Akkoriban még három nyomásra vót felosztva a szántófőd. Termett itt búzát, rozsot, zabot, kölest, lent, kendert, kukoricát, káposztát, kendert meg dohánt. Minden tenyérnyi hely, sziget, domb bevót vetve. A Matyi-sziget még buzát is termett. Többnyire tengerit meg krompét vetettünk. Aki tudta ladikon hazavitte, aki nem az halmozta, oszt amikor megfagyott a víz, hazahúzta szánon. Féltucat malom vót a faluba. Több nádvágó hely is vót, a Beketó, a Csónakkert, a Gellértláp meg a Borostános. Mink a hátunkon cipeltük ki a nádat. Ha sok vót a víz, akkor halásztunk. Legjobb halászó tó a Kolbárd tó vót, meg a Nagytó, ott vót öregapám fődje is. Azt meséltlk hogy a régi szép időkbe mázsa szám fogták a halat. A Rókákút laposa meg a Nagylésza ér is jó hely vót. Mivel nem vót tengeri, hallal etettük a disznót. Még télen is gyalmolták. Használták varsát, vészt, vétert, húzóhálót, tapogatót, szigonyt és a horgot. Sok halászkunyhó vót, akkoriba a Berseny-, Dombóc-, Kolbárd-, Üllő- és Váralatti szigeteken, a Kuszton dombon. Rengeteg csik meg potyka vót a Kecskerttóba meg a Beke tóba, a Székelyi Csíkgátréten. Vótak akik rákásztak a Berseny- és a Nagyfába. Vót aki nadályt gyűjtött, teknősbékát. Mellette folyt a salétrom seprés, kaparás is, termeléssel, főzéssel. A mező szénatermő rétjein az újra növő sarjú is le lett kaszálva. Májusban kiöntött a Tisza oszt juniusba visszavonult. Mindenki legeltett, vót lú, marha, bivaly, ökör, juh, kecske, disznó, liba. A szigetekre József nap előtt hajtották fel a jószágot és június közepéig ott is maradt. Ösmerték a vízi utakat, úszókat sírkútakat, Rókalaposon, Kerekrét szélén és Mácsiszeg előtt pedig káváskút vót. Az ökörcsorda a lápokon legelt, ahun jó széna vót. De a lápkút veszélyes vót a jószágra a laposféreg miatt, a fodorságba meg felfuvódott a jószág a ferő miatt. Kevés helyen vót fa, ilyen vót a Füzfásszeg, Cseréssziget, Körtvélyfásreke, Nyírfás, a nyírségi részen Csonkanyár sziget, Erdőföld, Feketerakottyás, Paperdeje, Szilfáskert, Tölgyes, Vadmeggyes. Lent és kendert termesztettek, amit a Paptóra vitték áztatni. Dohánytermesztéssel is foglalkoztak például Szabó Dánielék a Vártanyárul. Sokan foglalkoztak káposztával, de vót itt lencse, paszuly, krompé, sáfrány. Vót itt sasmasár, gém, vízibika (búvár), csória, csüllög, vadlúd, vadkacsa, szárcsa, bíbic, gödény, daru.Inséges időben még a varjú tojást is kiloptuk a fészekbül. A sok vizimadár tojását mindég dzsmáltuk. Vót még ugyi aranysakál, róka, nyúl, vidra, menetke, göringy, hörcsög, gözü, pocok, meg sok vadméh. Ahogy a víz visszahuzódott, a zsombékos területeket kiirtották. A fenteshelyeket trágyázni kezdték. Rozs, búza, árpa, zab került a helyire. A kiszárat mederbe káposzta került, az első világháborúban a káposztagyárat is azért állították itt fel, mert Demecser és vidéke (Kék, Dégény,Pátroha) a legjobb káposzta vidék. Háború után kevesebb lett a káposzta kivitel. A krumpli, mely szintén a tófeneket szereti, 800—1000 vagonra emelkedett. A cukor- és takarmányrépa ugyancsak a tófeneket kedveli, több száz hold területen terem. Napraforgót az öregek közlése szerint az 50-es évek közepén kezdtek termelni, kötött földben zsírosabb, nagyobb terem, mint a turfában. A homokos részeken, a vasúton túloldalán szőlőt telepítettek, ott van a tememtő is, meg a jégkunyhó is. Mamán mindent temrsztenek káposztát, répát, krumplit, retket, napraforgót, mákot, dohányt, dinnyét. A másik homokdomb neve az Akasztóhegy. A község déli végén a régi Megyefolyása nyugati oldalán 12 holdszántóföld. Sárga homokos földje gabonát, krompét termett, a nyugati ódala még búzát is. Ma szántó. Alvég. A község déli része. Asztalossziget. régen legelő vót a Petesziget, Kusztonsziget, Mestersziget és a Görbeuszvány között. Ennek, barna homokos földje dohányt, tengerit, az alja répát, káposztát, krompét terem. Az Ásványsziget is kaszáló vót, tüle északi oldalán terült el a Kisásványsziget, 200 — 300 négyszögöl kaszáló, olyan alacsony terület, hogy tavasszal vízbe vót. Ótán vót még a Bacsósziget, a Vársziget nyugati oldalán kaszáló. A Paptavából folyó ér választotta el a Kisbacsószigetet a Nagybacsósz igeitől. Barna agyagos földje szántó vót. Akkor itt vót még a Badarász sziget, a falutul északkeletre 100 ölnyire keleti oldalán a M átyiszeg vót. Mellete vót a Balázsitanya. A Várba, vezető út keleti oldalán a Belsőcsatorna déli partja közelében, sokan laktak itt kinn. Ótán a Balogláp. A Nagytó északkeleti szélén a Kisbersenysziget a la tt 5—6 boglyás kaszáló. Olyan jó szénát term ett, hogy vetekedett a szigeti kaszálóéval. 1862 —63-ban kiégett. Ma búzát, gabonát, tengerit terem . B ábasziget. A Beketószigettől nyugatra, Cserésszigettől keletre, egy holdnyi kis kaszáló volt, 3 — 4 fűzfa állott rajta. Ma szántó. Bábaylaposa, lásd Bábolylaposa. Bábolylaposa. A község alatt keletre a gégényi határszélen 200 hold rétség, avas lágyság; a szélét, ahol lehetett, kaszálgatták és legeltették is. K isebb része Gégény határába esik. A gulyabeli marha sokszor belesüllyedt a posványba, honnan a félre v ert harangszóra odaszaladt lakosság csak egy részét tu d ta kim enteni. E rét nyugati oldalán sarkallott be a homokhegyek közé a Bábolytó, amely 50 holdnyi tisztavizű volt, 5 — 6 tan y át húztak benne. Télen-nyáron gyalmolták. K árász, potyka, csuka, cigányhalat fogtak benne. Valamikor tó volt az egész Báboly, de később benőtt káká val, náddal. Kolokán is sok volt e tóban. Ma legelő. Az 1828-i térképen Bábaylaposa. B ábolytó, lásd Bábolylaposa. B eketó. A falu északi része fölött a Peteszigettől keletre, 100—120 holdnyi halászó tó. Tisztása csak akkora volt, hogy 3 — 4 tanyát húzhattak benne, a többi náddal és gyékénnyel n ő tt be. Nagybeketónak hívták. Déli vége, a Kisbeketó, 4 holdnyi nagyságú. Süllő, potyka, harcsa tarózkodott benne, m it a gyalm on kívül varsával, véterrel fogtak. Télen főleg csíkozták, annyi csík volt benne, hogy 30 csíkász állandóan csíkászott. Ma szántó. R épát, káposztát terem , de van gyepes része is. B eketóláp. A Beketó és Beketósziget közt 30 — 40 hold területű láp. Némi részét kaszálták, nagyobb részben nádvágó volt. Ma szántó. B eketószeg. Az 1828-i térképen Nagy- és Kisbeketószeg. Beketószigetnek mondták. L ásd ott. B eketósziget. A Beketó északnyugati részén 8—10 hold kaszáló volt. Csak a legpartját mintegy 300 — 400 négyszögöl területet szántottak krum plinak, a többi részét
kaszálták. Északi fele a Kisbeketósziget, déli fele a Nagybeketósziget, ér választotta
el egym ástól. Hosszan nyúló V alakra keskenyedő északi végén 30 — 40 darab nagy
n y árfa állott ritkásan, m elyeket tagosításkor (1862) ki kellett vágni, ügy mondják,
hogy forgácsából sűrű nyárfaerdő lett. Ma szántó.
B elsősziget, kaszáló, K olbárd nevű helyen 3 szekér jó szénát terem .
B erkesziéroldahlűlő. Egykor a Bábolytótól délre lenyúlt a ram ocsaházi határig
a székelyi és berkeszi ér közt. 140 hold szántó és kaszáló volt. A m ély részén 3 holdon
nádas, am it Mohostó nak hívnak. Ma szántó.
B ersenysziget. A dom brádi és gégényi határszélen, a Balogláptól keletre 50
hold hosszan elnyúló kaszáló. Nagybersenyszigetnek m ondták, nádassal volt körülvéve.
A leghíresebb széna itt term ett. Négy darabban levő gorondját, 1,5 holdat, szántották.
H alászkunyhó állott rajta. Délnyugati részén volt a Kisbersenysziget. Egy boglya
szénát term ett. A Bersenysziget m a szántó.
B ersen y tan y a. A Bersenytó egyik nagy szigetén 43 lakossal.
B ersenytó. A K állay cslt. 1335-ben em líti Bersyn alakban Demecser határában.
А В er senyszigettől délre és a Nagycserét tői nyugatra 250 hold halászó tó. Emlékezés
szerint 150 hold tisztása volt, melyben 26 ta n y á t húztak. A tanyák nevei közül m ár
csak a következőkre emlékeznek: északon volt a Szönye-, és Gyeke-, keleten a Sárga-
cseret-, délen a Mélyszeg-, délnyugatra a Szőlőssziget és nyugatra a Rakottyástanyákra,.
K árász, csuka, keszeg, harcsa halakat fogtak benne. A széleken csíkászták és rákászták
is. M a nagyrésze kaszáló, kisebb része a szélek felé szántó. Nádas is van benne. Csatorna
vezet rajta keresztül.
B ékászug. A Beketó tói keletre a gégényi határszélen a Nagyhétye alatt 200
négyszögöl kaszáló volt, m a szántó.
B ékés. A községtől északkeletre a gégényi határszélen 25 — 30 hold homokos
52
kaszáló és szántó. Egy ér választotta ketté. Egyik része Kisbékés, m ásik nagyobb része
Nagybékés, melyből 2 hold kaszáló volt. Ma szántó.
B ékésioldal. Egykor északkeleti része annak a fordulónak, amelybe esett.
Ma is szántó.
B ikássziget. A község északnyugati részén a Hosszúsziget a latt 1 holdnyi kis
legelő. Ma szántó.
B írák h éty e, lásd Hétye.
B írófogás. Az 1828-i térkép a gégényi határszélen levő Fűzfásszegtől nyugatra
a Mátyiszeg fölött m utatja. Ma a legöregebbek sem ismerik.
B odótanya. A Kékkastól keletre, 38 lakossal.
B okud. A Zichy okm ánytár I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Devecser
határában. Ma nem ismerik.
B orjúsziget, lásd Oroszgecisziget.
B orostánosláp. A Vársziget délnyugati oldalán 3 — 4 hold nagyságú láp. K isebb
részét kaszálták, nagyobb része nádvágó volt. Ma szántó és kaszáló.
B orostánossziget. A Borostánosláp északnyugati sarkán, azzal összefüggő 1,5
hold kaszáló sziget, 5 — 6 szál nagy vastag nyárfa állott rajta. Ma szántó.
B orsova. A h atár déli részén a Székelyi út nyugati oldalán a Dinnyésdülőben
200 hold erdő. Tölgy, szil, vadkörte és mogyorófa volt benne. Bronzkorszaki urna-
temetőjéből 44 darab edény került a Jósa Múzeumba, azonkívül bronztű és karperec,
rézkorszaki balta, őrlőkő; honfoglalás korabeli sírból pedig 2 kard, 1 fokos. Az erdőt
kiirtották, 1845-ben a gazdákét, 1860 után a többit is. Elek László kastélya körül van
még 5 — 6 hold erdő, 2 hold gyümölcsöskert, a többi szántó. K eleti részében van a
Papkátyú (lásd ott).
Borsovatanya. A Székelyi út m ellett a Köves úttól nyugatra, 164 lakossal.
Boszorkányhegy. A község déli részén az Akasztóhegy től keletre, a Székelyi út
m entén 5 — 6 hold területű, 3 m magas homokhegy. Szántották. Ma is szántó, 1 hold
belőle kaszáló.
B ötykös P ál H étye, lásd Hétye.
B uzgósziget. Békéstől északra a gégényi határszél m entén, 3 — 4 hold keskeny,
lapos kaszálósziget 3 darabban. A partosa 1 — 1 vékányi. Ma szántó.
B üdösrét. A székelyi határszélen, Borsova alatt 2 hold m ély mocsaras rét. H a
fordulóba esett, jószágjárta, sertés fürdött benne, am ikor felkavart mocsaras vize
igen büdös volt. Ma is mocsár.
Cigánytelep. A Székelyi út m ellett keletről, 63 lakossal. Eredeti neve Elizabet telep volt.
C salános hegy, lásd Csináloshegy.
C seréshegy. A község délkeleti oldalán 30 — 40 hold szántó homok. Ma 3 hold
belőle ref. tem ető, 1 hold r.k. tem ető, 10 — 15 hold szőlő, am it 1908-és 1910-ben
telepítettek, 10 hold legelő.
C seréssziget. A Nagy кипу hóktól keletre, Beketószegtől nyugatra. Nagy- és K is -
cseréssziget. Nádas ér választotta el egymástól a két szigetet, m elynek nyugati része a
Nagy cseréssziget, 10 hold szántó, keleti része a Kiscseréssziget 5 hold kaszáló volt.
Ma m ind a kettő szántó.
C síkgát. A székelyi határ szélen a Borsóvá tói délre 5 — 6 hold rétség. G yékényt
term ett és jószág járta minden harm adik évben. Ma dűlő van róla elnevezve, m ely
30 hold nagyságú szántó, kivéve a Csílcgát rétet.
Csillagcsárda. A Ramocsaházi-, Berkeszi-, Székely útiik találkozásánál állo tt
balról, partos helyen állás- és kocsiszín; az ú t jobbról esett. A postakocsik, delizsáncok,
utasok megállóhelye volt. 30 hold föld tartozott hozzá, az 1828-i térképen Korcsmaföld
névvel. A ház gerincén rézcsillag cégér állott a déli végén. 1880-as években, a regále
megszűntekor, gróf Vay Olivér vette meg és elbonttatta. Dohoscsárdának, csúfolták,
a tagosítási iratokban is így szerepel, mely nevét onnan kapta, hogy a csárdás a b e ty á
roknak mindig dohos bort adott. Ma gr. Vay Elemér tulajdona ez a földterület.
A Csillagcsárda az 1828-i térképen Kutyakaparási csárda néven szerepel.
Kutyakaparási csárda
Magyar
Kutyakaparási csárda
Zsandárral van körül zárva.
Azért van az körül zárva,
Betyár iszik a csárdába.
Iszik a betyár a csapon,
Sír a csárdás kisangyalom,
-Ne sírj csárdás kisangyalom,
Nem ütik a betyárt agyon!
-Nem is sírok olyan nagyon,
Mer, kihallik az ablakon!
Édesanyám olyan csalfa,
Az ablak alatt hallgatja!
Csináloshegy. (Csalánoshegy ). A h atár nyugati részén a Bogdányi-járás dél
nyugati végében 50 hold szélhordásos, homokbuckás, völgyes terület. N agy, m ély
gödröket hordott ki belőle a szél. Tíz kiemelkedés is van rajta, melyeket dinnye alá
szántottak. Az 1860-as években 5 — 6 holdat szőlővel telepítettek be. Csináloshegyi-
szőlőnek hívják. A többi része m a legelő.
Csináloshegyiszőlő, lásd Csináloshegy.
53
C sinálosrét. A Nyírbogdányi út keleti, s a Csinálosliegy nyugati oldala melletti
3 hold mocsár és községi kenderáztató volt. Ma is mocsár.
C sinálthegy. A tagosítási iratokban fordul elő. Ma nem ismerik.
C sónakoskert. A község északi részén a Középcseret fölött 5 — 6 hold hosszúkás
alakú, északra nyúló, lapos kaszáló sziget. E lől és közepén árkolva, p artja fűzfával
benőve. K örülötte ré t volt. Ma szántó. Az 1828-i térképen Csónakosrét néven szerepel.
C só n a k o sk e rtlá p ja. A Csónakoskert keleti oldalán, 10— 12 hold nádterm ő láp.
In n en háton hurcolták a szegények a nádat. M a szántó.
C sónakosrét, lásd Csónakoskert.
Csonkanyár. A községtől északra, a Szabókert fölött, a Köleshely keleti oldalán
k é t hold nagyságú görbe sziget. Legelő volt, m a szántó.
D arvas. A Beketó fölött egymástól északra eső három kis sziget a rétsógben:
a K is-, Nagy- és Görbedarvas, am iket kaszáltak. Csak kaszáláskor fordult itt meg ember,
az ért szerettek o tt tanyázni a darvak, m elyekről neveztetnek. A Kisdarvas 0,5, a
Nagydarvas 1,5, a Görbedarvas 1 hold területű volt, ez utóbbin 15 — 20 szál nyárfa is
állott. Ma szántó m ind a három sziget.
D em ecserivár, lásd Vársziget.
D innyéshegy. A h atár délnyugati sarkában a Büdösrét m ellett 25 — 30 hold
terü letű dinnyeterm ő hely. Homokos talaja később gabonát, krum plit term ett. Ma
25 hold szőlő, am it 1890-es években telepítettek; kevés szántó is van benne.
D ióhegy. K özvetlen a község keleti részén az Elekkert m ellett, 20 hold szántó
föld. Egy kis partos része, kb. 1 hold, sűrű, kemény, barna homok, búzát terem.
M a szántó.
D isznókút. A h a tá r délkeleti részén, a Berkeszioldalon levő Külsőmezőben egy
k áty ú . Ma csatorna m egy a közepén.
D ohoscsárda, lásd Csillagcsárda.
Dom bóc. A Nagytó déli részén a Remeteszigettől keletre feküdt K is- és Nagy-
dombóc. A két szigetet ré t választotta el egym ástól. Alul volt a Kisdombóc, mely 500
négyszögöl területű, fölötte, közel a Nagytó hoz, a Nagydombóc, m ely 1,5 hold területű.
E z utóbbin halászkunyhó állott. Ma szántó, 30 és 50 holdat értenek alatta.
D om bócér, lásd Dombóctó.
D o m b ó cértan y a, lásd Nagytó.
D om bóctó. A Zichy okm ánytár I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Dumbuch halastó.
A Nagytó délkeleti elágazása, ahol régen ta n y á t húztak. Az 1828-i térképen külön
tó n a k van feltüntetve s a Nagytó tói nádas rét választja el. Nagydombóctó a neve. Em lé
kezés szerint egy tan y áb an 50 m ázsa halat fogtak ebben a tóban. A halászok Dombóc-
érnek hívták. Ma szántó, répát, káposztát terem .
D om okoshegy. A község nyugati oldalán, a Jakabrét és Tomsöeleje közt 20 hold
legjobb búzatermő hely, m elynek em elkedettsége van. Ma is szántó.
E k b ertiaszig etje. P esty H elységnévtárában szántó sziget. Ma nem ismerik.
E lek D ezsőné ta n y á ja , lásd Feketeföld.
E lőhegy, lásd Előhegy dűlő.
E lőhegydűlő. A község délnyugati végétől lenyúlik a Csináloshegyig, keleti olda
lá n a Kékkas m ellett, m integy 100 hold m agas homokföld. A község m elletti Előhegy,
m elytől a dűlő neveztetett, 2 hold, s a legm agasabb része. A dűlő keleti végén 50 hold
aljasabb terület. A dűlő keleti oldalán az Előhegy a latt van a Kolokánoshegy, a Pecse-
nyéssziget fölött a Pecsenyéshegy. Ma a község m elletti Előhegy lakóhely, a többi terület
szántó.
E lőtó. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Eleuthou Demecser h atárá
b a n halastó. Ma nem ism erik.
É nekesoldal. A községtől keletre a gégényi h atár és az országút m ellett 20 — 22
hold szántó és kaszáló. Ma déli részén az északkeleti vasút m egy keresztül és két
részre osztja; délről 2 hold, északról 20 hold terül el. Mind a két részt szántják.
É roldal. A m egyei levéltári iratokban fordul elő Demecser határában, m a nem
ism erik.
E rdőföld. A h a tá r déli részén 165 hold tölgy, szil, vadalma, vadkörte fákból álló
erdő volt és a Borsovaerdőhöz tartozott. 1845 tá já n a gazdákét, 1860 u tán a többit is
k iirto tták . Ma szántó.
E szeláp. A kéki határszélen levő Hosszúsziget fölött 1 holdnyi kis kaszáló láp
volt, m a szántó.
5 4
F alu szig etje. A község északkeleti szélén б — 6 holdnyi szántó. A község tu laj
dona volt. Fekete agyagos földje búzát term ett. Ma is szántó.
F ejesrét. A Szabókert alatt 10 hold terület.
Fej es vésze. Egykor 6 — 7 hold szabad legelő, a községtől északra a rétségben,
a Csónakoskerttől nyugatra, a Nagyrévszigettől keletre. Egy kis ér nyúlt közé északra
hajolva. I t t a legmagasabb és ez a nyugati ága volt a Nagy fejesvésze, 4 — 5 hold, a
keleti pedig a Kisfejesvésze, 2 hold területtel. Ma kötött földje búzát, gabonát terem .
F ejesvészeúszója. Egykor a községtől kiinduló 1 km hosszú vízi út, mely a
Fejesvészéhez vezetett. Ma szántó.
F eketeföld. A h atár délnyugati sarkában levő Dinnyéshegytől északra, fekete
agyagos talajú, 150 hold nagyságú, búza- tengeriföld. Ma Elek Dezsőné tanyája van ott.
F ek eteláp . A Feketeföld közelében lehetett a h atár délnyugati sarkában. Ma
nem ismerik.
F ek e te rak o tty ás. A Kettőskátyú tói északnyugatra esik. Tölgyfabokros alatt
lapos föld.
Feketerét. A Szabókert alatt 10 hold vizes, nádas terület.
F e k e te tan y a . A Borzsovátói északnyugatra 89 lakossal.
F elleg v ártan y a. A Bersenytől délre, a községhez 6 km-re, 17 lakossal.
Felvég. A község északi része, a ref. tem plom tájéka.
F izesér, lásd Füzesér.
Forgianagus. (mérges) fortyanagos A Zichy okm t. I. 412. 1. szerint 1333-ban H alastó
F ü zesér. Székely község alól jövő és а В ábolylaposába, szakadó, lassan folyó ér.
Olyan csekély mélységű volt, hogy szekérrel jártak rajta keresztül. Közepe zsombékos
kaszáló volt. Piócát fogtak benne. Fizesérnek és Vizesérnek m ondták. Ma szántó.
F üzeséroldal. A Füzesér m indkét oldalán a Veresföld m ellett kelet felől 16 hold
szántó. Ma is szántó.
F ü zestó . A Zichy okm t. I. k. 12. 1. szerint 1333-ban Fywzes halastó Devecser
határában. Ma nem ismerik.
F űzfásszeg. A gógényi határszélen az Osváthláp fölött, Bírófogástól keletre
600 négyszögöl kaszálósziget. Három darabból állott, az egyes darabokat erek válasz
to ttá k el egymástól. Fűzfásszigetnek m ondták. Ma szántó.
F űzfássziget, lásd Fűzfásszeg.
G ellértláp. A Bersenytó nyugati oldalán 8—10 hold nagyságú, felerészben
kaszáló-láp, a szóién körül nád, gyékény, egy-két rakottyabokorral. L ápkút volt benne,
a m unkások abból ittak, be is födték gályákkal, hogy vize fel ne melegedjen. Ma
szántó.
G ellértsziget. A Bersenytó nyugati oldalán keskenyen nyúlt a Beketószigettől
felfele a tó szóién végig. Kaszáló volt. Ma szántó.
G ergelycseláp. A Oergelycsesziget és a Nagykunyhók sziget közt 1 hold kaszáló
láp. Tilalmas volt. Ma szántó.
G ergelycsesziget. A Paptava délkeleti oldalán 5 hold nagyrészben kaszáló,
melyből 2 — 300 négyszögölet szántottak. Ma szántó az egész.
G éreshegy. A tagosítási iratokban fordul elő. Ma nem ismerik.
G örbedarvas, lásd Darvas.
G örbesziget, lásd Oörbeuszovány.
G örbeúszó. Egykor a Nagyrévszigettől a Nagy- vagy Hosszúrekéig érő, jószág
járás által keletkezett vízi út. Ma szántó.
G örbeuszovány. A Kusztonyszigettől a Kiskunyhók szigetig vezető, 1 m széles,
100 öl hosszú, a lápból mesterségesen vágott vízi út. Csónakkal jártak rajta. Olyan
keskeny volt, hogy két jószág alig m ehetett rajta egymás m ellett, csak ha össze volt
kötve. Hosszúuszoványn&k is m ondták. Az 1828-i térképen Görbesziget néven szerepel.
Ma szántó.
G yekecinkéje. Az 1828-i térképen a Bersenytó északi részén Bersenysziget néven
szerepel, m int nádas, zsombékos sziget. Ma nem ismerik.
G y ek etan y a, lásd Bersenytó.
G y u n g u sn aralia. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Devecser
határában. Ma nem ismerik.
G yw rud. A Zichy okm t. I . k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó a Devecser b irto
kon. Ma nem ismerik.
55
G yűrűssziget. A kéki határszélen a Nagykolbárdsziget fölött és a Nagy- és Kis-
kolbárdtó között kétboglyás kaszálósziget volt. Ma szántó.
H a jn a lk e rt. A község északkeleti részénél a kertek alatt két-három hold kaszáló
sziget. Tilalmas volt. Tulajdonosáról H ajnal Pál kertnek m ondták, aki régi család
sarja Devecserben. Ma szántó.
H a jn al P ál k e rt, lásd Hajnalkert.
H atárh eg y . A bogdányi, székelyi és demecseri h atár találkozásánál 3 hold terü
letű homok. Ma is szántó és kaszáló.
H át. A Veres- és Vadmeggy esdűlők közt 30 hold dombos szántóföld. Fekete
agyagos földje búzát, tengerit term ett. Ma is szántó.
H elységkaszálója.Bentaközségbena községházától délre, a megyeér keleti olda
lán 6 — 8 hold területű kaszáló volt. Az öregek emlékezése szerint szántották. Ma is az.
H étye. H árom szigetből állott. A h atár északkeleti részén a Bersenytó alatt volt
a Bírákhétyéje, 6 hold magas kaszálósziget. Virághéty éj ének is m ondták. E ttől dél
keletre a Nagyhétye egy hold kaszáló, gyékényes-ér választotta el a Bírákhétyéje tői.
A Nagyhétyétől északra fekszik a Kishétye, 4 — 500 négyszögöles hosszú, keskeny
kaszálósziget. Használójáról Bütykös Pál Hétyének is m ondták. Ma mind a három szi
get szántó.
H étyeláp. A gégényi határszélen a Hétye szigetektől keletre, 4 — 5 hold kaszáló
láp. Ma szántó.
H id alja. A Zichy okm t. I. köt. 412. 1. szerint 1333-ban Hidália halastó. Ma
ism eretlen.
H ídm egelt. A község északi végén, m elytől víz választotta el, 5 holdnyi legelő,
később szántó és kaszáló. 1830-as években 5 telekhez osztották be kerteknek. Hídvize-
kertjének is m ondták. Ma lakóhelyek.
H ídvizekertje. A Hídvizeúszójátói északra. A község fölött a kertek végénél
kezdődött, 50 hold nagyságú, dohányterm ő terület volt. Ma lakóhely.
H ídvizeúszójá. Egykor tisztavizű ér, 20 — 25 öl hosszúságban a községtől
északra, a Hídvizekertjéig. A jószág járta. N yáron kiszáradt. Ma köves út.
H om okszeg. A kéki határszél m entén a Kiskunyhóktól nyugatra, a Mérges
szigettől délre, 2 hold kaszáló volt. Az 1828-i térképen Homoksziget néven szerepel.
Em lékezet szerint fél holdat szántottak belőle. Ma szántó az egész.
H om okszegláp. Egykor 12 hold nagyságú láp, a K iskunyhók és Homokszeg
között. Nem használták. Ma szántó.
H o m o k szeg tan y a. A Homokszeg délnyugati sarkában. A Belfőcsatorna északi
oldalán.
H o m o k szeg tav a. A Zichy okm t. I. köt. 412. 1. szerint 1333-ban Humuk-zug,
halastó. 50 hold gyékényes, kollokános tó, emlékezés szerint 3 hold tisztása volt.
Déli sarka a Homokszegláp déli oldalán a Kecskertó. Ma káposztát, répát, krum plit
terem . Az öregek emlékezése szerint 1850-es években még láp volt.
H o m o k szig et, lásd Homokszeg.
H osszúhegy, lásd Hosszúhegy dűlő.
H osszúhegydűlő. Az Előhegydűlőtől nyugatra a dűlő útig, 125— 130 hold szántó
föld. Közepén keskenyen nyúlik a Hosszúhegy, mely 5 — 6 hold nagyságú. A falu felőli
északi része a Kemecsei út fölött a Hosszúhegyeleje. Déli része tagosítás előtt Nagytanya
néven szerepelt. (Lásd ott.) Ma szántó.
H osszúhegyeleje, lásd Hosszúhegy dűlő.
H osszúreke, lásd Веке.
H osszúsziget. A kéki határszélen a Bikásszigettől északra, az Eszeláp alatt 30
hold legelő volt. Ma szántó.
H osszú u szo v án y , lásd Görbeuszovány.
Id a ta n y a . A községhez legközelebb eső északi tanya, a Vári úttól keletre, 126
lakossal.
Irto v án y . A Hosszúhegytől északra, m elytől a Lányaycsatorna és az országút
választja el, lenyúlik a kéki határig. H ajdan 5 — 60 hold erdő volt, m ajd szántó lett.
Volt benne kaszáló is. Ma szántó és Irtoványdülőnek hívják.
Irto v án y d ű lő , lásd Irtovány.
Isp á n rét. A kéki h atár Espánrétje m ellett a demecseri Irtovány dűlőtől északra
30 — 40 hold zsombékos rétség. Kis részét kaszálták. Ma szántó.
Iv á n tó k á ja , lásd Yuanthokaya.
56
Ja k a b ré t. A Rozstálló déli részében a Hosszúhegy elejétől keletre, a Kemeosei út
fölött, 10—15 hold halastó. Emlékezés szerint m ár annyira felverte a gyékény, sás,
hogy tisztásában kis gyalommal csak két kis tan y át húzhattak benne. Tisztását
Jakabtavának m ondták. R oppant sok kárász volt benne. Mivel kaszáló közt feküdt,
tilalm as volt. Ma szántó és kaszáló.
Ja k a b ta v a , lásd Jakabrét.
Já ró láp . A Nagytó északnyugati részén 3 hold nádvágó láp volt, am it a déli
szél felvitt a dombrádi határig, az északi pedig visszahozta onnan a Vársziget mellé és
végezetre ott is szűnt meg. 1880-as években kiégett, elveszett. Helyén m a répa,
káposzta terem. Egy m ásik Járóláp a Bersenytób&n volt, a Bersenysziget déli oldalán
m utatja az 1828-i térkép, melyet szintén észak—dél irányba v itt ide-oda az ural
kodó szól.
Já ró ú t. A községtől északra, a Nagybeketóig és a Csónakosrétlápjáig tarto tt.
L etaposott ösvény volt nádason és lápon keresztül.
Jó k ú tn á l. A község déli részén volt a mai posta szomszédságában, jóvizű,
kávás kút, melyből kötélen m erítették a vizet. Mellette két szekér szénatermő kaszáló
feküdt.
Jó saré t, lásd Rózsás.
J u h a a lja . A székelyi határszélen két dűlő végében 20 — 25 hold homokos szántó
föld. N evét a Székely határában levő Juha nevű erdőtől kapta, m elynek északi végébe
esik. Ma is szántó, 15 hold belőle a r.k. plébánosé, a többi egyes gazdáké.
K ap u v astan y a, lásd Nagytó.
, K arácsonyhegy. A Székelyi út napfeljötti részén, a Kerekrét mocsár délkeleti
sarkában 3 — 4 hold partos, agyagos kem ény föld. Búzát, gabonát term ett, ha trágyáz
ták. Ma is szántó.
K arászi ú t, lásd Moshostó.
K asztonsziget. E néven az 1828-as térképen van feltüntetve, lásd Kusztony-
sziget.
K áp o sztásk ert. A megyei levéltár egyik irata szerint a helységen kívül fekszik,
keletről a szigetekre járó út, nyugatról Esterházy taksásai káposztakertje határolja.
K ecskem étisziget. A Hajnalkert fölött és Csónakoskertlápja alatt 1200 négyszögöl
kaszáló sziget volt. Ma szántó.
K ecskertsziget. Egykor három hold lapos kaszáló a kéki határszélen, a Kecskert-
tótói délnyugatra. Ma szántó.
K ecskerttó. A Zichy Okmt. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Kuchkur halastó.
Á tnyúlik a kéki határba. A Homokszegtava m ellett délkeletre s a Rekelápja fölött
45 — 50 hold nagyságú tó, de tisztása csak 2 — 5 hold, vize benőtt sással, gyékénnyel,
kivált apadáskor. Véterrel, varsával és tapogatóval halásztak benne. I tt volt a leg
nagyobb csíkászat, a legtöbb csík-kas. Ma káposztaterm ő hely.
K ecsk ésk áty ú , lásd Kecskéstó.
K ecskéstó. A h atár délkeleti részében Nagylapostól délkeletre, 300 négyszögöl
nagyságú halászó tó. K áka term ett benne. Kecskéskátyúnak m ondták. Ma kaszáló,
ritkán szántják.
K enderföldek. A vasúti állomás és a község között 25 holdnyi homokos föld.
Keleti részén kendert term eltek. Nem volt fordulóba osztva. Ma lakóhelyek.
K enderszer. Egészen a székelyi határszélen esett, délre 96 hold vizenyős v ad
föld. Emlékezetre kaszálóul használták, gorondjait szántották. 1862 után Veres- és
Vadmeggy esdülő nevet vette fel. Ma szántó.
K erek rét. A Veresföld északi szélében, a Karácsonyhegy délkeleti sarkában 4
hold, inkább hosszabb, m int kerek alakú mocsaras, zsombékos terület. Északi vége a
Baktai útra m ent. Gulyabeli jószág já rt ide, a szélén levő káváskútra inni. Ma mocsár.
K eselyős, lásd Keselyűs.
K eselyű, lásd Keselyűs.
K eselyűs. A Nagytó és Bersenytó között a Dombóctótói északra két sziget, m elye
ket kis ér választott el egymástól. Az értől északra 0,5 holdnyi a Kiskeselyűs, délre az
1 hold pedig a N agy kesely üs. Halászkunyhó állott rajta. Keselyős-nek m ondták. Az
1828-i térképen Keselyű néven szerepel. Télen sok keselyű tartózkodott e szigeteken,
a közelében levő halászó tavakban hagyott apró halakra jöttek. Ma szántó.
K ettő sk áty ú . A Feketerakottyástál délkeletre a Berkeszioldalhan két hold nagy
ságú, két egymással összeköttetésben levő zsombékos mélyedés, am it m agaslat válasz-
5 7
to tt el. Északnyugati része 600 négyszögöl területű kákás. Úszó m ent rajta keresztül,
keleti része 400 négyszögöl, szintén kákás volt és olyan mély, hogy nyárban fürdött
a ló benne. Ma partos részét kaszálják, a többi vizes.
K ew lges. A Zichy okm t. I. k. 412.1. szerint 1333-ban halastó Devecser birtokon.
M a nem ismerik.
K ew gestokaya. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Devecser
birtokon. Ma nem ismerik.
K ékkas.
Egykor 200 hold rétség Akasztóhegytől
délre, gyékényt term ett
jobban, nem zsombékos, hanem nádas fűtelék. Tavasszal víz járta. Ahol a keskeny
Megyefolyása keresztülm ent rajta, o tt halászták szigonnyal, tapogatóval. Északi fele
a Vizeskékkas 120 hold víz, melyből csak igen száraz nyarakban fogyott ki a víz.
Ma kaszáló és legelő. A Vizes Kékkas keleti sarkában van az Oroszgeciszigetje, melynek
vége a rétség keleti felébe a Kékkaskaszálóba nyúlik át. Ma Kékkassziget néven isme
rik. A Kékkaskaszáló nyugati oldalán a Pecsenyéshegy keleti végében van a Pecsenyés-
sziget, 3 — 400 négyszögöl dombos hely. Mocsár választotta el a Pecsenyésh egytől.
A Kékkas m a kaszáló és legelő.
K é k k ask aszá ló , lásd Kékkas.
K ék k asszig et, lásd Kékkas.
K isásv án y szig et, lásd Ásványsziget.
K isliacsósziget, lásd Bacsósziget.
K isb ek etó , lásd Beketó.
K isbersenysziget, lásd Bersenysziget.
K isbékés, lásd Békés.
K iscseréssziget, lásd Cseréssziget.
K isd arv as, lásd Darvas.
K isdom bóc, lásd Dombóc.
K iserdő. Egykor 54 kát. hold tölgyerdő a Dinnyéshegy dűlőben északról. Ma
búzaterm ő föld.
K isér, lásd Malomér.
K isfejesvésze, lásd Fejesvésze.
K ishétye, lásd Hétye.
K iskeselyűs, lásd Keselyűs.
K isk o lb árd tó , lásd Kolbárdtó.
K isk u n y h ó k , lásd Kunyhók.
K ispetesziget, lásd Petesziget.
K isrek e, lásd Reke.
K isrózsás, lásd Rózsás.
K isszőlős, lásd Szőlős.
K istan y a. A község keleti részén a gégényi oldalban, 60 lakossal.
K ocsm aföld, lásd Csillagcsárda.
K ocsm a a K u ty a k a p a rá s á n á l, lásd Csillagcsárda.
K ocsm a u tá n v aló láp . A kéki határszélen Rekeláp alatt látható az 1828-i
térképen. Ma nem ismerik.
K olbárdsziget. Egykor 15 hold kaszáló sziget a Nagytó nyugati részén, a K is-
kolbárdtótól délre, a kéki h atár közelében, hova be is nyúlik. Im itt-am ott nagy nyárfák
voltak rajta és halászókunyhó is. Az 1828-i térképen Nagykolbárd a neve. 1,5 hold
szántó volt benne. K étfelé ágazott, egy ér keleti és nyugati részre osztotta, csak a
közepén ért össze. Ma szántó.
K o lb árd tan y a, lásd Kolbárttanya.
K o lb árd tó . A Zichy okm t. 1. 412.1. szerint 1333-ban Kolobar halastó. Leginkább
Kolbártnak m ondták. Egykor 100 hold terjedelm ű halászó tó a h atár északnyugati
sarkában, K ék és D om brád határszélei találkozásánál. Összefüggésben állott a N agy
tóval. A Cyűrűsszigettől keletre volt, a Nagykolbárttó, nyugatra a Kiskolbárdtó, melyből
10—15 hold átnyúlt K ék határába. Emlékezés szerint náddal volt benőve, ugyannyira,
hogy tisztása 30 hold lehetett és csak 8 tan y át húztak benne. A legjobb halászatú tó
volt ez, 50 m ázsa h alat fogtak benne egy húzásra, csuka, tat, dóvér, potyka halakból.
N yáron kisgyalomm al csónakból halászták. A Kiskolbárttó csíkászó tó volt. Ma az
egész terület répát, káposztát terem.
Kolbárt tanya . Demecser legészakibb tanyája, a tórtól északnyugatra,
A Kolbártdombon, 69 lakossal.
K olokányos. A Pecaenyéshegytől északnyugatra 50 négyszögöl kis mélyedés,
sással és kolokánnyal benőve. Tagosítás (1862) után betöltötték. Ma szántják.
K olokányoshegy. A Vizeskékkas északnyugati, az Előhegy délkeleti oldala közt
1,5 hold gömbölyű szántó terület, az alján dél felé sok kolokány term ett. Ma is szántó.
K o sáro k . A község keleti oldalán a Cseréshegy és a Bábolylaposa közt 40 kis-
hold szélhordásos homokhegy. A legjobb gabonaterm ő hely a határban. A hom ok
fúvásban őskori cserépdarabokat és obszidián szilánkokat nagy szám ban találhatni.
Ma nagy része szőlő, m elyet 1907 — 1910 között telepítettek be, kisebb része erdő
1935 óta.
K ö k én y es, lásd Nagyrévsziget.
K öleshegydom bja, lásd Köleshely.
K öleshely. A Szabókert északi részén, a Csonkanyár és Körtvefásreke közt 25
hold legelő, mely 1863-ig örökös legelő volt. A közepén levő dom b két kishold. Az
ökörcsorda itt tanyázott nappal és éjszaka is itt hált. Az 1828-i térképen Köleshegy-
dombja. Ma szántó.
K öleshelyláp. A Köleshelyúszó k ét oldalán 10—10 hold jószágjárta magas láp.
Ma szántó és kaszáló.
K öleshelyúszó. Egykor nagy széles úszó a Szabókerttől a KÖleshelyaljáig ta rto tt.
Láp választotta el a Szabókerltől. Ma szekérút.
K ö rtv efásrek e, lásd Reke.
K ö rtély fású szó ja. A Nagy- vagy Hosszúrekétői a Kisrekéig tartó széles mély ér.
Ma szántó.
K özépcseret. A község fölött a Székely útfél nyugati oldalán a Hajnálkerttől
nyugatra 10 hold nádas terület. Salétromfőzéshez innen hordták a nádat tüzelni.
Ma szántó.
K u n y h ó k . A Mesterszigettől északra, a Cseréssziget és a Homoksziget között
7 — 8 hold kaszáló sziget. Felső része a Nagykunyhók 5—6 hold kaszáló, a legdombjait,
mely 2 — 3 holdat te tt és három darabban volt, szántották. H alászókunyhó állott
rajta. E gy kis nádas ér választotta el tőle a Kiskunyhók kaszálószigetet, am ely 1,5
hold területű. A Hosszúuszovány eddig ért. Ma mind a két sziget szántó.
K u n y h ó k láp . A Gergely cse és N agy кипу hóksziget közt 3 — 4 hold kaszáló láp,
déli részén függött össze a Nagyláppal. Ma szántó.
K uszto n y szig et. Az Asztalosszigett&l nyugatra 2 hold legelő. Halászkunyhó
állott rajta. Ma szántó.
K u szto n y szig etú szó ja. A Köleshelytől a Kusztonysziget dom bjáig tartó víziút.
Tiszta vizét rekesztették, itt volt a lészalerakó. Ma szekérút.
K u ty a k ap a rásic sá rd a. Lásd Csillagcsárda.
K ülsőm ező. A h atár délkeleti része a berkeszi oldalon, a gégónyi határszéltől
le a Karászi útig, 500 — 600 hold terület. Volt benne szántó is. Ma szántó, kevés kaszá
lóval.
L apuvas, lásd Lapuvastava.
L apuvastanya, lásd Nagytó.
L ap u v astav a. A Zichy okmt. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Lapuhus halastó
Devecser birtokon. Egy zugolya a Nagytónak a Tölgyes és Berseny közt a dom brádi
határig; halásztanya volt, hol gyalommal tan y át vetettek. Tulajdonképpen a dom brádi
határban fekszik, de átnyúlik 1 — 2 holdnyi csücske Demecserbe. Kapuvasnak is
m ondják helytelenül.
L ászló tan y a. A község nyugati részén, a vári útnak is a nyugati részén, 20
lakossal.
L eán y v ár, lásd Vársziget.
L eich ttan y a. A Belfőcsatorna északi oldalán 15 lakossal.
L en áztató . A Székelyi út m ellett keletről és nyugatról, tagosítás (1862) előtt
földhordóhely volt, am it aztán kenderáztatásra használtak. Az 1828-i térképen
Vályogvető néven szerepelt. Ma a keleti része legelő, a sertések fürdőhelye, nyugati
része r.k. plébános kaszálója.
L ibapázsit. Egykor 3 — 4 hold legelő libák, borjúk részére a községházától
északra, a Megyefolyásától nyugatra. Tagosítás (1862) után földhordó hely. Ma szántó.
M alom ér. A községháza udvarán fu to tt észak felé, m ajd a kéki határra kanyaro
dott át. Régen itt az udvaron állott az egy kőre járó vízimalom. M ondták Malomér-
árkának is. A községháza északi végében levő utcától közvetlenül északra vált szét.
59
N yugati ágát K ísérne k, keleti ágát N agyim é к hívták. A két ér a Sorkerttől északra
folyt össze.
M alo m érárk a, lásd Malomér.
M alo m érik aszáló . A Sorkert délkeleti végében a Melczerkerten kívül a Kisér
m ellett nyugat felől esik.
M alom zug. A Hajnalkert délkeleti részén a Megyeifolyás m ellett 10 hold kaszáló.
Ma szántó.
M átyiszeg. Az Osváthláptól nyugatra 60 — 80 hold területű víz volt. Később
felerészben szántó, felerészben kaszáló lett. Minden harm adik évben búzát term ett.
Ma is szántó. É szaki része a Bírófogás-, déli része a Mátyiszegeleje, 4 hold kaszáló.
M átyiszegdűlő. A Mátyiszegtől délre, 10 hold búzaterm ő terület. Északi részén
nagy káváskút volt jószágitatásra. Ma szántó.
M átyiszegeleje, lásd Mátyiszeg.
M egyefolyása. A Kékkas kaszálónál jö tt a határba, s annak közepén haladva
északra az Akasztóhegy mellett, m ajd a Helységkaszálóján a község m ellett fel egész a
Malomzugig m ent. A mai községháza előtt vízim alm ot h ajto tt. Lásd Malomér.
M elczcrkert. A falu keleti részén a kertek végénél 4 — 5 hold kaszáló. Egy hold
szántó is volt benne. Ma szántó, a mélyedésekben 5 — 6 szekér sásas, gyékényes széna
terem . A nép Merczelkertnek mondja.
M erczelkert, lásd Melczerkert.
M erse. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Mersee halastó. E zt a
ta v a t Vilmos egri prépost előtt Visegrádon 1361-ben M agyar Pál neje Margit átadja
a demecseri Szent G yörgy tiszteletére épült egyháznak. Ügy látszik, hogy a Paptava
ez,, a Vársziget nyugati oldala és a kéki h atár közt, annyival inkább, m ert a Paptava
nyugati oldalán levő Mersesziget m a is ismeretes. Ma kaszáló.
M ersesziget. A Paptava nyugati oldalán 1 hold hosszan elnyúló keskeny, goron-
dos kaszáló. Ma szántó.
Mestersziget. A Kusztonysziget fölött 0,5 hold kaszáló. Ma szántó.
Mélyszeg. A Bersenytó déli részén halásztanya, ahol a gyalomhálóval tan y át
vetettek. 1868 novem berében 10 szekér halat fogtak itt egy húzásra.
Mérges. A kéki határ közelében, a N agy kunyhóktól nyugatra egy boglyás lapos
kaszáló sziget. Ma szántó.
Mérgesd. A Zichy okmt. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Mergusd halastó. Ma nem
ismerik.
M érgesláp. A Mérges- és Homoksziget között 600 négyszögöl zsombékos láp.
Ma szántó.
M ohostó. A h atár délkeleti részén a K arászi út m ellett 20 — 25 hold halászó tó.
Emlékezés szerint csak 1 hold tisztása volt, a többi gyékényes, zsombékos rét, m it a
jószág járt m inden harm adik évben. Sok m oha volt e tóban, m elyben kis gyalommal,
varsával fogták a csukát, kárászt, cigányhalat. Ma mocsár, kevés nád terem benne.
N ag y ásv án y szig et, lásd Ásványsziget.
N agybacsósziget, lásd Bacsósziget.
N agybeketó, lásd Beketó.
Nagy bérsén у sziget, lásd Bersenysziget.
N agybékés, lásd Békés.
N agycserét. Az Ásványárok északi oldalán 7 hold partos, m agas kaszálósziget,
cseretes náddal körülvéve. A Nagycserét közepén 500—600 négyszögöl lápkaszáló
volt, am it Jósa Istv án Szabolcs vm. híres physikusa bírt 1831 előtt. Ma szántó.
N agycseréssziget, lásd Cseréssziget
N agydarvas, lásd Darvas.
N agydom bóc, lásd Dombóc.
N agyér, lásd Malomér.
N agyfejesvésze, lásd Fejesvésze.
N agyhétye, lásd Hétye.
N agykert. R égen 2 hold gyümölcsös a községházától északra. Később lucernás.
Ma szántó.
N agykeselyűs, lásd Keselyűs.
N agykolbárdsziget, lásd Kolbárdsziget.
N ag y k o lb árd tó , lásd Kolbárdtó.
N agy k u n y h ó k , lásd Kunyhók.
60
N agylapos. A h atár déli részén a Külsőmezőn a Kecskéstó tói nyugatra nagy-
területű kaszáló. Ezen folyt a Füzesér. N yugati oldalán volt Jósa P éter földje. Ma
szántó, de kaszáló is van benne.
N agylaposhát. A Füzesér oldal alatt 15 hold kaszáló volt. Ma szántó.
N agyláp. A Kusztonysziget és Kiskunyhók sziget közti 15 — 20 hold kis részben
kaszáló láp. A Hosszúuszovány két oldalán, elhúzódva nyugatra a kéki határig. Reke-
lápn&k is m ondták. Ma kaszáló, ha lehet, szántják és 60 holdat értenek alatta.
N agylésza. Egykor széles, mély ér, mely a Nagytót kötötte össze a Bersenytó-
val. K itűnő halászóhely. Rekesztették lészávai a közepén, hol legmélyebb; vétereket,
vészeket raktak le szájával a folyásnak, mivel a hal víznek megy. Sok volt a rekesz,
egyikből a másikba já rt a hal. Többször m egtörtént, hogy csak v étert raktak le lésza
nélkül és tele m ent reggelre. Ma kaszáló.
N agypecsenyéssziget, lásd Pecsenyéssziget.
N agyperesziget, lásd Petesziget.
N agypeteásása. Az 1828-i térkép a Nagybeketó északnyugati ágán tünteti fel.
Ma szántó.
N ag y rak o tty ás, lásd Rakottyás.
N agyreke, lásd Reke.
N agyrekeláp, lásd Rekeláp.
N agyrét alatt az egész Rétséget értették.
N agyrévkert, lásd Nagyrévsziget.
N agyrévsziget. A falutól északra Kisfejesvészi és Sárosrévsziget közt 20 hold
magas, az árvízből is kiemelkedő legelő. Nagyrévkertnek is m ondták a délkeleti szélén
levő kerti földet, mivel körül volt árkolva. Es Kökényesnek is nevezték, m ert az árok
p art kökénnyel volt beültetve. Elek Pálé volt, aki az 1850-es évek végén hozatott elő
ször répát és term esztett, tőle terjedt a répatermelés. Azóta szántják. Ma is szántó.
N agyréúszó. Egykor a Nagyrévkert délnyugati részétől a Nagyrévszigetbe vezető
víziét, a jószág já rt rajta. Ma szántó.
N agyrózsás, lásd Rózsás.
N agysárrévi szigetek legelője, lásd Sárosrévsziget.
N agyszőlős, lásd Szőlős.
N agytanya. A Hosszúhegy dűlőtől nyugatra a kéki határig 150 hold homokos
szántó. Emlékezés szerint nem volt tanya. Ma szántó.
N agytó. A Zichy okmt. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Nogthow halastó. Egykor
250 — 300 hold halászó tó a Várszigettől északkeletre. 200 hold tiszta síkvíz volt,
télen-nyáron gyalm olták, nyáron varsával és véterrel is halászták. 35 nagy ta n y át
húztak benne. A tanyák nevei közül m ár csak a Dombócértanyára, a Lapuvastanyára
(helytelenül K apuvas-tanyának is m ondják), a Tököstanyára, a Vaskaputanyára
és a Váraljatanyára emlékeznek. A Kapuvastanydban egy húzásra 100 szánka halat,
tiszta potykát fogtak. H alban igen gazdag tó volt, 5 — 6 kilós dévérkeszeget,
22 kilós potykát is fogtak gyakran. A potykának térdig érő gödre volt a Nagytó fene
kén, ahol cgyrakáson tanyáztak. Járóláp volt a Nagytón, am it ki is láncoltak. R ákász
tak is e tóban. Északi folyom ánya a Tölgyestó. Ma szántó és kaszáló.
N ádasér. A Nagytóh&l m ent délnek és a Nagycserés szigetet választotta el a
Kiscserés szigettől. Ma szántó.
N ád ask áty ú . Pesty H elynévtára emliti, m int nádas rétet. Ma nem ismerik.
N yírfásláp. Egykor 8—10 hold legelő a Nyomásszigetek szélében a Szabókert sziget és Mátyiszeg sziget közt. Ma szántó.
N yom ásszigetek. A községtől északnyugatra, ennek közelében, a Tisza árterén,
a következő szigeteket értették alatta: Nagyrév, Sárosrév, Hosszúsziget, Zsombékos-
sziget, Hosszúreke, Körtefásreke, Kusztonsziget, Asztalossziget, Köleshely, Csonkanyár,
Szabókert, Fejesvészi, és Hídmegett. 1863-ig örökös legelő volt. Ma szántó.
O roszgecisziget. A Kékkas és Vizeskékkas keleti részében Rófajtól nyugatra
1 hold dombos sziget. Minden harm adik évben gyenge borjúk já rtak ki oda, azért
Borjúszigetnek is m ondták. 1879 óta szántó.
O sváthlápja. A Mátyiszeg és a gégényi határ közt felnyúlt a Füzfásszegig.
30 hold nagyságú kaszáló láp volt. Ma szántó.
P aperdeje. A Székelybe vezető ú t keleti oldalán 10 hold erdő a reform átus
papok birtokában, a Lónyaycsatornátói délre. Emlékezés szerint m ár szántó volt.
Ma is az.
61
P ap k áty ú . A Székelybe vezető ú t m ellett keletről eső 2 — 3 hold kákával benőtt
m ély mocsár. M inden harm adik esztendőben, ha legelőbe kerül, a jószág leette. Ma is
mocsár, sertés járja.
P apláp. Az 1828-i térképen és P esty H elységnévtárában is lápkaszáló. Ma nem
ismerik.
P ap tav a. A Vársziget nyugati oldalán 15 — 20 hold halászó tó. 10 hold tisztása
volt, melyben 4 ta n y á t húztak. Szélein nád, kolokány nőtt. Az 1361-i okirat szerint
Mersetó néven ism erték. Ma kaszáló.
P ecsenyéshegy. A Kékkas nyugati oldalán 32 hold szélhordásos, sovány szántó
föld. B ronztárgyakat találtak itt. Ma is szántó.
P ecsenyéssziget. A Kékkaskaszáló nyugati részében m ocsárral körülvett 400
négyszögöl keskeny szántó. A lját kaszálták. Ma is szántó a m ocsár közt. Az 1828-i
térképen N agy pecsenyéssziget.
P en g ő k o csm a. Egykor a községházától keletre eső dom bon híres verekedőhely.
M a lakóhely.
P eteásása, lásd N agy peteásása.
Peteér. Term észetes ér volt, két oldala sással benőve. A Peteszigetet választotta
el a Csonkanyártól. Ma szántó.
P etesziget. A Csonkanyársziget fölött, m elytől a Peteér választotta el, 10—12
hold nagyságú kaszáló sziget. Vizes időben kétfelé szakadt, egyiket Nagypetesziget,
m ásikat Kispetesziget névvel nevezték. Tilalm as volt. Ma szántó.
P orkoláb. A Lenáztató tói délre 5 — 6 hold búzaterm ő sík terület, a Székelyi út
felé eső kis része em elkedett. Északi szélén m egy a Lónyaycsatorna. Ma szántó.
P rép o sttav a. A Zichy okm t. I. 412. 1. szerint 1333-ban Preposttaua halastó
Devecser birtokon. Ma nem ismerik.
P u sz ta k e rt a tagosítási iratokban fordul elő. Ma nem ismerik.
P u sztatelek a tagosítási iratokban fordul elő. Ma nem ismerik.
R afaj. A N em zeti Múzeum Széchényi K önyvtárában levő kataszteri felmérési
irato k közt szerepel 1853-ban. Ma nem ism erik.
R ak o tty ás. A Gellértláp északi részén, hosszan, keskenyen nyúlik el. Zichy,
okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó volt. Emlékezetre 5 hold nádfiókos, sásas,
szénát termő kaszáló a Bersenytóban, a Ülőszája előtt. H ajdan ritk án rakottyabokrok-
kal volt benőve. Ma szántó. Pesty H elységnévtárában Nagy-Rakottyás.
R a k o tty á sta n y a , lásd Bersenytó.
R av aszly u k . A Bábolylapos déli részén 10 hold szántó, k ét kis part. A Lónyay
csatorna ketté vágta. Északi része vizenyős. A Lónyaycsatornátói délre eső Bodótag-
b an van a domb, ahol rókák tanyáztak. K eleti részén van a Tölgybokorlaposa. A Ravasz
lyu k m a szántó és kaszáló.
R eke. A Oörbeszigettől délnyugatra elnyúló 3 sziget egym ás alatt. Legfelül
v a n a Körtvefásreke 1,5 hold, alatta a Nagy- vagy Hosszúreke 3 hold, legalul a Kisreke
1 hold nagyságú terület. Mind a három legelő volt, ér választotta el egymástól. Ma
szántó.
R ekelápja. A Reke szigettől északnyugatra egész a kéki határig elterülő 50 hold
jószágjárta nagy láp. Ma szántó. Lásd még Nagyláp.
R eketó. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Reketha halastó. Ma nem
ism erik.
R ekeúszó. A Nagyréttől északra a Reke szigetig tartó széles, m ély víziút, tavasz-
szal megúszta a jószág. Ma szántó.
R em etesziget. A Vársziget közelében a téli keleti irányban 400 négyszögöl kis
kaszálósziget körülvéve réttel, úgy hogy nem látszott, annyira el volt rejtve. E zért
h ív tá k Remeteszigetnek.. Ma szántó.
R égitem ető.
A m ai r. k. tem plom nál m agas dombon 6 hold terület. Ma a
tem plom áll rajta és a plébánia szőleje, kertje.
R évsziget, lásd Nagyrévsziget.
R év tó k ája. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Rewthokaya halastó
Devecser birtokon. Ma nem ismerik.
R ófaj. Porkolábtól délre, Kékkastól keletre 70 — 75 hold szántó terület. Déli
része középen m agasabb, a többi sima búzaterm ő. Ma szántó.
R ó k ak ú tlap o sa. A Hosszúhegy és Előhegy közt 25 — 30 hold vizenyős kaszáló.
D éli lapos részét szántották. K áváskút volt rajta, melynek vizét m arhaitatásra hasz
62
nálták, m ikor ugarba fordult e terület. E lapos, vizes része 1916-ban kiszáradt, am ikor
150 m ázsa halnál többet kihordtak belőle. Ma szántó, de vizes rész is van benne.
R ó k aly u k lap o sa. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik.
R ózsahegydűlő, lásd Rózsás.
R ózsás. А Тот,sótól délre esik, 52 m agyarhold terület. A Tomsóeleje m ellett a
Nagyrózsás, alatta a Kisrózsás, egy kis h ajlat választotta el egymástól. Kaszáló volt
nagyobb része. Ebben a dűlőben terült el Jósa Istv án vármegyei physikus 6 telek
utáni birtoka, a Jósarét. N yugati partos dom bját a Rózsáshegyet szántották. Tagosítás
(1862) u tán Rózsahegydűlő lett ez a határrész. Ma szántó.
R ózsáshegy. A Nemzeti Múzeum Széchényi K önyvtárában levő kataszteri
felmérési kéziratok em lítik 1853-ban. Lásd még Rózsás.
R ozstalló. A község nyugati oldala közelében 30 hold terület. Közepe (2/3 rész),
széle (1/3 rész) kaszáló volt. Ma szántó.
S áfrányosér. A megyei levéltár irataiban fordul elő. Ma nem ismerik.
Sáfrányoshegy. A megyei levéltár egyik irata említi. Ma nem ismerik.
S áfrányoslaposa. A megyei levéltár irataiban szerepel. Ma nem ismerik.
S árgacseret. A Bersenytó legészakibb sarkában és a Bersenysziget délkeleti részén
2 hold kiemelkedett, gömbölyű, kerek alakú, nádterm ő hely. Vékonyszálú, apró nádat
term ett. Ma szántó.
S árg acserettan y a, lásd Bersenytó.
S árosrét. A h atár északnyugati részén, K ék községgel határos, 20 — 25 hold
nagyságú rét volt. Ma szántó.
S árosrévsziget. A Nagyrévszigettől nyugatra, 15 — 20 hold legelő, m elytől rét
választotta el. A tagosítási iratokban Nagy-Sárrévi-szigetek legelője néven fordul elő.
Ma szántó. Valószínűleg azonos a Sárosszigettel.
Sárosrévúszó. A Nagyrévszigettől a Sárosrévszigetlg tartó víziút, a jószág já rt
rajta. Ma szántó.
Sárossziget. 10 hold szántóterület. Lásd Sárosrévsziget.
Sorkert. A beltelkek északi részén fekszik, a várhoz vezető úttól keletre. I tt
egy darab földet az ettől délre húzódó telkek birtokosai közt parcelláztak. Előbb
Sorkertnek nevezték, a név később átm ent m agára az utcára is.
Sövénysziget. A gégényi határszélen a Bersenytó délkeleti sarkánál 2 — 3 hold
kaszáló. Legmagasabb partja szántó.
Sövénytó. A Sövénysziget felett 2 — 3, sőt 10—12 hold halászóvíz volt, átnyúlt
K ék határába is. Nagysága a víz magasságától függött.
S zabókért. A Fejesvészitől északra 10 hold legelő. 1882 előtt sziget volt és a
földesuraság tulajdona. Ma az Idatanya előtti domb nyugat felől és szántóterület.
S zabókertűszója. A Fejesvészitől a Szabókertig érő víziút. Ma szántó.
S zabólápja. A Paptava északnyugati végétől a kéki határig és a Vereshídtava
közt terjedő 10 hold kaszáló-láp. Nyírfák állottak rajta. Ma szántó.
Szegényekzugja. Pesty H elységnévtárában m int rossz gabonaterm ő föld említ-
tetik. Ma nem ismerik.
Székelyiút. A község közepéből indul ki, dél irányban halad s a község déli
részén hagyja el a h atért és Székely község közepéig megy. Ma köves út.
S zénássziget. A Nagybeketó sziget és Kisdarvas sziget közt 5 — 6 hold lapos
kaszáló. Ma szántó.
S zilfáskútlaposa. A Nagylaposháttól nyugatra 2 hold vizes terület. Nem volt
állandó víz, ritkán kaszálták. Ma szántó.
Szolnoki ú t. A község délnyugati oldalától kiinduló Bogdányi útból ágazott ki
délnyugati irányban, Szolnokpuszta határába.
S zolnokpuszta, lásd Nyirbogdány községnél.
Szőlőhegy. A község keleti oldalán 30 — 35 hold homokos szántó. Volt benne
lapos, gyepes rész is. A rra m ár nem emlékeznek a mai öregek, hogy szőlő lett volna
benne. Ma déli része lakóhelyekül oszttatott ki a földreform alkalm ával.
Szőlős. Nagy- és Kisszőlős. A Bersenytó délnyugati részén a Mélyszeg m ellett
nyugatra kaszálósziget. Előbbi 6 hold, utóbbi 2 hold. A legdom bját szántották is.
Halászok tanyáztak rajta. Ma szántó.
S zőlősszigettanya, lásd Bersenytó.
Szőnye. A Bersenytó északi részében, a gégényi h atár m entén halásztanya
volt, hol gyalommal tan y át vetettek. I tt a Szőnyeparton találta 1896-ban Szabó József halász a turfa égéskor összeolvadt páncélt, m ely a Szabolcs vármegyei Jósa Múzeum
ban látható m indm áig.
T assi ú t. A község keleti végétől Berkesz, m ajd Tassra vezető ú t régen is, m a is.
T em ető m elletti k aszáló. A megyei levéltár egyik irata említi. Ma nem ismerik.
Tom só. A Domokoshegytől északnyugatra a kéki határig 50 hold területű, fele
részben szántó, felerészben kaszáló. A fölötte levő Hosszúszigettől a Bikásrét válasz
to tta el. Déli része a Nagyrózsás m ellett a Tomsóeleje. 2 hold gyékényes, fodorsásos
nádas fenék. Ma búzaterm ő hely, mely átnyúlik K ék határába is.
T om sóeleje, lásd Tomsó.
T ökössziget. A Sövénytótól északra és a Kisásványtól délre 500 — 600 négyszögöl
területű kaszáló. É r választotta el a Kisásványtól. 1880-ban szántották fel repcének.
Ma szántó.
T ö k ö stan y a, lásd Nagytó.
T ölgybokorlaposa. A Ravaszlyuk keleti részén a Bábolylaposa déli sarkánál
20 — 25 hold cserjés kaszáló, vadasfüvet, szénát term ett. Ma vizenyős kaszáló, néha
szántják.
T ölgyessziget. A Nagytó északi végén 50 — 60 hold m agasabb kaszáló, a dom brádi
határtól a Járat választotta el. Em lékezet szerint 5 — 6 szál jó erős vastag tölgyfa
állott rajta. Tavasszal jószágtilalmas volt. Ma szántó.
T ölgyestó. A Nagytó északi folyománya, 10 tan y át húztak benne, a Tölgyes
sziget m ellett nyugatra, kelet felől esik a Lapuvastava.
T ü n d érv ár, lásd Vársziget.
Ű jtem ető . A község délkeleti sarkánál, a vasúti töltésen túl 6 hold terület volt,
újabban még 4 holdat vettek hozzá.
Ű lőszája. A Nagytó bejárója az Ülőszigetbe a Bersenytó kezdeténél. Az Ülősziget-
től a В ersenyszigetig keresztül volt lészázva a vízzel egyirányban, halfogó véter lerakva.
Ü lősziget. A Nagytó és Bersenytó között a Nagylészátói délre 300 négyszögöl
kaszáló sziget. H alászkunyhó állott rajta, ahol a nagy és kis halászok tanyáztak. Ma
szántó.
V adm eggyes. A Veresföldtől délre, a székelyi határig, 30 — 32 hold erdő volt.
Később kaszáló és hasznavehetetlen gyékényes rét, kevés vizenyős szántóval. Ma
szántó.
V askapu. A Várszigettől délre m integy 50 — 60 ölnyi távolságra 4 öl széles, 20 öl
hosszú, ásott ér vezetett a rétség közt a N agy кипу hókig. A Vaskapu a Nagytó alsó
végénél volt a szigetek közt. A Nagytóban egy halásztanyát róla neveztek el. Em lé
kezet szerint kaszálták. Ma szántó.
V askaputanya, lásd Nagytó.
V ályog vető, lásd Lenáztató.
V áralatt, lásd Vársziget.
V áraljatanya, lásd Nagytó.
V árhegy, lásd Vársziget.
V ársziget. A Nagytó délnyugati szegleténél a falutól 5,5 km-re. Egykor földvár
a rétségben. Ezer lépés hosszú, 100 lépés széles term észetes homokmagaslaton. Deme-
cseri várnak is hívják. A vár kerülék alakú, 5 — 6 m m agasra em elkedik ki a sziget leg
m agasabb pontjából. Tetejének középtáját kincskeresők hom orúra vájták. Fennsík
ján ak hossza délről északnak 40 nagylépés, s 26 lépés széles. N yugati oldala egészen
m eredek, a keleti kissé lejtős. Északi és déli végét sáncárok szegélyezi. Az ezekből ki
került földtömeg egy része kifelé hányatott. Az északi, félkörben futóárok kevésbé
elmosódott, m int a déli. A keleti oldalon egy 2 magas és 1,5 m széles párkány vonul
végig. A vár fennsíkján sok téglatöredéket találni, bizonyságául, hogy itt hajdan
épület emelkedett, csakhogy ez a m agaslat sokkal régibb időből származik, m int
m ikor m ár téglákat használtak, m ert nem csak számos őskori durva cserépedény töre
dékeket, de határozottan bronzkorszakra valló edénydarabokat is találtak, továbbá
rézcsákányt és hatalm as taréjú sarkantyút. A Vár körül is hasonló tárgyak talál
hatók. (Szabolcs vm. M onographiája 397. 1.) A Vár közelében a Szőnye parton tőzeg
égéskor összeolvadt páncélinget, továbbá а X III. század végéről kétélű kardot,
2 harci fejszét őriz a Jósa Múzeum. A nép Tündérvárnak, Leányvárnak nevezi, m on
d á t fűz hozzá.
Mai öregek m ondják, hogy itt a Várszigeten volt a legtöbb szántás
vagyis
4 hold, melyből 2 kaszáló volt. H alászkunyhó állott rajta. A Vársziget laposabb részét
64
úgy m ondták, hogy Váralatt. A V ár olyan magas volt, hogy onnan 25 tornyot lehetett
megolvasni K isvárdától Nagyhalászig. Ma szántó. A részletes térképen hibásan
Várhegy.
V ártan y a. A Bersenytanyátói délnyugatra, a Várdombtól délre, 96 lakossal.
V ásároshegy. A tagosítási iratok em lítik. Ma nem ismerik.
Vejszemkalácsér. A Vaskaputól délre 50 — 60 ölre a Vársziget déli oldalához
vezetett egy 20 öles hosszú, mély ér. Rossz, posványos víziút volt, melybe a jószág is
beleveszett, nehezen lehetett rajta bemenni a várba. Télen szánkaútnak használták.
Ma szántó, egy része beleesik a szigetekre vezető útba.
V eresföld. A Vadmeggyes és Karácsonyhegy közt 150 hold szántó, mely utóbbi
ból kevés van benne. Északnyugati részén esik a Kerekrét (lásd ott). Sárgásbarna-
piros k ötött agyagtalaja búzát term ett. Ma is szántó.
V ereshídláp. A Vársziget és Vereshídsziget közt 25 — 30 hold területű láp. Fele
kaszáló volt.
V ereshídsziget. A Kolbárttótói délre a kéki határ m entén 10 hold kaszálószigeti
Dom bján kevés szántóterület volt. Ma az egész szántó.
V ereshídtava. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban Vereshíd halászó tó.
A Vereshídsziget és Szabólápja közt a kéki h atár m entén, egykor 4 — 5 hold tó, de
tisztása csak 2 — 3 hold, ahol egy tan y át húztak. N yáron halászták csak. Gyalommal
kétszer-háromszor m eghúzták, azonkívül varsával és tapogatóval fogtak benne halat.
K erülete nádas volt. Ma szántó.
V eresláp. Az 1828-i térképen a határ északkeleti sarkában egészen a dom brádi
határszélen látható. Pesty Frigyes H elynévtárában kaszálónak és nádasnak m ondja.
Ma nem ismerik.
V erestanya. A Székelyiút keleti oldalán a Borzsovátói északra, 41 lakossal.
V irághétye, lásd Hétye.
V izesér, lásd Füzesér.
V izeskékkas, lásd Kékkas.
Z ath u n a. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Devecser b irto
kon. Ma nem ismerik.
Z öldtó, lásd Zultha.
Z u lth a. A Zichy okm t. I. k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Devecser birtokon.
A nyelvészek Zöldtónak olvassák. A helybeliek nem ismerik.
Z som békossziget. A Nagyrévsziget délnyugati részén a Nyomásszigetekkel 2 hold
hosszú, keskeny legelő. Tagosítás (1862) óta m utatkozott ki. R itkás zsombék közt jó
gyep volt. Ma szántó.
Z su rk o sm ellett. A h atár északnyugati részén a Nagytó ban m utatja az 1820-i
térkép a Gyűrűssziget és a Tölgyessziget közt. Ma nem ismerik.
Yuanthokaya. Ivántókájának olvassák. Zichy okm t. I . k. 412. 1. szerint 1333-ban
halastó Devecser birtokon, de m a D om brád határában van.
Gyungusnaralia. A Zichy okm t. I . k. 412. 1. szerint 1333-ban halastó Devecser
birtokon. Ma nem ismerik.
D E M E C S E B
Középen salétrom m erő eszközök, fölötte kétfejű sas koronával. K örirata: POSSESSIO
DEM ETSER -1821 •
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése