2022. március 26., szombat

Jegyzőkönyv Demecser, 1772. dec. 10.


Demecserről:
 
 Sem úrbarioma, sem contractusa nincsen ezen helységnek, hanem emlékezetektül fogvást csak csupa szokásbul, az örökös jobbágyok minden második hetet az uraságnak szolgálylyák, a szabad menetelűek pedig esztendőnként csak bizonyos summa pénzt fizetnek. 

Haszonvételei

Ezen helységnek és határjának következendő haszon vételei vágynak : 

1/ A határa két bő nyomásra lévén fel osztva ezen helységnek. Meg termi a búzát, rost, zabot, lent, kendert, kukoricát minden trágyázás nélkül. 
2/ Vannak alkalmas széna termő réttyei, melyeken a marha tartásra alkalmatos széna terem, és ha árvíz sokáig rajtok nem hever, sarjút is rajtok lehet kaszálni. 
3/ Az hegy allyai vásáros városok négy és öt mérföldnyire, Kisvárda és Mada kettőre, Szálka háromra és Debrecen hatra lévén ez helységtül helyheztetve. Mindazokra adás-vevés véget alkalmas utakon járhatnak, és el adandó jószágokat el adni, szükségeseket pedig venni könnyen szoktak. 
4/ Minden féle marhájoknak elegendő legelő mezeje vagyon, mind kaezállás után, úgy az előtt is. 
5/ Itató vizek is marhajoknak alkalmatos és elegendő vagyon. 
6/ Alkalmatos házi kertyek vagyon az lakosoknak, melyekben némelyek salétromot sepernek, némelyek pedig káposztát bőven termesztenek, és szokott árán el is adják. 
7/ Nád elegendő terem az határban, mind épüllet fedésre, mind tűzre alkalmatos. 
8/ Nagy halas tók levén az határban, kivált jó télen, az helység lakossaival szokott az uraság halásztatni, és fáradcságokért bizonyos részt adni, melyet helyben is jó pénzen el adhatnak. 
9/ A hegyallyai szőllős várasokra, napi szám keresése véget, a szőllő munkára el járhatnak a lakosok. 
10/ Szent Mihály napjátul fogva új esztendeig a korcsma béli áruitatással élni szokott ezen helység. 
11/ Kender és len ásztato vizek alkalmatosuk vágynak az határban. 
12/ Vagyon a faluban egy szárazmalom, a végin pedig egy köre vízimalom, a kin is árvíznek idején őröltethetnek. 

Kárai
 
Ellenben pedig következendő fogyatkozásai vannak ezen helységnek és határának: 
1/ Nagy árvíz idején a Tisza árja az allyas búza földeket szokta vesztegetni. 
2/ Ha a réteken sokáig hever az árvíz, alkalmatlanab szénát kaszálhatnak, és későbben eshetvén meg az első kaszállás. Sarjút az után nem lehet kaszálni. 
3/ Fájok sem épülletre, sem tűzre való nincsen. 
4/ Királyi dézma adással terheltetik ezen helység. 
5/ A midőn az hegyallyai városokra járnak, a tokai hídon nagy vámot kenteiének fizetni, még pedig árvíznek idején a rakamazi töltésekre való nézve kéccerest. 
6/ Néha a len és kender ásztato vizek annyira el apadnak, hogy az távolyabb való tokhoz, a semlyékes és lapos föl dek miá nem férhetvén, mint egy és fél mérföldnyire lévő szomszéd határokra kenteiének ásztatás végre az lent és kendert hordani. 
V. A szántó földekben és rétekben semmi egyenlőség nem lévén, azokban a lakosoknál; birodalma csak a conscriptióbül techetik ki. Sarjút pedig, a midőn az árvíz eleve el megyén, kaszálhatnak. 
VI. Amint fellyebb fel van jegyezve, az örökös jobbágyok minden második hetet rendszerint kötelesek az úr dolgában tölteni, az uraság parancsolattyához keppest hol gyalog, hol marhával. Még pedig akinek vagyon, négygyei is. Járásoknak és keléseknek ideje mindazonáltal a napi számba bé számláltatik. A szabad menetelűek pedig, robotázás helyett, külömb-külömb féle képpen, a telekek mi voltához képpest, esztendőnként eszerint fizetnek: a tekintetes Melczer Pál úré hat-hat rhenes forintokat, a méltóságos gróf Klobusiczky István úré nyólc-nyólc vonás forintot. A tekintetes Sághi Mihály úré csak hét márjást, a tekintetes Jármi Imre úré kilenc rhenes forintot, a Tatár István uramé hat márjást és egy petákot. 
VII. Az itt való lakosok seminémű termésbűi, a telekek után való földekbűi kilencedet nem adnak, sem más adózás fejében semmire nem kénszeríttetnek, a felyeb meg írtakon kívül. Hallyák mindazonáltal, hogy ezen nemes vármegyében némely földes urak az ilyenekbűi is meg veszik a kilencedet. 
VIII. Nincsen puszta hely ezen helységben, melyet a helység közönségesen bírna. 
IX. Ezen helységnek lakossi rész szerint örökös, rész szerint szabad menetelű jobbágyok. 

Demecser, 1772.  dec.  10. 

Bíró: Bribógh Ferenc + 

Esküdtek:

Isák István + Hegedűs Ferenc + Hajnal István +  

Összeírok: 

Bessenyei László 
ifjú csicseri Ormós Miklós
Nagy József 

Forrás:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZSM_Kozl_03_Takacs/?pg=99&layout=s&query=demecser

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése