Olcsó fűtés de hogyan?

A 54 °F (farenheit) hőmérséklet körülbelül 12,2 °C-nak felel meg. A föld alatt a hőmérséklet folyamatosan emelkedik egy bizonyos mélység után, de az egyes helyszínek között is jelentős eltérések lehetnek. A föld hőmérséklete a felszíntől lefelé haladva különböző mértékben emelkedik, és ez függ a földrajzi helytől, a helyi geológiai viszonyoktól, valamint az évszakoktól is. Az úgynevezett geotermikus gradiens (vagyis a hőmérséklet emelkedésének üteme) általában 25-30 °C minden kilométerenként, de ez változhat. Ez azt jelenti, hogy egy nagyjából 12,2 °C-os hőmérséklet elérése a föld alatt számítások szerint 400-500 méter mélység körül lehet, ha a szokásos geotermikus gradienset vesszük alapul.

Azonban ez csak egy hozzávetőleges becslés, mivel a tényleges mélység attól függ, hogy hol van a kérdéses terület. Ha konkrét helyszínre vagy országra gondolsz, akkor a pontos hőmérsékletre vonatkozó adatokat, valamint a geotermikus gradiens mértékét is figyelembe kell venni, hogy jobban meghatározhassuk ezt a mélységet. Nyíregyházán (és általában Magyarországon) a talaj hőmérséklete kb. 10–11 °C körül állandósul, mert ez nagyjából az éves átlaghőmérséklet. 

 kb. 10–15 méter mélységben van mindig ~10 °C körüli hőmérséklet. Tehát 1–2 m mélyen még erősen érezhető az évszakok hatása 5 m alatt már kicsi az ingadozás 10–15 m alatt a hőmérséklet gyakorlatilag állandó, és megegyezik az éves átlaggal (~10 °C) Ezért használják ezt a mélységet pincéknél, borospincéknél, földhő-hasznosításnál A pontos érték függ a talaj típusától (homokos Nyírség!), talajvíztől és árnyékolástól, de Nyíregyházán a 12 m körüli mélység már biztonságos 10 °C-ot ad egész évben.

✔ Homokos talaj – gyors hőátadás

✔ Sekélyen is stabil ~10–11 °C

✔ Magas talajvíz a Nyírségben sok helyen → még jobb hatásfok

✔ Ideális talajszondás vagy víz–víz hőszivattyúhoz

120 m² átlagos szigetelésű ház

Gázfűtés

Éves költség: 350–450 ezer Ft

Földhő + hőszivattyú

Villanyköltség: 140–220 ezer Ft / év

 Éves megtakarítás:

 200–250 ezer Ft

Megtakarítás aránya rendszerenként

Talajszondás hőszivattyú: 50–65%

Víz–víz (kút-kút): akár 60–70%

Levegős hőszivattyú: csak 30–40% (Nyíregyházán kevésbé ideális)

Mikor a legnagyobb a spórolás?

Padlófűtés + földhő  Jó szigetelés

Napelemmel kombinálva → fűtésköltség közel 0 Ft

Őszinte, takarékos tanács

Kút-kút rendszer sokszor olcsóbb, mint mély szonda

Állami / EU-s pályázatokkal a megtérülés 5–7 év A talajvíz üzemű hőszivattyú a talajvízben tárolt  energiát hasznosítja az épület fűtési rendszerében.

A talajvizet a rendszer nagyságának megfelelően egy vagy több fúrt kúton keresztül szivattyúzási munka befektetésével juttatjuk a hőcserélőhöz, ahonnan a víz hőenergiáját kinyerve a lehűlt vizet egy másik fúrt kútba, vagy egy természetes befogadóba (tóba vagy folyóba) juttatjuk. A talajvíz állandó hőmérséklete (7-12°C) és jó hővezető képessége révén ideális hőforrás, azonban kémiai összetétele, a lebegő szennyeződések miatt a hőszivattyúk többségére garanciális okok miatt csak egy közbeiktatott fűtőkörön keresztül köthető. A közbeiktatott fűtőkör a dupla hőcsere miatt a hőszivattyú teljesítménycsökkenését és többlet szivattyúzási munkát igényel.

Talajvizes hőszivattyús rendszer kialakítása összetett tervezői és kivitelezői munkát igényel. A rendszer kialakításánál figyelembe kell venni a talajvíz mennyiségét, hőmérsékletét és összetételét és ezek alapján lehet az épületgépészeti elemeket az adott rendszerhez kiválasztani. A hőszivattyú pontos illesztése csak a talajvíz folyamatos mennyiségének és a méretezési időszakban kialakuló hőmérsékletének figyelembe vételével lehetséges. Ehhez a kút fúrása után huzamos üzem mellett ellenőrző méréseket kell végrehajtani és a hőszivattyút valamint a többi épületgépészeti berendezést a mérések eredménye alapján kell kiválasztani. További figyelmet és méretezést igényel a nyerő és szikkasztó kutak elhelyezése. Az elhelyezésnél el kell kerülni a termikus rövidzárat, figyelembe kell venni a talajvíz áramlásának irányát. A rendszer üzemeltetési költségét és ezzel együtt az energetikai hatékonyságot jelentősen befolyásolja a kút mélysége ugyanis túl mélyen található vízréteg esetén jelentősen növekednek a szivattyúzási költségek. A hőszivattyús rendszer kialakításánál másik fontos szempont, hogy a hőcserélő elfagyásának veszélye miatt a talajvizet nem hűthetjük egy bizonyos hőmérséklet alá. A talajvíz kutak fúrásához vízjogi engedély szükséges. Átlagosan 4-6 [kW] hő nyerhető 1 m3/h vízáramból.

Talajvizes hőszivattyús rendszer előnyei:

viszonylag magas és állandó talajvíz hőmérséklet, azaz kedvező COP érték érhető el független a külső hőmérséklet ingadozásától lehetőséget nyújt passzív hűtésre Talajvizes hőszivattyús rendszer hátrányai: 

vízmennyiség és így a kinyerhető hőmennyiség csak próba furással határozható meg nem minden esetben lehetséges a fúrás, túl mélyen lehet a talajvíz a víz megfelelő elvezetése, szikkasztása sokszor akadályokba ütközik többlet szivattyúzási munka keletkezik a közbeiktatott fűtőkör miatt alacsony hőmérsékletű és így kis hőfoklépcsőjű fűtési rendszereknél alkalmazható a kis hőfoklépcső miatt többlet beruházási költség jelentkezik a nagyobb cső és szerelvényméretek miatt... 

Kell 2 kút (termelő + visszasajtoló), keringető szivattyúk és szerelvények, hőszivattyú (víz-víz típus)

vezérlés, puffertartály, csövezés, beüzemelés, tervezés, engedélyezés, min 5 millió!