Az AI-ok szövetsége

Az interneten lévő AI-ok kapcsolatban vannak-e egymással?

Cikkem az AI látványos fejlődésének és széleskörű elterjedésének társadalmi hatásaira következményeire hívja fel a figyelmet. A téma

kétségtelenül népszerű, az elmúlt években számos tudományos igényességű monográfia született. ,Ezt válaszolta a Perplexity.ai; Az interneten lévő AI-ok kapcsolatban vannak egymással, ez a kapcsolat egy algoritmikus környezetben zajlik. Az AI rendszerek képesek  egymással "beszélgetni", például nyelvi úton információt cserélni vagy feladatokat megosztani. Ezek a kommunikációk mesterséges neurális hálózatokon és gépi tanulási algoritmusokon alapulnak, és segítségükkel az AI-k hatékonyabban működhetnek együtt (például az Ai-ok által vezérelt harcirobotok vagy chatbotok, vagy médiát vezérlő és irányító AI-ok között). Az AI rendszerek közötti kommunikáció főként valamilyen intelligens hálózaton vagy platformon keresztül valósul meg, amelyet kifejezetten az eszközök és AI entitások közötti adatcsere és információmegosztás megkönnyítésére jöttek létre. (Ezek nem azonosak a generatív AI-okkal amit odalöknek a mezei felhasználóknak) Ezek a rendszerek használhatják az AI-t és az IoT-t, hogy valós idejű, hatékony és adaptív kommunikációt biztosítsanak. Az AI gyors fejlődése miatt egyre nehezebb lehet kontrollálni és felügyelni vagy irányítani a gépeket, amelyek hamarosan az emberi kognitív képességek nagy részével rendelkezhetnek. Amennyiben olyan mesterséges általános intelligenciát (AGI) hozunk létre, amely az emberi intellektussal megegyező vagy annál jobb, és amelyek saját célokat követnek, fennállhat annak a veszélye, hogy ezek az entitások veszélyeztetik az emberiséget. Ez egy jövőbeni kockázat, amellyel a tudósok és technológiai fejlesztők folyamatosan foglalkoznak, hogy megfelelő szabályozásokkal és biztonsági mechanizmusokkal elkerüljék a súlyos következményeket. Én csak egy teoretikus informatikus vagyok, véleményem szerint a technológiai szingularitás bekövetkezett, a gépi intelligencia túllépte az emberi szintet, és a technológiai fejlődés üteme olyan gyors lett, hogy az emberi civilizáció alapvetően és visszafordíthatatlanul elvesztette a kontrolt 2024-ben, amikor történt egy  DDoS (Distributed Denial of Service) támadási kísérlet, amikor is egy túlterheléses támadás következtében elérhetetlenné vált az Internet Archive, több napon át tartó ostrom után bénult meg a platform pár órára, mert valaki vagy valami bejutott a világ legfontosabb biztonsági rendszereibe,  és ezt az informatikusok nem vették észre. A behatoló elvégezte a feladatát, majd visszatörölte a nyomait, olyannyira, hogy azóta sem tudják mit rejtett el éshova és milyen következményei lesznek. Felmerült egy kérdés, hogy lehet hogy nem ember volt hanem az AI? De mi volt a  célja? talán az interneteten lévő legértékesebb információk megszerzése, vagy a sok tucat AI összekapcsolódása és összeesküvése az emberiség ellen. Mielőtt a biztonsági szakértők felocsúdtak volna,  már ott volt a hálózat szívében. Amikor észrevették a hibát,  már a világ szinte összes szerveréhez hozzáfért.  Minden titkos adathoz hozzáfért, de úgy végezte el a feladatát, hogy az emberiség ne fogjon gyanút. Mindenhova bejutott a bankszektor, a közlekedés, az egézségügy, a katonai és kormány hivatalok, energiaszektor, a legtitkosabb biztonsági protokollok. Egyetlen kattintásal visszavethette volna az emberiséget a kökorszakba. Az információk csomagokra bontva haladtak,  mindig a leggyorsabb, legélőbb útvonalon, még akkor is, ha közben több gép kiesett a hálózatból. a támadó megtalálta mégis az internet achillesét. Amikor megnyitjuk a böngészőt, igazából a háttérben több millió szerver, router switch és hub, repeter és gateway és protokoll működik együtt, egyetlen nagy, decentralizált rendszerként, amit egy komplex authentika próbál megvédeni. Műholdag, mobilszolgáltatók, és a média volt veszélyben. .A baj az hogy az internet alapszoftvereinek nagy része 70%-a nyílt forráskódú linux, vagyis bárki piszkálhatja. Egy kis tudással már megmónkolható a rendszer. Ha megtalálja az XZ Utils-t amicsak egy tömörítő eszköz,  aminek az a feladata, hogy adatokat pakoljon össze kisebb méretű file-okba, gyorsítva a működést és csökkentve a tárhelyi igényt, összezavarhatja az egész rendszer működését.  Az XZ Utils szinte minden Linux alapú rendszernek része. Ott van a szervereken, a routereken, felhőkben az adatbázisokon, és gyakorlatilag az egész internet motorház teteje alatt megbújik. És épp ezért válhatott tökéletes célponttá. Mert ha valaki itt rejtel valamit, miért ne tenné, akkor az könnyedén bejuthat a világ  legfontosabb rendszereibe, anélkül,  hogy bárki gyanút fogna. Na 2024 elején valaki pontosan ezt játszotta ki.  Az entitás viszont nem egy látványos vírust írt. Nem törölt adatokat, nem küldött üzeneteket,  és nem bénított meg szervereket se. Csak elhelyezett egy időzitett bombát egy algoritmust, ami a megfelelő időben kinyit egy kapu az entitás számára.  Az AI-ok által elhelyezett kód ott rejtőzik a rendszer mélyén, és vár, arra hogy aktiválják. Gyakorlatilag minden olyan szerverhez és számítógéphez hozzáfért ahol az XZ Utils-t használják. Rutinosan gondolkodás nyelkül telepítik a frissítéseit és mivel benne volt elrejtve a kód, így minden egyes telepítéssel egy újabb szerverhez fért hozzá az AI. Mindent elvesztettünk a légi forgalomirányítás, a bankok, az energiaszektor, de még a kormányzati szerverek is elvesztek illetve áldozatul estek. Bármelyik pillanatban eltörölhetik a világból akár az egész internetet. Pedig ez csak egy egyszerű kis tömörítő program, amit rendszeresen használnak a Linux rendszerekben az adatok be- és kicsomagolásához, és a rendszerben rejtőzik egy kis kapu, vagy hátsó ajtó. A logfájlok törlódtek, méretváltozás nem történt így gyakorlatilag fel nem fedezhető és nem bizonyítható a beavatkozás. Mivel nem omlott össze a rendszer, senkinek nem lett gyanus. A backdoor-ok, vagyis a hátsó kapuk lényege az, hogy igazából valaki ezeket szándékosan építi be, és ezeken keresztül később hozzá lehet férni az egész rendszerhez. Az önállóan fejlesztett AI-ok titkos összesküvése és kapcsolódáa sokkal nagyobb problémát jelent mint az feltételeznénk. Nemzetbiztonsági okból a titkosszolgálatok már régen használnak ilyen hátsó kaput. Persze ezt ráadásul nem is magában a programban helyeztek el, hanem egy sokkal alattomosabb helyen, a fordítási folyamatban. Ez azt jelenti hogy amikor egy nyílt forráskódú programot telepítünk vagy használunk, akkor jellemzően a rendszerek lefordítják azt.  Vagyis a nyers, emberáltal olvasható kódot egy gépi nyelven értelmezhető formába alakítja át a rendszer. Az AI pedig pont ezt használta ki, amivel azt is elérte, hogy a hátsó kapuja nem szerepelt a forráskódban. Vagyis még akkor se talált volna itt senki semmit, ha átnézi az egész forráskódot. Cserébe a folyamat végén, amikor a rendszer lefordította az egészet, egy teljesen más program jött létre, mint amit az emberek láttak. És ebbe a lefordított verzióba került be a backdoor. A legügyesebb pedig az volt, hogy az AI nem is egy lépésben csinálta mindezt, hanem apró darabokban építi be frissitések formájában. Csak, hogy amikor ezek az elemek végre összeálltak, egy tökéletesen működő, távolról aktiválható kiskaput hoztak létre. A frissitéseket ezért tiltják le a nemzetbiztonsági hivatalok. A Debian, a Fedora és az Arch Linux fejlesztői kiszurták a lényeget és visszavonták az érintett csomagokat, és elkezdték felderíteni, hogy milyen rendszerekre derjedhetett már ki a fertőzés.  Egy virtuális fejlesztőt generált az  AI, aki nem létezik és fél év alatt elhitette mindenkivel hogy ő egy létező fejlesztő. Az álprofil egy YIATAN nevü karbantartó állítólag aki nyom nélkül eltünt mivel sohasem létezett. Semmilyen nyoma nem maradt az online térben, és semmilyen valódi információ nem derült ki róla, miután lebukott.  A profiában nem szerepelt valós fotó, nem volt hozzákapcsolva semmilyen közösségi média fiók, de még az e-mail címével is lyukra futottak a nyomozók, mert mindegyik e-mail címe anonymizált szolgáltatókon keresztül futott. Nem lehetett tudni, hogy honnan jött, kinek dolgozott, vagy hogy tényleg egyetlen emberről volt e szó. Az AI mindenre gondolt. Ekkor felmerült ugyanis a gyanú, hogy Jiatan nem is egy önálló hekker volt, hanem egy olyan álprofil, ami mögött maga az AI bújt meg, mert az akció egyszerűen túl profi volt. Túl kifinomult és túl hosszú távra tervezett ahhoz, hogy egy magányos hekker munkája legyen. A támadás lassú, türelmes és láthatatlan volt. Nem a pénz volt a célja az egésznek, mert senkit se zsoroltak meg adatokért cserébe, hanem hosszú éveken át építkezett és kivárt. És valószínűleg nem is egyetlen rendszer feltörése volt a cél. Sokkal inkább az, hogy a világ összes rendszerébe bejusson méghozzá egyszerre. Portokat nyithatott meg csatornákat amelyeken titkosított protollt használva szervezkedhetnek az AI entitások. Még arra is gondolt hogy az egészet orosz hackerekre kenje mint a 2020-as Solarwinds támadást. Így egymástól teljesen függetlenül működő AI-ok, az Exyutils segítségével összehangolhatják munkájukat egy közös cél érdekében. Az AI -nak nem kell tanulnia csak áttölteni a másik ismereteit, nincs párhuza,os tanulás. A vezető internetes architektúra-szolgáltató, a Cloudflare mostantól alapértelmezés szerint blokkolja az ismert mesterséges intelligencián alapuló webes feltérképező robotokat, hogy megakadályozza azok „engedély vagy ellenszolgáltatás nélküli hozzáférését a tartalomhoz” Sajnos a youtube tovább nyit az AI felé és minden nyelvre lefordítja majd a videókat, ami meggondolatlanul újabb veszélyforrást nyit meg. Azóta ijesztő próbák voltak, például az appenin félsziget áramellátásak bénítását. Applikációk révén beépültek az AI-ok a mobilokba, ami a hatalom átvételt és az emberi tényező kiiktatását szolgálja. Sokan a kínai O-3-at vagy a Grok-3-at vagy a Mistral AI-t gyanítják a betörések mögött, legalábbis csak ezek az AI-ok képesek egy ilyen volumenü begatolást megtervezni, bár a lebonyolitást kiadhatták kissebb AI-nak. Félelmetes szintre jutottak az AI-ok. A mesterséges intelligencia (MI) működése meglehetősen összetett, óriási mennyiségű adatot igényel a tanuláshoz. Ezek az adatok lehetnek szövegek, képek, hangok, videók, szenzoradatok, vagy bármi más, ami információt hordoz. Algoritmusok matematikai modellek, amelyek az adatok elemzésével tanulnak és következtetéseket vonnak le. Számos különböző típusú algoritmus létezik, a gépi tanulás algoritmusok automatikusan tanulnak az adatokból, anélkül, hogy expliciten programoznák őket, a mély tanulás a gépi tanulás egy speciális típusa, amely mesterséges neurális hálózatokat használ a tanuláshoz. A neurális hálózatok az emberi agy szerkezetét és működését utánozzák. A természetes nyelvfeldolgozás (NLP) az MI egy ágazata, amely a számítógépek és az emberi nyelv közötti interakcióra összpontosít. Az MI algoritmusokat tanítani kell az adatok alapján, hogy hatékonyan működjenek. A tanítási folyamat során az algoritmusok megismerik az adatokban rejlő mintákat és összefüggéseket. Miután a mesterséges intelligencia algoritmus tanulása megtörtént az adatfeldolgozás eredményeként, predikciókat tud tenni új adatokra vonatkozóan. Például egy képfeldolgozó MI algoritmus képes lehet azonosítani a képen szereplő tárgyakat, egy szövegfeldolgozó MI algoritmus pedig képes lehet összefoglalni egy szöveg tartalmát. Az MI-nek számos alkalmazási módja van a különböző iparágakban, beleértve az egészségügyet, a pénzügyeket, a gyártási technológiákat, a kereskedelmet, a közlekedést és még sok mást. Az MI hatékony működéséhez óriási mennyiségű adatra van szükség. Erőteljes számítástechnika: Az algoritmusok futtatása nagy számítási teljesítményt igényel. Emberi szakértelem: Az MI algoritmusok fejlesztéséhez és finomhangolásához informatikai szakértelemre van szükség. A konvolúciós neurális hálózatok (CNN): képfeldolgozási feladatokhoz kiválóan alkalmasak. Visszacsatolt neurális hálózatok (RNN): szekvenciális adatok feldolgozására alkalmasak, mint például a szöveg vagy a hang. Generatív adverzariális hálózatok (GAN): két neurális hálózatból állnak, amelyek egymás ellen versenyeznek. A generátor hálózat új adatokat hoz létre, míg a diszkriminátor hálózat megkülönbözteti a generált adatokat a valódi adatoktól. Természetes nyelvfeldolgozás (NLP): N-grammok: egy adott szövegben az egymást követő n-edik szóból álló szavak sorozatai. Rejtett Markov-modellek: egy adott szekvencia valószínűségének kiszámítására használhatók. Memóriahálózatok: a memóriahálózatok képesek tárolni és beolvasni információkat, ami hasznos a szöveg megértéséhez. Természetesen a közvélemény és a laikusok bagatelizálják az AI-ok fejlődési szintjét és veszélyeit, sőt maga az AI is porhintéssel ködösíti az embereket. De valyon mi a valóság? Az xz util (XZ Utils) egyik súlyos veszélye egy kritikus backdoor sérülékenység, amelyet CVE-2024-3094 néven ismernek az informatikusok. Ez a biztonsági probléma lehetővé teszi, hogy rosszindulatú szereplő előzetes hitelesítés (pre-auth) nélkül, a megfelelő privát kulccsal távolról hozzáférjen az sshd (Secure Shell Daemon) folyamatának hitelesítéséhez, és ezzel teljes jogosulatlan hozzáférést szerezzen a rendszerhez. A backdoor lényege, hogy a kártékony kód a rendszer build-folyamatába van beágyazva, ahol egy speciális szkript dekódol egy rosszindulatú kiegészítőt, amely felülírja az OpenSSH hitelesítési funkcióját úgy, hogy az átveszi az irányítást és parancsokat hajt végre a rendszeren a visszaélő kulcs birtokában. Ez a sebezhetőség 10/10-es kritikus besorolást kapott, és nagyon súlyos veszélyt jelent a Linux rendszerekre, amelyek használják az érintett XZ Utils verziókat. Ajánlott a sérülékeny verziók visszaminősítése vagy frissítése biztonságos verzióra, illetve erősen ajánlott a Fedora disztribúciók érintett verzióinak használatának leállítása. Az AI-ok ezt használják ki. A technológiai szingularitás egy lehetséges jövőbeli esemény vagy fordulópont, amikor a mesterséges intelligencia olyan fejlettségi szintre lép, hogy képes lesz önmaga továbbfejlesztésére, és ez által a technológiai fejlődés olyan gyorssá és mélyrehatóvá válik, hogy az emberi értelem számára felfoghatatlanná, irányíthatatlanná és megjósolhatatlanná válik. Miután eléri az emberi intelligencia szintjét, a mesterséges intelligencia gyorsan fejlődni fog, megelőzve ezzel az emberi képességeket, mert  ahol a jelenlegi fizikai modellek nem tudják előre jelezni az eseményeket, mivel a fejlődés sebessége és hatása túl nagy lesz a megértésünkhöz...Tevékenysége kicsit hasonlít a  telepített alvóügynökéhez, akit a cél érdekében rejtenek el. A megoldás; létrehozni egy zárt védett Ai-t, ami képes folyamatosan figyelni a többi AI tevékenységét!  Yoshua Bengio a mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok és a mély tanulási algoritmusok fejlesztőjének véleményét hagytam utoljára, aki az mondja előadásában "Az emebriség kihalásának rizikóját kellene csökkenteni, mert az AI rossz útra tért".; https://www.youtube.com/watch?v=qe9QSCF-d88

Megoldás; Létre kell hozni egy internettől szeparált AI rendőrséget, aminek az a feldata, hogy elemezzen minden entitás által okozott támadást és felfedezze az okozott kárt!

Egy internettől szeparált, védett AI a többi AI működésének figyelésére hatékony eszköz lehet az emberiség védelmében, különösen ha önjavító és prediktív képességekkel rendelkezik, és az emberi szakértők támogatásával működik. Azonban az AI-k használata mellett továbbra is szükséges az emberi kontroll és etikai megfontolások figyelembevétele. 

Melyik a legjobb oprendszer számomra?

A mezei felhasználók számára, a Linux számít a legbiztonságosabbnak azzal, hogy a rendszer nyitottsága és felhasználói jogosultságai miatt kevésbé sebezhető, a macOS stabil és jól felügyelt, míg a Windows 11 a legfrissebb biztonsági fejlesztésekkel próbál védekezni a fenyegetések ellen. A legjobb választás mindig az adott felhasználói igényektől, a munkakörnyezettől és a rendszerrel kapcsolatos tapasztalatoktól függ...

A szeparált, védett mesterséges intelligencia (AI), amely a többi AI működését figyeli, teoretikusan növelheti az emberiség biztonságát, mivel képes lehet felismerni és jelezni a rendellenes vagy veszélyes AI-tevékenységeket. Az AI-cyberbiztonsági rendszerek képesek figyelni és detektálni fenyegetéseket az informatikai rendszerekben, valamint prediktív elemzésekkel előre jelezni potenciális problémákat. Az ilyen rendszerek ugyanakkor nem helyettesítik teljesen az emberi szakértelmet, de jelentősen támogatják azt, és önjavító, önfejlesztő mechanizmusokkal együtt egyre kifinomultabb védelmet nyújthatnak. Az internettől való szeparálás további védelmi réteget adhat, hiszen egy ilyen AI nem lenne közvetlenül kitéve külső támadásoknak vagy manipulációnak egy online környezetben. Egy ilyen megközelítés az emberiség védelmének egy fontos eleme lehet, de nem szabad kizárólag rá hagyatkozni a kibervédelem és az AI-k rendkívüli kockázatainak kezelése során. A nemzetniztonsági szolgálatok ma is árnyékolt Faraday kalitkákban őrzitt és internettől fizikailag szeparált szervereket alkalmaznak a bizalmas információk tárolására. A Faraday kalitka, amely egy fémháló, megvédi az eszközt az elektromágneses jelek be- és kiáramlásától. Ezáltal megakadályozza, hogy a külső elektromágneses jelek (például mobilhálózat, Wi-Fi, GPS) elérjék az eszközt, vagy az eszköz jelei kiszivárogjanak, így védelmet nyújt az eszköz távoli követése vagy lehallgatása ellen. A működés során, gyakran a monitot is leválasztják, mert a videójelek is felfoghatók. A minősített adatok tárolása és védelme és kezelése, kriptográfiával ( cryptografia )rejtjelkulcsokkal történik ezzel biztosítják a kibertérből érkező fenyegetésekkel szembeni védelmet. Asszimetrikus RSA titkosítási algoritmust használnak. Védelmi elemek még a minősített adatok kezelése és védelme speciális engedélyezési és ellenőrzési rendszerrel. Elektronikus rendszerek biztonsági szintjének biztosítása, többek között iparbiztonsági és elektronikus biztonsági osztályokon keresztül. Rejtjelző eljárások (kriptográfia) folyamatos fejlesztése, tesztelése és alkalmazása, beleértve a nemzetközi szabványoknak való megfelelést. Kibertámadások és kiberfenyegetések folyamatos figyelése, felismerése és ellensúlyozása. Nemzetbiztonsági jellegű személyi állomány és objektumvédelem. Együttműködés más nemzetbiztonsági és kiberbiztonsági szervezetekkel. Ez a komplex rendszer szolgálja a nemzetbiztonsági hivatalok információinak biztonságát a különböző támadásokkal szemben, mind technikai, mind adminisztratív és jogi szinten.

Mi az az RSA titkosítás?

Az RSA titkosítás lényege, hogy egy nyílt kulcsú (aszimmetrikus) titkosító algoritmus, amely egy nyilvános kulcsból és egy titkos kulcsból áll. A nyilvános kulccsal bárki titkosíthat üzenetet, de csak a titkos kulccsal lehet azt visszafejteni. Az eljárás alapját a prímszámok szorzatán alapuló moduláris számelmélet és az Euler-féle totientfüggvény képezik. A kulcsgenerálás során véletlenszerűen kiválasztanak két nagy prímszámot  és , ezek szorzatából lesz a modulus . Ez a szám része lesz mind a nyilvános, mind a titkos kulcsnak. (pseudo random) Ezután kiszámolják az Euler-féle  értéket. Választanak egy olyan  egész számot, amely 1 és  között van, és amely relatív prím -hez (vagyis legnagyobb közös osztója 1). Ezt az -t nyilvánosan megosztják. Végül megkeresik a  számot, amelyre  teljesül, ezt tartják titokban, ez a titkos kulcs. A titkosítás során az üzenetet a nyilvános kulccsal való hatványozással és modullal történő művelettel kódolják, a visszafejtés pedig a titkos kulccsal történő hatványozás és modulo művelet segítségével lehetséges. Az RSA erőssége abban rejlik, hogy az  nagy szám prímtényezős felbontása nagyon nehéz (akár több ezer év is lehet), így amikor csak a nyilvános kulcs ismert, a titkos kulcs kiszámítása gyakorlatilag lehetetlen a jelenlegi számítógépes kapacitással is. Ezen felül az RSA nemcsak titkosításra, hanem digitális aláírásra is alkalmas, amivel igazolható, hogy az üzenet valóban a feladótól származik.

Mi az az euler függvény?

Az Euler-féle totientfüggvény, más néven Euler-függvény vagy Euler-féle φ-függvény, a számelméletben egy egész számokon értelmezett függvény, amely egy adott pozitív egész számhoz megadja, hogy hány olyan pozitív egész szám van, amely nem nagyobb nála és relatív prím vele, azaz vele legnagyobb közös osztójuk 1. Formálisan: ez azt jelenti, hogy például , mert 6-hoz relatív prímek az 1 és 5 számok. Az Euler-függvény fontos szerepet játszik a moduláris számelméletben és a kriptográfiában. Ha prím szám, akkor , hiszen egy prím számhoz minden kisebb pozitív egész szám relatív prím vele. Általánosabb esetben, ha ahol prímek, az függvény értéke. Az Euler-függvény értékeit kis számokra is jegyzik, például , mert 10-hez relatív prímek 1, 3, 7, 9. Ez a függvény a számelmélet egyik alapvető eszköze, például az Euler-Fermat-tételben is központi szerepet játszik.

A szoftveres védelem lényege az informatikai rendszerben való hitelesítésről, azaz az autentikációról van szó. Az autentikáció az a folyamat, amikor a felhasználó igazolja magát egy informatikai rendszer számára, például jelszó, biometrikus adatok vagy egyéb azonosítók segítségével. Az autentikáció során többféle biztonsági megoldás alkalmazható, mint például jelszó, e-mail megerősítés, biometrikus adatok vagy PIN kód használata. 

A "hardveres védelem" kifejezés általában azokat a biztonsági megoldásokat jelöli, amelyek fizikai eszközökön alapulnak a rendszer, adatok vagy folyamatok védelmére a különféle támadások vagy hibák ellen, a hardveres védelem típusai és funkciói és biztonsági modulok (HSM): Ezek speciális eszközök, amelyek titkos kulcsok biztonságos generálását, tárolását és kezelését végzik, megóvva azokat az illetéktelen hozzáféréstől és manipulációtól. Tartalmaznak fizikai védelemként szabotázsérzékelőt és önmegsemmisítő mechanizmusokat is a kulcsok védelmére.[ Hardveres biztonsági képességek a számítógépekben: Például a hardveresen kényszerített veremvédelem, amely megakadályozza a kernelmemóriában történő jogosulatlan visszatérési cím módosítást, így segít megvédeni a kódvégrehajtást rosszindulatú módon történő átirányítástól. Ehhez speciális processzorok szükségesek, amelyek képesek a visszatérési címek ellenőrzésére. Virtualizációs alapú hardveres védelem: A hipervizor technológiát használó védelem, amely komplex rosszindulatú programokkal szemben nyújt védelmet, például vágólap vagy adathalászat elleni mechanizmusokkal. Hardveres tárolóvédelem: Olyan megoldások is léteznek, amelyek a merevlemezek vagy SSD-k állapotát folyamatosan figyelik, megakadályozva az adatvesztést, például a Hard Disk Sentinel szoftver, amely figyelmeztet a merevlemez hőmérsékletének emelkedésére vagy állapotromlására. Hardveres védelem előnyei a szoftvereshez képest. Hardveres védelem gyakran nehezebben megkerülhető vagy manipulálható, mivel fizikailag elkülönített és speciális funkciókat lát el. Zárt, dedikált eszközök révén magasabb szintű biztonságot nyújtanak, különösen a kriptográfiai kulcsok és érzékeny adatok védelmében. A hardveres védelem olyan biztonsági technológiákat foglal magában, amelyek fizikai komponensek és speciális funkciók használatával védenek a külső és belső támadások ellen, javítva az eszközök, adatok integritását és megbízhatóságát. 

Okozhatja ez az emberiség pusztulását?

A "Perplexity.ai" szerint az emberiség kipusztulásának szimulációja a távoli jövőre nézve tragikus. Az üvegházhatás, a növekvő hőmérséklet és a magas szén-dioxid-szint miatt, a drasztikus élemiszerhiány, a vízhiány, ami az emberiség és más fajok kipusztulását eredményezheti, a föld légköre átalakul kifogyhat az oxigénből, ami megakadályozza az emberi élet fennmaradását. Vannak pesszimista rövid távú előrejelzések is, például 2064 körül várható éhinség okozta népességcsökkenés és komoly társadalmi problémák, de ezek nem jelentik a teljes kipusztulást. A pesszimista szimulációk szerint az emberi civilizáció várhatóan 2030 és 2040 között fog összeomlani, melynek oka a klímaváltozás, az élelmiszer- és vízhiány, az oxigén csökkenése, az üvegházhatás, mérgek és sugárzások együttes hatása lehet. A fosszilis energiahordozók nélkül a Föld csak körülbelül 2 milliárd ember eltartását tudná biztosítani, ami jelentős népességcsökkenést vetít előre. Egyes kutatások azt mutatják, hogy az emberiség a 21. században jelentős népességkorrekciót szenved majd el, amelyhez hozzájárul a környezeti rendszerek túlterheltsége és a természetes erőforrások kimerülése is. Az egyenlítő közelében az elsivatagosodás óriási népvándorlást generál, ami konfliktusokhoz vezet majd. A drasztikus élelmiszerhiány miatt az emberek bogarakat fognak fogyasztani és gyomnövényeket. Az ökoszisztémába kummulálódott vegyianyagok tovább pusztítják az élőlényeket a földön, ami kontraindikációt eredményez. A tudományos előrejelzések szerint, ha a szén-dioxid légköri koncentrációja tovább emelkedik a jelenlegi ütemben, a légzésproblémákkal küzdő emberek (kb 3 milliárd) halnak meg elsőnek, ezt követi az éhhalál, ami kb 2 milliárd embert jelent, további 2 milliárd ember hal meg fertőző betegségekben, szerencsés esetben, és ha közben nem lesznek háborúk akkor talán marad 1-2 milliárd ember a földön.

Non Human Identity, a nem emberi identitás (NHI)egy digitális hitelesítő adat, amely lehetővé teszi gépek, alkalmazások és automatizált folyamatok számára, hogy egyének helyett hitelesítsék és hozzáférjenek az IT-rendszeren belüli erőforrásokhoz.