A fenntartható fejlődésnek fenn kell tartani a természetes rendszerek, források összességének azon képességeit, amelyeken a természet és a társadalom alapszik.az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Segítségével mérhetővé válik, hogy az emberi tevékenység milyen mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez.Az egyéni karbonlábnyomot az alábbiak határozzák meg:
háztartási energiafogyasztás: villamos-energia, földgáz, fatüzelés, távhő stb.
gépkocsi-használatból eredő üzemanyag-fogyasztás
tömegközlekedési eszközök használata
légiközlekedés
hulladék
étkezés
használati tárgyak vásárlása
internetezés, banki szolgáltatások stb.
szabadidős tevékenységek (nyaralás, sport, kultúra, szórakozás)
Az ökológiai lábnyomot hat részre lehet bontani: a szénlábnyom fejezi ki azt az erdőterületet, amely képes lenne elnyelni az egyén által a fűtéssel, a gépjárművek használatával kibocsátott üvegházgázokat. Ehhez jön a legelőlábnyom, amely annak a területnek a mérete, ahol a hús- és tejtermékekért, gyapjúért és irháért tartott állatállományt eltartjuk. Az ökolábnyom egyik összetevője az erdőlábnyom is, ami az éves fa-, papír- és tűzifaanyag-felhasználás alapján becsülhető terület, a másik fontos számolási egység pedig a halászati lábnyom, amely a különböző tengeri és édesvízi halfajok újratermelési értéke. Nem hagyható ki a képletből a szántólábnyom, ami azt a területet jelenti, amelyen egy ember fogyasztásához, a haszonállatok takarmányozásához és a bioüzemanyag előállításához szükséges növényeket termesztik. És végül, de nem utolsó sorban a beépített területek is ide tartoznak: ezek az ember által használt infrastruktúrához, a közlekedéshez, épületekhez szükséges földterületeket jelentik. Számos környezetszennyező tevékenységet – mikroműanyagokat, vizekbe juttatott mérgező anyagokat vagy kihalás szélére sodort fajokat – nehéz lenne területben kifejezni. Ezért az ökológiai lábnyom sem ad teljes és pontos képet életmódunk összes káros környezeti hatásáról, mégis az egyik legjobb mérőszám, amelyet eddig a tudósok kitaláltak arra, hogy egyetlen számba sikerüljön belepréselni az emberiség Földre gyakorol hatásait.
1. Környezetszennyezés fogalmai
2. Környezetszennyezés színterei, módjai
3. Az ember és a környezet kapcsolata
4. Természeti környezet megóvása
5. Szelektív hulladékgyűjtés
6. Legyél válogatós!
7. Fenntartható fejlődés
8. Mit tehetünk mi a környezetünkért? Egyedi környezetvédelem
9. Össztársadalmi környezetvédelem módjai
10. Felelősség, szemlélet és magatartás
11. Hulladékgazdálkodás
12. (A hulladék fogalma, típusai, káros hatásai; A tudatos vásárlás szerepe a hulladék mennyiségének csökkentése érdekében
13. Az újra hasznosítható anyagok
14. Radioaktívitás, Atomerőművek veszélyei, katasztrófák, Atomhulladékok kezelése
15. Szennyezett területek; Levegő, föld, víz, élelmiszer, füst szmog
16. Megújuló és nem megújuló energiaforrások
17. Felszín alatti és feletti vizek védelme, szennyvíz, ívóvíz, talajvíz, tavak tengerek folyók vize
18. Vírusok, baktériumok, gombák, mikróbák, vegyi fertőzések a természetben
19. Zaj hang fény por pollen allergia, stressz
20. GMO élelmiszerek, Élelmiszer adalékok
21. Üvegházhatás következményei ózonlyuk szerepe
22. Ipari szennyezés, gyárak, hőerőművek,
23. Tájidegen flora és fauna
24. Biodiverzitás fontossága és korlátai
25. Esőerdők, talaj erózió,
26. Sivatagosodás
27. Idegen állatfajok betelepítése mosómedve alligator teknős, kullancs, szu-nyog, poloska
28. Óceánok szennyezése, olajszennyezés, Gyomirtás, túlhalászat
29. Tájidegen növények betelepítésének veszélyei, Kínai császárfa, akác, paralagfű, aranyvessző
30. Szennyvízkezelés módjai, szűrés, Fogalmak; anaerob adsorbció, csapadékképzés ülepítés,pirolízis,
31. Újrahasznosítás, Takarékosság az erőforrásokkal, Energiatakarékos életvitel
32. Szelektív hulladékok gyűjtése A hulladék fogalma, típusai, káros hatásai
33. Felelősségérzet a természetért, a közvetlen környezetünkért, takarítás, tisztálkodás, higénia
34. Vegyianyagok túlzott alkalmazása a mezőgazdaságban, gyomirtás, permetezés
35. Klímaváltozás kiváltó okai és következményei
36. Természetes védelem, elkötelezettség, tudatosság
37. Ökolábnyomaink, az emberi civilizáció védelme
38. Összefoglalás, konklúzió
Az ökológiai lábnyom az erőforrásmenedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése