A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos. Általában olyan részecskét értünk alatta, amely tovább nem bontható (a tudomány mai állása szerint), néha az összes olyan részecskét beleértik, ami más, nagyobb részecskének az építőköve. Például az atomok kisebb részecskékből, elektronokból, protonokból és neutronokból épülnek fel. Viszont a proton és a neutron még elemibb részecskékből, a kvarkokból és gluonokból áll. Szubatomi részecskének nevezzük az atom összetevőit (nukleonok és elektron), ezek rokonait, a többi hadront és leptont, ezek kisebb összetevőit (kvarkok), a közöttük lévő alapvető kölcsönhatások közvetítő részecskéit, a spontán szimmetriasértésért felelős Higgs-bozont, mindezek antirészecskéit és szuperpartnereit. A nem összetett szubatomi részecskéket elemi részecskéknek nevezzük, nagyon gyakran azonban a laza szóhasználatban az összes szubatomi részecskét így hívjuk. A körülöttünk álló világot döntő részben az u és a d kvark, valamint az elektron (e-) építi fel. A proton például két u és egy d-kvarkból áll, a neutron két d és egy u-kvarkból. Az atommag-átalakulások egy részénél szerepe van még az elektronneutrínónak (νe) is, egy nagyon kismértékben kölcsönható anyagnak is. Ezek alkotják az elemi részecskék első családját. A nukleon (proton vagy neutron) nukleonok alkotják, sűrűségük tehát megegyezik az atommagéval. Az atommag nukleonokból épül fel, melyeket a töltésfüggetlen erős nukleáris kölcsönhatás tart össze. Az összetett mag tömege mindig kisebb, mint az őt alkotó részecskék tömege külön-külön. A részecskefizikában hadronnak nevezzük az olyan összetett szubatomi részecskéket, amelyeknek összetevői kvarkok és gluonok. A hadronok az erős kölcsönhatás kötött állapotai, a kvarkbezárás jelensége miatt színtöltésük nulla. típusai; meson és barion Egy hadron 3 kvarkból vagy kvark-antikvark párból áll.A barionok három kvarkból (az antibarionok pedig három antikvarkból) álló, feles spinű részecskék. Fő példái a nukleonok: a proton és a neutron. A többi bariont hiperonoknak is szokták nevezni. Sokkal rövidebb életűek, mint a nukleonok. A mezonok egy kvarkból és egy antikvarkból állnak, mint a pionok, kaonok és más részecskék. Egész spinnel rendelkeznek. Az egzotikus barionok barionszáma nem nulla: A pentakvarkok négy kvarkból és egy antikvarkból állnak, másik nevük mezon–barion-molekula. A hexakvarkok három kvarkból és három antikvarkból állnak, másik nevük barionmolekula. Az egzotikus mezonok barionszáma nulla: A tetrakvarkok két kvarkból és két antikvarkból állnak, másik nevük mezonmolekula. A gluonlabdák két vagy több gluonból állnak. A hibrid mezonok legalább egy kvarkból, egy antikvarkból és egy gluonból, vagy két kvarkból és egy gluonból állnak. Remélem minden világos!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése