Kedves hallgatóim! Logika dilemmák tucatjai láttak napvilágot, úgy osztották érte a Nobel díjat mint a fagyis a gombócokat. Az emberiség miért nem találta eddig a földönkívüli civilizációk nyomát, amikor a Nap fiatalabb, mint a galaxisunkban található sok csillag . A fejlettebb civilizációknak kellett volna megjelenniük a régebbi bolygórendszerek között, és nyomokat kellett hagyniuk. Csak újabb kérdéseket vetnek fel az okoskodó tudósok. „Ha földönkívüli civilizációk léteznének, képviselőiknek már velünk kellene lenniük. Hol vannak akkor? " Előfordulhat, hogy egy technológiailag fejlett civilizáció megjelenésének valószínűsége nagyon alacsony, ezért egy akkora univerzumra van szükségünk, hogy esélye legyen egyszer (de sokkal kevésbé valószínű kétszer) bekövetkezni.); Előfordulhat, hogy földönkívüliek is léteznek, de egy vagy másik okból a csillagközi kommunikáció és az utazás lehetetlen vagy nem tekinthető kívánatosnak; Az élet másutt is létezhet, de olyan helyeken, amelyek nehezen észlelhetők - például a hidrotermikus szellőzőnyílások köré szerveződött jégréteg által védett óceánokban ; Végül előfordulhat, hogy földönkívüliek léteznek és látogatnak el hozzánk, de a jelenlegi technikai eszközökkel nem észlelhető módon. Az áltudományos okoskodások az antropo -centrizmuson alapulnak , vagyis egy olyan érvelésen, amely a valóságot az egyetlen emberi perspektíván keresztül éri fel, ezen érvelés szűkössége megakadályozná a földönkívüli élet kérdésének megoldását. A statisztikai eszközök (például a Drake-egyenlet ) megkísérelték tudományos formába önteni. Más megközelítések (például az evolúció elmélete , az ökológia vagy a számítógépes szimuláció ) kiszélesítették a reflexió alapját. De még mindig nincs konszenzus a kérdésben. Enriko Fermi, Teller Edward és Szilárd Leó és még sokan mások foglalkoztak a témával. Az ostoba és beképzelt emberiség azt állítja magáról hogy "Mi vagyunk az egyetlen intelligens és technológiailag fejlett civilizáció az Univerzumban? " "Ha léteznek idegenek, akkor hol vannak? " A paradoxon tehát a következő: ha feltételezzük a földönkívüli élet létét, annak már nyilvánvalóan meg kellett volna nyilvánulnia, ennek ellenére nem figyelünk meg cáfolhatatlan nyomát. Fermi a paradoxon premisszáinak feltevésével zárja le a nevét: ha földönkívüli civilizációk léteznek, akkor a logika szerint ez a jelenség már előfordult, sőt sokszor; ezért számításai alapján a Földet már régen, sőt azóta többször meg kellett volna látogatni. Mivel ez az időkeret kicsi a Tejút korához képest , az a tény, hogy a Földet nem gyarmatosították, azt jelenti, hogy nincs földönkívüli civilizáció. Csend van egyedül vagyunk, félünk ezért elképzelünk magunknak ufókat, hogy bele ne őrüljünk a magányba, mint Robinson Pénteket. Egyedül vagyunk - e, vagy lehetnek az aszteroidaövben? lehet hogy a földönkívüliek rejtve maradnak a Naprendszer kisbolygóövében , anélkül, hogy beavatkoznának civilizációnkba. „Enrico Fermi felismerte, hogy bármely civilizáció, amely rendelkezik rakétatechnológiával és megfelelő mennyiségű ösztönzéssel, igen gyorsan gyarmatosíthatja az egész galaxist” Egy kellően fejlett civilizáció nem is törekszik a támadásra a galaxisban, meglepő lenne, ha nem indítanának von Neumann-szondát . A Fermi-paradoxon arra a kérdésre keresi a választ, hogy hol lehetnek az idegenek. Az elképzelések szerint mivel a Naprendszer csupán 4,5 milliárd éves, sokkal fiatalabb, mint a világegyetem többi része, melyek körülbelül 13,8 milliárd éves, a Földet már meg kellett volna látogatniuk az idegeneknek. megoldásokat. "Ha ugyanaz az erő, ugyanaz a természet megmarad annak érdekében, hogy ezeket az elemeket ugyanazon helyeken minden helyre összegyűjthessük. Ha el akarja rendelni, hogy a mi világunkon gyűltek össze, akkor el kell ismernie, hogy az űr más régióiban vannak más földek, mint a miénk, és az emberek és más fajok primitív fajok. " "Hol vannak?" " miért nincsenek itt? " Vannak bolygók más csillagok körül , hogy földönkívüli civilizáció biztosan bölcsebb és idősebb, mint a miénk biztosan létezik, de nem hajlandók zavarják a történelem, hogy ne nyomja meg bennünket a pusztulástól. "Ez tehát a paradoxon: minden logikánk, minden anti-izocentrizmusunk biztosítja, hogy nem vagyunk egyedülállóak - ott kell lenniük. És mégsem látjuk őket. "és arra a következtetésre jutott, hogy az emberiség az egyetlen intelligens civilizáció a galaxisban. A megfigyelések szerint jelenleg a Földön nincsenek a világűrből érkező intelligens lények. „Ez a tény leginkább azzal a hipotézissel magyarázható, hogy nincsenek más fejlett civilizációk a galaxisunkban” már több mint 4500 exobolygó létezését igazolták. A vizsgálatok fő célja az, hogy megértsük, milyen gyakran alakulnak ki kőzetbolygók a szülőcsillag lakhatósági zónájában. A feltevések alapján rengeteg lakható terület van a világegyetemben. Minden ötödik napszerű csillagnál egy nagyjából Föld méretű bolygó kering a lakhatósági zónában. A csillagászok több olyan bolygót is találtak, ami a vörös törpék körül kering a lakhatósági zónán belül, az azonban nem világos, hogy ezek a bolygók pontosan mennyire lakhatók. A tudósok szerint további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy jobban megértsük ezeket a csillagokat és az élet fennmaradásának a képességét körülöttük. A Fermi-paradoxon megoldásához azonban nem elég azt tudni, hogy milyen gyakran alakulhat ki élet idegen bolygókon, fontos szempont például az is, hogy a feltételes idegen intelligencia képes-e felvenni a kapcsolatot más intelligens életformákkal. Az is lehet, hogy az intelligens idegenek hallgatnak, mert attól tartanak, hogy a kozmikus szomszédokkal való kapcsolatfelvétel a saját leigázásukat vagy megsemmisülésüket vonhatja maga után. Lehet hogy az emberiségnek nem kellene aktívan hirdetnie a jelenlétét. Amint látjuk megint nem oldottuk meg a problémát, inkább újabb kérdések merültek fel. Lehet hogy ők értelmes lényeket keresnek, aminek mi nem tudunk megfelelni. Persze ufók nincsenek, de a kormányok a titkos katonai projekteket e-mögé rejtik, fenntartva az ufó őrületet a közvéleményben...
A sebesség nem növelhető a végtelenségig az emberi test nem alkalmas rá. A "G" a gravitáció szóból származik; ez a Föld tömegvonzása, mely mindannyiunkra hat, értéke tengerszinten 9.81 m/s2 (értékadásnál, képletben "g" használatos). Utóbbi felel meg 1G-nek, ekkor testtömegünk pont annyi, mint amit otthon, közönséges személymérlegünkről leolvashatunk. A látás pillanatnyi teljes elvesztésével jár 5G terhelés. Ennél az értéknél egy 70 kg-os embert csaknem 330 kg-nak megfelelő erő szorítja a pilótaülésbe. A manőver, illetve az erőhatás iránya persze lehet olyan is, hogy a pilóta elveszíteni érzi testsúlyát, pillanatokra akár súlytalansághoz közeli állapotba kerülhet. Ekkor a "G" negatív előjelet kap. Utóbbi kisebb mértékű (ez a G-mérők beosztásán is látszik: általában -4, -6-tól +8, +12-ig terjedő skálázást láthatunk rajtuk), de a megfigyelések szerint a bemutatók során annál jobban reprezentál, hiszen a teljes repülőidő kb. 50%-ára a negatív tartományba eső értékek jellemzők. A G-hatások alapvetően az érrendszerben lévő véreloszlást változtatják meg. Minél nagyobb G-hatás éri a pilótát, annál jelentősebb ez a változás, annál nagyobb terhelés szorongatja valahol a véredények falát. A látás elszürkülése 4G terhelés körül kezdődik, 4.7G körül a látótér a retina megfelelő vérellátásának súlyosbodó zavara miatt már elfeketedhet (blackout). Ekkor a pilóta még tudatánál van, de az agy elégtelen vérátáramlása okán már a mozgáskoordinációja is akadozhat. 5.4-5.5G terhelésnél eszméletvesztés következhet be, mely akár másodpercekig eltarthat, a feleszmélés utáni megfelelő tájékozódóképesség visszanyeréséhez szükséges időről már nem is beszélve. A műrepülés során a pilótákra ható erők dinamikusan változnak, széles skálán, negatív és pozitív tartományban oszlik el az összterhelés, extrém G-hatásnak hosszú ideig nincsenek kitéve, az ilyet nyilvánvalóan – saját érdekükben – el is kerülik. Ki gondolná, hogy a repülőgép orrirányú, hosszú szabadesésből történő felhúzásánál (pull up) pl. egészen elképesztő terhelést kell elviselni, szerencsére csak pillanatokig. Ekkor egy 75 kg-os ember háromnegyed tonnányi tömeggel préselődhet az ülésbe. El lehet képzelni, mit kell kibirnia az ideg- és érzékszervrendszerek mellett a passzív és aktív mozgásszervrendszernek, a nyaknak, gerincnek, izületeknek és az ezeket áthidaló, stabilizáló, illetve működésben tartó izmoknak. Negatív G esetén vértolulás jelentkezik a fej-nyaki régióban, legegyszerűbb esetben fellép a "redout" effektus – a pilóta vörösen lát, a szem erei tágulnak, az arc is kipirul, fejfájás jelentkezhet. A vértolulás a mellkasban is pangást okoz, ez akár arritmiát, azaz ritmusvesztett szívműködést eredményezhet, enyhébb esetben csak a szívösszehúzódások frekvenciájának rövid ideig tartó, de számottevő csökkenésével (bradycardia). Az időfaktor több tekintetben is fontos. Nem csak a behatás időtartamára vonatkozóan, hanem a dinamikát, az erőhatások változását illetően is: ha a szélsőértékek távol vannak, és mindkettőt rövid időn belül tapasztalja meg a pilóta, az több veszélyt rejt magában (például egy vertikális nyolcasban -5G-től +5G-ig, 10-15 mp-en belül). A G-hatások tűrése egyénenként más és más. A már fentebb leírtak átlagértékek, melyektől jelentős eltéréseket is tapasztalhatunk. A műrepülő pilóták magától értetődően a legellenállóbbak, hiszen az egyedi adottságok mellett a tűrőképesség fejleszthető. Nem szegődik hozzájuk a blackout jelenség akár 7G-nél sem, a pillanatnyi eszméletvesztés pedig csak 8.5-9G körül vagy ezen érték felett lép fel náluk, de ez végzetes lehet. Aki már repült az tudja, hogy betegen igen kellemetlen, ellenjavallt vagy egyenesen tilos akár még egy kényelmes, öreguras utasszállító repülőgépre is felszállni. Kisebb, banális fertőzések is csökkentik a G-hatásokkal szembeni tűrőképességet, de hasonló hátrányt okoz az alacsony, ritkábban a magas vérnyomás, különféle gyógyszerek szedése, idegi stressz, túl hosszúra nyúlt álló vagy ülő tevékenység, vagy éppen egy megelőző, túlzott napozás. A "grayout" jelenségnél a színek kimosódnak, a látótér elszürkül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése