Az öregapám emlékezése szerint három nyomásra volt felosztva a szántóföld. A Demecseri határba termett búzát, rozsot, zabot, lent, kendert, kukoricát, káposztát, lent, kendert és dohányt, minden trágyázás nélkül is kivéve a homokos rész. Ma meg mán trágyáva se terem csak tarackot. A szigetek némelyike búzát is termett, pl. a Matyi-sziget minden harmadik évben. A szigeteken általában tengerit és legmagasabb részén krumplit vetettek, ahonnan csónakon hozták ki a termést, vagy csak télen hozhatták haza, mikor befagyott a víz. A jobb gazdák csónakon jártak a réti földjükre. 6 malom vót. A falu déli végén a jelenlegi községháza helyén pedig egy kőre járó vízimalom állott, ahol is árvíz idején őrölhettek. Kölest régen termeltek, helyben csinálták a kását. A kenyeret káposztalevélen sütötték. A letördelt káposztaleveleket a padláson egyenként lerakták, ahol megfonnyadt, megszáradt. Kenyérsütéskor lehoztak annyit, ahán kenyeret sütöttek. A sütőlapátra téve ráborították a megkelt kenye ret és úgy vetették be. Nádvágó láp volt a Beketóláp, Csónakkertláp, Gellértláp fele, Borostánosláp. A Csónakkertlápvól háton hozták ki a sze gények a nádat. A legfőbb jövedelmi forrás a hal volt. Legjobb halászó tó a Kolbárdtó volt az öregek megállapítása szerint, ahol egy húzásra 50 mázsa halat fogtak. A Nagytóba pedig 100 szánka potykát szintén egy húzásra. A Rókákútlaposából még 1916-ban is 150 mázsa halat hordtak ki. Kitűnő halászó volt a Nagylészaér is. Olyan nagy mennyiségben volt a hal, hogy sokszor a sertéssel etették meg. A nagy tavakat gyalmolták. Használták még a varsát, vészt, vétert, húzóhálót, tapogatót, szigonyt és a horgot. Ez utóbbit maga csinálta a halász vörösréz drótból. Halászkunyhók voltak Berseny-, Dombóc-, Kolbárd-, Üllő- és Váralatti szigeteken, meg a Kuszton dombon. Tölgyfa csónakot Dobronyból hoztak. A csíkászat is jövedelmezett. Temérdek csík volt a tavakban és a tavakat összekötő erekben. Legnagyobb csíkászat a Kecskerttóban folyt, kivált apadáskor. A Beketóban 30 csíkász fogta állandóan. A székelyi határ szélen levő Csíkgátrétség szintén a csíkfogástól kapta nevét. A fogott csíkot a Nyírség falvaiba vitték értékesíteni. A rákászást a Berseny- és a Nagyfában művelték. Nadályozással foglalkoztak, vízben tartották és Nyíregyházára vitték eladni. A teknősbékát az uraknak fogták. Nevezetessége Demecsernek, hogy a lakossága salétromtermeléssel, főzéssel is foglalkozott. Fényes 40 telket említ, a helybeliek 48 telekről tudnak, ahol Salétromot főztek. A legrégibb adat 1772-ből való, az ez évben történt kivizsgálás szerint a házikertekben söprik a salétromot a lakosok. A kifőzött nyers salétromot kezdetben Nagykállóba, 1850 óta Debrecenbe vitték a salétromkaszárnyába. Kitaibel Pál 1795-ben a nyerssalétrom mázsáját 8 Ft-ra, a tisztított salétromét 22—24 Ft-ra mondja. Mázsája
32 Ft volt az öregek emlékezése szerint 1850—60-as években. Ok mondják, hogy a salétrom a Tisza szabályozásával kezdett elmúlni. 1865 tavaszán söpörtek utoljára. Fényesnél olvassuk: „Szeszgyára Elek Pál urnák volt”, ami az 1850-es évekre értendő. Az 1772-i invesztigáció szerint vannak alkalmas szénatermő rétjei e helységnek, melyeken marhatartásra alkalmatos széna terem és ha az árvíz sokáig rajta nem hever, sarjút is lehet kaszálni. Ugyancsak e haszonvételek közt sorolja, hogy mindenféle marhájoknak elegendő legelőmezeje vagyon, mind kaszálás után, mind azelőtt is. Továbbá: itatóvizek is marhájoknak alkalmatos és elegendő vagyon. Az 1857. június 25-i Eljárási jegyzőkönyv megjegyzi azokat a helyeket, melyek legelőül használtattak. Megmondja azt is, hogy „a közös legelő 600 holdat tesz ki, de nem alkalmas közös legel tetésre, mert vágynak dombhátak, melyeken egész éven által lehet legel tetni, ezek tesznek mintegy 15—20 holdat. A legelőknek fele vízjárta. A május havában kitóduló és június havában visszavonuló Tisza árja m iatt
ezen téren a legeltetés csak április és június utolján, július, augusztus és
szeptember havaiban történhetik. Az ilyetén vízjárta rész teheti a legelő-
Régi Rétköznek mintegy felerészét, a felmaradó felerész pedig áltáljában véve vízál
lásos és legeltetésre nem alkalmatos, mindazonáltal annyira használják,
amennyiben a vízen felül úszó lápokon termő fűvet marháikkal, leginkább
pedig borjúikkal legeltetik.” Demecserben 1839—40-ben 92 gazdának volt
277 szarvasmarhája, 110 lova, 112 juha és 59 sertése. 1858-ban pedig a
birtokosoknak volt 255 szarvasmarhája, 36 lova, 75 sertése, 700 juha,
30 bivalya. A volt jobbágyoknak 516 szarvasmarhája, 200 lova, 375 sertése.
A zsellérnek is volt két ökre. — A szigetekre József nap előtt hajtották fel
a jószágot és június közepéig volt ott. Esztendős borjút csónakban vitték
a szigetre. Más jószág a vízi utakon, úszókon, s a lápokból mesterségesen
kivágott uszoványokon járt. — A mezőn sírkút, Rókalaposon, Kerekré
szélén és Mácsiszeg előtt pedig káváskút volt. Az ökörcsorda a lápokon
legelt, ahol jó széna termett. A lápkút veszedelmes volt a jószágra, de ivó
vizét hűvösen tartotta. A lápkútak szélében métely szokott lenni, mitől
a juh elpusztult. A földesuraknak ridegjuhászata volt. A fodorságban pókot
kapott a jószág, amitől felfúvódott.
A határban létező erdőkről a megyei levéltár Liber sub Nro. X. Romano
kötetében a következő olvasható: „Erdeje ennek a helységnek nincs már
(1770), mert amely volt, egy régi és más egy fiatalos, akit a szegénység
nevelt volt, minekutána Tettes Nitzky József uram zálogképpen megvette
Méltóságos gróf Vandernoth Gellért részét, csakhamar a tilalmasokat meg
kezdette és mind levágták az több közelebb való földesurakkal együtt,
úgymint T. Jármy Gábor úr fiai és Tettes Krucsay László úr, Gégénybe
lakozó Pankotai Jósa Miklós úr, Bégányi György úr.” Ezek után valóság
nak találjuk az 1772-i kivizsgálás megállapítását, hogy fájok sem épületre,
sem tűzrevalóra nincs. A tagosítási iratok Eljárási jegyzőkönyve azt is
megmondja, hogy faizási gyakorlat sohasem volt, hanem a fűtés és tüzelés
náddal, sarlóval, gazzal és vett fával gyakoroltatott. Mai öregek is egybe
hangzóan vallják, hogy fát a halászi, dombrádi, kanyári erdőből, Veres-
mart határairól, sőt a Tiszántúlról, a ricsei erdőről is hoztak télen szánon.
Jármy család levéltára feljegyzése szerint demecseri salétromfőző kará
mosok 1831-ben fát vettek Ibrányban. Mégis mindezek mellett a helynevek
azt mutatják, hogy hajdan erdős részek is voltak a Rétségben, pl. Füz-
fásszeg, Cseréssziget, Körtvélyfásreke, Nyírfás, a nyírségi részen Csonka-
nyársziget, Erdőföld, Feketerakottyás, Paperdeje, Szilfáskert, Tölgyes, Vad
meggyes, stb.
Alkalmatos házikertekben némelyek káposztát termesztenek és a
szokott áron eladják, — így szól az 1772-i invesztigáció.
Az öregek értesítése szerint nemcsak saját szükségletükre, hanem eladásra is termeltek
5—6 szekérrel és vitték eladni Hegyaljára és Debrecenbe. 1853-ban Deb
recenben 30 Ft-ot adtak a káposztáért. Nyíregyházán pedig 16 Ft-ot.
Házikertben term ett az a kevés len, amit Bodrogközről hoztak.
Olajat is ütöttek belőle. Kendert többet termeltek és a Paptóra vitték
áztatni. Bár kender- és lenáztató vizek alkalmatosak voltak e vizes határ
ban, megtörtént, hogy néha annyira elapadtak a len- és kenderáztató vizek,
hogy távolabb való tokhoz, a semlyékes és laposföldek m iatt nem férhet
vén, mintegy félmértföldnyire szomszéd határokra kénytelenek áztatás
végett lent és kendert hordani. A Dombrád határában álló tóra vitték. —
Dohánytermesztéssel is foglalkoztak például Szabó Dánielék a Vártanyárul, s mint a káposztát, száz számra hordták a Hegyaljára, Bogdányba a kincstárnak, amióta a Nyíregyháza—ungvári vasútvonal megépült (1872), Nyíregyházára. — Régen lencsét
termeltek paszuly helyett, 1848 után kezdték a paszulyt. Sáfrányt a leves
színesítésére nevelték.
Víziszárnyasaik ha felrepültek, sokaságukkal felleghez hasonlítot
tak. Sas, gém, vízibika (búvár), csória, csüllög, vadlúd, vadkacsa, szárcsa,
bíbic, gödény, stb. megszámlálhatatlan. Azokon a szigeteken, ahol kevesen
jártak, daru is volt. A víziszárnyasok tojásait tavasszal csónakszámra
szedték. Szárazföldi vadjai ezek voltak: farkas, róka, nyúl, vidra, menetke,
göringy, hörcsög, gözü, aranysakál.
Szelíd méh kevés volt, alig 3—4 helyen tartottak. Vadméh azonban
sok volt a lápokon, kaszálókon; összemarta, aki nem volt ügyes. Füstö
léssel tartották távol.
A Tisza szabályozása, a vizek levezetése, a Lónyay-csatorna elkészí
tése (1882) és főleg a csatornák szaporítása (1890-es évek) után nagy vál
tozás történt. Már a Tiszatöltés 1858-ban történt elkészítése után a 60-as
évek száraz időjárásában a tófenekeket is kaszálták. A zsombékos terü
leteket kiirtották. A fenteshelyeket trágyázni kezdték. Rozs, búza, árpa,
zab tízszer annyi termett, mint régen. A tófenekekbe káposztát palántáltak.
Száz mázsa 80—150,— Ft volt békében. A Demecser vidéki káposzta leg
jobb a rétközi községekéi közt. Szállították békében 12 vármegyén kívül
Ausztriába és Lengyelországba is. Az első világháborúban a káposzta
gyárat is azért állították itt fel, mert Demecser és vidéke (Kék, Dégény,
Pátroha) a legjobb káposzta vidék. Háború után kevesebb lett a káposzta
kivitel. A krumpli, mely szintén a tófeneket szereti, 800—1000 vagonra
emelkedett. A cukor- és takarmányrépa ugyancsak a tófeneket kedveli,
több száz hold területen terem. Napraforgót az öregek közlése szerint az
50-es évek közepén kezdtek termelni, kötött földben zsírosabb, nagyobb
terem, mint a turfában. Szőlőt a vasúton túl 1870-ben kezdtek telepíteni.
Demecser ma nagyközség és a nyírbogdányi járásban van. Területe
6435 hold, melyből vizes alig 10 hold. A községé 8 hold. Földje terem
káposztát, répát, krumplit, retket, napraforgót, mákot, dohányt, dinnyét.
1920-ban 380 házában 3234 lakosa volt.
Akasztóhegy. A község déli végén a régi Megyefolyása nyugati oldalán 12 hold
szántóföld. Sárga homokos földje gabonát, krum plit termett, a nyugati oldala búzát
is. Ma szántó.
Alvég. A község déli része.
Asztalossziget. Egykor 2 hold legelő a Petesziget, Kusztonsziget, Mestersziget és
a Oörbeuszvány között. Ma tanya van rajta, barna homokos földje dohányt, tengerit,
az alja répát, káposztát, krum plit terem .
Ásvány. Egykor ásott árok, mely a Bersenytavat kö tö tte össze a határ észak
keleti részén a gégényi tóval. Emlékezés szerint nád nőtte be. Ma szántó.
Ásványsziget. A Bersenytóban az Ásványárok m ellett délről, a Nagyásvány-
sziget 300—400 négyszögöl kaszáló volt, mely nem mindig kászálódott. H a soká v o lt
rajta a víz, csak 2—3 szánka szénát term ett. Az Ásványárok északi oldalán terült el
a Kisásványsziget, 200 — 300 négyszögöl kaszáló, olyan alacsony terület, hogy tavasszal
víz a la tt állott. Ma m indkét sziget szántó.
Bacsósziget. A Vársziget nyugati oldalán 3 holdas kaszáló. A Paptavából folyó
ér választotta el a Kisbacsószigetet a Nagybacsósz igeitől. Előbbi 1, utóbbi 2 hold terü
letű. Ma barna agyagos földje szántó.
Badarász sziget. A községtől északkeletre 100 ölnyire keleti oldalán a M átyi-
szeg volt. 1 boglyás kaszáló. 1908. m áj. 7-én szántás közben bronzkorszaki halm az
leletet találtak itt, melyből 39 darab került a Jósa Múzeumba. Ma szántó.
B alázsitan y a. A Várba, vezető ú t keleti oldalán a Belfőcsatorna déli partja
közelében. 27 em ber él itt.
B alogláp. A Nagytó északkeleti szélén a Kisbersenysziget a la tt 5—6 boglyás
kaszáló. Olyan jó szénát term ett, hogy vetekedett a szigeti kaszálóéval. 1862 —63-ban
kiégett. Ma búzát, gabonát, tengerit terem .
B ábasziget. A Beketószigettől nyugatra, Cserésszigettől keletre, egy holdnyi kis
kaszáló volt, 3 — 4 fűzfa állott rajta. Ma szántó.
Bábaylaposa, lásd Bábolylaposa.
Bábolylaposa. A község alatt keletre a gégényi határszélen 200 hold rétség,
avas lágyság; a szélét, ahol lehetett, kaszálgatták és legeltették is. K isebb része Gógény
határába esik. A gulyabeli marha sokszor belesüllyedt a posványba, honnan a félre
v ert harangszóra odaszaladt lakosság csak egy részét tu d ta kim enteni. E rét nyugati
oldalán sarkallott be a homokhegyek közé a Bábolytó, amely 50 holdnyi tisztavizű
volt, 5 — 6 tan y át húztak benne. Télen-nyáron gyalmolták. K árász, potyka, csuka,
cigányhalat fogtak benne. Valamikor tó volt az egész Báboly, de később benőtt káká
val, náddal. Kolokán is sok volt e tóban. Ma legelő. Az 1828-i térképen Bábaylaposa.
B ábolytó, lásd Bábolylaposa.
B eketó. A falu északi része fölött a Peteszigettől keletre, 100—120 holdnyi
halászó tó. Tisztása csak akkora volt, hogy 3 — 4 tanyát húzhattak benne, a többi
náddal és gyékénnyel n ő tt be. Nagybeketónak hívták. Déli vége, a Kisbeketó, 4 holdnyi
nagyságú. Süllő, potyka, harcsa tarózkodott benne, m it a gyalm on kívül varsával,
véterrel fogtak. Télen főleg csíkozták, annyi csík volt benne, hogy 30 csíkász állandóan
csíkászott. Ma szántó. R épát, káposztát terem , de van gyepes része is.
B eketóláp. A Beketó és Beketósziget közt 30 — 40 hold területű láp. Némi részét
kaszálták, nagyobb részben nádvágó volt. Ma szántó.
B eketószeg. Az 1828-i térképen Nagy- és Kisbeketószeg. Beketószigetnek mondták.
L ásd ott.
B eketósziget. A Beketó északnyugati részén 8—10 hold kaszáló volt. Csak a leg-
p a rtjá t mintegy 300 — 400 négyszögöl területet szántottak krum plinak, a többi részét
kaszálták. Északi fele a Kisbeketósziget, déli fele a Nagybeketósziget, ér választotta
el egym ástól. Hosszan nyúló V alakra keskenyedő északi végén 30 — 40 darab nagy
n y árfa állott ritkásan, m elyeket tagosításkor (1862) ki kellett vágni, ügy mondják,
hogy forgácsából sűrű nyárfaerdő lett. Ma szántó.
B elsősziget, kaszáló, K olbárd nevű helyen 3 szekér jó szénát terem .
B erkesziéroldahlűlő. Egykor a Bábolytótól délre lenyúlt a ram ocsaházi határig
a székelyi és berkeszi ér közt. 140 hold szántó és kaszáló volt. A m ély részén 3 holdon
nádas, am it Mohostó nak hívnak. Ma szántó.
B ersenysziget. A dom brádi és gégényi határszélen, a Balogláptól keletre 50
hold hosszan elnyúló kaszáló. Nagybersenyszigetnek m ondták, nádassal volt körülvéve.
A leghíresebb széna itt term ett. Négy darabban levő gorondját, 1,5 holdat, szántották.
H alászkunyhó állott rajta. Délnyugati részén volt a Kisbersenysziget. Egy boglya
szénát term ett. A Bersenysziget m a szántó.
B ersen y tan y a. A Bersenytó egyik nagy szigetén 43 lakossal.
B ersenytó. A K állay cslt. 1335-ben em líti Bersyn alakban Demecser határában.
А В er senyszigettől délre és a Nagycserét tői nyugatra 250 hold halászó tó. Emlékezés
szerint 150 hold tisztása volt, melyben 26 ta n y á t húztak. A tanyák nevei közül m ár
csak a következőkre emlékeznek: északon volt a Szönye-, és Gyeke-, keleten a Sárga-
cseret-, délen a Mélyszeg-, délnyugatra a Szőlőssziget és nyugatra a Rakottyástanyákra,.
K árász, csuka, keszeg, harcsa halakat fogtak benne. A széleken csíkászták és rákászták
is. M a nagyrésze kaszáló, kisebb része a szélek felé szántó. Nádas is van benne. Csatorna
vezet rajta keresztül.
B ékászug. A Beketó tói keletre a gégényi határszélen a Nagyhétye alatt 200
négyszögöl kaszáló volt, m a szántó.
B ékés. A községtől északkeletre a gégényi határszélen 25 — 30 hold homokos
52
kaszáló és szántó. Egy ér választotta ketté. Egyik része Kisbékés, m ásik nagyobb része
Nagybékés, melyből 2 hold kaszáló volt. Ma szántó.
B ékésioldal. Egykor északkeleti része annak a fordulónak, amelybe esett.
Ma is szántó.
B ikássziget. A község északnyugati részén a Hosszúsziget a latt 1 holdnyi kis
legelő. Ma szántó.
B írák h éty e, lásd Hétye.
B írófogás. Az 1828-i térkép a gégényi határszélen levő Fűzfásszegtől nyugatra
a Mátyiszeg fölött m utatja. Ma a legöregebbek sem ismerik.
B odótanya. A Kékkastól keletre, 38 lakossal.
B okud. A Zichy okm ánytár I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Devecser
határában. Ma nem ismerik.
B orjúsziget, lásd Oroszgecisziget.
B orostánosláp. A Vársziget délnyugati oldalán 3 — 4 hold nagyságú láp. K isebb
részét kaszálták, nagyobb része nádvágó volt. Ma szántó és kaszáló.
B orostánossziget. A Borostánosláp északnyugati sarkán, azzal összefüggő 1,5
hold kaszáló sziget, 5 — 6 szál nagy vastag nyárfa állott rajta. Ma szántó.
B orsova. A h atár déli részén a Székelyi út nyugati oldalán a Dinnyésdülőben
200 hold erdő. Tölgy, szil, vadkörte és mogyorófa volt benne. Bronzkorszaki urna-
temetőjéből 44 darab edény került a Jósa Múzeumba, azonkívül bronztű és karperec,
rézkorszaki balta, őrlőkő; honfoglalás korabeli sírból pedig 2 kard, 1 fokos. Az erdőt
kiirtották, 1845-ben a gazdákét, 1860 után a többit is. Elek László kastélya körül van
még 5 — 6 hold erdő, 2 hold gyümölcsöskert, a többi szántó. K eleti részében van a
Papkátyú (lásd ott).
Borsovatanya. A Székelyi út m ellett a Köves úttól nyugatra, 164 lakossal.
Boszorkányhegy. A község déli részén az Akasztóhegy től keletre, a Székelyi út
m entén 5 — 6 hold területű, 3 m magas homokhegy. Szántották. Ma is szántó, 1 hold
belőle kaszáló.
B ötykös P ál H étye, lásd Hétye.
B uzgósziget. Békéstől északra a gégényi határszél m entén, 3 — 4 hold keskeny,
lapos kaszálósziget 3 darabban. A partosa 1 — 1 vékányi. Ma szántó.
B üdösrét. A székelyi határszélen, Borsova alatt 2 hold m ély mocsaras rét. H a
fordulóba esett, jószágjárta, sertés fürdött benne, am ikor felkavart mocsaras vize
igen büdös volt. Ma is mocsár.
Cigánytelep. A Székelyi út m ellett keletről, 63 lakossal. Eredeti neve Elizabet telep volt.
C salános hegy, lásd Csináloshegy.
C seréshegy. A község délkeleti oldalán 30 — 40 hold szántó homok. Ma 3 hold
belőle ref. tem ető, 1 hold r.k. tem ető, 10 — 15 hold szőlő, am it 1908-és 1910-ben
telepítettek, 10 hold legelő.
C seréssziget. A Nagy кипу hóktól keletre, Beketószegtől nyugatra. Nagy- és K is -
cseréssziget. Nádas ér választotta el egymástól a két szigetet, m elynek nyugati része a
Nagy cseréssziget, 10 hold szántó, keleti része a Kiscseréssziget 5 hold kaszáló volt.
Ma m ind a kettő szántó.
C síkgát. A székelyi határ szélen a Borsóvá tói délre 5 — 6 hold rétség. G yékényt
term ett és jószág járta minden harm adik évben. Ma dűlő van róla elnevezve, m ely
30 hold nagyságú szántó, kivéve a Csílcgát rétet.
Csillagcsárda. A Ramocsaházi-, Berkeszi-, Székely útiik találkozásánál állo tt
balról, partos helyen állás- és kocsiszín; az ú t jobbról esett. A postakocsik, delizsáncok,
utasok megállóhelye volt. 30 hold föld tartozott hozzá, az 1828-i térképen Korcsmaföld
névvel. A ház gerincén rézcsillag cégér állott a déli végén. 1880-as években, a regále
megszűntekor, gróf Vay Olivér vette meg és elbonttatta. Dohoscsárdának, csúfolták,
a tagosítási iratokban is így szerepel, mely nevét onnan kapta, hogy a csárdás a b e ty á
roknak mindig dohos bort adott. Ma gr. Vay Elemér tulajdona ez a földterület.
A Csillagcsárda az 1828-i térképen Kutyakaparási csárda néven szerepel.
Kutyakaparási csárda
Magyar
Kutyakaparási csárda
Zsandárral van körül zárva.
Azért van az körül zárva,
Betyár iszik a csárdába.
Iszik a betyár a csapon,
Sír a csárdás kisangyalom,
-Ne sírj csárdás kisangyalom,
Nem ütik a betyárt agyon!
-Nem is sírok olyan nagyon,
Mer, kihallik az ablakon!
Édesanyám olyan csalfa,
Az ablak alatt hallgatja!
Csináloshegy. (Csalánoshegy ). A h atár nyugati részén a Bogdányi-járás dél
nyugati végében 50 hold szélhordásos, homokbuckás, völgyes terület. N agy, m ély
gödröket hordott ki belőle a szél. Tíz kiemelkedés is van rajta, melyeket dinnye alá
szántottak. Az 1860-as években 5 — 6 holdat szőlővel telepítettek be. Csináloshegyi-
szőlőnek hívják. A többi része m a legelő.
Csináloshegyiszőlő, lásd Csináloshegy.
53
C sinálosrét. A Nyírbogdányi út keleti, s a Csinálosliegy nyugati oldala melletti
3 hold mocsár és községi kenderáztató volt. Ma is mocsár.
C sinálthegy. A tagosítási iratokban fordul elő. Ma nem ismerik.
C sónakoskert. A község északi részén a Középcseret fölött 5 — 6 hold hosszúkás
alakú, északra nyúló, lapos kaszáló sziget. E lől és közepén árkolva, p artja fűzfával
benőve. K örülötte ré t volt. Ma szántó. Az 1828-i térképen Csónakosrét néven szerepel.
C só n a k o sk e rtlá p ja. A Csónakoskert keleti oldalán, 10— 12 hold nádterm ő láp.
In n en háton hurcolták a szegények a nádat. M a szántó.
C sónakosrét, lásd Csónakoskert.
Csonkanyár. A községtől északra, a Szabókert fölött, a Köleshely keleti oldalán
k é t hold nagyságú görbe sziget. Legelő volt, m a szántó.
D arvas. A Beketó fölött egymástól északra eső három kis sziget a rétsógben:
a K is-, Nagy- és Görbedarvas, am iket kaszáltak. Csak kaszáláskor fordult itt meg ember,
az ért szerettek o tt tanyázni a darvak, m elyekről neveztetnek. A Kisdarvas 0,5, a
Nagydarvas 1,5, a Görbedarvas 1 hold területű volt, ez utóbbin 15 — 20 szál nyárfa is
állott. Ma szántó m ind a három sziget.
D em ecserivár, lásd Vársziget.
D innyéshegy. A h atár délnyugati sarkában a Büdösrét m ellett 25 — 30 hold
terü letű dinnyeterm ő hely. Homokos talaja később gabonát, krum plit term ett. Ma
25 hold szőlő, am it 1890-es években telepítettek; kevés szántó is van benne.
D ióhegy. K özvetlen a község keleti részén az Elekkert m ellett, 20 hold szántó
föld. Egy kis partos része, kb. 1 hold, sűrű, kemény, barna homok, búzát terem.
M a szántó.
D isznókút. A h a tá r délkeleti részén, a Berkeszioldalon levő Külsőmezőben egy
k áty ú . Ma csatorna m egy a közepén.
D ohoscsárda, lásd Csillagcsárda.
Dom bóc. A Nagytó déli részén a Remeteszigettől keletre feküdt K is- és Nagy-
dombóc. A két szigetet ré t választotta el egym ástól. Alul volt a Kisdombóc, mely 500
négyszögöl területű, fölötte, közel a Nagytó hoz, a Nagydombóc, m ely 1,5 hold területű.
E z utóbbin halászkunyhó állott. Ma szántó, 30 és 50 holdat értenek alatta.
D om bócér, lásd Dombóctó.
D o m b ó cértan y a, lásd Nagytó.
D om bóctó. A Zichy okm ánytár I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Dumbuch halastó.
A Nagytó délkeleti elágazása, ahol régen ta n y á t húztak. Az 1828-i térképen külön
tó n a k van feltüntetve s a Nagytó tói nádas rét választja el. Nagydombóctó a neve. Em lé
kezés szerint egy tan y áb an 50 m ázsa halat fogtak ebben a tóban. A halászok Dombóc-
érnek hívták. Ma szántó, répát, káposztát terem .
D om okoshegy. A község nyugati oldalán, a Jakabrét és Tomsöeleje közt 20 hold
legjobb búzatermő hely, m elynek em elkedettsége van. Ma is szántó.
E k b ertiaszig etje. P esty H elységnévtárában szántó sziget. Ma nem ismerik.
E lek D ezsőné ta n y á ja , lásd Feketeföld.
E lőhegy, lásd Előhegy dűlő.
E lőhegydűlő. A község délnyugati végétől lenyúlik a Csináloshegyig, keleti olda
lá n a Kékkas m ellett, m integy 100 hold m agas homokföld. A község m elletti Előhegy,
m elytől a dűlő neveztetett, 2 hold, s a legm agasabb része. A dűlő keleti végén 50 hold
aljasabb terület. A dűlő keleti oldalán az Előhegy a latt van a Kolokánoshegy, a Pecse-
nyéssziget fölött a Pecsenyéshegy. Ma a község m elletti Előhegy lakóhely, a többi terület
szántó.
E lőtó. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Eleuthou Demecser h atárá
b a n halastó. Ma nem ism erik.
É nekesoldal. A községtől keletre a gégényi h atár és az országút m ellett 20 — 22
hold szántó és kaszáló. Ma déli részén az északkeleti vasút m egy keresztül és két
részre osztja; délről 2 hold, északról 20 hold terül el. Mind a két részt szántják.
É roldal. A m egyei levéltári iratokban fordul elő Demecser határában, m a nem
ism erik.
E rdőföld. A h a tá r déli részén 165 hold tölgy, szil, vadalma, vadkörte fákból álló
erdő volt és a Borsovaerdőhöz tartozott. 1845 tá já n a gazdákét, 1860 u tán a többit is
k iirto tták . Ma szántó.
E szeláp. A kéki határszélen levő Hosszúsziget fölött 1 holdnyi kis kaszáló láp
volt, m a szántó.
5 4
F alu szig etje. A község északkeleti szélén б — 6 holdnyi szántó. A község tu laj
dona volt. Fekete agyagos földje búzát term ett. Ma is szántó.
F ejesrét. A Szabókert alatt 10 hold terület.
Fej es vésze. Egykor 6 — 7 hold szabad legelő, a községtől északra a rétségben,
a Csónakoskerttől nyugatra, a Nagyrévszigettől keletre. Egy kis ér nyúlt közé északra
hajolva. I t t a legmagasabb és ez a nyugati ága volt a Nagy fejesvésze, 4 — 5 hold, a
keleti pedig a Kisfejesvésze, 2 hold területtel. Ma kötött földje búzát, gabonát terem .
F ejesvészeúszója. Egykor a községtől kiinduló 1 km hosszú vízi út, mely a
Fejesvészéhez vezetett. Ma szántó.
F eketeföld. A h atár délnyugati sarkában levő Dinnyéshegytől északra, fekete
agyagos talajú, 150 hold nagyságú, búza- tengeriföld. Ma Elek Dezsőné tanyája van ott.
F ek eteláp . A Feketeföld közelében lehetett a h atár délnyugati sarkában. Ma
nem ismerik.
F ek e te rak o tty ás. A Kettőskátyú tói északnyugatra esik. Tölgyfabokros alatt
lapos föld.
Feketerét. A Szabókert alatt 10 hold vizes, nádas terület.
F e k e te tan y a . A Borzsovátói északnyugatra 89 lakossal.
F elleg v ártan y a. A Bersenytől délre, a községhez 6 km-re, 17 lakossal.
Felvég. A község északi része, a ref. tem plom tájéka.
F izesér, lásd Füzesér.
Forgianagus. (mérges) fortyanagos A Zichy okm t. I. 412. 1. szerint 1333-ban H alastó
F ü zesér. Székely község alól jövő és а В ábolylaposába, szakadó, lassan folyó ér.
Olyan csekély mélységű volt, hogy szekérrel jártak rajta keresztül. Közepe zsombékos
kaszáló volt. Piócát fogtak benne. Fizesérnek és Vizesérnek m ondták. Ma szántó.
F üzeséroldal. A Füzesér m indkét oldalán a Veresföld m ellett kelet felől 16 hold
szántó. Ma is szántó.
F ü zestó . A Zichy okm t. I. k. 12. 1. szerint 1333-ban Fywzes halastó Devecser
határában. Ma nem ismerik.
F űzfásszeg. A gógényi határszélen az Osváthláp fölött, Bírófogástól keletre
600 négyszögöl kaszálósziget. Három darabból állott, az egyes darabokat erek válasz
to ttá k el egymástól. Fűzfásszigetnek m ondták. Ma szántó.
F űzfássziget, lásd Fűzfásszeg.
G ellértláp. A Bersenytó nyugati oldalán 8—10 hold nagyságú, felerészben
kaszáló-láp, a szóién körül nád, gyékény, egy-két rakottyabokorral. L ápkút volt benne,
a m unkások abból ittak, be is födték gályákkal, hogy vize fel ne melegedjen. Ma
szántó.
G ellértsziget. A Bersenytó nyugati oldalán keskenyen nyúlt a Beketószigettől
felfele a tó szóién végig. Kaszáló volt. Ma szántó.
G ergelycseláp. A Oergelycsesziget és a Nagykunyhók sziget közt 1 hold kaszáló
láp. Tilalmas volt. Ma szántó.
G ergelycsesziget. A Paptava délkeleti oldalán 5 hold nagyrészben kaszáló,
melyből 2 — 300 négyszögölet szántottak. Ma szántó az egész.
G éreshegy. A tagosítási iratokban fordul elő. Ma nem ismerik.
G örbedarvas, lásd Darvas.
G örbesziget, lásd Oörbeuszovány.
G örbeúszó. Egykor a Nagyrévszigettől a Nagy- vagy Hosszúrekéig érő, jószág
járás által keletkezett vízi út. Ma szántó.
G örbeuszovány. A Kusztonyszigettől a Kiskunyhók szigetig vezető, 1 m széles,
100 öl hosszú, a lápból mesterségesen vágott vízi út. Csónakkal jártak rajta. Olyan
keskeny volt, hogy két jószág alig m ehetett rajta egymás m ellett, csak ha össze volt
kötve. Hosszúuszoványn&k is m ondták. Az 1828-i térképen Görbesziget néven szerepel.
Ma szántó.
G yekecinkéje. Az 1828-i térképen a Bersenytó északi részén Bersenysziget néven
szerepel, m int nádas, zsombékos sziget. Ma nem ismerik.
G y ek etan y a, lásd Bersenytó.
G y u n g u sn aralia. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Devecser
határában. Ma nem ismerik.
G yw rud. A Zichy okm t. I . k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó a Devecser b irto
kon. Ma nem ismerik.
55
G yűrűssziget. A kéki határszélen a Nagykolbárdsziget fölött és a Nagy- és Kis-
kolbárdtó között kétboglyás kaszálósziget volt. Ma szántó.
H a jn a lk e rt. A község északkeleti részénél a kertek alatt két-három hold kaszáló
sziget. Tilalmas volt. Tulajdonosáról H ajnal Pál kertnek m ondták, aki régi család
sarja Devecserben. Ma szántó.
H a jn al P ál k e rt, lásd Hajnalkert.
H atárh eg y . A bogdányi, székelyi és demecseri h atár találkozásánál 3 hold terü
letű homok. Ma is szántó és kaszáló.
H át. A Veres- és Vadmeggy esdűlők közt 30 hold dombos szántóföld. Fekete
agyagos földje búzát, tengerit term ett. Ma is szántó.
H elységkaszálója.Bentaközségbena községházától délre, a megyeér keleti olda
lán 6 — 8 hold területű kaszáló volt. Az öregek emlékezése szerint szántották. Ma is az.
H étye. H árom szigetből állott. A h atár északkeleti részén a Bersenytó alatt volt
a Bírákhétyéje, 6 hold magas kaszálósziget. Virághéty éj ének is m ondták. E ttől dél
keletre a Nagyhétye egy hold kaszáló, gyékényes-ér választotta el a Bírákhétyéje tői.
A Nagyhétyétől északra fekszik a Kishétye, 4 — 500 négyszögöles hosszú, keskeny
kaszálósziget. Használójáról Bütykös Pál Hétyének is m ondták. Ma mind a három szi
get szántó.
H étyeláp. A gégényi határszélen a Hétye szigetektől keletre, 4 — 5 hold kaszáló
láp. Ma szántó.
H id alja. A Zichy okm t. I. köt. 412. 1. szerint 1333-ban Hidália halastó. Ma
ism eretlen.
H ídm egelt. A község északi végén, m elytől víz választotta el, 5 holdnyi legelő,
később szántó és kaszáló. 1830-as években 5 telekhez osztották be kerteknek. Hídvize-
kertjének is m ondták. Ma lakóhelyek.
H ídvizekertje. A Hídvizeúszójátói északra. A község fölött a kertek végénél
kezdődött, 50 hold nagyságú, dohányterm ő terület volt. Ma lakóhely.
H ídvizeúszójá. Egykor tisztavizű ér, 20 — 25 öl hosszúságban a községtől
északra, a Hídvizekertjéig. A jószág járta. N yáron kiszáradt. Ma köves út.
H om okszeg. A kéki határszél m entén a Kiskunyhóktól nyugatra, a Mérges
szigettől délre, 2 hold kaszáló volt. Az 1828-i térképen Homoksziget néven szerepel.
Em lékezet szerint fél holdat szántottak belőle. Ma szántó az egész.
H om okszegláp. Egykor 12 hold nagyságú láp, a K iskunyhók és Homokszeg
között. Nem használták. Ma szántó.
H o m o k szeg tan y a. A Homokszeg délnyugati sarkában. A Belfőcsatorna északi
oldalán.
H o m o k szeg tav a. A Zichy okm t. I. köt. 412. 1. szerint 1333-ban Humuk-zug,
halastó. 50 hold gyékényes, kollokános tó, emlékezés szerint 3 hold tisztása volt.
Déli sarka a Homokszegláp déli oldalán a Kecskertó. Ma káposztát, répát, krum plit
terem . Az öregek emlékezése szerint 1850-es években még láp volt.
H o m o k szig et, lásd Homokszeg.
H osszúhegy, lásd Hosszúhegy dűlő.
H osszúhegydűlő. Az Előhegydűlőtől nyugatra a dűlő útig, 125— 130 hold szántó
föld. Közepén keskenyen nyúlik a Hosszúhegy, mely 5 — 6 hold nagyságú. A falu felőli
északi része a Kemecsei út fölött a Hosszúhegyeleje. Déli része tagosítás előtt Nagytanya
néven szerepelt. (Lásd ott.) Ma szántó.
H osszúhegyeleje, lásd Hosszúhegy dűlő.
H osszúreke, lásd Веке.
H osszúsziget. A kéki határszélen a Bikásszigettől északra, az Eszeláp alatt 30
hold legelő volt. Ma szántó.
H osszú u szo v án y , lásd Görbeuszovány.
Id a ta n y a . A községhez legközelebb eső északi tanya, a Vári úttól keletre, 126
lakossal.
Irto v án y . A Hosszúhegytől északra, m elytől a Lányaycsatorna és az országút
választja el, lenyúlik a kéki határig. H ajdan 5 — 60 hold erdő volt, m ajd szántó lett.
Volt benne kaszáló is. Ma szántó és Irtoványdülőnek hívják.
Irto v án y d ű lő , lásd Irtovány.
Isp á n rét. A kéki h atár Espánrétje m ellett a demecseri Irtovány dűlőtől északra
30 — 40 hold zsombékos rétség. Kis részét kaszálták. Ma szántó.
Iv á n tó k á ja , lásd Yuanthokaya.
56
Ja k a b ré t. A Rozstálló déli részében a Hosszúhegy elejétől keletre, a Kemeosei út
fölött, 10—15 hold halastó. Emlékezés szerint m ár annyira felverte a gyékény, sás,
hogy tisztásában kis gyalommal csak két kis tan y át húzhattak benne. Tisztását
Jakabtavának m ondták. R oppant sok kárász volt benne. Mivel kaszáló közt feküdt,
tilalm as volt. Ma szántó és kaszáló.
Ja k a b ta v a , lásd Jakabrét.
Já ró láp . A Nagytó északnyugati részén 3 hold nádvágó láp volt, am it a déli
szél felvitt a dombrádi határig, az északi pedig visszahozta onnan a Vársziget mellé és
végezetre ott is szűnt meg. 1880-as években kiégett, elveszett. Helyén m a répa,
káposzta terem. Egy m ásik Járóláp a Bersenytób&n volt, a Bersenysziget déli oldalán
m utatja az 1828-i térkép, melyet szintén észak—dél irányba v itt ide-oda az ural
kodó szól.
Já ró ú t. A községtől északra, a Nagybeketóig és a Csónakosrétlápjáig tarto tt.
L etaposott ösvény volt nádason és lápon keresztül.
Jó k ú tn á l. A község déli részén volt a mai posta szomszédságában, jóvizű,
kávás kút, melyből kötélen m erítették a vizet. Mellette két szekér szénatermő kaszáló
feküdt.
Jó saré t, lásd Rózsás.
J u h a a lja . A székelyi határszélen két dűlő végében 20 — 25 hold homokos szántó
föld. N evét a Székely határában levő Juha nevű erdőtől kapta, m elynek északi végébe
esik. Ma is szántó, 15 hold belőle a r.k. plébánosé, a többi egyes gazdáké.
K ap u v astan y a, lásd Nagytó.
, K arácsonyhegy. A Székelyi út napfeljötti részén, a Kerekrét mocsár délkeleti
sarkában 3 — 4 hold partos, agyagos kem ény föld. Búzát, gabonát term ett, ha trágyáz
ták. Ma is szántó.
K arászi ú t, lásd Moshostó.
K asztonsziget. E néven az 1828-as térképen van feltüntetve, lásd Kusztony-
sziget.
K áp o sztásk ert. A megyei levéltár egyik irata szerint a helységen kívül fekszik,
keletről a szigetekre járó út, nyugatról Esterházy taksásai káposztakertje határolja.
K ecskem étisziget. A Hajnalkert fölött és Csónakoskertlápja alatt 1200 négyszögöl
kaszáló sziget volt. Ma szántó.
K ecskertsziget. Egykor három hold lapos kaszáló a kéki határszélen, a Kecskert-
tótói délnyugatra. Ma szántó.
K ecskerttó. A Zichy Okmt. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Kuchkur halastó.
Á tnyúlik a kéki határba. A Homokszegtava m ellett délkeletre s a Rekelápja fölött
45 — 50 hold nagyságú tó, de tisztása csak 2 — 5 hold, vize benőtt sással, gyékénnyel,
kivált apadáskor. Véterrel, varsával és tapogatóval halásztak benne. I tt volt a leg
nagyobb csíkászat, a legtöbb csík-kas. Ma káposztaterm ő hely.
K ecsk ésk áty ú , lásd Kecskéstó.
K ecskéstó. A h atár délkeleti részében Nagylapostól délkeletre, 300 négyszögöl
nagyságú halászó tó. K áka term ett benne. Kecskéskátyúnak m ondták. Ma kaszáló,
ritkán szántják.
K enderföldek. A vasúti állomás és a község között 25 holdnyi homokos föld.
Keleti részén kendert term eltek. Nem volt fordulóba osztva. Ma lakóhelyek.
K enderszer. Egészen a székelyi határszélen esett, délre 96 hold vizenyős v ad
föld. Emlékezetre kaszálóul használták, gorondjait szántották. 1862 után Veres- és
Vadmeggy esdülő nevet vette fel. Ma szántó.
K erek rét. A Veresföld északi szélében, a Karácsonyhegy délkeleti sarkában 4
hold, inkább hosszabb, m int kerek alakú mocsaras, zsombékos terület. Északi vége a
Baktai útra m ent. Gulyabeli jószág já rt ide, a szélén levő káváskútra inni. Ma mocsár.
K eselyős, lásd Keselyűs.
K eselyű, lásd Keselyűs.
K eselyűs. A Nagytó és Bersenytó között a Dombóctótói északra két sziget, m elye
ket kis ér választott el egymástól. Az értől északra 0,5 holdnyi a Kiskeselyűs, délre az
1 hold pedig a N agy kesely üs. Halászkunyhó állott rajta. Keselyős-nek m ondták. Az
1828-i térképen Keselyű néven szerepel. Télen sok keselyű tartózkodott e szigeteken,
a közelében levő halászó tavakban hagyott apró halakra jöttek. Ma szántó.
K ettő sk áty ú . A Feketerakottyástál délkeletre a Berkeszioldalhan két hold nagy
ságú, két egymással összeköttetésben levő zsombékos mélyedés, am it m agaslat válasz-
5 7
to tt el. Északnyugati része 600 négyszögöl területű kákás. Úszó m ent rajta keresztül,
keleti része 400 négyszögöl, szintén kákás volt és olyan mély, hogy nyárban fürdött
a ló benne. Ma partos részét kaszálják, a többi vizes.
K ew lges. A Zichy okm t. I. k. 412.1. szerint 1333-ban halastó Devecser birtokon.
M a nem ismerik.
K ew gestokaya. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Devecser
birtokon. Ma nem ismerik.
K ékkas.
Egykor 200 hold rétség Akasztóhegytől
délre, gyékényt term ett
jobban, nem zsombékos, hanem nádas fűtelék. Tavasszal víz járta. Ahol a keskeny
Megyefolyása keresztülm ent rajta, o tt halászták szigonnyal, tapogatóval. Északi fele
a Vizeskékkas 120 hold víz, melyből csak igen száraz nyarakban fogyott ki a víz.
Ma kaszáló és legelő. A Vizes Kékkas keleti sarkában van az Oroszgeciszigetje, melynek
vége a rétség keleti felébe a Kékkaskaszálóba nyúlik át. Ma Kékkassziget néven isme
rik. A Kékkaskaszáló nyugati oldalán a Pecsenyéshegy keleti végében van a Pecsenyés-
sziget, 3 — 400 négyszögöl dombos hely. Mocsár választotta el a Pecsenyésh egytől.
A Kékkas m a kaszáló és legelő.
K é k k ask aszá ló , lásd Kékkas.
K ék k asszig et, lásd Kékkas.
K isásv án y szig et, lásd Ásványsziget.
K isliacsósziget, lásd Bacsósziget.
K isb ek etó , lásd Beketó.
K isbersenysziget, lásd Bersenysziget.
K isbékés, lásd Békés.
K iscseréssziget, lásd Cseréssziget.
K isd arv as, lásd Darvas.
K isdom bóc, lásd Dombóc.
K iserdő. Egykor 54 kát. hold tölgyerdő a Dinnyéshegy dűlőben északról. Ma
búzaterm ő föld.
K isér, lásd Malomér.
K isfejesvésze, lásd Fejesvésze.
K ishétye, lásd Hétye.
K iskeselyűs, lásd Keselyűs.
K isk o lb árd tó , lásd Kolbárdtó.
K isk u n y h ó k , lásd Kunyhók.
K ispetesziget, lásd Petesziget.
K isrek e, lásd Reke.
K isrózsás, lásd Rózsás.
K isszőlős, lásd Szőlős.
K istan y a. A község keleti részén a gégényi oldalban, 60 lakossal.
K ocsm aföld, lásd Csillagcsárda.
K ocsm a a K u ty a k a p a rá s á n á l, lásd Csillagcsárda.
K ocsm a u tá n v aló láp . A kéki határszélen Rekeláp alatt látható az 1828-i
térképen. Ma nem ismerik.
K olbárdsziget. Egykor 15 hold kaszáló sziget a Nagytó nyugati részén, a K is-
kolbárdtótól délre, a kéki h atár közelében, hova be is nyúlik. Im itt-am ott nagy nyárfák
voltak rajta és halászókunyhó is. Az 1828-i térképen Nagykolbárd a neve. 1,5 hold
szántó volt benne. K étfelé ágazott, egy ér keleti és nyugati részre osztotta, csak a
közepén ért össze. Ma szántó.
K o lb árd tan y a, lásd Kolbárttanya.
K o lb árd tó . A Zichy okm t. 1. 412.1. szerint 1333-ban Kolobar halastó. Leginkább
Kolbártnak m ondták. Egykor 100 hold terjedelm ű halászó tó a h atár északnyugati
sarkában, K ék és D om brád határszélei találkozásánál. Összefüggésben állott a N agy
tóval. A Cyűrűsszigettől keletre volt, a Nagykolbárttó, nyugatra a Kiskolbárdtó, melyből
10—15 hold átnyúlt K ék határába. Emlékezés szerint náddal volt benőve, ugyannyira,
hogy tisztása 30 hold lehetett és csak 8 tan y át húztak benne. A legjobb halászatú tó
volt ez, 50 m ázsa h alat fogtak benne egy húzásra, csuka, tat, dóvér, potyka halakból.
N yáron kisgyalomm al csónakból halászták. A Kiskolbárttó csíkászó tó volt. Ma az
egész terület répát, káposztát terem.
Kolbárt tanya . Demecser legészakibb tanyája, a tórtól északnyugatra,
A Kolbártdombon, 69 lakossal.
K olokányos. A Pecaenyéshegytől északnyugatra 50 négyszögöl kis mélyedés,
sással és kolokánnyal benőve. Tagosítás (1862) után betöltötték. Ma szántják.
K olokányoshegy. A Vizeskékkas északnyugati, az Előhegy délkeleti oldala közt
1,5 hold gömbölyű szántó terület, az alján dél felé sok kolokány term ett. Ma is szántó.
K o sáro k . A község keleti oldalán a Cseréshegy és a Bábolylaposa közt 40 kis-
hold szélhordásos homokhegy. A legjobb gabonaterm ő hely a határban. A hom ok
fúvásban őskori cserépdarabokat és obszidián szilánkokat nagy szám ban találhatni.
Ma nagy része szőlő, m elyet 1907 — 1910 között telepítettek be, kisebb része erdő
1935 óta.
K ö k én y es, lásd Nagyrévsziget.
K öleshegydom bja, lásd Köleshely.
K öleshely. A Szabókert északi részén, a Csonkanyár és Körtvefásreke közt 25
hold legelő, mely 1863-ig örökös legelő volt. A közepén levő dom b két kishold. Az
ökörcsorda itt tanyázott nappal és éjszaka is itt hált. Az 1828-i térképen Köleshegy-
dombja. Ma szántó.
K öleshelyláp. A Köleshelyúszó k ét oldalán 10—10 hold jószágjárta magas láp.
Ma szántó és kaszáló.
K öleshelyúszó. Egykor nagy széles úszó a Szabókerttől a KÖleshelyaljáig ta rto tt.
Láp választotta el a Szabókerltől. Ma szekérút.
K ö rtv efásrek e, lásd Reke.
K ö rtély fású szó ja. A Nagy- vagy Hosszúrekétői a Kisrekéig tartó széles mély ér.
Ma szántó.
K özépcseret. A község fölött a Székely útfél nyugati oldalán a Hajnálkerttől
nyugatra 10 hold nádas terület. Salétromfőzéshez innen hordták a nádat tüzelni.
Ma szántó.
K u n y h ó k . A Mesterszigettől északra, a Cseréssziget és a Homoksziget között
7 — 8 hold kaszáló sziget. Felső része a Nagykunyhók 5—6 hold kaszáló, a legdombjait,
mely 2 — 3 holdat te tt és három darabban volt, szántották. H alászókunyhó állott
rajta. E gy kis nádas ér választotta el tőle a Kiskunyhók kaszálószigetet, am ely 1,5
hold területű. A Hosszúuszovány eddig ért. Ma mind a két sziget szántó.
K u n y h ó k láp . A Gergely cse és N agy кипу hóksziget közt 3 — 4 hold kaszáló láp,
déli részén függött össze a Nagyláppal. Ma szántó.
K uszto n y szig et. Az Asztalosszigett&l nyugatra 2 hold legelő. Halászkunyhó
állott rajta. Ma szántó.
K u szto n y szig etú szó ja. A Köleshelytől a Kusztonysziget dom bjáig tartó víziút.
Tiszta vizét rekesztették, itt volt a lészalerakó. Ma szekérút.
K u ty a k ap a rásic sá rd a. Lásd Csillagcsárda.
K ülsőm ező. A h atár délkeleti része a berkeszi oldalon, a gégónyi határszéltől
le a Karászi útig, 500 — 600 hold terület. Volt benne szántó is. Ma szántó, kevés kaszá
lóval.
L apuvas, lásd Lapuvastava.
L apuvastanya, lásd Nagytó.
L ap u v astav a. A Zichy okmt. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Lapuhus halastó
Devecser birtokon. Egy zugolya a Nagytónak a Tölgyes és Berseny közt a dom brádi
határig; halásztanya volt, hol gyalommal tan y át vetettek. Tulajdonképpen a dom brádi
határban fekszik, de átnyúlik 1 — 2 holdnyi csücske Demecserbe. Kapuvasnak is
m ondják helytelenül.
L ászló tan y a. A község nyugati részén, a vári útnak is a nyugati részén, 20
lakossal.
L eán y v ár, lásd Vársziget.
L eich ttan y a. A Belfőcsatorna északi oldalán 15 lakossal.
L en áztató . A Székelyi út m ellett keletről és nyugatról, tagosítás (1862) előtt
földhordóhely volt, am it aztán kenderáztatásra használtak. Az 1828-i térképen
Vályogvető néven szerepelt. Ma a keleti része legelő, a sertések fürdőhelye, nyugati
része r.k. plébános kaszálója.
L ibapázsit. Egykor 3 — 4 hold legelő libák, borjúk részére a községházától
északra, a Megyefolyásától nyugatra. Tagosítás (1862) után földhordó hely. Ma szántó.
M alom ér. A községháza udvarán fu to tt észak felé, m ajd a kéki határra kanyaro
dott át. Régen itt az udvaron állott az egy kőre járó vízimalom. M ondták Malomér-
árkának is. A községháza északi végében levő utcától közvetlenül északra vált szét.
59
N yugati ágát K ísérne k, keleti ágát N agyim é к hívták. A két ér a Sorkerttől északra
folyt össze.
M alo m érárk a, lásd Malomér.
M alo m érik aszáló . A Sorkert délkeleti végében a Melczerkerten kívül a Kisér
m ellett nyugat felől esik.
M alom zug. A Hajnalkert délkeleti részén a Megyeifolyás m ellett 10 hold kaszáló.
Ma szántó.
M átyiszeg. Az Osváthláptól nyugatra 60 — 80 hold területű víz volt. Később
felerészben szántó, felerészben kaszáló lett. Minden harm adik évben búzát term ett.
Ma is szántó. É szaki része a Bírófogás-, déli része a Mátyiszegeleje, 4 hold kaszáló.
M átyiszegdűlő. A Mátyiszegtől délre, 10 hold búzaterm ő terület. Északi részén
nagy káváskút volt jószágitatásra. Ma szántó.
M átyiszegeleje, lásd Mátyiszeg.
M egyefolyása. A Kékkas kaszálónál jö tt a határba, s annak közepén haladva
északra az Akasztóhegy mellett, m ajd a Helységkaszálóján a község m ellett fel egész a
Malomzugig m ent. A mai községháza előtt vízim alm ot h ajto tt. Lásd Malomér.
M elczcrkert. A falu keleti részén a kertek végénél 4 — 5 hold kaszáló. Egy hold
szántó is volt benne. Ma szántó, a mélyedésekben 5 — 6 szekér sásas, gyékényes széna
terem . A nép Merczelkertnek mondja.
M erczelkert, lásd Melczerkert.
M erse. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Mersee halastó. E zt a
ta v a t Vilmos egri prépost előtt Visegrádon 1361-ben M agyar Pál neje Margit átadja
a demecseri Szent G yörgy tiszteletére épült egyháznak. Ügy látszik, hogy a Paptava
ez,, a Vársziget nyugati oldala és a kéki h atár közt, annyival inkább, m ert a Paptava
nyugati oldalán levő Mersesziget m a is ismeretes. Ma kaszáló.
M ersesziget. A Paptava nyugati oldalán 1 hold hosszan elnyúló keskeny, goron-
dos kaszáló. Ma szántó.
Mestersziget. A Kusztonysziget fölött 0,5 hold kaszáló. Ma szántó.
Mélyszeg. A Bersenytó déli részén halásztanya, ahol a gyalomhálóval tan y át
vetettek. 1868 novem berében 10 szekér halat fogtak itt egy húzásra.
Mérges. A kéki határ közelében, a N agy kunyhóktól nyugatra egy boglyás lapos
kaszáló sziget. Ma szántó.
Mérgesd. A Zichy okmt. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Mergusd halastó. Ma nem
ismerik.
M érgesláp. A Mérges- és Homoksziget között 600 négyszögöl zsombékos láp.
Ma szántó.
M ohostó. A h atár délkeleti részén a K arászi út m ellett 20 — 25 hold halászó tó.
Emlékezés szerint csak 1 hold tisztása volt, a többi gyékényes, zsombékos rét, m it a
jószág járt m inden harm adik évben. Sok m oha volt e tóban, m elyben kis gyalommal,
varsával fogták a csukát, kárászt, cigányhalat. Ma mocsár, kevés nád terem benne.
N ag y ásv án y szig et, lásd Ásványsziget.
N agybacsósziget, lásd Bacsósziget.
N agybeketó, lásd Beketó.
Nagy bérsén у sziget, lásd Bersenysziget.
N agybékés, lásd Békés.
N agycserét. Az Ásványárok északi oldalán 7 hold partos, m agas kaszálósziget,
cseretes náddal körülvéve. A Nagycserét közepén 500—600 négyszögöl lápkaszáló
volt, am it Jósa Istv án Szabolcs vm. híres physikusa bírt 1831 előtt. Ma szántó.
N agycseréssziget, lásd Cseréssziget
N agydarvas, lásd Darvas.
N agydom bóc, lásd Dombóc.
N agyér, lásd Malomér.
N agyfejesvésze, lásd Fejesvésze.
N agyhétye, lásd Hétye.
N agykert. R égen 2 hold gyümölcsös a községházától északra. Később lucernás.
Ma szántó.
N agykeselyűs, lásd Keselyűs.
N agykolbárdsziget, lásd Kolbárdsziget.
N ag y k o lb árd tó , lásd Kolbárdtó.
N agy k u n y h ó k , lásd Kunyhók.
60
N agylapos. A h atár déli részén a Külsőmezőn a Kecskéstó tói nyugatra nagy-
területű kaszáló. Ezen folyt a Füzesér. N yugati oldalán volt Jósa P éter földje. Ma
szántó, de kaszáló is van benne.
N agylaposhát. A Füzesér oldal alatt 15 hold kaszáló volt. Ma szántó.
N agyláp. A Kusztonysziget és Kiskunyhók sziget közti 15 — 20 hold kis részben
kaszáló láp. A Hosszúuszovány két oldalán, elhúzódva nyugatra a kéki határig. Reke-
lápn&k is m ondták. Ma kaszáló, ha lehet, szántják és 60 holdat értenek alatta.
N agylésza. Egykor széles, mély ér, mely a Nagytót kötötte össze a Bersenytó-
val. K itűnő halászóhely. Rekesztették lészávai a közepén, hol legmélyebb; vétereket,
vészeket raktak le szájával a folyásnak, mivel a hal víznek megy. Sok volt a rekesz,
egyikből a másikba já rt a hal. Többször m egtörtént, hogy csak v étert raktak le lésza
nélkül és tele m ent reggelre. Ma kaszáló.
N agypecsenyéssziget, lásd Pecsenyéssziget.
N agyperesziget, lásd Petesziget.
N agypeteásása. Az 1828-i térkép a Nagybeketó északnyugati ágán tünteti fel.
Ma szántó.
N ag y rak o tty ás, lásd Rakottyás.
N agyreke, lásd Reke.
N agyrekeláp, lásd Rekeláp.
N agyrét alatt az egész Rétséget értették.
N agyrévkert, lásd Nagyrévsziget.
N agyrévsziget. A falutól északra Kisfejesvészi és Sárosrévsziget közt 20 hold
magas, az árvízből is kiemelkedő legelő. Nagyrévkertnek is m ondták a délkeleti szélén
levő kerti földet, mivel körül volt árkolva. Es Kökényesnek is nevezték, m ert az árok
p art kökénnyel volt beültetve. Elek Pálé volt, aki az 1850-es évek végén hozatott elő
ször répát és term esztett, tőle terjedt a répatermelés. Azóta szántják. Ma is szántó.
N agyréúszó. Egykor a Nagyrévkert délnyugati részétől a Nagyrévszigetbe vezető
víziét, a jószág já rt rajta. Ma szántó.
N agyrózsás, lásd Rózsás.
N agysárrévi szigetek legelője, lásd Sárosrévsziget.
N agyszőlős, lásd Szőlős.
N agytanya. A Hosszúhegy dűlőtől nyugatra a kéki határig 150 hold homokos
szántó. Emlékezés szerint nem volt tanya. Ma szántó.
N agytó. A Zichy okmt. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Nogthow halastó. Egykor
250 — 300 hold halászó tó a Várszigettől északkeletre. 200 hold tiszta síkvíz volt,
télen-nyáron gyalm olták, nyáron varsával és véterrel is halászták. 35 nagy ta n y át
húztak benne. A tanyák nevei közül m ár csak a Dombócértanyára, a Lapuvastanyára
(helytelenül K apuvas-tanyának is m ondják), a Tököstanyára, a Vaskaputanyára
és a Váraljatanyára emlékeznek. A Kapuvastanydban egy húzásra 100 szánka halat,
tiszta potykát fogtak. H alban igen gazdag tó volt, 5 — 6 kilós dévérkeszeget,
22 kilós potykát is fogtak gyakran. A potykának térdig érő gödre volt a Nagytó fene
kén, ahol cgyrakáson tanyáztak. Járóláp volt a Nagytón, am it ki is láncoltak. R ákász
tak is e tóban. Északi folyom ánya a Tölgyestó. Ma szántó és kaszáló.
N ádasér. A Nagytóh&l m ent délnek és a Nagycserés szigetet választotta el a
Kiscserés szigettől. Ma szántó.
N ád ask áty ú . Pesty H elynévtára emliti, m int nádas rétet. Ma nem ismerik.
N yírfásláp. Egykor 8—10 hold legelő a Nyomásszigetek szélében a Szabókert sziget és Mátyiszeg sziget közt. Ma szántó.
N yom ásszigetek. A községtől északnyugatra, ennek közelében, a Tisza árterén,
a következő szigeteket értették alatta: Nagyrév, Sárosrév, Hosszúsziget, Zsombékos-
sziget, Hosszúreke, Körtefásreke, Kusztonsziget, Asztalossziget, Köleshely, Csonkanyár,
Szabókert, Fejesvészi, és Hídmegett. 1863-ig örökös legelő volt. Ma szántó.
O roszgecisziget. A Kékkas és Vizeskékkas keleti részében Rófajtól nyugatra
1 hold dombos sziget. Minden harm adik évben gyenge borjúk já rtak ki oda, azért
Borjúszigetnek is m ondták. 1879 óta szántó.
O sváthlápja. A Mátyiszeg és a gégényi határ közt felnyúlt a Füzfásszegig.
30 hold nagyságú kaszáló láp volt. Ma szántó.
P aperdeje. A Székelybe vezető ú t keleti oldalán 10 hold erdő a reform átus
papok birtokában, a Lónyaycsatornátói délre. Emlékezés szerint m ár szántó volt.
Ma is az.
61
P ap k áty ú . A Székelybe vezető ú t m ellett keletről eső 2 — 3 hold kákával benőtt
m ély mocsár. M inden harm adik esztendőben, ha legelőbe kerül, a jószág leette. Ma is
mocsár, sertés járja.
P apláp. Az 1828-i térképen és P esty H elységnévtárában is lápkaszáló. Ma nem
ismerik.
P ap tav a. A Vársziget nyugati oldalán 15 — 20 hold halászó tó. 10 hold tisztása
volt, melyben 4 ta n y á t húztak. Szélein nád, kolokány nőtt. Az 1361-i okirat szerint
Mersetó néven ism erték. Ma kaszáló.
P ecsenyéshegy. A Kékkas nyugati oldalán 32 hold szélhordásos, sovány szántó
föld. B ronztárgyakat találtak itt. Ma is szántó.
P ecsenyéssziget. A Kékkaskaszáló nyugati részében m ocsárral körülvett 400
négyszögöl keskeny szántó. A lját kaszálták. Ma is szántó a m ocsár közt. Az 1828-i
térképen N agy pecsenyéssziget.
P en g ő k o csm a. Egykor a községházától keletre eső dom bon híres verekedőhely.
M a lakóhely.
P eteásása, lásd N agy peteásása.
Peteér. Term észetes ér volt, két oldala sással benőve. A Peteszigetet választotta
el a Csonkanyártól. Ma szántó.
P etesziget. A Csonkanyársziget fölött, m elytől a Peteér választotta el, 10—12
hold nagyságú kaszáló sziget. Vizes időben kétfelé szakadt, egyiket Nagypetesziget,
m ásikat Kispetesziget névvel nevezték. Tilalm as volt. Ma szántó.
P orkoláb. A Lenáztató tói délre 5 — 6 hold búzaterm ő sík terület, a Székelyi út
felé eső kis része em elkedett. Északi szélén m egy a Lónyaycsatorna. Ma szántó.
P rép o sttav a. A Zichy okm t. I. 412. 1. szerint 1333-ban Preposttaua halastó
Devecser birtokon. Ma nem ismerik.
P u sz ta k e rt a tagosítási iratokban fordul elő. Ma nem ismerik.
P u sztatelek a tagosítási iratokban fordul elő. Ma nem ismerik.
R afaj. A N em zeti Múzeum Széchényi K önyvtárában levő kataszteri felmérési
irato k közt szerepel 1853-ban. Ma nem ism erik.
R ak o tty ás. A Gellértláp északi részén, hosszan, keskenyen nyúlik el. Zichy,
okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó volt. Emlékezetre 5 hold nádfiókos, sásas,
szénát termő kaszáló a Bersenytóban, a Ülőszája előtt. H ajdan ritk án rakottyabokrok-
kal volt benőve. Ma szántó. Pesty H elységnévtárában Nagy-Rakottyás.
R a k o tty á sta n y a , lásd Bersenytó.
R av aszly u k . A Bábolylapos déli részén 10 hold szántó, k ét kis part. A Lónyay
csatorna ketté vágta. Északi része vizenyős. A Lónyaycsatornátói délre eső Bodótag-
b an van a domb, ahol rókák tanyáztak. K eleti részén van a Tölgybokorlaposa. A Ravasz
lyu k m a szántó és kaszáló.
R eke. A Oörbeszigettől délnyugatra elnyúló 3 sziget egym ás alatt. Legfelül
v a n a Körtvefásreke 1,5 hold, alatta a Nagy- vagy Hosszúreke 3 hold, legalul a Kisreke
1 hold nagyságú terület. Mind a három legelő volt, ér választotta el egymástól. Ma
szántó.
R ekelápja. A Reke szigettől északnyugatra egész a kéki határig elterülő 50 hold
jószágjárta nagy láp. Ma szántó. Lásd még Nagyláp.
R eketó. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Reketha halastó. Ma nem
ism erik.
R ekeúszó. A Nagyréttől északra a Reke szigetig tartó széles, m ély víziút, tavasz-
szal megúszta a jószág. Ma szántó.
R em etesziget. A Vársziget közelében a téli keleti irányban 400 négyszögöl kis
kaszálósziget körülvéve réttel, úgy hogy nem látszott, annyira el volt rejtve. E zért
h ív tá k Remeteszigetnek.. Ma szántó.
R égitem ető.
A m ai r. k. tem plom nál m agas dombon 6 hold terület. Ma a
tem plom áll rajta és a plébánia szőleje, kertje.
R évsziget, lásd Nagyrévsziget.
R év tó k ája. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Rewthokaya halastó
Devecser birtokon. Ma nem ismerik.
R ófaj. Porkolábtól délre, Kékkastól keletre 70 — 75 hold szántó terület. Déli
része középen m agasabb, a többi sima búzaterm ő. Ma szántó.
R ó k ak ú tlap o sa. A Hosszúhegy és Előhegy közt 25 — 30 hold vizenyős kaszáló.
D éli lapos részét szántották. K áváskút volt rajta, melynek vizét m arhaitatásra hasz
62
nálták, m ikor ugarba fordult e terület. E lapos, vizes része 1916-ban kiszáradt, am ikor
150 m ázsa halnál többet kihordtak belőle. Ma szántó, de vizes rész is van benne.
R ó k aly u k lap o sa. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik.
R ózsahegydűlő, lásd Rózsás.
R ózsás. А Тот,sótól délre esik, 52 m agyarhold terület. A Tomsóeleje m ellett a
Nagyrózsás, alatta a Kisrózsás, egy kis h ajlat választotta el egymástól. Kaszáló volt
nagyobb része. Ebben a dűlőben terült el Jósa Istv án vármegyei physikus 6 telek
utáni birtoka, a Jósarét. N yugati partos dom bját a Rózsáshegyet szántották. Tagosítás
(1862) u tán Rózsahegydűlő lett ez a határrész. Ma szántó.
R ózsáshegy. A Nemzeti Múzeum Széchényi K önyvtárában levő kataszteri
felmérési kéziratok em lítik 1853-ban. Lásd még Rózsás.
R ozstalló. A község nyugati oldala közelében 30 hold terület. Közepe (2/3 rész),
széle (1/3 rész) kaszáló volt. Ma szántó.
S áfrányosér. A megyei levéltár irataiban fordul elő. Ma nem ismerik.
Sáfrányoshegy. A megyei levéltár egyik irata említi. Ma nem ismerik.
S áfrányoslaposa. A megyei levéltár irataiban szerepel. Ma nem ismerik.
S árgacseret. A Bersenytó legészakibb sarkában és a Bersenysziget délkeleti részén
2 hold kiemelkedett, gömbölyű, kerek alakú, nádterm ő hely. Vékonyszálú, apró nádat
term ett. Ma szántó.
S árg acserettan y a, lásd Bersenytó.
S árosrét. A h atár északnyugati részén, K ék községgel határos, 20 — 25 hold
nagyságú rét volt. Ma szántó.
S árosrévsziget. A Nagyrévszigettől nyugatra, 15 — 20 hold legelő, m elytől rét
választotta el. A tagosítási iratokban Nagy-Sárrévi-szigetek legelője néven fordul elő.
Ma szántó. Valószínűleg azonos a Sárosszigettel.
Sárosrévúszó. A Nagyrévszigettől a Sárosrévszigetlg tartó víziút, a jószág já rt
rajta. Ma szántó.
Sárossziget. 10 hold szántóterület. Lásd Sárosrévsziget.
Sorkert. A beltelkek északi részén fekszik, a várhoz vezető úttól keletre. I tt
egy darab földet az ettől délre húzódó telkek birtokosai közt parcelláztak. Előbb
Sorkertnek nevezték, a név később átm ent m agára az utcára is.
Sövénysziget. A gégényi határszélen a Bersenytó délkeleti sarkánál 2 — 3 hold
kaszáló. Legmagasabb partja szántó.
Sövénytó. A Sövénysziget felett 2 — 3, sőt 10—12 hold halászóvíz volt, átnyúlt
K ék határába is. Nagysága a víz magasságától függött.
S zabókért. A Fejesvészitől északra 10 hold legelő. 1882 előtt sziget volt és a
földesuraság tulajdona. Ma az Idatanya előtti domb nyugat felől és szántóterület.
S zabókertűszója. A Fejesvészitől a Szabókertig érő víziút. Ma szántó.
S zabólápja. A Paptava északnyugati végétől a kéki határig és a Vereshídtava
közt terjedő 10 hold kaszáló-láp. Nyírfák állottak rajta. Ma szántó.
Szegényekzugja. Pesty H elységnévtárában m int rossz gabonaterm ő föld említ-
tetik. Ma nem ismerik.
Székelyiút. A község közepéből indul ki, dél irányban halad s a község déli
részén hagyja el a h atért és Székely község közepéig megy. Ma köves út.
S zénássziget. A Nagybeketó sziget és Kisdarvas sziget közt 5 — 6 hold lapos
kaszáló. Ma szántó.
S zilfáskútlaposa. A Nagylaposháttól nyugatra 2 hold vizes terület. Nem volt
állandó víz, ritkán kaszálták. Ma szántó.
Szolnoki ú t. A község délnyugati oldalától kiinduló Bogdányi útból ágazott ki
délnyugati irányban, Szolnokpuszta határába.
S zolnokpuszta, lásd Nyirbogdány községnél.
Szőlőhegy. A község keleti oldalán 30 — 35 hold homokos szántó. Volt benne
lapos, gyepes rész is. A rra m ár nem emlékeznek a mai öregek, hogy szőlő lett volna
benne. Ma déli része lakóhelyekül oszttatott ki a földreform alkalm ával.
Szőlős. Nagy- és Kisszőlős. A Bersenytó délnyugati részén a Mélyszeg m ellett
nyugatra kaszálósziget. Előbbi 6 hold, utóbbi 2 hold. A legdom bját szántották is.
Halászok tanyáztak rajta. Ma szántó.
S zőlősszigettanya, lásd Bersenytó.
Szőnye. A Bersenytó északi részében, a gégényi h atár m entén halásztanya
volt, hol gyalommal tan y át vetettek. I tt a Szőnyeparton találta 1896-ban Szabó József halász a turfa égéskor összeolvadt páncélt, m ely a Szabolcs vármegyei Jósa Múzeum
ban látható m indm áig.
T assi ú t. A község keleti végétől Berkesz, m ajd Tassra vezető ú t régen is, m a is.
T em ető m elletti k aszáló. A megyei levéltár egyik irata említi. Ma nem ismerik.
Tom só. A Domokoshegytől északnyugatra a kéki határig 50 hold területű, fele
részben szántó, felerészben kaszáló. A fölötte levő Hosszúszigettől a Bikásrét válasz
to tta el. Déli része a Nagyrózsás m ellett a Tomsóeleje. 2 hold gyékényes, fodorsásos
nádas fenék. Ma búzaterm ő hely, mely átnyúlik K ék határába is.
T om sóeleje, lásd Tomsó.
T ökössziget. A Sövénytótól északra és a Kisásványtól délre 500 — 600 négyszögöl
területű kaszáló. É r választotta el a Kisásványtól. 1880-ban szántották fel repcének.
Ma szántó.
T ö k ö stan y a, lásd Nagytó.
T ölgybokorlaposa. A Ravaszlyuk keleti részén a Bábolylaposa déli sarkánál
20 — 25 hold cserjés kaszáló, vadasfüvet, szénát term ett. Ma vizenyős kaszáló, néha
szántják.
T ölgyessziget. A Nagytó északi végén 50 — 60 hold m agasabb kaszáló, a dom brádi
határtól a Járat választotta el. Em lékezet szerint 5 — 6 szál jó erős vastag tölgyfa
állott rajta. Tavasszal jószágtilalmas volt. Ma szántó.
T ölgyestó. A Nagytó északi folyománya, 10 tan y át húztak benne, a Tölgyes
sziget m ellett nyugatra, kelet felől esik a Lapuvastava.
T ü n d érv ár, lásd Vársziget.
Ű jtem ető . A község délkeleti sarkánál, a vasúti töltésen túl 6 hold terület volt,
újabban még 4 holdat vettek hozzá.
Ű lőszája. A Nagytó bejárója az Ülőszigetbe a Bersenytó kezdeténél. Az Ülősziget-
től a В ersenyszigetig keresztül volt lészázva a vízzel egyirányban, halfogó véter lerakva.
Ü lősziget. A Nagytó és Bersenytó között a Nagylészátói délre 300 négyszögöl
kaszáló sziget. H alászkunyhó állott rajta, ahol a nagy és kis halászok tanyáztak. Ma
szántó.
V adm eggyes. A Veresföldtől délre, a székelyi határig, 30 — 32 hold erdő volt.
Később kaszáló és hasznavehetetlen gyékényes rét, kevés vizenyős szántóval. Ma
szántó.
V askapu. A Várszigettől délre m integy 50 — 60 ölnyi távolságra 4 öl széles, 20 öl
hosszú, ásott ér vezetett a rétség közt a N agy кипу hókig. A Vaskapu a Nagytó alsó
végénél volt a szigetek közt. A Nagytóban egy halásztanyát róla neveztek el. Em lé
kezet szerint kaszálták. Ma szántó.
V askaputanya, lásd Nagytó.
V ályog vető, lásd Lenáztató.
V áralatt, lásd Vársziget.
V áraljatanya, lásd Nagytó.
V árhegy, lásd Vársziget.
V ársziget. A Nagytó délnyugati szegleténél a falutól 5,5 km-re. Egykor földvár
a rétségben. Ezer lépés hosszú, 100 lépés széles term észetes homokmagaslaton. Deme-
cseri várnak is hívják. A vár kerülék alakú, 5 — 6 m m agasra em elkedik ki a sziget leg
m agasabb pontjából. Tetejének középtáját kincskeresők hom orúra vájták. Fennsík
ján ak hossza délről északnak 40 nagylépés, s 26 lépés széles. N yugati oldala egészen
m eredek, a keleti kissé lejtős. Északi és déli végét sáncárok szegélyezi. Az ezekből ki
került földtömeg egy része kifelé hányatott. Az északi, félkörben futóárok kevésbé
elmosódott, m int a déli. A keleti oldalon egy 2 magas és 1,5 m széles párkány vonul
végig. A vár fennsíkján sok téglatöredéket találni, bizonyságául, hogy itt hajdan
épület emelkedett, csakhogy ez a m agaslat sokkal régibb időből származik, m int
m ikor m ár téglákat használtak, m ert nem csak számos őskori durva cserépedény töre
dékeket, de határozottan bronzkorszakra valló edénydarabokat is találtak, továbbá
rézcsákányt és hatalm as taréjú sarkantyút. A Vár körül is hasonló tárgyak talál
hatók. (Szabolcs vm. M onographiája 397. 1.) A Vár közelében a Szőnye parton tőzeg
égéskor összeolvadt páncélinget, továbbá а X III. század végéről kétélű kardot,
2 harci fejszét őriz a Jósa Múzeum. A nép Tündérvárnak, Leányvárnak nevezi, m on
d á t fűz hozzá.
Mai öregek m ondják, hogy itt a Várszigeten volt a legtöbb szántás
vagyis
4 hold, melyből 2 kaszáló volt. H alászkunyhó állott rajta. A Vársziget laposabb részét
64
úgy m ondták, hogy Váralatt. A V ár olyan magas volt, hogy onnan 25 tornyot lehetett
megolvasni K isvárdától Nagyhalászig. Ma szántó. A részletes térképen hibásan
Várhegy.
V ártan y a. A Bersenytanyátói délnyugatra, a Várdombtól délre, 96 lakossal.
V ásároshegy. A tagosítási iratok em lítik. Ma nem ismerik.
Vejszemkalácsér. A Vaskaputól délre 50 — 60 ölre a Vársziget déli oldalához
vezetett egy 20 öles hosszú, mély ér. Rossz, posványos víziút volt, melybe a jószág is
beleveszett, nehezen lehetett rajta bemenni a várba. Télen szánkaútnak használták.
Ma szántó, egy része beleesik a szigetekre vezető útba.
V eresföld. A Vadmeggyes és Karácsonyhegy közt 150 hold szántó, mely utóbbi
ból kevés van benne. Északnyugati részén esik a Kerekrét (lásd ott). Sárgásbarna-
piros k ötött agyagtalaja búzát term ett. Ma is szántó.
V ereshídláp. A Vársziget és Vereshídsziget közt 25 — 30 hold területű láp. Fele
kaszáló volt.
V ereshídsziget. A Kolbárttótói délre a kéki határ m entén 10 hold kaszálószigeti
Dom bján kevés szántóterület volt. Ma az egész szántó.
V ereshídtava. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Vereshíd halászó tó.
A Vereshídsziget és Szabólápja közt a kéki h atár m entén, egykor 4 — 5 hold tó, de
tisztása csak 2 — 3 hold, ahol egy tan y át húztak. N yáron halászták csak. Gyalommal
kétszer-háromszor m eghúzták, azonkívül varsával és tapogatóval fogtak benne halat.
K erülete nádas volt. Ma szántó.
V eresláp. Az 1828-i térképen a határ északkeleti sarkában egészen a dom brádi
határszélen látható. Pesty Frigyes H elynévtárában kaszálónak és nádasnak m ondja.
Ma nem ismerik.
V erestanya. A Székelyiút keleti oldalán a Borzsovátói északra, 41 lakossal.
V irághétye, lásd Hétye.
V izesér, lásd Füzesér.
V izeskékkas, lásd Kékkas.
Z ath u n a. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Devecser b irto
kon. Ma nem ismerik.
Z öldtó, lásd Zultha.
Z u lth a. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Devecser birtokon.
A nyelvészek Zöldtónak olvassák. A helybeliek nem ismerik.
Z som békossziget. A Nagyrévsziget délnyugati részén a Nyomásszigetekkel 2 hold
hosszú, keskeny legelő. Tagosítás (1862) óta m utatkozott ki. R itkás zsombék közt jó
gyep volt. Ma szántó.
Z su rk o sm ellett. A h atár északnyugati részén a Nagytó ban m utatja az 1820-i
térkép a Gyűrűssziget és a Tölgyessziget közt. Ma nem ismerik.
Yuanthokaya. Ivántókájának olvassák. Zichy okm t. I . k. 412. 1. szerint 1333-ban
halastó Devecser birtokon, de m a D om brád határában van.
Gyungusnaralia. A Zichy okm t. I . k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Devecser
birtokon. Ma nem ismerik.
D E M E C S E B
Középen salétrom m erő eszközök, fölötte kétfejű sas koronával. K örirata: POSSESSIO
DEM ETSER -1821 •
