Adolf Hitler történelmünk egyik
legkegyetlenebb és legrettegettebb államférfija volt. Az utókor
démonizálta személyét, míg többen a szörnyeteg mögötti emberre hívták
fel a figyelmet, ugyanis könnyelműség lenne a nagybetűs Gonoszt okolni
az olyan irgalmatlan tettekért, amelyeket valójában egy nagyon is
hús-vér ember követett el. S mint ember, Adolf Hitler sem diktátornak és
gonosznak született, egy átlagos osztrák család sokadik gyermeke volt. A
következő sorokban nem arról az emberről lesz szó, aki felégette a
világot, hanem azokról, akikről megfeledkeztünk, akik Hitler sötét
árnyékában éltek, és akik ma sem tudnak szabadulni a nevüket sújtó
átoktól. Írásomban Adolf Hitler keveset ismert testvéreinek életét, s
azok leszármazottait mutatnám be, azokat a Hitlereket, akik még ma is
köztünk élnek.
A Hitler-testvérek
Alois Schicklgruber (1877-től Hitler)
osztrák vámellenőr 1873-ban vette el első felségét Anna Glasl-Hörert.
Egy évtizeddel később viszonyba kezdett Franziska Matzelsbergerrel, aki
nemsokára várandós lett tőle és 1882. január 13-án világra jött első
gyermekük, ifjabb Alois Matzelsberger (törvénytelen fiúként anyja nevét
kapta).
Anna betegségtől szenvedve a következő
évben meghalt, így szabad út nyílt Alois előtt, hogy Franziskával
összeházasodjon, s fia is megkaphatta apja családnevét, a Hitlert. 1883.
július 28-án megszületett Alois és Franziska második gyermeke, Angela,
viszont Franziska a szülés után nem sokkal elhunyt. Alois Hitler nem
késlekedett és harmadjára is megházasodott, Klara Plözl szolgálólányt
vette feleségül.
Klara hat gyermekkel ajándékozta meg
férjét, bár közülük csak ketten élték meg a felnőttkort. Míg Gustav, Ida
és Otto születésük után nem sokkal meghaltak, addig az 1889. április
20-ai születésű Adolf betegeskedése ellenére életben maradt. Későbbi
öccsét, Edmund-ot a kanyaró vitte el hatéves korában. Egyetlen életben
maradt édestestvére húga, Paula volt, aki 1896. január 21-én született.
Adolf Hitler gyermekként. Az első képen kb. 1 évesen, középen 11 évesen, jobbra 12 évesen.
Az ifjabbik Alois nehezen jött ki
nevelőanyjával, Klarával. Ez és még sok más is hozzájárult ahhoz, hogy
feszültség keletkezzen közte és apja között. A fiú az 1890-es évek végén
úgy döntött, elhagyja ausztriai otthonát és Dublinba költözik.
Pincérként helyezkedett el, de lopás miatt többször letartóztatták.
Míg ifj. Alois nem került túl közel
féltestvéréhez Adolfhoz, addig Angela és Paula annál inkább. Apjuk
1903-as halálát követően Adolf Bécsbe költözött, Angela pedig hozzáment
Leo Raubal adóhivatalnokhoz. 1907 végén anyjukat is elvesztették, ekkor
Paula csak 11 éves volt. Adolf és Paula szerény állami támogatásban
részesült, de előbbi lemondott részéről húga javára. A testvérek útjai
ezzel hosszú évekre elváltak, s alig-alig látták egymást.
A fiatal Paula Hitler.
Paula Hitler idővel titkárnői pozícióban
helyezkedett el Bécsben. Szintén az osztrák fővárosban telepedett le
Angela, aki három gyermek anyja lett: ifjabb Leo, Geli és Elfriede
Raubal. 1910-ben Angela megözvegyült. Noha Adolf, Angela és Paula is
egyazon időpontban éltek az osztrák fővárosban, mégsem találkoztak
egymással.
Eközben ifj. Alois Dublinben találkozott
Bridget Downinggal, akivel Londonba szökött és 1910-ben összeházasodtak.
A menyegző után Liverpoolba költöztek, s 1911-ben megszületett első
fiúk William Patrick Hitler.
Ifjabb Alois Hitler 1906-ban.
Bridget Hitler emlékirataiból érdekes
részletekre bukkantak a kutatók. Az asszony állítása szerint
1912-1913-ban velük élt Liverpoolban Adolf Hitler, aki az ausztriai
sorozás elől szökött külföldre, bátyja családjához. Bridget leírása
szerint Adolf csendes volt, de nagyon szeretett a kis Williammel
játszani. Állítólag Bridget ajánlotta neki, hogy vágjon vissza
bajuszából, habár mikor egy későbbi fotón meglátta a későbbi Führert
megjegyezte, hogy túlságosan sokat vágott le belőle. Bridget
beszámolójának valóságtartama igen kétséges, ám számos történész igazat
ad neki, mégis nincs rá egyértelmű bizonyíték, hogy Adolf Hitler járt e
valaha Liverpoolban, avagy sem?
Annyi mindenestre bizonyos, hogy 1913
elején Adolf már Münchenben bukkant fel (Bridget szerint férje
tanácsára). Egy évre rá ifj. Alois követte öccsét Németországba, ahol
beindította biztonsági borotva vállalkozását. Az I. világháború kitörése
miatt Bridget és William nem tudott Németországba költözni Alois-hoz. A
férj viszont nem volt rest és újranősült, Hedwig Heidemann-nal, amivel
bigámiát követve el. 1920-ban született meg fiúk Heinz. Bridget úgy
tudta férje meghalt a háborúban, mígnem 1924-ben vád alá helyezték
bigámia miatt, de Bridget közbelépésére nem ítélték el a férfit. Alois
sosem tért vissza Bridget-hez, Berlinben nyitott éttermet és új
családjával maradt. Első fia, William 1929-ben hosszabb időre
meglátogatta apját.
Adolf Hitler 1915-ben.
Közben Adolf a német hadseregben kezdett
katonai pályába és a világháborúban is harcolt. Angela Bécsben maradt,
ahol a háborút követően egy zsidó diákszálló vezetője lett. 1919-ben
felújította kapcsolatát Adolffal, akit 1924-es bebörtönzésekor is
meglátogatott. Az 1920-as évek végén Paula is találkozott rég nem látott
bátyjával, s 1929-1941 között évente egyszer biztos összefutottak.
Paula, miután kitudódott, hogy Adolf húga, elvesztette állását, ezért
1930-tól pénzügyi ellátást kapott bátyjától. Hitler kérésére húga Paula
Wolf néven élt tovább (Wolf volt Hitler gyerekkori beceneve).
1928-tól Angela lányaival, Gelivel és
Elfriede-vel Hitler obersalzberg-i otthonába költözött, a Berghof-ba,
ahol házvezetőnő lett. Geli igen szoros kapcsolatba került
nagybátyjával, túl szorosba, aminek eredménye a lány 1931-es
öngyilkossága lett (bővebben lásd később). Angela ezt követően elhagyta a
Berghof-ot és Drezdába költözött, Adolffal való kapcsolata megszakadt.
1936-ban újraházasodott, Martin Hammitzssh-sal, egy zsidó-német
építészprofesszorral.
Adolf Hitler féltestvérével Angelával.
Hitler 1929-ben találkozott először Eva
Braunnal, majd az 1930-as évek elején fordult komolyabbra kapcsolatuk.
Eva ezt követően, mint egykor Geli, elszigetelten élt, a külvilágtól és a
közvéleménytől elzárva, sosem mutatkozhatott Hitler oldalán és nem lett
a Német Birodalom First Lady-je sem.
Hitler 1941-ben találkozott utoljára
húgával, Paulával, aki egy katonai kórház titkárnője lett a II.
világháború idején. A Führer a II. világháború alatt csak Angelával
újította fel kapcsolatát, de családja többi tagjával nem akart
kapcsolatba lépni. A háború végén elrendelte Angela és Paula Berghof-ba
szállítását, a biztonságuk érdekében. A házasság mellett pedig csak a
végső percekben határozta el magát és 1945. április 29-re virradóra
házasságot kötött Eva-val a berlini Führer-bunkerben. Frau Hitler rövid
ideig élvezhette a házasság örömeit, április 30-a délutánján a friss
házasok már halottak voltak.
Paula Hitler
A háború után Paulát az amerikaiak,
Alois-t a britek ejtették foglyul, míg Angela elfogásáról nincs adat.
Alois-t hamarosan szabadon engedték, Paulát pedig csak miután az
amerikai titkosszolgálat alaposan kikérdezte. Paula sok mindent
elmondott nekik, egészen a gyerekkorától kezdve, de azt is, hogy mély
fájdalommal tölti el testvére tragikus sorsa és halála. Elmondása
szerint a kezdetektől szoros kapcsolat volt közte és Adolf között, habár
gyerekként sokat civódtak. Paula nem hitt abban, hogy testvére felelős
lenne a Holocaustért, s Angela sem tudta elképzelni, hogy öccsének
tudomása lett volna a koncentrációs táborokban történtekről.
Ifjabb Alois Hiter 1950-ben.
A világháború és Adolf Hitler halála után
a testvérek útja ismét szétvált. Angela néhány évre rá Hannoverben
sztrókot kapott és 1949. október 30-án elhunyt. Alois Hitler élete
hátralevő részében öccse hírnevéből élt meg, ti. kiárusította az általa
dedikált családi fotókat. Ő 1956. május 20-án halt meg Hamburgban. Paula
egy ideig egy bécsi üzletben dolgozott, míg 1952-ben Berchtesgaden-be
nem költözött. A világtól elvonultan, volt SS tisztek támogatásából élt.
1960. június 1-én halt meg, de egy évvel előtte még videó interjút
adott egy brit dokumentumfilmesnek. Noha a háború után is megtartotta a
Wolf családnevet, ennek ellenére a Paula Hitler név szerepel a sírkövén.
Adolf Hitler unokaöccsei és unokahúgai
A fentiekben már tettünk említetést ifj.
Alois Hitler és Angela (Hitler) Raubal házasságairól és gyermekeiről,
Paula pedig sosem házasodott meg. Angela 1903-ban ment hozzá Leo
Raubal-hoz, s három gyermeket szült neki. Az első ifj. Leo 1906. október
12-én született Linz városában. Két évre rá 1908. június 4-én
megszületett első lányuk Geli, majd 1910. január 10-én a második
Elfriede (Friedl). Ezzel szinte egy időben az angliai Liverpoolban élő
bátyjának, ifj. Alois Hitlernek és feleségének, Bridget (Downing)
Hitlernek 1911. március 12-én jött világra fiúk William Patrick Hitler,
aki az elmondások szerint felnőttkorában nagyon hasonlított
nagybátyjára, Adolf Hitlerre. Ifj. Alois második házasságából pedig
Heinz Hitler született meg, 1920. március 14-én Németországban.
Férje 1910-es halálát követően Angela
egyedül gondoskodott gyermekeiről. 1925-ben, amikor Berchtesgaden-ba
költözött vele tartott két lánya is. Ifj. Leo Salzburgban kémiatanár
lett, de időnként meglátogatta anyját és testvéreit a Berghofban. Hitler
sok időt töltött együtt Leo-val, állítólag ő és Heinz voltak a kedvenc
unokaöccsei.
Geli Raubal anyjával, Angelával.
Azonban Hitlernek volt egy másik
kedvence, mégpedig unokahúga, Geli. A lány 1929-ben Hitler müncheni
lakásába költözött, mivel felvételt nyert az ottani orvostudományi
egyetemre. Hitler betegesen ragaszkodott a lányhoz, s csak magának
szerette volna kisajátítani. Egyre jobban ellenőrizte, elnyomta, sőt
birtokolta unokahúgát. Geli rövid viszonyt folyatott Hitler sofőrjével,
de nagybátyja, amint tudomást szerzett a dolog, azonnal elbocsátotta
szolgálatából a fiatalembert. Gelit fokozatosan elszeparálta a
külvilágtól és a barátaitól, egy kalitkába zárt madárka lett belőle.
Ugyanakkor a lány egyedül sem lehetett, Hitler egyik beosztottja mindig
szemmel tartotta őt.
Hitler kedvenc unokahúga, Geli Raubal, aki 23 évesen az öngyilkosságba menekült nagybátyja elől.
Érthető, hogy Geli szabadulni kívánt a
fogságból, s szökést tervezett Bécsbe, ahol énekesnői karrierbe kezdett
volna. 1931. szeptember 18-án a lány bevallotta bécsi ambícióit
nagybátyjának, akivel aztán nagy vitába keveredett és Hitler
megtiltotta, hogy elhagyja Münchent. Geli még aznap mellkason lőtte
magát Hitler fegyverével, amely sérülésébe belehalt. A pletykák azonnal
terjedni kezdtek, s testi bántalmazással, szexuális zaklatással, sőt
gyilkossággal vádolták meg Adolf Hitlert. A férfi oly mély depresszióba
zuhant unokahúga halála miatt, hogy annak temetésén sem volt képes
megjelenni. Geli berghofi szobáját parancsára érintetlenül hagyták,
arcképét saját szobájában őrizte és később a berlini Kancelláriában is
kifüggesztették. Hitler bevallása szerint Geli volt az egyetlen nő az
életében, akit valóban szeretett.
Hitler féltestvére ifj. Alois 1914-től
Németországban élt, ezért fiát, William Patricket évekig nem láthatta.
1929-ben volt felesége engedélyezte a fiúnak, hogy apjához és
féltestvéréhez Heinz-hoz látogasson. Amikor Adolf Hitler 1933-ban
hatalomra jutott Németországban, William Patrick újra az országba
utazott, hogy nagybátyja felemelkedéséből némi előnyre tegyen szert.
Hitler segítségével egy banknál helyezkedett el, később az autóiparban
tevékenykedett.
A 18 éves William Patrick Hitler.
Williamet nem győzte meg a náci
ideológia, nem úgy Heinzot, akire nagy hatással volt Hitler és annak
víziói. Heinz a katonai pályát választotta, s a NAPOLA középiskolába
került, ahol a diákokat a katonai kiképzés mellett politikailag is arra
nevelték, hogy a nemzetiszocialista állam elit vezetői legyen a jövőben.
Ifj. Leo Raubal a harmadik unokaöcs ekkor Salzburgban volt kémiatanár,
majd a háború előtt a linzi acéliparban helyezkedett el. Megházasodott,
de felesége neve nem ismert, viszont 1931-ben született meg fiúk Peter
Raubal.
William hamarosan elégedetlenné vált. Úgy
vélte nagybátyja nem mozgatott meg minden szálat az érdekében, és
befolyásosabb pozíciót is betölthetne. Leveleiben többször kérlelte
Hitlert, hogy tegyen valamit az érdekében, s még meg is fenyegette, hogy
zavarba ejtő történetekkel áll elő a sajtó részére Hitler családi
múltjával kapcsolatban. A Führer viszont arra kérte unokaöccsét, hogy
egy jobb pozícióért cserébe mondjon le brit állampolgárságáról, amire
William nem volt hajlandó és újra megfenyegette nagybátyját, hogy
kitálal a sajtónak, arról, hogy Hitler nagyapja valójában egy zsidó
kereskedő volt. Így már érthető, Hitler miért emlegette Williamet csak
úgy, hogy „az én utálatos unokaöcsém”.
1938-ban William úgy döntött visszatér
Londonba, viszont még abban az évben újra Németországban találjuk,
állítólag brit kém lett, de ez sosem nyert bizonyságot. 1939 januárjában
ismét London, majd az USA-ba távozott anyjával, ahol pár hónappal
később a II. világháború kitörésének a híre érte őket.
William Patrick Hitler 1939-ben, immár az USA-ban.
A II. világháború első októberében Leo
Raubal a légierőhöz került mérnökként. Mivel nagyon hasonlított
nagybátyjához, időnként Hitler dublőreként is szolgált. 1941-ben Heinz
meggyőződéses náciként csatlakozott a Wehrmachthoz és részt vett a
Szovjetunió elleni háborúban. 1942 januárjában szovjet hadifogságba
került, s moszkvai rabsága alatt 1942. február 21-én belehalt a
kínvallatásba.
Heinz Hitler, aki 21 évesen szovjet hadifogságban vesztette életét.
1942-1943-ban Leo részt vett a
sztálingrádi csatában. Sebesülését követően felettese, Friedrich Paulus
tábornok üzent Hitlernek, hogy szállítassa haza unokaöccsét, de a Führer
ezt elutasította. Leo 1943 januárjában szovjet fogságba került. Hitler
kezdeményezésére fogolycserét ajánlottak Sztálinnak, utóbbi fiáért,
Jakovért cserébe, aki német hadifogságban volt. Sztálin nem ment bele az
alkuba, mondván „a háború az háború”. Ezt követően Leo csak
1955-ben szabadult a Szovjetunióból, amikor visszatért Linzbe és ismét
tanítani kezdett. 1977. augusztus 18-án egy spanyolországi útja során
életét vesztette.
A világháború kitörésével William Patrick
végleg az USA-ban maradt. F. D. Roosevelt elnökhöz intézett levelében
engedélyt kért, hogy csatlakozhasson az amerikai haditengerészethez,
amit 1944-ben engedélyeztek számára és 1947-ig szolgálatban maradt.
Ugyanebben az évben megváltoztatta családnevét (Stuart-Houston) és
feleségül vette a német származású Phyllis Jean-Jacques-ot. Mivel a
hadseregben egészségügyi kiképzést kapott a leszerelése után ezen a
területen képezte tovább magát, majd vérmintaelemző vállalakozásba
fogott. Négy fia született: Alexander Adolf, Louis, Howard Ronald és
Brian William. William Patrick csendes életet élt családjával a long
island-i Patchogue városában, ahol 1987. július 14-én hunyt el.
Adolf Hitler kevéssé ismert unakhúgával Elfriede Rauballal.
Az utolsó unokahúg, aki túlélte legtöbb
rokonát Elfriede Raubal volt, Leo és Geli kisebbik testvére. Róla nagyon
kevés információ maradt fenn, de annyi bizonyos, hogy 1937-ben
Düsseldorfban hozzáment dr. Ernst Hochegger ügyvédhez, akitől 1945-ben
született fia, Heiner. További életükről nem sikerült adatot szereznem.
Elfriede 1993. szeptember 24-én halt meg.
A Hitlerek ma
Adolf Hitler leszármazottai köztünk
élnek. Ma is Linzben él Ifj. Leo Raubal fia, Peter, nyugdíjazott mérnök.
2004-ben a média középpontjába került, amikor Werner Maser német
történész felvetette, hogy Peter pert indíthatna a bajor állammal
szemben dédnagybátyja, Adolf Hitler Mein Kampf könyvének szerzői
jogaiért, amiből busás részesedést követelhetne. Ez több millió euró
bevételt jelenthetne, Peter mégsem kíván a lehetőséggel élni. Ugyanúgy
hidegen hagyta a müncheni Kortárs Történeti Intézet 2010-es bejelentése,
mi szerint 2015-től újra kiadják a Mein Kampfot.
Az előző részben említettük Adolf Hitler
rejtélyes unokahúgát, Elfiede (Raubal) Hochegger-t. Fia, Heiner
Hochegger 1945-ben született, viszont további információt nem tudtam
elérni személyéről, de talán valahol Németországban élhet.
William Patrick Hitler 1947-es házasságát
követően négy fia született, immár Stuart-Houston keresztnéven.
Elsőként 1949. augusztus 11-én született Alexander Adolf, őt követte
1951. január 13-án Louis, majd később 1957. április 11-én a tragikus
sorsú Howard Ronald, végül 1965. május 2-án született utolsó fia, Brian
William.
A Hitler- (Stuart-Houston) testvérek. Fent Brian William és Alexander Adolf, lent Howard Ronald és Louis.
A fiúk ugyanolyan amerikaiként nőttek fel
Patchogue városában Long Islanden, mint bármelyik más akkori gyerek.
Kis családi házban nevelkedtek, élénk gyerekek voltak, akik elvegyültek a
környékbeli fiatalok között. Az elmondások szerint a legfiatalabb
testvér, Brian szeretett játékkatonákkal játszani. Howard
társaságkedvelő és jó humorú fiú volt, a középiskola zenekarában dobolt,
ugyanakkor kimagasló eredményeket ért el a tudományos versenyeken is.
Állítólag a család feltűnően titokzatoskodó volt. A szülők
távolságtartók voltak és nem beszéltek senkinek a magánügyeikről. Mindez
érthető, hiszen a szomszédok és a család barátai William Patrick
haláláig mit sem sejtettek az Adolf Hitlerhez fűződő rokoni szálaikról.
A négy testvér átlagos amerikai
felnőttekké vált, nem túl szokásos német nyelvtudással. Alexander Adolf
szociális munkás lett, Louis és Brian tereprendezési üzletekkel
foglalkozik. Howard Ronald 1988 márciusától, mint különleges ügynök az
USA Kincstár Adóhatóságának bűnüldözői szervénél szolgált. 1989.
szeptember 14-én szolgálat közbeni autóbalesetben vesztette életét.
A három testvér ma is Long Islanden él.
Egyikük sem nősült meg és nincsenek gyermekeik sem. 2001-től kezdett
terjedni a pletyka a Hitler-testvérekről, hogy egy titkos paktumot
kötöttek („véreskü”), miszerint lemondanak a családalapításról
és gyermeknemzésről, annak érdekében, hogy megszakítsák a Hitler
vérvonalat. Bevallásuk szerint ez csak konspiráció és a véreskü nem
létezik.
Adolf Hitler fia?
A Führer ma élő „örökösei” a három long
island-i testvér: Alexander, Louis és Brian, valamint az ausztriai Peter
és a titokzatos Heiner. Viszont létezik egy olyan misztikus történet,
amely jelenleg is foglalkoztatja a történészeket és a téma iránt
érdeklődőket. A történet valójában egy kérdés: Volt e Hitlernek fia?
1918 márciusában Seboncourt-ban, egy apró
észak-franciaországi faluban Charlotte Lobjoie fiúgyermeknek adott
életet. A gyermek ismeretlen német katonától, törvénytelenül született.
Jean-Marie Loret úgy nőtt fel, hogy nem volt tudomása apja kilétéről.
1948-ban édesanyja bevallotta neki az „igazságot”, mi szerint Jean-Marie
apja maga Adolf Hitler, akivel az I. világháború alatti német
megszálláskor folytatott viszonyt és ennek gyümölcse lett a fiú.
1916-1917-ben Hitler valóban Seboncourt környékén teljesített
szolgálatot, s visszaemlékezések szerint intim kapcsolatot ápolt
Charlotte-tal.
Charlotte Lobjoie. Hitler titkos francia szeretője?
A Hitler elveszett fiáról szóló
történetet az 1960-1970-es években vált a szóbeszéd tárgyává. Werner
Maser történész (aki Peter Raubal szerzői jogait is felvetette a Mein
Kampf kapcsán) járt utána alaposabban a dolognak, míg mások azonnal
elvetették a feltételezését is annak, hogy Jean-Marie Hitler fia lenne.
Maser azonban tényként kezelte Hitler és Charlotte kapcsolatát, amire a
kritikusok szerint nem volt bizonyítéka. Emellett Charlotte nővére,
Alice határozottan állította, hogy a német szerető egyáltalán nem
hasonlított Hitlerhez, Jean-Marie-t pedig őrültnek tartotta. Maser
szerint Alice unokaöccse felé táplált neheztelésből nyilatkozott így és
nem vette komolyan a nő beszámolóját.
Alice Lobjoie kritikáját azonban
alátámasztja Hitler háborús katonatársainak visszaemlékezései, akik
szerint a későbbi Führer ellenzett mindennemű kapcsolatot a német
katonák és francia lányok között, valamint megvetette társait, akik
viszonyt folytattak velük a háború alatt. Maser elméletét cáfolja az a
tény is, hogy Hitler (és bármelyik német katona) nehezen kapott
eltávozást, így a helybeli lányokkal problémásan tarthattak fenn tartós
kapcsolatot.
Jean-Marie Loret. Hitler elveszett fia lenne?
Amennyiben feltételezzük, hogy Hitlernek
valóban Jean-Marie volt a fia, ez esetben vajon a Führer tudott
törvénytelen gyermekéről? Amennyiben a következő különös egybeesések
rendelkeznek igazságtartalommal, akkor a válasz igen! A II. világháború
alatt a megszállt Franciaországban Jean-Marie Loret a francia
rendőrségnél kapott állást, állítólag Hitler személyes parancsára.
Emellett Jean-Marie Gestapo általi kihallgatása is furcsamód elmaradt,
anyját pedig, szintén Hitler rendelkezésére, egy szanatóriumba utalták
ápolásra.
1985-ben a The Daily Express brit napilap
szerint Hitler személyes tárgyai között találtak egy Charlotte
Lobjoie-t ábrázoló képet. Bizonyíték erre, csakúgy, mint a fenti
állításokra, nem áll rendelkezésünkre. Az elmondások szerint 1916-ban
Hitler valóban lefestette egy francia nő portréját, de az egy belga
férfi tulajdonában maradt, tehát nem találhatták meg Hitler holmija
között 1945-ben. A hír tehát egy félreértésre vezethető vissza.
Adolf Hitler fiatalkori festménye egy francia lányról. Állítólag szeretőjét, Charlotte-ot ábrázolja a kép.
Az 1985-ben elhunyt Jean-Marie Loret-t
követően kilenc gyermeke lett a Hitler-rejtély örököse. 2008-ban
Jean-Paul Mulders belga újságíró felkutatta a Loret utódokat, valamint
Peter Raubalt Ausztriában és a Hitler (Stuart-Houston) testvéreket Long
Islanden, egyetlen célból, hogy a vérüket megszerezze. Erre azért volt
szüksége, hogy DNS teszt alá vethesse azokat, végre lerántva a leplet a
Hitler-Loret-titokról. A vizsgálat eredménye kimutatta, hogy nincs
kapcsolat a Loret-k és a Hitlerek DNS-ei között, tehát Jean-Marie Loret
nem Adolf Hitler fia volt.
Ezzel mégsem nem zárult le az ügy.
2012-ben a Le Point francia hetilap szerint a Heidelbergi Egyetemen
bebizonyították, hogy Hitler és Loret ugyanahhoz a vércsoporthoz
tartoztak, továbbá felfigyeltek kézírásuk hasonlóságára is. E mellett új
bizonyítékként hozták fel, hogy a II. világháború alatt Charlotte
Lobjoie különös módon rendszeres pénzügyi ellátást kapott a német
hadseregtől. A magazin szerint Loret gyermekei maguknak követelhetnék a
Mein Kampf szerzői jogait.
Philippe
Loret. Jean-Marie fiának meggyőződése, hogy Hitler unokája. Elmondása
szerint apja 1972-ben vallotta be neki és tetsvéreinek, hogy Hitler fia.
Philippe lakásán ma is két Hitler-portré lóg a falon.
A Hitler-Loret-rejtély a mai napig
lezáratlan. Többen a 2008-as DNS vizsgálat precizitását, a vérmintavétel
alaposságát vitatják, amivel az eredmény is pontatlanná vált. A
legtöbb, a témával foglalkozó történész azonban egyöntetűen arra az
álláspontra helyezkedik, hogy Jean-Marie Loret egészen biztosan nem
tekinthető Adolf Hitler fiának...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése