A középiskolába érkező gyerekek személyiségfejlődése évtizedek óta elmarad az európai átlagtól. Nem nevelik a szülők a gyermekeiket, csak sodródnak az árral, ki marad a családi szocializáció.
A gyermek a nevelési érzelmi elhanyagoltság miatt képtelen alkalmazkodni a környezetéhez, higiénés hiányosságok figyelhetők meg nála, a szükségesnél kevesebb figyelem irányul rá a szülőktől, ami magatartás zavart, és a közösségbe való beilleszkedést nehezíti. A hipermotilitás súlyos éretlenségi tünet, az idegrendszer szervezetlenségéről tájékoztat. A beilleszkedési zavar eredménye a bohóckodás az órán, a fegyelmezetlenség. Sajnos a család is lehet rossz társaság. Az életkorához megfelelő mentális érettség lemarad a többi gyermekhez képest. A nevelő megpróbál segíteni, de nehéz azt a handicapet ledolgozni amit a szülő elmulasztott egy évtizeden keresztül. A szociális fóbiák és a szorongás csak következménye a neveltetés elmaradásának. Hova vezet ez? Az antiszociális személyiségzavar (ADHD) hiperaktív, nehezen figyelő, fegyelmezetlen gyermekkori viselkedés és a magatartási zavarok előre jelezhetik a későbbi felnőtt antiszociális személyiségzavarát. Félő hogy felnőt korra kialakul bennük egy kórosan torzult személyiség. Az ilyen gyermek vagy felnőtt rosszul viseli a monotóniát, hamar elunja magát, állandóan új impulzusokra vágyik, ami felelőtlenséggel párosul. Hazudozók, manipulálják a többieket, nincs lelkiismeret-furdalásuk, gyenge az emocionális életük, érzéketlenek, impulzívak, azaz csekély mértékben képesek kontrollálni viselkedésüket, ami akár agresszivitáshoz is vezethet, vagy büncselekményhez. A törvények és a szabályok nem érdeklik, gyakran kegyetlenek, lelkiismeretlenek és nem éreznek semmiféle lelkifurdalást, ha kárt okoznak másnak. Hiányzik a felelősség, az emóció, azok az attitüdök, amiket a szülő elmulasztott belenevelni. Amikor gyilkosság miatt börtönbe kerül a gyerek a szülő széttárja a karját és nem érti mi történhetett, de a saját felelősségét nem vizsgálja soha. A gyerek a sorozatos kudarcélmény miatt depressziós reményvesztett lesz, és érzelmileg fásult. A kialakuló bipoláris depresszió, akár suiciditáshoz is vezethet. A megfelelő nevelés hiánya, az alapvető szociális kapcsolatokat nehezíti meg, ami belső feszültséget eredményez. Az önismeret hiánya saját magunk és környezetünk félreértéséhez vezet. Képtelenek vagyunk saját vágyainkat, igényeinket felmérni és reálisan megválasztani céljainkat, életstratégiánkat, valóságos teljesítőképességünket.A tehetetlenségből táplálkozó indulat, düh vagy agresszió, szintén egy érzés, ami a környezettel vagy önmagunkkal szemben fellépő problémák megoldatlanságából fakad. Akik nehezen kezelik érzelmi, indulati életüket, gyakoriak a szélsőséges érzelmi megnyilvánulásokat mutatnak, a depresszió és a mánia együtt van jelen. A sorozatos kudarcélmények depresszióhoz vezetnek, elhatalmasodása a személyiségen mértéktelen károkat okozhat, életképtelenné, tehetetlenné teheti az abban szenvedőt, suiciditáshoz vezethet. A sorozatos kudarc és megoldhatatlan problémák, előidéznek lelki sokkot, ami kiválthat disszociatív személyiségzavart, amikor a gyerek saját személyisége elől menekül egy másik személyiségbe világba, a fantázia által kreált állapotba, emellett megmarad a régi énje is, de hol az egyik, hol a másik kerül a felszínre, de nem keverebdő össze a skizofrén személyiséggel. A depresszió egy szerényebb formája a disztímia, ami a gyerekeknél apátia formájában, tinédzser és korai felnőttkorban viselkedési problémákban nyilvánul meg, mint a szocializációnak, a környezeti hatásoknak és a nevelésnek következménye, azaz a betegség hátterében bio-pszicho-szociális okok húzódnak meg. A test együtt fejlődik a lelkével, de amíg a testi fejlődés egy szempillantással felmérhető, addig a lelki nem, és ha nem neveli a szülő a gyermekét, akkor lemarad és a handikap kulturális szakadékká tágul az idő múlásával. A másik véglet az elkerülő személyiségzavar, amikor zárkózott lesz a gyerek. A következő a menekülés a szenvedélyekbe, dohányzás, alkohol, drog. Ha a szenvedélye a napi tevékenységének, családi-, társas-, munkahelyi tevékenységének rovására megy, akkor nagy a baj, a szenvedéllyel töltött napi időtartam növekedése vezethet, pénzügyi csődhöz, vagy súlyosabb esetben akár az összeütközéshez a törvénnyel. A következő kórkép az iskolában a hiperaktivitás, amikor a gyermek figyelme és energiája nincs kontroll alatt. Túlmozgásos, dekoncentrált, nehéz bevonni folyamatokba. A hiperaktivitás, pontosabban a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar a magasabb szintű mentális folyamatokért az úgynevezett végrehajtó funkciókért (tervezés, cselekvésgátlás, végrehajtás, ellenőrzés, és rugalmas alkalmazkodás) felelős agyi területek eltérő működésére visszavezethető, neurológiai jellegű tünetegyüttes összefoglaló neve. Az impulziv viselkedéskontroll zavarát tekintik, a figyelemzavar és a hiperaktivitás, vagyis a motoros nyugtalanság egy fajtája. A személyiség torzulás újabb fajtája a machiavellizmus, ami gátlástalan, barátságtalan, valamint bizalmatlan és paranoid, együttműködésre, a proszociális viselkedésre és a normakövetésre képtelen. Jellemzi őt a törvények szabályok semmibe vétele, se felelősség se lelkiismerettudat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése