Rövidszőrű szuka, Linda a neve. Nyugodt kiegyensúlyozott fiatal vadászkutya. Kedvező tulajdonságai révén kiválóan alkalmas mezei keresésre, az apróvad becserkészésére és jelzésére. Jól állja a vadat, alkalmas a lőtt vad előhozására szárazon és vízen egyaránt, a sebzett apróvad csapázására, felkutatására vagy akár utánkeresésére. A magyar vizsla ősei a vándorló magyar törzsekkel kerültek be a kárpátmedencébe. Írásos emlékeket, ábrázolásokat már XVI. századi dokumentumokban is találhatunk amik igazolják hogy a magyar vizsla őseinkkel együtt lépet a kies szép nagy alföldre. Mivel szereti a gyerekeket, nem agrsszív, kiszámítható stabil idegrendszerű sokan tartják gyerekek szórakoztatására. A rövidszőrű magyar vizsla értelmes,barátságos, kiegyensúlyozott és sportos kutya. Szeret tanulni, készséges, és mindig nagyon engedelmes is. A gazdájához és családjához hihetetlenül kedves és hűséges. Nagyon szeret apportírozi és úszni, kiváló a szaglása és rendkívül kitartó. Ez a kutya nagyon szeret otthon lenni a család társaságában. Társas viselkedése: A rövidszőrű magyar vizsla társas viselkedésével csak nagyon ritkán adódnak problémák, ez a kutya remekül megfér a fajtársaival. Ha megfelelő volt a szocializációja, akkor az egyéb háziállatokkal, valamint általában a gyerekekkel is jól kijön. Az ismeretlen látogatók érkezését ugatással jelzi de ennél többet nemigen tesz. A rövidszőrű magyar vizsla híres az apportírozó képességéről, a remek szaglásáról és egy sor egyéb tulajdonságáról, amelyek miatt kiválóan alkalmas a vadászatra. Ha ez nem megy a gazdájának, akkor feltétlenül lehetőséget kell biztosítania arra, hogy kutyája rendszeresen szaladgálhasson és játszhasson póráz nélkül is. A legtöbb ilyen kutya imád apportírozni és úszni. Noha nem erre a célra nemesítették ki, a vizsla az engedelmességi próbákon is jól szerepelhet. A vizsla sokoldalúan használható vadászkutya. Mezőn, erdőben és vízben egyaránt használhatónak kell lennie, az alábbi jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. Kiváló szaglás, határozott vadmegállás, kitűnő apportkészség, az úszónyom célratörő, a víz szeretetével párosuló követése. A nehéz terepet és a szélsőséges időjárási viszonyokat egyaránt jól tűri. Munkabíró vadász munkakutya minőségében a lövéstől és a vadtól való félelem, a vadmegállás illetve az elhozási készség hiánya éppúgy nem kívánatos, mint a vízszeretet hiánya. Problémamentes természete és alkalmazkodóképessége miatt lakásban is könnyen tartható. Kicsit megilletődött ha idegeneket lát, de könnyen barátkozik.A magyar vizslákra jellemző az elegáns megjelenés, a könnyed felépítés, a harmonikus mozgás. A magyar vizsla felette áll a többi vadászkutyafajtának nemcsak különleges intelligenciája, de az emberekkel való speciális, szoros kapcsolata, szolgálatkészsége és engedelmessége miatt is. A vizsla szinte magától tanul, valósággal szívja magába a tudást, boldog ha velem és nekem dolgozhat, örül egy simogatásnak is, s mindig szemembe néz, mert még tekintetével is a kapcsolatot keresi. Nem kóborolnak el, mert a keresési távjuk viszonylag rövid, csak addig távolodik el amíg a gazdit látja, sosem szöknek el, mert hihetetlen érzékeny, finom szájjal apportíroznak, mert imádnak és megvédenek mindent ami kisebb. Elég értelmes ahhoz, hogy felfogja, mit kívánnak tőle, és nagyon szeret a gazdája kedvében járni. A hanghordozáson kívül más eszközökkel csak igen ritkán kell fegyelmezni. Ajánlatos vele mindig következetesnek és egyértelműnek lenni. A rövidszőrű magyar vizsla elsősorban vadászkutya melynek legnagyobb boldogsága minél többet a gazdája mellett lenni. Ha gyakran vadásznak vele akkor edzésben kell őt tartani, hogy jól bírja a hétvégi erőpróbát. Ha házi kutya akkor elég, ha a gazdit elkísérheti napi sétáján. rendkívül elegáns megjelenésű és mozgású, kedves, engedelmes természetű, még a vizslák közül is kitűnik intelligenciájával. A vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják, amely egyedül végzi el a pointerek, szetterek és a többi vadászkutya munkáját, szóval igazi mindenes. Helyt kell állniuk vízen, mezőn, erdőben is. Kiváló a szaglásuk, a levegőben terjedő szagokat persze a körülményektől függően mint például páratartalom, szélerősség,hőmérséklet akár 150 méterről is megérzik így a megsebzett vadat is könnyen megtalálják és megfelelő távolságból „megállják”. Amikor megmozdul a vad, a vadásznak kell el döntenie,hogy lelőhető-e a vad vagy sem, ezalatt a vizslának egy helyben kell maradnia. A lelőtt vadat készségesen a gazdájuk elé viszik. A rövid szőrű magyar vizsla nemcsak vadászkutya, hanem a család kedvence és a gyerekek játszópajtása is, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképessége minderre alkalmassá teszi. Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szerető gazdának a csillagokat lehozná az égről. Rendkívül könnyen tanítható, de házőrzőnek nem alkalmas: a besurranót éppúgy körülrajongja, mint a közeli barátot. A drótszőrű magyar vizslával szemben a rövid szőrű inkább alkalmas lakásban tartásra, igazi „kanapé-specialista”, sőt télen a rövid szőrzete nem mindig nyújt megfelelő védelmet a metsző hideg ellen.A magyar vizsla a világ legsokoldalúbb és legkönnyebben kezelhetö vadászkutyája. Ugyan olyan jól dolgozik mezön, erdöben mint vizben. Mi a vizsla hátránya? Ezzel kezdem, mert ez érdekli elöször a legtöbb embert. Az én tapasztalatom szerint két dolog van a vizslánal, amit az emberek nem szerethetnek. Az egyik az az, hogy a vizsla örömében szivesen felugrál az emberekre, a másik, hogy igen szeretik a hasukat. Hogy már ne legyek gonosz, nem úgy fogalmaztam, hogy ha lehet, minden ehetöt lopnak, mint a szarkák. Senki nem szokta zokonvenni, ha egy kölyökkutya felugrik rá, de a vizsla kb 60 cm magas 25 k-s kutya lesz felnöttnek és nem mindenki örül annak, ha egy ekkora eb rohan örömmel és ugrik fel az emberre és arcon próbálja nyalni. Pláne nem, ha sáros, latyakos az idö. Öszintén megmondva láttam vizslákat akik jólneveltek voltak és nem ugráltak, de én soha mégcsak meg sem próbáltam az enyémeket erröl a ”r ossz” szokásukról leszoktatni. Úgyhogy erre ne várjon senki tölem tanácsot. Mint aportör a vizsla örömében mindig megpróbál valamit a szájába venni. Szeretik megfogni az ember kezét. Olyan finoman fogják, hogy alig érezni. Többször kérdezték már tölem, hogy ez agresszivitás jele e. Nem, söt, ellenkezöleg, a szeretet jele. Természetesen, ha a fogás puha. Ha a kutya megharapja a kezet az egy egész más dolog. Mert stabil idegrendszerü, nyugodt, kellemes, barátságos, szép, okos, hihetetlen könnyen kezelhetö kutyák, akikkel együttélni egy öröm, s mert hiányzik belölük a dominancia az emberrel szemben. Mert nem agymosott vadászkutyák, mert nem notórikusan örzö-védök, de ha szükség van rá, az életük árán is megvédik családjukat.Mert boldog vagyok és biztonságban érzem magam a társaságukban. Mert az ágyban szeretnek aludni a takaró alatt, fejükel a karon, ha lehet. Mert ugyanolyan kellemesek családi kutyának, mint vadászkutyának. Mert értenek a suttogásból is. Mi azt szoktuk volt mondani agyarországon, hogy az ember nem parancsolgat egy vizslának, hanem megkéri. Természetesen egy vizslát is el lehet rontani. Zárd be egész napra egy kennelbe, fektesd a hátára, hogy bebizonyitsd te vagy az úr, bánj ridegenen, dominánsan vele, kényszeraportirozást csinálj vele, légy hozzá kemény, ez néhány biztos ”módszer” arra, hogy egy bizonytalan, félénk, boldogtalan vizslád legyen. Nem minden lógófülü barna kutya igazi vizsla, még akkor sem, ha a törzskönyvében az áll. Nem mindegyik viselkedik úgy, ahogy egy igazi vizslának kell. De ez nem a fajtaleírás hibája, hanem annak a kutyának, vagy azoknak a kutyáknak a tenyésztöjének a balsikere. Amit nem szabad elfogadni. Mert ha elfogadjuk, akkor elvész ez a csodálatos fajta, ami a rövidszörü sárga magyar vizsla. irigy mint a kutya.A rövidszőrű nem is nagyon alkalmas a kinti teleltetésre. Könnyen tanítható, nyugodt, barátságos.nekem is vizslám van, most volt egy éves. amikor hozzánk került nagyon félt kint, és ezért bejöhetett, igaz, mi kertes házban élünk. viszont nagyon nem jó, nem ajánlom lakásba. tudnod kell hogy a vizsla eleve egy nagyon mozgékony kutya, ha nem a legmozgékonyabb! ha egyedül hagyod, akkor ő kötelességének érzi hogy "megbosszulja" azt, hogy ő otthon maradt és nem vitted magaddal! és ezt nem csak én mondom, több ismerősünknek van, és mindegyik mondja... a napi 1,5-2 óra foglalkozás nem elég neki a nagy mozgásigénye miatt!!! ne feledd hogy ő egy nagy kutya lesz, mindent felborít, lelök, eltör, megrág, összepiszkít! nekem legutóbb a DSL kábelt rágta el bosszúból, mert éppen nem vele foglalkoztam... ne feledd azt sem, hogy nagyon hozzá tud szokni ahhoz, amit egyszer megengedsz neki és utána csak azértis azt fogyja tenni, nem fogja izgatni, hogy nem szabad! félős volt ,miskorában. ha beszélni tudna azt mondaná jétk az élet és én szeretek játszani, de néha az idegeimre tud menni. Mi a vizsla hátránya? Ezzel kezdem, mert ez érdekli elöször a legtöbb embert. Az én tapasztalatom szerint két dolog van a vizslánal, amit az emberek nem szerethetnek. Az egyik az az, hogy a vizsla örömében szivesen felugrál az emberekre, a másik, hogy igen szeretik a hasukat. Hogy már ne legyek gonosz, nem úgy fogalmaztam, hogy ha lehet, minden ehetöt lopnak, mint a szarkák. Senki nem szokta zokonvenni, ha egy kölyökkutya felugrik rá, de a vizsla kb 60 cm magas 25 k-s kutya lesz felnöttnek és nem mindenki örül annak, ha egy ekkora eb rohan örömmel és ugrik fel az emberre és arcon próbálja nyalni. Pláne nem, ha sáros, latyakos az idö. Öszintén megmondva láttam vizslákat akik jólneveltek voltak és nem ugráltak, de én soha mégcsak meg sem próbáltam az enyémeket erröl a ”r ossz” szokásukról leszoktatni. Úgyhogy erre ne várjon senki tölem tanácsot. Mint aportör a vizsla örömében mindig megpróbál valamit a szájába venni. Szeretik megfogni az ember kezét. Olyan finoman fogják, hogy alig érezni. Többször kérdezték már tölem, hogy ez agresszivitás jele e. Nem, söt, ellenkezöleg, a szeretet jele. Természetesen, ha a fogás puha. Ha a kutya megharapja a kezet az egy egész más dolog. Mert stabil idegrendszerü, nyugodt, kellemes, barátságos, szép, okos, hihetetlen könnyen kezelhetö kutyák, akikkel együttélni egy öröm, s mert hiányzik belölük a dominancia az emberrel szemben. Mert nem agymosott vadászkutyák, mert nem notórikusan örzö-védök, de ha szükség van rá, az életük árán is megvédik családjukat.Mert boldog vagyok és biztonságban érzem magam a társaságukban. Mert az ágyban szeretnek aludni a takaró alatt, fejükel a karon, ha lehet. Mert ugyanolyan kellemesek családi kutyának, mint vadászkutyának. Mert értenek a suttogásból is. Mi azt szoktuk volt mondani agyarországon, hogy az ember nem parancsolgat egy vizslának, hanem megkéri. Természetesen egy vizslát is el lehet rontani. Zárd be egész napra egy kennelbe, fektesd a hátára, hogy bebizonyitsd te vagy az úr, bánj ridegenen, dominánsan vele, kényszeraportirozást csinálj vele, légy hozzá kemény, ez néhány biztos ”módszer” arra, hogy egy bizonytalan, félénk, boldogtalan vizslád legyen. Nem minden lógófülü barna kutya igazi vizsla, még akkor sem, ha a törzskönyvében az áll. Nem mindegyik viselkedik úgy, ahogy egy igazi vizslának kell. De ez nem a fajtaleírás hibája, hanem annak a kutyának, vagy azoknak a kutyáknak a tenyésztöjének a balsikere. Amit nem szabad elfogadni. Mert ha elfogadjuk, akkor elvész ez a csodálatos fajta, ami a rövidszörü sárga magyar vizsla. irigy mint a kutya.A rövidszőrű nem is nagyon alkalmas a kinti teleltetésre. Könnyen tanítható, nyugodt, barátságos.nekem is vizslám van, most volt egy éves. amikor hozzánk került nagyon félt kint, és ezért bejöhetett, igaz, mi kertes házban élünk. viszont nagyon nem jó, nem ajánlom lakásba. tudnod kell hogy a vizsla eleve egy nagyon mozgékony kutya, ha nem a legmozgékonyabb! ha egyedül hagyod, akkor ő kötelességének érzi hogy "megbosszulja" azt, hogy ő otthon maradt és nem vitted magaddal! és ezt nem csak én mondom, több ismerősünknek van, és mindegyik mondja... a napi 1,5-2 óra foglalkozás nem elég neki a nagy mozgásigénye miatt!!! ne feledd hogy ő egy nagy kutya lesz, mindent felborít, lelök, eltör, megrág, összepiszkít! nekem legutóbb a DSL kábelt rágta el bosszúból, mert éppen nem vele foglalkoztam... ne feledd azt sem, hogy nagyon hozzá tud szokni ahhoz, amit egyszer megengedsz neki és utána csak azértis azt fogyja tenni, nem fogja izgatni, hogy nem szabad! én nagyon szeretem a kutyámat, viszont ha jrakezdhetném akkor valami kisebb termetűt vennék, pl egy shi zu-t vagy egy törpe spitzet! szerintem fontold meg te is alaposan a kutya kérdést, de ha hallgatsz rám, akkor nem veszel vizslát lakásba! Kedven kutyám átrepült a szivárványhíd alatt, meg sem állt a mennyországig, ahol a nagy virágos réten önfeletten kergeti a pillangókat, közben meg meg áll felszabadultan szimatol és közben tobzódik a szagok és illatok kavalkádjában. Most azt hiszitek bolond vagyok, talán igen, de én hiszek Istenben, aki mindennél jobban szereti az állatokat, mert az állatoknak van lelkük, és közelebb vannak Istenhez, mint az emberek. A hinduizmus szerint minden kutya lelke a mennybe jut, mert a kutyák jók, és nincs rosszindulat a szívükben. feltétel nélkül tudnak szeretni hűségesek és önfeláldozók. Ézsaiás 11:6 Akkor majd a farkas a báránnyal lakik, a párduc a gödölyével hever, a borjú, az oroszlán és a hízott marha együtt lesznek, és egy kisfiú terelgeti őket. Kutyám ösztönösen reagál a testbeszéd öntudatlan változásaira is, legyen szó görnyedt vállról vagy remegő kezéről, szomorúságról, bánatról örömről. Kutyám barátom társam elvesztése annyira fájdalmas, mert nem csak a kedvencet veszítettem el elveszítjük a feltétel nélküli szeretet forrását, egy elsődleges társat, aki biztonságot és örömöt nyújt. A kutyák és az emberek között nagyon különleges kapcsolat van, ahol a kutyák eltérítették az emberi oxitocin kötési útvonalat, amely általában a babáink számára van fenntartva. Amikor bámulod a kutyádat, mindkét oxitocinszinted megemelkedik, ugyanúgy, mint amikor megsimogatod és játszol vele. Érzi a jót a rosszat a fájdalmat, a betegséget, az érzelmeket. szomorúság, a szorongás, a magány, a félelem vagy akár a kétségbeesés mély érzéseire is képes. Mi is beszélünk ám! Ahogyan az emberek, a kutyusok is kommunikálnak egymással, illetve veletek, de beszéd híján a testünk jelzéseivel, szagokkal, speciális hangjelekkel vagyunk kénytelenek kifejezni szándékainkat. Az emberi nyelv töredékét értjük csak meg, a kutatások szerint egy átlagos kutya 20-30 szót ismer, de a legintelligensebbek sem tudnak közülünk 80-nál többet. Mi, kutyák kb. 10 hangjelzést ismerünk. (Ehhez képest a macskák majdnem 100 félét használnak) Hangjelzéseink a morgás, a nyüszítés, a vonyítás, az ugatás különbözõ változatai. A morgással - attól függően, hogy milyen hangon és milyen kísérő testbeszéddel tesszük - kifejezzük a bizonytalanságunkat, félelmünket, de a haragunkat és a várakozásunkat is. Tudósok bebizonyították, hogy a morgás számunkra stresszoldó hatású. Ahogy az embereknél is. Innen a mondás: "Morog, mint a kutya". A nyüszítést általában a fájdalom és a félelem kifejezésére használjuk, de a hangerőtől és a hang magasságától függően jelenthet pozitív izgalmat, lelkesedést is. A vonyítás a kutyák ösztönös jeladása. Figyelmeztetés, jelzés, mindig felszólításra szolgál. Az ugatás a "kutyabeszéd". Hosszától és tónusától függően mind-mind aktuális eseményekre vonatkozik és visszajelzésre, vélemény nyilvánításra szolgál a gazdinak, vagy a környezetünknek. Az ősünk, a farkas ezzel szemben egyáltalán nem ugat. Ennek magyarázata, hogy az ugatás a kutyákban az emberi beszéd hatására alakult ki. Csányi Vilmos szerint a "kutyák embernek érzik magukat", innen eredeztethetõ az ugatás kialakulása, ami a beszédet szimbolizálja. Ennek az elméletnek az alátámasztására hozza egyik példaként, hogy "ha kiskutyák és szelíd farkaskölykök választhatnak kutya és ember között, akkor az utóbbiak kivétel nélkül a kutyákat választották, míg a kutyák minden esetben az embert. A legtöbb állat veleszületett képessége, hogy felismeri a fajtársát, ezért ezt a választást csak úgy tudom értelmezni, hogy a kutyák az emberben a fajtársat látják". A testbeszéd azonban remekül működik közöttünk, gördülékeny és csak ritkán érthetõ félre. Mi a mancsainkkal is kommunikálunk, de a kutyamancsok természetesen teljesen már jelentést hordoznak, mint az emberi kézfogás. Amikor mereven a szemetekbe nézve a kezetekre helyezzük a mancsunkat, többnyire enni kérünk, vagy játszani szeretnénk, vagy simogatásra vágyunk, vagy csak tudatosítani szeretnénk bennetek, hogy létezünk. Ez a mozdulat az elválasztásunk előtti időkből származik, amikor gyúró-dögönyöző mozdulatokkal próbáltunk még több tejet kimasszírozni a kutyamamából. Egészen más a helyzet akkor, amikor könnyedén a válladra, vagy éppenséggel a fejed búbjára ejtjük a praclinkat. Ez a gesztus a dominancia kifejezésének barátságos formája, ám jelentőségét nem szabad alábecsülnöd. Így próbáljuk meg felmérni a hierarchiában betöltött pozíciónkat, így teszünk óvatos kísérleteket arra, hogy felülírjuk az addigi rendet. Ez a bepróbálkozás emberi nyelven valahogy így hangozik: "Kedves gazdám, nem zavarna, ha mostantól én parancsolnék neked?" Ha pedig felemeljük az egyik mellső lábunkat, az némi határozatlansággal kísért nagyfokú koncentrációt jelez. Ez a két dolog nem mond egymásnak ellent, hiszen a bizonytalanság komoly odafigyelést kíván a probléma sikeres megoldásához. Ha nem tudjátok eldönteni, hogy most éppen nagyon figyelünk vagy csak elméláztunk, figyeljétek meg a testtartásunkat és a pofánkat, mert ezekből azonnal kiolvashatjátok a választ, ami emberi nyelven valahogy így hangozna: "Nagyon figyelek", vagy "nem igazán tudom, mit is csináljak".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése