Az oktatásról

Az oktatás ismereteket, információkat ad át és személyiséget fejleszt. A tanárok az oktatás tartalmát az ismeretek, a képességek és az attitűd függvényeként értelmezik. Az oktatás tartalmát a társadalmi folyamatok határozták meg. Az átadott tudáshalmaz: társadalmi szempontból közömbös, nem releváns, érvénytelen tudás (nem hasznosuló, de akaratlanul is megtanult ismeretek),  társadalmi szempontból érvényes, releváns tudás: a szaktudás, szakismeret – munkatevékenységben használatos

hétköznapi tudás – hétköznapi élethez szükséges hétköznapi gyakorlati tudás az emberek közötti érintkezéssel, a társadalmi viszonyok kezelésével kapcsolatos ünnepnapi tudás (művészi és tudományos alkotások létrehozásával, élvezésével kapcsolatos, „magas kultúra” tudása). 

A társadalmi egyenlőtlenséget elsősorban az iskolarendszerben a szaktudáshoz való hozzájutás egyenlőtlenségei hordozzák. Az ókorban az ismeretek egyoldalú közvetítése volt az általános, a tanuló passzív befogadó volt. Az újkor, illetve a modern tudományosság kezdetén az oktatott tartalom formálásában egyre fontosabb szerepet kezd játszani a személetesség, a jelenségek, folyamatok érzékelése. Mára már a konstruktív pedagógia válik meghatározóvá: „visszaadja a tudás becsületét” – a kogníció, a szervezett, rendszert alkotó tudás, a jelentés, az értelmezés a tanulás legfőbb kérdése.

Információrobbanás nemcsak a tudósok számára okoz nagy gondot, hanem a mindennapi ember számára is. Egyes pedagógiai elképzelések megkülönböztetnek: tartalomtudás – a birtokolt információk rendszere a tudatunkban, pl. vers ismerete eszköztudás – az a tudás, amelynek segítségével újabb tartalomtudásokat tudunk megszerezni és segít abban, hogy a tartalomtudás elemeit felhasználhassuk a mindennapi életben, pl. verselemzés. Az oktatásban közvetített tudományképet a mai iskolai tantárgyakban még mindig a pozitivizmus tudományszemlélete határozza meg, bár az oktatás nem képes a tudományt valóságos társadalmi folyamatként bemutatni. Ma az iskola egyre fontosabb szerepet játszik mind a szakmai tudás átadásában, mind a hétköznapi ismeretrendszerek formálásában. Pl. kommunikációs képességek fejlesztése, állampolgári magatartás kialakítása. Az általános képzés ideje nő, egyre élesebben válik el a szakképzés intézményesített formáitól. Az általános képzést szolgáló oktatási tartalmak pedig egyre nagyobb körben ölelik fel a hétköznapi tudás és az ünnepi tudás elemeit. Ugyanakkor az általános képzés vége felé a fiatalok egyre inkább a továbbtanulási siker reményében a felsőoktatás már erősen szakmai értékrendje szerinti tartalmakkal foglalkoznak.

Az oktatási tartalom meghatározása

Mindenek előtt az oktatási tartalmat fel kell építeni – egyes részek egymásra épüljenek, életkori sajátosságokat figyelembe kell venni.

Alapvető szerepet kapnak:

 az átfogó fogalomrendszerek, az adott műveltséganyag nagy összefüggései

 a gyerekek szükségleteinek, törekvéseinek, és érdeklődésének megfelelő tudásanyag

A pedagógusnak azt is figyelembe kell vennie, hogy nemcsak a követelményszintben, nemcsak az értékelés módjában differenciáljanak a tanulók között, hanem az elsajátítás tartalmában, s ezzel természetesen szoros kapcsolatban az elsajátítás módszerében. Olyan tanítási eszközrendszert kell kifejleszteni, amellyel a pedagógus képes egy időben ugyanabban a tanulócsoportban egymástól akár lényegesen különböző tartalmakat is tanítani attól függően, hogy az egyes gyerekeknek, az egyes gyermekcsoportoknak éppen mire van szükségük. a korábbi évtizedekhez képest sokkal differenciáltabbá válik az oktatás tartalma igény arra, hogy minden hazai iskolatípusban meghatározzák a kötelezően közvetítendő tartalmat, követelményeket az iskolarendszer a szelekció erősödésének irányába tolódik el (erősödik a továbbtanulási orientáltság) jellemző marad a tantárgyak erős tudomány-központúsága, Az oktatás tervezése: tantervkészítés önálló pedagógiai diszciplína. Az oktatástervezés legismertebb modellje a tanulókkal, a társadalmi szükségletekkel, a műveltségi területekkel (források) kapcsolatos infor-mációk megszerzése és elemzése,  döntés az általános célokról,   meglévő pedagógiai és pszichológiai tudás alkalmazásával a célok megvalósítási lehetőségeinek és feltételeinek meghatározása,  döntés a konkrét célokról,  a konkrét célkitűzések alapján a megvalósítási folyamat és az ellenőrzés megtervezése. A modell központi szerepet szán a tervezés során a konkrét célkitűzéseknek, követelményeknek. Ezek alapján határozza meg a pedagógus a tananyag tartalmát, az oktatás folyamatára, módszereire vonatkozó elképzeléseit.

Az óra vagy óramodultervek készítése oktatási anyagok és eszközök kiválasztása és fejlesztése

algoritmikus és heurisztikus struktúrák alkalmazási lehetőségeinek meghatározása a tanulói tevékenység meghatározása az ellenőrzés módszereinek és eszközeinek megválasztása

Integrált cél-eszköz modell: az előző modellben eszközként kezelt tanulói tevékenységekben integráltan vannak jelent a tanulás céljai is. Ez a modell nem terjedt el igazán, tanulsága, hogy a tanár által kitűzött cél a tanulók céljai és a megvalósult célok között van. Tartalomközpontú tervezési modell: a hazai pedagógiai gyakorlatban a legáltalánosabb. A pedagógus a meghatározott oktatási tartalom, a tananyag elemzéséből kiindulva választja és tűzi ki az elérendő célokat, az elsajátítási folyamat eredményeire vonatkozó elképzeléseit. Az oktatástervezés szintjei

a  tanterv pedagiógiai értelmezésben: pedagógiai dokumentum – az iskolai tanulásszervezés általános peda-gógiai és didaktikai, valamint tantárgy-pedagógiai szempontjait tartalmazza: tananyagot, annak el-rendezését, az elsajátítás követelményeit, módszereket, taneszközöket stb. oktatáspolitikai értelmezésben: oktatásirányítási eszköz – aszerint, hogy a fennálló oktatáspoliti-ka milyen szerepet szán neki: centralizált (központi) vagy decentralizált (helyi) tantervi szabályozás létezik.

Pedagógiai dokumentum, amely szűkebb vagy tágabb közmegegyezés alapján az iskolai taní-tást-tanulást meghatározó értékrendet, cél-és követelményrendszert és műveltségi tartalmakat, azok elrendezését írja elő. Olyan oktatáspolitikai eszköz, amely az adott társadalom elvárásait tükrözi, a kívánt szintű egységesség megteremtését szolgálja. Tantervek fajtái deklarált tanterv – az előzőekben említett értelmezett tanterv – a pedagógusok, a gyakorlati szakemberek hogyan értelmezik a deklarált tantervet megvalósított tanterv – a gyakorlatban realizált tanterv rejtett tanterv azokat a hatásokat gyűjti egybe, amelyek az első és második mellett befolyásol-ják a harmadikat, a tanterv gyakorlati megvalósulását A tanterv igénye abból fakad, hogy átfogóan rendezzék a tananyag kiválasztási és elrendezési kérdéseit, és egy egységes társadalmi, nevelési cél érvényesülését segítsék mind szélesebb körben megvalósulni. A központi tanterv minden olyan tanterv, amelyet nem az iskola választ, amely hatósági eszközöket igénybe véve írja elő, mit kell az iskolában tanítani. Nem központilag dolgozzák ki, hanem központilag rendelik el. Magyarországon: előíró központi tanterv – többnyire csak egy tantárgy-pedagógiai interpretáció (egy tankönyv) tartozik  kerettanterv – körülírják a műveltséget, nem részletezik, tankönyv- és programpiac tartozik hozzá. A helyi tanterv

Mindig egy iskolára érvényesen foglalja rendszerbe és határozza meg a tanulásszervezés feladatait. Az alternatív iskolák tantervei tekinthetők helyi tantervnek. Az iskola által preferált értékeket, szakmai profilját és programját, valamint fejlesztési elképzeléseket tartalmaz. Tartalmaz speciális programot is (pl. gyengébb tanulók felzárkóztatására). Kialakításának döntő mozzanata a helyi igények speciális profil összeillesztése. Míg a NAT (Nemzeti Alaptanterv) 1995 – stabil és egységes keretet kíván biztosítani az elkövetkező évtizedek iskolai munkájához, nem hagyva figyelmen kívül a tantervek értékelésének és folyamatos fejlesztésének szükségességét. Komplex műveltségi területeket határoz meg. Célja elsősorban az általános műveltséget tükröző közismereti tárgyak elsajátíttasása, s ezáltal kibontkozó személyiségfejlődés elősegítése. A NAT funkciói meghatározza a minden tanulóra érvényes kötelező alapműveltséget és biztosítsa a kötelező okta-tás viszonylagos egységét követelményei alapját képezik a kötelező oktatás időszakát lezáró alapvizsgának, tananyagfelosz-tás minden iskolatípusban egységesen legyen felépítve tartalmazza azokat az össztársadalmi elvárásokat, amelyeket a helyi pedagógiai programok és tantervek készítésekor figyelembe kell venni, s ezáltal az intézményi és egyéni tervezés kiindulópontját képezi szabályozza azokat a tankönyveket és taneszközöket, amelyek az alaptantervre épülve készülnek, és meghatározó forrásai a pedagógusok egyéni oktatási terveinek A NAT az oktatás tartalmának műveltségi területei: anyanyelv és irodalom

élő idegen nyelv matematika ember és társadalom ember és természet földünk és környezetünk művészetek informatika életvitel és gyakorlati ismeretek testnevelés és sport

Az iskolák határozzák meg az egyes műveltségi blokkokra szánt kötelező óraszámokat.

A NAT cél- és követelményrendszere tartalmazza a közmegegyezésre számító, alapvető értékekre vonatkozó célkitűzéseket általános célrendszer második rétege a tíz műveltségi területet egyaránt átható közös követelmény-rendszer, amelynek hét eleme van: hon- és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, környezeti nevelés, kommunikációs kultúra, testi és lelki egészség, tanulás, pályaorientáció az egyes műveltségi területek követelményrendszere két szinten fogalmazódik meg A NAT műveltségtartalma ember és természet 15-20% anyanyelv és irodalom 11-13% ember és társadalom 10-14% élő idegen nyelv 9-13% művészetek 9-12% földünk és környezetünk 4-7% A NAT struktúrája Két pedagógiai ciklusra oszlik: 1-6 és 7-10 évfolyamokra. Az első elemi szakasz az alapvető készségek és képességek kialakítását tartja szem előtt, erre épül a középiskola. A NAT keretjellegéből és szabályozási mechanizmusából következik, hogy az egyes oktatási intézmények önállóan készíthetik el saját részletes pedagógiai programjukat. Ebben elsősorban az iskola tanítóinak és tanárainak pedagógiai hitvallása fogalmazódik meg, azok a nevelésfilozófiai elvek és értékrend, amely alapján az intézmény pedagógusai közösen határoznak az intézmény pedagógiai célrendszeréről. Tartalmazza az iskolai oktatás teljes képzési ciklusára szóló helyi tantervet, az egyes évfolyamokon tanított kötelező és választható tantárgyakat, a tanórai foglalkozások óraszámát, fő témaköreit és követelményeit, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit az ellenőrzés, értéeklés, minősítés tartalmi és formai követelményeit, a differenciálás módjait, az alkalmazható tankönyveket és más taneszközökre vonatkozó döntéseket. Tanmenet Adott tantárgy oktatásának adott évfolyam/osztály számára készült éves terve. A tanmenetkészítés feladatai

A pedagógus meghatározza és elosztja az éves tananyagot a rendelkezésre álló óraszámnak megfelelően. A tantárgyi koncentráció feltárása és megnevezése. Azon területek feltárása, amelyek tartalmilag, térben vagy időben kapcsolódnak más tárgyak anyagához, illetve kapcsolhatók a műveltség konkrét tananyagon kívüli területeihez. Az alapvető oktatási eszközök meghatározása is a tanmenetkészítés során történik. Tematikus terv 4-8 óra anyagát foglalja egységbe. Általában tartalomból kiinduló tervezési forma, ezért első feladatként a tananyag elemzését kell elvégezni különböző szempontok szerint. Óravázlat Az adott tanítási óra konkrét, személyre szóló feladatait, tevékenységformáját, felhasználandó eszközeit, pontos időbeosztását tartalmazza. A hatékony tantervelméletben az elmélet és gyakorlat viszonya egymást kiegészítő és kiegyensúlyozott.