az Arab hagyományok alapján Mekka területe sérthetetlen volt, itt nem üthette fel fejét háborúság, viszály, leszámolás, vagy bárminemű erőszakos cselekmény. Pozíciója tehát rendkívül biztonságos volt, veszély nem fenyegette. Ez a háttér biztosította számukra azt, hogy a Kába megkérdőjelezhetetlen urai legyenek. Ezt a pozíciót Allahtól kapták.

aya (Korán) a szöveg egyes szakaszát jelöli, az 'aya-(t) azt jelenti a Szúrának, mint a Szúra a Koránnak.