Ezen információk az interneten megtalálhatók, tanulás céljából lettek összegyűjtve!
Ahhoz, hogy az Interneten saját címünk lehessen, ahhoz egy névszolgáltató cégnél vásárolnunk kell egy Domain nevet. Ez a szolgáltató törvényes, jogilag tiszta úton, elismert szolgáltató, mely saját nevet biztosít nekünk az Interneten Web oldalunk részére.
Ez az Internet cím három részből áll:
1. HTTP (Hyper Text Transfer Protocoll): megadja, hogy az elérni kívánt Web oldal milyen protokollt használ. (van SHTTP is, ez a rejtett adatátvitelt teszi lehetővé)
2. Domain: A szolgáltató által kiadott IP cím névvé feloldva.
3. Az országot jelölő rövidítés (hu, de…)
Az IP címek szigorú szabályok szerint strukturált halmazokban lévő számok, és pillanatnyilag még 32 bitesek (ez az ú.n. IPv4). Egyesek speciális célokra vannak fenntartva, a többiek pedig hálózati osztályokba vannak rendezve. A hálózat minden gépéhez hozzá kell rendelni (legalább) egy egyedi számot a hálózati környezet számára. Az IP címeket négy darab 8-bites számmal írjuk le, például: 192.168.1.1 (a pontok nem részei a címnek, csak elválasztó szerepük van). A cím tartalmazza a hálózatszámot, és a gép számát is. Az, hogy milyen osztályba tartozik a hálózatunk, meghatározza, hogy hány szám ebből a négyből a hálózatszám. Megfigyelhető az IP címekből, hogy a
A hálózat osztályok a következők:
„A” osztály – Az 1.0.0.0 és 127.0.0.0 közötti hálózatokat foglalja magában. Itt az első szám a hálózat száma. Az „A” osztályban nem osztják ki a következő IP címeket Internetes hálózat céljára:
10.0.0.0 – belső hálózatokban lehet használni (Intranet);
127.0.0.0 – belső hálózati tesztelési címek (loopback).
Az „A” osztályban így 125 darab hálózatot lehet létrehozni, melyekben egyenként 232-2, azaz 16,777,214 darab IP címet lehet kiosztani. Nem osztható ki gépeknek a x.0.0.0 és a x.255.255.255 IP cím. Az első a hálózat címe, a második az ú.n. „broadcast” cím. Ha erre a címre van egy üzenet címezve, akkor azt a hálózatban lévő összes gép megkapja.
Az „A” osztályba tartozó hálózatok olyan nagyok lehetnek, hogy csak néhány ilyen hálózat létezik a világon (pl. IBM hálózata).
„B” osztály - A 128.0.0.0 és a 191.255.0.0 közötti hálózatokat foglalja magában. Itt az első két szám a hálózat száma. A „B” osztályban nem osztják ki a következő IP címeket Internet-es hálózat céljára:
172.16.0.0 – 172.31.0.0 – belső hálózatokban lehet használni (Intranet).
Az „B” osztályban így 16384-16, azaz 16368 darab hálózatot lehet létrehozni, melyekben egyenként 216-2, azaz 65,534 darab IP címet lehet kiosztani. Nem osztható ki gépeknek a x.y.0.0 és a x.y.255.255 IP cím az „A” osztályhoz hasonlóan.
„C” osztály - a 192.0.0.0 és a 223.255.255.0 közötti hálózatokat foglalja magában. Itt az első három szám a hálózat száma. A „C” osztályban nem osztják ki a következő IP címeket Internet-es hálózat céljára:
192.168.1.0 – 192.168.255.0 – belső hálózatokban lehet használni (Intranet).
Az „C” osztályban így 2,097,152-255, azaz 2,096,897 darab hálózatot lehet létrehozni, melyekben egyenként 28-2, azaz 254 darab IP címet lehet kiosztani. Nem osztható ki gépeknek a x.y.z.0 és a x.y.z.255 IP cím az „A” osztályhoz hasonlóan.
- Az IP protokoll bemutatása;
Ez a protokoll gondoskodik a csomagok átvitelérol a hálózaton. Az összes kommunikáció a hosztok között IP csomagok formájában történik. Ez egy kapcsolat nélküli protokoll, azaz a kommunikációhoz nem szükséges elozetes kapcsolatfelvétel. Ebbõl adódik, hogy tartalmaznia kell a kézbesítéssel összefüggõ információkat, a teljes és pontos címet. Adatátvitel szempontjából nem megbízható, a csomagokkal bármi megtörténhet: elveszhetnek, megsérülhetnek, sorrendjük összekeveredhet. Még nagyobb gond, hogy ha nem sikerült az adatok továbbítása, akkor nem értesíti a küldõ alkalmazást.
Az IPv6 legfontosabb tulajdonságai
Az IPv6 tervezésekor nem csak az IPv4 meglévô hibáit igyekeztek kiküszöbölni, hanem olyan új szolgáltatásokat igyekeztek beépíteni, amelyek gyorsabbá, robosztusabbá, és az új hálózati és felhasználói igényeknek jobban megfelelôvé teszik az új protokollt.
A megnövelt címtartomány lehetôvé teszi a racionálisabb, a topológiához jobban illeszkedô címzés és útvonalválasztás kialakítását. Az IPv6-ban nem csak a unicast típusú címek kezelése egyszerûsödött, hanem a multicast címeké is. A hatékonyabb útvonal választás következtében a routerek memóriája optimálisabban lesz kihasználható. A multicast és unicast címeken túl létezik egy ún. anycast címzés is, ami az interfészek csoportjából egyet címez meg. Broadcast címzés nincsen, ennek szerepét a multicast veszi át.
Az IPv4-es fejléchez képest az IPv6-os fejléc szerkezete egyszerûsödött. Eddig kötelezô mezôk opcionálisakká váltak, így az IP csomag feldolgozása egyszerûsödik, ezzel is növelve az elérhetô teljesítményt.
Az opcionális mezôk kezelése egyszerûbbé és egyben sokkal általánosabbá vált, lehetôvé téve az IPv6 könnyû továbbfejlesztését, valamint az adott alkalmazáshoz illeszkedô megfelelô opcionális mezôk flexibilisebb alkalmazását. Külön választották a minden közbensô node-ra vonatkozó opciókat és a csak a cél állomásra vonatkozó opciók, ami szintén növeli a hatékonyságot.
A Quality of Service mezôk megszûntek, illetve egy sokkal általánosabb mechanizmus vette át a szerepüket, az ún. "flow". A kidolgozás alatt álló RSVP szabványhoz [RSVP] illeszkedôen az IPv6-ban lehetôség van "virtuális adatcsomag útvonal" kialakítására. Az IPv6 így korlátozott formában alkalmas vonalkapcsolás jellegû hálózati szolgáltatások megvalósítására. Ez a tulajdonság a multimédia/mûsorszóró alkalmazások esetén hatékonyan kihasználható. Természetesen az IPv6 továbbra is tartalmaz prioritás mezôt, ami alapján a routerek szelektálhatnak hogy milyen prioritású csomagot dolgoznak fel elôször. Az ajánlásban megtalálható az is, hogy a különbözô prioritásokhoz milyen típusú forgalmat célszerû rendelni.
További elônyös tulajdonsága az IPv6-nak, hogy támogatja a munkaállomások automatikus hálózati konfigurálását.[RFC1972][DHCP6] Ennek következtében az IPv6 alkalmazásával sokkal hatékonyabban alakíthatók ki és menedzselhetôk nagyméretû hálózatok.
Hasznos újdonsága az IPv6-nak, hogy hálózati szinten lehetôséget nyújt titkosítás és azonosítás alkalmazására. Ez természetesn nem zárja ki annak a lehetôségét, hogy magasabb szinten másfajta módszereket is alkalmazzunk ezeket kiegészítve és hatékonyabbá téve.
TCP/IP protokoll
A TCP/IP protokollkészlet adatokat továbbít a hálózaton. A TCP/IP protokollcsalád néhány tagja sok alkalmazás számára biztosítja a szükséges alacsony szintû szolgáltatásokat. Ilyen például az IP,( Ez a protokoll gondoskodik a csomagok átvitelérol a hálózaton.) a TCP (A TCP a hálózati és az alkalmazási szint között továbbítja az adatokat) és az UDP. Mások olyan meghatározott feladatokat látnak el, mint például a számítógépek közötti állománytovábbítás, az üzenetküldés, vagy éppen egy adott gépre bejelentkezett felhasználók lekérdezése.
A TCP/IP összeköttetés mentes hálózati protokollokat tartalmaz, ami azt jelenti, hogy az információ a datagramok sorozataként terjed tovább. A datagram adatok együttese, amely egy egyszerû üzenetként kerül továbbításra. A datagramok egymástól függetlenül, egyesével indulnak útjukra. A küldendo információt egy meghatározott szinten a protokollok a fenti adategységekre tördelik, amelyeket azután a hálózat egymástól teljesen különállóként kezel. A datagramok adása közben a hálózaton semmi nem utal arra, hogy közöttük bármiféle kapcsolat is létezne. Elõfordulhat, hogy egy a sorrendben eredetileg hátrább álló datagram megeloz egy elotte állót. Az is lehetséges, hogy a hálózaton valahol hiba keletkezik, és néhány nem érkezik meg a rendeltetési helyére. Ilyenkor újra kell adni a hiányzó datagramot.
A hálózatok fogalma: Több különálló számítógép összekapcsolása révén együtt működő hálózatok összessége.
-1969 ARPA net
Előnyei: Erőforrás megosztás, adat biztonság, csoportmunka, gyors információáramlás.
Hátrányai: adatok illetéktelen hozzáférése, vírusfertőzés.
Fajtái:
1. szervezés szempontjából:
A. Kliens szerver: egy vagy több szerver és ezt szolgál ki a host
B. Egyenrangú (peer to peer)
2. Területi kiterjedés:
A. LAN: zárt, 10 km-nél kisebb.
B. MAN: városi szintű, 100 km-nél kisebb, nagy sebességű, nem zárt.
C. WAN: 100 km-nél nagyobb, széles.
Hálózati topológia:
Fizikai
Logikai
Hálózati topográfia: fizikai elrendezés
Topológia:
1. pont pont kapcsolatú hálózat:
Minden végpont (host) összeköttetésben van néhány másik számítógéppel, és amelyekkel, vagy amelyeken keresztül tartja a kapcsolatot a többivel.
2. Üzenetszórásos kapcsolatú hálózat:
Minden host közös adatkapcsolati csatornát használ, így bármelyikkel tud kommunikálni (csak saját üzenetét veszi mindegyik)
Sin, busz topológia:
Üzenetszórásos
Gyűrű topológia: lehet üzenetszórásos és pont pont kapcsolatú hálózat is. Minden egyes host két másik hosttal van kapcsolatban.
Csillag topológia: üzenetszórásos lehet csak, elhelyezhetünk egy központi egységet, ha a központi egység HUB akkor minden host megkapja az információt és egyeztet a host működésével, ha a központi egység switch akkor csak a címzett kapja meg a csomagot.
Fa topológia: Üzenetszórásos lehet, hierarhikus struktúrában vannak szervezve, csillagokat helyeznek fa struktúrába.
Teljes topológia: pont pont kapcsolatú hálózat lehet, mindenki mindenkivel kapcsolatban van
Rádiós kapcsolat: egy vagy több adóállomás a vevőkhöz az adatokat elektromágneses hullámokkal továbbítja. Lehet üzenetszórásos. A vevők lehetnek klasszikusok.
Kevert topológia: bármilyen topológia keveredése.
Átviteli maszkok:
Alapsávú átvitel (digitális)
- az átviteli vonalon digitális jel halad keresztül, az információt digitális jelsorozattal tudjuk lekérdezni.
Jel: valamilyen fizikai mennyiség térbeli vagy időbeli változása amit adatok kiválasztására használunk.
Analóg jel: az amely valamilyen értékhatárok között folytonosan bármilyen értéket felvehet az általa jellemzett mennyiség mérőszámának megfelelően.
Digitális jel: csak véges számú, egymástól jól elhatárolt diszkrét értéket vehet fel, az általa jellemzett mennyiség mérőszámának megfelelően.
Szélessávú átvitel: (analóg átvitel)
Az adatátviteli vonalon végighaladó folytonos elektromágneses vivő hullám amelynek valamely alapvető tulajdonságát módosítja a továbbítandó üzenet.
Az átviteli jel lehet:
Frekvencia moduláció ( periódus idő nő csökken)
Amplitutó moduláció (kiterjedése változik)
Fázis moduláció
A hálózaton a kommunikáció lehet szinkron kommunikáció vagy aszinkron kommunikáció.
Szinkron kommunikáció: két kapcsolatban lévő számítógép a kapcsolat kezdetekor egyezteti az átviteli sebességet, az adásidőt, és az átviendő bitek számát.
Aszinkron kommunikáció: az összekötetésben lévő számítógépek közül bármelyik adásba kezdhet amelyet úgy hoz a másik tudomására hogy kiadja a startbitet és a stopbittel fejezi be.
Kódolási megoldás: Manchester kódolás: az elektromos impulzusok polaritás változásait használja ki a rendszer.
0-ás bit: a bit idő feléig negatív majd ettől kezdve pozitív feszültségű impulzust adunk.
1-es bit: a bit idő feléig pozitív majd ettől kezdve negatív feszültségű impulzust adunk.
ISO/OSI modell:
ISO: nemzetközi szabvány ügyi hivatal
OSI: nyílt rendszerek összekapcsolására létrejövő modell
Hét rétegű modell az ISO/OSI
Alapelvei:
1. minden rétegnek jól definiált feladata legyen.
2. a réteg kialakításakor mindenképpen törekednek a nemzetközi szabványok betartására.
3. a réteg határokat mindig úgy kell megválasztani hogy a rétegek között kicsi legyen az információ áramlás.
4. a rétegek számának megfelelően nagynak kell lennie ahhoz hogy a különböző feladat ne kerüljön egy rétegbe.
5. a rétegek számának nem kell túl nagynak lennie, hogy ne legyen kezelhetetlen.
6. a rétegeknek bizonyos absztrakciós szinteket kell képviselnie.
1-es réteg a fizikai réteg
2-es adatkapcsolati réteg
3-as hálózati réteg
4-es szállítási réteg
5-ös réteg viszonyréteg
6-os réteg prezentációs réteg
7-es réteg alkalmazói réteg
TPDU: szállítási protokoll által szolgáltatott adategység.
Protokoll: kommunikációhoz szükséges szabványok együttese
Szabálygyűjtemény.
Fizikai réteg feladata: a biteket a kommunikációs csatornára juttassa
Adatkapcsolati réteg feladata: tetszőlegesen kezdetleges adatátviteli eszközt olyanná alakítsa hogy a hálózati réteg számára hibamentesnek tűnjön.
Adatkeret: továbbítandó információt tartalmaz.
Nyugtakeret: visszaigazolás a weboldalról.
Az adatkapcsolati réteg feladata a forgalomszabályzás.
Az adatkapcsolati réteget 2 rétegre bontjuk:
1. kapcsolatvezérlési alréteg (LLC)
2. közeg hozzáférési alréteg (MAC)
Hálózati alréteg:
Feladata: a kommunikációs alhálózat működését vezérli. Az első 3 réteg tartozik az alhálózatba. Feladata, csomag összeállítás, forrás és célállomás közötti útvonal meghatározása, törlődés elkerülésének a biztosítása, számlázási információnak a kezelése, heterogén hálózatok összekapcsolása.
Szállítási réteg: feladata: a viszonyrétegből kapott darabokat kisebb darabokra rágja szét és továbbítsa a hálózati rétegnek és biztosítsa hogy minden adat hibátlanul megérkezzen a hálózati oldalra. felelős az összeköttetés minőségéért és létrehozásáért.
Viszony réteg:
Lehetővé teszi hogy két számítógép között felhasználói viszony jöjjön létre. A párbeszéd szervezés is fontos feladata. Egy vagy két irányú kommunikáció is fontos feladata. Szinkronizáció is fontos feladata.
Kölcsönhatás menedzselés: kritikus műveletek végrehajtását figyeli.
Megjelenítési réteg: az adatok szabványos kódolása a legfontosabb feladata. Felelős a számítógép egyedi adatábrázolásának egymásba konvertálásért. Felelős a tömörítésért, kriptográfia (titkosítás).
Alkalmazói réteg: a különböző alkalmazások futtatása. Pl. FTP, HTTP. Virtuális terminálszoftverek kezelése.
IEEE szabványok: az elektronikával foglalkozó mérnökök intézete. 802 szabványcsalád – OSI8802. főleg a és az adatkapcsolati rétegre vonatkozó feladatoknak a definiálása illetve az átvitel jellemzőinek a meghatározása.
(frekvencia, sávszélesség, adatátviteli sebesség)
TCP/IP: protokoll család. 4 szintű protokoll család.
HTTP – a honlap leírását tartalmazza.
FTP – távoli szerverről lehet letölteni fájlokat.
SMTP – interneten továbbítandó levelek küldéséhez szükséges protokoll.
Telnet – távoli terminál elérési protokoll.
DNS – interneten használatos osztott adatbázis, amelyek segítségével nevekből címeket fordíthatunk.
SNMP – egyszerű hálózatvezérlési protokoll, a hálózat monitorizálására (ellenőrzésére) és vezérlésére használható protokoll.
TFTP – fájlátviteli protokoll.
TCP – összeköttetés orientált, a végpontok között működő átviteli protokoll.
UPD – nem kapcsolatorientált, szállítási szintű protokoll.
IP – internet protokoll, az internetes átvitelnek a legfontosabb protokollja. Az adategységeket definiálja.
ICMP – vezérlésre és hibajelzésre használt protokoll.
ARP – az IP cím alapján fizikai címet generál.
Internetes levelezés: olyan szöveges dokumentum amely a hálózat segítségével küldhetünk a címzettnek.
Címzés: két részből áll a @ jel választja ketté. Valaki@valahol. felhasználó@hoszt azonosítója. szlip964@gmail.com
A levél részei: levél fejrész, törzs.
Fejrész: from – kitől. To – címzett. Subject – tárgy. Received – milyen úton hova jutott el. Date – időzóna, dátum. Replay – válasz címe. Cc – indigós másolat. Bcc – titkos másolatot kap. Traceroute – csatolható fájl (mine kódolás)
Internet címzés: IPv4: 32 bites IP címek, 232 cím generálható
IPv6: 128 bites IP címeket generálhatunk, logikai címeket.
- a címeket címcsoportokban osztják ki, egy címcsoportot címosztálynak nevezünk, 5 címosztályt ismerünk A, B, C, D, E, címek. Netid: magát a hálózatot azonosítja. Hostid: magát a gépet azonosítja.
A osztályú cím: elméletileg127 hálózat lehet és 2563 . címtartomány: 0.0.0.0 – 127.255.255.255-ig. alhálózati maszk: 255.0.0.0
Ahol netid van ott végig egyeseket írunk, ahol a hostid van oda pedig nullákat írunk.
B osztályú cím: gépek száma 2562 , a
Ahhoz, hogy az Interneten saját címünk lehessen, ahhoz egy névszolgáltató cégnél vásárolnunk kell egy Domain nevet. Ez a szolgáltató törvényes, jogilag tiszta úton, elismert szolgáltató, mely saját nevet biztosít nekünk az Interneten Web oldalunk részére.
Ez az Internet cím három részből áll:
1. HTTP (Hyper Text Transfer Protocoll): megadja, hogy az elérni kívánt Web oldal milyen protokollt használ. (van SHTTP is, ez a rejtett adatátvitelt teszi lehetővé)
2. Domain: A szolgáltató által kiadott IP cím névvé feloldva.
3. Az országot jelölő rövidítés (hu, de…)
Az IP címek szigorú szabályok szerint strukturált halmazokban lévő számok, és pillanatnyilag még 32 bitesek (ez az ú.n. IPv4). Egyesek speciális célokra vannak fenntartva, a többiek pedig hálózati osztályokba vannak rendezve. A hálózat minden gépéhez hozzá kell rendelni (legalább) egy egyedi számot a hálózati környezet számára. Az IP címeket négy darab 8-bites számmal írjuk le, például: 192.168.1.1 (a pontok nem részei a címnek, csak elválasztó szerepük van). A cím tartalmazza a hálózatszámot, és a gép számát is. Az, hogy milyen osztályba tartozik a hálózatunk, meghatározza, hogy hány szám ebből a négyből a hálózatszám. Megfigyelhető az IP címekből, hogy a
A hálózat osztályok a következők:
„A” osztály – Az 1.0.0.0 és 127.0.0.0 közötti hálózatokat foglalja magában. Itt az első szám a hálózat száma. Az „A” osztályban nem osztják ki a következő IP címeket Internetes hálózat céljára:
10.0.0.0 – belső hálózatokban lehet használni (Intranet);
127.0.0.0 – belső hálózati tesztelési címek (loopback).
Az „A” osztályban így 125 darab hálózatot lehet létrehozni, melyekben egyenként 232-2, azaz 16,777,214 darab IP címet lehet kiosztani. Nem osztható ki gépeknek a x.0.0.0 és a x.255.255.255 IP cím. Az első a hálózat címe, a második az ú.n. „broadcast” cím. Ha erre a címre van egy üzenet címezve, akkor azt a hálózatban lévő összes gép megkapja.
Az „A” osztályba tartozó hálózatok olyan nagyok lehetnek, hogy csak néhány ilyen hálózat létezik a világon (pl. IBM hálózata).
„B” osztály - A 128.0.0.0 és a 191.255.0.0 közötti hálózatokat foglalja magában. Itt az első két szám a hálózat száma. A „B” osztályban nem osztják ki a következő IP címeket Internet-es hálózat céljára:
172.16.0.0 – 172.31.0.0 – belső hálózatokban lehet használni (Intranet).
Az „B” osztályban így 16384-16, azaz 16368 darab hálózatot lehet létrehozni, melyekben egyenként 216-2, azaz 65,534 darab IP címet lehet kiosztani. Nem osztható ki gépeknek a x.y.0.0 és a x.y.255.255 IP cím az „A” osztályhoz hasonlóan.
„C” osztály - a 192.0.0.0 és a 223.255.255.0 közötti hálózatokat foglalja magában. Itt az első három szám a hálózat száma. A „C” osztályban nem osztják ki a következő IP címeket Internet-es hálózat céljára:
192.168.1.0 – 192.168.255.0 – belső hálózatokban lehet használni (Intranet).
Az „C” osztályban így 2,097,152-255, azaz 2,096,897 darab hálózatot lehet létrehozni, melyekben egyenként 28-2, azaz 254 darab IP címet lehet kiosztani. Nem osztható ki gépeknek a x.y.z.0 és a x.y.z.255 IP cím az „A” osztályhoz hasonlóan.
- Az IP protokoll bemutatása;
Ez a protokoll gondoskodik a csomagok átvitelérol a hálózaton. Az összes kommunikáció a hosztok között IP csomagok formájában történik. Ez egy kapcsolat nélküli protokoll, azaz a kommunikációhoz nem szükséges elozetes kapcsolatfelvétel. Ebbõl adódik, hogy tartalmaznia kell a kézbesítéssel összefüggõ információkat, a teljes és pontos címet. Adatátvitel szempontjából nem megbízható, a csomagokkal bármi megtörténhet: elveszhetnek, megsérülhetnek, sorrendjük összekeveredhet. Még nagyobb gond, hogy ha nem sikerült az adatok továbbítása, akkor nem értesíti a küldõ alkalmazást.
Az IPv6 legfontosabb tulajdonságai
Az IPv6 tervezésekor nem csak az IPv4 meglévô hibáit igyekeztek kiküszöbölni, hanem olyan új szolgáltatásokat igyekeztek beépíteni, amelyek gyorsabbá, robosztusabbá, és az új hálózati és felhasználói igényeknek jobban megfelelôvé teszik az új protokollt.
A megnövelt címtartomány lehetôvé teszi a racionálisabb, a topológiához jobban illeszkedô címzés és útvonalválasztás kialakítását. Az IPv6-ban nem csak a unicast típusú címek kezelése egyszerûsödött, hanem a multicast címeké is. A hatékonyabb útvonal választás következtében a routerek memóriája optimálisabban lesz kihasználható. A multicast és unicast címeken túl létezik egy ún. anycast címzés is, ami az interfészek csoportjából egyet címez meg. Broadcast címzés nincsen, ennek szerepét a multicast veszi át.
Az IPv4-es fejléchez képest az IPv6-os fejléc szerkezete egyszerûsödött. Eddig kötelezô mezôk opcionálisakká váltak, így az IP csomag feldolgozása egyszerûsödik, ezzel is növelve az elérhetô teljesítményt.
Az opcionális mezôk kezelése egyszerûbbé és egyben sokkal általánosabbá vált, lehetôvé téve az IPv6 könnyû továbbfejlesztését, valamint az adott alkalmazáshoz illeszkedô megfelelô opcionális mezôk flexibilisebb alkalmazását. Külön választották a minden közbensô node-ra vonatkozó opciókat és a csak a cél állomásra vonatkozó opciók, ami szintén növeli a hatékonyságot.
A Quality of Service mezôk megszûntek, illetve egy sokkal általánosabb mechanizmus vette át a szerepüket, az ún. "flow". A kidolgozás alatt álló RSVP szabványhoz [RSVP] illeszkedôen az IPv6-ban lehetôség van "virtuális adatcsomag útvonal" kialakítására. Az IPv6 így korlátozott formában alkalmas vonalkapcsolás jellegû hálózati szolgáltatások megvalósítására. Ez a tulajdonság a multimédia/mûsorszóró alkalmazások esetén hatékonyan kihasználható. Természetesen az IPv6 továbbra is tartalmaz prioritás mezôt, ami alapján a routerek szelektálhatnak hogy milyen prioritású csomagot dolgoznak fel elôször. Az ajánlásban megtalálható az is, hogy a különbözô prioritásokhoz milyen típusú forgalmat célszerû rendelni.
További elônyös tulajdonsága az IPv6-nak, hogy támogatja a munkaállomások automatikus hálózati konfigurálását.[RFC1972][DHCP6] Ennek következtében az IPv6 alkalmazásával sokkal hatékonyabban alakíthatók ki és menedzselhetôk nagyméretû hálózatok.
Hasznos újdonsága az IPv6-nak, hogy hálózati szinten lehetôséget nyújt titkosítás és azonosítás alkalmazására. Ez természetesn nem zárja ki annak a lehetôségét, hogy magasabb szinten másfajta módszereket is alkalmazzunk ezeket kiegészítve és hatékonyabbá téve.
TCP/IP protokoll
A TCP/IP protokollkészlet adatokat továbbít a hálózaton. A TCP/IP protokollcsalád néhány tagja sok alkalmazás számára biztosítja a szükséges alacsony szintû szolgáltatásokat. Ilyen például az IP,( Ez a protokoll gondoskodik a csomagok átvitelérol a hálózaton.) a TCP (A TCP a hálózati és az alkalmazási szint között továbbítja az adatokat) és az UDP. Mások olyan meghatározott feladatokat látnak el, mint például a számítógépek közötti állománytovábbítás, az üzenetküldés, vagy éppen egy adott gépre bejelentkezett felhasználók lekérdezése.
A TCP/IP összeköttetés mentes hálózati protokollokat tartalmaz, ami azt jelenti, hogy az információ a datagramok sorozataként terjed tovább. A datagram adatok együttese, amely egy egyszerû üzenetként kerül továbbításra. A datagramok egymástól függetlenül, egyesével indulnak útjukra. A küldendo információt egy meghatározott szinten a protokollok a fenti adategységekre tördelik, amelyeket azután a hálózat egymástól teljesen különállóként kezel. A datagramok adása közben a hálózaton semmi nem utal arra, hogy közöttük bármiféle kapcsolat is létezne. Elõfordulhat, hogy egy a sorrendben eredetileg hátrább álló datagram megeloz egy elotte állót. Az is lehetséges, hogy a hálózaton valahol hiba keletkezik, és néhány nem érkezik meg a rendeltetési helyére. Ilyenkor újra kell adni a hiányzó datagramot.
A hálózatok fogalma: Több különálló számítógép összekapcsolása révén együtt működő hálózatok összessége.
-1969 ARPA net
Előnyei: Erőforrás megosztás, adat biztonság, csoportmunka, gyors információáramlás.
Hátrányai: adatok illetéktelen hozzáférése, vírusfertőzés.
Fajtái:
1. szervezés szempontjából:
A. Kliens szerver: egy vagy több szerver és ezt szolgál ki a host
B. Egyenrangú (peer to peer)
2. Területi kiterjedés:
A. LAN: zárt, 10 km-nél kisebb.
B. MAN: városi szintű, 100 km-nél kisebb, nagy sebességű, nem zárt.
C. WAN: 100 km-nél nagyobb, széles.
Hálózati topológia:
Fizikai
Logikai
Hálózati topográfia: fizikai elrendezés
Topológia:
1. pont pont kapcsolatú hálózat:
Minden végpont (host) összeköttetésben van néhány másik számítógéppel, és amelyekkel, vagy amelyeken keresztül tartja a kapcsolatot a többivel.
2. Üzenetszórásos kapcsolatú hálózat:
Minden host közös adatkapcsolati csatornát használ, így bármelyikkel tud kommunikálni (csak saját üzenetét veszi mindegyik)
Sin, busz topológia:
Üzenetszórásos
Gyűrű topológia: lehet üzenetszórásos és pont pont kapcsolatú hálózat is. Minden egyes host két másik hosttal van kapcsolatban.
Csillag topológia: üzenetszórásos lehet csak, elhelyezhetünk egy központi egységet, ha a központi egység HUB akkor minden host megkapja az információt és egyeztet a host működésével, ha a központi egység switch akkor csak a címzett kapja meg a csomagot.
Fa topológia: Üzenetszórásos lehet, hierarhikus struktúrában vannak szervezve, csillagokat helyeznek fa struktúrába.
Teljes topológia: pont pont kapcsolatú hálózat lehet, mindenki mindenkivel kapcsolatban van
Rádiós kapcsolat: egy vagy több adóállomás a vevőkhöz az adatokat elektromágneses hullámokkal továbbítja. Lehet üzenetszórásos. A vevők lehetnek klasszikusok.
Kevert topológia: bármilyen topológia keveredése.
Átviteli maszkok:
Alapsávú átvitel (digitális)
- az átviteli vonalon digitális jel halad keresztül, az információt digitális jelsorozattal tudjuk lekérdezni.
Jel: valamilyen fizikai mennyiség térbeli vagy időbeli változása amit adatok kiválasztására használunk.
Analóg jel: az amely valamilyen értékhatárok között folytonosan bármilyen értéket felvehet az általa jellemzett mennyiség mérőszámának megfelelően.
Digitális jel: csak véges számú, egymástól jól elhatárolt diszkrét értéket vehet fel, az általa jellemzett mennyiség mérőszámának megfelelően.
Szélessávú átvitel: (analóg átvitel)
Az adatátviteli vonalon végighaladó folytonos elektromágneses vivő hullám amelynek valamely alapvető tulajdonságát módosítja a továbbítandó üzenet.
Az átviteli jel lehet:
Frekvencia moduláció ( periódus idő nő csökken)
Amplitutó moduláció (kiterjedése változik)
Fázis moduláció
A hálózaton a kommunikáció lehet szinkron kommunikáció vagy aszinkron kommunikáció.
Szinkron kommunikáció: két kapcsolatban lévő számítógép a kapcsolat kezdetekor egyezteti az átviteli sebességet, az adásidőt, és az átviendő bitek számát.
Aszinkron kommunikáció: az összekötetésben lévő számítógépek közül bármelyik adásba kezdhet amelyet úgy hoz a másik tudomására hogy kiadja a startbitet és a stopbittel fejezi be.
Kódolási megoldás: Manchester kódolás: az elektromos impulzusok polaritás változásait használja ki a rendszer.
0-ás bit: a bit idő feléig negatív majd ettől kezdve pozitív feszültségű impulzust adunk.
1-es bit: a bit idő feléig pozitív majd ettől kezdve negatív feszültségű impulzust adunk.
ISO/OSI modell:
ISO: nemzetközi szabvány ügyi hivatal
OSI: nyílt rendszerek összekapcsolására létrejövő modell
Hét rétegű modell az ISO/OSI
Alapelvei:
1. minden rétegnek jól definiált feladata legyen.
2. a réteg kialakításakor mindenképpen törekednek a nemzetközi szabványok betartására.
3. a réteg határokat mindig úgy kell megválasztani hogy a rétegek között kicsi legyen az információ áramlás.
4. a rétegek számának megfelelően nagynak kell lennie ahhoz hogy a különböző feladat ne kerüljön egy rétegbe.
5. a rétegek számának nem kell túl nagynak lennie, hogy ne legyen kezelhetetlen.
6. a rétegeknek bizonyos absztrakciós szinteket kell képviselnie.
1-es réteg a fizikai réteg
2-es adatkapcsolati réteg
3-as hálózati réteg
4-es szállítási réteg
5-ös réteg viszonyréteg
6-os réteg prezentációs réteg
7-es réteg alkalmazói réteg
TPDU: szállítási protokoll által szolgáltatott adategység.
Protokoll: kommunikációhoz szükséges szabványok együttese
Szabálygyűjtemény.
Fizikai réteg feladata: a biteket a kommunikációs csatornára juttassa
Adatkapcsolati réteg feladata: tetszőlegesen kezdetleges adatátviteli eszközt olyanná alakítsa hogy a hálózati réteg számára hibamentesnek tűnjön.
Adatkeret: továbbítandó információt tartalmaz.
Nyugtakeret: visszaigazolás a weboldalról.
Az adatkapcsolati réteg feladata a forgalomszabályzás.
Az adatkapcsolati réteget 2 rétegre bontjuk:
1. kapcsolatvezérlési alréteg (LLC)
2. közeg hozzáférési alréteg (MAC)
Hálózati alréteg:
Feladata: a kommunikációs alhálózat működését vezérli. Az első 3 réteg tartozik az alhálózatba. Feladata, csomag összeállítás, forrás és célállomás közötti útvonal meghatározása, törlődés elkerülésének a biztosítása, számlázási információnak a kezelése, heterogén hálózatok összekapcsolása.
Szállítási réteg: feladata: a viszonyrétegből kapott darabokat kisebb darabokra rágja szét és továbbítsa a hálózati rétegnek és biztosítsa hogy minden adat hibátlanul megérkezzen a hálózati oldalra. felelős az összeköttetés minőségéért és létrehozásáért.
Viszony réteg:
Lehetővé teszi hogy két számítógép között felhasználói viszony jöjjön létre. A párbeszéd szervezés is fontos feladata. Egy vagy két irányú kommunikáció is fontos feladata. Szinkronizáció is fontos feladata.
Kölcsönhatás menedzselés: kritikus műveletek végrehajtását figyeli.
Megjelenítési réteg: az adatok szabványos kódolása a legfontosabb feladata. Felelős a számítógép egyedi adatábrázolásának egymásba konvertálásért. Felelős a tömörítésért, kriptográfia (titkosítás).
Alkalmazói réteg: a különböző alkalmazások futtatása. Pl. FTP, HTTP. Virtuális terminálszoftverek kezelése.
IEEE szabványok: az elektronikával foglalkozó mérnökök intézete. 802 szabványcsalád – OSI8802. főleg a és az adatkapcsolati rétegre vonatkozó feladatoknak a definiálása illetve az átvitel jellemzőinek a meghatározása.
(frekvencia, sávszélesség, adatátviteli sebesség)
TCP/IP: protokoll család. 4 szintű protokoll család.
HTTP – a honlap leírását tartalmazza.
FTP – távoli szerverről lehet letölteni fájlokat.
SMTP – interneten továbbítandó levelek küldéséhez szükséges protokoll.
Telnet – távoli terminál elérési protokoll.
DNS – interneten használatos osztott adatbázis, amelyek segítségével nevekből címeket fordíthatunk.
SNMP – egyszerű hálózatvezérlési protokoll, a hálózat monitorizálására (ellenőrzésére) és vezérlésére használható protokoll.
TFTP – fájlátviteli protokoll.
TCP – összeköttetés orientált, a végpontok között működő átviteli protokoll.
UPD – nem kapcsolatorientált, szállítási szintű protokoll.
IP – internet protokoll, az internetes átvitelnek a legfontosabb protokollja. Az adategységeket definiálja.
ICMP – vezérlésre és hibajelzésre használt protokoll.
ARP – az IP cím alapján fizikai címet generál.
Internetes levelezés: olyan szöveges dokumentum amely a hálózat segítségével küldhetünk a címzettnek.
Címzés: két részből áll a @ jel választja ketté. Valaki@valahol. felhasználó@hoszt azonosítója. szlip964@gmail.com
A levél részei: levél fejrész, törzs.
Fejrész: from – kitől. To – címzett. Subject – tárgy. Received – milyen úton hova jutott el. Date – időzóna, dátum. Replay – válasz címe. Cc – indigós másolat. Bcc – titkos másolatot kap. Traceroute – csatolható fájl (mine kódolás)
Internet címzés: IPv4: 32 bites IP címek, 232 cím generálható
IPv6: 128 bites IP címeket generálhatunk, logikai címeket.
- a címeket címcsoportokban osztják ki, egy címcsoportot címosztálynak nevezünk, 5 címosztályt ismerünk A, B, C, D, E, címek. Netid: magát a hálózatot azonosítja. Hostid: magát a gépet azonosítja.
A osztályú cím: elméletileg127 hálózat lehet és 2563 . címtartomány: 0.0.0.0 – 127.255.255.255-ig. alhálózati maszk: 255.0.0.0
Ahol netid van ott végig egyeseket írunk, ahol a hostid van oda pedig nullákat írunk.
B osztályú cím: gépek száma 2562 , a
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése