Mit tudunk a kibernetikáról?

A kibernetika nem más mint élő szervezet és gép kooperációja, irányítás, információfeldolgozás, rendszerek közös vonásait, az ezekben lejátszódó folyamatokat és ezek analíziséhez és szintéziséhez szükséges módszereket vizsgálja. Az információ továbbításának és feldolgozásának általános tudománya, ami az irányítási folyamatokat és az információfeldolgozást leíró speciális módszereket algoritmusokat, ezen belül az algoritmusok megalkotási módszereit, azok szerkezetét, az algoritmusokon végrehajtható átalakításokat vizsgálja. A meghatározások közötti látszólagos eltérések oka a kibernetika tárgyainak különböző külső megjelenési formája lehet. A módszerek elég általánosak ahhoz, hogy eredményei széles szakterületen használhatók legyenek. A híradástechnikán kívül felhasználható a biológia, nyelvészet, szabályozástechnika, orvostudomány,az élő szervezetben lejátszódó folyamatok matematikai vizsgálatában egyaránt. Matematikai eszközökkel dolgozó tudomány, fontosabb részterületei: információelmélet, automataelmélet, programozáselmélet, formális matematikai nyelvek elmélete, alakfelismerés, kódrendszerek elméleti problémái, nagy szabályozási és automatizálási rendszerek optimális irányításának elmélete. Módszerei különösen abban az esetben használhatók eredményesen, ha nagy mennyiségű információ átvitelét, feldolgozását, átalakítását kell megvalósítani. Ha az információ diszkrét formában adott a feldolgozás, átvitel, átalakítás könnyen leírható általános alakban (algoritmizálható), az absztrakt formában megfogalmazott problémák közös jellemzői egységes matematikai módszerekkel kezelhetők. A kibernetikai kutatások legfontosabb eszköze a miniatürizált digitális számítógép. Jelenlegi kutatási területe a korábbi műszaki vonatkozású feladatokról inkább az élő szervezet információátviteli, -feldolgozási, -tárolási és a különböző nyelvészeti, közgazdasági, vezetéstudományi feladatokra irányul. A számítógépek mérete egy köbmilliméterre csökkent, ezáltal akár az élő emberi szervezetbe való beültetésre is lehetséges, mint a XXI. századi Scifi filmekben. Mostmár valóban utaztathatjuk a szondákat az erekben, így a betegek diagnosztikai ellenőrzésére is jól használható. A töltése elektromágneses sugárzással megoldható, vagy napelemmel és az adatátvitelhez wifit használhatunk. Ha felakarjuk tölteni, csak rá kell világítani és már töltődik is. A kutatók a rádióadó antennáját CMOS technológiával rakják össze, így elektromos frekvenciával lehet kontrolálni, sőt nem szükséges a géphez időzítő vagy frekvenciaválasztó kristály, ami további méretcsökkenést eredményez. A miniatűr csoda egy harmadik generációs Phoenix processzorral van ellátva aminek fogyasztása mindössze 5,3 nanowatt. A miniatűrizálás paradigmaváltást eredményez a hozzá szervesen kapcsolódó határtudományokban is. Kissebbek lesznek azok az eszközök amik ilyen technológiát használnak. Ilyen a mini GPS.amivel embereket, állatokat, autókat értékes eszközöket láthatunk el ennek köszönhetően, a műholdas kapcsolattal könnyedén nyomon követhetjük a számunkra fontos személyeket gyerekek időseket kedvenc állatainkat vagy számunkra fontos értékes használati tárgyakat. A flottamenedzsmentben rejlő nyomkövetési lehetőségeket akár a hadsereg is képes hasznosítani, a hírszerzésről nem is beszélve. Átalakul az érintő képernyő is amiket már megszoktuk hiszen a PDA-n vagy PNA(GPS)-kban,digitális fényképezőgépekben, tábla PC-ben, noteszgépben asztali „one in all” számítógépekben,Palm Preb-ben, MP4-ek-ben, nettop-ban, notebookba, de tuch padokban okos telefonokban is használjuk. Az újabb operációsrendszerek már támogatják ezeket a technológiákat. Az érintésre érzékeny felületet többféleképpen is ki lehet alakítani.Egyik ilyen módszer a viszonylag olcsó rezisztív technológia. A rezisztív felület két eltérő tulajdonságú rétegből áll, amelyek között rést találunk. Ha megérintjük a felületet, a két réteg között megváltozik az elektromos töltések aránya. A számítógép egy bizonyos küszöbérték fölött érzékeli az érintést és kiszámolja a mozgás helyét és irányát. Itt a felület már nem merev, hanem plasztikus. Nem igényel beviteli eszközt, akár ujjainkkal is használhatjuk. Sajnos csak egy ponton érinthetjük egyszerre, a felület fényáteresztő képessége miatt fénynek háttal célszerű használni. A kapacitív módszernél szilárd üveg vagy műanyag a felület, de alatta egy rácsos szerkezetű vezető réteget helyeznek el, így egy elektromos mezőt hoznak létre. Ujjainkkal közeledve a mezőhöz, elektromos zavart keltünk azzal hogy elvezetjük a töltést, ezt érzékeli a számítógép, és dolgozza fel megállapítva az érintés pontos helyét. Itt már egyszerre több ponton is érinthetjük a mezőt ezt nevezik multitouch-nak. Az optikai elven működő infra érzékelős érintőképernyők esetében megszakítjuk a fény útját. A Frustrated Total Internal Reflection technológia alkalmazása esetében a visszatükröződő fényt érzékeli a számítógép, így ez már nagyon sok érintési pontot tud egyszerre kezelni. Másik felfedezés a robot kéz és a robot láb, ami szintén a kibernetika egyik nagy vívmánya. A nem túl távoli jövőben az emberek testrészeit szerveit beépített robotokkal váltják fel. Az agyhoz csatlakozó valamennyi kiszolgáló szerv kiváltható mesterséges inteligenciával vezérelt eszközökkel. Pécsen az agyiidegek stimulálására alkalmaznak elektromos eszközöket, (pacemeaker) ezáltal serkentik bizonyos idegpályák működését, amik izom mozgásokat keltenek olyan területeken, ahol a vezérlést végző idegpálya sérült. Csodálatos eredményeket érnek el,a betegek életminősége megváltozik, a mozgáskordináció, a tartásjavítás, az epilepszia és más neurológiai probléma esetén. A kibernetika az élet valamennyi területén teretnyert és létjogosultsága mamár nem kérdőjelezhető meg.

Irodalom:

http://portal.acm.org/citation.cfm?id=1095034.1095054(2010)
http://www.stangl.eu/psychologie/definition/Kybernetik.shtml(2011)
Kybernetik in philosophischer Sicht Georg Klaus (Szerző)(2011)
http://www.techkyb.de/(2010)

Mai idézet: "...Donec eris felix, multos numerabis amicos, tempora si fuerint nubila, solus eris..."