2011. április 26., kedd

A tudásmenedzsment jelentősége a könyvtárakban

A tudásmenedzsment fejlesztése az elmúlt években kulcsfontosságú szerepet kapott a könyvtári innovációban. A működőképes rendszer sikeres üzemeltetésének alapja a korszerű tudásmenedzsment megléte. A siker kulcsa a rendszerszemléletben van, a gondolkodásban, az értékrendben, a viselkedésben, az egyéni attitűdökben. Egy tudásalapú gazdaságban csak azok a szervezetek lesznek életképesek, amelyeknek korszerű tudásuk van, és azt hasznosítani is tudják kellő hatékonysággal a digitális korunkban. Ergo, a könyvtáraknak is tudásalapúvá kell válniuk versenyképességük megőrzése érdekében. Az élethosszig tartó tanulás koncepciójának elfogadása illetve adaptálása és az e-learning nyújt ebben segítséget. Az előny megszerzése és fenntartása a társadalom többi szegmenséhez képest, a gyorsabb alkalmazkodás a változásokhoz, vezethet a könyvtárak szellemi felemelkedéséhez. Az előrelátó ember már ma a jövő kihívásaira készül, hogy a jövőben is versenyképes legyen, aminek feltétele a megfelelő szürkeállomány megléte, az emberi attitűdök, mint a bizalom és megbízhatóság, az érzelmi intelligencia, a segítségnyújtás, a tudásátadás és megosztás képessége, a kultúra iránti elkötelezettség, a kellő motiváció, a megbecsülés és mérhetetlen hivatástudat. A tudásmenedzsment helyes működőképességének másik feltétele a vezetői stílusváltás és a strukturális változás. Az üzleti világ már felismerte a versenyképes tudás fontosságát, így az új liberalizált tudásalapú gazdaságban, a releváns ismeretek stratégiai jelentőséggel bírnak és a szüntelen megújulás jelenti számukra a versenyképességet a piacon. A menedzsment feladata a szervezeti normák és értékek pontos meghatározása, mivel ez az alapja a továbbképzésnek. A tudásmenedzsment lassan behálózza az egész gazdaságot, mert felismerik jelentőségét és látják a konkurencia sikerét. A könyvtárak életében stratégiai jelentőségű projektben fontos szerepet kaphatnak az információ kezelésében átadásában az informatikai szakemberek képzett szakértők, tanárok, akik a felnőttképzésben kellő tapasztalatot szereztek. Az infoglut(információs áradat)-ban való tájékozódás nem egyszerű feladat. A tudás struktúrájából adódóan két részre osztható, egyik az explicit tudás, amivel mindenkinek rendelkezni kell, a másik az implicit vagy szubjektív tudás, ami az egyén intellektusából következik így ez gyakran rejtve marad a vezetőség előtt, amiből következik a dolgozó helytelen megítélése, ezért fontos a tudás feltérképezése. A XXI. században a könyvtárak igyekeznek minél jobban kiaknázni felhasználni a belső tudást, próbálnak tőkét kovácsolni a saját szervezeti intelligencia felhasználásával. A cél, létrehozni egy folyamatos értékelésen nyugvó rendszert, amely az immateriális javak leghatékonyabb felhasználásának lehetőségeit tárja fel. A sikeres tudásmenedzsment függ struktúrától a materiális javaktól és kultúráltságtól az immateriális javaktól. Az emberiség ismeretei exponenciálisan nőnek, így a tudás érték, amit ápolni fejleszteni és bővíteni kell, a kor igényeinek megfelelően. A gazdasági megszorítások következménye, hogy a fentartó korlátozza a finanszírozás mértékét, a személyzet létszámát, miközben szeretne hatékonyabb és színvonalasabb könyvtári tájékoztatást, ez némileg inkonzisztens vetületet ad a dolognak. Olyan tudásmenedzsment rendszert kell kiépíteni a meglévő számítógépes és információs technológiai infrastruktúrára, beleértve a rendelkezésre álló szoftvereket, hogy megkönnyítse az elemzést a rendszer működését, a tárolást, és az információ megosztást a belső és külső információs források elérését és cseréjét a felhasználók körében. Stratégiailag meghatározó jelentőséggel bír, hogy a felhasználók a különböző minőségi szolgáltatások javítása érdekében tudjanak kommunikálni a könyvtárral, mivel a visszacsatolások révén javíthatjuk ki az esetleges hibákat, a felhasználói elégedettség vagy elégedetlenség mérése révén. Az eredményeket fel kell használni az szolgáltatások színvonalának emelésére, de az információk megszerzését csak a felhasználók személyiségi jogainak tiszteletben tartásával szabad végezni. A felhalmozott tapasztalatok és a tudás együttesen alkotják a könyvtár szellemi vagyonát, de a helytelen vezetői stratégia révén ha hiányoznak a megfelelő ösztönző elismerések és jutalmak, vagy igazságtalan az elosztás, passzívvá teszik az intellektuális tudás birtokosait, és ahol nincs perspektíva az értelmiség nem marad meg. Mostmár, a titok a te foglyod, ameddig megtartod; de te leszel a foglya, amint tovább meséled...


Mai idézet:
"...scientia potentia est..."

2 megjegyzés:

  1. Kedves Szabó László!

    A könyvtárak szellemi tőkéjének növelését célzó törekvések dícséretesek, de mivan akkor, ha a 20-30 évvel ezelőtt szerzett diplomások semmihez sem értenek? Ezzel a kérdéssel persze nem foglakozik. A tudásmenedzsment csak a szakmai jártasságot, a szakértői tudást, vagy szakértelemmel tud mit kezdeni, a sok ejtőernyőssel nem. Hiába az értékes tapasztalatok és munkakapcsolatok semmivé válnak, ha azok a dolgozók elmennek.


    S.Atilla
    Bp.

    VálaszTörlés
  2. Szerintem nem mennek azok sehova, ugyan hova kellenének, örülnek hogy itt van munkahelyük.


    anonimous
    könyvtár igazgató

    VálaszTörlés