A
gyermekek személyiségnek formálására tucatnyi foglalkozás vagy csúnya szóval
terápia használható. A szülők nem szeretik a terápia szót és nem is viszik el
gyermekeiket terápiára, szerencsésebb a foglalkozás vagy könyvtári óra
kifejezés használata. A biblioterápia egy interdiszciplináris terápiás módszer,
amit a szülők is gyakorolnak a gyermeknevelésük során ösztönösen és
eredményesen. Szigorúan, pontosan kiválogatott
mese vagy a szépirodalmi mű segítségével befolyásolja, áthangolja megváltoztatja a mentális
attitűdöket, megismertetve az elfogadott viselkedésmódokat, emelve a gyermek
műveltségi szintjét, elősegítve a helyes magatartásformák elsajátítását, ezzel
is segítve a gyermek szocializálódását.
A zeneterápiák, művészetterápiák is a gyermekek egy egy speciális
személyiségformálását segítik elő. A jól kiválasztott olvasmányok alkalmazhatók
a gyermek pszichológiai problémáinak kezelésére, megelőzésére és
személyiségfejlesztésre. Az olvasás befolyásolhatja a gyerek attitűdjeit,
érzelmeit és viselkedését egyaránt. Az irodalom képes leginkább a katartikus
indulatelvezetésre, elgondolkodtat, alkalmas annak megtanítására és
gyakorlására, hogy az önismeretünk révén beleképzeljük magunkat a főhős
szerepébe, így kérdések fogalmazódnak meg bennünk, amire választ is kapunk vagy
adunk önmagunknak. A novella, vers,
történet, fabula felolvasásán,
meghallgatásán keresztül saját konfliktusainkra is példát találunk. A
reális önismereten és önképviseleten nyugvó kommunikáció és az őszinteség,
nyíltság, a konfliktusok felismerése és interakciós megoldását segíti elő. A
könyv a katalizátor szerepét játssza, a cél a saját életünkből merített
emlékek, asszociációk, indulatok és érzések megosztása rendezése, megértése
feloldása. A könyvtárba látogató gyermekcsoportok foglalkozását olyan
könyvtárostanárok végzik, akik megfelelő mentálhigiénés kompetenciával és
biblioterápiai alapismeretekkel is rendelkeznek. A feladat elvégzéséhez elengedhetetlen a
megfelelő pedagógiai és pszichológiai felkészültség, de a laikus könyvtárosok
is képesek a sikeres fejlesztőterápiára, persze nem olyan színvonalon és
sikerrel, mint a pedagógiai végzettségű társaik. Zeneterápiát alkalmazunk, ha a
gyermek szóbeli kifejezőkészsége lelki okok miatt károsodik, dadog vagy
autista, esetleg skizofrén vagy hiperaktív, vagy egyéb magatartási zavarral
küzd. A szakemberek szerint nem lenne szabad végezni ezeket a terápiákat laikus
könyvtárosnak, mert a megfelelő szakmai ismeretek nélkül, nagyobb kárt
okozhatnak a gyermekek személyiségében. Én hiszem és látom, hogy foglalkozások
alatt olyan érzelmi hatások érik a gyermeket, amik pozitív hatást
eredményeznek, akár laikus akár pszichológus a terapeuta. A közös játékban feloldódik és felszabadulttá
válik a gyerek. A zeneterápiában a ritmikus feladatok a hangszerek dobok,
csörgők, xilofon vagy saját kezük taps alkalmazásával, jön létre az összhang az
együtt zenélés öröme. A deviáns magatartásformák is jól kezelhetők így. A
művészetterápia például a rajz segítségével fejezi ki a gyerekek a rejtett szorongásaikat,
félelmeit fóbiáját. A hiperaktivitás mozgásterápiás játékokkal oldható. Az
emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken bekövetkezik a
változás egyszerre, ha a szakember pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel
rendelkező könyvtáros és jól vezeti a foglalkozást. A felismert sérült funkció
helyreállítsa, vagy megelőzése prevenció, rehabilitáció révén elősegíti a
gyermek minőségileg jobb életet. A terápiák szakmai felügyeletét célszerű olyan
(terapeuták) pszichológusoknak irányítani, akik megfelelő szakvizsgával és
szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Az irodalomterápiás foglalkozások nagyon
jó hatásfokkal alkalmazhatók a kamaszoknál, akik mellőzve érzik magukat,
egyedül vannak a felnőtté válás folyamatában. A gyerekek tapasztalatot
szerezhetnek a kommunikáció nehézségeiről és szépségéről, a személyre szabott
figyelem pozitív élményéről és a másikra való odafigyelés és tisztelet
fontosságáról. A terápia során oldódik szorongásuk, türelemre, toleranciára,
empátiára tanítja őket a terápia mindenfajta kényszer nélkül. Felszínre
kerülnek saját és társaik problémái, így találkozhatnak különböző megoldási
alternatívákkal, akár úgy is, hogy egy-egy irodalmi hős viselkedését
megfigyelik, értékelik. Az irodalmi művek kiválasztásánál döntő szempont a
korosztályra jellemző problémák történetek kiválasztása és azok jó
kibonthatósága, mint például a felnőtt-gyermek kapcsolatok, felnőtté válás,
szerelem, tanulás, közösségbe való beilleszkedés, barátság, jövőkép, társadalmi
elvárások, értékek, célok...stb. A folyamatos motiváció érdekében egy-egy
foglalkozáson belül egyéb művészet-terápiás terület is helyet kaphat a
könyvtárban, az adott műnek, csoportnak, problémának megfelelően, így többek
között drámapedagógia játékok, rajzolás, közös zenélés, szituációs játékok,
kézműves feladatok. Nem utolsó szempont, hogy a foglalkozási során a gyermekek
olyan irodalmi művekkel ismerkednek meg, melyek nem az iskolai tananyag szerves
részei, így újabb élményekkel gazdagodnak és serkenti őket az olvasásra,
azáltal, hogy a művek feldolgozása nem "iskolai elemző módon"
történik, hanem szabad beszélgetés formájában, egy olyan csoportban, ahol
mindenkinek számít a véleménye, mert minden ember fontos a közösség számára. A
legkisebbeket mesék révén tudjuk formálni. A meseterápia minden életkorban, és
minden életszituációban használható, minden korosztály megérinthető egy mesével,
akár kisgyerek, kamasz, vagy fiatal felnőtt. A fabuláknak hatalmas ereje van, s
valóban tud segíteni, csak meg kell találni az adott élethelyzethez és egyénhez
kapcsolódó tanmesét, s ha megvan akkor kezdődik a csoda, a gyógyulás és a
személyiség formálása. A személyiségformálás azonban óriási felelősség is ezért
ezt is csak megfelelő szakember felügyelete mellet célszerű végezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése