Proto civilizáció

A történelem legrejtélyesebb elveszett bronzkori civilizációi és az úgynevezett proto-civilizációk (olyan korai társadalmak, amelyek a városiasodás küszöbén álltak, de írásbeliségük vagy államszervezetük még nem teljesedett ki) leggyakrabban az i. e. 1200 körüli bronzkori összeomláshoz, illetve az azt megelőző korai időszakokhoz köthetők. A téma kapcsán az alábbi rejtélyes, sokáig elfeledett kultúrák a legjelentősebbek: 1. Az Indus-völgyi civilizáció (Harappa-kultúra) Bár hatalmas kiterjedésű, fejlett bronzkori társadalom volt, közel 4000 évre teljesen feledésbe merült, és csak az 1920-as években fedezték fel újra a régészek. • Miért különleges? Korát megelőző, rácsos szerkezetű városrendezéssel, sajátos szennyvízelvezetéssel és monumentális víztározókkal rendelkeztek.  A rejtély: Nem maradtak fent monumentális királyszobrok vagy háborús emlékművek. Írásukat (Indus-írás) a mai napig nem sikerült megfejteni, így politikai rendszerük és bukásuk pontos oka (valószínűleg klímaváltozás és a folyók kiszáradása) rejtély. 2. A minószi és mükénéi civilizációk (Égei-tenger) A krétai minószi kultúrát a világ egyik legfejlettebb korai palotakultúrájaként tartják számon.  A rejtély: Az i. e. 12. századi összeomlás során a mükénéi és minószi központok szinte teljesen megsemmisültek. Nemcsak a városaik tűntek el, hanem az írásbeliségük is teljesen elveszett (a Lineáris B írás feledésbe merült), és a görög térség évszázadokra egy írásbeliség nélküli sötét korba süllyedt. Sokan a minószi kultúra pusztulásához kötik Atlantisz legendáját is. 3. A BMAC (Baktria–Margiana Régészeti Komplexum) Közép-Ázsiában (a mai Türkmenisztán, Üzbegisztán és Afganisztán területén) virágzott ez a hatalmas, monumentális sár tégla erődítményekből álló proto-civilizáció az i. e. 2200–1700 közötti időszakban. Erőteljes öntözéses földművelést folytattak, egyedi bronztárgyakat készítettek, de írásos emlékek híján a pontos etnikumuk és társadalmi felépítésük ismeretlen. Miért tűntek el ezek a civilizációk? A késő bronzkor végén (i. e. 1250–1150 között) egy globális rendszerszintű összeomlás söpört végig a világon. A legfrissebb kutatások szerint a bukásukat egy összetett krízis okozta: Kiváltó okok Hatásuk a társadalmakra. Megaszály és klímaváltozás Évtizedekig tartó szárazság, amely éhínséghez és a mezőgazdaság összeomlásához vezetett. A "Tengeri népek" inváziója Rejtélyes eredetű, részben klímamenekült, részben hódító csoportok, akik megsemmisítették a part menti városokat. Kereskedelmi láncok megszakadása. A bronz előállításához szükséges réz- és ónellátás leállt, ami megbénította a gazdaságot és a hadviselést. Ez a hirtelen pusztulás okozta, hogy a korábban virágzó, bonyolult kereskedelmi hálózatokat fenntartó birodalmak és proto-városok néhány évtized alatt rommá váltak, és nevüket sokszor csak a modern régészet ásta elő a feledés homályából. Mivel az írásbeliség még nem volt elég kifinomult, elvesztek ezek az ismeretek. Renfeteg felfedezés veszett el, és kellett újra feltallálni. Olyan civilizáció és kúltúrák vesztek el az idő homokviharában, amik évszázadokkal vihették volna előbbre az embereiséget. Gondoljunk csak az alexandriai könyvtár az ókori Alexandria királyi negyedében működő, a Ptolemaiosz-dinasztia által támogatott könyvgyűjtemény volt, amely szorosan kapcsolódott a Muszeion nevű tudósközösséghez és kutatóintézményhez. A Muszeion a múzsáknak szentelt, királyi patronátus alatt álló tudományos intézmény volt; a könyvtár ennek gyűjteményi és szöveggondozói központjaként működött, de nem azonosítható vele teljesen. A könyvtár az i. e. 3. század első felében jött létre.  Az ókor legjelentősebb, elpusztult vagy megsemmisült könyvtárai és archívumai: https://www.youtube.com/watch?v=gudJH3eE0_Y

1. Alexandriai Könyvtár (Egyiptom)

• Helyszín: Alexandria, Egyiptom (a Ptolemaiosz-dinasztia korában, i. e. 300 körül alapítva)

• Gyűjtemény: Az ókori világ legnagyobb tudástára, amely akár 400 000–700 000 papirusztekercset is őrizhetett. Filozófiai, csillagászati, orvosi és történelmi műveket gyűjtöttek össze.

• Pusztulása: Nem egyetlen katasztrófa okozta, hanem több lépcsőben semmisült meg: részben i. e. 48-ban Julius Caesar idején kapott lángra, majd a későbbi római polgárháborúk és a 7. századi arab hódítás idején végleg tönkrement.

2. Assurbanipál könyvtára (Ninive)

• Helyszín: Ninive, az Újasszír Birodalom fővárosa (ma Irak területén)

• Gyűjtemény: Több mint 30 000 agyagtábla és töredék ékírással. Itt találták meg többek között a Gilgames-eposzt, valamint vallási és közigazgatási szövegeket.

• Pusztulása: I. e. 612-ben az ellenséges seregek (babilóniaiak és médek) megostromolták és felgyújtották Ninivét. A tűz azonban megkeményítette a legtöbb agyagtáblát, így azok részben megmaradtak az utókornak, és ma a British Museum gyűjteményében láthatók.

3. Eblai Királyi Könyvtár (Szíria)

• Helyszín: Ebla, Észak-Szíria (i. e. 2500–2250 között)

• Gyűjtemény: Körülbelül 17 000 agyagtábla és töredék (sumér és eblai nyelven), amelyek főként gazdasági, jogi és kétnyelvű szótári anyagokat tartalmaztak. Ez a világ egyik legrégebben feltárt könyvtára.

• Pusztulása: I. e. 2300 körül az akkádtól származó hódítók felgyújtották a palotát és a könyvtárat.

4. Konstantinápolyi Birodalmi Könyvtár

• Helyszín: Konstantinápoly (Bizánci Birodalom)

• Gyűjtemény: A klasszikus görög és római irodalom felbecsülhetetlen értékű kéziratainak utolsó nagy gyűjtőhelye.

• Pusztulása: 1204-ben a negyedik keresztes háború során a várost kifosztották, és a könyvtár jelentős része tönkrement vagy elpusztult. Az agyagtábla csak eltörött, de a sok milliónyi papirusz elégett, és vele veszett oda több ezer év tudása.