About the most advanced civilization on earth...

The that honeybee colonies represent Earth's most advanced civilization due to their superorganism structure, complex communication via dances, and essential role in pollination, surpassing humans whom it deems self-destructive.  Bee colonies exhibit sociality with sophisticated division of labor—queens for reproduction, workers for foraging and nursing, and guards for defense—making them highly efficient superorganisms stable over evolutionary timescales. The dance precisely conveys food source direction and distance, functioning as a symbolic language interpretable even by ufo. 

Miért nem az embert választották? A méhek kolóniája a legösszetettebb és legstabilabb szuperorganizmus a Földön, ezért vizsgálják őket az ufók. Az evolúció fennmaradásának szempontjából egy idegen civilizáció számára praktikus lehet egy ilyen rendszerrel felvenni a kapcsolatot tapasztalatszerzés céljából. A méhek komplex társadalmi struktúrával rendelkeznek, amelyekben látható módon megjelenik a koordináció, kommunikáció és együttműködés. A kolónia viselkedésének szabályszerűségei és a túlélésért hozott közös döntések például jó alapot szolgáltathatnak arra, hogy egy idegen intelligencia megértse a kooperáció evolúciós előnyeit. Méhek egymás közötti táncmozdulatokkal kommunikálnak, ami már egyfajta „nyelvként” értelmezhető, ezért az idegenek számára is értelmezhető és tanulmányozható lehet egy kommunikációs forma. természetesen az is elképzelhető, hogy az idegenek a méhek társadalmát tekintenék az evolúció csúcsának, hiszen minden attól függ, milyen fajta kapcsolatot vagy megértést szeretnének kialakítani a földi élettel. Ez alapján nagyon is logikus, hogy a méhek kolóniáit választanák kommunikációs vagy tanulmányozási célra.A méhek szuperorganizmus-szerű társadalma elképesztően hatékony, kooperatív és evolúciósan sikeres. Összetett kommunikációjuk (pl. tánc nyelv) és a kollektív túlélés érdekében végzett munkájuk nélkülözhetetlen a növények beporzásához, a földi ökoszisztéma fenntartásához, míg az emberi faj sok önpusztító tendenciával bír, és gyakran nehézségeket okoz a fenntartható együttélés során. Ha az ufók evolúciós “szemmel” néznék a világot, előfordulhat, hogy a szuperorganizmusokra – mint a méhek kolóniája – nagyobb figyelmet fordítanának, hiszen azok hosszú távon stabil és összetett rendszerek. Ha ufók léteznek és ellátogatnak a földre, nem az emberi fajjal fogják felvenni a kapcsolatot, mert az ember csak egy olyan önpusztító faj mint a dinoszauruszok, és hamarosan kipusztul. A méhekkel fogják felvenni a kapcsolatot, (vagy vették fel már régen) mert minden kitételben felülmúlják a többi fajt. A méhek közösségének szerveződése és kommunikációja évezredek óta fejlődik. A méhek bonyolult rendszere egy valódi szuperorganizmus, ami magas fokú specializációval rendelkező egyedek összefogásának köszönhetően biztosítják a kollektív lény túlélését és szaporodását. Az emberi test is szuperorganizmus csak önpusztító ezért selejt az evolúció számára. A másodikok a hangyák.  A hangyák által épített telepek, a méhek által előállított méz – ezek a példák kiemelik a szuperorganizmusok működésének rendkívüli jelenségét. A szuperorganizmusok társadalmi struktúrák, amelyeket olyan egyedek alkotnak, akik számára a kollektív érdek előbbre való, mint a saját reprodukciós képességük. Ez a fogalom kihívást jelent a hagyományos egyediség és szaporodás fogalmával szemben. A továbbiakban nézzük meg a földi szuperorganizmusokat, amelyeket a hangyák, termeszek és bizonyos méhkolóniák képviselnek. Ezek a társadalmak olyan fejlett munkamegosztásokat mutatnak, hogy az egyedi tagok már nem reprodukálják magukat önállóan, hanem a kolónia szaporodásához járulnak hozzá. Az ilyen összetett társadalmi rendszerek kollektív viselkedése és az összetett társadalmi struktúrák mechanizmusába koordinált mechanizmus. A méhek vagy a hangyák munkamegosztása, a termeszek építőmunkája vagy a méhek mézgyártása, bonyolult összetett működés eredményei. A munkamegosztás bonyolultsága a szuperorganizmus társadalmakban hatékony erőforrás-allokációt és feladatvégzést biztosít. A méhek társadalmi struktúrája lenyűgöző példája a szervezett együttműködésnek és munkamegosztásnak. A kaptárban számos méhfajta található, minden egyes feladatot kijelölve és hatékonyan végrehajtva. A királynő méh a kaptár központja és szaporodási egysége. Ő felelős az utódok számáért és a folyamatos tojásrakásért. A kaptárban a legtöbben a dolgozó méhek vannak, és számos feladatot látnak el, mint például a méz gyűjtése, a kaptár felmelegítése vagy éppen a kikelt lárvák táplálása. A harcos méhek a kaptár védelméért felelősek, míg a herék a szaporodási feladatokban vesznek részt. A méhek kommunikációja rendkívül kifinomult és hatékony. A legtöbb információt úgynevezett táncnyelvek, vagy másképp, méhtánc segítségével közlik egymással. A méhtánc alapján a munkás méhek pontosan meg tudják határozni, hogy milyen távolságra és irányba található a virágmező, ahonnan nektárt kell gyűjteniük. A táncokat a méhek a méhkasban járják el, és a többi méh figyeli és értelmezi. Két fő típusa van. Az egyik körkörös méhtánc, amivel azt tudatják, hogy a méhlegelő a méhkas közelében található (kb. 50 méteres távolságban). A tánc során a hírvivő méh körbe-körbe mozog a testtengelye körül. A tánc sebessége és időtartama mutatja a virágmező távolságát. A másik jellemző tánc a szögletes méhtánc, ha a méhlegelő távolabb van (több száz méterre). Ebben a táncban a méh egyenes vonalban mozog, majd oldalra fordul, és újra egyenesen megy. A szögletes tánc iránya a méhlegelő irányát mutatja. A táncok során a méhek a testükkel és a lábaikkal rezegnek, és a méhlegelő távolságát és irányát kódolják a mozgásukba. A táncnyelv segítségével a méhek hatékonyan tájékoztatják egymást a virágokról, a vízforrásokról és más fontos helyekről. Ezen kívül számos más kommunikációs módszer is létezik a kaptárban, amelyek segítik a hatékony információáramlást és szerveződést. A méhek fontos szerepet játszanak a környezetünkben és az életünkben. Nem csupán a méz készítésére szolgálnak, hanem az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában is fontos szerepet töltenek be. Ők felelnek többek között a beporzásért, amely elengedhetetlen a növények megtermékenyüléséhez és a természetes élőhelyek sokféleségének fenntartásához. A beporzás hiánya a növények kipusztulásához vezetne, tehát ők a földi lét alapjai. Az ökoszisztéma a méhek populációja nélkül összeomlik és az élet megszűnik a földön. A méhek legnagyobb ellensége az emberi faj, mert a növényvédő szerek és más vegyszerek használatával veszélyezteti fennmaradásukat. . Ezek a vegyszerek káros hatással lehetnek a méhek életciklusára, beleértve a beporzást és az ivadékok fejlődését. A vegyszerek tartós, negatív hatása gyengítheti a méhek immunrendszerét, növelve ezzel a kórokozók és a kórokozók terjedésének kockázatát a méhkolóniákban. Az emberi biológiai lábnyomok által okozott éghajlatváltozás szintén jelentős kihívást jelent a méhek számára. Az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek, például a hőhullámok és az aszályok, negatívan befolyásolhatják a méhek életét és túlélését. Emellett az éghajlatváltozás megváltoztathatja a növények virágzási mintázatait és azok elérhetőségét a méhek számára, ami további nyomást helyez a már amúgy is sérülékeny méhpopulációkra. Az emberi beavatkozások, mint például az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok és az élőhelyek elvesztése, szintén súlyos hatással lehetnek a méhek populációjára. Az intenzív mezőgazdasági módszerek gyakran járnak együtt a növényvédő szerek használatával és az élőhelyek pusztításával, ami mind negatívan befolyásolja a méhek életkörülményeit és túlélési esélyeit. Annak érdekében, hogy megállítsuk a méhek csökkenő számát és megőrizzük az ökoszisztéma egészségét, sürgősen cselekednünk kell. Fontos lépés lehet a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok előmozdítása, a növényvédő szerek és más vegyszerek mérséklése, valamint az élőhelyek megőrzése és helyreállítása a méhek számára, amivel elősegíthetjük az egészséges méhkaptárak fennmaradását. A méhkaptár kifinomult struktúrája és hatékony működése mintául szolgálhat az emberi társadalmaknak és szervezeteknek. Az önszerveződő és önvezérelt jelleg lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a változó környezeti kihívásokhoz és fenntartsák a stabilitást. A méhek példája arra tanít bennünket, hogy a hatékony kommunikáció és együttműködés kulcsfontosságú a sikeres szervezet működtetéséhez és fejlődéséhez.Az értelmes lények sorrendje a földön Mitől tekinthető értelmesebbnek egy faj a másiknál? A fogalom meghatározása nem egyszerű, de nem lehetetlen. Vizsgálni kell a szervezettséget, a tudatosságot, az összetettséget és a hasznosságot a föld többi lakója  számára. A legszervezettebb faj a méheké, a Föld legfontosabb faja a méhek a Föld legfontosabb élőlényei. Szerepük messze túlmutat a méz készítésén. Valójában nélkülözhetetlen láncszemet jelentenek az ökoszisztémák fennmaradásához. Emellett biztosítják a világ mezőgazdasági terméseinek bőségét és minőségét és az élet alapját jelentő növények szaporodását is. Az ökoszisztémák fennmaradásának biztosítása a feladatuk. A világ növényfajainak fennmaradása függ a beporzástól. E növények szaporodásához elengedhetetlen, hogy egy beporzó rovar a virág porát (hímivarsejt) az egyik virágról egy másik virág bibéjére (női rész) juttassa. A világ legfontosabb beporzó rovarai több mint 90%-ban a méhek. Azáltal, hogy a különböző virágokon összegyűjtött virágport lerakják, számos növény megtermékenyítését biztosítják. Óriási munkát végeznek, hiszen lehetővé teszik sokféle mag, gyümölcs, zöldség vagy gabona szaporodását. Emellett rengeteg vadnövény is profitál ebből a beporzásból. Ezek a növények megtermékenyülés után gyümölcsöt és magokat hoznak létre, amelyekkel a madarak és a kisemlősök táplálkoznak. Ha a méhek eltűnnének, ezek az állatok éhen halnának, és ragadozóik is veszélybe kerülnének. A méhek tehát nélkülözhetetlen láncszemei a biológiai sokféleségnek és számos faj fennmaradásának. A méhek eltűnése óriási veszteségeket okozna a földi fauna és flóra számára, munkájuk  ingyenes ökológiai szolgáltatás a földi élet számára. A földet meglátogató UFO-k ezért velük vennék fel a kapcsolatot nem a főemlősökkel. A méhek civilizációja tehát fejlett magas fokú szerveződés és a társadalom fejlődés azon foka, amelyben a munkamegosztás szervezett, az egyén érdekeit alárendelik a közösségi érdekeknek a civilizáció fennmaradása érdekében, ami magában foglalja a társadalmi, gazdasági fejlődést és az organizációt, az egyedek teljes integrálódását egy  jól szervezett egyesülést vagy intézményrendszert, amely strukturált módon működik, szabályokat és eljárásokat követve fontos szerepet játszik a társadalomban és a gazdaságban, különböző területeken megtalálható organizációban hierarchiát alkotnak, alárendelnek mindent a közösség fennmaradása céljából. Tehát ők végzik a különböző növények beporzását. E nélkül nem hozna termést a növény, a méhészkedés tehát segít megőrizni a növényvilág fennmaradását. A dolgozó méhek korcsoport szerint végzik munkájukat. A legfiatalabbak takarítanak, etetik a leendő testvéreiket, majd később vizet hordanak, és csak körülbelül három hét elteltével kezdenek el nektárt gyűjteni. A méhek a nyári hónapokban átlagosan 6 hetet élnek. Egy méh egész élete során egy mokkáskanálnyi mézhez szükséges nektárnál kevesebbet gyűjt. A méh átlagosan 14-15 km/óra sebességgel repül, és annyi utat tesz meg életében, hogy háromszor megkerülhetné a Földet. Egy kilogramm akácmézhez 50 000 méh rakománya szükséges. A méhek tánccal értesítik társaikat a nektárforrás irányáról és távolságáról.